KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.395/ 10/2015. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya (1139 Budapest, Váci út 81-83., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (1021 Budapest, Budakeszi út 51/E, képviseli: Dr. Lassán Péter ügyvéd, 1051 Budapest, Sas u. 3. I/2., a továbbiakban: beszerző) Nemzeti Filmtörténeti Élménypark című projekt keretében felmérési és koncepcióterv, valamint engedélyezési és kivitelezési terv elkészítése tárgyú beszerzése ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 18. (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 122/A. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben 300.000.-Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a
2 felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző 2014. október 16. napján beszerzési eljárás keretében ajánlatokat kért az Ózd 11140 hrsz.-ú ingatlan felmérésére és koncepcióterv elkészítésére. A beszerző az ajánlatkérő levélben rögzítette, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szüksége van az épület jelenlegi állapotának teljes körű felmérésére és egy koncepcióterv elkészítésére. A beszerző a beszerzési eljárás eredményeképpen 2014. október 22-én vállalkozási és felhasználási szerződést kötött a MIXA Stúdió Kft.-vel. A vállalkozási és felhasználási szerződés 1. pontja szerint a megrendelő megrendeli, a vállalkozó elvállalja az Ózd 11140 hrsz.-ú ingatlan kapcsán felmérési terv és koncepcióterv elkészítését, továbbá, a megrendelő vállalja a vállalkozó által szerződésszerűen elkészített tervdokumentáció átvételét és ellenértéke megfizetését. A vállalkozási és felhasználási szerződés 2. pontja szerint a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a felmérési terv tartalmazza a következőket: épület felmérési tervek (alaprajzok, metszetek, homlokzatok), tartószerkezeti szakértői vélemény, építészeti és szakági műleírások, geodézia felmérés, közmű állapotok vizsgálata, kutatási engedély, valamint műemlékvédelmi szakanyagok (építéstörténeti kutatási dokumentáció, falkutatás és faldiagnosztika). A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a koncepcióterv tartalmazza a következőket: az épület funkcionális térkapcsolatainak kialakítása, az épület megjelenésének, működésének vizionálása, döntés előkészítő dokumentációként a döntéshez szükséges alternatívák bemutatása. A vállalkozási és felhasználási szerződés 23. pontja szerint a vállalkozó a tervdokumentáció szerződésszerű elkészítése és teljesítése esetén a felmérési tervért 3.500.000.-Ft + ÁFA, a koncepciótervért 4.000.000.-Ft + ÁFA összegű vállalkozói díjra jogosult. A beszerző 2014. december 23. napján tervezési és felhasználási szerződést kötött a Sterner Kft.-vel a 2014. november 28. napján a Kbt. 122/A. alapján indított közbeszerzési eljárás eredményeképpen. A tervezési és felhasználási szerződés 2.1. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő megrendeli, a tervező elvállalja, a 3600 Ózd 11140/A hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan mindazon komplett építési engedélyezési tervdokumentáció és kiviteli tervdokumentáció (műszaki leírások,
3 tervlapok: építészeti, tartószerkezeti, gépészeti, épületvillamossági, tájépítészeti, egyéb) elkészítését a koncepcióterv alapján, amely az épület használatbavételi engedélyének építésügyi hatóság által történő megadásához ideértve a szakhatósági engedélyeket is illetőleg az épület kulcsrakész kivitelezéséhez szükségesek. A tervezési és felhasználási szerződés 2.2. pontja szerint a tervezőnek, a tervezési tevékenység megvalósítása során, a koncepció terv és a jelen szerződés 1. és 2. sz. mellékletét képező műszaki specifikációban meghatározott és elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési engedélyezési- és kiviteli tervdokumentációt kell készítenie. A tervezési és felhasználási szerződés 2.2.1. pontja szerint a tervezési feladat ellátása a koncepció terv alapján, valamint az ÉMOP-2.1.1/A-14 projekt dokumentáció műszaki követelményeinek betartásával (palyazat.gov.hu/doc/3783) engedélyes tervek elkészítése. A tervezési és felhasználási szerződés 4.2.2. pontja szerint a tervezési feladatok vonatkozásában akkor teljesít szerződésszerűen a tervező, ha az elkészült építési engedélyezési- és kiviteli terv a jelen szerződésnek, az ÉMOP-2.1.1/A-14 Kiemelt projekt felhívásnak és mellékleteinek, a hatályos jogszabályoknak, továbbá a koncepció tervekben foglaltaknak megfelel. A tervezési és felhasználási szerződés 5.2.1. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés 2.2.1 pontjában meghatározott építési engedélyezési tervdokumentációk tervezési- és felhasználási díja 7.990.000.-Ft + ÁFA. Fenti tervezési- és felhasználási díj magában foglalja az építési engedélyezési tervdokumentáció kizárólagos időbeli és területi korlátozás nélküli felhasználási (ideértve az átdolgozás jogát is) díját is. A tervezési és felhasználási szerződés 5.2.2. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés 2.2.3 pontjában meghatározott kiviteli tervdokumentációk tervezési- és felhasználási díja 16.100.000.-Ft + ÁFA. Fenti tervezési- és felhasználási díj magában foglalja a kiviteli tervdokumentáció kizárólagos időbeli és területi korlátozás nélküli felhasználási (ideértve az átdolgozás jogát is) díját is. A tervezési és felhasználási szerződés 10. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő az alábbi adatszolgáltatásokra köteles: koncepcióterv. A Nemzetgazdasági Minisztérium, mint támogató nevében eljáró NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet a beszerzővel a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark című, ÉMOP-2.1.1/A-14-2014-0001 azonosítószámú projekt megvalósítására támogatási szerződést kötött 2015. február 26-án. A hivatalbóli kezdeményező 2015. június 9. napján vette kézhez a NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit
4 Kft. 2015. június 1. napján kelt levelét a szabálytalansági eljáráshoz kapcsolódó iratokkal együtt, amelyekkel átadta a szabálytalansági eljárást a hivatalbóli kezdeményezőnek. A szabálytalansági gyanú bejelentő lap a hivatalbóli kezdeményezéssel azonos módon tartalmazta a beszerző jogértéseinek meghatározását. A hivatalbóli kezdeményező a 2015. június 16. napján adta postára hivatalbóli kezdeményezését a Kbt. 140. (1) bekezdés g) pontja alapján, amely a Döntőbizottsághoz 2015. június 19. napján érkezett meg. A hivatalbóli kezdeményező a jogosultság alátámasztása vonatkozásában előadta, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett beszerzések az ÉMOP-2.1.1/A-14-2014- 0001 számú, a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark című, uniós támogatással megvalósuló projekt keretében történtek. Az érintett operatív program tekintetében, jogszabály alapján az irányító hatóság a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A hivatalbóli kezdeményezőnek 2015. június 9. napján jutott a tudomására a jogsértő esemény, mivel a gyanúbejelentő adatlap ekkor érkezett be hozzá. A beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján ajánlatkérőnek minősül. A megkötött szerződések visszterhesek, a beszerzések szolgáltatási tárgynak minősülnek, értéküket (becsült érték) tekintve meghaladják a közbeszerzési értékhatárt. továbbá nem tartoznak a kivételi körbe. Emiatt a beszerzőnek a Kbt. előírásaira figyelemmel kellett volna a beszerzéseit lebonyolítania. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre bontás tilalma alkalmazásához összhangban az Európai Unió Bíróságának ítéletével (C-574/10) az egy közbeszerzést gazdasági illetve műszakifunkcionális összefüggés alapján ítéli meg. Az útmutató külön nevesíti e körben a különböző szintű tervek egybeszámítási kötelezettségét. Az érvényes építészeti normák és gyakorlat szerint a koncepció-, felmérési, engedélyezési és kivitelezési tervek egymásra épülő, különböző szintű és tartalmú építészeti tervek, amelyek funkcionális kapcsolata egyértelműen fennáll. A koncepcióterv tartalma helyszín elemzésére, programelemzésre (méretek, funkcionális kapcsolatok), beépítési javaslatra és építészeti vízióra terjed ki. A felmérési terv egy meglévő épületről, építményről készített terv, amely a létesítményt az éppen aktuális időpontban rögzíti. Az engedélyezésre benyújtott és a részletesebb tartalommal bíró kivitelezési terv ezekre épül. A tiltott részekre bontást valószínűsíti továbbá az ugyanazon beszerző személye, egységes tervezésdöntés, azonos jogalap, időbeli összefüggés. A beszerző a felmérési és koncepcióterv kapcsán jogszerűtlenül mellőzte a közbeszerzést. A beszerző az engedélyezési és kivitelezési terv vonatkozásában jogsértő módon választotta ki az eljárás típusát. A beszerző kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. Álláspontja szerint nem áll fenn a műszaki funkció egysége a két szerződés műszaki tartalma között. A
5 két tervpár más műszaki célra irányult. A tervtanácsi ülés előkészítése mellett a pályázat benyújtásának feltételeihez is szükség volt a koncepciótervre és a felmérési tervre, ugyanis ezek alapján tudta a Tervtanács azt eldönteni, hogy műemlékvédelmi szempontból be lehet-e nyújtani a pályázatot, el lehet-e kezdeni a felújítást. A megvalósíthatósági tanulmányt is a felmérési- és koncepcióterv alapján készítették el. Az engedélyezési és kivitelezési terv pedig a konkrét felújításra, építési beruházásra vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója szerint a vázlattervre vonatkozóan áll fenn az egybeszámítási kötelezettség, viszont a koncepcióterv és a felmérési terv kevesebb adatot tartalmaz a vázlattervnél és eltérő célja, eltérő műszaki tartalma van. Előadta azt, hogy amiképpen ezt a tervezési és felhasználási szerződésben is rögzítették a szerződő felek a koncepciótervet átadta a Sterner Kft.-nek. Vannak olyan műszaki adatok, amelyek szükségesek voltak az engedélyezési és kivitelezési terv elkészítéséhez és kizárólag a koncepciótervben találhatóak, ezért épül a koncepciótervre az engedélyezési és kivitelezési terv. A felmérési tervet is átadta a Sterner Kft.-nek. Ebben is vannak olyan adatok, amelyeket csak ezen iratból lehetett kinyerni az engedélyezési és kivitelezési terv elkészítéséhez. Műemlékvédelmi előírások vonatkoznak a beruházásra és ezért a tervezésre is. A koncepciótervet és a felmérési tervet e műemlékvédelmi előírások miatt kellett elkészíteni, ebben rögzítette a MIXA Stúdió Kft., hogy miképpen kell elkészíteni műemlékvédelmi szempontból a kivitelezési és az engedélyezési tervet. A Döntőbizottság a 2015. július 9. napján meghozott D.395/4/2015. számú végzésével egyesítette a D.394/2015. számú jogorvoslati eljárást a D.395/2015. számú jogorvoslati eljáráshoz. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező által kifogásolt vállalkozási és felhasználási szerződés 2014. október 22. napján jött létre és a beszerző a tervezési és felhasználási szerződés megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást 2014. november 28. napján indította meg. E két időpont közötti időszakban a Kbt. jelen jogorvoslati ügyre vonatkozó rendelkezései nem módosultak, ezért a Kbt. ezen időszakban hatályos rendelkezései alapján vizsgálta a hivatalbóli kezdeményezést. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a beszerző a hivatalbóli kezdeményezésben meghatározott szerződések esetében megsértette-e a részekre bontás tilalmának a szabályát, valamint nem mellőzötte jogsértően közbeszerzési eljárást. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) 9.
6 cikk (3) bekezdése szerint az építési beruházási projektek és a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából. Az irányelv 9. cikk (5) bekezdés a) pontja szerint: Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni. Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 7. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész tekintetében alkalmazni kell. A Kbt. 5. -a szerint közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérő az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérő az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A Kbt. 7. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (4) bekezdése alapján a szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. 10. -a szerint: (1) A közbeszerzési értékhatárok:
7 a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó a (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Kbt. 11. -a az alábbi: 11. (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. -okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. (3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Kbt. 18. (1) (2) bekezdése szerint: (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A Kbt. 19. (1) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a
8 nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e -ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kisvagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 63. (1) bekezdés bekezdésének d) pontja szerint a Kbt. 10. (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2014. január 1- jétől 2014. december 31-éig szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében az alapvető fontosságú rendelkezések körében határozta meg, hogy az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseiket a Kbt. Második Része szerinti uniós eljárásrendben, míg az uniós értékhatár alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseiket a Kbt. Harmadik Része szerinti nemzeti eljárásrendben kell lefolytatniuk. A jogalkotó annak érdekében, hogy az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásaikat a közbeszerzési irányelvek és az irányelvek szigorú szabályainak megfelelő nemzeti jogi szabályozás szerinti uniós eljárásrendben folytassák le, több garanciális szabályt is meghatározott. E szabályok közül kiemelendők az eljárási rezsim megválasztásának tekintetében a közbeszerzési értékhatárokra és a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések, amelyek alapvetően eltérő szabályozást tartalmaznak az egyes közbeszerzési tárgyak vonatkozásában, továbbá különböző értékhatárok vonatkoznak a klasszikus ajánlatkérők általános szabályok szerinti és a közszolgáltatókra irányadó különös szabályok szerinti közbeszerzési eljárásaira. A Kbt. 18. (1) bekezdése alapján tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Ezzel szoros összefüggésben került meghatározásra a szolgáltatás megrendelésre és hasonló áruk beszerzésére is
9 vonatkozó egybeszámítási kötelezettség, mely alapján számított becsült érték determinálja az alkalmazandó eljárásrendet, így az ajánlatkérő által választható eljárásfajtákat is. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt követelik meg, hogy az ajánlatkérő értékét tekintve ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket, amelyek funkcionális megközelítésben egy egységes beszerzésnek minősülnek. Az Európai Unió Bírósága gyakorlatában a műszaki-gazdasági funkcionális egység az irányadó szempont a C-16/98. számú ítéletet követően a C-574/10. számú ítélet értelmében már árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés tekintetében is a beszerzés egységének megítélésénél. Az Európai Unió Bírósága a C-574/10. számú ügyben hozott ítéletében több szakaszra bontott tervezői és mérnöki szolgáltatások egységét arra tekintettel mondta ki, hogy azok egy építési beruházás megvalósításához kapcsolódtak és ugyanolyan tartalmú szolgáltatások voltak. Szolgáltatás megrendelések és árubeszerzések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége elsősorban abban érhető tetten, hogy a szolgáltatások és árubeszerzések egyetlen cél megvalósítását szolgálják, és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. A Döntőbizottság a fent vázolt műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállására vonatkozó vizsgálat körében rögzíti, hogy az objektivitás érvényesülése érdekében a módszer általános (adott beszerzés céljának, tartalmának illetve a funkció betöltésére alkalmasságának vizsgálata), e mellett viszont mindig figyelembe kell venni az adott beszerzések specifikumait, így tárgyuk mellett azok tényleges műszaki tartalmát és szerződéses feltételeit. A hivatalbóli kezdeményező két szerződés megkötésének a jogszerűségét kifogásolta a hivatalbóli kezdeményezésében. A részekre bontás tilalmának megsértését, továbbá közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzését abban az esetben lehet megállapítani az egyes beszerzések esetében, ha az értékük vizsgálatát megelőzően meg lehet állapítani, hogy a Kbt. 5. -ának egyéb tartalmi elemeivel rendelkeznek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdés b) és c) pontja alapján ajánlatkérőként meghatározott szervezet és a két szerződés visszterhes volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a két szerződés a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésének minősülnek, mivel tervek elkészítése a tárgyuk. A Döntőbizottság megállapította a beszerzések értékének vizsgálatát megelőzően, hogy a két szerződés a Kbt. 5. -ának egyéb tartalmi elemeivel rendelkezik. A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a két szerződésbe foglalt tervezési munkák együtt egy műszaki-gazdasági funkciót töltenek-e be, egyetlen cél megvalósítását szolgálják-e.
10 A beszerző 2014. október 16-ai ajánlatkérő levélben rögzítette, hogy a felmérési és a koncepcióterv elkészítése az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges. A 2014. december 23. napján kötött tervezési és felhasználási szerződés 2.1., 2.2., 2.2.1. és 4.2.2. pontja szerint az engedélyezési és a kiviteli tervdokumentációt a koncepcióterv alapján, annak megfelelően kellett elkészíteni. A tervezési és felhasználási szerződés 10. pontja szerint a beszerző köteles volt a Sterner Kft.-nek a koncepciótervet átadni adatszolgáltatás céljából. A beszerző tájékoztatása alapján a beszerző nemcsak a koncepciótervet, hanem a felmérési tervet is átadta a Sterner Kft.-nek, mivel az engedélyezési és kivitelezési terv elkészítéséhez fel kellett használni a koncepcióterv és a felmérési terv adatait. A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki és gazdasági funkcionális egység fennáll a felmérési és a koncepciótervek elkészítése, valamint az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítése között, mivel az engedélyezési és a kiviteli terv megalkotásához szükségesek voltak a felmérési és a koncepciótervekbe foglalt adatok. Az engedélyezési és a kiviteli tervek szerzője a felmérési és a koncepciótervek tartalma alapján teljesített. Bár a felmérési és a koncepciótervek elkészítésének volt számos közvetett célja (a tervtanácsi ülés és a pályázat előkészítése, valamint a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése), de az elsődleges, közvetlen célja e terveknek az engedélyezési és a kiviteli tervekével azonos és közös volt: az Ózd 11140 hrsz.- ú ingatlanra vonatkozó ugyanazon építési beruházás eredményes kivitelezése. Ráadásul a felmérési és a koncepciótervek elkészítése közvetett céljainak a teljesítései is e közvetlen cél megvalósítását szolgálták. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a beszerzőnek egybe kellett volna számítania a 2014. október 22. napján kötött szerződés ellenszolgáltatásának az értékét a 2014. december 23. napján kötött szerződés ellenszolgáltatásának az értékével, ezért a beszerző jogsértően bontotta részekre a közbeszerzést. E beszerzések egybeszámított becsült értéke 31.590.000.-Ft. Ezen érték nemcsak a 2014. évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt haladja meg, hanem a Kbt. 122/A. (1) bekezdésében rögzített huszonöt millió forintot is, ezért a beszerző jogsértően alkalmazta a Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást. A beszerző e magatartásaival megsértette a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 122/A. (1) bekezdését. A Döntőbizottság azt nem állapította meg, hogy a beszerző a 2014. október 22. napján megkötött szerződést megelőzően jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, mivel az engedélyezési és a kiviteli tervek megrendelése olyan feltételek fennállásától függött, amelynek a megvalósulása 2014. október 22. napján még nem volt bizonyos.
11 A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 134. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a beszerzőnek a 2014. november 28. napján a Kbt. 122/A. alapján indított közbeszerzési eljárása tekintetében a Kbt. 152. (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt. 152. (3) bekezdés e) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt. 152. (3) bekezdés e) pontja értelmében, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 152. (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Kbt. 152. (6) bekezdése kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 5. (2) bekezdése alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege a Kbt. 152. (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, tekintettel arra, hogy a megállapított jogsértés
12 súlyosnak minősül, mivel a beszerző a 2014. október 22. napján kötött szerződés és a 2014. december 23. napján kötött szerződés tekintetében jogsértően bontotta részekre a közbeszerzést, így nem az érintett beszerzések egybeszámított becsült értéke alapján irányadó, a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárásrend valamelyik hirdetménnyel induló eljárásfajtája alapján valósította meg a 2014. december 23. napján kötött szerződésre vonatkozó közbeszerzést, ezáltal nem biztosítva a verseny nyilvánosságát. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette azt a tényt, hogy a jogsértés nem reparálható, tekintettel arra, hogy a jogsértéssel érintett közbeszerzés eredményeképpen a felek a szerződést már megkötötték, továbbá a beszerző már tanúsított a Kbt.-be ütköző magatartást a D.335/16/2015. számú döntőbizottsági határozat alapján. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel a beszerző nem központi költségvetési szerv a Pp. 326. (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A Pp. 326. (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A Kbt. 160. (1) bekezdés második mondatában foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2015. július 16. Dr. Jánosi Bálint sk közbeszerzési biztos Bán János sk közbeszerzési biztos Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara
13 Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya (1051 Budapest, József Nádor tér 2-4.) 2. Dr. Lassán Péter ügyvéd (1051 Budapest, Sas u. 3. I/2.) 3. MIXA Stúdió Kft. (1146 Budapest, Cházár András utca 5. 2. em. 8.) 4. Sterner Kft. (1118 Budapest, Bozókvár utca 16.) 5. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 6. Irattár