A munkabiztonság fokozása a faanyagmozgatásban WÁ GNER TIBOR A Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság Baleseti Nyilvántartásából" merített statisztikai adatok szerint a balesetek 15 20%-a a fakitermelésben, 30 50%-a az anyagmozgatás műveleteiben fordul elő, a fennmaradó mintegy 40% pedig megoszlik az erdőművelés, építés, bányászat, útépítés stb. között (1. táblázat). A balesetek megoszlása a főbb ágazatokon belül 1. táblázat 1958 1959 1960 1961 1962 eset eset 0/ f eset eset eset Fakitermelés... 21 18,6 26 24,3 37 18,8 28 22,4 35 25,9 Szállítás 36 31,8 32 29,9 51 35,8 60 48,0 54 40,0 Egyéb 56 49,6 49 45,8 65 45,4 37 29,6 46 34,1 Összes 113 100,0 107 100,0 143 100,0 125 100,0 135 100,0 A szállítással kapcsolatos műveletekben (közelítés, szállítás, rakodás) tehát a balesetek száma jóval meghaladja a balesetveszélyesebbnek tűnő fakitermelésben előfordulót. Természetesen közrejátszik ebben, a mozgatásban megháromszorozódó volumen, a rakodásban, közelítésben és szállításban ugyanaz a tétel újra és újra jelentkezik. Ha az anyagmozgatáson belül vizsgáljuk az előfordult baleseteket, a következő képet kapjuk (2. táblázat); mintegy 50 60%-os részaránnyal a rakodás A balesetek megoszlása az anyagmozgatáson belül 2. táblázat 19 58 1959 1960 1961 1962 eset 0/ eset <V eset eset 0/ eset 0/ 7 19 6 19 17 33 6 10 9 17 Rakodás 18 50 17 53 25 49 37 62 29 54 Közelítés 11 31 9 28 9 18 17 28 16 29 Összes 36 100 32 100 51 100 60 100 54 100 a legveszélyesebb munkaművelet. A közelítésre a balesetek 30%-a, a szállítási (és kiszállítási) szakaszra pedig 10 20% jut. A szállítási szakaszhoz sorolható útépítésben s kőbányászatban jelentéktelen számú baleset fordult elő. Ahhoz, hogy az egyes műveletek közt reális összehasonlítást tudjunk végezni, másrészt, hogy az adatok más erdőgazdaságok adataival is összevethetők legyenek, figyelembe kell vennünk a mozgatott anyag volumenét is (3. táblázat). Természetesen így is csak hasonló terepviszonyokkal rendelkező erdőgazdaságokkal végezhetünk összehasonlítást, mert pl. sík vidéken sokkal kisebb a balesetveszély. Az 1 balesetre vetített értékelésnél a rakodás mutatkozik a legveszélyesebbnek, de nem sokkal marad el mögötte a közelítés sem. A szállításban 2 3-szor
Az 1 balesetre jutó mozgatott faanyag m 3 -ben 1958 1959 1960 1961 1962 Átlag Közelítés 3 200 5 100 5400 4 200 3 700 4 200 4 200 5 300 3400 3 700 3 400 3 600 10 700 15 000 5000 17 700 11 000 10 000 annyi faanyagmozgatás során fordul elő egy baleset, mint a közelítésben, illetve rakodásban. Az egyes műveletek munkavégzési módját tekintve, az előforduló balesetek és a gépesítettségi fok között szoros összefüggés állapítható meg (4. táblázat). 4. táblázat Anyagmozgatás gépesítettsége 1958 63-ig Gépesítettségi fok, % 1958/59 1959/60 1960/61 1961/62 1962/63 3,7 1,3 0,8 10,4 1,1 Kiszállítás 17,0 19,2 28,5 28,6 23,9 Szállítás 86,9 91,5 95,8 96,5 99,5 A legkisebb mértékben, 1 2%-ban a rakodás gépesített. Közvetlenül utána jön a közelítés, majd a kiszállítás és végül legjobban gépesített a szállítás. Az útépítés nagyrésze szintén gépi erővel történik. Mindebből törvényszerűnek látszik az, hogy a gépesítettség növekedésével arányosan csökken a balesetek száma. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy gépek alkalmazásával megszűnik a munkás közvetlen érintkezése a faanyaggal (pl. HIAB-darus felterhelés esetén capin használata), másrészt a gépi munka együtt jár a gépkezelő magasabb technikai képzettségével és nagyobb áttekintő készségével. A gép megkíméli a dolgozókat a nehéz fizikai munkától, s ezzel nemcsak a balesetek száma csökken, hanem a munkás teljesítőképességének megőrzését is elősegíti. A fentiek alapján a rakodási és közelítési munka gépesítése sürgető feladat. Érdekes következtetésekre jutunk, ha a balesetek okát vizsgáljuk. A statisztikai adatok alapján 5 év átlagában a rakodás során a baleseteknek mintegy 50%-a elővigyázatlanságból származott, 40%-a az óvórendszabályok megsértéséből és csupán 10%-át okozta helytelen munkamódszer ill. a munkafegyelem megsértése, 45% a dolgozók elővigyázatlansága és 5% a megfelelő felszerelés hiánya ill. a munkafegyelem megsértése. A szállítás műveletében: 70% óvórendszabály megsértése és 30% elővigyázatlanság. A rakodásban és a közelítésben tehát jelentős szerepet játszik az elővigyázatlanság, az óvórendszabályok betartása mellett is nagymértékű a balesetveszély. Ez itt a kézzel végzett munka magas részarányának tulajdonítható. A baleseti nyilvántartás adatai és saját megfigyeléseim szerint a baleseteket előidéző leggyakoribb okok a következők:
Rakodásban: a helytelen máglyázás, a kiékelés hiánya, a máglyából kiálló fa; a munkás a tehergépkocsi oldalfalának leeresztésekor nem jó helyen áll; a munkás a rakonca kioldását szabálytalanul végzi (1. ábra); vizes, csúszós rönk terhelése; tehergépkocsiról visszagurul a felterhelt fa; tehergépkocsi a lejtőn nincs kitámasztva; súlyos fa felterhelése kézierővel; mésznek gépkocsiról vagonba rakodásakor az oldalfal nincs alátámasztva; HIAB-daruval való rakodás közben a munkás a platón áll; a választék keverése a rakodón (2. ábra); a capin használatának mellőzése; a londina felvágódása; magasra rakott máglya; rakoncatörés. Közelítésben: a közelítő utak le nem tisztítása; a fogatos a fogat előtt megy meredek hegyoldalon; túl meredek lejtőn való közelítés; a munkás a szekeret vállal alátámasztja; megrakott szekéren a csatlófa meghúzása; buktatásos közelítés (3. ábra); csúszós helyen való közelítés. Szállításban: a munkás a pótkocsira rakott faanyagon ül; vezetés átadása segédvezetőnek; borulásos baleset; a sínpálya rossz állapota; csillék összekapcsolása és szétakasztása. 1. ábra. Rakonca kioldásnál helytelen, ha a dolgozó a rakoncák között áll
2. ábra. A különféle méretű válaszékok keverése folytán a válogatásból baleset származhat A baleseteket előidéző okokat elemezve, ugyanakkor a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve az anyagmozgatás munkabiztonságának fokozása érdekében javasolható főbb intézkedések négy csoportba sorolhatók: 1. A szállítás folyamatosságának biztosítása. A folyamatos szállításnak mindkét irányban számos előnye van. Gazdaságosabb, mert mind a rakodómunkások, mind a járművek állásideje a szükségesre korlátozódik. A munkások folyamatosan dolgoznak, a folyamatos és mechanikus munka csökkenti a balesetveszélyt. Külön fel- és leterhelők alkalmazhatók, így nem okoz gondot a rakodómunkások állandó szállítása, a munkásnak nem kell a rakomány tetején ülve utaznia. folyamatos szállítás mindig több járművel érhető el, több jármű számára pedig minden esetben biztosítható jól felszerelt mentőláda. A 3. ábra. Buktatásos közelítés
2. A termelés-szállítás komplex jellegének kialakítása. Ennek részben a szállítás meggyorsításában, részben a balesetveszély csökkentésében van jelentősége. A döntést pl. úgy kell végrehajtani, hogy a ledőlt fa a közelítés irányába feküdjék, a gallyakat pedig úgy kell elrendezni, hogy azok ne akadályozzák a kerékpárok munkáját. Kerülni kell az útra merőleges hosszú tűzifa sarangok készítését, helyettük inkább több rövidet készítessünk, hogy a rakodásnál ne növekedjék a járművek állásideje. A választékok már a felső rakodón elkülönítve helyezendők el úgy, hogy a válogatás ne nehezítse a rakodást. 3. Beruházást ill. technológiai változtatást igénylő intézkedések. Ide tartozik a biztonságos munkához szükséges, de jelenleg hiányzó eszközök, felszerelések pótlása. A rakodáshoz kampóval ellátott londinákat kell készíteni, amelyek kiküszöbölik a londina felvágódásából származó baleseteket. A rakodók víztelenítéséről, esetleg burkolásáról gondoskodni kell. A kőfejtőkben dolgozók számára bányászsisakot, az égetett mész rakodását végzőknek ujjvédőt, a kötéllel dolgozóknak pedig vászonkesztyűt kell biztosítani. A HIAB-daru alkalmazhatóságát ki kell terjeszteni, s az apró választékok kötegelt rakodását is be kell vezetni. 4. Oktatás illetve ellenőrzés fokozása azokban a műveletekben, amelyek a Baleseti Nyilvántartás elmúlt 5 évi adatai alapján a legveszélyesebbnek bizonyultak. Új rendszerű, kör alakú kísérleti területek létesítésének, felvételének és feldolgozásának módszere KISS BBZSÖ A faállományok részletesebb vizsgálata jelenleg hosszúlejáratú kísérleti sorokon, egyes fatermelési állományszerkezeti és egyéb célokat szolgáló kísérleti területeken, valamint az üzemek által létesített kísérleti minta- és ellenőrzőterületeken történik. Ezeknek fő jellemvonása, hogy területük alakja derékszögű négyszög, a kitűzések viszonylag nehéz és időigényes, még fákat is ki kell vágni a sarokpontok összeállítása céljából, az állandósításukhoz sok oszlop és munka szükséges, az egyes fák feltérképezése igen körülményes és végső soron számításaink eredményeképpen az egész területre csak egy-egy átlagadatot vezetünk le. Ilyen körülmények között kicsi a lehetősége annak, hogy behatóbb állományszerkezeti vizsgálatokat, kisebb területek adatainak összehasonlító elemzését elvégezhessük, pedig ezekre a korszerű állománynevelési eljárások kidolgozásakor igen sok esetben szükség van. A kedvezőtlen tényezők kiküszöbölésére, csökkentésére, a kívánalmak szükséges kielégítésére, valamint a variációs lehetőségek biztosítása céljából új kör alakú kísérleti területekkel dolgozó eljárást dolgoztam ki. Az elvégzett kikísérletezés után e helyen szeretnék röviden beszámolni az eredményekről. A kör alakú kísérleti terület (továbbiakban K-terület") kitűzése, állandósítása A kör alakú területet meghatározza a középpontja és a centiméteres pontossággal megadott sugara (1. táblázat a 372. oldalon). Az erdőrészleten belül tehát egy levert karóval kitűzzük a középpontot és megjelöljük, illetve számozzuk azokat a fákat, amelyek a karótól nincsenek messzebb, mint a sugár távolsága. Ezt a munkát összekötjük mindjárt az egyes fák helyének pontos bemérésével; ezt a kísérleti terület középpontjából végezzük el. Egy fának a helyét ugyanis meghatározhatjuk a mellmagassági átmérő közepére irányuló iránysugárnak az északi iránytól való szögelfordulásával (csapásszög) és a levert karótól a fa mellmagassági körlapjának közepéig mért vízszintes távolsággal. ' Az iránysugár szögeltérése Az északi iránytól eltérés meghatározását a kísérleti terület közepén fényképezőgép-állványra, gömbcsukló közbeiktatásával felerősített és vízszintesbe hozott egy-