GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2013. JANUÁR-JÚNIUS FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2013. SZEPTEMBER

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. a) Termelés 2010. 2011. 2012. 2013. június 2013 J-Jú Ipari termelés 10,6 5,6-1,8-0,3-1,6 Fafeldolgozás 18,1-11,6 2,4-14,3-15,3 Bútorgyártás -9,9-1,0 1,1-7,8 0,3 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -3,0-5,2-3,9-4,5-4,1 Fafeldolgozás 2,7-19,5 3,1-25,4-14,8 Bútorgyártás -13,8-7,5-3,5-12,7-2,4 Ipar export értékesítése 16,9 7,9-0,7-0,5 1,4 Fafeldolgozás 32,3-5,3 0,8-8,4-15,5 Bútorgyártás 16,4 2,5 3,0-5,8 2,6 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -10,4-7,9-6,6 12,4 7,2 Ebből: Épületek építése -8,6-15,0-12,7 35,7 10,2 Egyéb építmények építése -22,4-0,1-2,3 11,4 12,1 Speciális szaképítés -3,1-8,2-5,9 0,7 2,5 Új szerződések -13,0-16,2 16,9 19,5 6,5 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 18.174,3 20.363,9 21.221,0 1.805,6 10.901,3 millió EUR 65.933,7 72.916,9 73.297,5 6.142,7 36.887,1 Kivitel milliárd Ft 19.690,0 22.342,5 23.143,0 1.977,6 11.947,6 millió EUR 71.448,8 79.977,6 79.952,0 6.723,5 40.393,1 Egyenleg milliárd Ft 1.515,7 1.978,6 1.922,0 172,4 1.046,3 millió EUR 5.515,2 7.060,7 6.654,5 580,7 3.506,0 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,5 4,2 4,3 0,6 0,3 Belföldi ért. árak 7,3 6,2 5,3-0,2-0,2 - Fafeldolgozó ipar -2,6 5,0 2,4 0,3 0,3 árak 1,9 2,8 3,6 1,1 0,7 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 1,1 2,2 1,9-1,6 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2010. 2011. 2012 2013. jún. 2013. J-Jú 4,9 3,9 5,7 1,9 2,3 Forrás: KSH Jelenti: 2010/12, 2011/12, 2012/12, 2013/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: 2010. december, 2011. december, 2012. december, 2013. június Építőipar: 2010. december, 2011. december, 2012. december, 2013. június Külkereskedelmi Termékforgalom: 2010. jan-dec., 2011. jan-dec., 2012. jan-dec., 2013. jan- jún. Fogyasztói árak: 2010. dec., 2011. dec., 2012. dec., 2013. június Ipari termelői árak: 2010. dec., 2011. dec., 2012. dec., 2013. jún. -2- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt. 2011 első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső gondok (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) következtében a növekedés dinamikája lelassult, 2011 egészében a növekedés 3,9%-os volt. 2012. első hónapjaiban kedvezően alakult a globális pénz- és tőkepiaci hangulat. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is. 2012- ben a világgazdaság növekedése tovább lassult, mértéke 3,1%volt. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke 2012-ben 1,3%-kal bővült 2011-hez képest (a IV. negyedévben 0,7%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény). 2013 első két hónapjában is kedvezően alakultak a globális pénz- és tőkepiacok. Ezt a helyzetet zavarta meg a márciusban kirobbant ciprusi bankrendszer válsága, mely újabb mentőcsomag kidolgozását tette szükségessé. Néhány meghatározónak számító fejlődő ország teljesítményének lassulása is rontja a világgazdaság növekedési kilátásait. A Nemzetközi Valutaalap mindezen folyamatok ellenére a múlt évivel megegyező teljesítménynövekedést vár 2013-ra (3,1%). Az OECD számításai szerint a tagországok együttes gazdasági teljesítménye 0,6%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében és 0,9%- kal a II. negyedévben az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan kiigazított index). Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2013 I. félévében 1,4%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdasági növekedés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2,7%-kal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom is kedvező képet mutatott, az import 0,9, a kivitel 1,2%-kal bővült. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 1,4%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta magasnak számít, de csökkenő tendenciájú, 2013 első félévében 7,6% volt. A fogyasztói árak változása a -3- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS FED 2,0%-os inflációs célján belül van. A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben. 2012-ben 7,8%-kal, 2013 január-júniusban 7,8%-kal bővült a GDP. Az elmúlt négy év legalacsonyabb növekedési dinamikája a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Ennek eredményeként az ipar teljesítménye 10,5%-kal emelkedett, a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is pozitív, az export 9,2, az import 6,7%-os bővülése mellet. A fogyasztói árak a 4%-os inflációs cél alatt emelkedtek (3,3%). Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. 2011 egészében 0,9%-kal mérséklődött. 2012 egészében 1,9%-kal bővült a GDP, az első félév 3%-os és a második félév 0,5% teljesítmény bővülésének átlagaként. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 4,1%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 0,3%-kal csökkent, az importé 5,3%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll. 2013 I. félévében a gazdaság teljesítményére továbbra is kihatnak az előzőekben vázolt folyamatok. A GDP az I. negyedévi stagnálást követően a II. negyedévben 0,9%-kal emelkedett. A belföldi felhasználás 0,9, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 0,4%-kal bővült az első félévben. A külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív, a megnövekedett energiaimport mellett a behozatal 0,4%-kal nőtt, míg a kivitel 2,0%-kal csökkent. A japán jegybank jent gyengítő intézkedései ellenére az első hat hónapban a fogyasztói árak 0,4%-kal csökkentek. A munkanélküliség júniusban 4% alá csökkent több mint három év után. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 2012-ben a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,3%). Az Európai Unió teljesítményére jelentős negatív hatással volt az eurózóna adósságválsága, melynek kezelése jelentős forrásokat von el a reálgazdaságtól, fékezi a növekedést. 2013 első hat hónapjában a 27 tagállam teljesítménye 0,5%-kal, a II. negyedévben 0,2%-kal csökkent. Ebben jelentős szerepe volt a dél-európai országok recessziójának, a ciprusi bankválságnak. A korábban a növekedés motorját jelentő Németország is gyengélkedik, bruttó hazai terméke lényegében stagnált (0,1%). A többi meghatározó gazdaság közül Franciaország GDP-je -4- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS 0,1, Olaszországé 2,2, Spanyolországé 1,9%-kal csökkent. A II. negyedéves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (0,8%), Lengyelországban (1,2%) is növekedést mértek. Csehországban ugyanakkor 1,2%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, 2013 2013 2007 2008 2009 2010 2011 2012 országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 102,7 100,9 100,2 100,2 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,8 100,4 100,2 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,9 98,8 97,6 98,8 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 108,3 103,2 101,1.. Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 101,9 100,7 101,1 Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 103,7 104,2 104,1 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,6 98,2 99,5 100,1 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 100,7 99,7 100,5 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 97,6 97,7 98,0 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,3 96,8 95,9 98,0 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,2 102,0 100,8 100,8 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 100,6 97,7 96,7.. EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 99,6 99,3 99,8 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,8 102,8 101,3 101,4 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,2 102,0 100,1 100,9 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012-ben az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés. 2013 II. negyedévében 0,8%-kal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést jelentett idén Szlovákia, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Németország, Portugália és Románia. A többi tagországban mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása az első negyedévben 6,2%- kal csökkent. Az USA-ban növekedett az ipar teljesítménye, bár az adatok lassulást mutatnak. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100 Ország, 2013 2013 2007 2008 2009 2010 2011 2012 országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 106,7 100,3 100,2.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 99,8 102,5 96,3 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 99,2 97,3 97,2 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,6 100,2 105,2 104,9 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 101,7 99,1 101,3 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 103,6 106,4 109,1 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,6 98,4 100,7 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 99,7 98,0 100,8-5- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Ország, országcsoport 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 I. n.év 2013 II. n.év Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 93,5 95,7 96,3 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 95,1 98,7 103,1 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 102,8 106,0 106,2 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,2 108,1 102,7 102,6 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,4 99,2 98,8 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 97,9 98,0 99,2 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 103,6 102,5 102,0 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 100,7 93,8.. Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, 2013 2013 2007 2008 2009 2010 2011 2012 országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,6 102,6 102,2 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 102,4 102,1 101,0 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 103,5 101,7 101,5 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,2 103,8 103,7 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 103,7 101,3 100,5 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,2 102,2 101,4 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,7 102,7 101,9 Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,1 101,8 101,5 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,3 102,1 101,3 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 102,8 100,4 100,8 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 103,4 104,8 104,4 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 103,7 102,2 101,7 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,8 102,6 101,8 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,6 102,0 101,6 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,1 101,7 101,4 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,0 99,4 99,7 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, 2013 2013 2007 2008 2009 2010 2011 2012 országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,3 4,9.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,3 12,8 12,7 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 7,0 7,2 7,0 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,2 9,3.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,3 10,8 10,9 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 10,1 10,6 10,7 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,3 12,5 11,9 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9 11,1.. Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,5 5,4 5,4 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 15,9 17,6 17,6 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,0 7,1 7,5 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 14,0 14,2 14,3 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,9 10,6 11,2 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,5 10,9 11,0 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,1 7,7 7,6 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,3 4,2.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT -6- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Hazai folyamatok 2013 II. negyedévében a bruttó hazai termék 0,5%-kal bővült kiigazítatlan adatok alapján a múlt év azonos időszakához képest. A második negyedévi növekedés csak részben tudta ellensúlyozni az első negyedévi 0,9%-os visszaesést, így az első félévben gazdasági teljesítményünk 0,2%-kal maradt el a múlt év azonos időszakától. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az II. negyedévben 0,1%-os volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában, a középmezőnyben helyezkedünk el. A GDP volumenindexei 2002-2013. I-II. negyedév, % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV. 2003 103,4 104,3 104,5 104,8 104,3 2004 104,7 105,2 105,0 104,7 104,9 2005 102,4 103,9 103,6 104,0 103,5 2006 104,6 103,5 104,0 103,8 104,0 2007 102,3 100,8 100,5 100,4 101,0 2008 102,0 102,3 101,6 97,6 100,8 2009 92,8 91,9 92,4 95,6 93,2 2010 100,2 101,1 101,8 102,0 101,3 2011 102,6 101,3 101,4 101,3 101,6 2012 99,4 98,3 98,3 97,3 98,3 2013 99,1 100,5 Forrás: KSH negyedéves növ. 109 108 107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97 96 95 94 93 92 91 Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) Negyedéves vált.,% Éves változás, % 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 109 108 107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97 96 95 94 93 92 91 éves növekedés Forrás: KSH; Grafika: Milei Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2013 II. negyedévében emelkedett a teljesítmény. A mezőgazdaság teljesítménye, mely 2012- -7- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS ben 3,9%-kal részesedett a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, a 2012 II negyedévi 18,9%-os visszaeséshez képest 2013. második negyedévében 17,2%-kal emelkedett (alacsony bázis). Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-0,6%) teljesítményének visszaesése következtében 0,8%-kal csökkent. Az építőipar évek óta tartó teljesítmény csökkenése megállt, ez év második negyedévében 6,9%-os volt a teljesítmény bővülése. 2013 II. negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi teljesítményt. Legjelentősebb mértékben a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye esett vissza 1,9%-kal. Jelentős a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,1%-os mérséklődése is, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (szerződések számának folytatódó csökkenése). A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 0,4%-kal csökkent, az alacsony bázis ellenére. Növekedett az ingatlanügyletek (1,0%) és a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (3,2%) hozzáadott értéke. A GDP felhasználási oldalán 2013 II. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 0,3%-kal emelkedett, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,7%-os bővülése, a természetbeni kormányzati juttatások 0,9%-os csökkenése, illetve a nonprofit szervezetek általi természetbeni juttatások 3,8%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 0,6%-kal bővült, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4%-kal meghaladta a 2012 második negyedévit. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év második negyedévében 4,9%-kal emelkedett, az előző negyedévi 6%-os visszaesést követően. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 4,6%-kal bővültek 2012. II. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 5,8, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 2,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. 2013 II. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját jelentő külkereskedelemben mind a kivitel, mind a behozatal emelkedést mutatott (3,0%, illetve 4,7%), egyenlege változatlanul jelentős aktívumot mutat. A szolgáltatás export volumene 3,0%-kal, az import 3,7%-kal növekedett. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 3,0, az import 4,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 655 Mrd Ft-os aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet. A második negyedév számai azt jelzik, hogy a belső kereslet tényezőinek dinamizálódása nemzetgazdasági szinten az behozatal növekedési ütemének gyorsulását eredményezi, -8- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS csökkenő export dinamika mellett. 2013 január-júniusában a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A II. negyedévben a beruházások volumene 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A beruházások az előző negyedévhez képest szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított indexek alapján 0,1%-kal maradtak el. A 19 nemzetgazdasági ág közül tízben volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,5%-kal emelkedett, a szállítás, raktározásban történt növekedés eredményeként. Az építési beruházások 4,6%-kal esetek vissza 2012 első félévéhez képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 6,3%-kal visszaestek az előző évi alacsony bázison. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 42,2%-os (árvízvédelmi beruházások és katasztrófavédelmi fejlesztések), a vízés hulladékgazdálkodás gazdasági ágban 63,8%-os (víztisztítási, csatornázási projektek) beruházás növekedés volt. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban bekövetkezett 21,5%-os növekedés a kőolaj- és földgázkitermelésben létrejött nagyberuházás eredménye. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 12,2%-os visszaesés volt. Az energiaipar 26,6%-os beruházás-csökkenése a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése miatt következett be. Az oktatás nemzetgazdasági ágban is 9,1%-os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2010 2011 2012 2013 J-Jú A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 74,5 106,8 98,1 103,6 B Bányászat, kőfejtés 52,4 126,0 76,1 121,5 C Feldolgozóipar 109,4 124,2 104,9 93,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 102,8 91,9 61,4 73,4 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 106,4 87,0 89,4 163,8 F Építőipar 93,8 79,0 90,7 114,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 93,9 95,9 97,5 93,0 H Szállítás, raktározás 87,5 76,7 97,6 106,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 97,0 88,6 93,6 112,8 J Információ, kommunikáció 95,4 85,7 110,9 79,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 104,4 81,6 62,7 98,2 L Ingatlanügyletek 82,9 79,6 94,9 87,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 102,0 107,4 91,1 133,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 95,9 102,1 99,3 122,1 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,9 100,1 113,0 142,2 P Oktatás 155,2 80,2 62,1 90,9 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 101,0 142,2 60,0 87,8-9- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2010 2011 2012 2013 J-Jú R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 122,1 94,8 76,0 90,8 S Egyéb szolgáltatás 98,3 93,8 60,2 96,3 Összesen 94,5 95,5 94,8 98,8 Ebből: Építés 91,7 86,1 89,4 95,4 Gép, berendezés 98,6 108,8 101,8 101,5 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg. 2010-ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte. 2011-ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,6%-os volt a bővülés. 2012-ben 1,7%-kal csökkent az ipari termelés 2011 egészéhez képest. 2013 I. félévében az ipari termelés volumene 1,6, a belföldi értékesítés 4,1%-kal esett vissza, az export pedig 1,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A júniusi adatok sem mutatnak a javulás irányába, a termelés 0,6, a hazai értékesítés 4,5, a kivitel 0,5%-kal csökkent. havi index 130 125 120 115 110 105 100 95 90 Az ipari termelés indexei 130 125 120 115 110 105 12 havi indexs 100 95 90 85 80 75 Havi index 12 havi index 85 80 75 70 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 70 Forrás: KSH; Grafika: Milei A feldolgozóipar termelése 2013 első félévében 1,2%-kal, belföldi értékesítése 6,2%- kal elmaradt, míg kivitele 1,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2013 júniusában 0,3%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 8,3%-kal, kivitele 1,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 13 feldolgozóipari alág közül mindössze háromban volt termelésbővülés, tízben a teljesítmény nem érte el az egy évvel korábbit, 1,4-14,8% közötti volumencsökkenést mértek. -10- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Júniusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 13,7%-os volt a bővülés, a kivitel 9,6%-os és a hazai eladások 5%-os növekedése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 4,8%-os csökkenést mértek a kivitel 5,8%-os, és a hazai értékesítés 16,1%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 9,4%-os volt a visszaesés mértéke júniusban, elsősorban a hazai értékesítés 7,6%-os csökkenése következtében, a kivitel 5,0%-os növekedése mellett. A 2013 I. félévében az ország két régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest: a dél-alföldi régióban 25,1%-os volt a növekedés (Mercedes gyár!). Az Észak-magyarországi régióban az ipari termelés volumene 3,4%-kal emelkedett. A Nyugat-Dunántúlon (Járműgyártás ellenére!) 2,6%-os volt a visszaesés. A Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióban 6,5, illetve 6,6%-kal maradt el az ipar teljesítménye a 2012 júniusitól. 250 220 Az ipar termelési volumenindexe (1995-2001. 1992. év havi átlaga = 100, 2001-2007. 2000. év havi átlaga = 100 2008-2011. 2005. év havi átlaga=100 2012-tól 2010. év havi átlaga=100) 190 160 130 100 70 Eredeti 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei Szezonálisan és munkanappal kiigazított A termelés és értékesítés 2008. év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a 2005. évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik: 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a 2005. évi szinttől. 2011-ben folytatódott az előző évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a 2005. évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől. 2012-ben a megváltozott bázis alapján az ipari termelés 3,8, az export 7,3%-kal -11- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS haladta meg a 2010 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-8,9%). 2013. júniusában a termelés, szezonálisan és munkanaptényezővel korrigálva, 5,0, a kivitel 11,0%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, míg a belföldi értékesítés 10,9%-kal maradt el attól. 2013 júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 5,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 7,0%-kal maradtak el a 2012 júniusitól, az új belföldi rendelések azonban 5,0%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 10,5%-kal volt magasabb 2013 június végén - a korábbi nagyobb megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban. 2013 január-júniusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,4%-kal, a kisvállalkozásoké 9,3%- kal mérséklődött, a közepeseké 1,1%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 0,3%-kal nőtt, a kisvállalkozásoké 12,4, a közepeseké 4,2%- kal emelkedett. Vállalkozások Belföldi értékesít Termelés értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 90,7 83,0 112,4 Közepes vállalkozás (50-249 fő) 101,1 112,9 104,2 Nagyvállalkozás (250+fő) 98,6 93,1 100,3 A fafeldolgozó-ipar termelése 2013 I. félévében 15,3%-kal csökkent az egy évvel korábbi 6,8%-os növekedéshez képest. 2013 júniusában 14,3%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 10,8%-os növekedés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2013 első félévében 7,9%-kal, júniusban pedig 25,4%-kal visszaesett. A 2013 januárjúniusi exportértékesítés 15,5%-kal csökkent a múlt évi 10,0%-os bővülés bázisán, júniusban pedig a szakágazat kivitele 8,4%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 13,1%- os növekedés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 2001. 103,8 95,1 117,9 2002. 107,6 95,3 120,4 2003. 103,7 109,2 100,4 2004. 105,6 103,7 106,1 2005. 96,5 94,6 97,4 2006. 97,8 90,6 104,3 2007. 97,6 92,2 98,5 2008. 115,3 125,1 109,9-12- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 2009. 76,6 89,0 69,6 2010. 118,2 102,8 131,8 2011. 88,1 79,8 94,6 2012 102,4 103,1 100,8 2012 J-Jú 106,8 105,1 110,0 2013 J-Jú 84,7 85,2 84,5 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012-ben úgy tűnik megállt. Az ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (- 3,5%) a múlt évi 8,2%-os csökkenés bázisán. Az export a január-decemberi időszakban 3,0%-kal bővült, ezen belül decemberben 11,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2013 I. félévében az ágazat termelése lényegében stagnált (+0,3%), belföldi értékesítése 2,4%-kal csökkent, kivitele pedig 2,6%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Ez év júniusában ugyanakkor a termelés 7,8, a kivitel 5,8, a hazai eladás 12,7%- kal mérséklődött. A bútoripar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 2001. 120,2 114,0 127,5 2002. 119,8 140,7 95,8 2003. 77,0 69,2 90,8 2004. 109,2 99,6 121,8 2005. 102,1 101,5 103,4 2006. 113,8 115,3 112,5 2007. 110,1 112,1 105,3 2008. 122,1 129,0 115,0 2009. 73,6 57,1 93,9 2010. 90,0 85,8 92,2 2011. 98,8 91,8 102,9 2012 101,1 96,5 103,0 2012 J-Jú 102,5 97,9 103,8 2013 J-Jú 100,3 97,6 102,6 Forrás: KSH 2013 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,8%-kal csökkent, a létszám 0,1%-os növekedése mellett. A feldolgozóiparban 1,4%-os volt a visszaesés. Az ágazatok közül kilencben csökkent, a többiben 0,2-8,1% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. -13- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2013 II. negyedévében 3,0%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 2,9%-kal, az egyéb építmények építése 3,6%-kal esett vissza. 140 % 130 120 110 100 90 80 70 Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100 60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei 2013. júniusában az építőipar teljesítménye 1,5%-kal csökkent, az épületek építése 1,2%-kal, az egyéb építményeké 2,5%-kal volt alacsonyabb, mint 2012 júniusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2013 második negyedévében az építőipari termelés Lettországban (5,3%), Magyarországon (10,6%) és Litvániában (6,9%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben Szlovéniában (-10,6%), Csehországban(-12,8%), Portugáliában (-16,3%), Lengyelországban (-23,2%) és Szlovákiában (-11,1%) következett be. 2013 I. félévében a hazai építőipar termelése 7,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez év júniusában a termelés 12,4%-kal volt magasabb, mint 2012 júniusában. A növekedés részben a korábbi alacsony bázis, részben a bővülő út- és vasútépítési munkák eredménye. -14- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,5 2,0 1,5 1,0 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 120 100 80 60 40 előző év azonos időszaka=100 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0,0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012 J-Jú 2013 J-Jú 0 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az épületek építése főcsoport termelése 6,7%-kal, míg az egyéb építmények építése 7,6%-kal emelkedett 2013 I. félévében 2012 azonos időszakához képest. 2013 júniusában az épületépítés volumene 18,2%-kal, az egyéb építmények építése 6,5%-kal emelkedett 2012 júniusához képest. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft 200 150 Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése 100 50 0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari vállalkozásoknál 2013 júniusában kötött új szerződések volumene 19,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 13,9%-kal, az egyéb építményeké pedig 23,9%-kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 6,5%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 1,3, az egyéb építmények építésére 10,4%-kal több új szerződést kötöttek. -15- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS 2013 első félévében az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 10,2%-kal, a speciális szaképítésé 2,5%-kal, az egyéb építmények építése pedig 12,1%- kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. 2013 júniusában az épületek építése 35,7%-kal, az egyéb építmények építése 11,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 0,7%-kal nőtt 2012 júniusához viszonyítva. 2013 I. félévében 40,0%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés Budapest kivételével - valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 71,5%-kal visszaesett a használatba vett lakások száma, a múlt év 42,4%-os növekedés bázisán. Szintén csökkent a használatba vett lakások száma a Közép-Dunántúlon (-64,5%; 2012: J-Jú 20,7%) és Dél-Dunántúlon (- 49,2%; 2012: J-Jú 37,8%). Budapesten 12,8%-kal több lakás épült az első félévben, míg a megyei jogú városokban 41,5%-kal, a többi városban 58,0%-kal, a községekben 54,9%-kal kevesebb lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db 60 Kiadott lakásépítési eng. 59 241 57 459 Lakásépítés 50 Épített lakások 40 43 913 30 35 543 20 10 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012 2013 J-Jú J-Jú 10 600 10 560 3 401 2 680 Forrás: KSH; Grafika: Milei A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 30,4%-kal csökkent 2013 januárjúniusában. A kiadott építési engedélyek száma 26,9%-kal haladta meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat némi reményt ad a lakásépítések további visszaesésének megállására. Budapesten 43,5%-kal, a községekben 44,3%-kal, a kisvárosokban 34,1%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 4,2%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 39,2%-át építették építőipari fővállalkozásban, 56,0%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 53,5%-a, értékesítésre 40,9%-a -16- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS készült. 2013 I. félévében a lakosság által építtetett új lakások száma 48,5%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 26,5%-kal csökkent. A családi-házas építkezés 42,3%-kal visszaesett, a lakóparki építkezés 42%-kal zsugorodott (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 1,9%) de 22,6%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 99,5m 2, 4,5m 2 -rel kisebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2013 első hat hónapjában 24,8%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik, mint egy évvel korábban. A nem lakóépületek esetében 1 285,3 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 2,7%-os emelkedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület -17- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából Kereskedelmi épület 2012 J-Jú 2013 J- Jú 2012 J- Jú 2013 J- Jú 2012 J- Jú 2013 J- Jú 2012 J- Jú 2013 J- Jú Épületek száma (db) 2 638 2 321 536 485 677 706 125 102 Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 1 251,6 1 285,3 592,7 548,4 331,3 456,0 108,4 21,3 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok. 2013 I. félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 1,9, az import 3,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 1,0, a behozatalé 1,4%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg 3 506,0 millió euró többletet mutatott, az előző évi 3 629,1 millió euróval szemben. Ez 123,1 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 0,9%-kal és importban 1,9%- kal csökkent az előző évhez képest, így a cserearány 1,0%-kal javult. A forint árfolyama a dollárhoz képest 1%-kal erősödött, az euróhoz képest 0,2%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalom alakulása, 2013. január-június Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró 40.393,1 36.887,1 101,0 101,4 Millió dollár 53.085,4 48.484,1 102,2 102,5 Milliárd forint 11.947,6 10.901,3 101,0 101,2 Forrás: KSH A 2013 első félévében a kivitel összessége 76,2-23,8 arányban, a behozatalé 70-30

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az Unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,3%-os, az export 21,1%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló export euróban 2,6%-kal csökkent, az import 2,8%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló kivitel 2,3%-kal nőtt, az import 1,0%-kal visszaesett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,9%-kal emelkedett, a behozatal pedig 0,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 1,2, a behozatal 5,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 2013 júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 2,9%-kal volt alacsonyabb, importban 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 3,2%-kal, a behozatal 0,8%-kal maradt el a 2012. júniusi értéktől. A 2013 második negyedévben tapasztalt jobb teljesítmény következtében az első félévében külkereskedelmi forgalmunk növekedett mind volumenében, mind a különböző devizákban. Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 millió $, 2003-tól millió euró 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa alapanyagok 2013. január-júniusi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 14,5 milliárd forintot, ami 16,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 12,4%-kal, kivitelünk pedig 14,4%-kal visszaesett. A fatermékek kivitele ez év első félévében 12,0%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7,2%- kal nőtt. Az egyenleg közel 3 milliárd forinttal, 33,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2013. január-júniusában a bútor és bútorelem behozatal 6,1%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 7,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz Egyenleg -18- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS képest. Az árucsoport egyenlege 8,1 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2002 millió USD, 2003-től millió Euró Egyenleg Fa és parafa, faáru -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012 J-Jú 2013 J-Jú 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012 J-Jú 2013 J-Jú Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év=100 24 Fa és parafa 2002. 47.128,0 110,5 38.213,0 94,6-8.915,0 2003. 50.477,7 107,1 38.446,1 100,6-12.031,6 2004. 58.406,9 115,6 36.818,7 95,6-21.588,2 2005. 44.836,0 86,8 34.158,6 89,9-10.677,4 2006. 48.373,9 111,7 37.510,9 119,6-10.863,0 2007. 52.213,3 107,8 38.968,1 103,3-13.245,2 2008. 43.182,1 82,3 39.943,1 101,7-3.239,0 2009. 32.977,1 74,3 35.486,2 88,7 2.509,1 2010. 36.842,8 113,1 41.740,4 118,9 4.897,6 2011. 38.246,6 104,7 49.073,9 117,7 10.827,3 2012 43.054,8 94,0 64.785,9 106,8 21.731,1 2012 J-Jú 22.408,5 92,2 39.890,9 112,9 17.482,4 2013 J- Jú 19.598,7 87,6 34.160,2 85,6 14.561,6 63 Fa-és parafaáru 2002. 53.055,0 123,2 66.262,0 103,4 13.207,0 2003. 60.673,5 114,4 67.389,7 101,7 6.716,2 2004. 64.108,5 105,5 70.797,4 104,8 6.688,5 2005. 64.616,3 98,6 78.524,2 109,0 13.907,9 2006. 75.606,3 121,2 90.069,9 118,8 14.463,6-19- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft M Ft Előző év=100 M Ft év=100 2007. 87.151,3 115,4 99.893,0 110,6 12.741,7 2008. 80.889,5 93,0 106.332,3 106,1 25.442,8 2009. 68.942,7 84,3 85.763,8 80,9 16.821,1 2010. 64.539,8 91,6 92.023,8 106,1 27.484,0 2011. 65.754,0 100,9 91.020,1 98,2 25.266,1 2012 76.823,6 105,6 101.728,1 100,5 24.904,5 2012 J- Jú 40.570,0 109,4 49.461,3 94,1 8.891,3 2013 J- Jú 43.582,5 107,2 55.477,0 112,0 11.894,4 82 Bútor és bútorelem 2002. 87.935,0 116,3 176.062,0 99,2 88.127,0 2003. 95.420,0 108,5 185.078,1 105,1 89.658,1 2004. 104.018,0 108,8 192.320,7 103,8 88.302,7 2005. 112.322,5 104,5 188.241,5 98,2 75.919,0 2006. 120.985,2 109,2 208.257,3 110,7 87.272,1 2007. 135.328,8 110,9 216.386,2 103,8 81.057,4 2008. 125.400,6 99,0 221.907,2 105,3 96.506,6 2009. 98.229,1 77,9 202.582,5 91,0 104.353,4 2010. 91.280,7 93,4 218.066,6 108,5 126.785,9 2011. 98.688,0 109,7 256.561,1 116,9 157.873,1 2012 125.437,5 119,0 299.502,1 115,8 174.064,6 2012 J- Jú 60.380,9 113,7 149.146,0 110,9 88.765,2 2013 J- Jú 64.158,2 106,1 161.019,1 107,8 96.860,8 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2013 júniusában 0,6%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 0,2%-kal csökkentek, míg az exportértékesítési árak 1,1%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 2013 I. félévében az ipari termelői árak átlagosan 0,3%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,2%-kal mérséklődtek, az exportértékesítési árak pedig 0,7%-kal voltak magasabbak. 120 Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) 115 110 105 100 95 Termelõi Belföldi 90 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei A belföldi értékesítési árak féléves csökkenése elsősorban a vegyi anyag, termék -20- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS gyártásban (2,6%), élelmiszeriparban (6,3%), és a gumi-, műanyag- és építőanyagiparban (3,0%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 2,5%-os és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 5,4%-os árcsökkenésének eredménye. Az export árak az ágazatok többségében emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az élelmiszeriparban (6,2%), a vegyi anyag gyártásban (2,4%), és a gyógyszergyártásban (6,3%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2013 január-júniusában 2,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 0,3%-kal, az export értékesítés árai 3,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, 2013. január-június (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipar termelői Belföldi értékesítés értékesítés Szakág szám árindexe árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 101,2 99,8 102,7 1621 Falemezgyártás 102,9 102,3 103,0 1622 Parkettagyártás...... 1623 Épületasztalos-ipari termékek gyártása 103,9 100,5 105,2 1624 Tároló fatermék gyártása 98,1 98,4 97,3 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 100,6 99,7 102,6 3101 Irodabútor gyártása 102,2 102,4 101,9 3102 Konyhabútor gyártása 98,6 99,5 96,2 3103 Ágybetét gyártása 100,3 100,8 97,7 3109 Egyéb bútor gyártása 100,8 99,8 101,2 A bútoripar termelői ára 2013 első hat hónapjában 0,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,3%-kal, az exporté pedig 1,1%-kal emelkedett a 2012 azonos időszaki árszinthez képest. 108 107 106 % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar 105 104 103 102 101 100 99 2008. I.n.év 2008. II.n.év 2008. III.n.év 2008. IV.n.év 2009. I.n.év 2009. II.n.év 2009. III.n.év 2009. IV.n.év 2010. I. n.év 2010. II.n.év 2010. III.n.év 2010. IV.n.év 2011. I.n.év 2011. II.n.év 2011. III.n.év 2011. IV.n.év 2012. I.n.év 2012.II.n.év 2012.III.n.év 2012.IV.n.év 2013.I.n.év 2013.II.n.év Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari tevékenység termelői árai 2013 I. félévében 1,6%-kal emelkedtek az -21- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,6%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,5%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 1,6%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2012. január- júniusában. 2013. január-júniusában az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,0%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,0%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,1%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 1,5%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 2,3%-kal haladták meg a 2012 azonos időszak árszintjét. A fogyasztóiár-index 2013 I. félévében 2,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Júniusban a fogyasztói árak 1,9%-kal nőttek 2012 júniusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2013 júniusában 3,0%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 1,8% volt. 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 3,5 Havi árindex 12 havi árindex 17,5 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Maginfláció KSH Éves infl. 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1,0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-5,0 Forrás: KSH; Grafika: Milei -22- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS A hazai lakásállomány alakulása 4 500 ezer db Lakásállomány Magyarországon 3 500 2 500 3 542,4 3 853,3 4 064,7 4 134,0 4 172,8 4 209,5 4 238,5 4 270,5 4 302,8 4 330,7 4 390,3 4 393,6 4 402,0 1 500 500-500 1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db 849 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976 1 998 2 021 2 045 2 066 2 259 2 262 2 269 1 720 1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 1 719 1 726 1 733 1 740 1 675 1 676 1 677 973 645 517 518 519 521 522 523 525 525 456 456 456 1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 3 és több szobás 2 szobás 1 szobás Forrás: KSH; Grafika: Milei 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab 35 30 25 20 Község Többi város Megyei jogú város Budapest 15 10 5 0 2003 2005 2007 2009 2011 2013 J-Jú 2004 2006 2008 2010 2012 2003 2005 2007 2009 2011 2013 J-Jú 2004 2006 2008 2010 Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben 2012 Forrás: KSH; Grafika: Milei -23- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-JÚNIUS 140 0 Az épített lakások átlagos nagysága, m 2 133,1 127,3 120 100 98,7 86,8 105,2 104,3 97,1 92,5 99,0 105,4 113,0 104,4 103,6 97,7 117,9 126,6 115,0 94,9 103,1 99,5 92,0 107,2 80 60 74,2 68,7 75,7 67,0 76,5 88,3 95,9 88,8 40 20 0 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. Forrás: KSH; Grafika: Milei 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 J-Jú -24- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III IDŐSZAK: 2013 JANUÁR-JÚNIUS A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-június Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelelően szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthetőség és adatértelmezés érdekében a változások bemutatását. A KSH munkatársai az ipar termelési adataiban 2000 januárjától átvezették a változásokat, így az indexek 2001-től szintén rendelkezésre állnak. TEÁOR 03 TEÁOR 08 Kódszám Megnevezés Kódszám Megnevezés 2010 Fűrészárugyártás 1610 Fűrészárugyártás 2020 Falemezgyártás 1621 Falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termék 1622 Parkettagyártás gyártása 1623 Épületasztalos-ipari termék gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 2040 Tároló fatermék gyártása 1624 Tároló fatermék gyártása 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2051 Fatömegcikk gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2052 Parafa, fonottáru gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3611 Ülőbútor gyártása 3101 Irodabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 3011 Hajógyártás 3020 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása 3030 Légi, űrjármű gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3612 Irodabútor gyártása 2823 Irodagépgyártása (kivéve számítógép és perifériái) 3101 Irodabútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3613 Konyhabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3614 Egyéb bútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3615 Ágybetét gyártása 3103 Ágybetét gyártása -25- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából