A betegszabadság Időállapot: 2016-01-01-2016-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: 2016-03-13 17:11:39 Tartalomjegyzék: 1. A betegszabadság elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Az anyag a betegszabadság elszámolásával, feltételeivel foglalkozik. 1. A betegszabadság elszámolásának gyakorlata 1.1. A betegszabadság A munkavállalót munkavállalójánál az adott naptári évben betegsége miatti keresőképtelensége idejére -ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget- tizenöt nap betegszabadság illeti meg, melyre az ellátást a munkáltató fizeti. A betegszabadság kiadására a szabadság kiadására előírt rendelkezéseket kell alkalmazni. Betegszabadság a beosztás szerinti munkanapokra jár. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. A munkavállaló táppénzre csak a betegszabadságot követő naptól kezdődően jogosult. 1. oldal
Ha a munkaviszony az adott munkáltatónál nem áll fenn teljes évben, úgy a betegszabadság arányos része jár. A munkáltatónak nem kell vizsgálnia, hogy az előző munkahelyén hány nap betegszabadságot vett már igénybe a munkavállaló. A betegszabadság a munkavállalót illeti meg, ebből következik, aki tagként, egyéni vállalkozóként lesz keresőképtelen az első naptól kezdődően táppénzre jogosult. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Amikor az orvos a magánszemély keresőképtelenségét megállapítja, az Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről nyomtatványon kódszámmal közli, hogy a megbetegedés milyen jellegű, ebből megállapítható, hogy a munkavállalót betegszabadság vagy azonnal táppénz illeti e meg. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a Munka Törvénykönyve alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. A tanulót a betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. 1.2. Néhány példa a betegszabadság elszámolására 1.) A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Az általános, illetve az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat egyébként azonos mértékű betegszabadság illeti meg. Ezt a célt a betegszabadság mértékének órákra való átszámítása és a kivett betegszabadság napjainak igénybe vett órák alapján történő megállapítása biztosítja. Ha a munkavállaló két olyan napra igényel betegszabadságot, amelyeken 12-12 órát kellene dolgoznia - az 24 óra -, akkor három munkanap betegszabadságot kell igénybe vennie. E számítás nélkül az általánostól eltérő munkarendben 2. oldal
foglalkoztatott munkavállaló aránytalanul jobban járna. Ha a munkavállalónak pl. csak hetente két napon (hétfőn és kedden) kell dolgoznia, hétfőtől-hétfőig terjedő időszakra (8 nap) 6 nap betegszabadság illeti meg, heti két pihenőnapra betegszabadság nem jár. 2.) Ha a munkaszüneti napok körüli pihenőnapok áthelyezésre kerülnek, a betegszabadság kiadásánál ezt figyelembe kell venni, és az áthelyezés miatti pihenőnapra nem, a helyette munkanapnak nyilvánított napra viszont betegszabadságot kell elszámolni. 3.) Ha a dolgozó év végén lesz keresőképtelen számára, pl. december 29-től - 31-ig 3 nap betegszabadságot kell kiadni az év terhére. A többi nap azonban nem vihető át a következő évre. Ha a biztosított folyamatosan továbbra is keresőképtelen, akkor a következő év január 1-jétől ismét betegszabadságra jogosult, de már a következő év terhére (15 munkanap). Táppénzre csak a betegszabadság lejártát követő naptól lesz jogosult. Ha az előző esetben december 31-én már táppénzt kap (december 30-ig az évi 15 napot kimerítette), akkor a következő év táppénzzel folytatódik, és csak az esetleges újbóli megbetegedése első napjától megy betegszabadságra, összesen 15 napig. 4.) Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a dolgozó alkalmazása (munkaszerződése) szeptember 1-jétől határozatlan időre szólt, a betegszabadság részarányos elszámolásánál a szeptembertől decemberig terjedő időtartamot kell figyelembe venni, hiszen a betegállomány ideje alatt a munkáltató még nem tudhatja, hogy a munkavállaló ki fog-e lépni. Így kell eljárni akkor is, ha határozott időre szólt az alkalmazása -a munkaszerződése-, tehát ebben az esetben is december 31-ig kell számolni a betegszabadság napjait. 5.) Ha a munkavállaló a munkába állást megelőzően munkanélküli-járadékban részesült, tehát semmiképpen nem volt jogosult betegszabadságra és az év közben kezdődik a munkaviszonya, betegszabadságát a munkaviszony kezdőnapjától az év utolsó napjáig kell időarányosan számolni. 3. oldal
6.) Ha a dolgozó a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon volt, a munkába állás napjától csak az arányos betegszabadságra jogosult. 7.) Ha a dolgozó fizetett szabadsága alatt megbetegszik, a szabadság kiadását meg kell szakítani és részére az éves keret figyelembe vételével betegszabadságot (ha már nincs, akkor táppénzt) kell elszámolni. 8.) Többes jogviszonyban (több munkáltatónál) dolgozó munkavállalónak minden jogviszonyában jár a betegszabadság (ha mindegyik jogviszonyában keresőképtelen), táppénzre csak ennek lejárta után jogosult, és csak abban a jogviszonyában, amelyben az egészségbiztosítási járulék pénzbeli részét is megfizette. Így pl. a nyugdíjas munkavállaló bár betegszabadságra jogosult, de táppénzre már nem. 9.) Ha a dolgozó felmondási ideje alatt lesz keresőképtelen, a felmondási időtartam ledolgozandó részére is, ha átnyúlik a felmentési időszakára, akkor a felmentési időszakra is betegszabadságra (és nem átlagkeresetre) jogosult. 10.) A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére -kivéve üzemi baleset és foglalkozási betegség- naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának 70 százaléka jár. A betegszabadság csak arra a napokra jár, amikor gyakorlati képzésen kellene részt venni. 11.) Munkaszüneti napra díjazás csak az órabéres, vagy teljesítménybéres munkavállalónak jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Amennyiben azonban ez a munkavállaló keresőképtelen, és nem jogosult táppénzre, akkor a távolléti díjának a 70%-a illeti meg. Havibéres munkavállalóra ez nem vonatkozik, számára nincs fizetett ünnep, így keresőképtelenség esetén annak pótlása sem szükséges. 2. Adózás 2.1 ÁFA 4. oldal
Nem értelmezhető 2.2 Társasági adó Az elszámolt juttatás és járulékai a vállalkozás érdekében felmerült költség. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) A kifizetett juttatás költségként elszámolható kiadás 2.3.2 Magánszemély SZJA köteles juttatás, az összevont adóalap része 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az elszámolt juttatás és járulékai az EVA alapját nem érintik, de az adózott eredmény összegét csökkenti, ezzel a fizethető osztalék mértéke csökken. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Az elszámolt juttatás az adó alapját nem csökkenti. 2.5 Egyéb adók és járulékok A juttatás járulékalapot képező jövedelem, ebből következik, hogy a munkáltatónak a kifizetett juttatás után 27 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szakképzési hozzájárulás a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5 %-a. EVA adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles, mely a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. 5. oldal
3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Elszámolása a munkabér elszámolásával együtt történik (a betegszabadság az elszámolás során személyi jellegű kifizetések közé kerül): T541 Bérköltség a bér bruttó összegével T551 Munkavállalónak, tagnak fizetett személyi jellegű kifizetések a betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével K4711 Kereset elszámolás számla a bruttó bér és a betegszabadságra jutó juttatás összegével Kifizetés és dolgozótól történő levonások elszámolása: T4711 Kereset elszámolás számla a bruttó bér és a betegszabadságra jutó juttatás összegével K473 Társadalombiztosítási kötelezettség K462 Személyi jövedelemadó számla K381 Pénztár a nettó kifizetendő összeggel Munkáltatót terhelő járulékok elszámolása: T561 Nyugdíj és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék előírása K473 Szociális hozzájárulási adó 3.2 Egyszeres könyvvitel Elszámolása a munkabér elszámolásával együtt történik: NF - Pénztár kiadás a munkabér és a betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével NF - Munkabérek és közterhei a munkabér bruttó összegével NF - Munkabérek és közterhei a betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével Pénztár bevétel a levonások összegével NF - Kötelezettség nő az SZJA előleg összegével NF - Kötelezettség nő a munkavállalót terhelő járulékok összegével 6. oldal
Munkáltatót terhelő járulékok elszámolása: NF - Bank kiadás a munkáltatót terhelő járulékok összegével NF - Munkabérek és közterhei a járulékok összegével 3.3 Szja szerinti adózás Elszámolása a munkabér elszámolásával együtt történik: PK -Pénztár kiadás a munkabér és a betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével PK - Munkabérek és közterhei a munkabér bruttó összegével PK - Munkabérek és közterhei a betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével Pénztár bevétel a levonások összegével PK - Egyéb eredményt nem képező bevétel az SZJA előleg összegével PK - Egyéb eredményt nem képező bevétel a munkavállalót terhelő járulékok összegével Munkáltatót terhelő járulékok elszámolása: PK - Bank kiadás a munkáltatót terhelő járulékok összegével PK - Munkabérek és közterhei a járulékok összegével 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 2. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez A heti jelentéshez és a keresőképtelenség igazolásához, valamint a Naplóban 7. oldal
használandó kódok Felvétel módja (Felv. mód.) Kód Induló I Átvett A Új diagnózis D Kórházból H Visszamenőleges V Neme Kód Férfi 8. oldal
1 Nő 2 Eset megszüntetés módja (Megsz. mód.) Kód Keresőképes K Átadva A Kórházba H Táppénz joga lejárt L Beteg kérésére B 9. oldal
Diagnózisváltozás D Rokkantosítva R Meghalt E Táppénz jellege (TP. jell.) Kód Üzemi baleset 1 Foglalkozási megbetegedés 2 Közúti baleset 3 Egyéb baleset 4 Beteg gyermek ápolása 5 10. oldal
Terhesség-szülés miatti keresőképtelenség 6 Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés 7 Egyéb keresőképtelenség 8 Veszélyeztetett terhesség 9 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. E törvény alkalmazásában: k) Járulékalapot képező jövedelem: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege. 19. (1) (2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a 11. oldal
természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint). (5) A foglalkoztató az 5. -ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. (7) E törvény alkalmazásában 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a 12. oldal
természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek. 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL 453. (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. 454. (1) Az adó alanya: a) a kifizető; b) az egyéni vállalkozó; 455. (1) A kifizetőt terhelő adó alapja: a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével; b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem; c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; d) e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben 13. oldal
meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér. (1b) Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. (1c) Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. (2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói 14. oldal
tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. 459. (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. (2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik: a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye; b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény; d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény. e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 64. (4) A tanulót a 67. (1) bekezdése alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. 67. (1) A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a Munka Törvénykönyve alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 118.. (4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. 121. (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - a 118. (4) bekezdését kivéve - a szabadság arányos része jár. 15. oldal
(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. 124. (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidőbeosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. (4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. (5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani. 126. (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. (3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. (4) A betegszabadság kiadásánál a 124. -ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. (5) A betegszabadság tekintetében a 121. (2) bekezdése megfelelően irányadó. 136. (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. (2) Az alapbért időbérben kell megállapítani. (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. 16. oldal
137. (1) A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. (2) Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. (3) A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét. 141. (1)A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. (2) Az (1) bekezdésalkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. 142. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. 144. (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár. 146. (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, (5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. 147. A munkavállalót a 146. (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. 148. (1) A távolléti díjat a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. ), pótlékátalány (145. ), b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. ), bb) bérpótlék (151. ) figyelembevételével kell megállapítani. 17. oldal
(2) Az esedékesség időpontja a) a távollét kezdő időpontja, b) a végkielégítés tekintetében ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, bb) a 77. (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. (4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket - a 149-151. - ban foglaltaknak megfelelően - együttesen kell figyelembe venni. 149. (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A távolléti díj 148. (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. 150. (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (2) A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. (3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. (4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám). (5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni. 151. (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. (2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, 18. oldal
ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. (3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszakvagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. (4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. (5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). 152. (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabérkifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. (2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni. 6. Módosítás az előző változathoz képest A Tbj tv. módosítása értelmében 2016.01.01-től a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint). Az anyagra közvetlen hatása nincs, a tv. szövege módosításra került- 19. oldal