SZENT MIKLÓS GÖRÖG KATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 4400 NYÍREGYHÁZA BETHLEN GÁBOR ÚT 7. OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

SZENT MIKLÓS GÖRÖG KATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 4400 NYÍREGYHÁZA BETHLEN GÁBOR ÚT 7. OM: 033128 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

Tartalom 1. Az intézmény nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 29 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 32 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 44 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 45 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 56 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 57 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzat...60 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 63 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 63 1.12 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei 65 2. Az intézmény helyi tanterve... 66 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 66 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 74 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 75 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása...76 2.5 Mindennapos testnevelés... 77 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 78 2.7 Projektoktatás... 80 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 81 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 83 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 89 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 90 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 92 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elve... 95 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 125 2.15 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése...129 2.16 Érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei... 130 2.17 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag.143 2.18 Egyéb elvek.144 3. Az óvodai pedagógiai program 147 4. Legitimáció..232 Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 2

Az intézmény pedagógiai programja Az intézmény pedagógiai programját meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.) kerettörvény 110/2012. (VI.4) Korm.rendelet (Nat) 3/2012.(VI.8) EMMI rendelet (2012/2013. tanév rendjéről) 2012. évi CXX. törvény (rendészeti feladatok, iskolakerülés elleni fellépés) 2012. évi CXXIV. törvény (a 2011. CXC. törvény módosításáról) 2012. évi CXXV. törvény (tankönyvpiac rendjéről) 202/2012. (VII.27.) Korm. Rendelet (Klebelsberg Intézményfenntartó Központról) 11/2012.(VII. 30.) EMMI rendelet (Kerettantervek kiadásának rendjéről) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (intézmények működéséről) 22/2013. (III.22) EMMI rendelet Egyházi törvények 1. Az intézmény nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Óvodában folyó nevelő munka pedagógiai alapelvei eleget tegyünk az óvodahasználók elvárásainak a keresztény kultúra értékeit közvetítve kultúránk ápolása, tisztelete a gyermekek hitének megalapozása és fejlesztése a gyermeki személyiség tisztelete, szeretete, megbecsülése óvó, védő, szociális feladatok ellátása környezetünk védelme egyéni képességek fejlesztése a gyermeki jogok tisztelete az én tisztelete Alapelveinket sok sok élmény biztosításával, játékos tevékenységekkel szeretnénk megvalósítani. 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 3

A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét, a nevelő jelleg dominál, a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. 1 A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. 1. Legfontosabb ALAPELVÜNK az elkövetkezendő évekre is az, hogy diákjaink egyre harmonikusabb és teljesebb emberekké váljanak iskolánkban 2. ALAPELVÜNK: Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása 3. ALAPELVÜNK: A versenyképes tudás megalapozása 4. ALAPELVÜNK: Hagyományok tisztelete és ápolása 5. ALAPELVÜNK: Növeljük a társadalom egészséges tagjainak számát. Pedagógiai alapelveink 1 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 4

Komplexitás elve a nevelés és oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak. Ezeket a hatásokat kell összehangolni. A következetesség elve igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve a tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. Egyenrangúság elve a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a tanulók egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. (A tanuló a nevelés alanya.) Bizalom elve bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A pedagógus vezető szerepe az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A külső hatások elve a pedagógusoknak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A tapasztalatszerzés elve a nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. A tanulók különböző közösségek tagjai a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak szerepet a pedagógusok vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Jó pedagógiai felkészültséggel rendelkező nevelők irányításával megfelelő pedagógiai alapokon nyugvó nevelésközpontú, alapozó, szilárd ismereteket nyújtó oktatómunka végzése mellett jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének. Módot teremtünk tanulóink számára az esetleges szociokulturális hátrányok leküzdésére, valamint a kiemelkedő egyéni képességek kibontakoztatására. Iskolai közösségeink biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya építési, idegen nyelvi, valamint az információs technológiákat. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. A NAT valamennyi műveltségi területének művelése szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 5

Reális önismeret és életszemlélet formálással segítjük a továbbtanulási /pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását. 1.1.3 Az óvodai nevelés célja A keresztény óvoda olyan nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztus egyházának, és ilyen szellemiségben nevelik a gyermekeket. A keresztény nevelés alapvető célja a hit ébresztése és fejlesztése, az egész személyiség gazdagítása, hogy a gyermek felnőtté válva képes legyen az elkötelezett döntésre, az evangéliumi értékek szerinti életre. Példaadó és hitvalló ember legyen; aktív tagja a keresztény közösségnek; olyan ember, akinek legfőbb törekvése, hogy másokat boldogítva jusson el végső céljához, az üdvösséghez, az Istennel való végső közösséghez. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért eredménye nagy mértékben függ attól, hogy az együttműködést sikerül-e kiépíteni és fenntartani a szülőkkel. Az óvoda nem vállalhatja át a családi hitre-nevelés feladatainak megoldását, de igyekszünk biztosítani, hogy az óvónőkben támaszt, segítőtársat találjanak a szülők gyermekük neveléséhez. Óvodánkban a kisgyermekek hitre nevelésének elsődleges célja a családi keresztény nevelés támogatása vagy ennek híján a gyerekek elindítása a keresztény életre, valamint a sajátos görög katolikus vallási környezetismeret megalapozása. Kiemelt feladatunknak érezzük, hogy az egész intézmény működésére, szellemiségére a nyitottság, az elfogadás, a szeretetteljes párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés legyen jellemző. Arra törekszünk, hogy olyan szeretetteljes, imádságos légkört teremtsünk, amelyben az óvodapedagógusok, dajkák, s az óvoda valamennyi dolgozójának figyelmes szeretetén keresztül a gyerekek ráérezhetnek Isten jelenlétére; megtapasztalhatják, mi a jézusi megbocsátás és szeretet; s ezeken az élményeken keresztül fejlődik bennük és kap motivációkat a hitkészség. Óvodánkban a vallásos élményekkel a gyerekek természetes vallásos érzelmeit próbáljuk ébresztgetni, erősíteni. Célunk, hogy bátran szólítsák meg Jézust, elmélyüljön személyes irányulásuk a Mennyei Atya felé, és örömmel imádkozzanak minden nap. Jézus iránti szeretetüket a jóra való törekvésben, az áldozatvállalásban mutassák ki. Érezzék át, hogy mi keresztények mindannyian Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusban egymásnak testvérei vagyunk. Ennek a valóságnak felismerésén át erősödjön bennük az egymás iránti felelősség tudata. Gyakran teremtünk alkalmakat arra, hogy megismerkedhessenek a templomi közösséggel, és így gazdagodjon bennük az egyházhoz tartozás közösségi élménye. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy óvodánkban a keresztény nevelés az egész napot áthassa, és az óvodai évek folyamatos növekedést jelentsenek a gyerekek számára hitben és szeretetben. 1.1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Iskolánk pedagógiai munkájának célja: A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 6

felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (néptánc, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). A kulturált szórakozás igényének kialakítása. Az én harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése. A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése és tehetséggondozása minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont mind tanórán és tanórán kívüli foglalkoztatási formában. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos digitális, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség, esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség területein. Az alapkészségek szilárd elsajátíttatása és megerősítése életkori szakaszonként. Hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, információfeldolgozás, képességének kialakítása, fejlesztése. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során. Minden nevelő feladata, hogy tudatosan tervezze és valósítsa meg tanóráján és tanórán kívüli foglalkozásain a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését. CÉLUNK: - a test és lélek harmonikus fejlesztése - gondolkodni, beszélni, cselekedni tanítani - színvonalas, következetes oktatás - környezetért érzett felelősség- és a magyarságtudat erősítése - lehetőséget teremtünk a szociális hátrányok enyhítésére Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Az iskolába lépő kisgyermekben óvja és Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 7

továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket, és alapkészségeket fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Az iskola támogatja az egyéni képességek kibontakozását. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, melyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszában és a középfokú nevelésben Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza szervesen folytatja az első szakasz nevelőoktató munkáját. Ez a szakasz egységes rendszert alkotva két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az 5-6. évfolyamokon integratív - képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7-8. évfolyamokon előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás fejlesztése. A 9-12. évfolyamon egyre nagyobb hangsúlyt kap tudományos gondolkodás fejlesztése. Az iskola ebben a szakaszban érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra a középiskola, majd a felsőoktatás különbözőterületein. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét. Az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, késztet más népek hagyományainak kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat. 1.1.5 Az óvodában folyó nevelő- oktató munka feladatai a következők: - fejlesszük a szeretet és kötődés képességét gyermekeinkben, - a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzését tudatosítsuk a nevelőmunka során, - alakítsuk ki az érzelmek kifejező képességeit, - az ideális óvodai környezetet teremtsük meg a szokások, a görög katolikus hagyományok ápolásával, - alkalmazzuk a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes bánásmódot - a gyermekek megfelelő gondozottságát biztosítsuk a jól szervezett napirenddel, - elégítsük ki a gyermekek alapvető fizikai szükségleteit, - közös élmények, tapasztalatok szerzésére biztosítsunk minél több lehetőséget a gyermekeknek, - egyéniségüket és összetartozásukat a közös tevékenységekben segítsük kibontakozni, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 8

- a szűkebb és tágabb környezet megismertetése, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, - a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekhez szükség esetén a megfelelő szakember bevonása. 1.1.6 Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka feladatai A katolikus óvodáknak és iskolának kötelessége vállalni a gyermekek, tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. 2 Ezért óvodánk, iskolánk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szocio - kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak Általános nevelési feladatok Az iskolai nevelés feladata a személyiség pszichikus komponenseinek a fejlesztése. Az alapozó években a tanuláshoz szükséges képességek és készségek (értelmes olvasás, írás, számolás, mozgáskoordináció, gondolkodási műveletek) elsajátíttatása. Fontos a tanulási motívumok fejlesztése a tanulási módszertár kiépítése. 2 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 9

A hagyományos humán-reál tantárgyi alapokon a tanulni tanítás középpontba állítása, az ismeretszerzés minden lehetséges szellemi és tárgyi eszközeinek a felhasználásával (a megismerési, felfedezési vágy fejlesztése). Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés terén fontos az egyéni tudat fejlődése az önértékelési motívumok fejlesztése, a mozgás, a szabad levegőn való sport, a játékos sporttevékenységek elsajátíttatása, ezek gyakoroltatása. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, a hátránykompenzálás és tehetséggondozás az iskolai élet minden területén. Ugyancsak lényeges az információk, ismeretek minél szélesebb körből való gyűjtésének megismerési folyamata, a könyvtárhasználat fontossága. Konkrét nevelési feladatok: Az általános nevelési feladatokat pontosítani kell az életkorok vonatkozásában, hisz más és más életkorban más-más komponensek fejlesztése kap elsőbbséget. A pedagógiai folyamatok színtere is meghatározó, azaz a tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségek más prioritásokat határoznak meg. Pedagógiai szakaszok szerinti nevelési feladatok: Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében. Az oktatásban résztvevő diákjaink 6-14 éves korosztályát két pedagógiai, illetve életkori szakaszra bontottuk. Első szakasz 1-4. évfolyam, a második szakasz 5-8. évfolyam. Nevelési feladatok, azok színtere szerint: Számításba kell venni a különböző színtereken folyó nevelési tevékenységeket. Szakkörök Versenyre felkészítő foglalkozások Korrepetálások Felvételi előkészítők Nyelvvizsgára felkészítés Beiskolázási előkészítők Egyéni feladatmegoldó versenyek Közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés Mindezek nevelési vonatkozásai olyan feladatokat határozhatnak meg, amelyeknek szerepelniük kell a tantárgyi programok feladatrendszerében. Itt kell kitérni a tantárgyközi kapcsolatokból adódó feladataink megfogalmazására is. Nevelési feladatok tantárgyi programok szerint: Tantervek, tanmenetek újragondolása Munkaközösségi szinten kell megfogalmazni a szaktantárgyak nevelési céljait. Minden olyan tevékenységi formával foglalkozni kell, amely a különböző tantárgyak tanításával kapcsolatba hozható Összességében elmondható, hogy a tantárgyi programok és a nevelési színterek szerinti nevelési feladat-meghatározás a szakmai munkaközösségek kompetenciájába tartozik. Természetesen az iskolai szintű koordinálás az iskolavezetés, illetve a minőségvezetés hatásköre és része az intézmény minőségfejlesztési rendszerének. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 10

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai FELADATAINK: a test és lélek harmonikus fejlesztése megvalósításához A katolikus nevelés, oktatás szerinti értékrend és hiteles életvitel kialakítása; Pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, a szorgalom, az önzetlenség, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése); Helyes önismeretre nevelés (értelmi, érzelmi, akarati fejlődés egészséges aránya, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése); Együttműködési képesség, és az empátia képességének fejlesztése, közösségépítés (az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása és elfogadtatása); A munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése, megőrzése; Kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség maximális tisztelete, egészséges versenyszellem kialakítása; A játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése; Az élet egészére vonatkozó kérdések felvállalása, a lehetséges válaszok megismertetése. Az egészséges életvitel fontosságának felismertetése; A mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában (pl. úszásoktatás); A művészeti nevelés teremtette lehetőség felhasználása a teljes ember nevelésében, szoros kapcsolatban a művészeti iskolával. FELADATAINK: a gondolkodni, beszélni, cselekedni tanítani megvalósításához Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése; Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése; Hatékony tanulási-tanítási stratégiák megtanítása; Önálló tanulás és önművelés alapozása; Magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátítása (szép magyar beszéd, olvasási kultúra kialakítása); A kommunikációs képesség sokoldalú fejlesztése, önálló véleményalkotás, érvelés tanulása; Humán és reál értékek egyenrangúságának, egyensúlyának biztosítása; Korszerű társadalomtudományi ismeretek megalapozása; Korszerű természettudományos ismeretek megalapozása; A számítógép, mint munkaeszköz használatának megtanítása; Idegen nyelv alapszintű elsajátíttatása; Könyvtárhasználat; Művészeti nevelés. FELADATAINK: a színvonalas, következetes nevelés-oktatás eléréséhez A gyermekek, tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő differenciált oktatás; A tehetséges tanulók versenyre való felkészítése; Tanulásban lasabban haladó diákok korrepetálása; Eredményes tanulási módszerek megismertetése; Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 11

A megszerzett tudás hasznosítása önálló feladatokban; A folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása; A sikeres továbbtanulás megalapozása; A tanulási folyamatban komfortélmény biztosítása; Életkornak, fejlettségnek megfelelő szellemi terhelés biztosítása. FELADATAINK: a környezetért érzett felelősség - és a magyarságtudat erősítése elérése végett A gyermekek, diákok ismerjék meg a magyarság, városuk, óvodájuk és iskolájuk múltját, hogy képesek legyenek alakítani a jelenét; A gyermekek, tanulók szülőhelyhez és hazához való kötődése erősödjön az óvodában és iskolában; Az óvoda, iskola és a család kapcsolatának ápolása, a kölcsönös bizalomra épülő párbeszéd kiépítése és fönntartása; A természeti és mesterséges környezet ápolása és megóvása; Az ember és a természet kölcsönös egymásra utaltságának megismerése, korszerű ökológiai szemlélet kialakítása; Népi kultúránkkal való megismerkedés (pl. a csoportfoglalkozásokon, a rajz,- ének,- történelem,- irodalomórákon, kézműves foglalkozásokon); FELADATAINK: lehetőséget teremtünk a szociális hátrányok enyhítésére céljából törekszünk Óvodánk, iskolánk tudatosan felvállalja a hátrányos helyzetű gyermekeket, diákokat, szem előtt tartva, hogy ezek a gyerekek egészséges közösségbe kell, hogy integrálódjanak (nem lehet túlterhelni a csoportokat, az osztályközösségeket); Szükség esetén kis létszámú osztályban, csoportban zárkóztatja fel az arra rászoruló gyerekeket. Az óvoda, iskola megteremti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatékony munkájának a feltételeit; Az osztályfőnök felméri az osztályába járó diákok tényleges szociális helyzetét; Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős együttműködik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek érdekében; Megfelelő szakemberek (logopédus, pszichológus, pszichiáter, pap) bevonása főleg a veszélyeztetett gyermekek érdekében; A Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány támogatja a rászoruló családokat. 1.1.7 Az óvodában és iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a gyermekek, tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 12

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). A., Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek: A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése; Közös célok kitűzése, és elfogadtatása; Hagyományok kialakítása; Gyakoroltatás; Segítségadás; Ösztönzés; Követelés; Ellenőrzés. B., Magatartási modellek bemutatása, közvetítése: A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében; A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből; A nevelő személyes példaadása; Elbeszélés; Beszélgetés; Tények és jelenségek bemutatása. C., Tudatosítás: Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról; Személyes nevelői példaadás; A tanulók önálló elemző munkája; Vita, vitakultúra; Magyarázat, beszélgetés. a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a céljainkban megfogalmazottaknak megfelelően tanulóink alapvető emberi értékek elsajátítására, befogadására legyenek Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 13

képesek. Nevelő-oktató munkánk során személyiségük úgy formálódjon, hogy ezen értékek hordozóivá, átörökítőivé váljanak. a. A test és a lélek harmonikus fejlesztése Az óvodában és az alsó tagozaton Mozgáskultúra megalapozása Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése Az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások kialakítása Az önismeret, a reális önértékelés fejlesztése A társas kapcsolatok igényének erősítése. A felső tagozaton és gimnáziumban: A mozgáskultúra, mozgáskoordináció fejlesztése A koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása Az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása Az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztése Az együttműködés értéknek tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban, stb. b. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése az alsó tagozaton: Biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása Az önálló tanulás és az önművelés alapozása. A mentális képességek célirányos fejlesztése. c. Az alapműveltség továbbépítése a felső tagozaton és gimnáziumban: A differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztése Az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. d. A szocializáció folyamatainak elősegítése az óvodában és az alsó tagozaton: A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása A kortárs kapcsolatok megerősítése A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a felső tagozaton és gimnáziumban: Az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása. A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása. A nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítése e. A tanulási stratégiák megválasztása Az életkori jellemzők figyelembe vétele Az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés A tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 14

Az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének megnövekedése Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya Megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó adatgyűjtés, modellezés, szerepjáték Kiemelt szempont az életkori jellemzők figyelembevétele Az ismeretek tapasztalati megalapozása A kreativitás fejlesztése Differenciált fejlesztés. A tanulás mentálhigiéniai szabályainak ismerete. Rendszeresség, kitartás, tartós erőfeszítés szerepe a tanulásban. Kötelességtudat erősítése. Az értelmes tanulás eljárásai. Az adottságnak, személyiségjellemzőknek megfelelő egyéni tanulási módszerek, technikák. A megtanultak ellenőrzésének, értékelésének módjai. Az önellenőrzés fontossága. Az ismeretek szilárdságának biztosítása. Az ismétlés szerepe. Szorgalom, pontosság, kreativitás, teljesítményre orientáltság, kooperációs készség, egészséges versenyszellem. A hiányok folyamatos pótlása. Az önálló ismeretszerzés képessége. A tudás mint értékmérő eszköz az emberi élet minőségében, lehetőség az önkiteljesedésre, a továbbtanulásra. Névadónknak, Szent Miklós életének, szellemiségének megismerése, emlékének ápolása. Nevelő-oktató munkánk eredményességét, sikerességét a nevelési programunk különböző fejezeteiben megfogalmazott feladatok megvalósításához javasolt közvetlen illetve közvetett pedagógiai eljárások, módszerek, tevékenységi formák biztosítják. Az eredményesség fokmérői: tanulóink nagy százalékban feleljenek meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek rendelkezzenek bővíthető, biztos ismeretekkel, - jártasságokkal, képességekkel, készségekkel. Ismerjék a kultúrált emberi és közösségi kapcsolattartáshoz szükséges viselkedési és magatartási formákat. Legyen határozott elképzelésük a közelebbi és távolabbi jövőjükről. Feleljenek meg a magasabb iskolai szint elvárásainak. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, és részesei vagyunk személyiségük sokféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének. Felelősségünk is éppen ebben rejlik, hiszen az egyéni boldogulásukhoz szükséges személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése a célunk. Ez csak céltudatos, hosszantartó fejlesztő tevékenység lehet. Csak akkor hatékony, ha az értelem, érzelem, akarat együttes nevelésével megteremtjük a személyiségfejlesztés és a teljesítménynövelés összhangját. A világ, amelyben élünk (Nagy az ellenszél!) Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 15

A mai szülők közül sokan azt állítják, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel azonban siettetik érésüket, és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hogy elviselje és feldolgozza mindazt a durvaságot, hazugságot, aljasságot, melyet például a tévé zúdít rá, s amely még minket, felnőtteket is próbára tesz. Ugyanakkor az, hogy a gyerekek jó része csak igen későn találkozik a felelősséggel, a másokért végzett munkával, bizonyos szempontból késlelteti az érésüket. Ezek a kétfelé húzó hatások vezetnek a gyermeki személyiség torzulásához, tűrőképességük csökkenéséhez. Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek észszerű korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának. A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat (tönkremehet a házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába keveredhetnek, stb.). Különösen meg kell tanítani őket arra is, hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hogyan lehet ezeket akár pozitívan is felhasználni. Az egyházi iskolák nevelési elveinek megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy szekularizált világban élünk. Diákjaink szülei nem kaphattak, vagy nem kaptak vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék lesznek. Valószínű, hogy vallásos nevelés során az iskola "magára marad". Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. A családok szétesése miatt sokszor hárul a pedagógusra nagyobb felelősség, egy meg nem fogalmazott elvárás a szülők részéről, hogy, amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola. A diákok egy része olyan családi modellt hoz, melyből hiányzik az anyai vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekekre fordított idő, hiányzik a(z) (keresztény) értékrend. Az ide érkezőknek (is) nagy a szeretet-, a törődés-, és az elfogadás-igénye, Nem csak a családi háttér, de a világ sem kedvez az egyházi iskoláknak. Olyan világban élünk, melyben nem érték az alázat, a megbocsátás, az elfogadás, a türelem. Olyan világban élünk, amely rákényszeríti az embereket az önzésre, a saját érdekük, előnyük hajszolására. Ezt a mintát látják mindenütt. Olyan világban élünk, amelyben az a jó, az értékes ember, aki fogyaszt, aki vásárol, aki egészséges, napbarnított, jól öltözött, aki sikeres, és ellenállhatatlan. Olyan világban élünk, melyben a szeretet és az egymásra figyelés helyett a pénz és az információ az úr. A média a külső talmi csillogást reklámozza és elhiteti, hogy ez a boldogság kulcsa, elhiteti, hogy a boldogság megvásárolható. Olyan világban élünk, melyben csökken az értéke az őszinte szónak, a versnek, a klasszikus zenének, a csendnek. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 16

Olyan világban élünk, melyben manipulálhatóvá válik az ember, mert amit sokan és sokszor mondanak, az akár igaz is lehet(ne). Olyan világban élünk, melyben nem értékek már a családi hagyomány, egy tájegység hagyománya, az ország hagyományai. Olyan világban élünk, melyben nem érték az élet. Ebben a világban kell nekünk egészséges lelkű fiatalokat nevelnünk, olyan mintát adva, hogy ne legyenek meghasonlottak a kétféle értékrend miatt. Meg kell tanítani őket együtt élni a világban tapasztaltakkal, ugyanakkor meg kell tanítani azt is, hogy hogyan kell megőrizni identitásukat, és értékeiket. Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak. Meg kell tanítani az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget. Meg kell tanítani az élet tiszteletére, a szenvedés értékére és saját, valamint a mások testének megbecsülésére őket. Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni. Meg kell tanulniuk elválasztani az ocsút a tiszta búzától. 1.2.1 Az iskolában folyó oktatómunka érdekében fontosnak tartott követelmények A szülők elvárásai A társadalmi igények mellett felmérést készítettünk a szülők körében, annak érdekében, hogy megismerjük igényeiket, elvárásaikat. Ennek alapján a neveléssel kapcsolatos fontosabb elvárások az alábbiakban fogalmazódtak meg: Elvárások az iskola felé keresztény értékrend közvetítése; emberléptékű, gyermekközpontú iskolában nevelni a gyerekeket; alapvető emberi normák betartására nevelés; az alapműveltség megszerzése; továbbtanulás segítése, nyelvvizsgákra való felkészítés, érettségi vizsgára való felkészítés, felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. Elvárások a pedagógusok felé: szakmailag felkészült legyen; szeresse a gyerekeket; értékeljen igazságosan, objektíven; legyen képes érdekessé tenni az általa tanított tárgyat; példamutatás a hitéletben. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 17

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanáritanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. A tanulókkal a megszólíthatóság közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak. A nevelőtestület felé támasztott követelmények A felmérés alapján feladatainkat az alábbiakban fogalmazzuk meg: A nevelők, de elsősorban az osztályfőnökök ismerjék meg tanítványaikat; A nevelők tiszteljék tanítványaikban az embert; Tartsák szem előtt a tanulók testi-lelki egészségének védelmét. Nevelőmunkájukban gyermekközpontúság, gyermekszeretet, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem tükröződjék. Tartsák szem előtt a szülők által megfogalmazott elvárásokat, legyenek szigorúak, de következetesek, keltsék fel az érdeklődést a tantárgyuk és az önálló ismeretszerzés iránt. A tantestület részvétele szakmai munkaközösségekben, továbbképzéseken (pl. városi bemutató órákon); Egységes értékelési rend kidolgozása tantárgyanként; Kapcsolattartás pszichológussal, logopédussal; A tantestület ismerjen meg minél több kipróbált, jó nevelési eljárást, eszközöket; Évfolyamokon belüli nevelőmunka összehangolása. Munkájukban legyenek igényesek, pontosak, tartsák be az SZMSZ-t. A tanulók felé támasztott legfontosabb követelmények A tanulók legalapvetőbb kötelessége a képességüknek megfelelő tanulás; A diák legyen aktív résztvevője a tanulási tanítási folyamatnak; Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 18

Viselkedésükben tükröződjenek az elsajátított értékek: Különösen az egymás megbecsülése, a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, kultúrált beszéd, a környezet, a társadalmi tulajdon védelme; Tartsák fontosnak önmaguk és környezetük tisztaságát, váljék igényükké a rend; Egyre inkább váljék önállóvá a tanulásában, illetve a saját szellemi fejlődésében; Tartsák be a szabályokat. A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: - Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. - A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink. - A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: A helyes önértékelés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 19

Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők: Részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása. 1.2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösen elfogadott értékek szem előtt tartása; A közvetítendő értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása; Az értelmi képességek és az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az emberi együttélés szabályainak megismerése, az együttműködési kézség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód, és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A tanulók környezetének rendben tartására, védelmére irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 20

A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejles ztő hatásának érvényesítése. Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizá-lását segítő személyiségjegye k erősítése minden pedagógus napi feladata. Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegold ás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek beépítése a tanrendbe. A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas viselkedését. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, határozott személyiségekké! Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében terepgyakorlatk ént szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségéne k élményszerű megtapasztalásáh oz; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia antipátia kapcsolatok). Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 21

A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életvitel részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája, Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységform áinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséh ez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalásár a is alkalmas szituációk teremtése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fényképés videofelvételek, riportok stb. Az iskola által biztosított tudásanyag a természettudományok, a társadalomtudományok, idegen nyelvek, a művészetek, a testkultúra, illetve a technika terén mutatnak utat a tanulók műveltségének fejlesztéséhez. Az alapvető ismeretanyag elsajátítása, a tanultak feldolgozása, az összefüggések felismerése csak eszköz az önállóság kialakításához, egy saját világkép formálásához. Ehhez kell az iskola pedagógusainak az életkori sajátosságoknak megfelelően, a gyermekek képességeihez mérten segítséget nyújtani. Első feladatként a tanulási folyamat ösztönzését oldjuk meg. Fő kiindulási pontunk a motiváció megteremtése. Felkeltjük a tanulók érdeklődését, biztosítjuk a megismerés örömét és rendszeres sikerélményt. Nevelési elveink Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés és a kreatív gondolkodás kialakítását célozzák: Az értelmes fegyelem, az önállóság, a szabadság, a szabad gondolkodás kialakítása. Felelősségérzet kialakítása önmaguk és társaik iránt fizikai, erkölcsi, szellemi téren. Együttműködési és konfliktuskezelési technikák kialakítása. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 22

Tolerancia gyakoroltatása etnikai, vallási, világnézeti, egészségi, anyagi, értelmi téren. Az általánosan elfogadott erkölcsi értékek beépítése a viselkedésbe és a gondolkodásba. Speciális feladatok Az általános műveltségi területek közül a következők kapnak oktatásunkban nagy hangsúlyt: Az ének-zenét emelt szinten tanító osztályokban a zenei és humán műveltségi területeken a tanulók érdeklődésének, készségeiknek fejlesztése. Fontos a zenei fogékonyság kialakítása, amely együtt jár a lelki-szellemi harmóniával. Az igényes zenei nevelés magával hozza az igényességet az élet más területein is. A testnevelés területén a sport embert, közösséget formáló erejének felhasználásával a versenyszellem kialakítása, ügyességfejlesztés, életkorának megfelelő edzettségi állapot. A mozgás megszerettetésén túl a testi-lelki harmónia, a rend és fegyelem elsajátítása, a folyamatos munkavégzés az ép testben ép lélek eszméje mind-mind nagy jelentőséggel bír. Az informatika műveltségi területen belül a könyvtárhasználat, a modern technika, napjaink korszerű ismereteinek elsajátíttatása. Az idegen nyelvek német, angol minél magasabb szintű tanítása. Felső tagozaton dráma szakkör indítása a közösség- és személyiségépítési folyamat elősegítésének céljából. Ennek keretében a tanuláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése folyik, amelynek eredményeképpen a diákok tanulmányaikban, társas kapcsolataikban és döntési helyzetekben sikeresebben helyt állnak. 1.2.3 A tanítási tanulási folyamat irányítása A tanítási tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a gyermekekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásban jelen vannak. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése. A motívumrendszer kialakításának lehetőségei között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának, s az egyéb ismerethordozók (sajtó, tv, videó, számítógép, internet, stb.) által megszerezhető tudásnak. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulói tevékenységet biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 23

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktusmegoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegold ó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszum kereső, versengő (győztesvesztes). A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia, önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására törekedjen! Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszere i a nevelés folyamán, alkalmazkodjana k a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegold ás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitelesség). A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. A neveléssel összefüggő mérési értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazzuk: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgál at, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsg álat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 24

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik. A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen a tanuló szociális helyzettől független! A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében. Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelő hatások összehangolása. Az ember és társadalomismere t, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. A közösségi nevelés módszereinek, a közösséghez tartozás nevelő erejének alkalmazása. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikác iós technika rendelkezésünkre áll. Használjuk fel megyei és országos programok lehetőségeit tanulóink személyiségének fejlesztéséhez. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 25

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészetitársadalmi környezet alakításának képességét. A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság. Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. Törekedjünk a társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítására. Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységform áinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően. A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktus ok megélése, feloldásuk lehetőségeinek feltárása pl.: drámajátékokkal. A különböző kompetenciaterületek programcsomagj ai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok. Tanórán kívüli tevékenységek - A szabadidő irányítása Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 26

Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Napközi A napközi otthonos ellátás az általános iskola alapfeladatai közé tartozik. Az iskolának biztosítania kell: A gyermekek egészséges és biztonságos elhelyezését Az szabadidő eltöltéséhez szükséges helyet, időt, eszközöket Az önálló tanulás feltételeit Az étkezés megszervezését. Pedagógus felügyelet 17 ó 30 percig. Tanulószoba Felső tagozatos tanulóink részére tanulószobát szervezünk, amelynek igénybevételére az osztályfőnökök és a szaktanárok ösztönzik a tanulókat. A tanulószoba vezetője és a szaktárgyi korrepetálásokat és szakköröket tartó pedagógusok szorosan együttműködnek. A tanulószoba célja és feladata, hogy a gyermek szakszerű segítséget kapjon önálló tanulásához, a tanórákra való felkészüléshez, az önműveléshez. Az iskola biztosítja a tanulószobára jelentkező tanulók részére a tanítási órák után a kulturált étkezési lehetőséget, majd a délutáni tanári felügyeletet 17 óra 30 percig. Szakkörök Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 27

Tehetséggondozást szolgálják /pl.: szaktárgyi szakkörök, dráma, néptánc, számítástechnika, könyvtárhasználat, újságírói, sakk, kézműves, stb./ Differenciált képességfejlesztő foglakozások Feladatuk az indulási hátrányok csökkentése, a lemaradók felzárkóztatása, középiskolai felvételire való előkészítés, versenyeztetés. Könyvtár A szorgalmi feladatok elkészítéséhez és az önképzéshez nyújt segítséget A szociális hátrányokkal induló tanulóink számára a könyvekhez való közvetlen hozzáférést is lehetővé teszi. A könyveken kívül AV dokumentumok és azok lejátszására alkalmas eszközök tárhelye, forrásközpont. Tanulmányi és tehetségkutató versenyek, pályázatok Lehetőséget teremtünk arra, hogy az érdeklődő, tehetséges tanulók iskolai, városi, megyei, országos és egyéb pályázatok által meghirdetett versenyeken eredményesen vegyenek részt. Diáksport Egyesület (DSE) Az iskola együttműködési megállapodás keretében működik együtt a KIDSZ-szel. Az egyesület foglalkozásai lehetőséget nyújtanak a rendszeres mozgásra ( torna, sakk, röplabdaedzések). A tömegsport foglalkozásokon különböző sportágakkal, rekreációs játékokkal ismerkednek meg a tanulók. Tanulmányi kirándulások A gyerekek életkorának, értelmi fejlettségének megfelelően tervezik és szervezik a pedagógusok. Erdei iskola Az elkövetkező esztendőktől kezdve több osztálynak szeretnénk lehetőséget nyitni erdei iskolai részvételre. Cél, hogy a tanulók 8 év során legalább egyszer egy hét időtartamra részt vegyenek ilyen foglalkozáson. Az erdei iskola több mint kirándulás: a szervező pedagógusok által megtervezett komoly ismeretátadás, a pedagógiai munka színtere. Táborok Hagyományosan iskolai szervezésű táborokban vehetnek részt az érdeklődő tanulók minden évben. Ilyenek: Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 28

téli tábor (az Északi-középhegységben) vízi tábor (a Tiszánál) nyári tábor (a Balatonnál és a Zemplénben) Diákönkormányzat A működési szabályzatban rögzítetteken túl tevékenységével hozzájárul az iskola színvonalas, hagyományteremtő munkájához. (Ilyenek vagyunk, fotópályázat, csibeavató, generációk találkozása, papírgyűjtés, fordított nap) 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenciók, a mentálhigiéné a testi fejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészséges életmódra nevelés a tanórán és a tanórán kívül Tanórai tevékenységek Az egészségneveléssel, az egészség megőrzésével kapcsolatos oktatási tartalmak a tantárgyak tanterveiben találhatóak meg részletesen, melynek célkitűzéseit és követelményrendszerét a Kerettanterv határozza meg. Külön fordítunk az informatika órákon a tanulók érzékszervének a szemnek- védelmére, ügyelünk a monitortól való helyes távolságtartásra, tudatosítjuk a tanulókban, hogy 50 perc monitor előtt eltelt idő után ajánlatos 10 percet távol tölteni a számítógéptől, és más jellegű munkát végezni, mozogni. Alsó tagozat 1. A legtöbb ismeretet a környezetismeret tantárgy részeként tanulják a gyerekek. Megismerik saját testük felépítését, élettani jellemzőit, az életműködések változását az egészségtől eltérő állapotát. Gyakorlati jártasságot szereznek a higiéniás szokások helyes kialakításában, az életműködések jellemző értékeinek, mint légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet, testsúly, mellbőség, arasz megismerésében és mérésében. 2. Hittanórán a teremtett világ, a Föld védelme, a helyes erkölcsi értékrend alapozása, a harmóniára, boldogságra való törekvés. A kommunikáció fejlesztés, tiszteletadás egymásnak és a felnőtteknek, tolerancia- türelem, empátia. 3. Testnevelésből a heti óraszám; 3 + a mindennapos testedzés, 2012/2013-as tanévtől heti 5 óraszám. 4. Az alábbi tantárgyak témaköreiben is szerepel az egészséges életre nevelés; - olvasás - technika - rajz Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 29

Felső tagozat és gimnázium 1. Az osztályfőnöki órák évfolyamonként évi 10 óra; témái elsősorban az egészséges életmód kialakítását, a káros szenvedélyek elutasítását, a felelősséget a jövőért foglalják magukban. 2. Természetismeret és biológia órák. 3. Egészségtan modul (mozgás, szervrendszer, bőr, bőrápolás, Fiúk, lányok közötti különbség, elsősegélynyújtás, és a szerek veszélye). 4. Technika órán közlekedési ismeretek, közúti kerékpározási közlekedési szabályok, egészséges táplálkozás, étrend, személyi- és környezeti higiénia. 5. Kémia óra tápanyagok, vitaminok, környezetkárosító anyagok, drogok, kísérletek. 6. Testnevelés óra kondicionálás a testi képességek fejlesztése, szabad levegőhöz, az időjárás viszontagságaihoz való alkalmazkodás, a keringési szervrendszer fejlesztése, tartásjavító, megelőző és korrekciós gerinctorna, prevenció, balesetvédelem. 7. Hittanórán a teremtett világ, a Föld védelme, a helyes erkölcsi értékrend kialakítása, a harmóniára, boldogságra való törekvés a családi életben, a féri és a nő kapcsolatán alapuló párkapcsolat a szentségi házasság vállalása, a gyermekek fogadása, az egészséges ( egyház által is elfogadott, természetes) családtervezés. A kommunikáció fejlesztés, tiszteletadás egymásnak és a felnőtteknek, tolerancia- türelem, empátia. Rendszeres tevékenységek a tanórán kívül: Alsó tagozat osztályban néptánc-oktatás, úszásoktatás 2. évfolyam - néptánc, úszásoktatás Fogápolási program (Signál, Blend a Med a gyerekek fogkrémet, fogkefét és poharat kapnak) Felelős: osztálytanító Sportköri-foglalkozás heti 2órában. Különböző sportágakban házibajnokságokat rendezünk, és biztosítjuk az iskolában a különböző mozgásokkal, testgyakorlatokkal való megismerkedést. (labdarúgás, mini-kosárlabda, asztali tenisz, atlétika, tollas labda, lábtenisz) Felelős: testnevelést tanítók Gyermeknap Fogápolási vetélkedő, aszfalt-rajzverseny és rajzverseny, az egészséges életmód témában. Kiállítás szervezés. Felelős: alsós nevelők Felső tagozat és gimnázium 5-12. osztály; diáksport, házi bajnokságok, tehetséges tanulók kiválasztása, felkészítés a versenyekre Sportkörök: heti 2 óra (torna, labdarúgás, kosárlabda, röplabda, atlétika, asztali- tenisz, tollaslabda, lábtenisz). Felelős: testnevelő Gyermeknapon: egészségnevelési és drogvetélkedő, a csapatok mozgásokban is vetélkednek; ugrókötelezés, kötélmászás, helyből távolugrás, kötélhúzás, stb.) Felelős: ifjúságvédelmi-felelős, testnevelő Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 30

Megemlékezés április 7-ről az Egészségügyi világnapról. Felelős: biológia szakos nevelők Kirándulások, gyalogos és kerékpáros túrák, a E-misszió Természetvédelmi Egyesülettel és önállóan. A Sóstó nevezetes részeinek felkeresése, környezetvédelmi munkák elvégzése (szemét eltakarítása). Felelős: túravezető, DÖK- segítő pedagógus Nyári tábor szervezése Felelős: táborvezető Mindennapos testedzés/2012-2013-as tanévtől testnevelés órák keretében: Az alsó és felső tagozatban megszervezzük a mindennapos testedzést. A mindennapos testedzés gyakorlati prevenciós mozgásos tevékenység, melyet mindennap végeztetünk a gyerekekkel. Célunk, hogy minden tanuló tapasztalja meg a mozgás örömét, annak fejlesztő hatását. A foglalkozások során fejlődjenek az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen motoros képességeik és aerob állóképességük. A mindennapi mozgásinger hatására önmagukhoz képest mutassanak fejlődést a fizikai képességekben, legyen igényük a magasabb szint elérésére. Feladat: szervezett keretek között biztosítani a lehetőségeket a mozgásra, vonzó testgyakorlatok épüljenek be a tanulók életrendjébe, váljon életszükségletükké a mozgás. Változzon szemléletük, tudjanak elmozdulni a televízió és a számítógép mellől. Tartalma: A helyes testtartás elősegítő gerinctorna, a keringési rendszert fejlesztő járás-futás gyakorlatok, koordinációs képességeket fejlesztő testnevelési játékok. Egészségfejlesztési módszerek Beszélgetés módszere Vizsgálódások, mérések (súly, testmagasság, alvásidő, pulzus szám, testhőmérséklet, mellkas kerület). Kísérletek Didaktikai játékok Gyűjtőmunkák Gyógynövények gyűjtése Kiselőadások Növények gondozása, ültetése Elsősegélynyújtás Betegápolás Szituációs játékok Gyógyteák készítése Differenciált képességfejlesztés Csapat- és csoportmunka Kiemelt feladataink Prioritások 1. A mindennapos testnevelés biztosítása. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 31

Felelős: iskolavezetés, testnevelést tanítók 2. A tanulók képességeinek felmérése. Cél: az egészség megőrzéséhez szükséges teljesítmény elérése. A tanulók teljesítményének összegzése, az eredmény megküldése a minisztériumnak és az iskolaorvosnak. Felelős: testnevelést tanítók 3. A drogstratégiai program működésének felülvizsgálata, módosítása Felelős: ifjúságvédelmi felelős 4. A tanulók higiénia szokásainak fejlesztése Felelős: osztályfőnökök, testnevelők, tanulók 5. Elsősegélynyújtás 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: életkoruknak megfelelően tudjanak dönteni baleseti helyzetekben, tudjanak segítséget kérni, nyújtani, ha szükséges, alapvető ellátást tudjanak nyújtani, tudják elkerülni a balesetet előidéző helyzeteket Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) alsó tagozaton minden évben és évszakos aktualizálásban a tananyagba (környezetismeret, olvasás, testnevelés) illesztve, kirándulások, szünetek előtt balesetvédelem keretében b) felső tagozaton speciálisan a kémia, technika, testnevelés órákon balesetvédelmi és elsősegély nyújtási oktatás formájában c) biológia és természetismeret órákon a tananyag részeként (6. évfolyamon egy téma, 8. évfolyamon anyagrészekbe építve a szervrendszerek témakörein belül) d) osztályfőnöki órákon minden évben kiemelten a kirándulások, tanítási szünetek előtti időszakban, valamint résztémaként a testi fejlődéssel járó változások témában e) az iskolai védőnő szakmai segítségét igénybe véve 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A közösség jellemzői, a közösségi nevelés színterei Az óvoda és iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az óvodai és iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. 3 A közösségfejlesztés közös feladat. Az óvoda és iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a gyermekek diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. 3 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 34. oldal Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 32

A közösség jellemzői: - azonos eszmék, célok, feladatok - aktív értékteremtő tevékenység - tagjai között szoros kapcsolat van A közösségi nevelés színterei: Család Óvoda Iskola Iskolán kívüli közösségek Pedagógiai programunkban az iskola keretén belül működő tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozunk. Az óvodai külön található az óvodai programban. Nevelésünk egésze közösségi nevelés, a nevelési-oktatási folyamat közösségi szerkezetben zajlik. Az iskolai munkának nincs egyetlen olyan mozzanata sem, amely egyúttal ne gyakorolna befolyást a közösségi viszonyok fejlődésére. Az iskola a gyermekek szocializációjának döntő fontosságú terepe, ahol a tanulók szervezett közösségek és lazább, spontán csoportok rendszerében élnek és tevékenykednek. Fontos, hogy milyen csoportot tekintenek a maguk számára modellnek, amelyhez értékrendjüket igazítják. Kortárscsoportban sajátítják el azokat a magatartásmódokat, amelyek az együttélés során nélkülözhetetlenek. A velük való bánásmód, stílus, az értékelés módja, az egymás közötti érintkezés formája, gyakorisága, a személyes vonzalmak, ellenszenvek, a spontánul kialakuló rangsorok mind formálják a közösségi viszonyokat. A jó közösség kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a pedagógus mindig nyomon kövesse a közösség belső rezdüléseit, mozgásait, átrendeződéseit, a légkör és a személyes kapcsolatok változásait. Feladatunk az egyes gyermekek társas lénnyé fejlesztése, kollektivizmusuk kialakítása, illetve a közösség által történő nevelésük megszervezése, irányítása. A közösségi tevékenységek szervezése során módot nyújtunk tanulóinknak arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak közvetlen környezetük érékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyenek nyitottak a másság, a különböző kultúrák iránt, becsüljék meg azokat-. Legyenek tudatában iskolánk normáival, szokásaival, ápolják, őrizzék hagyományainkat. Nevelőmunkánk során az új információs környezetben eligazodni tudó, és azt kritikai módon használó gyerekeket nevelünk, akik képesek lesznek későbbi, önálló életükben helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek: Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 33

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz e) a kilencedik évfolyamon kezdődik és a 12.évfolyam végéig tart az érettségire felkészítő középfokú képzés A 6 14 éves korú gyermekek testi lelki fejlődésének jellemzőit két nagy meghatározó életkori szakaszhoz kapcsolhatjuk. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák Diákönkormányzati munka, egyházközségi szerepvállalás 1.4.2 A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai A közösséget irányító pedagógus feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenység) kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése, tervszerű nevelői irányítása, fejlesztése. Feladat a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy (nevelői segítséggel) közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél elérése érdekében összehangoltan tevékenykedni, és az elvégzett munkát értékelni. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Tanítási óra Az osztályfőnöki órákon (reggeli körön) az osztályfőnöknek nagy lehetősége van a gyerekek személyiségének fejlesztésére. Az osztályfőnöki órák tartása a katolikus kerettanterv szerint történik. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 34

A fejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási órákon kiemelten fontos a motiváció, az eredmények, sikerek elismerése, a pozitív megerősítés, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez igazodó differenciálás, csoportbontás. A tanítási tanulási folyamat minden tanórai tevékenységrendszerének megszervezésében nevelőmunkánk meghatározói: az egyéni képességeket fejlesztő tanulásra, önművelésre való ösztönzés motiváció tanulóink aktív tanórai tevékenykedésre serkentése hatékony pedagógiai módszerek alkalmazásával aktivitás az egyéni adottságokat, hajlamokat, személyiségjegyeket figyelembe vevő tanítási módszerek használata differenciálás a tanulás mint a személyiség egészét formáló, jövendő foglalkozását, életpályáját befolyásoló értékteremtő funkciójának tudatosítása. pályaorientáció A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, paróchiával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 1.4.3 Közösségfejlesztés 1. Hon- és népismeret A változások mellett vannak olyan örökérvényű követelmények, melyeknek meg kell felelnünk. Ilyenek: a magyar nyelv ápolása Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 35

igény múltunk ismerete iránt iskolai, nemzeti hagyományaink ismerete, ápolása a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk védelme más népek nemzeti érzésének tisztelete különböző népszokások megismerése (dramatikus játékok és néptánc tanulás formájában is) 2. Nyitottság a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés kialakítását célozzák: tolerancia gyakoroltatása etnikai, vallási, világnézeti, egészségi, anyagi, érzelmi téren az európai kultúra, történelem, életmód megismerése a nemzeti kapcsolatok fenntartása nyitottabbá teszik a tanulókat más országok, népek kultúrája, életmódja iránt 3. Nemzetközi kapcsolatok ápolása Iskolánk több külföldi iskolával is szeretne kapcsolatot kialakítani. Jelenleg a palágykomoróci iskolával van kapcsolatunk. Beregszász (Ukrajna) elsősorban segélyakciók, szórványos kölcsönös látogatások formájában (folyamatban). Jelenleg folyik kísérlet testvériskolai kapcsolat kiépítésére egy szlovák iskolával. Tervezzük egy német nyelvterület iskolájával a csereüdülést, az idegen nyelv anyanyelvi környezetben történő gyakorlása céljából. 4. Környezeti értékek megőrzése Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti értékeink megőrzésére, gyarapítására. A körülményekhez képest az iskola udvarán található növények ápolása az udvar folyamatos karbantartása, az ott használható tárgyak (padok, asztal, mászóka, kapu) lehetőség szerinti gyarapítása az étkező szebbé tétele a folyosók, a mosdók állapotának megőrzése az osztálytermek hangulatossá tétele (pl. teremszépségverseny) 5. Kommunikáció Számítástechnika A Helyi Tantervben meghatározott módon tanítunk számítástechnikát. Tanórán kívül is van a gyerekeknek lehetőségük ismereteik bővítésére tanfolyamok, szakkörök keretén belül. Ezen ismeretek nélkül nem boldogulhatnak további életükben. 6. Idegen nyelv Az idegen nyelv tanítása már a harmadik osztályban megkezdődik játékos formában. A negyedik évfolyamtól pedig magasabb színvonalon, csoportbontásban folytatódik. Tanulóinknak lehetőségük van az angol, német nyelv elsajátítására. 7. Diákújságírás Iskolánk újságja a "Keleti Fény". Segíti az interjútechnikák elsajátítását, az önálló ismeretszerzés gyakorlását, erősíti az együvé tartozás érzését, lehetőséget biztosít az önálló véleményformálásra. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 36

8. Gyermekszínjátszás A dráma szakkörön, a magyar nyelvet nyelvi irodalmi kommunikációs módszerrel, illetve a drámát tantárgyi keretben tanuló osztályokban különösen nagy hangsúlyt kap a nyelvi képességek, és a pozitív beszédszokások kialakítása. A gyermekszínjátszás célja a kifejezőkészség fejlesztése, amely a műhelymunkát követően az iskolai előadásokon kerül nyilvánosságra. Ezek közösségfejlesztő hatása kiemelkedő. 9. Könyvtár A könyvtár használata mind a továbbtanulásban, mind az igényes környezetkialakításban segít. Fontos szerepe van az önálló ismeretszerzés elsajátításában. 10. Az új információs környezetben való eligazodás Az új információs környezetben való eligazodást segíti a könyvtár helyes használatának megtanítása, az interneten való tájékozódás elsajátítása. 11. Elfogadó és segítőkész magatartás A közösségfejlesztésben kiemelt céljaink: megismertetjük és elfogadtatjuk a kulturált viselkedés, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályait, elsősorban azt, hogy a tanulók tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez megértőek, előítélet mentesek, empátiával rendelkezők legyenek rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével A gyermekközösség kialakításakor előtérbe helyezzük egymás megértését, elfogadását. 12. Hagyományok Célunk: a magyarságtudat erősítése, nemzeti és iskolai hagyományaink ápolása. A közösség hagyományteremtése és ápolása, a hagyományrendszer működtetése szép és mindig várt esemény az adott közegben. Hagyományaink: Az elsősök megajándékozása Őszi nyílt nap Csibeavató nyakkendő átadással Mikulás Karácsonyi hangulatkeltés (Betlehemes játék) Házszentelés Vers- és prózamondó verseny Farsang Generációk találkozása Rekreációs napok Fordított - nap a diákönkormányzat szervezésében "Keleti Fény" újság Nyílt napok óvodásoknak, szülőknek Anyák napja Tanulmányi kirándulások osztálykeretben Sportrendezvények Táborok Erdei iskolák Iskolanyitogató Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 37

Az ember azáltal lesz igazán emberré, hogy szeretettel megnyílik a másik felé, őt befogadja és neki szolgál. A szeretet új törvénye az emberi tökéletességnek és a világ átalakításának alapszabálya. Az iskola nevelési stratégiájának legfőbb partnere a család; az iskola célja, hogy a családdal együttműködve egységes nevelési szemléletet alakítson ki a nevelés hatékonysága növelésére. 13. Az intézmény vallási élete, ünnepe, hagyományai 13.1. Az óvodánk vallási élete, ünnepei, hagyományai: Feldolgozandó anyag Ünnep jelentéséről Megünneplésének módja Istenszülő születését - Templomlátogatás Kisboldogasszony- szept. 8 ünnepeljük ( Szűz Mária - Lelki percek születésének emléknapja Szent Kereszt felmagasztalása szept. 14. Szűz Mária oltalma okt.01 Krisztus Keresztjének felmagasztalását ünnepeljük Az Istenszülő Szűz Máriának, mint a keresztények segítségének és oltalmának ünnepe - Lelki percek - Templomlátogatás - Lelki percek - Templomlátogatás Mihály napi vásár október utolsó hete Mindenszentek nov. 01. Gyermekek által készített vásárfiák árusítása, vásári kikiáltók, rigmusok mondogatásával A szentek egységének megünneplése - Zártkörű ünnep - Lelki percek - Nagycsoportban temetőlátogatás Szent Mihály főangyal és a mennyei erők nov. 08. Szűz Mária bevezetése a templomba nov.21. 40 napos karácsony előtti bűnbánati időszak kezdete Szent Miklós Püspök dec.06. Szent Mihály főangyalnak, az Isten ellen lázadó angyalok legyőzőjének és az üdvösségtörténetben szereplő többi égi erőnek emlékünnepe A gyermek Máriát szülei a jeruzsálemi templom szolgálatába szánták Jócselekedetek fontosságáról beszélgetünk Óvodánk névadója Tevékeny felebaráti szeretet szentjére emlékezünk - Lelki percek - Templomlátogatás - Lelki percek - Templomlátogatás - Lelki percek - Zárt ünnep keretében gyermekeink megajándékozása Szűz Mária szeplőtelen Szűz Mária szeplőtelen - Lelki percek fogantatása dec. 08 09. fogantatásának ünnepe - Templomlátogatás Karácsony Jézus születése - Lelki percek Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 38

Vízkereszt jan.06. Úrjelenés. Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban, Keresztelő Szent János által - Templomlátogatás - Közös karácsonyfa állítása, gyertyagyújtás, betlehemezés nyílt vagy zárt - Püspök atya megszenteli óvodánkat - templomlátogatás Feldolgozandó anyag Ünnep jelentéséről Megünneplésének módja A kisded születése utáni 40. napon a Boldogságos Szűz bemutatta a templomban Fiát, akit az öreg Simeon - Lelki percek Gyertyaszentelő karjaiba - Templomban Boldogasszony febr. 02. vett és a világ gyertyaszentelés világosságának nevezte. Ennek az emlékére gyertyát szentelnek. Farsang Vízkereszttől Vajhagyó vasárnapig tart Nagyböjt kezdete Húsvét előtti böjti idő, 7 hét Nyílt nap március hava Nemzeti ünnep márc. 15. Gyümölcsoltó Boldogasszony márc. 25 Nagyböjt Virágvasárnap Nagyhét (nagycsütörtök, nagypéntek) Húsvét Szent György nagyvértanú ápr. 29. Anyák napja Gyermeknap Pünkösd húsvét után 50. napon Télbúcsúztató időszak Jézus kedvéért önként lemondunk valamiről és ezt felajánljuk 1848 49-es szabadságharcban résztvevőkre emlékezünk Gábor arkangyal hírül adja Máriának, hogy a Szentlélek erejéből a Fiúisten anyjává lesz Jézus ünnepélyes bevonulása Jeruzsálembe Utolsó vacsora Keresztre feszítés Jézus feltámadásának ünnepe Keresztény hitre térítette az embereket katonaként, példájával megmutatta, hogy hogyan lehet buzgó keresztény életet élni A Szentlélek eljövetelének ünnepe - Zárt körben ünnepelünk - Lelki percek - Böjti kollyba (aszalt szilva, búza, mazsola, dió, méz)készítés az óvodában - Nyílt körben - Zárt körben helyi megemlékezést tartunk - Lelki percek - Templomlátogatás - Lelki percek - Barkaszentelés a templomban - Templomlátogatás - Lelki percek - Búzaszentelés a templomban - Nyílt körben - Kirándulás - Lelki percek - Templomlátogatás Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 39

Nevelési év búcsúztató Keresztelő Szent János születése jún.24. Szent Péter és Pál főapostolok jún. 29. Urunk színeváltozása aug. 06. Nagyboldogasszony aug. 15. Keresztelő Szent János születésnapjának ünneplése Vértanúságuknak ünnepe Egyház megáldja az új termést, különösen a szőlőt Szűz Mária elhunytára és mennybevitelére emlékezünk Szent István király aug.20. A magyar nemzet első szent királyának és apostolának ünnepe Keresztelő Szent János fejevétele aug. 29. Heródes lefejeztette Keresztelő Szent Jánost. Erre a szomorú eseményre emlékezünk. Nyílt vagy zárt formában - Templomlátogatás - Templomlátogatás - Templomlátogatás - Templomlátogatás - Templomlátogatás - Templomlátogatás 13.2 Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai: Az iskola hagyományainak ápolása, elmélyítése minden tanuló joga és kötelessége, mely fontos eszköze a nevelésnek. Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A hagyományok továbbadásának módja: Minden új növendékünkkel szeptemberben osztályfőnöke ismerteti az iskola rendjét, valamint történetét és hagyományait. Az ehhez szükséges írásos anyagot az iskolavezetés bocsátja rendelkezésre. A vallási ünnepkörök előkészítése, megélése fontos helyet foglal el az iskolai nevelőmunkában. Rekollekció és lelkigyakorlat, elsőáldozásra és bérmálkozásra való előkészület katolikus iskolánk jellegéből adódik. Nemzeti emléknapjainkról iskolai ünnepély keretében, és a tanítási órákon tartunk megemlékezést. Helyet adunk az öregdiák találkozók számára, tanórán kívüli előadásokra is meghívjuk végzett diákjainkat. A tanévet a tanévnyitó ünnepséggel és liturgiával kezdjük, és tanévzáró ünnepséggel és liturgiával fejeződik be. A tanév beosztása miniszteri rendelet alapján történik. A szorgalmi idő 180-185 tanítási napot tartalmaz, két félévre tagolódva. Az első félévnek január végén van vége. (Tantestületi döntés alapján A tanítási szünetekben az igényeknek megfelelően gyermekfelügyeletet és foglalkozásokat biztosítunk. A téli szünetben téli túrát szervezünk az érdeklődő diákok számára. A tanítási napok: hétfőtől - péntekig (rendkívüli eset miatt kimaradt tanítási napokat előzetes egyeztetés után szombati napon is lehet pótolni). Tanítási napnak számít a munkaterv szerinti erdei iskola, a tanulmányi kirándulások napja, lelkinap és minden olyan nap, amelyen a tanulóknak kötelező részt venni (ezeken a napokon legalább 3, a témához kapcsolódó órát kell a naplóba bejegyezni). Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 40

A kirándulások a diákok számára kötelezőek (kivéve azoknak, akik büntetésből el lettek tiltva), a felmerült költségeket a szülőknek kell fedezniük. A rászoruló gyerekek költségeinek egy részét a Kelet - Magyarországi Fiatalokért Alapítvány a lehetőségekhez mérten átvállalja. Az iskola által javasolt kirándulási tervet rögzítettük. Minden hetet közösen indítunk a templomban. Napi ima: a tanulók a tanítás kezdetén az osztályfőnökökkel, a tanítás végén az utolsó órát tanító pedagógussal közösen imádkoznak. Reggeli liturgia: szomszédos templomban minden nap szentmise van a tanítás előtt 7 órakor (ajánlott). Az osztálymisén részt vevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Előtte a hittanórán az osztály közösen készül a liturgiára. (A liturgikus énekeket gyakorolják, a könyörgésbe saját kérésüket is megfogalmazhatják.) A katolikus iskolákban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, stabilitást adnak. Az iskola éves munkatervében határozzuk meg: A tanítás nélküli munkanapokat Az ünnepélyek, közös liturgiák, versenyek rendjét A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét A nevelési és osztályozó értekezletek rendjét A nyílt napok rendjét A tanév jeles napjai: Az ünnepkörökben lélegzünk. Tanévnyitó ( elsősök és kilencedikesek köszöntése) lelkinapok, lelkigyakorlatok (őszi, karácsonyi, húsvéti), gyónási alkalmak Csibeavató - nyakkendőátadás Mikulás templombúcsú Karácsony - betlehemes Vízkereszt - házszentelés Generációk találkozása Húsvét Farsang, jótékonysági bál, majális, iskolanapok, nyílt nap Anyák napja Pünskösd Tanévzáró zarándoklat, gyermekbúcsú Máriapócson Tanévzáró (ballagás, a nyolcadikosok búcsúztatása) Egyházi ünnepek, melyeken liturgiára megyünk: - szept.08. Istenszülő születése - szept.14. Szt.Kereszt felmagasztalása - okt.01. Szűz Mária oltalma - nov.08. Szt.Mihály és Gábor főangyal Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 41

- nov. 21. Az Istenszülő templomba vezetése ( elsősök befogadása) - dec.o6. Szt.Miklós püspök templombúcsú - dec.09. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása - dec.25-26-27. KARÁCSONY - dec.26. Mária Istenanyasága - dec.27. Szt István vértanú/egyházmegyénk védőszentje/ - jan 01. Jézus névadása, Nagy Szent Bazil, Újév - jan.06. Vízkereszt / Iskolaszentelés / - jan.30. Három szent főpap (Pedagógus lelkinap) - febr.02. Gyertyaszentelő Boldogasszony ( találkozás ünnepe) - febr.-márc. Nagyböjt - márc.25. Gyümölcsoltó Boldogasszony - HÚSVÉT - ápr.23. Szent György nagyvértanú - Áldozócsütörtök Mennybemenetel - PÜNKÖSD Nyári ünnepek : alkalmak a templomban való találkozásra - június 24. Keresztelő Szent János születése - június 29. Szent Péter és Pál főapostolok - július 20. Szent Illés próféta - aug. 06. Urunk színeváltozása - aug. 15. Szűz Mária elhunyta és mennybevitele - aug. 20. Szent István király - aug. 29. Keresztelő Szent János fejevétele Állami ünnepek, melyek egyben munkaszüneti napok is. - okt.06. Aradi vértanúk - okt.23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc - nov.01. Kegyeleti nap halottak emlékezete - dec.25-26. KARÁCSONY - jan.22. A magyar kultúra napja - Szavalóverseny - márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc - HÚSVÉT - máj.01. A munka ünnepe - PÜNKÖSD - aug. 20. Szt. István királ a.) Az év kiemelt ünnepein (Nyakkendőátadáskor, Generációk találkozásakor) szentmisén veszünk részt, majd tanítási szünet lévén iskolai keretben ünneplünk (vetélkedő, játék, beszélgetés, akadályverseny, film). b.) A három lelkinapot (rekollekció) ősszel, ADVENT és NAGYBÖJT idejére tervezzük. A lelkinap rendjét az osztályfőnökök és a hittanárok ( TEAM) szervezik meg. Lehetőség van vagy osztályonként, vagy csoportokban részt venni a lelkinapon. Általában külső lelkivezetővel. c.) Törekszünk arra, hogy havonta biztosítsunk gyónási alkalmakat azoknak a diákoknak, akik igénylik. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 42

d.) Ünnepi műsort, hangversenyt szervezünk karácsony előtt, anyák napján, nemzeti ünnepeken, iskolanapokon stb. A közös iskolai műsorokért a felelősök a következők: évnyitó: 1.a 1.b osztály október 6. műsor: 6. osztály október 23. műsor: 7. osztály/felsős osztály csibeavató: 2. 4. fecskeavató: 8. és 9.osztály mikulás: 3.a osztály karácsonyi műsor: 3.b osztály passió: felsős osztály március 15. műsor: 5. osztály ballagás: 7. osztály évzáró: 1.a 1.b osztály generációk találkozója, csibeavató, fecskeavató, gyermeknap: a nem osztályfőnökök és a napközis nevelők a felelősök e.) A tanulók ünnepi viselete: A lányok ünnepi ruhája: fehér blúz, nyakkendő és sötét szoknya; a fiúké fehér ing, nyakkendő és sötét nadrág. f.) Iskolacímerünk: Az iskola és a templom épületét ábrázoló, a jelmondatot Velünk az Isten -t is tartalmazó iskolazászló kerek mintája. g.) Az iskolai évkönyv: A 2005-2006-os tanévtől jubileumi számmal indul az első ballagás alkalmával, mely arra hivatott, hogy az eltelt időszak és a tanév eseményeit rögzítse. Az évkönyv elkészítéséért felelős személy megbízása az igazgató feladata. A 2012-es év jeles jubileum, 100 éves az egyházmegye, az újraindított iskola 1. tanítási évét kezdi el. Jubileumi emlékkönyvvel tisztelgünk ismét. 1.4.3 A továbbfejlesztés lehetőségei Partnereink igényeinek kielégítésére törekszünk. Felmérjük, mit várnak el tőlünk, hogy képzelik el a kölcsönös, folyamatos együttműködés módjait. Tudatosítjuk a szülőkben, hogy az iskolában folyó nevelőmunka és az otthoni nevelés csak akkor hatékony, ha azonosak értékrendünk, törekvéseink, céljaink. Gyermekeink helyes nevelése, egészséges testi és szellemi fejlődése közös célunk, amelyért közösen kell cselekednünk. Ha igény van rá, megszervezzük a Szülői Kört, mely különböző, őket érdeklő kérdésekkel foglalkozik az iskolába lépéstől a továbbtanulásig. Lehetővé tesszük, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei bekapcsolódjanak a Szülői Kör sorozatba, melyen egy-egy vitaindító kiselőadás után a szülők választ kapnak kérdésükre. (Például: drogfogyasztás, magatartászavarok, tanulási nehézségek, pályaválasztás, stb.) Pszichológus (tanár) tarthat a tanulás típusokat, módszereket elemző foglalkozásokat, melyek elősegíthetik a gyermekek eredményesebb tanulását. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 43

Mivel a családból hozott nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése szempontjából, erősíteni kívánjuk az otthon kialakított pozitív értékrendet és arra törekszünk, hogy a szülők is elfogadják az iskola által megfogalmazott nevelési elveket és követelményeket. A szülőknek és pedagógusoknak egyaránt célja a kölcsönös bizalmon, és megértésen alapuló kapcsolattartás a gyermek fejlődése érdekében. Ezért a tudatos közösségfejlesztéssel, a katolikus intézmény nevelőinek törekedniük kell arra, hogy tanítványaik mind jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény értékrendet és elkötelezettséget. Ebben tanáraik, nevelőik és hitoktatóik jó példája is segítségükre lesz. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 44

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Nkt. 4. (13.) alapján: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Iskolánkban minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Feladatunk, hogy ezeket a képességeket felismerjük és fejlesszük. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 45

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, levelezős versenyekre, pályázatokra való benevezés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása, kiselőadások, gyűjtőmunka, sportegyesületbe való ajánlás szolgálja. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön, rekreáción is biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Iskolánkban hagyomány az alsó tagozaton évfolyamonként és műveltségi területenként éves tanulmányi verseny megrendezése, amelyen szintén kitűnhetnek és megerősítést kaphatnak a kiemelkedő képességű tanulók. Biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, a versenyekre való egyéni felkészítését. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: Emelt szintű tantárgyak tanítása Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon (szakkör, önképzőkör, kiscsoport, stb.) túl biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő (individuális) felkészítését. A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális hátrányokkal induló tanulókra, nehogy családi hátterük nehézségei miatt elkallódjanak. Tehetség: - Egy-egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása ás az átlagosnál minőségileg magasabb foka, kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom) együttes megnyilvánulása. A kreativitás, a képesség, a tehetség fogalmak közös jellemzője a teljesítményképes tudás. Tanulóinkat arra kell felkészíteni, hogy használható tudás birtokában kreatív felnőtté váljanak. A siker azon múlik, hogy biztosítjuk-e azokat a programokat, szervezeti formákat, amelyek keretében fel tudjuk ismerni, és tudatosan irányítani tudjuk a gyermekeinkben rejlő értékek kibontakozását. Feladataink Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 46

- Pedagógusok továbbképzése, módszertani ismereteik bővítése, speciális pedagógiai képességek megszerzése. - A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és azonosítása. A kiváló képesség korai megnyilvánulását a szülők elmondása alapján későbbi évfolyamokon kognitív módszerek (tantárgytesztek, intelligencia, kreativitás mérés, tanulóképesség, tanulási stílus mérés nem kognitív eljárások (énkép, önértékelő teszt), valamint intuitív megítélések alapján (személyiségről, tevékenységről, produktumról) tárjuk fel. - Az intellektuális képességek fejlesztése, készség a kreatív önálló ismeretszerző képesség kibontakoztatására. - Személyiségfejlesztés során a pozitív énkép erősítése. - Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása. - Részvétel biztosítása a városi tehetséggondozó szakkörök munkájában. - Differenciált fejlesztés tanórán és tanórán kívül az egyéni képességekhez mérten. - Önálló könyvtár és számítógép használat képességének kialakítása. Színterei az iskolában: - Emelt szintű anyanyelvi oktatás 1-2. évfolyamon. - Emelt óraszámú angol, német nyelvoktatás. - Magyar anyanyelvi kommunikáció és matematika szakkörök - Művészeti irányultságú tanulóknak szakkörök indítása (képzőművészet, dráma) - Természetismeret környezetvédelem az E-misszióval - Számítástechnika 6-11. évfolyamokon. - Iskolai könyvtár internettel - Városi szakkörökbe irányítás - Énekkar, néptánc - Iskolai sportkör - Zeneiskola A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei: - Tanulmányi versenyek (iskolai, városi, megyei, országos) - Írásbeli pályázatok különböző tantárgyakból - Ünnepélyek, gálaestek - Hangversenyek - Kulturális szemlék - Előadó művészeti versenyek (vers- és prózamondó) - Képzőművészeti és technika bemutatók, kiállítások, rajzpályázatok - fordított - napi rendezvények - Sportversenyek A tehetségfejlesztés munkafázisai : - Megfigyelés, kiválasztás - Képzés, differenciált fejlesztés a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon - Versenyeztetés, szerepeltetés - Folyamatos értékelés - Pozitív motiváció, útmutatás a jövőre Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 47

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanórák keretében a lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása, feladataik gondos megválasztása kiemelt szempont minden tanítónak, tanárnak. Azok a diákok, akik testileg-lelkileg normálisan fejlődő társaikhoz képest eltérést mutatnak; többségükben olyan szociális közegből kerülnek iskolánkba, ahol nem biztosított az egészséges pszichés fejlődés. Típusai: testi fogyatékosok (testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi, ép intellektusú autista, halmozottan fogyatékos ) érzékszervi fogyatékosok beszédproblémával küzdők (beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció, vagy viselkedési fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége ) dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás ( megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt ) FIMOTA ( figyelemkoncentrációs zavarral küzdő, mozgáskoordináció- hiányos, hipohiperaktív) hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók, BTM es növendékek, integráltan oktatható, tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók. A tanulási kudarccal küzdő gyerekeknél általában tanulási zavarok jelennek meg. Az olvasás, írás, matematika elsajátítását az iskolai tanulás során alapvetően nehezítik a részképesség zavarok. A tanulási zavarok korrekciója komplex, átfogó program. Iskolánkban a gyerekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, fejlesztő pedagógus /gyógypedagógus/ irányításával, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából. Pótoljuk teljesítménybeli lemaradásait, sikerélményt biztosítva. A munka alapelve az osztálytanítók munkájának segítése a gyermek képességeihez, szükségleteihez való alkalmazkodás. Olyan tevékenységekkel, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen megvalósíthatók. A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos /2-3 fő/ foglalkozásokat tart. Ezek a foglalkozások nem azonosak a korrepetálásokkal, de egyenértékűek a tanítási órákkal. Olyan alapkészségek fejlesztését végzi, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményét javítják. A hagyományos alternatív pedagógiai fejlesztő eljárások a gyermek személyiségéhez alkalmazkodva. Célunk, hogy a gyermekek, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek, minél hamarabb megsegítést kapjanak. Ennek érdekében, minden első osztályos tanulót szeptember 2-3. hetében vizsgálóeljárások segítségével szűrjük. Vizsgálóeljárások: A mérések eredményei alapján a gyerekekkel fejlesztő foglalkozások keretein belül a fejlesztő pedagógus foglalkozik. Egyéni képességeiket, haladásukat figyelembe véve, dokumentálva. Szükség esetén logopédus, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint Tanulási Képességet Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 48

Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét kérjük munkánk eredményes végzése érdekében. Fejlesztésüket, értékelésüket a szakvéleményben foglaltak alapján látjuk el. Megteremtjük az SNI tanulók inkluzív nevelésének-oktatásának feltételeit a fogyatékosság típusának megfelelően. A fejlesztés főbb területei : 1. Mozgásfejlesztés: - nagymozgások - finommozgások 2. Testséma fejlesztés 3. Téri tájékozódás fejlesztése 4. Percepciós fejlesztése: -vizuális - auditív - idő - verbális - taktilis - emlékezet - figyelem - gondolkodás 5. Játék, mint fejlesztő eszköz Nkt. 4. (23) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Nkt. 47. (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók külön vagy közös vagy részben közös nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 49

fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c, a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket vagy tanulót. A tanuló mentesítésének, értékelésének lehetőségei, feltétele: Nkt. 55. : (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. (2) A magántanulót az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Nkt. 56. (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Nkt. 51. (5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 50

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Nkt. 47. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg A nevelés folyamatában bekövetkező sikertelenség a legkülönbözőbb okok véletlenszerű egyidejű összetalálkozására vezethető vissza. Minden olyan momentum, amely megrendíti a gyermeket akár a szülő, akár a nevelő szeretetében, a személye iránt érzett bizalmában és becsülésében, megakasztja és hibás vágányra tereli a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését. A magatartási és tanulási zavarok nem választhatók el élesen egymástól. Ha a tanuló nem tud megfelelni az otthoni vagy az iskolai magatartási, tanulmányi követelményeknek, az előbb-utóbb kudarchoz vezet, mely megrendíti a személyiség önmagába vetett hitét, félelem alakul ki benne, túlzottan óvatossá válik, igyekszik kerülni a kockázatot, s mindez csökkenti a teljesítményét. A kudarc szerves része a szocializációs folyamatnak. Sokféle okból következhet be és igen sokféleképpen nyilvánul meg. Évről-évre növekszik az ép intellektusú, de beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, illetve nem autista más fogyatékosok száma, akiknek fokozott és többirányú pedagógiai segítségre, iránymutatásra van szükségük. Célok: A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók egyenértékűként való beolvasztása az iskolai közösségbe - a megkülönböztetés minden negatív hatásától mentesen. A speciális és többirányú pedagógiai fejlesztőmunka következményeként a hátrányok, zavarok fokozatos csökkentése: a felzárkóztatás. A felső tagozatban - a normál osztályban - folytatható eredményes tanulmányi munka megalapozása. Fokozatos együttműködés kiépítése a szülőkkel, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus), s e tudományág minden fejlesztő módszerének felkutatása, felhasználása, a pedagógus továbbképzések ez irányú támogatása. Feladatok: E sokirányú fejlesztő pedagógiai munkához tapasztalt, a gyermekek problémái iránt fogékony tanítók kiválasztása. Az iskolavezetés és az osztályban tanítók kiemelt feladata a nevelési együttműködés és napi kapcsolat kiépítése a Nevelési Tanácsadó munkatársaival, az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelősével, a tantestület minden tagjával a hátrányok leküzdése érdekében. Fontos a szülőkkel kiépített folyamatos, hatékony kapcsolattartás, a családlátogatás. A fejlesztés-fejlődés rendszeres mérése a Nevelési Tanácsadó szakembereinek irányításával. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 51

A Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján más iskola keresése azoknak a gyermekeknek a számára, akiknek a fejlesztése az iskola fejlesztő programjával sem oldható meg. A feladat elsősorban a megelőzés, illetve a már kialakult problémák megoldása. A beilleszkedés és a már kialakult probléma szempontjából több területen más-más feladataink vannak. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Iskolánk feladata: A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Megelőzés szempontjából: A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában A leendő elsőosztályos óvodás óvónője és a majdani tanító konzultációja. A szülők és a tanító kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése. (Családlátogatás, fogadó órák, közösségi rendezvényekben aktív szülői részvétel.) A gyermekközösségen belül Az osztályközösség kialakításakor a következő értékek előtérbe helyezése, gyakoroltatása: figyelmesség segítőkészség türelem megértés Már kialakult probléma esetén: A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában A szülők, a pedagógus és egyéb szakemberek közötti rendszeres, őszinte kommunikáció a közös cél elérése érdekében. Egymás munkáját segítő és erősítő kapcsolat kialakítása. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 52

Iskolánkban, ahogy mindenhol, egyre több az ilyen problémával küzdő gyermek. Nekik is hatékonyabban segíthetnénk egy főállású iskolapszichológussal karöltve. A gyermekközösségen belül A gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali dicsérete, elismerése, kiemelése. A problémás gyerek is tehetséges valamiben, érdeklődik valamilyen műveltségi terület iránt. Ezt kell megtalálni, ebben a tevékenységében kell megerősíteni, a fölösleges energiáit ebbe az irányba kell fordítani. Fejlesztő pedagógus alkalmazása, az iskola tanítóinak ez irányú továbbképzéseinek támogatása. Logopédus, pszichológus (tanulásban akadályozott tanuló integrálása esetén gyógypedagógus) alkalmazása. Sajnos a társadalomban lezajló változások átalakítják a megszokott értékrendet, próbára teszik a felnőttek alkalmazkodási képességét. A sok feszültség, bizonytalanság leginkább a családok életében csapódik le, a gyermek sínyli meg a legjobban ezeket a változásokat. Egyre több a csonka család, a munkanélküli szülő, akik nem tudják ellátni a család alapvető feladatait. Ezen sérült gyerekek közül egyre többen küzdenek beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. Ezen problémák kezelésére szoros kapcsolatot kell kiépíteni a Nevelési Tanácsadóval, a gyermekvédelmi szakemberekkel, a hitoktatókkal, a lelkivezetővel és legfőbbképpen a szülőkkel. ( Szorgalmazzuk a problémás gyerekeknél a családlátogatást.) Nagyon fontos a személyes kapcsolattartás, a hiteles őszinte kommunikáció minden érintettel. Az iskola meg kell, hogy adjon minden segítséget az egyéni tanulmányi munkában, a napi testi-lelki problémák megoldásában. Tudatosítani kell az érintett tanulókkal, hogy csak az ő aktív hozzáállásukkal oldhatjuk meg a felmerülő problémát/problémákat. Vezessük rá, hogy a konfliktushelyzeteket ismerje fel, tudja kezelni, törekedjen erőszakmentes megoldásra. Juttassuk el oda, hogy a közösségi és egyéni értékrendet képes legyen összehangolni, tudja meghatározni és azokat megtartani. Fokozott szerep hárul az osztályfőnökre, lelkivezetőre, gyermekvédelmi megbízottra, akik csak a családdal együtt tudnak igazán eredményt elérni. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Biztosítani kell minden gyermek számára a fejlődéséhez szükséges feltételeket, a képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket, és segítséget kell nyújtani, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 53

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Ezzel kapcsolatos kötelezettségeit a közoktatási törvény 54..(1) bek. tartalmazza. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A nevelés három színterén - család - iskola - társadalom A családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét e folyamatban betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevek hiányát pótolni. Megoldás a gyermek és ifjúságvédelem területén csak összefogással lehetséges. Az intézménycentrikus gyermekvédelemmel szemben napjainkban a problémák korai felismerése a legfontosabb. A veszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében figyeljük a gyermek személyiségében, iskolai munkájában, környezetében, életmódjában a veszélyeztetettségére utaló vonásokat. Kiemelten kezeljük az osztályközösség mindennapos munkájában az átlagostól eltérően viselkedő tanulókat. /dacos, agresszív, féktelen, illetve visszahúzódó, gátlásos, szorongó diák/ A környezeti ártalmakban szenvedő gyerekek számára igyekszünk kárpótlást nyújtani derűs, pozitív ingerekben gazdag körülmények biztosításával. Segítünk a gyermek szabadidejének tartalmas kitöltésében, a kialakult konfliktusok megoldásában, s a vele szemben fellépő helytelen előítéletek felszámolásában. A kiváltó okok megszüntetésének területén jelentkezik az osztályfőnök, illetve az iskola legtöbb megoldatlan problémája. Ezekben továbbra is a gyámhatósághoz fordulunk. A gyermekvédelmi munka eredményessége érdekében szükségesnek tartottuk gyermekvédelmi felelős alkalmazását. Iskolánk gyermekvédelmi felelősei minden tanév elején felmérik a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat.(az esetleges változásokat az osztályfőnökök térképezik fel.) Évente kétszer a kereseti kimutatások alapján megállapítják az étkezéstérítési támogatás mértékét, és elszámolást vezetnek ennek mértékéről. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén család, iskola, társadalom a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 54

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek - és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása, hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot, hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét, hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése, hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához, hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk: tehetséggondozó programok szervezése, napközis, tanuló szobai ellátás biztosítása, szülők, családok életvezetési gondjainak segítése, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz, drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 55

felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A képesség-kibontakoztató felkészítés keretei között: o a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, o a fejlődésének elősegítése, o a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, o tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése, o tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató - felkészítés keretében a tanuló igényéhez igazodva történik: - a személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, - a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység. A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése, az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. Képesség kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki megfelel az alábbi feltételeknek: - a szülő egyetértő nyilatkozata - a szülő írásbeli nyilatkozata az alapfokú iskolai végzettségéről - a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel. A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak és a családtámogatásoknak egyik fő célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógusnak kötelessége közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a veszélyeztetettség megszüntetésében, a hátrányos helyzet kompenzálásában. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 48. (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 56

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. (5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató Szakkörök indítása Előadások szervezése Közös kirándulások Pályaválasztási tanácsadás Közös lelkinap Közös zarándoklatok Paróchiákkal - Plébániával közös programok A szülők részéről elvárhatjuk: Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, Őszinte véleménynyilvánítást, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 57

Együttműködő magatartást, Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, Érdeklődő, segítő hozzáállást, Szponzori segítségnyújtást. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály-család közös hétvége. A szülők jogai és kötelességei: - Az osztályélet szervezésének aktív irányítása. - Korrekt véleménynyilvánítás az iskolában folyó munkáról. - Szabad iskolaválasztás. - A Szülői Munkaközösség tagjainak megválasztása. - Tisztségvállalás a Szülői Munkaközösségben. - A Szülői Munkaközösség tevékenységének véleményezése. - Véleménynyilvánítás a tanulókat érintő szociális és egészségügyi kérdésekben. - A szülőnek joga van részt venni azokon az eseményeken, melyek alkalmával gyermeke nyilvános iskolai kitüntetést kap, vagy fegyelmi ügyének tárgyalására kerül sor. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. (v.ö. C.I.C.796-800, Grav.Ed.2. és 6.) Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." (Kat. Isk.53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelkinapok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." /Kat. Isk. 78./ Nyitott kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 58

munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell vezérelje. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Sajnos ma még kevés a jól képzett hitvalló pedagógus. Ezért az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatokat bízunk rájuk, és mit várunk el tőlük. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni. Az iskola vezetőségére nagy felelőséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár először egyéves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. Kapcsolatrendszer, együttműködés A szülő és az iskola jó kapcsolata az oktató-nevelő munka magas színvonalának, kellemes légkörének biztosítéka. Ennek fórumai: Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 59

Szülői értekezlet A tanév kezdetén összevont szülői értekezletet tartunk az iskolavezetés, a felelősök, pedagógusok részvételével. A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk. Ezek szerepe, hogy a szülők képet kapjanak az iskolában folyó munka céljáról, a tanév rendjéről és feladatairól, valamint az osztály életében merülő gondokról, az aktuális programokról, az elért eredményekről. Ekkor személyes problémák nem hangzanak el az iskola felől, a szülők kérdései és javaslatai a közösségi élet területeire vonatkoznak. Előfordulhat, hogy rendkívüli szülői értekezlet összehívására van szükség (pl. táboroztatás, külföldi utazás, pályaválasztási időszakban, vagy halmozódó problémák esetén). Fogadóórák Évente legalább 2 alkalommal, novemberben és áprilisban az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart. Az egyes pedagógusok igény szerint, előzetes megbeszélés alapján a tanév folyamán bármikor készek a szülővel való kapcsolatfelvételre. Ezek személyes jellegűek. A gyermek tanulási magatartási problémáit nyíltan megbeszélhetők. A tanulók egyéni előmenetelével kapcsolatos kérdések és javaslatok merülnek fel. Sokszor kerülnek szóba családi gondok is, amelyeket a problémák okának feltárása közben a szülők önként, a megoldás reményében mondanak el. Néhány pedagógusunk a gyereknek biztosítja a fogadóóráin való részvétel lehetőségét. A tapasztalataink szerint ez fokozza a megbeszélések eredményességét, őszintébb légkört teremt. Vezetői fogadóórák Reggel 7.30-tól délután 17.00-ig az iskolavezetés valamelyik tagja (igazgató és igazgatóhelyettesek) bent tartózkodnak az iskolában. Előzetes bejelentés alapján, vagy az iskolában kifüggesztett fogadási rend szerint bárki felkeresheti őket problémájával, javaslatával. Nyílt napok Ezek az alkalmak nagyon kedveltek a szülők körében. A gyerek osztályban, közösségben elfoglalt helyét, tanárai aktivitását maga a szülő figyelheti meg. Amennyiben a szülő ezeken a fórumokon kívüli időpontokban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az iskola szülői fórumot tart az érdeklődőknek mind a nyílt napok és a leendő elsős szülőknek tartott nyílt nap után. Családlátogatás Az osztályfőnökök továbbra is kihasználják a családlátogatás lehetőségét, hiszen az otthon biztonságot jelentő légkörében sokszor a komolyabb természetű problémák is sikeresebben kezelhetők, mint az iskola falai között. Kötetlen beszélgetés Az utóbbi években jelent meg a szülők - iskolaszék - pedagógusok részéről a kötetlen, fehér asztal melletti beszélgetés, melyek során oldottabb légkörben tudunk véleményt cserélni egymással. Szülő, pedagógus, és lelkész egymást segítve - kiegészítve kell, hogy munkálkodjon minden egyes tanuló testi,- lelki, - szociális fejlesztésén. A felnőttek együttműködése lehet csak garancia arra, hogy a gyermekek életkoruknak és adottságaiknak megfelelően, egészségesen fejlődjenek személyiségük minél teljesebben kibontakozzék. 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzat 20/2012. EMMI rendelet 64. (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 60

alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 65. (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát az e rendeletben meghatározottak szerint független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 61

(3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga ha azt az iskolában szervezik vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.1 A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat segíti egységesíteni a különböző típusú vizsgákat. A különböző vizsgák felépítését, értékelését segít leszabályozni. Segít leszabályozni, hogy az iskolában szervezett tanulmányi vizsgák számot adjanak a tanulók megszerzett tudásáról, mennyire sikerült elsajátítaniuk a különböző fogalmakat, mennyire látják az összefüggéseket és mennyire képesek ok-okozati problémák keresésére. 1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.3 Az értékelés rendje A tanuló tudásának értékelésekor és minősítésekor osztályzatot kap. Az osztályzatai a következők: jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1). Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 62

A vizsga osztályzatát az írásbeli és/vagy a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A teljesítmény szintjének megállapítása a tantervi tananyag alapvető, súlypontozott részeinek számonkérésével történik, a szaktantárgyi munkaközösség által meghatározott értékelési rend szerint. A vizsgatárgyak részeit és követelményeit a tantárgyi helyi tanterv tartalmazza. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 20/2012. EMMI rendelet 7. (6) alapján a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a következő iratokat kell mellékelni: jelentkezési lap, papi ajánlás, tanuló osztályzatát tartalmazó dokumentum. Átvétel előtt személyesen beszélgetünk az átjelentkező tanulóval, szüleivel és megismertetjük az osztályfőnökkel és osztálytársaikkal. Ha szükséges különbözeti vizsgát írunk elő. 20/2012. EMMI rendelet 7. (7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. Intézményünket a Hajdúdorogi Egyházmegye tartja fent, ezért intézményünk vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, görögkatolikus intézményként működik. Nem lehet intézményünk tanulója az, aki az egyházi törvénnyel nem összeegyeztethető magatartást mutat, illetve olyan közösség tagja, amely e törvénnyel nem összeegyeztethető nézeteket hirdet. Átvételkor figyelembe vesszük: a tanulói létszámot, a tanuló eddigi tanulmányi eredményeit, a tanuló hitbeli elkötelezettségét, a tanuló magatartását. Ha a tanuló valamely oknál fogva más iskolába kívánja folytatni tanulmányait: a befogadó nyilatkozat átadása után az iskola átadja az értesítést iskolaváltoztatásról nyomtatványt, kiadja a tanuló bizonyítványát a megfelelő záradékkal ellátva, kiadja a hitelesített naplómásolatot, a tanuló leadja a könyvtári könyveit, a tanuló rendezi az étkezési elmaradásait. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 1.11.1 Az általános iskolai felvételi eljárás szabályai 20/2012. EMMI rendelet 23. -a tartalmazza a felvételi eljárás szabályait. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 63

A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az általános iskolába jelentkezéshez: jelentkezési lapot és papi ajánlást kérünk. Az intézménybe elsődlegesen görögkatolikus tanulók felvétele történik. 20/2012. EMMI 23. (3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. (8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót beleértve a magántanulót is az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. (1) (3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. (10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. 1.11.2 Gimnáziumi felvételi eljárás szabályai 20/2012. EMMI rendelet 26. (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. (2) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. 27. (1) A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. (2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. (3) A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. (3) Ha a középfokú egyházi vagy magánintézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, a tanulók felvételét valamely vallás, világnézet elfogadásához kötheti, és ezt a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 64

(5) Az (1) (4) bekezdésben szereplő, valamint a 27. (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet. (6) A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át. 29. (1) A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba, b) a hat évfolyamos gimnáziumba, c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek. (2) A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a kompetenciák és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll. A bizottságok elnökét az oktatásért felelős miniszter, tagjait a hivatal kéri fel. (4) Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt. (5) A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán. Gimnáziumi jelentkezéskor is kérjük a személyes találkozáskor a papi ajánlást. A felvételi kérelemkor a tanulmányi eredményeket és központi írásbeli eredményeket vesszük figyelembe. 1.12 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A Nkt. 57. alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanév végi elégtelen minősítés, javítóvizsgán javítható. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a, tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b, az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsga augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kerül megszervezésre. A javítóvizsga időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: a, felmentették a tanóra foglalkozásokon való részvétel alól, b, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c, meghatározott időnél többet mulasztott, d, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A vizsgák szervezésével kapcsolatos jogszabályokat a 20/2012. EMMI rendelet és az intézmény házirendje tartalmazza Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 65

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 20/2012. EMMI rendelet 7. (1) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára A kerettantervek közül az alábbi változatokat alkalmazzuk: általános iskola: 5-8.évfolyam Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat B változat B változat B változat B változat A változat A változat A kerettantervek közül az alábbi változatokat alkalmazzuk: gimnázium: 9-12.évfolyam Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene Változat A változat B változat B változat B változat B változat A változat Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 66

H 2013. A tantárgyakat és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. ÁLTALÁNOS ISKOLA /ALSÓ TAGOZAT Óraterv az 1 4. évfolyam 2013/2014-től Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek (angol vagy német) 2 Matematika 4 4 4 4 Hit és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Hit és erkölcstan (NAT 9. alapján) 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeretből: Magyar nyelv és irodalom 2 1 2 1 Idegen nyelvek (angol vagy német) 1 Matematika 1 Környezetismeret 1 1 Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 67

H 2013. ÁLTALÁNOS ISKOLA /FELSŐ TAGOZAT Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam 2013/2014-es tanévtől bevezetve Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Hit és erkölcstan (NAT 9. alapján) 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeretből Magyar nyelv és irodalom 1 Idegen nyelvek (angol vagy német) 1 1 Matematika 1 1 1 Fizika 1 Kémia 1 Biológia, egészségtan 1 Földrajz 1 Informatika 1 Összesen 2 3 3 3 Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 68

H 2013. GIMNÁZIUM Óraterv a kerettantervekhez 9-12. évfolyam 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetve Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 1.idegen nyelv 3 3 3 3 2.idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Hittan 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Biológia-egészségtan 2 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Művészetek/Ének-zene 1 1 Művészetek/Vizuális kultúra 1 1 Tánc és dráma 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika 1 1 Életvitel 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Hit és erkölcstan (NAT 9. alapján) 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeretből Magyar nyelv és irodalom 1 1.idegen nyelvek (angol vagy német) 2 2 2 2 Matematika 1 1 1 1 Kémia 1 Biológia, egészségtan 1 Informatika 1 Érettségi előkészítő 2 2 Érettségi előkészítő 2 Érettségi előkészítő választható tantárgyai: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. biológia 4. kémia 5. fizika 6. földrajz 7. informatika Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 69

H- 2003. ÓRATERV (A 2003/2004. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv) Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Kötelező tanórák 1. magyar nyelv és irodalom 8,5 8 8 7 4 4 4 3,5 2. történelem és állampolgári ismeretek - - - - 2 2 2 2 3. matematika 4 4,5 4 4 4 4 4 4 5. informatika 1 0,5-0,5 0,5 0,5 0,5 5. idegen nyelv:angol /német 4 - - - 2,5 3 3 3 3 6. fizika - - - - - - 1,5 1,5 7. környezetismeret 1 1 1,5 2 - - - - 8. természetismeret - - - - 2 2 - - 9. biológia és egészségtan - - - - - 1 1,5 2 10. kémia - - - - - - 1,5 1,5 11. földrajz - - - - - - 1,5 1,5 12. rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 1 0,5 13. hon- és népismeret - - - - 0,5 0,5 - - 14. ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 15. technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 16. testnevelés 3 3 3 3 2 2 2 2 17. osztályfőnöki - - - 1 1 1 0,5 0,5 18. mozgóképkultúra és médiaism. - - - - - - - 1 Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 23,5 25 25 Kötelezően választott tanórák 1. magyar nyelv és irodalom 0,5 - - - - 0,5 2. matematika - 0,5 - - - - 3. informatika 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 4. idegen nyelv 1 2 0,5 5. testnevelés 1 1 1 1 6. osztályfőnöki 0,5 0,5 Kötelező választott óraszám 0,5 0,5 2,5 1,5 1,5 1,5 2 2,5 Korm. rend. 243/2003. 8. (1) 1. ének 2 2 2 2 1 1 - - 1. hit- és erkölcstan 2 2 2 2 2 2 2 2 4 csoportbontásban Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 70

Tanórán kívüli foglalkozások (évfolyamonként) tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. 1. egyéni fejlesztő foglalkozás X X X X X X X X 2. énekkar-szolfés X 3. szakkörök X 4. tömegsport X 5. napközi X X X X 6. tanulószoba X X X X A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése illetve minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból. A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 8 tanulói igény esetén biztosítja. A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő választható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság illetve alkalmazási szintre történő elmélyítése a cél. Ezen órák tevékenységrendszere éves foglalkozási tervben kerül meghatározásra. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 71

H- 2012. ÓRATERV (A 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv) Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Kötelező tanórák 1. magyar nyelv és irodalom 8,5 8 8 7 4 4 4 3,5 2. történelem és állampolgári ism. - - - - 2 2 2 2 3. matematika 4 4,5 4 4 4 4 4 4 5. informatika 1 0,5-0,5 0,5 0,5 0,5 5. idegen nyelv: angol/német 5 - - 2 2,5 3 3 3 3 6. fizika - - - - - - 2 2 7. környezetismeret 1 1 1,5 2 - - - - 8. természetismeret - - - - 2 2 - - 9. biológia és egészségtan - - - - - 1 2 2,5 10. kémia - - - - - - 2 2 11. földrajz - - - - - - 1,5 1,5 12. rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 1 0,5 13. hon- és népismeret - - - - 0,5 0,5 - - 14. ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 15. technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 16. testnevelés 3 3 3 3 3 3 3 3 17. osztályfőnöki - - - 1 1 1 0,5 0,5 18. mozgóképkultúra és médiaism. - - - - - - - 1 Választható tanórák 1. magyar nyelv és irodalom 0,5 - - - - 0,5 2. matematika - 0,5 - - - - 3. informatika 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 4. idegen nyelv 2 0,5 2 2 2 2 6. osztályfőnöki 0,5 0,5 Kötelező és választható összesen 20,5 20,5 22,5 24 26 27 30,5 31 Korm. rendelet 243/2003 8. (1) 1. ének - zene 2 2 2 2 1 1 - - 2. testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2 3. hittan 2 2 2 2 2 2 2 2 1 csoportbontásban 2 csoportbontásban a 3. és 4. évfolyamokon, 5. évfolyamtól sávosan Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 72

H- 2012. GIMNÁZIUMI ÓRATERV (A 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv) A gimnázium egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai tantárgy/évfolyam 9. 10. 11. 12. Kötelező tanórák 1. magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 2. történelem 2 2 3 4 3. matematika 4 3 3 5 4. informatika 1 1 1 - - 5. 1. idegen nyelv 2 3 3 3 3 6. 2. idegen nyelv 2 3 3 3 3 7. fizika - 2 2 2 8. biológia és egészségtan 2 2 2-9. kémia 2 2-10. földrajz 2 2 - - 11. rajz és vizuális kultúra 1 1 - - 12. művészetek - - 1 1 13. társadalomismeret 1 1 14. ének-zene 1 1 - - 15. tánc- és dráma 1 - - - 16. testnevelés és sport 3 3 3 3 17. osztályfőnöki 1 1 1 1 18. mozgóképkultúra és médiaism. - - 1-19. 1. emelt szintű érettségi felkészítő - - 2 2 20. 2. emelt szintű érettségi felkészítő - - 2 2 Választható tanórák informatika 1 1 1 idegen nyelv 2 2 2 2 2 Kötelező és választható összesen 33 33 33 33 Korm. rendelet 243/2003 8. (1) 1. hittan 2 2 2 2 2. testnevelés 2 2 2 2 1 csoportbontásban 2 csoportbontásban vagy sávosan Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 73

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 20/2012. EMMI rendelet 7. bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. magyar nyelv és irodalom 2 1 2 2 1 2. matematika 1 1 1 1 3. informatika 1 1 4. idegen nyelv 2 1 1 1 6. biológia 1 7. kémia 1 8. fizika 1 9. földrajz 1 10. környezetismeret 1 1 összesen 2 2 3 3 2 3 3 3 tantárgyak 9, 10. 11. 12. 1. magyar nyelv és irodalom 1 2. matematika 1 1 1 1 3. informatika 1 4. 1. idegen nyelv 2 2 2 2 6. biológia 1 7. kémia 1 8. érettségi előkésztő 2 2+2 összesen 4 4 6 8 Az órahálóban szereplő tantárgyak részletes helyi tanterve a PP mellékletében található. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 74

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) Az iskola helyi tantervét az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítja ki, saját igényei érvényesítésével, majd ehhez választ a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet. Ingyenes tankönyv Az iskola a korábbi évekhez hasonlóan minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával biztosítjuk a szülők számára. 2013/2014. tanévtől minden elsős tanuló ingyenes tankönyvre jogosult. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Részben iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel. illetve használt tankönyvek biztosításával bocsátja a tankönyveket az intézmény a jogosultak számára. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendel az egyes évfolyamok számára, hogy biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli kiegészítő - hozzájárulást nem követel az intézmény. Az intézményvezető felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára közelítsen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegéhez. Az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak a könyvtáros tanár bevonásával az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választ. A tankönyvválasztás, taneszköz választás elvei A tankönyvek egyaránt feleljenek meg a kerettantervi és az érettségi követelményeknek vizsga Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 75

Fektessenek nagy hangsúlyt a középiskolai érettségire való felkészítésre Legyenek korszerűek ugyanakkor a jól bevált tanítási módszereket is alkalmazzák Tárgyalják kellő részletességgel az ismereteket az eredményes felkészüléshez, segítsék logikus és közérthető magyarázatokkal a tanár és a diák munkáját Kínáljanak számtalan változatos típusú, különböző nehézségi fokú feladatot a rögzítéshez és a készségfejlesztéshez A diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül gyakorlati oldalról is elsajátíthassák az ismereteket A tankönyvek minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére. Jellemezze őket a 21. század tanulóinak elvárásaihoz igazodó fiatalos stílus, színes, ötletes formavilág. Legyenek formai és tartalmi szempontból is egységes felépítésűek, áttekinthetőek. A tankönyvek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai legyenek. Amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkatankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló). Amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel. Amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. A változtatással kapcsolatos elvek: a tankönyv változtatása minden esetben csak felmenő rendszerben történhet az SZMK jóváhagyásával A tankönyvek megrendelése, a szaktanárok és munkaközösség vezetők javaslata és egyeztetése után az intézményvezető jóváhagyásával történik. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 76

A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szükséges kompetenciák. Pedagógia feladatok: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 77

(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. Az intézményben a heti öt testnevelés óra a 2013/2014-es tanévtől minden évfolyamon órarendbe beépített tanórai keretben megszervezett formában zajlik. Ezen órák tartalmi elemeit, követelményeit a testnevelés tantárgy részletes helyi tanterve tartalmazza. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 20/2012. EMMI rendelet 13. (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 14. (1) Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 78

(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. (5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. (6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 15. (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. (2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. (3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. (4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri ha a gyermek nem cselekvőképtelen, gyermekével közösen gyakorolja. A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 8 tanulói igény esetén biztosítja. Az iskola fontosnak tarja, hogy felkészítse tanulóit a középszintű és emelt szintű érettségire. Ezért a kötelező érettségi tantárgyakon kívül lehetőséget biztosítunk emelt szintű és középszintű érettségi felkészítésre a következő tantárgyakból is, ha minimum 6 tanuló Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 79

jelentkezik: fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakból. 2013/2014-es tanévtől minden 11.évfolyamos tanulónak kötelező választani egy tantárgyból érettségi előkészítőt, heti 2 órában, a 12. évfolyamon két tantárgyból heti 2 x 2 órában. Idegen nyelv esetén angol nyelv vagy német nyelv között választhatnak az általános iskolai képzés során a tanulók. A középiskolában első idegen nyelvként választhatnak az angol nyelv és német nyelv között, második idegen nyelvként angol nyelv, vagy német nyelv vagy olasz nyelv között. Az adott tanévben oktatott tantárgyakat és az azokat tanító pedagógusokat az tantárgyfelosztása tartalmazza, a tanulók részéről nincs lehetőség pedagógus választásra. 2.7 Projektoktatás A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása A projekt fogalma: a projekt olyan feladategység, amelynek középpontjában a mindennapi élet valamelyik komplex problémájának önálló feldolgozása áll. A projekt általában az alábbi szakaszokból áll: 1. témaválasztás, 2. tervkészítés, 3. adatgyűjtés, 4. a téma feldolgozása, 5. a termék, produktum összeállítása, 6. a projekt értékelése, 7. a termék, produktum bemutatása. Hogyan szolgálja az integrációt? 1. A projekt olyan munka, ahol a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat, munkájukat a közöshöz, miközben egymástól is nagyon sokat tanulnak. 2. Az osztályteremben a nem aktív gyerekek is kitűnhetnek ügyességükkel, gyorsaságukkal, szervezőkészségükkel, döntésképességükkel, életre-valóságukkal. 3. Segíti a tanárok és a diákok együttműködését. 4. Nagy a közösségfejlesztő szerepe, fejleszti az együttműködést. 5. Megvalósul az egymás segítése, elfogadása. A projektoktatás kritériumai A kiindulópont, egy probléma felvetés, amely lehet tananyagban szereplő vagy az iskolai életben felmerülő illetve a tágabb környezetben jelentkező. Közös tervezés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 80

Tevékenységeken keresztül kapcsolódjon a valóságos problémákhoz Adjon módot a csoportmunkára Tanár-diák kapcsolat: egyenrangú, ám eltérő kompetenciákkal bíró partnerek Pedagógus szerep: stimuláló, szervező, tanácsadó funkciók Önálló és felelős tanulói döntések Erős és kommunikatív tanulói kapcsolatok A projektoktatás egyik formája a TÉMAHÉT A témahét: a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja, amikor az adott tárgykört: 1. a tanulók 3-5 napon keresztül, 2. iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, 3. rugalmas időkeretek között, 4. változatos tevékenységtípusokon és sokszínű módszertani eszközökkel dolgozzák fel. A projektoktatás másik formája a HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT Intézményünkben tervezett projektek: A karácsonyi készületek A húsvéti készületek Egészséges életmód Környezetünk védelme Diákhét Szent Miklós Napok 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Feladatok: - a kudarc okainak felderítése a legfontosabb kiindulás (nem megfelelő otthoni körülmények, képességek alacsony szintje, motiváció hiánya) - tapasztalatok összegzése, hasznosítása, fejlesztendő területek meghatározása - a tanulás tanítása: jó tanulási szokások, technikák elsajátíttatása - felzárkóztató programok készítése, szervezése, a lemaradó tanulók számára - egyéni segítségnyújtás a hiányosságok pótlására - képesség-kibontakoztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások szervezése, - korrepetálások szervezése a szabad órakeret terhére. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 81

Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése. A 1-4. évfolyamon délutáni gyakorló foglalkozásokat tartunk. Az 5-8. és 9-12. évfolyamon az osztályfőnökök vezetésével tanulószobai foglalkozásokat tartunk. Korrepetálás, illetve továbbtanulóknak előkészítő foglakozás szaktanárok közreműködésével. Lehetőség szerint differenciált foglakozás megvalósítása a tanórákon. Csoportbontás bizonyos tanórákon. Magántanulói státusz biztosítása. Pedagógusok munkáját segítő továbbképzéseken való részvétel. Iskolánkban a fejlesztő-gyógypedagógus, a tanárok mellett 1999 szeptemberétől logopédus szakember is segíti a felzárkóztatást. A fentebb már részletezett differenciált képességfejlesztés, szakkör, korrepetálás, könyvtár, tanulószoba, napközi mellett iskolánkban, ha a létszám indokolja a sokszor halmozottan hátrányos helyzetű, szociokulturálisan veszélyeztetett roma etnikai kisebbség hátrányainak kompenzálására etnikai korrepetálásokat tartunk. - Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Az igazgatóhelyettes folyamatosan figyelemmel kíséri a meghirdetett lehetőségeket. Erről tájékoztatják az osztályfőnököket, akik felveszik a témakörben érintett családokkal a kapcsolatot. Így az ösztöndíjak és pályázatok is eljutnak az érdekeltekhez. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az esetlegesen bonyolult adminisztrációs tevékenység elvégzésében sem hagyja magára az iskola a szülőket. - Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön Elsősorban az osztályfőnökök feladata, hogy megismerjék osztályuk tanulóinak szociális körülményeit, s ennek alapján személyes kapcsolatfelvétel útján győzzék meg a szülőket az iskola által szervezett tevékenységformák fontosságáról és hasznosságáról. A napköziben vagy a tanulószobán eltöltött időnek mérhető változást kell előidéznie a gyermekek neveltségében, viselkedésében és tanulmányi eredményében. - Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a Városi Gyermekjóléti Szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 82

Önkormányzat Gyámügyi Osztályával, Családsegítő Szolgálattal, Rendőrség Ifjúság- és Gyermekvédelmi Csoportjával, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal. - Tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Az elbírálás alapjául a családokban az egy főre jutó jövedelem a meghatározó. Anyagi lehetőségeinkhez mérten minél több rászoruló gyermeket kedvezményesen tankönyvhöz juttatunk. Ennek érdekében kérdőíven nyilatkozhatnak azok a szülők, akik anyagi helyzetükből adódóan lemondhatnak az alanyi jogon járó támogatási összegről, ezzel is segítve a szociálisan hátrányos helyzetű családokat. - Táborozási hozzájárulások Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk. Figyelemmel kísérjük a pályázatokat. Próbálunk egyéni szponzorokat felkutatni. Az Alapítvány- a Kelet-Magyarországi Fiatalokért (közhasznú) Alapítvány- támogatja a rászoruló családokat, hogy minél több gyermekünk eljusson az egészségük szempontjából is fontos táborokba. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók minősítésének alapja a NAT-ra épülő Kerettanterv ismeret- és követelményrendszere, valamint a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése. A mérések, ellenőrzések összekapcsolása és rendszerbefoglalása, valamint folyamatos működtetése megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányosságok időbeni észlelését és korrigálását. E rendszer lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét. Az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés értékélésétől el kell jutni a nyolcadik, majd tizenkettedik év végére a kerettantervre épülő helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig. A tanulóknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az értékelés és minősítés együtt jár a siker és a kudarc megélésével. A tanulókat segíteni kell ezek feldolgozásában. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére a fejlődése a korábbi teljesítményhez képest a tanórai és tanórán kívüli magatartásra a szorgalomra és ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzésre Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 83

Az értékelés funkciója differenciált: a folyamatos munka a folyamatos visszajelzések eszköze tanulásra, vagy tanulással összefüggő tevékenységre motivál az elvárt követelményekhez való viszony kontrollja a hasonló tevékenységben részt vevők relatív helyzetét meghatározza jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot kontrollja az önismeretnek az előrehaladás mérésének eszköze Az ellenőrzés formái: 1. szóbeli: beszélgetés, felelet, kiselőadás 2. írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, dolgozat, témazáró 3. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény Mindezekből választva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, csak arra kell ügyelnie, hogy az nem lehet ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés fajtái: írásbeli felelet : röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűnek számítanak. írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka értékelése félévente (munkafüzetben, füzetben). Az értékelés módját a tanár határozza meg. témazáró dolgozat: a témazáró dolgozat feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatlapot használ. (Nincs ilyen értékelés : testnevelés, ének-zene, számítástechnika, rajz, kézműves tárgyakból.) A naplóba piros színnel írjuk be. Ha a dolgozat osztályátlaga 2,3 alatt van, akkor megismételtetjük, a téma újrafeldolgozása után. Indokolt esetben a szaktanár más tantárgyak esetén is eltekinthet a témazáró dolgozatok megíratásától, és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja. a felmérő dolgozatok tájékoztató jellegűek és nem számítanak bele a tanulók értékelésébe. A naplóba zöld színnel írjuk be. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket az iskola helyi tanterve és az ehhez igazodó tanmenetek valamint az iskola házirendje szabja meg. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését tanév közben a szaktanárok végzik. A tanulók értékelése érdemjegyekkel történik. Érdemjegyeket a tanítók és tanárok adhatnak. Minden tanuló jogosult arra, hogy megfelelő mennyiségű osztályzatot szerezzen. Érdemjegy adható: tanórai írásbeli feleletre, dolgozatra, témazáró dolgozatra tanórai szóbeli feleltre tanórai munka összegző értékeléseként otthoni feladat megoldására illetve meg nem oldására Szabályozás: Egy osztály 1 napon kettőtől több témazáró dolgozatot nem írhat! Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 84

Az értékelés formái: 1. szöveges értékelés 2. osztályozás Nkt. 54. (1) A pedagógus a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. 55. (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. (2) A magántanulót az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A pedagógus első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges értékelést végez. Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján. (Goethe) Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 85

A szöveges értékelés kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen. A szöveges értékelés, mivel a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására reagál, felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Ezzel a közösség értékrendje is szilárdabbá válik, valamint könnyebben illeszkednek társaik közé a rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek is, hiszen elismertté válnak más típusú pozitív értékeik, tulajdonságaik, teljesítményeik is. A szöveges értékelés koncepciójának lényege A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők lehetnek: az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények az alábbiakban összegezhetők: minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze vegye figyelembe az életkori sajátosságokat legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés személyre szóló és ösztönző jellegű legyen a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 86

A szöveges értékelés pedagógiai és módszertani szabályai A szöveges értékelések írásakor, amennyiben szabadon, mondatokban megfogalmazott véleményt írunk (de esetenként, ha előre megírt szempontok alapján jellemző minősítéseket húzunk alá, akkor is), van néhány szabály, megfontolandó tapasztalat, amit érdemes figyelembe venni. Érdemes eldönteni, hogy kinek szól a szöveges értékelés, elsősorban a szülőnek vagy a gyereknek, esetleg mindkettőjüknek. A megszólításnál, a szöveg megformálásánál ezt tekintetbe kell venni. Mindig törekedni kell az egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott, érthető fogalmazásra. Minden tantestületnek, pedagógusközösségnek meg kell szabnia a szöveges értékeléssel kapcsolatos mennyiségi és minőségi elvárását önmagával szemben, meg kell állapodnia abban, hogy melyik időszak, teljesítmény milyen típusú, műfajú mennyiségű értékelést kíván, ki kell alakítania az értékelési folyamat egyes lépéseit, metodikáját. Kollégáinkkal együtt, közösen gondoljuk át és fogadjuk el azt a szempontrendszert, amelyet valamennyien fontosnak, értékelendőnek tartunk, amelyek vezérfonalai lehetnek értékelésünk megírásának. A szöveges értékelés nem teljesítményelvű: miközben nem mond le a hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, a társas kapcsolatokat, az önismeret fejlődését és még számos szociális kompetenciát egyenrangúnak tekinti az intellektuális teljesítménnyel. Az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese a fejlődésének, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában. Az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részéről. A diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük, ne mondjunk ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne vonjunk le sommás következtetéseket, ne adjunk önmagát beteljesítő jóslatokat, tartsuk fenn a tévedés jogát, vagy legalábbis kerüljük a tévedhetetlenség látszatát. Értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató. Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni! Törekedjünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekről, ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket, munkájukat, megnyilvánulásaikat minél többféle szituációban (ha van, akkor saját óráinkon kívül más kolléga által tartott órákon (hospitálás) -, iskolai rendezvényeken, iskolán kívüli programokon, stb.). A kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendő, de magával a kudarccal, szembe kell nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat. Ugyanakkor észre kell venni a gyerek próbálkozását, a nehézségekből való kilábalás szándékát is. Dolgozzuk ki önmagunk számára azt a módszert, ahogy munkánk során rögzítjük az egyes diákok eredményeit, jellemzőit, erényeit és hiányosságait, vele kapcsolatos tapasztalatainkat. A szöveges értékelés írásakor legyünk tudatában annak, hogy mintát adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetően járulunk hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 87

A szöveges értékeléssel kapcsolatos törvényi kötelezettség teljesítése, s saját intézményünk hatékony működése érdekében feladatunk, hogy kidolgozzuk a hagyományos és szöveges értékelés számunkra legmegfelelőbb helyi rendszerét. A belépő tárgyak (pl. idegen nyelv, informatika ) esetében félévekor szövegesen és év végén hagyományos osztályzással értékelünk. A tanév során a diákokkal is megismertetjük az értékelési szempontjainkat. Egyértelművé tesszük, hogy melyek azok az értékek, amelyeket támogatunk, melyek azok a magatartásformák, amelyek elfogadhatatlanok számunkra. A párbeszédre mindig lehetőséget adunk, így fejlődik majd reális önértékelési képességük. osztályozás: A hagyományos értékelési kategóriákat az ötfokozatú osztályzást alkalmazzuk: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az évközi értékelésben azonban a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében (ez különösen érvényes az első osztályokra) szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt nem egységesítjük, nem is korlátozzuk. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét lényeges alapelvnek tekinti, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, illetve egy-egy téma lezárásakor ad osztályzatot. Ha a szaktanár tantárgyi felmérőt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli, osztályozza, és az alábbiak szerint jár el. A szorgalmi időben kapott osztályzatokat, értékelést az 1-3. évfolyamon a pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe, s miután a tanár kézjelével érvényesítette, a szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. Külön ügyelünk arra, hogy a bukásra álló, illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó 2 hónapjában több lehetősége legyen a javításra. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak év végén a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb 1 "jó" osztályzata van (s ennél rosszabb osztályzata nincs), a tantestület általános dicséretét érdemelheti ki. A dicséreteket az ellenőrzőben, a bizonyítványban és a törzslapon is dokumentálni kell. Az érdemjegyek a félév és tanév végén a következők lehetnek: 1 (elégtelen), 2 (elégséges), 3 (közepes), 4 (jó), 5 (jeles) A tanév végén elégtelen osztályzattal lezárt tanuló augusztusban javítóvizsgát tehet. Három vagy több elégtelen osztályzat után évfolyamot ismételni köteles. Írásos kérelem alapján a tanulóknak az igazgató a nevelőtestület véleményét kikérve osztályozóvizsga letételét engedélyezheti. Szülői kérésre az igazgató a nevelőtestület véleményét kikérve - a tanév értékelésétől eltekintve az évfolyam megismétlését engedélyezheti a tanulónak. Az érdemjegyeken túl a nevelőtestület az osztályozó értekezleten a félévi értesítő kiosztásakor az ellenőrzőbe, illetve az év végi bizonyítványba bejegyeztetheti a következő jegyzeteket: Nevelőtestületi dicséretben részesül illetve Nevelőtestületi megrovásban részesül. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 88

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 1.A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. 2.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik. 3.Az írásbeli házi feladatok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a tanulóknak naponta 5-7 órájuk van, és minden órán tűznek ki számukra feladatot. 4.Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére mindenki képes. 5.A házi feladatot mindig ellenőrizni kell. 6, Az el nem készített, illetve hibás vagy hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: 7.Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad. 8. Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el. 9. A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem értékelhető elégtelennel. (Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető.) A házi feladat elvégzésének hanyagságából történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése. 10. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését a befektetett munka arányában jutalmazni kell. 11. A tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos. 12. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladat kitűzésekor az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. 13. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket, kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. 14. A házi dolgozatok megírása kötelező. 15. A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. 16. A házi dolgozatok írásának rendje és korlátai a következők: A házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legfeljebb kéthetes határidővel adja ki. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 89

A házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék. A beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak. 17. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. 18. A kötelező szóbeli feladatból a tanulót a szaktanár a következő tanórán beszámoltathatja. 19. A szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai: A kötelező szóbeli feladatot a szaktanár tanórán adja ki. A kiadott feladatot a következő órán kéri számon. Ha a tanuló a feladat kiadásakor igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél nem vesszük figyelembe. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Csoportbontások A magas szintű nevelő-oktató munka érdekében a következő tárgyakat csoportbontásban tanítjuk: idegen nyelvek: A csoportbontásnál figyelembe vesszük a szülői igényeket (milyen nyelvet választ) és a csoportlétszámot. Az adott nyelven belül kezdő és haladó csoport indítására is van lehetőség. A kezdő és haladó csoportokra való bontást év elején a szaktanárok végzik. E két csoport közötti váltásra félévkor van lehetőség. számítástechnika: minden felsős osztályban osztálylétszámtól függően 1-2 csoportban. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Napközis csoportok, tanulószoba Az alsó tagozaton lehetőség van évfolyamonkénti napközis csoportok létrehozására, a felső tagozaton tanulószobai csoportok létrehozására a szülők igénye alapján. Fő feladat a másnapra való felkészülés, az önálló tanulásra nevelés. A csoport létszáma min. 15 fő. Szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere Szakkörök tarthatók tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként a tanulók önkéntes jelentkezése alapján Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 90

Kritériumok: létszám: minimum 8 fő a foglalkozás időtartama: 45 perc a foglalkozások gyakorisága: heti 1-2 óra beiratkozás - kiiratkozás módja: Jelentkezni szülői engedéllyel, és osztályfőnöki hozzájárulással lehet. Kiiratkozás év közben csak indokolt esetben a szülő vagy az osztályfőnök írásbeli kérésére történhet a szaktanárnál. Jelenlegi szakkörök: énekkar Beszélni nehéz! néptánc természetismeret - környezetvédelem sportkörök: szertorna, atlétika, röplabda, sakk, asztalitenisz számítástechnika matematika idegen nyelv: angol, német, olasz kézműves Egyéb sporttevékenységek: úszás sakk torna labdajátékok Korrepetálás, illetve továbbtanulóknak előkészítő Azokból a tantárgyakból, ahol ez szükségesnek látszik (pl. matematika, idegen nyelv) hetenként egy óra áll rendelkezésre a tanárnak ahhoz, hogy a gyengékkel külön foglalkozzon, gyakoroljon, illetve a jobbaknak egy-egy témában mélyebb ismereteket nyújtson. A résztvevő tanulók száma esetenként változhat és a tanár dönti el, hogy kinek lenne szüksége erre a foglalkozásra. A foglalkozások évfolyamonként vagy osztályonként szervezhetők. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők. Iskolai szintű győzteseket felkészítjük a városi, megyei, országos versenyekre. Szabadidős foglakozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle tanulói, családi programokat szervez: túrák, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélután, családi nap, táncos rendezvény. Ezen való részvétel önkéntes. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 91

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzést a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár, és szakképzett könyvtáros segíti. A kölcsönözhető könyvekkel pedig az egyéni kutatás, felkészülés lehetőségét biztosítjuk. 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Ép testben ép lélek / Iuvenalis/ Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához/megtartásához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/testedzésre van szükség. Ha az életvitelünk során mozgás/edzés lehetőségünk, mozgásterünk beszűkül, vagy megszűnik, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni, a különféle mentális funkciózavarok kialakulását, (pl. terheléstűrés, konfliktuskezelés, problémamegoldó-képesség) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségek (pl. magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések, elhízás stb.) kialakulását. A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk. A fitt egyén fizikai és szellemi tevékenysége hatékony és tartós, testi-lelki egészsége kiegyensúlyozott és szilárd. Minél stabilabb az egyensúly, - testi, lelki és szociális értelemben egyaránt - annál egészségesebb az ember. A fitt egyén a fokozott, fizikai, szellemi munkához és a lelki vagy társadalmi megterhelésekhez jól tud alkalmazkodni. A rendszeres fizikai aktivitás/testedzés elősegíti: a nagyobb állóképességet és egyéni energiát, a könnyebb és tudatosabb stresszhelyzetkezelést, a határozottságot, a dönteni tudást, a testi-lelki harmóniát, (csökkenti a depresszió, a hipochondria és a szorongás kialakulását), a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást, a biztonságérzést, a nagyobb önbecsülést, és önbizalmat, a vonzóbb karcsúbb alakot, a hatékony testsúlyszabályozást, a jobb megjelenést, az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását, a csontritkulás késleltetését, lelassítja az öregedési folyamatot, a nyugodtabb mélyebb alvást, amely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását, a testi panaszok csökkenését, (jobb emésztés, ritkább székrekedés, ritkább hátfájás, stb.), a jobb közérzetet, a ritkább izületi és hátfájdalmakat, a szív -érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését, a tökéletes testtartást, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 92

esetenként a társas és egyéni kapcsolatok létesítését és ápolását. Fizikai-fittség mérő módszerek alkalmazása keletkezett mérésanyag továbbítása értékelése viszonyítások A motorikus próbarendszerek az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével, a fittség összetevői közül, az elsődleges fontosságú teszteket mérik. A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak tűnik, de - hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt - az utóbbi időben szerte a világon ismét előtérbe került. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb motorikus képességek területén elért pillanatnyi teljesítmény szintjének ismerete kiindulópontot jelent a különféle időtartamú (rövid - közép-hosszú távú) egyénre szabott edzésterveinek elkészítésének. A időszakos mérések során a folyamatos visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka hatásnak, az edzettségi szint változásának nyomon-követéséhez. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az egészséggel/terhelhetőséggel összefüggő fittség műszerek nélküli mérésének legfőbb faktorai: Mennyiségi mutatók: aerob kapacitás, és izomerő, erő-állóképesség. Minőségi mutatók: testösszetétel, egyéni, vagy társadalmi vonatkozású életmód-tükör felvétele. Hiteles tervet csak hiteles adatok alapján lehet készíteni! A nemzetközi és hazai kutatók a terhelhetőséggel /egészséggel kapcsolatos fittség összetevőit fontossági szempontból, három csoportba sorolják: I. Elsődleges fontosságú tesztek az aerob fittség mérését a vázizomzat fittségének a mérését antropometriai méréseket (a testösszetétel meghatározásához) sport-életmód kérdőív felvétele (a fizikai aktivitás és az egészségi állapot becsléséhez) II. Másodlagos fontosságú tesztek Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 93

a felső és alsó végtag izommunkáját és a váll mozgékonyságát mérő tesztek III. Harmadlagos fontosságú tesztek a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt. A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint a fizikai fittség legegyszerűbb módon: az aerob kapacitással, az izomerővel, és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását. A vizsgálati módszer kifejlesztése A kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez - egyéni és csoportos edzéseken, egyéni és csapat sportágakban is, ill. testnevelési órán, sportfoglalkozásokon, egyénileg végzett testedzés során - meg kell oldani az egyéni képesség szerinti, differenciált terhelés lehetőségét. Testnevelés órák keretében: az 3. aerob állóképesség mérésére alkalmas próbák kerültek előtérbe, továbbá a 4. Cooper-teszttel legszorosabb kapcsolatban: az álatlános fizikai teherbíró-képességet mérő motorikus próbákat alkalmazzuk. / részletezve az általános részben : méréseknél/ Negatív összefüggések A testmagasság és a testtömeg növekedéssel járó csökkenő általános erőállóképesség azt jelzi, hogy fiataljaink az életkor előrehaladtával egyre kevésbé bírják a tartós erőkifejtést. A negatív tendenciák felszámolásához, a gyerekek esetében a megfelelő szemlélet kialakítása fontos, melyet az elméleti alapozáson és gyakoroltatáson túl saját példaadásunkkal tehetünk hitelesebbé. A fitt egyénre többek között még az is jellemző, hogy ugyanolyan intenzitású és idejű fizikai/szellemi megterheléstől kevésbé fárad el, ill. rövidebb idő alatt piheni ki magát, vagy pl., hogy az immunrendszere erősebb (ellenállóbb), ezért a kisebb megbetegedéseket, fertőzéseket könnyebben legyőzi. A katolikus egyház tanítása szerint a jóra való restség, a tunyaság - bűn! Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 94

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elve Egészségnevelési elvek Az egészség nem csak a betegség, illetve nyomorékság hiánya hanem az egyén teljes testi-, szellemi, -és szociális jólét állapota. / ENSZ Egészségügyi Világszervezete Alkotmánya, 1948/ A NAT értelmében az egészségnevelés a köznevelés kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben. Iskolánk közvetíti az egyház erkölcsi tanítását azt, hogy mindenki személyesen felelős a saját egészségéért, ugyanakkor megtanít arra, hogy a betegséget, a fogyatékosságot, a sérüléseket Istennek tetszően kell tudni fogadni, úgy, hogy a lelki egészség ne sérüljön. Az iskolai egészségnevelés célja, feladata: 1. Az egészséges életmódra nevelés célja, a tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakítása érdekében. Cél: Az önmagával, társaival, a természetes és épített környezettel harmóniában élő, felelősen cselekvő személyiség kialakítása. Az egészségnevelés alapelve, célja: Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 95

Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Helyi célok - Növekedjen az iskolai kisközösségek összetartó ereje, az öntevékeny feladatvállalások területén. - Legyenek a tanulók kezdeményezők az iskolai szabadprogramok összeállításában (sportdélután, kirándulások, túrák). - Vállaljanak védnökséget az osztályok egy-egy osztályterem, folyosó, udvar területéért, melyet rendszeresen rendben tartanak. - Szeressenek mozogni, használják ki az iskola által felkínált lehetőségeket. - Fejlesszék képességeiket. Az egészségnevelés legfontosabb feladatai: - felvilágosító munka - megelőzés - prevenció - egészségünk védelme, megóvása. Az egészségnevelés területei: Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében Öltözködés Higiénia, tisztálkodás Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben Ésszerű napirend kialakítása Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb. Egészségnevelési nap, verseny szervezése. Az egészségnevelés színterei: Minden tanulót egyformán érintő elemek: Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb., Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel, Iskolai médiumok egészség rovatai. b, Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelésóra, biológiaóra, egészségtan modul, stb. Erdei iskola Egészségnapok c, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek: Szakkörök Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 96

Egészségnevelési akciók Nyári táborok Előadások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások d, Mindennapi testedzés megvalósítása: Testnevelési órákon a Köznevelési Törvény szerint Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Iskolaotthonos, napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport Egyesület működtetésével Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: torna,foci ) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét Sporttáborok szervezése Sportversenyek lebonyolítása Családi sportnap szervezése Az iskola sportköre bekapcsolódik lehetősége szerint a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS - versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: Játékok Riport Közösségépítés Művészetek Programok Projektek Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők. A felső tagozaton az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének irányításával az osztályfőnökök végzik a felvilágosító tevékenységet és megelőzést az osztályfőnöki órák keretében, illetve egyéni foglalkozásokkal, személyes beszélgetésekkel. A kábítószer, az alkohol és a drog fontos témakör a biológiaórák keretében is. Legfontosabb cél: a megelőzés! Ennek érdekében segítséget kérünk a rendőrség illetékes csoportjától és a Drogprevenciós Alapítványtól is. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 97

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.(nat 2003) Igen jelentős szerep hárul a hittanárra, aki közvetíti a valláserkölcsi normákat, s az erényes, mértéktartó életvitelre buzdítja a rábízottakat. Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. A megrendült embereké a jövő. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása alapos, rendszeres és pontos munka a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése a házirend felelős betartása Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport, és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek, hogy tudjuk megvalósítani közösen az Ép testben, ép lélek harmóniáját. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 98

SZŰRÉSEK-MÉRÉSEK Tevékenységek és irányítószerepek Szűrések, vizsgálatok: A gyermekek testi fejtettségének, érzékszervek épségének, testalkati deformitások vizsgálata. Felelős: iskolaorvos, védőnői hálózat, testnevelők A kiszűrt tanulók figyelemmel vizsgálata (gyógytestnevelés, könnyített testnevelés, ha szükséges, felmentés). Kötelező védőoltások Általános tisztaságvizsgálat (hajas fejbőr, köröm, ruházat) Felelős: védőnő, szülő, testnevelő, osztályfőnök Fogászati szűrés A tanulási, pszichés zavarokkal küszködő tanulók kiszűrése Felelős: pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, szülő, pszichológus A túlsúlyos, nehezen mozgó, allergiás gyermekek szűrése. Felelős: pedagógus, szakorvos, szülők Mérések: Diagnosztikai mérés - A gyermek megfigyelési, észlelési, gondolkodási képességeinek mérése. Felelős: osztályfőnökök az alsó-felső tagozatban - Testi fejlettség mérése: testmagasság, testsúly, mellkas kerület Felelős: védőnők, testnevelők A tanulók fizikai és motoros képességeinek mérése, fittségi mérés. (évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal). Futópróbák, gyorsasági, állóképesség, 30 m, 60 m, 100 m aerob állóképesség-mérés, Cooper-teszt 12 perces futás. Fizikai és motoros képességek (törzs, has, kar, hát erejének, izomzatának mérése). Az alsó tagozatban 4 motoros próbából + 30 méteres futásból és a 12 perces futásból áll a felmérés. A felső tagozatban 6 motoros próbából + a 60, 100 méteres futás és a 12 perces futást mérjük. Az első osztályosokat csak a 2. félévben mérjük fel. A motoros képességek felmérő-gyakorlatai: helyből távolugrás, karhajlítás, nyújtás, medicinlabda-lökés, - dobás, hanyattfekvésből felülés, hason fekvésben törzsemelés. A testgyakorlati ágak közül az atlétika mozgásanyagából is végzünk felméréseket, így távolugrás, magasugrás, kislabda hajítás eredményességének vizsgálatával. Külső kapcsolatépítés, az egészségügyi szervekkel való együttműködés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 99

- szülői házzal - az iskolaorvosi és védőnői hálózattal - ÁNTSZ - Családsegítő Szolgálat Az egészséget befolyásoló tényezők: - genetikai tényezők - nem - életkor - szociális és gazdasági tényezők - környezet - életmód - szolgáltatásokhoz való hozzáférés Ellenőrzés, értékelés az egészségnevelés területén Minőségbiztosítás - minőségfejlesztés szempontjai szerint Az ellenőrzés bizalomra épüljön, legyen körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű. Az egészségnevelés eredményeinek mérése a konkrét helyi célok ellenőrzésével, értékelésével lehet. A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, Annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb. (Jean-Jacques Rousseau) Isten törvénye szerint kell élni, bölcsen használni a földi javakat, mértékletességre, az erények gyakorlására törekedve. Az iskolai egészségmegőrzés - egészségfejlesztés kiemelt területe az ISKOLAI DROGSTRATÉGIA Mint költő, élő lelkiismeret: Szétkürtölöm most minden égi tájra, Hogy vannak züllött ifjú emberek, Akikből nem lesz se Szent, se honfi hős S e fiúkért valaki felelős: (Mécs László: Vád és védőbeszéd) A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 100

helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést. Drogstratégia fogalma: Azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai, egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai drog-megelőzési programban koncentrálódik és az elsődleges drog-prevenció megvalósítását és a másodlagos drogprevenció elősegítését célozza. A jelenség összetettsége miatt, nem elég a tanárok eseti és egymástól független drog probléma kezelése. Csak szervezett és szakmai alapossággal tervezett, illetve kivitelezett pedagógiai közbelépéstől lehet eredményt remélni. Iskolai drogstratégia kialakításának előkészítése és a segítő intézmények szerepe Előkészítő szakaszok: A drog-koordinátor kiválasztása, felkészülése. Az iskolai drog-koordinátor szerepe, feladata. Szövetség az iskolavezetéssel. A tantestület megnyerése. Segítő kapcsolatok, partneri csatornák feltérképezése. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 1. A szülők - Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. - Partnerré válhatnak a felvilágosító, szemléletformáló munkában. - Közvetlen információikra támaszkodhat a drog-koordinátor. 2. Háziorvos - Ismeri az egész családot. - Segítséget tud nyújtani szakmai továbbképzések tartásában, egészségnevelési - programok szervezésében, tartásában, valamint a rizikócsoportok szűrésében. - Másodlagos prevención belül, a szakrendelésre irányításban és más - egészségügyi csatornákkal történő kapcsolattartásban. 3. Iskolaorvos - A szűrővizsgálatok szempontjai kiegészülhetnek a drogfogyasztás tüneteivel. - Témaorientált biológiaórák tartása. - Hidat képez a gyógyító intézmények felé. 4. LELKÉSZ - pszichológus - Lelki eredetű problémák feltárása, feldolgozása. - Osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozás. - Továbbképzések, elméleti előadások alkalmával ismerteti meg a pedagógusokkal a szerfogyasztás pszicho-dinamikai hátterét. - Drogfogyasztásra utaló viselkedés felismerése. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 101

5. Helyi, illetve regionális iskolák drog-koordinátorai - Kisebb közigazgatási egységek oktatási intézményeinek kell összefogni. - Információcsere. - Programegyeztetés, közös végrehajtás. 6. Gyermekjóléti Szolgálat, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - A veszélyeztetettek körében végzett önismereti és korrekciós foglalkozások vezetése elsődleges prevenciós munka. - Az egyéni terápiák a másodlagos prevenciót jelentik. - Tréningek szervezése. - Kartársképzések. 7. Védőnő-hálózat - Rendszeres szűrés szervezése és végrehajtása. - Alsós évfolyamokon legális drogokkal kapcsolatos előadás. - Lányoknak nőgyógyászati és szexuál-higiénés előadás. - Konkrét szakmai támogatást jelenthet intézkedést igénylő esetekben. 8. Helyi kórház addiktológiai osztálya, drogkonzultációs központok, megelőzési intézmények - Másodlagos prevenció-segítő kapcsolatainak színterei egészségügyi szakellátást igénylő esetekben. - A személyes kapcsolatokon alapuló konkrét ismeretek átadásával az ingadozókban erősítjük, esetleg kialakíthatjuk a változtatási törekvést, elérve, hogy szakemberhez forduljanak. - A kartárs segítés jelenti a primer hatások szélesítésének korosztály-specifikus kialakítását. - Addiktológiai osztályok orvosainak továbbképzésekben történő bevonása a kapcsolaterősítésén túl szakmai előnyöket is jelent az iskolának. 9. Rendészeti szervek - Bűnmegelőzési programok. - Tanári továbbképzéseken jogi, rendészeti, közlekedési témájú előadások - A tanulók körében a DADA program jelenti az elsődleges megelőzést. 10. E alapítványok, karitatív szervezetek - A harmadlagos megelőzést jelentő rehabilitáció területén rendelkeznek a legnagyobb tapasztalatokkal. Állapotfelmérés szakaszai, területi: A drog-prevenciós célkitűzéshez elengedhetetlenül fontos a pontos és szakmailag korrekt állapot-felmérés. A diagnózis színterei Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 102

- szülők (kérdőíves felmérés) - diákok (ismeretszint felmérés, attitűd vizsgálat, veszélyeztetettek vizsgálata) - tanárok (problémaérzékenység és várható kooperáció mértéke) - egészségügyi szervek (DADA program elérhetősége) Célmegfogalmazás: Jellemzői legyen konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott regionálisan illeszkedő, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, forrásokat meghatározó, valamint határidőket és felelősöket kijelölő. Mértéktartónak kell lennie, nem szabad a vágyakat irreális mértékben beépíteni a programokba. Egy tanév rendszerint csak egy korrekt állapotfelmérésre és átgondolt kapcsolatépítésen alapuló célmegfogalmazásra elégséges. Rengeteg oldalról vizsgáltuk iskolánkat és ezek után a következő csoportosítási rendszerben szeretnénk érzékeltetni a fennálló helyzetet. 1. Dolgok, amelyek működnek és még lehet rajtuk valamilyen mértékben változtatni: a gyermek személyisége, tanár-diák kapcsolat, szabadidős tevékenységek, baráti kör-külső kapcsolatrendszer, tanulószobai rendszer, iskolaépület, ifjúságvédelem, információátadás szélesebb körben. 2. Dolgok, amelyek működnek, de nem lehet rajtuk változtatni: iskolakörnyezet, munkanélküliség, alkoholizmus, negatív példák és tényezők, szerekhez jutás lehetősége, média, tananyag-túlzott követelményrendszer, túlzott adminisztráció. 3. Dolgok, amelyek még nem működnek, de megváltoztathatóak: pozitívabb szülői kapcsolat, segítő team létrehozása, teljesen nyílt tanári hozzáállás, jó motiváltság, pszichológus, fejlesztőpedagógus, rendszeres és érdekes iskolaújság, jó közbiztonság, szakórába építés azáltal, hogy kiemelt napokon minden órán a drog legyen valamilyen formában a téma, pozitív példamutatás. 4. Dolgok, amelyek nem működnek, s nem is lehet rajtuk változtatni: teljes mértékben pozitív szemléletmód minden szülőnél, a tanárnál, rajtunk kívülálló dologi tényezők, rossz szociális körülmények, szociális háló, az anyagi háttér szűkössége. Jelenleg célunk: olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amelynek eredményeként csökken az ártó tényezők (droghívó szignálok), és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások. Tanulók: bizalmuk megnyerése, készségeik fejlesztése, pozitív önértékelés, életszemlélet formálása. Szülők: érdeklődés, figyelem a saját gyermekük iránt, partnerség a tanárokkal a gyerekek érdekében. Kollégák: paradigmaváltás, interaktív módszerek, pozitív hozzáállás. - A tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemlélet módjának formálása. - A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása a kölcsönösen egymásra ható, tapasztalatokra alapozott módszerek megismerése. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 103

- A tantestület drog-prevenciójával kapcsolatos ismeretek gyarapítása (fogalmi háttér) Struccpolitika helyett előrelátás-prevenciós szemlélet/ etikai kérdések-hittan bevonásával. - Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. - A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. - Példaadás Egy másik csoportosítási lehetőség a védő-veszélyeztető tényezők összegyűjtése Védő tényezők Iskola - hitéleti munka - sporttevékenységek - szakkörök - ifjúságvédelem - oktatás színvonala Iskola környéke - családi házas környék - városközpont közelsége Személyi - tanári kar - lelkivezető - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Tárgyi - számítógépek - helységek adottsága: könyvtár, tornaterem, konyha - meglévő oktatási eszközök Környezeti - könnyű megközelíthetőség Tanárok - szakkörök - iskolán kívüli tevékenységek szervezői Szülők - Érdeklődés Külső személyek - rendőr - segítők Diákok - példák - ügyeletesi rendszer - pozitív barátok Tanórán, iskolán belül: - órák - szakkörök Tanórán kívül, szabadidő - Sport - Kirándulások - Versenyek Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 104

- mozi- és színházlátogatás Szellemi - könyvtár - informatika Testi - Úszás, korcsolyaoktatás - iskolatej - konyha Szükséglet - konyha - (büfé) Szórakozás - klubdélutánok - szabadidős tevékenységek szervezése Veszélyeztető tényezők Iskola - könnyen szem elől téveszthető helyek - aszfaltos udvar - régi épület Iskola környéke - rendkívül forgalmas út (nehéz átkelési lehetőséggel) - városközpont, PLAZA (játéktermek közelsége) - kocsmák a közelben Személyi - tanár nevelő szerepének és tekintélyének csökkenése - negatív baráti körök - egyre több a nehezen nevelhető tanuló Tárgyi - az épület rossz állaga - technikai és pénzügyi hiányosságok Környezeti - forgalmas út - közeli házak Tanárok: - néhány tanár közömbössége Szülők - érdeklődés hiánya - tanárellenesség Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 105

- alkoholista, munkanélküli szülők Külső személyek - rossz példák Diákok - érdektelenség, alulmotiváltság - lázadás és rossz példák követése Tanórán, iskolán belül - tananyag túlzott követelményéből adódó stressz-helyzetek Tanórán kívüli szabadidő - az unalom nem megfelelő leküzdése - a médiák, kiemelten a negatív mintául szolgáló TV-sorozatok szeretete Szellemi - ismeretlen iránti túlfűtött érdeklődés Testi - lustaság - egészségtelen életmód A végrehajtás színterei, módszerei: A) Iskolai programok - tanórai foglalkozás (szaktárgyi-, osztályfőnöki óra) - tanórán kívüli foglalkozások (napközis foglalkozások, délutáni szabadidős foglalkozások, egésznap v. drogprevenciós nap, hétvégi programok a megelőzés jegyében, szülői értekezlet, szakmai tanácsadás) B) Iskolán kívüli rendezvények - kartárs-segítő képzés - kirándulások, túrák, sportprogramok Módszerek, programformák - saját vagy adaptált drogprevenciós programok, - klubok - filmvetítés - versenyek, vetélkedők, pályázatok - szakkörök, kartársképzés - iskolaújság Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 106

- dramatikus játékok - színjátszó-kör - drogellenes programok és túrák - gyógyult drogos megszólaltatása - könyvtár-sarok - tematikus előadás - inter-net - diák-önkormányzati programok Értékelés, újabb célkitűzés A célkitűzés időszaki felülvizsgálata. (kiemelt programonként és évente) Az elmaradt programokat újabb egészségfejlesztési feladatként kezeljük, ne ideologizáljuk. Az újabb célkitűzést célszerű egy ismételt állapotfelméréssel kezdeni, ez egyrészt méri az eddig sikeresen megtartott programok hatékonyságát, másrészt való kiindulási alapot jelent az újabb célmeghatározásnak mutatva, az esetleges hangsúly eltolódásokat. Zárszó A társadalom egészének kell megelőznie a problémát. Annak minden szintjével és minden színterével... Drogmentes társadalom nem lehet reális jövőkép, ugyanakkor értéktételezésként a drogmentes élet igenis elérendő cél - KELL HOGY LEGYEN! KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét hassa át, segítse elő a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az iskola környezeti nevelési hagyományai Nevelőink közül főleg a reál tárgyakat tanítók foglalkoznak környezeti nevelési kérdésekkel. Vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A családok többsége háztartásaiban környezet-közömbös, részben környezetpusztító. A tanulók a környezeti nevelés során egészen más magatartási szokásokat vesznek át nevelőiktől, ez növelheti a családon belüli konfliktusok körét, de elősegítheti a családok környezettudatos életvitelének kialakulását is. A 6. és a 7. évfolyam tanulói heti 2 órában foglalkoznak környezetvédelmi kérdésekkel szakkör keretében. Nevelési céljaink közül eddig is környezeti nevelésünket szolgálták az én harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása az egyetemes emberi kultúra értékeinek megbecsülésére Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 107

a mindennapi igényes viselkedés a közösség életét, mindennapjait meghatározó szokások, hagyományok megőrzését, ápolását segítő tevékenységek erősítését az ember és a természet kapcsolatában a harmonikusság fontosságának felismertetése alkotó együttműködés a szülőkkel közös céljaink megvalósítása érdekében Nevelő-oktató munkánk során tanulóink személyiségformálásában fontosnak tartottuk, hogy váljanak a következő értékek ismerőivé, birtokosaivá és közvetítőivé Biológiai lét értékei. Az élet tisztelete. A tanulás mentálhigiéniai szabályainak ismerete. Az értelmes tanulás eljárásai. Az ismeretek szilárdságának biztosítása. A hiányok folyamatos pótlása. Az önálló ismeretszerzés képessége. Az emberi élet és az őt körülvevő természeti környezet egysége, elszakíthatatlansága. A természet tisztelet. A mikro- és makrokörnyezet védelme. Az állatok és növények védelme szeretete. A család összetartó értékeket adó szerepének felismerése. A szeretet, egymás iránti tisztelet, megbecsülés fontossága a család életében. A környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amelynek során a gyermekeket felkészítjük környezetük ( a természeti, az épített, a társas, és társadalmi) megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő környezettudatos cselekvésre. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003) Alapelve: A teremtett világnak mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. Területei: Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 108

Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy az adott problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, melyekhez a tanulóknak is köze van. Az alkalmazott interaktív módszerek mellett, jelentős szerep jut a tanulók önálló ismeretszerzésének is. Nagy hangsúlyt fektetünk az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk az elméleti alapok megszerzését, mert így lehet csak okosan átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Iskolánk és környéke Az iskola épülete nem korszerű, de korábban is iskolaként funkcionált. A tantermek elég tágasak és világosak. A folyosók barátságosak, lehetne több diákmunka a falakon. A virágok állapota változó. A termek otthonosak, de még több növényzettel a komfortérzés fokozható. Iskolánk a város szívében, igen forgalmas csomópontban található. A környékünkön nagy a zaj és a légszennyezés. Legközelebbi park a Bessenyei, mely igen közel van, és a testnevelésórák kibővített helyszíne a futáshoz.. Kívülről, távolról az épület tetszetős-nemes vonalú, de közelebbről vizsgálva láthatjuk, hogy a nyílászárók cserére, a homlokzat pedig tatarozásra szorul. Az épületben a víz-és gázvezeték rendszerek elavultak. A vizesblokk karbantartása a lehetőségekhez képest folyamatos. A tálalókonyhát már rég kinőttük, melynek mérete egy lakótelepi főzőfülke nagyságával vetekszik, s 250 főt szolgál ki. Az ebédlőből hiába alakítottunk ki kettőt, nagyon zsúfoltak, s a kulturált étkeztetésre alkalmatlanok, helyhiány miatt önkiszolgálásos rendszert nem tudunk kialakítani. Többször tartottunk a szülőknek tájékoztatót, s kértük a segítségüket a nassolások, kolázások csökkentésére. Tágabb környezetünk: Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. Alföldi dimbes-dombos táj, a sóstói erdővel szegélyezve, bokortanyákkal körülölelve. Sok park és játszótér teszi elviselhetőbbé a városi aszfaltot. Kikapcsolódásra alkalmas hely a Sóstó és környéke, ahol gyógyfürdő, vadaspark is található. Osztálykirándulásaink és tanulmányi sétáink kedvenc színhelyei. A hozzánk közel található Júlia fürdő az úszásoktatásunk helyszíne. Városunkat az Ér-patak szeli át. Kulturális környezetünk gazdag: Móricz Zsigmond Színház és Könyvtár, a Krúdy mozi szinte a szomszédban, a Jósa András Múzeum, és a Levéltár sincs messze. Váci Mihály Művelődési Központ, a Kölyökvár is a belvárosban található. 3-5 perces sétával elérhetők a történelmi egyházak templomai is. Elmondhatjuk, hogy gyermekeink a templom szentélyében nevelkedhetnek és a templomkertben játszhatnak. Az iskola jövőképe Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A belső terek Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 109

hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. A felsős tantermeket is barátságosabbá alakítjuk. Diákjaink, dolgozóink figyelnek az intézmény energia - és vízfelhasználására, tisztaságára. Szeretnénk, ha diákjaink harmonikusabb, stressz-mentesebb környezetben tanulnának. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósulóban az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, a természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezetei nevelés színterei A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai. A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások). Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. A környezeti nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (Nat) a, Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató iskolai környezet Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása, Anyag - és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, Szelektív hulladékgyűjtés, Iskolai médiumok zöld rovatai. Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 110

Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek). b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek Szakkörök, táborok, Környezetvédelmi akciók, Előadások, kiállítások, Rendszeres természetjáró túrák, Madarak és fák napjának megtartása, A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, Látogatások múzeumban, állatkertben, botanikus kertben, nemzeti parkban, szennyvíztisztítóban, hulladéklerakóban DÖK- nap. Tanórán kívüli programok A tanév során minden osztály két alkalommal kiránduláson vesz részt, melynek egyik szempontja a környezeti nevelést szolgálja. A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyítik elméleti tudásukat. (pl. Herman Ottó Verseny, "Liefe - Iong - Iearning" környezetvédelmi verseny, Titok biológia, földrajz, kémia versenyek, stb., "ember és Föld összetartozunk", "Cinegekirály", "Barátságban a természettel", "Teleki Pál földrajzverseny) Papírgyűjtési, szárazelem gyűjtési, takarítási, parlagfű mentesítési akciókban veszünk részt. Munkatervünkben ütemezetten a hónapok adta jeles napok kapcsán a környezetnevelési lehetőségek megvalósítása folyt: takarítási nap, állatok világnapja, madárkarácsony, Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi világnap. Erőforrások számbavétele A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők közötti együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Vezetőség: Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli e tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Tanárok: Környezettudatos magatartással, munkával példa érték közvetítése a tanulók felé. Kidolgozzák és tantárgyaikba beépítve tanítják az egyes környezeti Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 111

tartalmakat. Természetismeretet tanítók: Programokat dolgoznak ki, vagy fejlesztenek tovább. Elkészítik a környezeti nevelési programnak megfelelően az éves munkatervet. Dokumentálja és értékeli az éves munkát. Pályázatokat írnak a témában, kapcsolatokat teremtenek. Osztályfőnökök: Évfolyamokra lebontva foglalkoznak az egészségneveléshez kötődő környezetnevelési tartalmak feldolgozásával. Ösztönzik osztályukat a programokban való részvételre. Szülők: Nélkülözhetetlen a harmonikus együttműködés. Fontos a környezettudatos magatartás megerősítése. Anyagi források biztosítása. Pályázati lehetőségek. Technikaiak: A programok erkölcsi, tárgyi feltételeinek biztosítása. Karbantartás, energiatakarékos üzemeltetés biztosítása. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés megteremtése, környezetkímélő tisztítószerek alkalmazása, zöldítés, virágosítás. Adminisztráció: Támogatják a tanárok munkáját, segítik Őket a programok megvalósításában. Diákok: Minden diák vigyázzon környezetére, figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. A tervezett programban (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önállóirányító, ellenőrző szerepvállalás). DÖK -re fontos szerep vár. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: Lehetőségének megfelelően finanszírozása a környezetnevelési programok anyagi fedezetét. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Az ezekben tett látogatásokat tanórákon készítjük elő, megfigyelési szempontok szerint. Nyíregyházi Főiskola, Tuzony János Botanikus Kert, Sóstói Vadas park, Környezetvédelmi Felügyelőség stb. Civil szervezetek: Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik munkánkat. E-misszió. Hivatalos Szervek: Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk iskolai környezetünk alakításában, fokozva biztonságát, környezetvédelmi és egészségügyi megfelelését. ANTSz, Tűzoltóság, Munkavédelmi Felügyelőség. Büfé: Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékkel és gyümölcs kínálattal. Fel kell mérni Költségvetés: mi legyen a kínálata. A környezeti nevelési normatíva felhasználásának kidolgozása. Felhasználásáról tanév elején a nevelőtestület és a Szülői Szervezet az éves program ismeretében dönt. Vécsey Károly Alapítvány: A rászoruló tanulónak támogatást ad a belépőhöz és iskolai kirándulásokhoz. Külső erőforrások Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 112

Saját bevétel: Pályázat: Fenntartó: A taneszköz beszerzésre kapott összegből biztosíthatók a szükséges eszközök. A városi és országos pályázatok figyelése, elkészítése, s a kiírás szerinti felhasználása. Tárgyalások folytatása a kiemelt nevelési terület anyagi támogatásával. Alapelvek, jövőkép, célok Általános célok, értékek AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK, (a Világegyetem egészének) mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével és kultúrájával együtt. A FÖLD egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy Elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog, a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. A természetet, az épített ás társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A fenntartható fejlődés, erőforrás gazdálkodás, a fenntartható fogyasztás érdekében szükséges ismeretek, tudás, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Pedagógiai célok nyitott, önálló személyiséggé válás ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése összefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakulása az élet tisztelete, az értékek védelme rendszerszemléletre nevelés konfliktusok, problémák kezelése vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat együttműködési stratégiák megismerése Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 113

a sokféleség értékként való elfogadása empátia, tolerancia fejlesztése egészséges életmód igénye globális gondolkodásmód a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése cselekvési stratégia, cselekvési kultúra az állampolgári felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggései problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség helyes fogyasztói szokások lokális elkötelezettség Legfontosabb cél: saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, szeretete! Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kelt kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lékégető, szennyvíztisztító, védett területek, tanya, papíraz elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 114

Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő), Projektek (savas eső mérése), Riport (kérdőíves felmérés), Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert, iskolazöldítés ), Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). A környezeti nevelésében résztvevők Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények Módszertani elemek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (Nat) Tanulás-szervezési és tartalmi keretek Iskolánkban a környezeti nevelés legfontosabb színtere a tantárgyi tanítási óra. Hagyományosan a természettudományi tárgyaknak van e téren döntő szerepe és felelőssége, a természetre vonatkozó tudás az alappillére a környezeti nevelésnek. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából mutassák be az ember és a környezet kapcsolatának történetét, sajátosságait ás tényeit. A humán tárgyak (pl. Társadalomismeret, Emberismeret, Történelem, Hittan stb.) tudást bővítenék, fogalmakat és ismereteket közvetítenek, készségeket fejlesztenek a társadalom környezeti problémái felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. Az emberismereti és más humán tárgyak feladata az is, hogy bemutassák a fogyasztói modellel szembeni alternatívákat, a környezeti válság megoldásához Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 115

szükséges világképet és erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésünkre álló és szükséges gazdasági és jogi eszközöket. A technikai-életviteli tantárgyak lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, s helyes példákat mutassanak be és gyakoroltassanak. A fenntartható fogyasztás, a hétköznapok életviteli szokásrendszere környezetkultúrája e tantárgyban kaphat teret. A művészeti tárgyak megkülönböztetetten alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet biztosítanak a természet szépségének átéléséhez, az érintetlen természettel vagy a leromlott környezettel kapcsolatos érzések művészi rnegfogalmazásához, a természet és a kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához, a mítoszok, jelképek által rögzített ökológiai tudás közvetítéséhez. Fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra. kulturális örökségünk és a kultúra sokfélesége megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának bemutatásával, megértetésével, az igények-szükségletek, valamint értékrend kialakításával elősegíthetik a megfelelő szemlélet formálását. Az osztályfőnöki órák a tanulók kisközösségi magatartását, társas szokásait, önismeretüket fejlesztik, elősegítik a helyi közösséghez való kapcsolódás formáit, módszertanilag megalapozzák a részvételi demokráciára nevelést, elősegítik az állampolgári nevelési célok megvalósulását. Tanórán kívüli nevelés Lehetőségeink: - táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.. - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; - akciók : pályázatok, kiállítás -rendezés,, kérdőíves felmérés, iskolaújság működtetése, nemzetközi akciók ; - látogatás : múzeumban, állatkertben, botanikus kertben, nemzeti parkban, valamint szeméttelepen, hulladékégetőben, szennyvíztisztító telepen stb.; - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; - DÖK-nap; - jeles napok Módszerek Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 116

a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem Játékok Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia Modellezés Hatásvizsgálatok Riport módszer Kérdőíves felmérés Projekt módszer Analízis akció projektek Terepgyakorlati módszerek Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 117

Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny Közösségépítés Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészi kifejezés Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcső, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium. ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötőző-kendő, 2 krepp kötöző tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Kommunikáció Iskolán belüli Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolagyűlések Iskolán kívül Tájékoztató füzet, faliújság, szülői értekezletek, SzMK megbeszélések, Minőségbiztosítás A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelésért felelős munkacsoport az iskolai munkaterv részeként- minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv részeként megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Belső nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső rendezvényeken való részvétel.. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel.. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 118

Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik: - ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi problémákat és tennivalókat, az adott probléma megoldásához használható cselekvési stratégiákat, - hisznek a tevékenységük jelentőségében, - elkötelezettek a cselekvésben, - gyakorlatuk van az önálló cselekvésben. Ezt a felelős szemléletet, jobbítási szándékot, felelős cselekvési képességeket fejleszteni kell. Kiemelt szerep jut az iskola hittanárának, aki rácsodálkoztatja tanítványait a teremtett világ szépségeire, s ugyanakkor tudatosítja bennük a felelősséget annak megőrzésére, védelmére. Jövőkép Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területen is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. Olyan oktatást kell biztosítanunk, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív együttműködésre alkalmas felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készséget kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők, nevelők és tanulók által kialakított pihenőkertben szinte természetes környezetben zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink takarékosan bánnak vízzel, fény - és hőenergiával, csökken a keletkezett hulladék, melynek nagy részét szelektíven gyűjtjük. Tanítványaink aktív kezdeményező szerepet játszanak iskolánk környezettudatos szemléletet közvetítő életében. Alapelvek A környezeti nevelés során: tanulóinkat felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot kell megalapozni és erősíteni az élő és élettelen környezettel; a környezet aktív megismerésének szándékát és képességét kell kifejleszteni; Fel kell kelteni az igényt, mely képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, - összefüggő rendszerben történő értelmezésére, - a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, - a problémák megkeresésére, okainak megértésére Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 119

- a kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és a lehetséges megoldások megkeresésére, - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés: olyan értékek felismerése és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. Hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és ez széles értelembe vett viselkedésmód kialakítására. Célok A környezeti nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog, és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Az EGYETEMES TERMÉSZET (a Világegyetem egészének) mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, az embert is annak környezetével és kultúrájával együtt. a FÖLD egészséges, természetes ökológiai folyamatainak visszaállításához aktív hozzájárulás, harmóniában élni a környezettel, megőrizni a bioszféra biológiai sokféleségét, kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolatai, érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, bekapcsolni az intézmény a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Hosszú távú célunk Tanulóinkban alakuljon ki: környezettudatos magatartás és életvitel, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránt felelős magatartás, annak megőrzésének irányét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 120

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmódhoz elsajátítani, az ehhez vezető technikákat és módszereket. a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szokásokon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre és az emberre) interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) tanórán kívüli foglalkozás szervezése, természetvédelmi versenyekre felkészítés, multimédiás és számítógépes módszerek kidolgozása, Feladatok biztonságos közlekedés feltételeinek biztosítása, közlekedési ismeretek, a nem kívánatos zajok megszüntetése, csökkentése, a légszennyezés befolyásolása (zöldesítés, gyomtalanítás, parlagfű irtás, takarítás, szellőztetés) egészséges környezetért mozgalom: (komposztálás, felvilágosítás egészségkárosító anyagokról, fertőzési veszélyek, játszótér bővítés, tenisz pálya kialakítása, tiszta, meghitt belső környezetek kialakítása, élősarkok létrehozása, egészségesebb táplálkozás, táplálkozási szokások, kiserdőben a növények gondozása, tanösvény létrehozása, feladatok kihelyezése, madáretetők elhelyezése, az iskolaudvar aljzatának felújítása az épített és társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszere megalapozása, új környezeti nevelési irodalmak beszerzése, témaanyagok Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, holisztikus és globális szemléletmód kialakítása, szerves kultúra fontossága a környezeti nevelésben, fenntarthatóságra nevelés, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia és segítő életmód, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség felébresztése, az életminőség fogyasztáson túlóra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggései, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 121

helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, globális összefüggések megértése, túlzott fogyasztás helyébe az életminőség javítására nevelés, létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. A célok eléréséhez szükséges készségek alternatív problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet és gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, probléma érzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés késsége Feladatok - a tantestület megnyerése a környezetnevelési programhoz, - a környezeti nevelés az oktatás és nevelés minden területén jelenjen meg, - továbbképzések szervezése iskolán belül, környezeti nevelési módszerek bemutatására, - a környezet zöldebbé tétele, a pihenőkért felosztása, fejlesztése, - az iskola tisztaságának javítása, - takarékoskodás az energiával (víz, villany, hő) - környezetvédelmi problémák feltérképezése, - a környezet védelmezői - probléma megoldás fejlesztése, - iskolarádió: "Zöld rovat", Faliújság, - helyi célok megfogalmazása ( fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék kezelés, - lakóhely megismerése, (értékek, gondok - a megoldás módjai) - hagyományok védelme: család - iskola - település - nemzet, - azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, - legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, - az egészségre káros szokások biológia - élettani - pszichológiai összetevőinek megismertetése, - mindennapi testedzés: testnevelés órákon, napközis szabadidőben, óraközi szünetben, uszodában, DSE, szabadidős programok keretében. Kulcsszavak a feladatokhoz szeretet, tisztelet, megbecsülés, harmónia, mértékletesség, takarékosság, alázat, "a kicsi szép", esztétika, empátia, segítőkészség, tolerancia, komplementaritás, együttműködés, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 122

kölcsönhatás, felelősség, ökológiai fenntarthatóság, mérték és mértéktartás, öröm, vidámság, globális gondolkodás, lokális cselekvés, holisztikus világszemlélet, megóvás, védés. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét tekintve csak komplex módszerek segítségével közvetíthető. Fontos tehát a tantárgyak közötti integráció, és tanítványainkban egy egységes világkép kialakítása. terepi munka során: terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok, kézműves foglalkozások: egy - egy ünnephez kötődően, "akciók": pályázatok, hírlap készítés, kiállítás rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió, modellezés, "látogatás": múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, tájvédelmi terület, szeméttelep, szennyvíztisztító stb., versenyek, szakkörök, iskolazöldítés, témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, kő, stb. DÖK nap, "jeles napok", projektek (pl.: zuzmó, hulladék) hagyományok ápolása, épített környezet bemutatása. Tanórai keretek Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Osztályfőnöki teendők A tanulók osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg, az iskolai programkínálatok konkrét közösségi tevékenységgé munkálkodásuk nyomán teljesednek ki. A környezeti nevelés szempontjából nem lehet meghatározó a osztályfőnök szaktárgyi hovatartozás, általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanóra keretet megbontó tevékenységeket. A közös osztálykirándulásokat, vetélkedőket, különböző akciókban való közös részvételt. Tanulóit nevelje: - a környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos, alakítására, - a mindennapi környezetvédelmi problémák felismerésére, - pozitív irányt mutatva életmódminták elemzése során, - jó közösségi emberekké, - fejlesztve személyes kapcsolataik kialakítására, elmélyítésére, - a fogyasztói társadalom problémáinak felismerésére, - helyes táplálkozási szokások kialakítására, - a szükségtelen túlcsomagolásra, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 123

- a szemét helyes kezelésére, - anyag- és energiatakarékosságra. Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálását. A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanulók szociális képességeit, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (fenntartható fejlődés, biológiai sokféleség, ökológiai szemlélet), rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket, szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre, alakítsanak ki kritikus gondolkodást, fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket, ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására, alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat, neveljenek a hagyományok tiszteletére, mutassanak követendő mintákat, ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében, tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei A nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A komplexitás jellemzői: - tantárgyakon átívelő; egy tartalom sokoldalú megközelítése; a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése; kölcsönös kapcsolat; sokféle összekapcsolódás; különféle tevékenységek; kapcsolatközpontú; rendszerező; projekt; értelem és érzelem; változás; ismeretek összekapcsolása; sokféle módszer; egészség; gondolkodásmód; integrált; globális; komplementáris. Az iskolai lehetőségek: terepen: tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat, akadályverseny, városismereti játék, tanösvény, iskolakert játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, stimulálás drámajáték kézműves foglalkozások: népi mesterségek hagyományai, természetes anyagok felhasználása "akciók": pályázatok, vetélkedők, kiállítás rendezés, interjú, kérdőív, iskolarádió, faültetés, kutatómunka, "nemzetközi akciók" Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 124

"látogatás": múzeum, állatkert, vadas park, botanikus kert, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, védett területek, tanya, papírgyár Versenyek szakkör iskolazöldítés témanap, témahét DÖK nap, jeles napok projektek Módszerek Játékok: szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia Modellezés: hatásvizsgálat, rendszermodellezés, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése Riport módszer: kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotó riport Projekt módszer: analízis - akció projektek Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok, táborok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések Közösségépítés: csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészi kifejezés: vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Magatartási követelmények Példás /5/ magatartású az a tanuló, aki tudatosan vállalja az iskolai követelmények teljesítését, betartja a házirendet és másokat is annak megtartására ösztönöz. A tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Figyelembe veszi a közösség érdekeit, tekintettel van a közösség tagjaira, udvarias, tisztelettudó. A közösség életének aktív és pozitív formálója. Az iskolából nem késik, az ellenőrzője mindig nála van. Bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 90-95%-a példásnak tarja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. Jó /4/ magatartású az a tanuló, aki szívesen vesz részt a közösség életében, viselkedésében nem ad okot panaszra. A közösség érdekei ellen nem vét, elfogadja társait, az iskola házirendjét megtartja. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. Maga nagyon nem vezet, de támogatja azokat, akik helyes irányba befolyásolják a közösséget. Legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van. Változó /3/ magatartású az a tanuló, aki tudatosan nem árt ugyan a közösségnek, de számítani sem lehet rá. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 125

A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Megbízhatatlan, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Aki hajlamos a fegyelem megsértésére, társaihoz való viszonya ingadozó. Udvariatlan, nyegle, csúnyán beszél. Indulatait nem mindig képes fékezni. Rossz /2/ magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, és az egyes tanulóknak. A tanulóközösséggel szemben áll, a követelményeket megszegi. Durva, goromba, hangvétele, viselkedése megengedhetetlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Rossz hatással van társaira, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Nem őszinte, tiszteletlen. Önmaga és társai testi épségét és az iskola jó hírnevét veszélyezteti. A magatartásjegyben mindazt értékelni kell, amiről a nevelőtestületnek tudomása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni Szorgalmi követelmények Példás /5/ annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Példás szorgalmú az a tanuló, akinek munkájában érdeklődés nyilvánul meg. Korának megfelelő céltudatossággal, önállóan végzi munkáját, precízen, megbízhatóan. Elvégzi a kapott házi feladatokat, sőt többletfeladatokat is vállal. Érdeklődési köre széles, munkatempója és figyelme nem lankad, energiáját jól osztja be. Többletet nyújt a kötelezőn felül (pl. versenyeken méltón képviseli az iskolát.) Felszereléseit rendszeresen, rendes állapotban magával hordja. Képességének megfelelően teljesít. Órákon aktív, segítő. Részt vesz versenyeken, pályázatokon. Jó /4/ szorgalmú az a tanuló, aki figyel az órán, a házi feladatait elvégzi, az órákra felkészül, rendesen és megbízhatóan dolgozik. Annak a tanulónak a szorgalma, aki az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Képes arra, hogy ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozzék. Különösebb érdeklődést azonban nem árul el a tanulmányok iránt. Felszerelése rendben van. De nem mindig példamutató. Változó /3/ jegyet kap az a tanuló, akinek tanulmányi munkája ingadozó, időszakosan, pontatlanul dolgozik. Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki az iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Önállóan csak akkor fog munkához, ha erre külön felhívják a figyelmét. Figyelmetlen az iskolában, és iskolán kívül is a szétszórtság jellemzi. Felszerelése időnként hiányos. Órákon passzív, érdektelen, nehezen motiválható. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 126

Hanyag /2/az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Érdektelen, a tanulás különböző formáira sem lelkesíthető. Felszerelése hiányos. Képességeihez viszonyítva keveset tesz tanulmányi fejlődése érekében. Elégtelen osztályzatokat kap. Házi feladatot rendszeresen nem készít. A tanórán érdektelen, tájékozatlan, közömbös, passzív. Az osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét, azt hogy mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját elvégezhesse. Vegyük figyelembe, hogyan fejlődött kötelességtudata, igényessége munkájával szemben. Osztálytükör A napló mellett minden általános iskolai osztálynak van egy magatartásfüzete, amelyben vezetjük a tanulók magatartására, szorgalmára vonatkozó észrevételeket (gyűjtőmunka, dicséret, elmarasztalás, felszerelés vagy házi feladat hiánya, késés, versenyen való részvétel, stb.). Ezeket figyelembe vesszük a magatartás és szorgalom osztályzatainak megállapításakor. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusoknak. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök és az igazgató véleménye a mérvadó. A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzését tanév közben a szaktanárok végzik. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése havi, félévi és tanév végi magatartás- és szorgalomjegyekkel illetve az ellenőrzőbe történő írásos dicséretek és elmarasztalások bejegyzésével történik. A tanulók havi magatartás és szorgalomjegyeit az osztály tanulóival való konzultáció után az osztályfőnök adja. E jegyek a következők lehetnek: 2 (rossz illetve hanyag), 3 (változó), 4 (jó), 5 (példás). 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A Nkt. 58. (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárható jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A kiemelkedő munkát évente jutalmazzuk. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; 50 db 5-ös érdemjegyért (január 31-ig) szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 127

igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt, és az iskola jó hírét kelti. 100 db 5-ös érdemjegyért (május 31-ig) nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható kiemelkedő magatartásért és szorgalomért, kiváló tanulmányi eredményért. tanulói emlékplakett: a 1-8 évfolyamok illetve 9-12 évfolyamok alatt nyújtott kiemelkedő tanulmányi eredményért és közösségi munkáért A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél, emlékplakett Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató magatartás és szorgalom, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, kiemelkedő hitéleti tevékenységért, az iskola érdekében végzett tevékenységért, kiemelkedő közösségi munkáért, kiemelkedő sporttevékenység, kiemelkedő énekkari tevékenységért Fegyelmezések Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedés formái: szaktanári figyelmeztetés napközis/tanulószobai csoportvezetői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés Az igazgató figyelmeztetést az osztályfőnök kezdeményezi. A Nkt. 58. (3) alapján, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés formái: o megrovás, o szigorú megrovás, o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, o eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, o kizárás az iskolából. A Nkt. 58. (5) alapján, a tanköteles tanulóval szemben az utolsó két pont csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 128

(9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza, az iskolai DÖK véleményezésével. A fegyelmi eljárás rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. pontja rögzíti. A dohányzás az intézmény teljes területén és közvetlen környezetében szigorúan tilos. A tiltás be nem tartása fegyelmi eljárást von maga után. A Nkt. 59. (1) alapján, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia, kártérítést kell vállalnia. (2)A kártérítés mértéke nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb minimálbér egyhavi összegének ötven százalékát. 2.15 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése 20/2012. EMMI rendelet 7. -ban leírtak alapján a helyi tanterv tartalmazza középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. A táblázat tartalmazza a választható érettségi vizsgatárgyakat és azon választható tantárgyakat, melyből az iskola közép szintű és emeltszintű érettségi felkészítést vállal. választható érettségi vizsgatárgy középszintű érettségi felkészítés emelt szintű érettségi felkészítés biológia biológia biológia kémia kémia kémia földrajz földrajz földrajz fizika fizika fizika informatika informatika informatika testnevelés magyar nyelv és irodalom történelem hittan testnevelés magyar nyelv és irodalom történelem hittan Az érettségire vizsgára jelentkezés feltétele az iskola helyi tantervében található tantárgyi követelmények teljesítése, amely megvalósulhat osztályozás révén illetve osztályozó vizsga formájában Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 129

2.16 Érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi témakörei kémiából 1. Az atom felépítése, izotópok 2. A moláris tömeg 3. Az atomok elektronszerkezete 4. Az elektronszerkezet felépítése és jelölése 5. A periódusos rendszer 6. Ionok képződése atomokból 7. A molekulák képződése és szerkezete 8. Az elsőrendű kötések és jellemzésük 9. Másodrendű kötések kialakulása 10.Az oldás folyamata és energiaviszonyai 11.A kémiai folyamatokat kísérő energiaváltozások. A reakcióhő. 12.A reakciósebesség és a kémiai egyensúly 13.Savak és bázisok reakciói 14.Redoxireakciók 15. Elektrolízis 16.Galvánelemek 17.A kémiai elemek általános jellemzése 18.A hidrogén és a víz legfontosabb tulajdonságai 19.A halogén elemek és fontosabb vegyületeik 20.Az oxigéncsoport elemei és fontosabb vegyületeik 21.A nitrogéncsoport elemei és fontosabb vegyületeik 22.A széncsoport elemei és fontosabb vegyületeik 23.A fémek általános jellemzése 24.A fontosabb fémek ipari előállításának kémiai alapjai 25.Alkálifémek és vegyületeik 26.Alkáliföldfémek és vegyületeik 27.Az alumínium és vegyületei 28.A vascsoport és rézcsoport fontosabb fémei és vegyületeik 29.Telített szénhidrogének 30.Telítetlen szénhidrogének 31.Aromás szénhidrogének 32.A szerves kémiai reakciók főbb típusai 33.A földgáz és a kőolaj 34.Alkoholok 35.Oxovegyületek 36.Karbonsavak 37.Észterek 38.Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok és amidok 39.Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 40.Szénhidrátok 41.Aminosavak és fehérjék Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 130

Középszintű érettségi témakörök biológiából 1. A mozgási szervrendszer és egészsége 2. A bőr és egészsége 3. Családtervezés 4. Szem és a fül felépítése és működése valamint egészsége 5. A táplálkozási szervrendszer és egészsége 6. A vér es a keringési rendszer felépítése és egészsége 7. Az immunrendszer es az egészség kapcsolata 8. A légzési szervrendszer felépítése és egészsége 9. A kiválasztó szervrendszer működése és egészsége 10. A hormonális szabályozó rendszer és egészsége 11. Az idegrendszer felépítése, működése és egészsége 13. A levegőszennyezés 14. A víz es a vízszennyezés 15. A talaj es védelme 16. Energia energiatakarékosság 17. Hulladék 18. Populációk 19. Társulások 20. Természetvédelem 21. Közvetlen környezetünk és az egészség 22. Az élőlényeket alkotó sejtek és szövetek 23. A vírusok és baktériumok 24. A növények felépítése és életműködései 25. Az állatok felépítése és életműködései Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 131

A középszintű érettségi témakörei magyar nyelvtanból 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer Nyelvészeti kutatások jelentősége Nyelv és társadalom 2. A kommunikáció A kommunikáció tényezői és funkciói A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejező eszközei 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete és a nyelvrokonság bizonyítékai Nyelvemlékeink A nyelvújítás 4. Nyelv és társadalom A főbb nyelvváltozatok Egynyelvű szótáraink 5. Nyelvi szintek A szófajok rendszere Szóelemek-morfémák A mondat és osztályozása Alárendelő és mellérendelő összetett mondatok 6. A szöveg A szöveget alkotó tényezők Szövegtípusok 7. A retorika alapjai A szónoki stílus A tudományos és szakmai stílus 8. Stílus és jelentés A képszerűség nyelvi elemei Több jelentésű és rokonértelmű szavak Állandó szókapcsolatok és mondatszerkezetek Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 132

A középszintű érettségi témakörei matematikából 1. Ponthalmazok 2. Egyenesre vonatkozó tükrözés 3. Pontra vonatkozó tükrözés 4. Eltolás 5. Elforgatás 6. Vektorok összege és különbsége 7. A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai 8. A középponti és kerületi szögek tétele és alkalmazásai 9. A Pitagorasz-tétel és alkalmazásai 10. A hasonlóság fogalma, tulajdonságai 11. Vektorok számmal való szorzása, vektor-koordináták, műveletek vektorokkal 12. A szögfüggvény fogalma,alapvető összefüggések a szögfüggvények között 13. A sinus- és cosinus-tétel és alkalmazásai 14. Trigonometrikus azonosságok és egyenletek 15. Az egyenes koordináta-geometriája 16. A kör koordináta-geometriája 17. A parabola 18. Terület- és felszínszámítás 19. Térfogatszámítás 20. A természetes számok, számelméleti alapfogalmak 21. Egész, racionális és valós számok,a műveletek tulajdonságai 22. Algebrai alapazonosságok, polinomok 23. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek 24. Valós változós, valós értékű függvények ábrázolása és egyszerűbb tulajdonságaik 25. Másodfokú függvény, másodfokú egyenlet 26. A valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények ábrázolása, tulajdonságai 27. A hatványozás általánosítása, az exponenciális függvény és tulajdonságai 28. A logaritmus fogalma, azonosságai, a logaritmusfüggvény tulajdonságai 29. Kombinatorikus szemléletre is támaszkodó egyszerű logikai feladatok 30. A számtani és mértani sorozat Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 133

A középszintű érettségi témakörei történelemből 1. Az őskor és az ókori kelet 2. Az ókori Görögország 3. Az ókori Róma 4. A korai feudalizmus története Európában 5. A magyar nép története az államalapításig 6. Az érett középkor 7. Az Árpád-házi királyok kora 8. A késő középkor 9. Magyarország a XIV-XV. században 10. Korai Újkor (1490-1721) 11. Magyarország története a kora Újkorban (1490-1711) 12. A felvilágosodás kora (1721-1789) 13. Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) 14. A polgári átalakulás kora (1776-1849) 15. A polgárosodás kezdete Magyarországon (1790-1847) 16. Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) 17. A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) 18. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) 19. Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) 20. Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete. (1914-1931) 21. A nagy gazdasági válságtól a második világháborúvégéig (1929-1945) 1945) 22. Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-23. A jelenkor (1945-től napjainkig) 24. Magyarországa második világháború után (1945-től napjainkig) Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 134

Az angol nyelvi érettségi témakörei My world 1. Personal introductions 2. The family 3. Special family occasions 4. Friends 5. Daily routine 6. Descriptions of the home 7. Home life 8. The neighbourhood, the village, or the town 9. Traffic, public transport Environment 10. Weather and seasons 11. Nature 12. Outings 13. Environmental protection School 14. School life 15. Class, subjects 16. Studying, extra lessons 17. Carreer, working Health 18. Meals 19. Clothes 20. Sports 21. Illnesses, accidents 22. Healthy life Free time 23. Hobbies 24. Books, newspapesrs, magazines 25. Films, videos, television, DVD-s 26. Music 27. Going out 28. Weekends Services 29. Shops and things to buy 30. Eating out 31. Various services (bank, post office etc.) The world 32. Holidays 33. Tourism 34. Travelling 35. Visiting Hungary The English speaking world 36. Culture and civilisation 37. Travelling in Britain or any English speaking country 38. The English lang Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 135

A fizika érettségi vizsga témakörei Mechanika 1. Kinematikai alapfogalmak (Út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás) 2. Dinamika. Newton törvényei. Erőtörvények 3. Impulzus (mozgásmennyiség, lendület). Perdület. 4. Munkatétel. A mechanikai energia megmaradása 5. Súrlódás, közegellenállás. 6. Egyenes vonalú mozgások. Az egyenletes és változó körmozgás. Rezgőmozgás 7. Kényszerrezgés, rezonancia 8. Kényszermozgás, lejtő, inga. Csillapított rezgések 9. Hullámmozgás. A hullámok fajtái. Huygens-Fresnel elv 10. Polarizáció, elhajlás, interferencia. Állóhullámok 11. Merev testek. Tömegközéppont. Merev testek egyensúlya. Merev testek forgása 12. Rugalmas szilárd test. Hooke törvénye 13. Tömegvonzás. Bolygómozgás. Műholdak. Kepler törvényei Hőtan 14. Hőmérséklet. Állandó nyomáson, térfogaton, hőmérsékleten végbemenő folyamatok. Az ideális gáz állapotegyenlete 15. A kinetikus gázelmélet alapjai. Az ekvipartíció tétele. Az ideális gáz belső energiája 16. Hőkapacitás és fajhő 17. Halmazállapot-változások. Kalorimetria 18. Folyadékok felületi feszültsége. Hajszálcsövesség 19. Folyadékok és szilárd anyagok hőtágulása 20. A hőtan első főtétele. Munka és hő 21. A hőtan második főtétele Elektromosságtan és mágnesség 22. Időben állandó elektromos mező (erőtér) és jellemző mennyiségei. Coulomb törvénye 23. Kapacitás, kondenzátorok 24. Elektromos áram. Ohm-törvény. Kirchhoff-törvények. Joule-törvény 25. Időben állandó mágneses mező (erőtér). Indukcióvektor. Lorentz-erő. 26. Elektromágneses indukció. Önindukció 27. Váltakozó áram. Váltakozó áramú áramkörök. Teljesítmény 28. Transzformátor. Rezgőkör. Elektromágneses hullámok Fénytan 29. A fény, mint elektromágneses hullám 30. A fény visszaverődése, törése, teljes visszaverődés 31. Tükrök és lencsék. Leképezési törvény 32. Interferencia, elhajlás, diszperzió, színek 33. A fény polarizációja Atomfizika, magfizika 34. Fényelektromos jelenség. Az elektron töltése, tömege, hullámhossza 35. H-atom színképe, alapállapota, energiaszintjei. Színképelemzés 36. Az atommag összetétele. Proton, neutron 37. Tömeghiány. Egy nukleonra jutó kötési energia 38. Radioaktivitás. Magreakciók. Láncreakció. 39. Az atomenergia felszabadítása. Atomerőművek. 40. Csillagfejlődés. Az űrkutatás rövid története. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 136

A földrajz érettségi vizsga témakörei Általános természeti földrajz 1. A Naprendszer. Kepler törvényei 2. A földrajzi környezet ábrázolása 3. A kőzetburok 4. A légkör 5. A Föld vízburka 6. A földrajzi övezetesség Gazdasági és regionális földrajz 7. A Föld népessége és települései 8. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 9. Globális világproblémák 10. Az Amerikai Egyesült Államok 11. Japán 12. Európa 13. Az európai integráció folyamata. Az Európai Unió 14. Nyugat-Európa jelentősebb országai (Németország, Franciaország, Nagy- Britannia) 15. Közép-Európa országai (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) 16. Kelet-Európa jelentősebb országai. A FÁK országai 17. Észak-Európa országai 18. Dél-Európa jelentősebb országai 19. Jugoszláv utódállamok, Bulgária, Románia 20. Hazánk helye és kapcsolatai Európában 21. Magyarország gazdaságföldrajza (fejlődése, gazdasági szerkezete, népessége és települései) 22. Magyarország mezőgazdasága (természeti alapjai, élelmiszer-gazdaságunk) 23. Magyarország ipara (energiagazdaságunk, gépgyártásunk, egyéb iparágaink) 24. Közlekedésünk, idegenforgalmunk, külkereskedelmünk 25. Hazánk régiói 26. Észak-, Közép- és Dél-Amerika legfontosabb országai (Latin-Amerika) 27. Ázsia jelentősebb országai (India, Kína) 28. Afrika természeti adottságai és gazdasága 29. Ausztrália helye a világban 30. Óceánia 31. Az Északi-sarkvidék és Antarktisz. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 137

Az érettségi vizsga témakörei informatikából 1. Kommunikáció. Információ, adat, mértékegységek, a kommunikáció folyamata. 2. Jelátalakítás és kódolás 3. Hálózatok felépítése 4. Állományok létrehozása, tömörítés 5. Az Internet, állományok átvitele 6. Könyvtárak (mappák) és dokumentumok 7. A számítógép felépítése 8. Számítógép-perifériák 9. Helyi hálózatok 10. Számrendszerek 11. Számítógépes veszélyforrások. Vírusok 12. Operációs rendszerek 13. Szoftverek 14. A Windows operációs rendszer és segédprogramjai 15. Az informatika története 16. Információs társadalom 17. E-mail 18. FTP, telnet, SSH, chat 19. Információ-keresés 20. Adatbáziskezelés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 138

Az irodalom érettségi témakörei 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. Az életút, az életmű jelentős tényei. A pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. 2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. 3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 4. A kortárs irodalomból Kertész Imre. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. 5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Művek értelmezése - pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások - a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. 6. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Színház és dráma. Értelmezés az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Egyegy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. Magas (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Filmés könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 139

Az érettségi témakörök testnevelésből 1. A testnevelés tantárgy jelentősége az iskolai oktatásban. Az iskolai testnevelés célja és feladatai 2. Az ókori és újkori olimpiák története. Magyarok az olimpiákon. 3. A harmonikus testi fejlődés 4. Az emberi test felépítése csontok, izmon, ízületek 5. Az egészséges életmód 6. Tápanyagaink, a helyes táplálkozás szerepe az ember életében 7. A sport szerepe a személyiség fejlesztésében. 8. A testi képességek koordinációs, kondicionális képességek és a teljesítmény kapcsolata 9. Atlétika ugrások, dobások, futások, összetett versenyszámok fajtái, szabályai 10. Gimnasztika célja, a gyakorlatok fajtái, alkalmazási területei, gyakorlatok az izommunka jellege szerint, a bemelegítés felépítése, szerepe 11. Torna, szerek alkalmazása, torna elemeinek leírása, segítségadás 12. Sportjátékok- kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás a labdajátékokhoz kapcsolódó testnevelési játékok 13. Testnevelési játékok 14. Úszás úszásnemek fajtái, fordulók Vízből mentés. Az úszás higiéniája 15. Küzdősportok- cselgáncs, birkózás, ökölvívás, küzdőjátékok testnevelés órán 16. Kiemelkedő magyar sportsikerek 17. Természetben űzhető sportágak 18. Egy szabadon választott sportág bemutatása: öttusa 19. Szenvedélybetegségek 20. Leggyakrabban előforduló testi fejlődési rendellenességek, a gyógytestnevelés feladata, gyakorlatok az egyes deformitások javítására Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 140

Szóbeli érettségi témakörök német nyelvből 1. Lebenslauf, Zukunftspläne, Freundschaft (mein bester Freund / meine beste Freundin) 2. Meine Familie 3. Tagesablauf (an den Wochentagen / am Wochenende), Hausarbeiten 4. Meine Schule, meine Klasse, Schulalltag, Schulfeste und Traditionen 5. Unser Haus / Unsere Wohnung, Einrichtung und Umgebung 6. Sport 7. Krankheiten, beim Arzt 8. Einkaufen 9. Dienstleistungen: Post, Bank, Friseur, Schneider, Schuster, Reinigung 10. Leben in der Stadt und auf dem Lande 11. Freizeit: Hobby, Theater, Kino, Fernsehen 12. Berufswahl, Arbeit, Sommerjob 13. Mahlzeiten (zu Hause / auswärts essen), ungarische Küche, gesunde Ernährung 14. Umweltschutz (Was kann ich für die Umwelt tun?) 15. Meine Erfahrungen beim Lernen von Fremdsprachen 16. Wetter und Jahreszeiten 17. Reisen, Urlaub 18. Feste und Feiertage 19. Verkehr (mit dem Auto / mit dem Flugzeug) 20. Mode und Kleidung 21. Haustiere 22. Technik im Alltag: Computer, Telefonieren, Haushaltselektroni Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 141

Szóbeli érettségi témakörök olasz nyelvből 1. Személyes vonatkozások, család La famiglia, Il personaggio: dati personali, caratteristiche, Progetti per il futuro 2. Ember és társadalom La vita sociale, Le feste e il tempo libero, Vestirsi e moda, Fare la spesa 3. Környezetünk La casa e l arredamento, Ungheria e Szeged, Il tempo che fa: clima e stagioni, 4. Az iskola Qualifiche e studi, Le lingue, Il sistema scolastico e la tua scuola 5. A munka világa Professioni, Lavori d estate, La carriera 6. Életmód Vita quotidiana, La nutrizione, Cucina ungherese, cucina italiana, Malattie 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Hobby, Tempo libero, Divertimento, Le vacanze, Sport 8. Utazás, turizmus Viaggio, Il trasporto pubblico, Il traffico e l automobile 9. Tudomány és technika Tecnologia moderna, Le scienze Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 142

2.17 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Helyi tantervünk tartalmazza a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. Jelenleg Nyíregyházán hat települési kisebbségi önkormányzat működik: lengyel, német, örmény, ruszin, szlovák és ukrán. Történelem és irodalom órák keretében a tanulók ismereteket szereznek ezeknek a nemzetiségeknek a történetéről, kultúrájáról, művészetéről. 1) Lengyelek: A lengyel állam kialakulása a középkorban (9. évf.) Az önálló lengyel állam magszűnése: Lengyelország felosztása (1772-1795) (10. évf.) Napóleon és a Varsói Nagyhercegséget (1807-1815) (10. évf.) Bécsi kongresszus (1815): Lengyelország Oroszországhoz és Poroszországhoz kerül (10. évf.) Önálló Lengyelország az I. világháború után (11. évf.) Lengyelország szerepe a II. világháborúban (11. évf.) A lengyel zsidóság sorsa a II. világháború idején (holokauszt, varsói gettólázadás, koncentrációstáborok) (11. évf.) Lengyelország helye a keleti blokkban (12. évf.) Irodalom: A lengyel romantika képviselője: Adam Mickiewicz (10. évf.) 2) Ukránok ruszinok: Helyzetük az Osztrák-Magyar Monarchiában (11. évf.) Az OMM felbomlása után Csehszlovákia kialakulása (11. évf.) 1939: Magyarország elfoglalja Kárpátalját (11. évf.) 1945: a terület a SZU része (11-12. évf.) 1991: a SZU felbomlása után önálló Ukrajna (12. évf.) 3) Németek: Népvándorlás a germán törzsek helye Európában (9. évf.) A Német-római Császárság kialakulása (862-1806) (9. évf.) A Habsburg Birodalom története (10-11. évf.) Rajnai Államszövetség Napóleon (1806) (10. évf.) Német Szövetség (1815) (10. évf.) Az egységes Németország kialakulása (1871) (11. évf.) A náci Németország (11. évf.) Németország a II. világháborúban (11. évf.) NDK NSZK (12. évf.) A német egység - újraegyesítés (12. évf.) Németország szerepe az EU-ban (1989) (12. évf.) Irodalom: Lovagi költészet Walther von der Vogelweide (9. évf.) A német klasszika Johann Wolfgang Goethe (10. évf.) A német romantika E.T.A. Hoffmann (10. évf.) Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 143

Thomas Mann munkássága (12. évf.) Franz Kafka írói világa (12. évf.) Bertolt Brecht epikus színháza (12. évf.) 4) Örmények: Az örmény nép sorsa a Török Birodalomban: üldözések (11. évf.) Genocídium: örmény népirtás (11. évf.) 1920-tól a SZU része (11. évf.) 1991-től önálló állam (12. évf.) 5) Zsidóság: Ókor - Palesztina: a zsidó állam kialakulásának a története (Júdea Izrael) (9. évf.) Középkor újkor: a zsidók szerepe a gazdasági életben (kereskedelem pénzvilág) (10-11. évf.) 19-20. század: asszimiláció zsidóüldözések holokauszt (11. évf.) Izrael állam kialakulása (12. évf.) Terrorizmus vallási ellentétek: a globalizált világ problémái (12. évf.) 2.18 Egyéb elvek Közösségi szolgálat Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény) A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012 2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. Határozat (nemzeti önkéntes stratégia 2011 2020) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) Az iskolai közösségi szolgálat céljai Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, hiteles vezetői készségek, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 144

szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás. A közösségi szolgálat területei a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel. A közösségi szolgálat dokumentálása A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban, törzslapban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az iskola és a fogadó felek együttműködésükről megállapodást kötnek, mely tartalmazza az aláíró felek által vállalt kötelezettségeket és a közösségi szolgálat tevékenységi köreit. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása a) A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. b) A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős: a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenységek elismeréséért, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 145

az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. c) Az iskolai koordinátor Iskolai koordinátor lehet az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő motiváltsággal rendelkezik a feladat ellátásához. Az intézményvezető jelöli ki azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladata-ként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok el-végzésében a pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által felkért és bevont pedagógus segítheti. A koordinátor személyével a tanulóknak is egyet kell érteniük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot állapíthat meg a koordinátor részére. Közösségi szolgálat szervezése A 9-11. évfolyamon lehetőleg egyenlő arányban elosztva kerül megszervezésre (20/2012. EMMI rendelet). A szülő (gondviselő) írásbeli kérelmére a tanuló ettől eltérő módon is részt vehet a közösségi szolgálat teljesítésében. Fogadó intézmények Intézmény Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Tevékenységi kör Intézményvezető: Bodnár Gábor Zoltán Gyermekvédelmi Központ (Nyíregyháza) Ápoló-Gondozó Otthon (Szakoly) Görögkatolikus Egyház Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 05. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 146

ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM I. ÓVODÁNK JELLEGE Nyíregyházán és vonzáskörzetében nagyon sok olyan katolikus és más világnézetet valló fiatal család él, amely igényli gyermekei számára a hitre nevelést. Az óvó, védő, szociális nevelő, személyiségfejlesztő programok fontossága mellett, ideális csoportlétszámmal, felkészült pedagógusokkal minden szülői igényt ki tudunk elégíteni. Óvodánk gyermek centrikus. A harmonikus fejlődéshez vezető út alapja a keresztény kultúra értékeit közvetítve kultúránk ápolása, a gyermekek hitének megalapozása és fejlesztése. Céljaink, feladataink megvalósításához szükségünk van a családokkal való jó kapcsolatra. Arra törekszünk, hogy óvodánk vonzó legyen a családok számára, és programunkkal biztosítsuk a gyermekek személyiségfejlődését, egyéni képességeiknek megfelelően. Pedagógiai Programunkat ajánljuk Kocsis Fülöp Püspök Atyának fenntartónknak, valamint a jelenlegi és leendő szülőknek, pedagógusoknak, óvodahasználónak s minden kedves olvasónak. 1. Óvodakép Óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is.) A görögkatolikus óvodánk is, mint minden más óvoda arra a célra van rendelve, hogy a teljes emberi személy kiformálódásán munkálkodjon. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Óvodánk befogadó, biztosítja minden, a nemzetiséghez tartozó gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A migráns családok gyermekeinek biztosítjuk az óvodai nevelésben önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Ezt a célt a keresztény életszemlélet szerint igyekszik elérni. Óvodánk épp azzal válik katolikussá, hogy bár más - más fokon az óvodai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben. Ezért az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé, s egyúttal végső céllá. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) életpéldájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Óvodánk a családias szellemre épít, preventív munkát végez. Alapja a szeretet és a bizalom. Óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, melynek megvalósulása során a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 2. Gyermekkép Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 147

nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A keresztény ember számára a gyermek Isten ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és erkölcs szerint lép az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert nevelni A keresztény ember áldásként éli meg a gyermeket. A gyermek a jövő élet hordozója. A lélek megismerésével a gyermekekben lappangó hajlamokat felkeltjük. Ebben a munkában helye van a magvetésnek és a gyomlálásnak is. A közös munka során: nevelés, buzdítás, óvás, intés, mind - mind lehetőség a lélek gazdagítására. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak, módszereknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A gyermek személyiségének kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a személyi és tárgyi környezetnek. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével hozzájárul az emberi értékek közvetítéséhez. Minden gyermeket a saját képességei szerint, annak figyelembe vételével neveljük, fejlesztjük. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok és az óvoda minden dolgozója. Tetteinkkel sugározzuk a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, hogy tisztellek Téged, fontos vagy Nekem, csakis rád figyelek, segítek Neked. Feladatunk az, hogy minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt természetesen minden lelki feszültség nélkül próbálja elfogadni. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Mi óvodapedagógusok arra törekszünk, hogy óvodásaink szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva, élvezzék az óvodában töltött éveiket. 3. Az összevont többcélú köznevelési intézmény küldetésnyilatkozata Óvodánk Nyíregyháza belvárosában működik 1996 óta. 2004 szeptemberétől új helyen, új épületben, a város 12 éven át egyetlen egyházi fenntartású óvodájaként. A múltban gyökerező, de a jövőben is folytatandó feladatunk a hitet megélő, és a hitet kereső családok gyermekeinek befogadása és sikeres nevelése. A gyermek nem kicsiny felnőtt. Minden sajátosságával, egyediségével együtt szuverén lény, a maga gyermeki mivoltában. Nem készül az életre, hanem él. Óvodánk fontosnak tartja a családok egységét, egymás tiszteletét, szeretetét. Meggyőződésünk, hogy az óvoda lényegét a légköre fejezi ki legjobban, ezért a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő légkört teremtünk (gondolunk itt az óvoda belső esztétikumára, higiéniájára, valamint az udvar adta lehetőségekre is), ahol jól érzi magát felnőtt és gyermek egyaránt. Arra vállalkozunk, hogy az ide járó gyermekeket görög katolikus szellemben és görög katolikus hitre neveljük. Nyitottak vagyunk a más felekezetű gyermekek hitoktatására. Segítünk gyermekkorukat boldoggá tenni, hogy majd az egyház aktív tagjaivá váljanak. Úgy gondoljuk, hogy a jó óvodában a gyermek is aktív résztvevője az itt folyó pedagógiai munkának. Felébresztjük bennük a teremtett világ és a Mennyei Atya megismerése utáni vágyat. Elfogadjuk, hogy minden gyermeket saját magához mérten kell fejleszteni zenével, humorral, mozgással, művészetekkel, szeretettel. Olyan személyiségek kialakulásának vetjük meg az alapjait, akik később a társadalom hasznára, az egyház szervezeti keretein belül közéleti tevékenységre, a család számára pedig önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 148

II. 1. Az óvodai nevelés feladatai A nevelésben minden a lelkiségtől és a módszertől függ. Brunszvik Teréz Minden egyházi és önkormányzati óvoda célját és feladatát, az Óvodai Országos Alapprogram határozza meg. Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészítette saját pedagógiai programját, amely összhangban van az Alapprogrammal. Célkitűzéseink: Görögkatolikus óvodánk programjának célja, feladata az Országos Alapprogramban megfogalmazottak mellett, hogy a 2,5 7 éves korú gyermekeket képessé tegye a hit befogadására. Tanítsuk meg őket rácsodálkozni a teremtett világra, az abban megtapasztalt változásokra. Óvodánknak, mint minden más óvodának is az a célja, hogy kritikusan és módszeresen átadja a műveltséget, és ezzel a teljes emberi személy kiformálódásán munkálkodjék. Feladatunk biztosítani mindazokat a feltételeket, amelyek e cél megvalósításához szükségesek. Valamennyi nevelési területen fel kell fedezni a keresztény erkölcsi értékeket és normákat, a hit felé nevelés lehetőségeit. A közösség a gyermeki személyiség optimális fejlődési színtere. A gyermek számára a család után az óvoda a másik olyan közösség, ahol a nap nagy részét tölti. Ezért meghatározó a gyermekek szocializálódása szempontjából az óvodapedagógus személye, és a társak. Az óvodapedagógus a gyermek számára minta, aki a keresztény felebaráti szeretetet hordozza és közvetíti. Feladatunk még, hogy alakítsuk ki a gyermekekben az együttéléshez szükséges szokásokat. Biztosítsunk a gyermekeknek külsőségeiben és tartalmában olyan visszatérő élményeket, amelyek a szülőföldjéhez, otthonához kötik. Fejlesszük a gyermekek alkotó képességét a természetes anyagok felhasználásával. Erkölcsi nevelésünk alapja a Biblia. Az evangéliumi történetekkel formáljuk a gyermekek erkölcsi ítélőképességét, viselkedési kultúráját. A népköltészeti alkotások modellértékű közvetítésével, érzelmeiken keresztül formáljuk ízlésvilágukat, ezzel megalapozva a kulturális anyanyelvet. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 149

Az érzelmi biztonság megteremtésével széleskörűen fejlesztjük a gyermekeket, hogy az óvodáskor végére elérjék az egyéni képességeik legmagasabb szintjét Értékeink: A lelki gazdagodásnak hatalmas forrásai erednek a keresztény nevelésből. A görög katolikus óvodánk arculatából adódóan, és az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságaira építve, az egész napot áthatja a keresztény lelkiség. A keresztény nevelés elve feltételezi a közösséget, a szereteten alapuló társas kapcsolatot. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekeket aktív tevékenységük közben ismerjük meg, egyénileg vezessük, segítsük fejlődésüket. Fontos, hogy az egész közösséget hassa át az egymás iránti megbecsülés, derű, optimizmus, felnőttek iránti tisztelet. A helyi szokásokat, a görög katolikus hagyományokat, fokozatosan és tudatosan építjük be a tevékenységekbe, játékba, az ünnepek előtti készülődésekbe, és ezzel is gazdagítjuk a gyermekek érzelmi életét. A tehetséges gyermekek nevelését fontosnak tartjuk, így a nagy módszertani kulturáltsággal rendelkező óvodapedagógusok fejlesztik őket II. 2. Nevelési alapelveink eleget tegyünk az óvodahasználók elvárásainak, a keresztény kultúra értékeit közvetítve kultúránk ápolása, tisztelete, a gyermekek hitének megalapozása és fejlesztése, a gyermeki személyiség tisztelete, szeretete, megbecsülése, óvó, védő, szociális feladatok ellátása, környezetünk védelme, egyéni képességek fejlesztése, a gyermeki jogok tisztelete, az én tisztelete, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységek biztosítása, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, a nemzetiséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, átöröklése, társadalmi integrálása. Alapelveinket sok sok élmény biztosításával, játékos tevékenységekkel szeretnénk megvalósítani. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 150

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladat: A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; ismertessük meg a gyerekekkel a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat, a környezettudatos magatartás alapjait. Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együtt működvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Tartalom: a napi és heti rend rugalmas alkalmazása részvétel tevékenységeken, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken aktív részvétel a csoportszoba átrendezésében, a játékok rendben tartásában a játéktevékenységekhez szükséges eszközök előkészítése, azok helyes használata / terítés / a tisztálkodáshoz szükséges felszerelések használata egészséges, esztétikus környezet biztosítása a teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje differenciált segítségnyújtás a speciális eszközöket igénylő gyermekeknek Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepet tulajdonítunk. A z óvodapedagógusok a gondozás folyamatában is nevelnek, építik kapcsolataikat a gyermekekkel, egyúttal segítik önállóságuk fejlődését, és együttműködnek a gondozást végző többi munkatárssal. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 151

A fejlesztés várható jellemzői: Testápolás: Fokozatosan elérjük, hogy önállóan mosakodnak, törölköznek, amikor szükséges kezet mosnak. Ruhájuk ujját felhajtják, begombolják, kikapcsolják. Vigyáznak a mosdó rendjére. Fogat mosnak, a fogápoló szereket helyükre rakják, rendben tartják. A zsebkendőt helyesen használják. Önkiszolgálás: Teljes önállósággal, természetes teendőként látják el: segítenek az ágyak elrakásában, teremrendezésben, segítenek társuknak, a felnőtteknek. Nagycsoportban naposi munkát végeznek a gyermekek, a középső csoportban félévtől választható. Folyamatos tízóraiztatás a középső és nagycsoportosoknál van. / óvónői igény szerint / Étkezés: Kultúráltan viselkednek, igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket, szalvétát. A 3-4 éves korcsoportban félévtől villahasználat, 5-6-7 éves korcsoport félévtől késhasználat bevezetése. Keresztény szokások kialakításában az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy étkezés előtt és után imádkozunk. Fontosnak tartjuk a közös étkezést /óvónő - dajka - gyerek/ ebédnél azért, hogy a kulturált étkezési szokások kialakuljanak, hisz otthon is ritkán ülhetnek együtt asztalhoz. Biztosítsuk, hogy a nap bármely szakában lehetőségük legyen folyadék fogyasztására az udvaron is. Öltözködés: Önállóan, a megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek. Holmijukat hajtogatva, helyesen rakják el. Ha fáznak, vagy melegük van, segítsenek magukon. A környezet rendben tartása: Ügyeljenek saját személyük, környezetük rendjére. Az ajtókat csendesen nyissák, csukják, a rendetlenséget vegyék észre, szüntessék meg. A környezetet, szennyező hulladékokat dobják a szemetesbe. Pihenés: A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz való tiszta levegőt a lefekvés előtti alapos szellőztetés előzi meg. Az elalvás előtti ima, mese, és az azt követő altató dúdolása elősegíti a gyermekek nyugodt pihenését. Fejlesztés: testséma fejlesztés finommotorika fejlesztés percepció fejlesztése térirányok verbális fejlesztés mozgásfejlesztés. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 152

Értékelés: Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel, buzdítással. III. 2. Nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelését Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés: 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen, teret önkifejező törekvéseinek; az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 153

4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Tartalom: a keresztény családban megalapozott nevelés folytatása megerősítése a keresztény értékek kialakítása, megerősítése a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítsa, fejlesztése a keresztény hitélet megtapasztalása az óvodai élet során gyermekeinknél a szociális érzékenység kialakulásában segítsük a másság elfogadását, a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtések megerősödését a leválási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében is következetes neveléssel megteremtjük a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, így kellő bizalom alakul ki az együttneveléshez alapvető fontosságúnak tatjuk a szülők bevonását, hiszen az ő támogatásuk nélkül nem lehet hatékony a hitre nevelés érzelmi megnyilvánulásokra való odafigyelés, a mások érzésének meghallgatása, saját érzések elmondása a gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezők feltárása. Módszer: mi, óvodapedagógusok parancsolás helyett igyekszünk kérni, kérdezni, ami elősegíti a gyermek számára a megértést, átélést a konfliktusfeloldó beszélgetések során odafigyeléssel, kivárással meghallgatjuk a gyermeket, véleményét mondhassa el a történtekről úgy, hogy a gyermek saját felelőssége erősödjön az óvodapedagógus bátorítsa a gyermeket, hogy belső elégedettsége, énképe pozitív irányba fejlődjön minden gyermek számára biztosítsunk személyes perceket a gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőtt példaképe, kommunikációja, viselkedése, bátorítása, türelme, bizalomelőlege, s az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni tilalom helyett választási lehetőséget adunk a gyermekek számára, hogy önálló döntéseket hozhassanak. III. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 154

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Tartalom: Tevékenységi formák: játék munka tanulás Fejlesztési tartalmak: hitre nevelés verselés, mesélés ének, zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 155

mozgás külső (teremtett) világ tevékeny megismerése A fejlődés várható jellemzői: ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban vegyen részt a különböző tevékenységekben törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére rendelkezzen problémafelismerő és megoldó képességekkel törekedjen a helyes önértékelésre tudja figyelmét hosszabb - rövidebb időre összpontosítani Fejlesztés / csoportos: a kognitív képességek fejlesztése / megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem / differenciált egyéni képességek szerinti fejlesztés kommunikációs képességek fejlesztése / beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek / egyéni különbségek, adottság, hajlam, rátermettség figyelem koncentráció, formaérzék, formaészlelés fejlesztése Értékelés: pozitív megerősítések Fejlesztés / egyéni /: az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása a gyermek ismeretszerzésében, egyéni fejlődési ütemének megfelelően én tudat fejlesztés társas együttműködés szociális magatartásformálás érzelmi viszonyok pozitív fejlesztése gondolkodási műveletek fejlesztése Értékelés: segítségadás - egyéni reakciók megfigyelése az aktuális tevékenységek során - dicséret buzdítás Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 156

IV. A KATOLIKUS ÓVODA TEVÉKENYSÉGI FORMÁI A KERESZTÉNY KULTÚRÁN KERESZTÜL A játék az különös gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. IV. 1. Játék A gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermekek tudatos és spontán szerzett tapasztalataikat egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően dolgozzák fel,. Ezen keresztül fejlődnek és fejleszthetőek képességeik. Az óvodai játéktevékenység tervezésében és szervezésében kiemelt figyelmet igényel a személyiségközpontú gondolkodásmód, a változatos tevékenységrendszerben történő fejlesztés. Az élményszerűség biztosítása érdekében fontosnak tartjuk a gyermekek családi szociális kulturális hátterének megismerését, a közös óvodai tevékenységhez kapcsolódó élményháttér átbeszélgetését. Így válik a játék kiemelt jelentőségűvé, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Legfontosabb, hogy a szabad játék érvényesüljön a gyermekek mindennapjaiban. Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével. Célunk a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játékeszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. Célunk a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése, a Megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. Elsődleges feladat az optimális feltételek átgondolása, a jó körülmények megteremtése, élményszerzési lehetőségeket, az adottságoknak, szükségleteknek megfelelően. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Szubjektív feltételek: Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 157

az óvodapedagógus személyisége, pedagógiai, pszichológiai, módszertani felkészültsége, empátiás készsége, gyermekszeretete meghatározó szerepet tölt be a nyugodt, családias légkör kialakításához a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtéséhez az egész óvoda hangulata hozzájárul. az óvoda helyiségeinek esztétikuma, igényessége az egészséges életritmus, a rugalmas napirend, a szokás, szabályrendszer feltételének kialakítása játékidő, játékeszközök biztosítása Objektív feltételek: a megfelelő hely, élettér biztosítása a gyermekek szükségleteihez, igényeihez. lehetőség szerint növeljük a játékteret /az öltöző és a folyosó is szolgálhat játéktérként/ a játékidő tervezése összefügg a napirend kialakításával, így igyekszünk a játékra fordított időt maximálisan kihasználni a játékeszközöket úgy választjuk ki, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkori sajátosságainak, valamint fejlesztő hatásúak és esztétikailag igényesek legyenek minden játékos tevékenység legfőbb forrását az élmények jelentik Cél: A játék segítségével keresztény értékekre fogékony kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermekek nevelése. Gazdag, örömteli játéktartalmak biztosításához, érzelmileg gazdag, mások iránt nyitott, céltudatos, alkotó gyermekek nevelése. Feladat: biztosítsuk a szabad, önkéntes, spontán játékválasztást, ehhez rendeljük a megfelelő helyet, időt, eszközöket ismertessük meg a gyermekeket a játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeivel / séta, kirándulás, stb. / gazdagítsuk a népi játékokon keresztül a játék formáit és tartalmát az önkifejezés eszközeivel fejlesszük a szociális kreativitást / viselkedési szabályok, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktus megoldások / az egészséges versenyszellemet az összetartozás érzésével alakítsuk ki biztosítsuk a játék rendjének szokássá válását az együttjátszással egyéni bánásmód, differenciált bánásmód elveinek érvényesítése Tartalom: A tervezés alapját az életkori és egyéni sajátosságokra épülő feltételrendszer képezi. A játékterek megismerése, használatának tanulása. 2,5-4 éves korban a ) Gyakorlójátékok: ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése szöveg, dallam, mozgásismétlő játékok, ritmus játékok egyszerű szabályjátékok, játékszabályok megismerése, elfogadása, követése. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 158

b ) Szerepjátékok: egyszerű szabálykövetések (egyénenként és csoportokban) jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása. c ) Barkácsolás : játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvodapedagógusi irányítással kötetlen fantáziaépítő helyzetek teremtése d ) Dramatizálás, bábozás: bábmozgatási kísérletek hangutánzások e ) Építő, konstruáló játékok: összerakosgató, összeszerelhető játékok, egyéni elképzelések alapján. 5-6 -7 éves korban a ) Gyakorlójátékok a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyermekeknél (szerepjátékok, konstruáló játékok) b ) Szerepjátékok: nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A gyerekek ismereteit, elképzeléseit, és az ezekhez fűződő érzelmeket tükrözi kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye megértik és elfogadják társuk elgondolását alkalmazkodnak a szabályokhoz a játékszabályok elfogadása és elfogadtatása a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba c ) Barkácsolás : játékok egyszerű javítása, játékok készítése, ajándéktárgyak készítése játékok készítése és azok felhasználása d ) Dramatizálás, bábozás: bábkészítések önálló bábozások (mese, történet és bábválasztás) e ) Építő, konstruáló játékok: összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével (a valóság és képzelet közelítésével) f ) Szabályjátékok: verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések A fejlődés várható jellemzői: életkorának megfelelő játékot választ magának Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 159

kapcsolódjon be közös játékba legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai pozitív érzelem alakuljon ki társai iránt legyen kezdeményező magatartású vegyen részt, ügyességet igénylő játékokban legyen képes szabályjátékok megtanulására kövesse és tartsa be a megismert szabályokat alkosson egyszerű modelleket, maketteket legyenek egyéni ötletei javaslatai válasszon a tevékenységekhez anyagot és eszközt élményeit tudja eljátszani fogadja el társai javaslatait, ötleteit legyen képes a csoportban való játékra Az óvodapedagógus feladata: Fejlesztés: kreatív együttműködés magatartásmódok nyitottság a másik iránt viselkedési szabadság ízlésformálás társas kapcsolatok konfliktus megoldások egészséges versenyszellem testséma fejlesztés nagymozgások fejlesztése szervezőkészség fejlesztése szabálytudat verbális fejlesztés értelemfejlesztés önuralom, türelem percepció-fejlesztés Értékelés: A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése az életkori kategóriák szerint. Feltételek: Sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszobai játékok (memória játék, képességfejlesztő játék, bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékek, sokféle játékeszköz) Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 160

IV. 2. Hitre nevelés Veled vagyok naponta Kezeidet megfogva, Te csak bízzál karomba Mondja az Úr. (gyermekdal) A keresztény óvoda olyan nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztus egyházának, és ilyen szellemiségben nevelik a gyermekeket. A hit Isten ajándéka. A keresztény nevelés alapvető célja a hit ébresztése és fejlesztése, az egész személyiség gazdagítása, hogy a gyermek felnőtté válva képes legyen az elkötelezett döntésre, az evangéliumi értékek szerinti életre. Példaadó és hitvalló ember legyen; aktív tagja a keresztény közösségnek; olyan ember, akinek legfőbb törekvése, hogy másokat boldogítva jusson el végső céljához, az üdvösséghez, az Istennel való végső közösséghez. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért eredménye nagymértékben függ attól, hogy az együttműködést sikerül-e kiépíteni és fenntartani a szülőkkel. Az óvoda nem vállalhatja át a családi hitre-nevelés feladatainak megoldását, de igyekszünk biztosítani, hogy az óvónőkben támaszt, segítőtársat találjanak a szülők gyermekük neveléséhez. Óvodánkban a kisgyermekek hitre nevelésének elsődleges célja a családi keresztény nevelés támogatása vagy ennek híján a gyerekek elindítása a keresztény életre, valamint a sajátos görög katolikus vallási környezetismeret megalapozása. Kiemelt feladatunknak érezzük, hogy az egész intézmény működésére, szellemiségére a nyitottság, az elfogadás, a szeretetteljes párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés legyen jellemző. Arra törekszünk, hogy olyan szeretetteljes, imádságos légkört teremtsünk, amelyben az óvodapedagógusok, dajkák, s az óvoda valamennyi dolgozójának figyelmes szeretetén keresztül a gyerekek ráérezhetnek Isten jelenlétére; megtapasztalhatják, mi a jézusi megbocsátás és szeretet; s ezeken az élményeken keresztül fejlődik bennük és kap motivációkat a hitkészség. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 161

Óvodánkban a vallásos élményekkel a gyerekek természetes vallásos érzelmeit próbáljuk ébresztgetni, erősíteni. Célunk, hogy bátran szólítsák meg Jézust, elmélyüljön személyes irányulásuk a Mennyei Atya felé, és örömmel imádkozzanak minden nap. Jézus iránti szeretetüket a jóra való törekvésben, az áldozatvállalásban mutassák ki. Érezzék át, hogy mi keresztények mindannyian Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusban egymásnak testvérei vagyunk. Ennek a valóságnak felismerésén át erősödjön bennük az egymás iránti felelősség tudata. Gyakran teremtünk alkalmakat arra, hogy megismerkedhessenek a templomi közösséggel, és így gazdagodjon bennük az egyházhoz tartozás közösségi élménye. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy óvodánkban a keresztény nevelés az egész napot áthassa, és az óvodai évek folyamatos növekedést jelentsenek a gyerekek számára hitben és szeretetben. Alapvető értékeink: helyes önértékelés hitre, reményre, szeretetre nevelés az értékek felismerése, megbecsülése nyitottság mások felé, befogadó képesség, a másság elfogadása a saját akaratukról való lemondás mások érdekében szelídség alázat türelem alaposság mértékletesség megbocsátás a belső csendre, elmélyülésre való igény hűség Istenhez a gyermeki tevékenységre épülő tanulás a családdal való szoros együttműködés, együtt nevelés Tevékenységek: ismerkedjenek meg a gyerekek a templomi környezettel, berendezésekkel, szimbólumokkal ismerjék és használják a görög katolikus köszönést az egyházi ünnepkör szerint ismerkedjenek az ünnepekhez kapcsolódó bibliai tartalommal ismerjék meg az imádság különböző formáit / bűnbánó, hálaadó, kérő, dicsérő, közbenjáró/ tudjanak rácsodálkozni a teremtett világ szépségeire, a természet változásaira, mint Isten alkotására tudják elfogadni egymást olyannak, amilyennek Isten teremtette őket, a társuk másságát, a megszokottól eltérő tulajdonságaival együtt tudjanak elcsendesedni, ráhangolódni Isten Igéjének meghallgatására vegyenek részt aktívan az egyes témák feldolgozásában, dramatizálásában, vizuális megjelenítésében Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 162

tudják a hétköznapi életben alkalmazni, gyakorolni a történetekben és igéken keresztül megértett üzeneteket ismerjék, értsék és beszédükbe építsék be a bibliai fogalmakat, tudják alkalmazni megfelelő helyzetekben, váljék aktív szókincsükké ismerkedjenek az egyházi zenével zenehallgatási anyagon keresztül ismerkedjenek meg egyházzenei művekkel a versenyjátékokban egészséges versenyszellem alakuljon ki, a gyengébbek segítése, ösztönzése által tudják és ismerjék meg, hogy a templom Isten háza, ennek megfelelően sajátítsák el a helyes templomi viselkedést óvják, védjék maguk és egymás testét, mint a lélek templomát ismerkedjenek meg a szentségekkel, szentelményekkel Feladat: Isten szeretetének megvilágítása a gyermekekben a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem) a keresztény hitélet megtapasztaltatása az óvodai élet során (felebaráti szeretet, jócselekedet, megbocsátás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) a görögkatolikus ünnepeink lelkületének, tartalmának megélése templomlátogatások alkalmával, lelki perceken való részvétellel. a görögkatolikus vallási élet eszközeit - egyház, egyházi év, liturgia, szentségek, szentek tisztelete - megismertessük. Tartalom: Napi: Lelki percek: mindennapjaink tevékenységeit - a lelki perceken keresztül - áthatja a görögkatolikus szellemű nevelésünk. A lelki percekhez megteremtjük minden alkalommal az elcsendesedés, ráhangolódás lehetőségét. Éreztetjük, hogy most különleges, a szokásostól eltérő élményben lesz részük. Gyertyát gyújtunk, mindig imával kezdjük és imával zárjuk ezeket a perceket. /felhasznált segédanyag Szerepi Imréné: Lelki percek az óvodában / betegekért mondott ima hálaadás gyakorlása Étkezés előtti, étkezés utáni ima: tízórai előtt és után, ebéd előtt és után, uzsonna előtt és után minden alkalommal imádkozunk délutáni pihenés előtti ima: lefekvés előtt minden nap imádkozunk köszönési mód: görögkatolikus köszöntésünket használjuk a gyermekek reggeli fogadásakor, amikor hazamennek, és ha felnőtt lép a csoportszobába Heti: hét eleji lelki útravaló hitre nevelés nagycsoportban /Kondás Sándor: Isten családjában élünk; Mosolygó Tamásné: Hitoktatási óravázlatok/ lelki beszélgetések, léleknyitogató óvodánk lelki vezetőjével születés - és névnapok megünneplése Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 163

Havi: ovis-liturgia vagy paraklisz ünnepekkor egyházi, óvodai ünnepek, jeles napok IV. 2. 1. Ünneplés, keresztény ünneplés Az ünnepléshez ünneplőbe öltözünk. Ez azonban nem a legjobb ruhát jelenti, hanem azt a lelkületet, ahogyan ezekre, az ünnepi percekre magunkat is felkészítjük és a gyerekeket is hozzászoktatjuk. /Czárán Eszter/ Az ünneplés jelentősége az óvodás gyerekek életében Az ünnep és az azt megelőző ráhangolódás kitűnik az óvodai mindennapok szürkeségéből. Fényt áraszt, és segít átvészelni a nehezebb napokat. Erőt és lelki támaszt nyújthat. Fontos maga az ünnep, de fontos a rákészülődés, a közös tervezgetés, a tevékeny várakozás is. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek közül némelyek hagyománnyá is válhatnak egy-egy óvoda életében, ehhez azonban tapasztalatokra és azok hatására keletkező pozitív élményekre van szükség. Az ünnepi készülődés a holnap örömét adja, megerősíti a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozza a gyermekek közösséghez való tartozását. A készülődés során nemcsak a minket, körülvevő környezetet díszítjük fel az adott ünnephez méltóan, hanem lelkünket is ráhangoljuk a szépre, a jóra, az örömre. A keresztény ünnepek megtartásával hitünk minden igazságát átélheti az óvodás korú gyermek is. A keresztény ünnep lényege, a fény, amely mutatja az utat, kitűnik a hétköznapok monotóniájából. Közösségalakító és formáló erejű, ahol az egyén érzi saját maga fontosságát, szerepét, helyét a közösségben. Szent idő, az isteni rendhez igazodik. Mindent a maga idejében kell ünnepelni. Az óvoda példát, ötleteket ad a családok számára az ünnep mélyebb, élménydúsabb megéléséhez. Az óvodások és a szentek Óvodásaink kapcsolatba kerülnek a szentekkel a mindennapok során, és rá is kérdeznek, hogy kik ők? Rá kell mutatnunk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően a szentek nagyságára, nagyszerű életére, sőt példaképül kell állítani őket eléjük. A szenteknek rendkívüli nevelő hatása van már a kisgyermekre is. Emellett segítenek és pártfogolnak minket. A szentek fontos szerepet töltenek be életünkben. Tiszteletre, sőt szeretetre méltó személyek, akikhez fohászkodunk, és akiket csodálunk. Példaképeink. Mivel a szentek nagyon szerették Istent, mindent igyekeztek úgy tenni, ahogy Jézus kívánta, nekünk is példát adtak: szeressük nagyon a Jóistent, és tegyünk mindent úgy, ahogy Jézus mondja. Sok ismeretlen szent is van. Isten ezekről is tud és szereti őket. Mindnyájunknak szentté kell válnunk! Ez úgy sikerülhet, ha szeretjük a Mennyei Atyánkat és egymást, figyelünk embertársainkra, segítséget nyújtunk, önzetlenek vagyunk. IV. 2. 2. Az ünneplés megvalósításának elvei Az előkészület során jelezzük előre az ünnep közeledtét, így a gyermekeknek is van idejük arra, hogy készülhessenek Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 164

beszélgethetünk az előttünk álló ünnepről az óvodában, egy-egy gyerekkel és családtagjaival bevonva őket a meghitt pillanatok szervezésébe a játékidőben, szabadidőben, esetleg a különböző tevékenységek kapcsán éneket, énekes játékokat, verseket, mondókákat, történeteket és imádságokat ismertethetünk meg a gyerekekkel kézügyességüket, kreativitásukat, fantáziájukat kihasználva szép dekorációkat, esetleg ajándékokat készíthetünk az ünnepi alkalmakra. A közös tevékenység során alkalom nyílik az ünnep megismerésére, a népszokások, hagyományok ápolására, a megismert irodalmi zenei anyagok felelevenítésére. A személyes kötődés is erősödik a pedagógus és a gyermek örömteli, közös munkája során. A pedagógus felelőssége az ünnep, a megemlékezés megszervezése: a program összeállítása, a forgatókönyv elkészítése felelősi munkák kiosztása, végrehajtásuk ellenőrzése meghívók elkészítése, eljuttatása esetleges felkérés megírása, postázása a gyermekcsoportok bevonása a csoportos óvodapedagógusokon keresztül helyszín rendezése vendégek fogadása a vendégszereplők részére öltöző, frissítő biztosítása ajándékok előkészítése Az ünneplés során az ünnep elkülönülése a hétköznapoktól megjelenik öltözetünkben /ünneplőruha kérése a gyerekektől, az intézmény ünnepén részt vevő dolgozóktól/ az érzelmi töltet jelenlétének megélése, meghitt hangulatot biztosítunk állandó elemeket választunk az adott ünneplésnek / gyertya, virág / énekeket, verseket igényesen válogatunk, igényes műsort állítunk össze az imádság mindig jelen van ünnepeinken (vendégség, agapé) ajándékozás mi az ajándék? Az ünnepet követő időszak során az ünnepet felelevenítjük, az élményeket megbeszéljük vizuális tevékenység során az emlékeket képekben is kifejezzük a vendégszereplőknek köszönőlevelet írunk és postázunk Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 165

EGYHÁZI, ÓVODAI ÜNNEPEK, JELES NAPOK ŐSZ Feldolgozandó anyag Szeptember 8. Kisboldogasszony az Istenszülő születése Ünnep, jeles nap jelentéséről Joakimtól és Annától született a világ Megváltójának édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária Megünneplés módja lelki percek ovis liturgia miroválás Szeptember 14. Szent Kereszt felmagasztalása Szent Ilona császárnő megtalálta a Szent Keresztet és ezt Szent Makáriosz pátriarka 335. szeptember 14-én a jeruzsálemi Szent Sír bazilikában helyezte el. lelki percek gyermekek megáldása kereszthódolás miroválás Gyermekek megáldása A Szentlélek segítségül hívása Az adott nevelési évre kérjük a Szentlélek áldását. lelki percek egyházi szertartás miroválás Október 01. Az Istenszülő oltalma Szűz Máriának, mint a keresztények segítségének és oltalmának ünnepe. lelki percek ovis liturgia Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 166

Október 23. Nemzeti ünnep November 08. Szent Mihály főangyal és a többi égi erők ünnepe Megemlékezés az 1956-os eseményekről. Szent Mihály főangyalnak, az Isten ellen lázadó angyalok legyőzőjének és az üdvösségtörténetben szereplő többi égi erőknek emlékünnepe A nagycsoportosok részvétele az iskolai ünnepségen. ovis liturgia lelki percek November 08. Mihály-napi, jótékonysági vásár és táncház November 15. 40 napos karácsony előtti Bűnbánati időszak kezdete November 21. Az Istenszülő bevezetése a templomba Gyermekcsoportok műsora. Táncház és vásár szülőknek, meghívott vendégeknek.. Jelezzük az ünnep közeledtét, így van időnk a ráhangolódásra, a felkészülésre. A gyermek Máriát szülei a jeruzsálemi templom szolgálatára szánták és a hagyomány szerint három éves korában a templomba vitték, hogy ott nevelkedjen. A Hittudományi Főiskola dísztermében rendezzük meg. lelki percek lelki percek ovis liturgia miroválás TÉL Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 167

Feldolgozandó anyag December 06. Szent Miklós Püspök December 09. Szent Anna csodálatos foganása December 25-26-27. Karácsony Január 06. Vízkereszt Ünnep, jeles nap jelentéséről Szent Miklós mirai püspök a keleti Egyház és óvodánk védőszentje. Másfélezer év sem tudta elhomályosítani a tevékeny felebaráti szeretet szentjének emlékét. Ünnepén világszerte megajándékozzák egymást az emberek. Isten a boldogságos Szüzet, - az Úr Jézus érdemeire való tekintettel - az eredeti bűntől és a személyes bűntől teljesen megóvta, így az Isten anyja soha nem volt bűn hatalma alatt. Jézus születése. A Szentlélektől és Szűz Máriától megtestesült Fiúisten Betlehemben egy elhagyott istállóban Szűz Mária fiaként megszületett. Szűz Mária istenanyasága. Szent István főszerpap, első vértanú és a hajdúdorogi egyházmegye védőszentjének ünnepe. Jézus megkeresztelése. Keresztelő Szent János a Jordánban megkeresztelte az Üdvözítőt Megünneplés módja lelki percek mikulás ünnepély ovis liturgia miroválás lelki percek ovis liturgia miroválás lelki percek Karácsonyi ünnepély a négy csoportban /délelőtt /. Lelki nap /szülők, dolgozók gyerekek /. lelki percek vízszentelés óvodaszentelés Január 30. Három szent főpap Február 02. Gyertyaszentelő Boldogasszony, a találkozás A három legkiválóbb keleti egyházatya: Nagy Szent Bazil, a szerzetesség atyja, Aranyszájú Szent János Szent Liturgia szövegünk szerzője, Nazianzi Szent Gergely a keleti egyház egyik legnagyobb hittudósa. E három szent közös ünnepe. Jézus találkozása Simeonnal. Születése után a lelki percek ovis liturgia lelki percek gyertyaszentelés miroválás Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 168

ünnepe 40. napon a Boldogságos Szűz bemutatta kisdedét a templomban. Itt a Messiásra várakozó öreg Simeon karjaiba vette a kis Jézust és őt a világ világosságának nevezte. Vízkereszttől Vajhagyó vasárnapig tartó idő a farsang időszaka Örüljetek az Úrban szüntelen! Farsangi mulatság Nagyböjt kezdete Húsvét előtti böjti idő, 7 hét Jelezzük az ünnep közeledtét, így van időnk a ráhangolódásra, a felkészülésre. Nagyböjt első napján /szigorú böjt/ lelki és testi ajándék szülőknek, dolgozóknak Jócselekedet gyűjtők készítése Lelki percek Böjti koliba (aszalt szilva, búza, mazsola, dió, méz) készítés az óvodában Sárga túró /szirik / készítése TAVASZ Feldolgozandó anyag nyílt nap Ünnep, jeles nap jelentéséről A szülők betekintést nyerhetnek csoportjaink Megünneplés módja Szülők, leendő szülők körében Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 169

Március 15. Nemzeti ünnep Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony Örömhírvétel ünnepe hétköznapjaiba. Az 1848 49-es szabadságharcban résztvevőkre emlékezünk. Gábor arkangyal, Isten küldötte megjelent Názáretben Szűz Máriának és hírül vitte neki, hogy a Szentlélek erejéből a Fiúisten anyjává lesz. A nagycsoportosok az iskolai ünnepségen vesznek részt, utána közös séta a Kossuth térre lelki percek ovis liturgia miroválás Virágvasárnap Nagyhét (nagyszerda, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) Húsvét Április 23. Szent György nagyvértanú Az Úr Jézus kínszenvedése előtt ünnepélyesen bevonult Jeruzsálembe. A nép ujjongva, pálmaágakat lengetve fogadta. Ennek emlékére zöldellő gallyakat /barkát/ áld meg az Anyaszentegyház. Utolsó vacsora Keresztre feszítés Jézus feltámadásának ünnepe Mint bátor és vitéz katona sokakat keresztény hitre térített. 303-ban Dioklecián császár alatt szenvedett vértanúságot. Példájával megmutatta, hogy bármilyen állásban lehet buzgó keresztény életet élni lelki percek Vasárnap barkaszentelés a templomban. A megszentelt barka elhelyezése a csoportszobákban. lelki percek bekapcsolódás a szertartásokba lelki percek ovis liturgia búzaszentelés a templomban Anyák napja A család és fontosságának hangsúlyozása és megemlékezünk Égi Édesanyánkról is Édesanyák, nagymamák körében Gyermeknap Áldozócsütörtök ilyeneké a mennyek országa Az Úr Jézus feltámadása versenyjátékok, kézműves foglalkozások, zenés előadás lelki percek ovis liturgia Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 170

után a negyvenedik napon apostolai szeme láttára diadalmasan mennybe ment. miroválás Pünkösd Húsvét után az 50. napon A Szentlélek eljövetelének ünnepe. A feltámadás után az ötvenedik napon szállott le a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában az apostolokra és a velük együtt levőkre. lelki percek Ballagás, és a nevelési év zárása Hálaadás az elmúlt nevelési évért, elköszönünk az iskolába készülő gyermekeinktől. ballagási műsor év végi hálaadás, paraklisz NYÁR Feldolgozandó anyag Június 24. Keresztelő Szent János születése Ünnep, jeles nap jelentéséről Az eljövendő Megváltó előhírnöke. Zakariás és Erzsébet gyermeke volt. A szentek közül Szűz Márián kívül csupán az ő születésnapját ünnepeljük. Megünneplés módja Az Úr napjának megszentelése. /Bekapcsolódunk a 10 órakor kezdődő Szent Liturgiába/ Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 171

Június 29. Szent Péter és Pál főapostolok Néró császár alatt /67 körül/ szenvedtek vértanúságot Rómában. Az első pápát, Szent Pétert fejjel lefelé keresztre feszítették a pogányok nagy apostolának, Szent Pálnak pedig fejét vették. Az Úr napjának megszentelése. /Bekapcsolódunk a 10 órakor kezdődő Szent Liturgiába/ Nyári zárás Nyári zárás Nyári zárás Augusztus 06. Urunk színeváltozása. Augusztus 15. Nagyboldogasszony, Szűz Mária elhunyta és mennybevitele Augusztus 20. Szent István király Az Úr Jézus szenvedése előtt megmutatta apostolainak fényes Istenarcát, hogy szenvedő arcát látva se felejtsék el, hogy ő Isten. Ezen a napon áldja meg az egyház az új termést, különösen a szőlőt. Isten nem engedte, hogy az Istenszülő Szűz teste az enyészet martalékává legyen, hanem mint a megváltás első zsengéjét, halála után testestőllelkestől mennybe vitte. A magyar nemzet első szent királyának és apostolának ünnepe /969-1038/. Neki köszönheti népünk hitét és műveltségét. Halála előtt országát a Boldogságos Szűznek ajánlotta fel. Az Úr napjának megszentelése. /Bekapcsolódunk a 10 órakor kezdődő Szent Liturgiába/ Az Úr napjának megszentelése. /Bekapcsolódunk a 10 órakor kezdődő Szent Liturgiába/ Az Úr napjának megszentelése. /Bekapcsolódunk a 10 órakor kezdődő Szent Liturgiába/ Augusztus 29. Keresztelő Szent János feje vétele Heródes, akit az előhírnök kicsapongó élete miatt megdorgált, bűntársának, Heródiásnak kérésére lefejeztette Keresztelő Szent Jánost. Az Úr napjának megszentelése. /Bekapcsolódunk a 10 órakor kezdődő Szent Liturgiába/ Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 172

IV. 3. Verselés, mesélés Meséltél és meséltél Igazakat, szépet. Kívántam, hogy a meséd sose érjen véget. ( Osváth Erzsébet) A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Feladat: Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 173

Alapozzuk meg az irodalom szeretetét, fejlesszük esztétikai fogékonyságukat, beszédük kifejezőkészségét, helyes és szép kiejtését, hangsúlyozását és beszédritmusát. Keltsük fel és bontakoztassuk ki a gyermekek irodalmi érdeklődését. Ösztönözzük őket, hogy irodalmi élmények hatására fejlődjenek a gyermekek érzelmei, amelyek formálják a magatartásukat. Bővítsük szókincsüket, amely szélesíti a gyermekek látókörét, fejleszti értelmi képességeit, különösen az emlékezetet, a képzeletet. Kapjanak kiemelkedő szerepet az anyanyelvi nevelésben a gyermekirodalom sajátos meséi és költői fogalmai, szójátékai, találós kérdései, szólás-mondások, népi mondókák. Válogassunk olyan gyermekirodalmi alkotásokat, amelyek mondanivalójukban olyan érzelmek és gondolatok kifejezői, amelyekkel igen kifinomult formában érzékeltetik az élet szépségeit, árnyoldalait. A mindennapos mesélést teremtsük meg, mely legyen a nevelés elmaradhatatlan eleme. Legyen példaértékű az óvónő előadásmódja, beszéde, stílusa. Hassa át az irodalom az óvodai nevelés más területeit, így sajátos feladatainak betöltése mellett jelentékenyen gazdagítsa az óvodai nevelés egészét. Biztosítsunk lehetőséget a differenciált, egyéni bánásmód alkalmazására a nyelvileg hátrányos helyzetű, és a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekeknél. A cselekmény pszichológiai igazságával és a szöveg irodalmi értékeivel való nevelés, érzelmileg eligazít. Közösségi élmény erősítése, személyiségfejlesztés a néphagyomány őrzésével Önálló versmondásra, mesélésre ösztönzés A könyv szeretetére nevelés, olvasóvá nevelés Saját vers-és mesealkotásra, annak mozgással, ábrázolással történő kifejezésére ösztönzés Tartalom: 2,5-4 éves korban MONDÓKÁK /8-10 mondóka, vers/ Énekelt mondókák segítenek a beszoktatás időszakában /pl. Ciróka, maróka stb / változatos részei a népi gyerekköltészetnek Mondókajátékok a felnőttek mondókái a gyermekek szórakoztatására, tanítására /pl. lovagoltatók/ a gyermekek versei, játékos mondókái, játékos rigmusai Mesemondókák a rövid történetek mondókaszerkezetbe foglalása VERSEK önmagukról, környezetükről szóló versek a gyakorlati élet szükségéből, a gyermekek játékára hajló kedvből fakadnak rövid terjedelműek /4-6 sorosak/ elsődleges a ritmus és a hangzás MESÉK /10-12 mese megismerése az év során/ egyszerű történeteket mesélnek el, érdekesen, elevenen, mulatságosan halmozó és láncmesék az erősen kötött forma az uralkodó a formális elemek, a ritmus, a rím, az alliteráció, az ismétlés, a halmozás játéka adja meg a mese értékét Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 174

Állatmesék mesekincsünk legősibb rétegét alkotják emberi jellemek, jellemtípusnak állatok alakjában való szemléltetése rejtetten tanító szándékú gondolat húzódik meg bennük Verses mesék versszerkezetbe foglalt, egyszerű történetet bemutató mű A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása fohászok mondása, érzelmi hatás kiaknázása figyeljünk a versek témájára, hangulatára A javasolt imák korcsoportonkénti elosztása a Jézus hív és vár című segédanyagban található /könyvtár/ Erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása közösségteremtő, ugyanabban az élményben részesülnek egymással és a mesélővel való kapcsolatteremtés a megfelelő mese kiválasztásának fontossága 4-5 éves korban MONDÓKÁK /6-7 db/ rövid történetek mondókaszerkezetbe foglalása Népi mondókák változatos részei a népi gyerekköltészetnek állatokról, tárgyakról, természetről szóló mondókák a gyakorlati élet szükségéből, a gyermekek játékra hajló kedvéből fakadnak a környezet megismerését segítik rövid terjedelműek /8-10 sorosak/ elsődleges a ritmus és a hangzás VERSEK /6-7 db/ népköltészeti ihletésűek önmagukról, környezetükről, állatokról, évszakokról szóló versek énekes hangzású, 8-10 soros versek megismerése KIOLVASÓK /2-3 db/ játék részeként alkalmazzuk MESÉK /12-14 új mese az év során/ Halmozó és láncmesék az erősen kötött forma az uralkodó Állatmesék emberi jellemnek, jellemtípusnak állatok alakjában való szemléltetése rejtetten tanító szándékú gondolat húzódik meg bennük Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 175

Egyszerűbb szerkezetű tündérmesék életkori sajátosságok figyelembe vételével érzelmi kapcsolatok alakítása Magyar népmesék és műmesék változatos előadásmódok alkalmazása érzelmi kapcsolat alakítása VERSES MESÉK egyszerű történeteket bemutató, versszerkezetbe foglalt mű állatokról szóló A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása fohászok mondogatása /Jézusról/ figyeljünk a versek témájára vallásos tartalmú versek, verses imák tanítása a javasolt imák korcsoportonkénti elosztása a Jézus hív és vár című segédanyagban található. Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása elfogadni bizonyos helyzeteket alázatra nevelés közösségteremtő ugyanabban az élményben részesülnek egymással és a mesélővel való kapcsolatteremtés a megfelelő mese kiválasztásának fontossága a mesék előkészíthetik a hitérzékenységet, az igényességgel, a pozitív értékek képviselésével 5-6-7- éves korban MONDÓKÁK /10-12 db/ Népi mondókák kiszámoló, hintázó, párválasztó, stb. mondókák Tréfás mondókák felelgető, közösen hangoztatható tréfás mondókák Állatokról, tárgyakról, természetről szóló mondókák lehetőség szerint mozgással egybekötve történjen a megismerés Halandzsa saját szórakozásukra kitalált szövegek VERSEK /6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak/ a gyerekkor élményvilágára épülő versek hazafias versek más népek versei KISZÁMOLÓK /4-5 db/ társakkal való közös játék MESÉK /14 db/ Állatmesék, környezetükről szóló mesék kedves mesehősükkel történt eseményeket megjelenítenek játékukban Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 176

Tréfás mesék megértik a mese humorát Tündérmesék belső képzeleti képek készítése fantázia Tanmesék megértik a mese tanítását, külön megfogalmazás nélkül is Magyar népmesék és műmesék fontos a néphagyományok ápolása saját környezetünkben fellelhető népmesék megismerése a bábozás, dramatizálás a gyermekek kedvelt tevékenységei közé tartozik Más népek meséi VERSES MESÉK egyszerű történetet bemutató állatokról szóló FOLYTATÁSOS MESÉK a folytatásos mesék szálait össze tudják kötni a gyermekekhez közel álló történeteket tartalmaz állatokról szóló A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása fohászok mondogatása / gyakoriság és jelzők a különböző élethelyzetekben/, az érzelmi hatás kiaknázása figyeljünk a versek témájára vallásos tartalmú versek, verses imák alkalmazása Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása elfogadni bizonyos helyzeteket alázatra, realitásérzékre nevelés közösségteremtő, ugyanabban az élményben részesülnek egymással és a mesélővel kapcsolatteremtés a megfelelő mese kiválasztásának fontossága a mesék előkészíthetik a hitérzékenységet, az igényességgel, a pozitív értékek képviselésével A verselés, mesélés megvalósításának legfőbb irányai és elvei A mese nyelve mágikus, teremtő nyelv. Fontos segítség a világot tanuló gyermeknek. A gyermek a mesét osztatlan figyelemmel hallgatja. Gondolkodása és érzései még nem különültek el. A mese képei a lét gyökeréig érnek és világmagyarázatokat közvetítenek a gyermek számára. /Rend van a világban; jelen van a rossz, de legyőzhető; az úton fejlődésen végig kell menni/ Az érzelmi esztétikai nevelés elengedhetetlen része az erkölcsi nevelés, mely áthatja az óvodai élet egészét, minden területen megjelenik. Különböző életkorokban más-más mesét képesek befogadni. /egyszerű, egy szálon futó, több szálon futó mese/ Legyen minden korcsoport számára megfelelő törzsanyag. Ennek összeállításakor szükséges figyelni a magyar nyelvre jellemző szavak, szófordulatok jelenlétére. A kiválasztott versek, mesék kapcsolódjanak az aktuális évszakhoz, ünnephez, néphagyományhoz. A jó mesemondás feltételei Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 177

Minél egyszerűbben, megfelelő hangsúllyal és mimikával meséljünk, hogy a gyermek fantáziája teret kapjon a belső képek létrehozásához. Egy mesét hosszabb időn keresztül meséljünk, hogy a gyermek elmélyülhessen annak világában, többször átélhesse annak feszültségeit, a feloldását. Magunk által kitalált mesét is mondjunk, ez fokozza az együttlét örömét, erősíti a figyelmet. A mesét kívülről mondjuk. Ekkor tudunk figyelni a metakommunikációra, a kapcsolatteremtő beszédre, cselekvésre, az egyes gyermekeknél megjelenő igényre / pl.: ölbe vétel /. A katolikus óvodánkban kiegészítjük az alábbiakkal: A vers, mese anyagában jelenjen meg az aktualitásnak megfelelően vallásos tartalmú vers, irodalmi alkotás. Fordítsunk figyelmet bibliai történetek dramatizálására /korcsoportnak és fejlettségi szintnek megfelelően/. A meséket, a bibliai történeteket igyekezzünk elkülöníteni egymástól / helyszín, jelzés /. Milyen tulajdonságokra hívjuk fel a gyermekek figyelmét? Bölcsesség / az ismeretek felkínálása, az állatmeséken keresztül erkölcsi értékek közvetítése/ Fantázia / a versekben, mesékben fellelhető változatosság/ Szépség /érzelmi hatás/ Szeretet Erkölcsi tulajdonságok alakulása szeretet, összetartozás öröm, hála, megbecsülés felelősségvállalás, egymásra való odafigyelés bizalom érzelmi szükséglet kielégítése képzelet átélni Isten szeretetének valóságát ritualizáció lelki befogadó képesség fejlődése belső élménnyé tenni az Istennel való kapcsolatot A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Érzelmi: szorongásaik alól oldódjanak fel a gyerekek, váljanak felszabadulttá igazodjanak el az érzelmi ráhatások sokaságában váljanak képessé a pozitív és negatív érzelmek pontos elhatárolására érzelmi ráhatásoktól függően azonosuljanak, vagy elutasítsanak saját érzelmeiket őszintén sugározzák társaik és környezetük felé igazodjanak vágyaik és elképzeléseik megvalósításához, másokhoz szóbeli megnyilvánulásaik legyenek gátlástól mentesek Értelmi: az emlékezetük, képzeletük, figyelmük, gondolkodásuk, olyan fejlettségű legyen, hogy képesek legyenek a gyermekek az irodalmi élmény teljes befogadására, feldolgozására, visszaadására. csodálkozzanak rá egyes jelenségekre. vegyék észre az összefüggéseket. aktív fantáziájukkal ők maguk keressék a lehetséges megoldásokat. szívesen vállalkozzanak dramatizálásra. alakuljon ki árnyalt, értelmes hangsúlyozású beszédük, kifejezőkészségük. tegyenek szert alapfokú beszéd és viselkedéskultúrára. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 178

Fejlesztés: verbális szókincsfejlesztés beszédmegértés, beszédészlelés fejlesztése hangképzés, helyes kifejezőkészség fejlesztése beszédhallás fejlesztése auditív emlékezet fejlesztése auditív ritmus fejlesztése Értékelés: Pozitív mintaadások, pozitív megerősítések. IV. 4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodával, annak zenéjével Foglalkozni nem mellékes kis Pedagógiai kérdés, Hanem országépítés. (Kodály Zoltán) A görögkatolikus és a népi kultúra különböző területeinek hagyományőrzésével a zenei képességek fejlesztésén túl zenét értő és szerető, egészséges lelkű kulturált boldog emberré nevelés. Célunk továbbá a gyermekeket megismertetni azokkal a szokásokkal, hagyományokkal, amelyhez a dalos játékait, táncait kapcsolni tudja, úgy a hétköznapjaiban, mint az ünnepeiken. Feladat: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 179

feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Zenehallgatáson keresztül a gyermekek dalkincs anyagának gazdagítása, az anyag megválasztásánál a nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése esetében a gyermekek hovatartozásának figyelembe vételével. A liturgikus énekekkel való ismerkedés legyen élményszerű. Tartalom: 2,5-4 éves korban AZ ÉNEKLÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI Mondókák /5-7 db/ Gyermekdalok /2-3 műdal/ Énekes játékok /10-14 db/ álló helyzetben ismétlődő játékos mozdulatok, körformában állás, indulás gyakorlása állatokról, virágokról, növényekről, a gyermekek környezetéről szóló mondókák, gyermekdalok és énekes játékok ZENEI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Hallásfejlesztés magas-mély reláció oktáv távolságban, a reláció térben mutatása nagy elmozdulással halk-hangos különbségek megtapasztalása, felismerése, gyakorlása beszéden, zörejen motívumvisszhang játékos megvalósítása egyszerű dallamfordulat visszaéneklése hangszínek megfigyelése 2-3 élesen eltérő zörej, emberi hang, ütős hangszer hangszínének megkülönböztetése zenehallgatás óvónő énekének, hangszeres játékának hallgatása érdeklődéssel Ritmusérzék fejlesztése egyenletes lüktetés felismerése, hangoztatási lehetőségek megismerése és gyakorlása játékos mozdulatokkal tempókülönbségek /gyors, lassú tempó/ észrevétele és a különböző tempó követése egyszerű mozgással Mozgás, térforma játékos mozdulatok végzése egyénileg az óvónővel, kis csoportban együtt mondókázás, éneklés közben Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 180

Ütőhangszerek, hangszerek egyszerű ritmushangszerek használata Zenei formaérzék egyszerű beszélt és énekelt ritmusmotívum visszaadása A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása Mindent ajándékba kapunk, az állatokat is, melyeket a Mennyei Atya teremtett. Isten teremtette az állatokat, melyek hangját megfigyelhetjük, utánozhatjuk / madár- magas, medve mély, cica halk, elefánt hangos stb./ A növényeket is a Mennyei Atya teremtette. Rácsodálkozunk a növények szépségére, köszönetet mondunk érte. Gyönyörű a teremtett világ. Harmónia van a természetben. Isten bölcsességét dicséri, hogy ilyen sok hangszer van. Javasoljuk az ünnepkörökhöz kapcsolódó vallásos énekek alkalmazását. Vallásos énekek, köszöntők, tervezése az életkori sajátosságoknak és a csoport fejlettségi szintjének megfelelően történjen. Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása: az állatok szeretetére nevelés a növényekről való gondoskodás megalapozása rácsodálkozás, öröm, hála, megbecsülés hálaadó ima elmondása az állatokért a természetben a természetért szeretet, öröm, hála, megbecsülés lehetőségeinek kihasználása a kétszemélyes játék segíti a gyermek-gyermek, gyermek - felnőtt kapcsolat pozitív érzelmi alakítását kapcsolatteremtési készség alakítása kétszemélyes, ölbeli játékokkal, az óvónő példája nyomán, és biztonságérzet kialakítása közösségi élmények biztosítása a játékos gyakorlás során amikor megfogjuk, egymás kezét azt jelenti, hogy szeretjük egymást egymással való kapcsolat alakítása a hangszerek megbecsülésére nevelés vigyázzunk rájuk öröm, hálaadás a hangunkért, az egészségünkért öröm, hálaadás a zene, az éneklés ajándékáért 4-5 éves korban AZ ÉNEKLÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI Mondókák, kiolvasók /4-6 db/ Gyermekdalok /3-4 alkalmi dal/ Énekes játékok /12-15 db/ Utánzó mozgás, kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps. ZENEI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 181

Hallásfejlesztés magas-mély reláció oktáv, kvint távolságban a reláció jelölése ismert egyszerű dallam térben mutatása, a dal kezdőhangjának váltásakor annak átvétele halk-hangos különbségének megtapasztalása, felismerése és alkalmazása beszédben, énekben, tapsoláskor dallamfelismerés /zenei emlékezet fejlesztése / - jól ismert dalokat szöveg nélkül is felismernek dallambújtatás /belső hallás fejlesztése/ - motívumok váltva halkan, hangosan motívumvisszhang játékos megvalósítása egyszerű dallamfordulat visszaéneklése hangszínek megfigyelése finomabb zörejek, egymás hangjának felismerése, a környezet, a természet zörejeinek felismerése Ritmusérzék fejlesztése egyenletes lüktetés felismerése, hangoztatási lehetőségek megismerése és gyakorlása tapssal, járással a ritmus felismerése, hangoztatási lehetőségek megismerése, mondókák, dalok ritmusának kiemelése tempókülönbségek /gyors, lassú tempó/ észrevétele beszéd, ének, mozgás közben. A különböző tempók /gyors, lassú/ tartásának gyakorlása. Mozgás, térforma a csoporttal együtt, egyöntetű mozgás, játékos mozdulatok esztétikus végzése, egyszerű táncmozdulatok végzése Ütőhangszerek, hangszerek dob, cintányér, fémháromszög használata, maguk készítette hangszerek használata Zenei formaérzék motívum /4-es egység/ hangsúlyának kiemelése játékos mozdulatokkal, ritmusdallamvisszhang-játékok Zenei alkotókedv dallamfordulatok kitalálása /név, köszönés stb./ motívumokkal AZ ÉNEKLÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI Mondókák, kiolvasók /4-6 db/ Gyermekdalok /3-4 alkalmi dal/ Énekes játékok /12-15 db/ Utánzó mozgás, kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps. ZENEI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Hallásfejlesztés magas-mély reláció oktáv, kvint távolságban a reláció jelölése. Ismert egyszerű dallam térben mutatása. A dal kezdőhangjának váltásakor annak átvétele. halk-hangos különbségének megtapasztalása, felismerése és alkalmazása beszédben, énekben, tapsoláskor Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 182

dallamfelismerés /zenei emlékezet fejlesztése / - jól ismert dalokat szöveg nélkül is felismernek dallambújtatás /belső hallás fejlesztése/ - motívumok váltva halkan, hangosan motívumvisszhang játékos megvalósítása egyszerű dallamfordulat visszaéneklése hangszínek megfigyelése finomabb zörejek, egymás hangjának felismerése, a környezet, a természet zörejeinek felismerése Ritmusérzék fejlesztése egyenletes lüktetés felismerése, hangoztatási lehetőségek megismerése és gyakorlása tapssal, járással a ritmus felismerése, hangoztatási lehetőségek megismerése, mondókák, dalok ritmusának kiemelése tempókülönbségek /gyors, lassú tempó/ észrevétele beszéd, ének, mozgás közben. A különböző tempók /gyors, lassú/ tartásának gyakorlása. Mozgás, térforma a csoporttal együtt, egyöntetű mozgás, játékos mozdulatok esztétikus végzése, egyszerű táncmozdulatok végzése Ütőhangszerek, hangszerek dob, cintányér, fémháromszög használata, maguk készítette hangszerek használata Zenei formaérzék motívum /4-es egység/ hangsúlyának kiemelése játékos mozdulatokkal, ritmusdallamvisszhang-játékok Zenei alkotókedv dallamfordulatok kitalálása /név, köszönés stb./ motívumokkal A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása érzelmi állapot visszatükrözése, érzelmek kifejezése, empátia alapozása merjük kimutatni szeretetünket Isten felé, egymás felé, ezt az érzést a dalok is tükrözzék a teremtés szépségeivel kapcsolatos megtapasztalások biztosítása Isten különböző hanggal áldotta meg teremtményeit. Lehet utánozni a hangokat. figyeljünk minden hangra saját érzelmeink kifejezése a zenén keresztül hála az Istentől kapott adományokért fantázia: a zenében észrevehető változatosság észrevétele mindennek megvan a maga ritmusa szív, évszakok, nappal és éjszaka a keresztvetés hármas egysége a szép térformára való rácsodálkozás, öröm az ünnepkörökhöz kapcsolódó vallásos, liturgikus énekek alkalmazása a vallásos, liturgikus énekek, köszöntők, tervezése az életkori sajátosságoknak és a csoport fejlettségi szintjének megfelelően történjen Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 183

a javasolt vallásos tartalmú énekek korcsoportonkénti elosztása Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása magatartási és viselkedési normák megismerése, gyakorlása az odafigyelés alakítása alkalmazkodó képesség alakítása kiolvasók alkalmazása és a játékos gyakorlás során közösségi érzés alapozása a szeretet kifejezése az is, hogy udvariasan, halkan beszélünk egymással saját értékek felismerése, hálaadás a kapott ajándékokért a templomban való beszéd halk egymással való kapcsolat alakítása, tiszteletre, türelemre nevelés egymás meghallgatásával közösségformálás ünnep alkalmával egymást ajándékozzuk meg a dallal ne csak a kézzel fogható ajándékoknak örüljenek hálaadás a hangoztatás öröméért a kör kialakításával összetartozásunkat is kifejezzük minden térformának megvan a szabálya, melyhez alkalmazkodni kell az együtt zenélés öröme segíti az erkölcsi nevelést rácsodálkozás, hálaadás, közös öröm a spontán énekelgetés, ritmusgyakorlat öröme, értékelése a sikerélmény biztosításával az önértékelés pozitív befolyásolása 5-6-7- éves korban AZ ÉNEKLÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI Mondókák, kiolvasók /3-4 db/ Gyermekdalok /5-6 műdal/ Énekes játékok /20-26 db/ bonyolultabb játékok, párcsere, hidas kapus játékok, sorgyarapító, -fogyó játékok néphagyományok megismerése a magyar gyermekdalokon és népi játékokon keresztül kreativitás fejlesztése ZENEI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Hallásfejlesztés magas-mély reláció térben mutatják az ismert dallamokat lassú tempóban és a motívumok dallamvonalát halk-hangos különbségének felismerése, halk-hangos, gyors-lassú fogalompárok együtt gyakorlása dallamfelismerés /zenei emlékezet fejlesztése/ - kezdő vagy belső motívumról dallambújtatás /belső hallás fejlesztése/ - rövidebb, hosszabb egységekkel, belső éneklésnél is folyamatos tempóban motívumvisszhang motívum visszaéneklése kitalált szöveggel csoportosan és egyénenként folyamatosan hangszínek megfigyelése sokféle zörej és zenei hang, egymás hangjának felismerése kis eltéréssel zaj iránya, közeledés, távolodás zenehallgatás hosszabb énekelt vagy hangszeren előadott dal figyelmes hallgatása Ritmusérzék fejlesztése Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 184

egyenletes lüktetés egyenletes lüktetés és ritmus közti különbség felismerése, összekapcsolása ritmus, kettes lüktetés dalritmusok kiemelése, dalfelismerés ritmusról a hangsúly hangoztatása dobbantással, tapssal tempókülönbségek, gyors, lassú tempó különbségének felismerése, tempótartás önállóan is Mozgás, térforma változatos térforma, egyöntetű mozgás, játékos táncmozdulatok gyakorlása Ütőhangszerek, hangszerek dob, fémháromszög, cintányér, ritmuspálca stb. egyéni, változatos használata a dalokhoz alkalmazva Zenei formaérzék motívumok hangsúlyainak kiemelése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal ritmus és dallamvisszhang játékos gyakorlása Zenei alkotókedv zenei kérdés, felelt kitalálása motívumonként mondókára dallamkitalálás saját szöveg énekelve /szöveg és dallam kitalálása/ A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása Halljanak a gyermekek arról, hogy szűkebb közösségük az óvoda /ezen belül a csoportok/, egy nagyobb közösségbe, Isten országába tartozik. az ünnepkörökhöz kapcsolódó vallásos énekek alkalmazása a teremtés szépségeivel kapcsolatos megtapasztalások biztosítása A szeretet kifejezése az is, hogy halkan, udvariasan beszélünk egymással. Az imádság halk, a Mennyei Atya így is hall minket. A hangunk nagy ajándék. Adjunk hálát érte, vigyázzunk rá! érzelmi nyitottság, ráhangolódás, az érzelmek kifejezése, a zenében rejlő hangulatok összehasonlítása saját érzelmek megfogalmazása a zenehallgatás kapcsán ízlésformálás, egyéniség formálása hála az Istentől kapott adományokért szép hang, jó hallás a keresztvetés 3-as egysége szünet a hetedik napon megpihent hálaadás a hangoztatás öröméért a gyermekek bevonása az ovis liturgiába Isten mekkora változatossággal bír a természetben is ütőhangszerek keresése pl. a fa törzsén dobolni, stb. rácsodálkozás, hálaadás, közös öröm alkotókészség, kreativitás erősítése Minden ember kap valami talentumot Istentől. A mi feladtunk az, hogy azt felismerjük, fejlesszük. A vallásos énekek, köszöntők tervezése az életkori sajátosságoknak és a csoport fejlettségi szintjének figyelembe vételével történjen. Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása tolerancia mások elfogadása, türelem, alakítása udvariassági szabályok használata közösségi érzés fejlesztése közös öröm, együtt játszás, együvé tartozás, hazaszeretet alakítása saját értékek felismerése, hálaadás a kapott ajándékokért egymással való kapcsolat alakítása Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 185

Tiszteljük és fogadjuk el egymást olyan hanggal, amilyennel a Mennyei Atya megáldott minket! Közösségformálás ünnep alkalmával egymást ajándékozzuk meg a dallal, ne csak a kézzel fogható ajándékoknak örüljünk! beszélgetés a munkavégzés ritmusáról közösségi élmények biztosítása a játékos gyakorlás során egymásra figyelés, közös öröm /esztétikum-harmónia/ Jelkép a körforma: mindenki egyformán fontos, mindenki beletartozik, az összefogásunkat is kifejezzük vele. minden térformának megvan a szabálya, amihez alkalmazkodni kell /sor, hullámvonal stb./ közösségi fegyelem, önfegyelem, kitartás a sikerélmény biztosításával az önértékelés pozitív befolyásolása A fejlődés várható jellemzői: tudjanak természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. énekeljenek hat hangterjedelmű dalokat felelgetős dalt énekeljenek társaikkal, vagy a csoporttal. énekeljenek vissza dallamot. különböztessék meg a halk hangos, magas mély, gyors lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban. cselekvéssel fejezzék ki a dalritmust és az egyenletes lüktetést. tudjanak egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. törekedjenek a tiszta éneklésre. figyelmesen hallgassák a bemutatott zenét, és a liturgikus énekeket. énekeljenek alkalmi dalokat, ünnepekhez kapcsolódva. ismerjék fel dallammotívum alapján az ismert dalt. ismerjenek néhány térforma alakítási lehetőséget. /csigavonal, kör/ találjanak ki dallamhoz mozgást, játékot. IV. 5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Egyszer régen az irkámon, született egy ákom-bákom (Zelk Zoltán) Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 186

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az esztétikai nevelés feladata a szép iránti fogékonyság felébresztése, a teremtett világ szépségei iránt. A szép élvezetének, a kifejezőképesség megalapozása A belső képek gazdagítása a mese, vers, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Életkoruknak megfelelő élmény nyújtásával lehetőség biztosítása a tapasztalatok szerzésére. A vizuális jelrendszerrel való megismertetés/ pont, vonal, folt, színek, formák/. Törekedjünk a képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességük kibontakoztatására. Fejlesszük vizuális percepció képességüket, gazdagítsuk szín és formavilágukat. Különböző anyagok és technikák megismertetésével fejlesszük finommotorikus képességüket. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatjuk a gyerekeket. Az egyes technikák kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, gyakorlásra való ösztönzés. Az eszközök biztosításával keltsük fel érdeklődésüket. Fejlesszük térbeli tájékozódó képességüket. egész nap folyamán biztosítjuk a lehetőséget / tér, idő, eszköz / Keltsük fel érdeklődésüket a népi kultúra iránt. Neveljük őket a hagyományok tiszteletére. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 187

Tartalom: 2,5-4 éves korban ÉPÍTÉS térbeli alakzatok, sorakoztatás játékeszközökkel, könnyen mozgatható bútorokkal, más tárgyakkal homok, hó használatával építések, alakítások KÉPALAKÍTÁS firkálgatás /pálcával homokba, zsírkréta, táblakréta, ceruza/ festés ismerkedés az eszközökkel, anyagokkal ismerkedés a különböző anyagokkal és technikákkal /az anyagok formálásának próbálgatása, viselkedésük megfigyelése/ PLASZTIKAI MUNKÁK gyurkálás, formálás, díszítés ismerkedés a különböző anyagokkal és technikákkal, alkalmazásuk gyakorlása formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása fantáziája: az építésben fellelhető változatosság rácsodálkozás, közös öröm megélése templomépítés vallásos szimbólumok festése, színezése / nagyméretű, előre kivágott formák: harang, templom, kereszt, stb./ vallásos szimbólumok készítése a teremtés szépségeivel kapcsolatos tapasztalatszerzés biztosítása Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása saját és egymás munkájának megbecsülése ismerkedés a magatartási és viselkedési formákkal egymással való kapcsolat alakítása az eszközök megbecsülésére nevelés vigyázzunk rájuk 4-5 éves korban ÉPÍTÉS térbeli alakzatok, nyitott-zárt vonalak létrehozása, sorakoztatás, játékeszközökkel, a könnyen mozgatható bútorokkal, tárgyakkal térrészek berendezése, formacsoportok, építmények alakítása homok, hó használatával különféle tárgyak felhasználásával építések, alakítások KÉPALAKÍTÁS rajzolgatás változatos technikákkal, különböző méretben és felületen Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 188

festés sokféle anyag és eszköz használatával ismerkedés a színkeveréssel kompozíciók készítése / lenyomatkészítés, szurkálás, karcolás, ragasztás / formák képzése PLASZTIKAI MUNKÁK szerkesztő-összerakó munka díszítések kézi munkával ismerkedés a különböző anyagokkal és technikákkal, alkalmazásuk gyakorlása formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása templomépítés vallásos témák megjelenése érzelmi állapot visszatükrözése, érzelmek kifejezése empátia megalapozása vallásos szimbólumok megjelenítése /szív, harang, kereszt, stb./ vallásos szimbólumok készítése a szép formára való rácsodálkozás, öröm /esztétikum harmónia/ a teremtés szépségeivel kapcsolatos megtapasztalások biztosítása Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása saját és egymás munkájának megbecsülése a kész alkotásokról pozitív véleménynyilvánítás magatartási és viselkedési formák megismerése és gyakorlása egymással való kapcsolat alakítása, közös öröm megélése az eszközök megbecsülésére nevelés a sikerélmény biztosításával az önértékelés befolyásolása saját értékek felismerése, hálaadás 5-6-7-éves korban ÉPÍTÉS térbeli alakzatok, nyitott-zárt vonalak létrehozása, sorakoztatás, játékeszközökkel, a könnyen mozgatható bútorokkal, tárgyakkal térrészek berendezése, formacsoportok, építmények alakítása terepasztal készítése homok, hó használatával különféle tárgyak felhasználásával építések, alakítások KÉPALAKÍTÁS rajzolgatás változatos technikákkal, különböző méretben és felületen, együtt is, közös kompozíciók létrehozása a rajzolt formák gazdag díszítése festés sokféle anyag és eszköz használatával színkeverés gyakorlása /lenyomatkészítés/ Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 189

kompozíciók készítése / lenyomatkészítés, szurkálás, karcolás, ragasztás / formák képzése, térkifejezés megvalósulása PLASZTIKAI MUNKÁK emberalakok, állatok, tárgyak mintázása, összerendezése, térbeli kompozícióba szerkesztő és konstruáló munka /mintázás, hajtogatás, bábkészítés, tépés, nyírás, ragasztás, varrás/ a különböző anyagok és technikák alkalmazása, gyakorlása formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés MŰALKOTÁSOK NÉZEGETÉSE közös gyönyörködés a hangulat megfogalmazása helyi kiállítás látogatása művészi album nézegetése A vallásos nevelés lehetőségeinek kihasználása templom építése vallásos témák megjelenése a Mennyei Atya teremtette a világot, mi pedig tovább építjük empátia megalapozása vallásos szimbólumok megjelenítése vallásos szimbólumok készítése a szép formára való rácsodálkozás, öröm /esztétikum harmónia/ a teremtés szépségeivel kapcsolatos megtapasztalások biztosítása Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása közösségi érzés fejlesztése közös öröm, együttjátszás, együvé tartozás alakítása saját és egymás munkájának megbecsülése a kész alkotásokról pozitív véleménynyilvánítás magatartási és viselkedési normák gyakorlása közösségi fegyelem, önfegyelem kitartás alakítása tolerancia alakítása mások elfogadása és segítése, türelem közösségformálás, ünnep alkalmával egymást ajándékozzuk meg a sikerélmény biztosításával az önértékelés befolyásolása saját értékek felismerése, hálaadás empátia alapozása A rajzolás, mintázás megvalósításának legfőbb irányai és elvei a kereső kutató, önfejlesztő folyamatok segítése irányítás, segítő, tovább lendítő magatartás a gyermekek alkotó tevékenysége során sokféle, változatos eszköz biztosításával a tevékenység iránti vágy felkeltése /mindennapos tevékenységként legyen jelen a gyermekek életében/ az eszközök célszerű kezelésének, a változatos technikák alkalmazásának megtanítása minden gyermek egyéni fejlesztése / a gyermek önmagához képest fejlődjön, lépjen előre/ Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 190

egymás munkájának, alkotásának megbecsülésére nevelés az éves anyagba kerüljenek be vallásos tartalmú témák, a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének figyelembevételével Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek nagyobb kihasználása: Milyen tulajdonságokra hívjuk fel a gyermekek figyelmét? Bölcsesség /az eszközök változatossága/ Fantázia /a tevékenységekben fellelhető változatosság/ Szépség /érzelmi hatás/ Szeretet Milyen erkölcsi tulajdonságokat alakíthatunk a gyermekekben? szeretet, összetartozás öröm, hála, megbecsülés felelősségvállalás, egymásra való odafigyelés képzelet átélni Isten szeretetének valóságát ügyesség. A fejődés várható jellemzői: az eszközöket jártasság, készség szinten kezeljék mondanivalójukat vizuálisan tudják kifejezni nevezzék meg a színeket / sötét világos árnyalatait / vegyenek részt a tér rendezésében tudjanak megfigyelés után formát mintázni díszítsenek tárgyakat saját elképzeléseik alapján tudjanak kifejezni elemi térviszonyokat hangsúlyozzák alkotásaikban a jellemző jegyeket, formákat emberábrázolásban jelenítsék meg a részformákat, egyszerű mozgásformákat rendelkezzenek koordinált szem és kézmozgással mondjanak véleményt társaik és saját munkáikról önállóan és csoportos munkában készítsenek egyszerű játékokat /kellékek, modellek stb./ Fejlesztés: térbeli tájékozódó képesség képi gondolkodás egyszerű munkafogások és eszközhasználat vizuális percepció vizuális nyelv, kifejezés vizuális kommunikáció Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 191

IV. 6. Mozgás Ép testben ép lélek. (Iuvenalis) Mozgás: A test Isten ajándéka, s mint minden ajándékot óvni kell, s erre meg kell tanítani a gyermeket is. Épp ezért fontos a rendszeres, napi egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgásokat beépítjük az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére. Ilyen személyiségjegyek a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás. A spontán- a játékban, azon belül a szabad játékban-megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Cél: A testmozgás, mozgásos játékok által a gyermek természetes mozgásának, a harmonikus testi képességeinek fejlesztésével, erős, ügyes, gyors, állóképes, egészséges gyermekeket neveljünk. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 192

Feladat: Biztosítsuk, elégítsük ki a gyermek természetes mozgásigényét, éljék át a mozgás örömét az óvodai nevelés minden napján. Ösztönözzük a gyermeket mozgásra, egyéni fejlettségét figyelembe vevő mozgásos játékok ajánlásával. Alakítsuk ki a mindennapos mozgással az egészséges életvitelt, változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosításával. Építsük be a mindennapos mozgásba a tartásjavító tornát és a lábtornát. Törekedjünk a gyermek testi képességeinek alakítására (erő, ügyesség, gyorsaság, testtartás, fegyelmezett mozgás, stb.). Biztosítsuk az egészséges versenyszellemet. Segítsük a mozgáselemek beépülését a természetes mozgások sorába. Tudatosan fejlesszük mozgásukat a szabad levegőn is. Jó szervezéssel, ötletekkel biztosítsuk az udvar, a csoportszobai berendezések objektív feltételeit, a baleset megelőzéséhez szükséges megfelelő környezetet. Fejlesszük, térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket, motorikus képességüket, ritmusérzéküket, a nagy és finom mozgásokat. Segítsük elő a harmonikus és összerendezett mozgás fejlődését. Fejlesszük mozgásműveltségüket különösen a népi mozgásos játékok segítségével. Végezzenek önállóan és a társakkal együtt mozgásokat a pozitív személyiségjegyek kialakulásának elősegítésére. Használjunk változatos eszközöket. 2,5-4 éves korban JÁTÉKOK szerep- vagy utánzó játékok futójátékok - szabályjátékok NAGYMOZGÁSOK Mászás talpon, tenyéren rézsútos mászókán, létrán, le-föl - bordásfalon oldalirányba - lefüggések - felsőfogással, madárfogással EGYENSÚLYGYAKORLATOK Állás zárt lábbal néhány másodpercig - sarok és térdemeléssel - felugrás, lépés után Járás sávokban - térd-és sarokemeléssel lábujjon - létra fokai közt előre Kúszás padon előre Mászás rézsútos létrán le-föl Támaszugrás zsugorkanyarlati ugrás előkészítése: kartámasz, lábbal föl-le lépés Kézállás- és támaszgyakorlatok talpon, tenyéren támasz, hátrarúgás, egyik majd másik lábbal Hossztengely körüli gurulás eszköz nélkül hasról hátra, hátról hasra fordulás Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 193

FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE Kézfej, ujjak különböző szerek fogása /szivacslabda, bot, karika, labda / Lábfej, ujjak sarkon, lábujjon járás - labda görgetése talppal SZEM-KÉZ, SZEM-LÁB KOORDINÁCIÓS GYAKORLATOK Kézi szerrel végzett gyakorlatok babzsák csúsztatása padok, vonalak között - labda gurítása falhoz - guruló labda után futás, elfogás két kézzel - labda leejtése, feldobása, elkapása - görgetés vonalak között, hullámsávon - gurítás társhoz egy-két méter távolságra, terpeszülésben Dobások tárgyak fogása, elengedése /labda, babzsák/ - tárgyak hirtelen elengedése behatárolt területre Járás, futás, szökdelések, ugrások 50-20 cm-es sávokban, vonalak, szerek között - padon oldalra lépéssel, előre utánzó lépéssel - akadálykerüléssel, akadályátlépéssel - karikába ki-belépés - karikába ki-beugrás - valami körül körbeszökdelés Függések, mászások bordásfalra fel- lemászás - vonalak között talpon, tenyéren - páros padon - padon előre haladva TESTSÉMA FEJLESZTÉS gyakorlatvégzés megnevezett testrészre tartással gyakorlatok sarok-, zsugor-, terpeszülésben ülések, állások, támaszok, bújások közben változatos testhelyzet felvétele - egyik és másik oldal különböző gyakorlatok végzése egyik és másik oldalra - lépések oldalirányba padok között feladatvégzés hason fekvésben, háton fekvésben átfordulás - fordulatok / pl. óvónő felé/ tárgyhoz viszonyított testhelyzet: elé, mögé, mellé guggolás, állás futójátékban jelre körbe beállás fejrázás, bólogatás törzshajlítás előre karemelések, lengetések, körzések előre, hátra szökdelések, lábemelések ülésben fekvés, biciklizés PERCEPCIÓFEJLESZTÉS padon üres hely keresése vonalon állásban helykeresés futás a társak, akadályok megkerülésével futás megadott tárgyhoz Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 194

átfutás vonalról vonalra a négy térirány felé mozgások végzése járás, csúszás, kúszás, mászás a megadott irányokba Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása hálaadás egészségünkért közösségi élmények biztosítása a játékok során egymásra figyelés gyakorlása együttérzés alakítása hálaadás a közös örömért, az együtt játszásért sok dicséret, buzdítás a feladatok végzése közben pozitív megerősítéssel sikerélmény biztosítása a sikerélmény biztosításával az önértékelés pozitív befolyásolása hálaadás az érdekes eszközökért, az eszközök megbecsülésére nevelés 4 5 éves korban JÁTÉKOK szerep- vagy utánzó játékok futójátékok - szabályjátékok NAGYMOZGÁSOK Járások átlépéssel kikerüléssel - talajra rajzolt alakzatokon - galopplépéssel előre, oldalra, után zárással Futások tárgy körbekerülésével, megkerülésével - akadály átlépésével - átlósan, tárgyak között, sávokban - futás egymással szemben - versenyfutás /15-20 méter/ Ugrások mélyugrás /40 cm magasból/ - célba ugrás / 1 m sávba / - távolba ugrás nekifutással /6-8 lépés/ - elrugaszkodás egy lábról, páros lábra érkezés - szökdelés egy lábon, páros lábon, váltakozva is - szökdelés eszközzel a térd között - oldalra haladással - terpeszállásból felugrás, fél fordulattal is Kúszás térden és tenyéren előre, hátra haladva - szer alatt, átbújással - eszköz csúsztatásával - azonos oldalú kéz és térd szintbeli emelésével /jobb oldali kéz és térd padon, majd csere/ Csúszás karhúzással, tolással, csak lábtolással - háton hernyóaraszolással Mászás talpon, tenyéren túllépéssel, túlfogással, átbújásokkal - oldalirányba keresztfogással - ismerkedés a mászó mozdulattal /átkulcsolt láb/ EGYENSÚLYGYAKORLATOK Állás egy lábon sarok, illetve térdemeléssel - lábujjon és sarkon Járás testfordulattal jobbra, balra tyúklépéssel - rézsútos padon - átbújással zsinór alatt - átlépéssel, térdemeléssel oldalra, hátra haladással - kézi szerek egyensúlyozása tenyéren Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 195

Kúszás emelt padon előre, hátra Mászás padpáron haladás oldalra, kéz az egyik, láb a másik padon /20-30 cm/ Támaszugrás zsugorkanyarlati ugrás páros lábbal a padra, talajra Kézállás támaszgyakorlatok tenyértámasz a talajon, egyik láb a másik után lendül hátra, föl - tenyértámasz talajon, falra, bordásfalra, felmászás lábbal Hossztengely körüli gurulás babzsák fogása kézzel, lábbal - különböző szerek fogásával Gurulóátfordulás gurulóátfordulás előre, terpeszállásból FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE Kézfej, ujjak alsó- felsőfogás bordásfalon - fogások marokkal - labda pörgetése talajon egy kézzel Lábfej, lábujjak lábujjak szétfeszítése, zárása SZEM-KÉZ, SZEM-LÁB KOORDINÁCIÓS GYAKORLATOK Kézi szerrel végzett gyakorlatok labdagurítás különböző testhelyzetből - labda feldobása, elkapása - lepattintás, elkapás járás közben - falról földre pattanó labda elkapása - falra pattintás, elkapás - földre pattintás társhoz irányítva - dobás társnak, elkapás két kézzel - labdagörgetés lábbal Dobások 1,5 méteres sávba, körbe, függőleges, vízszintes célba - egykezes felsődobás 3-5 méter távolsága - kétkezes alsó és felsődobások Járás, futás, szökdelések, ugrások 20-10 cm-es sávokban, hullámvonalban - tárgyak, akadályok kerülgetésével - egy lábról két lábra, egy lábról egy lábra TESTSÉMA FEJLESZTÉS kézi szerrel testrészek megérintésével - gyakorlatvégzés különböző testrészekre támaszkodva - különböző helyzetekben a megnevezett testrészekkel mozgás végzése feladatvégzés hason fekvésben, háton fekvésben átfordulás folyamatosan, gurulás hossztengely körül - gurulóátfordulás terpeszállásból végiggördülés háton - tárgyhoz viszonyított testhelyzet felvétele járásból - futójátékban menekülés akadályokon át - fejingatás, fejfordítás jobbra, balra - áll leszorítása mellkashoz - egyensúlyozás babzsákkal fejtetőn - ujjfűzés a tarkón - karlengetések, karkörzések - félfordulatos ugrás PERCEPCIÓFEJLESZTÉS felállás az óvónővel szemben, társaktól kartávolságra - a csoporttal szembefutó társak kerülése - futás sorban egymással szemben a túloldalra, akadályok betartásával - alkalmazkodni kell a szemből jövő gyerekek mozgásához Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 196

Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása minden játéknak megvan a szabálya, amit el kell fogadni saját értékek felismerése, hálaadás alkalmazkodás a szabályokhoz, egymás segítése a kevésbé ügyes társak elfogadására nevelés Minden ember kap valami talentumot Istentől. A mi feladatunk, hogy azt felismerjük, kiemeljük és fejlesszük.. a türelem alakítása /feladatvégzés közben/ - a test és a lélek harmóniájának alakítása 5-6-7- éves korban JÁTÉKOK szerep vagy utánzó játékok futójátékok - szabályjátékok NAGYMOZGÁSOK Járások zenére tempóváltással - akadályok kerülésével galopplépéssel - oldalra keresztlépés elől, hátul keresztezéssel Futások akadály átlépésével - sűrűn elhelyezett akadályok kerülgetésével - tárgyak bekerítésével - térdemeléssel, sarokemeléssel - jelre felugrással eszközszerzéssel - helycserés sorversenyek feladattok - gyorsan egyéni versengéssel Ugrások mélyugrás - célba ugrás - felfelé történő ugráshomorítással - felhúzott térdekkel - nekifutással egyik lábról másik lábra akadályon át - akadályfutás 5-6 akadállyal - csigavonal, ugróiskola - terpeszállásból felugrás fél fordulattal Kúszás térden és tenyéren valamelyik végtag kiiktatásával - különböző akadályok kerülésével - rézsútos padon előre, föl, lefelé, hátra páros padon oldalirányba való haladással Csúszás rézsútos padon fölfelé, lefelé, csak karhúzással, tolással - kar segítsége nélkül - háton mellkas kiemelésével csípő és váll előretolásával Mászás talpon, tenyéren lefelé, előre haladva - egy végtag kiiktatásával, talajon - átfogással, lábbal után ugrással bordásfalon EGYENSÚLYGYAKORLATOK Állás mellső és oldalsó mérlegállás Járás teljes fordulattal jobbra, balra kezdve - földre helyezett 5 cm vastag kötélen - 40-80 cm magas szeren - guggolásba, lábujjon, létra fokain - 10 cm rézsútos gerendán - átbújással, akadályátlépéssel - fejtetőn hordott kézi szerrel, teljes testfordulattal Kúszás Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 197

60-80 cm magasra emelt rézsútos padon Mászás oldalirányú haladás rézsútos létrán Támaszugrás zsugorkanyarlati ugrás zárt térddel, átugrás a pad fölött Kézállás támaszgyakorlatok állásból kéztámasz, láblendítés függőleges helyzetig egy lábbal tenyértámasz a talajon, lábbal felmászás falra, bordásfalra Hossztengely körüli gurulás Gurulóátfordulás gurulóátfordulás előre kis járásból - gurulóátfordulás hátra guggolásból FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE Kézfej, ujjak kislabda tartása lefelé öt ujj szorításával - végén markolt bot mozgatása - labda pörgetése talajon egy kézzel Lábfej, lábujjak papírtépés, szalaggyűjtés lábujjal - lábbal ceruzamarkolás, rajzolás SZEM-KÉZ, SZEM-LÁB KOORDINÁCIÓS GYAKORLATOK Kézi szerrel végzett gyakorlatok gurítások változatos módon, eszköz segítségével is - labdadobás, elkapás, labdavezetés, labdagurítás lábbal, labda rúgása társnak, célba Dobások különböző nagyságú és súlyú labdákkal - célba dobás 4-6 m távolságból - kislabda hajítás 2 m magas zsinór fölött - kétkezes alsó- és felsődobások Járás, futás, szökdelések, ugrások 10-5 cm-es sávokban, lábujjon, sarkon - bonyolultabb formákon - áthaladás, sávokon, vonalakon - sávból sávba, körből körbe ugrás - ugrókötél hajtása, ritmikus szökdelés - egy lábon szökdelés TESTSÉMA FEJLESZTÉS futás közben önmaga beazonosítása különböző testhelyzetek felvétele gyakorlatvégzés különböző testrészekre támaszkodva különböző helyzetekben a megnevezett testrészekkel mozgások végzése feladatvégzés hason fekvésben, háton fekvésben gurulás hossztengely körül szerhordozással, párosával, nyújtott végtagokkal gurulóátfordulás guggolásból, végiggördülés a háton tárgyhoz viszonyított testhelyzet felvétele futásból, sorversenyek különböző testhelyzetekből fejfordítás jobbra, balra áll leszorítása mellkashoz hason fekvésben áll, homlok leszorítása a talajra Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 198

páros gyakorlatok törzsdöntés párokban vállfogással karkörzések, karhúzások szökdelések, jelre erősebb elrugaszkodással PERCEPCIÓFEJLESZTÉS felállás az óvónővel szemben, társaktól kartávolságra - a csoporttal szembefutó társak kerülése - futás sorban egymással szemben a túloldalra, akadályok betartásával - alkalmazkodni kell a szemből jövő gyerekek mozgásához Az erkölcsi nevelés lehetőségeinek kihasználása közösségi élmények biztosítása, a közösségi szellem alakítása a játékok során egymásra figyelés, egymás segítése minden játéknak megvan a szabálya, amit be kell tartani közösségi fegyelem, önfegyelem, kitartás alakítása a düh, a feszültség, a különböző érzések kifejezésének módja /a siker öröme, a kudarc elviselése/ a sikerélmény biztosításával az önértékelés pozitív befolyásolása fogadják el egymás és saját adottságaikat hálaadás a változatos eszközökért, az eszközök megbecsülésére nevelés az érzelmek, a társakhoz fűződő viszony megfelelő kifejezésére nevelés Az óvodai rendezvények közül a gyermeknap és a kirándulások lehetőséget nyújtanak a közös mozgásra, versengésre. A fejlődés várható jellemzői Sajátítsák el a természetes mozgások elemeit /fejemelés, kúszás mászás, ülés állás, járásfutás/. Tegyenek különbséget a harmonikus összerendezett járás, futás tevékenységeiben. Ismerjék a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni. Tartsák be és kövesse az adott szabályokat. Mozgás közben tudjanak irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni, az irányok megnevezésével. Legyenek képesek sor köralkotásokra. Egyensúlyozzanak egy lábon valamint különböző szereken emelt magasságban két lábon. Tudjanak egy- és páros lábon szökdelni. Ugorjanak át kisebb akadályokat. Tudjanak labdát dobni, megfogni, gurítani vele célozni. A mozgásokban legyenek kitartóak. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 199

IV. 7. A külső (teremtett) világ tevékeny megismerése Tél, tavasz, nyár, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet Vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz rájuk hatalmas világ. (Szabó Lőrinc) A szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatok szerzése, mely életkoruknak megfelelő a biztonságos eligazodáshoz, a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen, valamint formai, térbeli, mennyiségi viszonyok megismerését szolgálja. A természeti és társadalmi környezetről szerzett tapasztalatok, élmények, természeti jelenségek, tárgyak, növények és állatfajok apró csodáinak felfedeztetésével, élményszerű átélésével, érzelmileg kötődő, a környezettel harmonikusan élő gyermekek nevelése. Népi kultúra iránti tiszteletre nevelés, értékek és hagyományok ápolásával. Feladat Biztosítsunk alkalmat, időt, helyet és eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Neveljünk a környezet szeretetére, védelmére. Törekedjünk a komplexitásra, a felfedező és alkotókedv kibontakoztatására - a differenciált fejlesztésre. Alakítsuk ki a szülőföldhöz, a hazai tájhoz, a népi, helyi, nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszonyt. A keresztény értékek kialakítása, megerősítése, megőrzése. Feladataink megvalósítása érdekében munkálkodjunk együtt a családdal, építsünk a családi hagyományokra, szokásokra is. Alapozzuk meg a harmonikus viselkedéshez szükséges készségeket, jártasságokat. Gazdagítsuk érzelmeiket, a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. Kötött és kötetlen tevékenységek biztosításával, mennyiségi, alaki, nagyságrendbeli és térbeli viszonyok megláttatása, felismertetése. Ítélőképességük fejlesztése, mennyiségfogalmuk alakítása becsléssel, számlálással. Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. Játékos tevékenykedtetéssel és érzékszervek segítségével lehetővé kell tenni új, magasabb szintű tevékenységek kibontakoztatását. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 200

Játszva sok sok cselekvéssel, problémahelyzetek létrehozásával aktivizáljuk a gyermekeket a gondolkodásra, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, az egyének közötti különbséget. Kiemelt szerepet kapjanak a térbeli viszonyok, irányok, helyzetek. Irányított beszélgetéssel, megfigyeltetéssel / séta, kirándulás, udvari játék / fedeztessük fel a környezet tulajdonságait, különbségeit, azonosságait. Hangsúlyt helyezünk a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására Tartalom: 2,5-4 éves korban Természeti környezet ég, föld, égitestek növények állatok évszakok Társadalmi környezet óvoda, óvoda környéke közlekedés család testünk színek templom ünnepek, jeles napok 4-5 éves korban Természeti környezet ég, föld, égitestek növények állatok évszakok napszakok környezetvédelem Társadalmi környezet mit csináltunk a nyáron család /név, cím/ óvoda és környéke közlekedés testünk színek templom ünnepek, jeles napok 5-6-7 éves korban Természeti környezet ég, föld, égitestek növények állatok évszakok napszakok környezetvédelem élő- élettelen dolgok Társadalmi környezet: mit csináltunk a nyáron nagycsoportosok lettünk óvoda és környéke /név, cím/ család emberek munkája közlekedés testünk színek templom ünnepek, jeles napok helyi nevezetességek iskolások leszünk Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 201

2,5-4 éves gyermekekkel feldolgozandó témakörök Természeti környezet: Isten a világ teremtője. Közvetlen tapasztalatszerzés útján a teremtett világ szépségeire való rácsodálkozás lehetőségeinek kihasználása. Ég, föld, égitestek nap, hold, csillagok, föld Növények ismerkedés 2-3 gyümölccsel, zöldséggel, virággal/ a fogyasztás módja, tulajdonságaik, gondozásuk / Állatok Ismerkedés a legfontosabb ház körül élő állatokkal /jellegzetességük, mozgásuk, életmódjuk, külső jegyeik, hangjuk/. Évszakok /ősz, tél, tavasz/ Ősz- levélhullás, színük, formájuk Időjárás, a természet változása, öltözködés Tél- időjárásban bekövetkezett változások Élmények, hó megfigyelése Hideg, meleg, tűz Madáretető vendégei, etetés Tavasz- időjárásban bekövetkezett változás Időjárás öltözködés közötti összefüggés Természet változásainak megfigyelése Társadalmi környezet: A szeretet és gondoskodás megélése a katolikus óvodák nevelő munkájában Óvoda az óvoda neve a gyermek neve, jele társak neve, jele óvónő, dajka neve helyiségek, berendezés, udvar Óvoda és környéke, közlekedés ismerkedés a közvetlen környezettel a sétálás szabályainak elsajátítása Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 202

Család összetartozás, szeretet megélése, családtagok megnevezése Testünk testrészek nevei, játékos felismerésük a végtagok funkciói érzékszervek funkciói a világ megismerésére testünk gondozása az orvos gyógyító munkája Színek alapszínek felismerése a környezet tárgyain /kiegészítve a bordó színnel liturgia/ Templom ismerkedés a templommal, a templomban való helyes viselkedés szabályaival Ünnepek, jeles napok Helyi szokásoknak megfelelően építjük be a nevelési tervbe az óvoda ünnepeit. 4-5 éves gyermekekkel feldolgozandó témakörök Természeti környezet Isten a világ teremtője. Közvetlen tapasztalatszerzés útján a teremtett világ szépségeire való rácsodálkoztatás lehetőségeinek kihasználása Ég, föld, égitestek nap, hold, csillagok, föld Növények 2 újabb gyümölcs, zöldség megismerése Ültetés, locsolás, piaclátogatás Állatok Ismerkedés a ház körül élő állatokkal / kutya, macska, tyúk, sertés, stb. / Ház körül élő nem hasznos állatok megfigyelése /pók, légy, hangya stb. / Ismerkedés a vadon élő állatokkal / farkas, róka, medve, nyúl / Ismerkedés a vízben élő állatokkal / hal, béka, stb. / 2-3 madár megfigyelése / gólya, fecske, galamb / 1-2 bogár megfigyelése / katica, cserebogár / Haszonállatok látogatás az élelmiszer boltba Évszakok Ősz időjárás, természet változása Eső, szél hatása a környezetre Védekezés a hűvös ellen Az őszi évszak haszna, kerti munkák, szüret Őszi piaclátogatás Tél Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 203

Időjárás- természet változása A tél jellegzetességeinek megfigyelése Téli örömök, élmények Madáretetés- ismerkedés a madarak nevével, alakjával /veréb, cinke/ Tavasz Időjárás- természet változása Ültetés, hajtatás /napfény, víz-éltető erő/ Rügyezés Az időjárás és az öltözködés közötti összefüggések Kerti munka A vízéltető ereje Napszakok Világosság, sötétség, nappal, éjszaka Környezetvédelem Környezetünk tisztaságának megtartása Takarékoskodásra nevelés Társadalmi környezet Mi történt a nyáron A nyárról szerzett tapasztalatok rendszerezése, beszélgetés a gyermekek élményeiről Család /név, lakcím, otthoni munka/ szeretet tágabb család /nagyszülők/ a gyermekek és felnőttek munkája otthon Óvoda és környéke óvoda neve, védőszentje, köszönésünk jó, hogy katolikus óvodába járhatunk egyházközségünk Közlekedés a közlekedés gyakorlása utazás autóbuszon, /kis/vonaton, a helyes viselkedés gyakorlása közlekedési eszközök összehasonlítása ismerkedés a közlekedési lámpával /a rendőr munkája/ Testünk a testrészek megnevezése beszélgetés a testrészek közötti kapcsolatról a testrészekkel végezhető tevékenységek /környezetünk formálása/ tisztálkodási eszközök használata az orvos gyógyító munkája Színek ismerkedés a kiegészítő színekkel /rózsaszín, bordó, citromsárga, narancssárga/ Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 204

liturgikus színek /bordó/ Templom a templomban való helyes viselkedés gyakorlása ismerkedés a templom berendezési tárgyaival /szenteltvíz-tartó, oltár, padok, gyertyák / Ünnepek, jeles napok Helyi szokásoknak megfelelően építjük be a nevelési tervbe az óvoda ünnepeit / Mikulás, Karácsony, Húsvét, Pünkösd, nemzeti ünnepek, stb./ 5-6-7- éves korban feldolgozandó témakörök Természeti környezet Növények újabb gyümölcsök, zöldségek megismerése ismerkedés a kerti munkával piaclátogatás, vásárlás Állatok újabb ház körül élő állatok megismerése /gondozás/ állatok rendszerezése: ház körül élő, vadon élő, az ember gondozza, nem gondozza Évszakok /ősz, tél, tavasz, nyár/ Ősz jelenségek megfigyelése /szél, eső, köd, levélhullás, avar, beérik a termés eltevése télire/ őszi munkák /gereblyézés, almaszedés, ásózás / a költöző madarak megfigyelése az állatok készülődése a télre Tél az ősz és a tél összehasonlítása jelenségek megfigyelése /hó, fagy, zúzmara, dér, jég, jégvirág/ téli örömök /hógolyózás, szánkózás, hó angyal készítése/ az állatok téli gondozása /madáretetés, a madarak megfigyelése/ Tavasz a tél és a tavasz összehasonlítása a tavasz jellemzői /eső, ruhatár megváltozása, fűtés elhagyása, egészségmegőrzés, vitaminok / a költöző madarak újra itthon megfigyelésük a tavaszi kert jellemzői kerti munkák /veteményezés, ásás, palántázás, locsolás a víz éltető ereje/ Nyár az időjárással kapcsolatos változások locsolás-a víz éltető ereje nyári termések, termények, növénygyűjtés, betakarítás pihenés, kirándulás, nyári örömök Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 205

baleset megelőzés Napszakok reggel, délelőtt, dél, délután, este, éjszaka a napszakokra jellemző jegyek felismerése a különböző napszakokban végzendő tevékenységeink Élő-élettelen dolgok, tárgyak összehasonlítása, megkülönböztetése az élet jelei: légzés, táplálkozás, növekedés, fejlődés, elmúlás Környezetvédelem környezetünk alakítása, szépítése, tisztaságának, rendezettségének óvása takarékoskodásra nevelés Társadalmi környezet Mi történt a nyáron? nyári élmények felidézése /nyaralás, növekedés / Nagycsoportosok lettünk korábbi óvodai emlékek felidézése mi változott azóta a nagycsoportos gyermekek tevékenységei Óvodánk és környéke az óvoda nevének, címének megismerése az óvoda védőszentjének megismerése látogatás néhány közeli intézménybe /hittudományi főiskola, általános iskolánk, templomunk egyházközségünk a hívők közössége Család a felnőttek és a gyerekek helye, szerepe a családban szeretet, hála, megbecsülés otthoni kötelességeink szófogadás, segítés Az emberek munkája beszélgetés a foglakozásokról a gyermekek szüleinek foglakozása Közlekedés ismerkedés a légi, vízi, és szárazföldi közlekedési eszközökkel a személy és teherszállítás megkülönböztetése a közlekedésben dolgozók munkája /sofőr, jegykezelő, forgalomirányító/ Testünk a testrészek megnevezése és funkcióik a törzs fogalma az érzékszervek alapvető funkciója, ápolásuk, egészségvédelem az emberi kéz és az állatok mellső lábának összehasonlítása Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 206

Színek sötét és világos árnyalatok a fény és az árnyék hatása a színekre liturgikus színek /fekete, arany, bordó, fehér/ Templom a liturgia tartalmának megismerése Ünnepek, jeles napok Az óvoda ünnepeit a helyi szokásoknak megfelelően építjük be a nevelési tervbe. Helyi nevezetességek látogatás településünk nevezetességeihez Iskolások leszünk látogatás az iskolában ismerkedés az iskolai élettel ismerkedés az iskola dolgozóival A fejlődés várható jellemzői: tudják az évszakok neveit, jellemzőit, napszakokat tudják személyi adataikat, életkorukat, lakcímüket stb. nevezzék meg saját testrészeiket, érzékszerveiket helyezzék főbb csoportjaikba az élőlényeket /ember, állat, növény/ vegyenek részt elemi természetvédelmi tevékenységekben / téli madárvédelem, az élőlények óvása / ismerjék a környezetükben lévő épületek funkcióit nevezzék meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát ismerjék a színeket jól használják a megismert kifejezéseket Matematika Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései: Környezetünk megismerésének részeként fel kell dolgoznunk a mennyiségi és a formai összefüggésekkel kapcsolatos élményeket és az adódó problémahelyzetek megoldása során a gyerekek új oldalról ismerik meg az őket körülvevő világot. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. Cél: A gyerekek igényeihez igazodva játékos formában ismerjék meg az őket körülvevő teremtett világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit. Feladat: A matematika iránti érdeklődés felkeltése. Az ok-okozati összefüggések felismertetése, a logikus gondolkozás megalapozása. E megismerési folyamatban matematikai tapasztalatok szerzésével matematikai fogalmakat ismerjenek meg. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 207

Szempontok a témakörök kiválasztása, és feldolgozása során: az ismeretek száraz közlésétől óvakodjunk, a játékos cselekvést mindig tartsuk szem előtt a gyerekek mindig cselekvő résztvevők legyenek az egyéni, páros és mikrocsoportos feldolgozás során tudunk differenciálni, az egyéni képességeket figyelembe véve, így ezeket a szervezeti formákat vegyük előtérbe igyekezzünk minél több problémahelyzetet teremteni a gyerekek számára, így sarkallni őket a logikus gondolkozásra juttassuk őket minél több sikerélményhez mindig pontosan, választékosan és egyértelműen fogalmazzuk meg gondolatainkat. türelmesen várjuk ki, amíg a saját logikája szerint megoldja a gyermek a problémahelyzetet Ha szükség van rá, tegyünk fel néhány rávezető kérdést, de mindig ügyeljünk arra, hogy a felfedezés örömét, a rácsodálkozás élményét ne vegyük el a gyerekektől. Témakörök: 1. Halmazokkal végezhető műveletek: halmazok képzése halmazok összehasonlítása tulajdonságaik szerint halmazok bontása részhalmazokra halmazok elemeinek sorba rendezése halmazok összemérése becsléssel, párosítással A halmazokkal végezhető műveleteket 3-5, 5-6-7-/8/ éves korban végezzük. 2. Mennyiségek összemérése magasság - hosszúság - tömeg - űrtartalom 4-5, 5-6-7-éves korban terület - szélesség - vastagság - bőség 5-6-7- éves korban sorszámok megismerése - térben való tájékozódás - tapasztalatszerzés tükörrel - ellentétpárok megismerése - síkban való tájékozódás 4-5, 5-6-7- éves korban kerülnek ezek a témakörök feldolgozásra A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: Matematikai alapfogalmaik kialakulnak környezetükben az alapvető matematikai összefüggéseket felismerik mennyiségeket összehasonlítanak /több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb/ alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről tudja a számlálást tízes számkörben Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 208

megnevezi a térbeli állások helyzetének irányait /jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között/ másolnak alakzatotokat síkban és térben kiválogatja a síkbeli alakzatokat tulajdonság szerint /kör, négyzet, háromszög/ a térbeli alakzatok közül ismerik a kockát, a téglatestet és a gömböt Fejlesztés: szándékos, koncentrált figyelem - ítélőképesség - probléma megoldó gondolkodás kialakítása - pozitív viszonyulás a természethez - arányok helyes megítélése - összefüggések megláttatása - ok okozati összefüggések keresése - számfogalom feladattudat - szabálytudat kialakítása - rész egész viszonyának felismerése Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 209

IV. 8. Munka jellegű tevékenységek Hacsak lehet játszik a gyermek, Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki munkájában megtalálja A valamikori játék hangulatát (Sütő András) A kisgyermek fő tevékenységi formája a játék, ezért a munka jellegű tevékenységek is játékból bontakoznak ki, aktív tevékenységformák. Tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos értékelést igényelnek. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A gyermekek munka jellegű tevékenysége: örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Tartalom: 2,5-4-(5) éves korban naposi munkát a középső csoportban félévtől végeznek a gyermekek megbízatások önkéntesség alapján egyszeri és ismétlődő tevékenységek segítséggel udvar és teremrendezések üzenet átadások, játékjavítások óvodapedagógusi segítséggel ünnepi készülődés Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 210

közreműködés növények ápolásában, óvodapedagógusi, dajkai segítséggel (4) - 5-6-7)-éves korban folyamatos tízóraiztatás a középső és nagycsoportosoknál lehet az óvodapedagógus megítélése szerint naposi munka, étkezés előkészületei, terítés terem és udvarrendezésben való részvétel / játékok, eszközök előkészítése, elrakása / alkalomszerű feladatok: üzenet közvetítés, játékjavítás, csoportszoba takarítás, ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján segítségadás a kisebbeknek növények gondozása, évszakokhoz kapcsolódó munkák végzése / gyűjtőmunka / A fejlődés várható jellemzői Legyenek tisztában a gyermek saját képességeivel, és annak határain belül fejtse ki tevékenységét. Törekedjenek önállóságra. Vállaljanak önként is feladatokat. Ismerjék az eszközök használatával járó veszélyeket. Teljesítsék pontosan megbízatásaikat. Ismerjék fel a segítségadás lehetőségeit, és éljenek is vele. Legyen igényük a felfedezett hibák kijavítására. Gondozzák, óvják környezetüket. Fejlesztés: testséma fejlesztés - percepciófejlesztés - mozgásfejlesztés - akarati tulajdonságok - kitartás, felelősségtudat Értékelés: Az óvodapedagógus személyes példamutatása hat a gyermekek részfeladataikban elért eredményeikre, olyan örömforrás lesz számukra a tevékenység, ami újabb próbálkozásokra készteti őket. Természetesen a munkajellegű teendők a felnőttek segítségével zajlanak, állandó kontroll és buzdítás kíséretében s pozitív megerősítésekkel. IV. 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani arra, amit nem tud. (Móricz Zs.) Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium - PEDAGÓGIAI PROGRAM 211

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Feladat: Biztosítsuk a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket. Lehetőséget biztosítsunk a különféle tevékenységek során adódó felfedezésekre, valamint kreativitásuk erősítésére. A tevékenységeken keresztül fejlesszük figyelmüket, kitartásukat, pontosságukat, feladattudatukat. Alakítsuk ki képszerű és szemléletes gondolkodásukat. Fejlesszük megismerési képességüket. A cselekvéses tanulást preferáljuk. Helyes óvodapedagógusi mintaadással, anyanyelvi játékokkal gazdagítsuk a gyermekek szókincsét és fejlesszük a helyes szóbeli kifejezőképességüket. Az egyéni és differenciált bánásmódot biztosítsuk a tehetséges gyermekek kibontakoztatásához. Súlyos lemaradás esetén vegyük igénybe a megfelelő szakember segítségét. Tudatos tervszerű fejlesztés. Biztosítsunk lehetőséget a fejlődés nyomon követésére, az eredmények elemzésére, a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezésére, egymásra épülésére. Fontos az árnyalt, differenciált értékelés. A tanulás irányítása során árnyalt, differenciált, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítsük a gyermeki személyiség kibontakozását. Tartalom: 2,5-4-(5) éves korban

közvetlen tapasztalatszerzések a természeti és társadalmi környezetből élmények emlékezettel való felidézése kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek lényeges a figyelem ráirányítása a közös jegyekre az utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás utánzással, modellkövetéssel való magatartás és viselkedéskultúra kialakítása (4)-5-6-7- éves korban megfigyelések végzése közösen és önállóan megbízatások elvégzése összefüggések keresése, a jelenségek változásainak megfigyelése beszédfejlesztés többféle megoldási lehetőség keresése Projektek az óvodában: Óvodánkban témaheteket tartunk, évszakonként egyszer (ősz, tél, tavasz), melynek megvalósítása minden csoportra kiterjed. Három hetet meghaladó projektet évente egyszer szervezünk. A fejlődés várható jellemzői: Tudjanak önállóan, konkrét, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni. Alakuljon a gyermekek feladattudata. Ismerjék meg saját értékeiket. Fedezzék fel a konkrét összefüggéseket, hozzanak létre ok okozati viszonyokat. Szándékos figyelmük tartalma érje el a 10 15 percet. Jól hasznosítsák a problémamegoldó gondolkodásukat. Törekedjenek többféle megoldás keresésére. Legyenek képesek gondolataikat érthetően, szavakba, mondatokba foglalni. Tudják elkülöníteni a mese és a valóság elemeit. Legyenek képesek önálló feladatmegoldásra. Fejlesztés: figyelem, fegyelemkoncentráció - közvetlen emlékezet - formaészlelés - mozgáskoordináció - finommotorika - együttműködő képesség - szociális érettség Értékelés: a megoldási lehetőségek, alternatívák bemutatása - rávezetés az önellenőrzésre - saját és társaik megoldásaiknak értékelése A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotba, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Oldal 213

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 10. Sajátos feladatok Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Oldal 214

Gyermek és ifjúságvédelem A gyermekvédelemről általában A gyermekvédelem komplex tevékenység: olyan pedagógiai, pszichológiai, jogi, szociális és egészségügyi feladatok rendszere, melyek alkalmazása lehetővé teszi a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek helyes irányú fejlődését. E tevékenységben oktatási-nevelési intézmények, államigazgatási, egészségügyi és társadalmi szervek vesznek részt. Az óvoda gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége A gyermekvédelmi munka magában foglalja az óvodavezetés, és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatát. A gyermekvédelem fontos része az óvoda nevelési területének. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy mi a teendője az óvodának azokkal a gyermekekkel kapcsolatosan, akik hátrányos helyzetük miatt nem érték el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Hogy ki tekinthető hátrányos helyzetű gyermeknek, azt a közoktatásról szóló törvény 121. (1) bekezdésének 14. pontja határozza meg. Az óvodai gyermekvédelem célja a helyi sajátosságok ismeretében mentálhigiéniás óvodai rendszer kialakítása, minden óvodás gyerekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, speciális segítséget igénylő gyermekek, családok gondozása segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése szülőkkel való közvetlen, tapintatos, személyes kapcsolattartás a gyermekek fejlesztése egyéni bánásmóddal, törődéssel feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásainkat hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik Az óvodai gyermekvédelem feladatai a gyermek személyiségének károsodását megelőzni /prevenció/, a már bekövetkezett károsodásokat és azok hatásait megszüntetni, de legalább enyhíteni /korrekció/ a tünetek okainak megkeresése a szülők segítése a szülői szerep eredményes betöltéséhez a gyermek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása segítő szakemberek igénybevétele /fejlesztő pedagógus, lelki vezető/ Részt vesz: az óvoda vezetésével együttműködve a speciális gyermekvédelmi munka tervezésében, szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében a munkatervben meghatározott feladatokra építve elkészíti a gyermekvédelmi munkatervet nyilvántartást vezet segítséget nyújt a feladatok megvalósításában kapcsolatot tart az állami szervekkel Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Oldal 215

A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái: a) Környezeti okok Intézkedési terv A család szerkezetének megváltozása Családlátogatás Nevelési hiányosságok Pedagógiai szakszolgálatba utalás Brutalitás Családgondozóba utalás Erkölcstelen családi környezet Bejelentés a gyám és gyermekvédelmi osztályra Italozás a családban Védő-óvó intézkedés A környezeti okokból következik: Egyéni bánásmód Értelmi, érzelmi elmaradottság Szorongások oldása Szociális visszamaradottság Pedagógiai Szakszolgálatba utalás Gátlásosság Pszichológiai vizsgálat kérése Fokozott agresszivitás Túl mozgékonyság b) Anyagi okok A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek (pl. rokkant nyugdíjasok) A családban sok a gyermek Irányítás az önkormányzat szociális bizottságához c) Egészségügyi okok Született betegség, súlyos testi fogyatékosság áll fenn Kapcsolattartás: Pedagógiai Szakszolgálattal: tanulási képességek vizsgálata, dys-es vizsgálatok egyéni fejlesztő foglalkozások értelmi képesség vizsgálata magatartászavar vizsgálata iskolaérettségi vizsgálat pszichológiai vizsgálat Gyámhatósággal: környezettanulmány készítése Családsegítő szolgálattal: szociális, lelki problémák Gyermekjóléti szolgálattal: hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek jelzése Szociális bizottsággal: a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem benyújtása A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek: A családban megjelenő életvezetési problémák nagymértékben befolyásolják a gyermekek egészséges fejlődését. E negatív hatások leggyakrabban a gyermekek viselkedésének, Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Oldal 216

kapcsolatrendszerének és teljesítményének zavaraiban jelentkezik az óvodában. A pedagógusok ismerik a családok helyzetét. A gyermekvédelmi munka gyermekvédelmi céljainak, feladatainak kidolgozása a helyi szociokulturális háttér figyelembevételével készül. A harmonikusan fejlődő gyermekeket preventív jelleggel kísérjük figyelemmel. A gyerekek fejlesztését a fejlesztő pedagógusokkal, gyógypedagógussal, logopédussal és a nyelv- és beszédfejlesztő pedagógussal együttműködve végezzük. A hátrányos helyzetű gyermekek, családok helyzetét lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megkönnyíteni. A káros hatások megelőzésére, illetve megszüntetésére pedagógiai eszközökkel törekszünk. Lehetőségeink: szülők figyelmének felhívása a gyermekek fejlődési sajátosságaira családlátogatás, nevelési segítség fejlesztő, felzárkóztató óvodai programok szervezése a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, a problémák feljegyzése a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet jelzése az illetékes szakszolgálat felé (pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat nevelési, pszichológiai tanácsadás) javaslat egészségügyi ellátás igénybe vételére Feladataink és kompetenciaköreink Nevelőtestület: A nyilvántartásba vett gyermekek státuszának évenkénti egyeztetése. Csoportban dolgozó óvodapedagógus: Tájékoztatás a veszélyeztetett gyermekről, az óvodavezető, illetve a gyermekvédelmi felelős felé. Veszélyeztető okok feltárására végzett családlátogatások, fogadóórák kezdeményezése. Törekvés a veszélyeztetettség megszüntetésére. A tevékenység eszközei, módszerei: az óvodai nevelésben adódó minden spontán helyzet maximális kiaknázása a szülők jogainak ismertetése tudatosság, következetesség, az egyéni bánásmód differenciált alkalmazása Az óvodai nevelés jelentősége a hátrányok csökkentése érdekében Hátrányos helyzetű gyermekek Ktv. 121. (14): Hátrányos helyzetű gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a szülők legmagasabb végzettsége 8 általános; Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetett helyzetű gyermekek, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Értelmező rendelkezések 5. n): Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Oldal 217

A hátrányok okai lehetnek szociokulturális lemaradás érzelmi labilitás elhanyagoló bánásmód Az óvoda nagymértékben hozzájárulhat minden hátrányos helyzet gyermek esélyének növeléséhez. A társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeretszerzések mind-mind elősegítik az egyéni fejlődési utakat, a készségek, képességek kialakulását. Az óvodai közösség, a gyermekek-felnőttek együttélése, egymásra hatása, a szokás-szabályrend kialakítása, a rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása nagyban hozzásegíti a gyerekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, formálódásában. A hátrányos helyzetű gyermekek befogadásához, nevelésük, fejlesztésük eredményességének célja az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a család és az óvoda együttműködésének elősegítése, a szülők megnyerése a gyermekek közös nevelése érdekében. Az óvoda feladata, hogy feltárja a problémákat. A hátránnyal küzdő gyermekeket, differenciált, ill. egyéni fejlesztéssel kiemelten segítse az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére, vagy az esetleges felszámolására. A problémák feltárását folyamatosan kell végezni. Fontos, hogy a csoportok kialakításánál kiegyenlített legyen a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. A kedvezményezettek részére kedvezményes, vagy ingyenes étkezés biztosítása szükséges. A gyermekek érdekében, lényeges a rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, hogy megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket. A szülőket bevonjuk az óvoda programjaiba, felvilágosítást kapnak a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről. Szükség esetén családlátogatások szervezése, a gyermek szociális helyzetének feltárására. Az óvodapedagógusok partnerkapcsolat kialakításával, toleranciával, empatikus magatartással növelik a kommunikációs teret önmaguk és a szülők között. A nevelő, fejlesztő munka során arra törekszünk, hogy a közös élmények örömét, érzelmi többletét a gyermekek átérezzék. Megteremtjük számukra azt a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkört, stabil személyes kapcsolatot, amely az óvodai életükhöz szükséges. Korszerű óvodapedagógiai módszereket (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák stb.) alkalmazunk. Nevelőtestület együttműködése: rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyéni bánásmód érvényesítése óvodánk mindennapjaira jellemző. Elsődleges szempont a gyermekek érdekének figyelembevétele. Intézményünkben folyamatosan napirendben van a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat minden dolgozó szem előtt tartja. A részképesség zavarral küzdő gyermekek felzárkóztatása érdekében fontosnak tartjuk a prevenciót. Ezért igyekszünk időben a megfelelő szakemberhez irányítani a gyereket és az ő útmutatása alapján egyéni fejlesztésben részesíteni. Az integrált óvodai nevelés elveit és módszereit magunkénak érezzük. A személyközpontú és elfogadó nevelés, a diszkriminálás elutasítása egyértelmű attitűd valamennyi pedagógus és alkalmazott munkájában. Óvodánk a családi kapcsolatokat folyamatosan és tartalmasan ápolja. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Oldal 218

Természetszerű, hogy óvodánkban a minőség javítása folyamatos. A kis tehetségek felfedezése és helyzetbe hozása, valamint a hátrányok kompenzálása különféle lehetőségek felkínálásával (egyéni fejlesztés, nyelv-beszédfejlesztés, úszás, logopédia, stb.) felelősség-teli megújuló feladatunk. Fontosnak tartjuk: a gyermek képességeinek kibontakoztatását, integrációs felkészítését a gyermek egyénre szabott, differenciált fejlesztését a rendszeres óvodába járást az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését gyermekközpontú és családorientált nevelés megvalósítását Katolikus intézményként munkánkat áthatja és meghatározza a keresztény felebaráti szeretet. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Óvodánk integrált keretek között fogad különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, köztük sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket is. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek az óvodai nevelésben a többi kisgyermekkel az óvodai élet teljes idejében együtt vesznek részt. A Köznevelési Törvény Értelmező rendelkezései szerint Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Oldal 219