R fogafos faanyagmozgatás fejlesztésének szempontjai

Átírás

1 Az anyagmozgatás gépesítése, szállításszervezósek, a korszerű közelítés lehetőségének megteremtése szorosan kapcsolódnak a feltárás munkájához. Az ERTI és az Erdőmérnöki Főiskola kutatásai különösen a közelítéssel kapcsolatos kérdésekre terjednek ki. Ki kell itt emelni az ERTI munkásságát a hazai közelítőkerékpár típusok létrehozásában és kezdeményezését a vágástéri feltárás kialakításában. Az erdőfeltárásnak és az anyagmozgatásnak egymásra utaltsága miatt a jövőben az építési tevékenység mellett a fenti feladatokkal az eddiginél mélyebben kell foglalkoznunk. Célszerű volna az erdészeti kutatást kibővíteni valamennyi feltárási, erdei útépítési és anyagmozgatási probléma területére. Az erdőfeltárás, az új feltáró vonalak gazdaságos megvalósítása az erdészeti műszaki erők összefogásának közös ügyévé vált. Szükséges, hogy az erdőgazdálkodás bármely területén dolgozó szakemberek, legfőképpen az erdőterületeket közvetlen kezelő erdészetek a megépült feltáró vonalak jó gazdáivá legyenek, így lesz az erdőfeltárás az egész erdőgazdálkodás teljesértékű, hasznos segítőtársa. R fogafos faanyagmozgatás fejlesztésének szempontjai r A X K O T A I G Á B 0 lt A felszabadulás előtt az erdőgazdaságokban döntő szerepet játszó fogatos faanyagmozgatás az elmúlt 15 esztendőben két igen jelentős változáson ment át. A fogatok jelentős részét üzemesítettük és az átlagos anyagmozgatási távolság 8 10 km-ről 1,7 km-re zsugorodott. A csökkenő távolság és a jobb szervező munka eredményeképpen az erdőgazdaságban foglalkoztatott fogatok létszáma egyre apadó irányzatú. (I. táblázat.) GÉ. Az eg-ok lovainak létszáma db Index A fogatok szerepe az erdészeti anyagmozgatásban Üzemi fogattal m 3 Mozgatott famennyiség Index Magán fogattal m 8 Index Átlagos távolság k lomét 3 r I. táblázat 1954/ ismeretlen _ 1955/ / / ,9 2,2 5,3 1958/ ,7 2,0 4,8 1959/ ,6 1,6 4,2 Közelítésben Kiszállításban Szállításiján A táblázat világosan mutatja, hogy a magánfogatok kiszorulásának trend"- je csaknem töretlen, és az átlagos anyagmozgatási távolság törvényszerűen csökken. Az üzemi fogatok létszámának csökkenése az gazdasági évben (továbbiakban GÉ) jelentős törést szenvedett. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése következtében kieső magánfogatok, valamint a felemelt fakitermelés miatt a fogatgazdaságok elé többletfeladatok tornyosultak. Ezek megoldására az egyes erdőgazdaságok ismét elkezdték a fogatállományukat fejleszteni. A táblázat adatai alapján az alábbi feladatok szűrhetők le.

2 Magánfogatok kieséséből származó többletmunka: m 3 Felemelt fakitermelésből származó többletmunka: m 3 összesen: m 3 Egy fogatra eső teljesítmény az 1958/59. GÉ-ben a 17. táblázat adatai szerint: 740 m 3. Fogatok teljesítményének fejlődése az anyagmozgatásban //. táblázat GÉ. 1957/ / /60. Fogatlétszám Teljesítmény m 3 km... Szállított mennyiség... Egy fogatra eső m'km. Egy fogatra eső m "> !) Így az erdőgazdasági többletfogat szükséglet :740 = 430 fogat, azaz 860 ló. A tényleges emelkedés ezzel szemben 750 ló. Mivel az átlagos távolság a feltárás és a jobb munkaszervezés következtében csökkent, az egy fogatra eső m 3 teljesítmény növekedett. Ennek következtében a 860 db-bal szemben a kisebb létszámemelés is elegendőnek bizonyult a feladat elvégzésére. A kérdésnek azonban másik oldala is van. Mint azt a 127. táblázat adatai bizonyítják, a fogatok általában többcélú eszközei az erdőgazdaságoknak, és alig 50%-ban szolgálják az anyagmozgatás idényszerűen rájuk háruló feladatai +. Fogatok munkájának megoszlása ágazatok szerint az üzemórára vetített százalékokban kifejezve ///. táblázat ' GÉ. 1957/ / /60. Ágazat Fahasználat Anvagmozg Egvéb Mezőgazdaság 13 :l 7 Egvéb termelő "Vállalati általános összes hasznos Amíg az anyagmozgatási feladatok tényleg növekedtek, a fogatokra háruló egyéb feladatok jelentősen nem változtak. Ebből következőleg feltehető, hogy a fogatok foglalkoztatása a megnövelt létszámuk miatt az egyéb munkákat tekintve nem volt teljes. Erre mutat az a tény is, hogy a Vállalati általános" számlára rovatolt foglalkoztatás mértéke az előző GÉ-hez képest aránytalanul növekedett. Gyanítható, hogy a kieső órák legalább egy része ide került elszámolásra. Természetesen ennek teljes tisztázása nehéz, mert az 1959/60. GÉ-ben egyéb, eddig az ágazatokon szereplő munkák is, a Vállalati általános" számlán kerültek elszámolásra. Mindezek elegendőképpen intenek arra, hogy a fogatlétszám tervezésekor a faanyagmozgatási feladatokon kívül az összes munkákban való részesedést is gondosabban vegyük számításba. Hasonlóan mérlegelni kell a távolságok csökkenésével arányosan növekedő m 3 teljesítményt, továbbá azt, hogy a csök-

3 kenő távolságok miatt növekvő állásidő lehetővé teszi a fogatok jobb menetteljesítményét, az általánosan ismert törvényszerűségek szellemében. Az országos átlagadatok alakulásának törvényszerűségét az 1. ábrán tüntettem fel. Mfm'/ Ó t 0,8 Q7 00 j oé 1957/ , / Q / Q Q4 0,3 Q2 M[m?ó)' r20s*í32.4 0,1 1 5Í/S0 2 58/59 57/50 3 ( f ( 1. ábra. Fogatok átlagteljesítményének alakulása Három GÉ adatai alapján interpolált hiperbola azt mutatja, hogy az évenként bekövetkező 0,4 km átlagos távolságcsökkenés jelentős m 3 teljesítmény növekedéssel jár. A törvényszerűségéket jelképező egyenlet az alábbi átlagos adatokat tükrözi: Sebesség: Terhelés: Állásidő: 4,3 km/ó 1,3 ml 94 perc A törvényszerűség alapján az 1960/61. GÉ-ben fogatonként 1400 üó. faanyagmozgatásban töltött idő mellett az évi fogatteljesítmény mintegy 835 m :! -re kell hogy növekedjék. Az országos adatokat bámulatos magas állásidő jellemzi, ami természetesen a fel- és levonulási, valamint a zavaridőt is magába foglalja. A magas állásidő a fogatos munka jelenlegi technikájának és szervezeti formájának fenntartása mellett rendkívül rossz energiakihasználást okoz, Kétségtelen tény, hogy a gazdaságosság, takarmányértékesités és egyéb közismert szempontok a fogatok létszámának visszaszorítását kívánják, az erdőgazdasági anyagmozgatás munkájában azonban vannak olyan körülmények, amelyek manapság, és még talán hosszú évekig szükségessé teszik a fogatos munkát. Nevezetesen: 1. Ott ahol 1 1,5 lóerő energia elegendő, felesleges és gazdaságtalan LE vontató alkalmazása. Áll ez az állományon belüli anyagmozgatási munkákra is. ahol a nagyobb teljesítményű gép részére megfelelő rakomány képzése nehézkes. 2. A lovak vonóerejüknek többszörösét képesek igen rövid időre kifejteni, ami az akadályokkal tűzdelt erdei terepen rendkívüli előnyöket rejt magában. 4. A lovakat szinte emberi értelmet igénylő munkára is be lehet idomítani. 3. Nehéz terepen, ahol semmiféle kerekes jármű sem biztonságos, a lovak jelentős erőfeszítésre képesek.

4 Az országos számok azonban arra mutatnak, hogy a fogatok munkáját ái kell értékelni, és az erdészeti anyagmozgatási technika jelenlegi állásához szükséges korszerűsíteni. A korszerűsítés a technikai Huszár Endre, oldalról meg is kezdődött, és az ERTI kutatója ért el ebben a fejlesztésben jelentős eredményeket, de szép kezdeményezésnek tekinthetjük a Pilisi Erdőgazdaság dolgozóinak munkáját is. Az Erdészeti Szállítástani Tanszék az elmúlt években a fogatos munka szervezésével kapcsolatban különféle munkaianulmányokat végzett, amelyek főleg az általános anyagmozgatás szervezése tekintetében voltak szükségesek. Az alábbiakban ezekből a tanulmányokból levont következtetéseket foglalom össze. a) A fogatgazdaságok szervezeti formája elavult. Általában a kétlovas munkára vannak felépítve, és ott, ahol akár egylovas vonszolást, vagy kerékpáros munkát végeznek, gyakori eset, hogy az egyik ló áll, vagy a két külön dolgozd lovat ugyanaz a kocsis szolgálja ki, ami ismét aránytalanul megnövelt állásidőt eredményez. b) A vágástéri rend ritka helyen lelhető fel, és ez nemcsak a fogatteljesítrnényeket befolyásolja károsan, hanem lehetetlenné teszi a rakodói rend gazdaságos kialakítását is. c) Hiányoznak a fogatos munkához elengedhetetlenül szükséges korszerű kis eszközök (szabványosított kapcsolóláncok, vagy kötélhurkok, terelőcsigák stb.) s ez a körülmény mind a teljesítményre, mind a kíméletes közelítő munkára káros hatással van. d) Igazoltnak látjuk azt az állítást, hogy a közelítési költségekre a vonóerőnek megfelelő optimális tehernagyság tartományán belül, legnagyobb befolyással a m 3 -ben lévő darabszám van. Vizsgálataink szerint a vonszolásos közelítéseknél, melyeket ipari fánál kiterjedten alkalmazunk, az optimális darabszám 2 5 között mozog. Mint azt a 2. ábra mutatja, ez alatt és felett is magasabb állásidő P/m 3 mutatkozik * 6 3 dtfrt 2. ábra. Az állásidő és a m 3 -ben levő darabszám összefüggése Ezek az adataink igazolják a megállapításokat, hogy a választékolásnál a hosszú anyag előnyeit a közelítést illetőleg kissé fenntartással kell kezelni. Ezenfelül a fordulás és a mozgás a túl hosszú anyaggal nehézkes, állománysérüléseket okoz, és a útmenti rakodókra való kijárást is megnehezíti. e) Megállapítható, hogy az egyes eszközök és eljárások megítélésére sem a m 3,. nem a m 3 /km teljesítmény magábanvéve nem alkalmas. Nagy m 3 teljesítmény

5 mellett az állásidő magas és a járműkihasználás kedvezőtlen, az ellenkező esetnek vehető magas m 3 /km célultűzése pedig a szállítási távolságok indokolatlan növeléséhez vezet. Vizsgálataink során ezért a két érték szorzatát vettük alapul, melynek maximális értéke ott van, ahol az anyagmozgatási távolság az állásidő és a menetsebesség szorzatának a fele (hatékony távolság). Ez a törvényszerűség természetesen a gépi közelítő és egyéb anyagmozgató eszközökre is érvényes. f) Mivel termelésünkre ma a rövid választék jellemző, elsősorban ennek a kérdésével kell anyagmozgatási szempontból foglalkoznunk. A rövid választék közelítése jelenleg már főleg szekérrel történik. A szekér mozgási viszonyai kedvezőek, állásideje magas, ezért a hatékony távolság a többi fogatos munkához viszonyítva jelentős. Ez arra mutat rá, hogy a természetes felújításokkal kapcsolatos finomabb, rövidtávú munkára a szokványos gazdasági szekér, a vasabroncs káros hatásától eltekintve is, mozgási és állásidő viszonyai miatt kevéssé megfelelő. A nagyobb távolságok alkalmazása felé mutató tendenciát a rakodáskor fellépő fizikai munka gyakoriságának csökkentése is aláhúzza. A kerékpárok különösen a nagyobb teherbírásúak mind mozgási, mind állási viszonyaik miatt a finomabb munkára kedvezőbbek. Mindezek azt mutatják, hogy amennyiben a korszerű erdőművelés elveihez kívánunk igazodni és a vágásterületen közelítő nyomok hálózatával rendet teremteni távolságot csökkentjük előtérbe kerül a gazdasági szekér hátránya. a mozgatási g) A hosszú választékok mozgatásának legelterjedtebb formája a vonszolás és a kerékpáros egylovas munka. A teljesítményvizsgálatok az alábbiakat mutatják: A fogatok állási viszonyai a rövid rá- és lekapcsolása idő miatt, a kerékpárok esetében az ollós csörlő vagy fogasléces rákapcsolás miatt kedvezőek, mozgási viszonyaik a jelentős vonszolási ellenállások miatt kedvezőtlenek. a hatékony távolság jelentősen kisebb a szekeres munkáénál. Az egyes beállított műveletelemzések azt mutatják, hogy a hótakarónak, így a fagynak a vonszolásra nincs lényegesen kedvező hatása. Amennyivel kedvezőbben alakul a súrlódási ellenállás, ebből következőleg a vonszolási sebesség, annyival növekszik az állásidő, a rönkök felkeresése, a lefagyott rönkök felkapcsolása a hidegben a megmerevedett kezű dolgozók nehézkesebb munkája miatt, A vizsgálatokból kitűnik, hogy.kisebb távolságok esetében különösen közelítőnyomra való rakomány előkészítésekor a vonszolás költség szempontjából vezet. Szekér ebben a munkában nem jöhet számításba. A költségek különösen az olyan nagy átlagterhelés esetében kedvezőek, amelyeket kétlovas fogattal vonszolunk. A nagy átlagterhelés azonban nem minden állományban érhető el, és a vele kapcsolatos károk is jelentősebbek. Vonszolás esetén a 0,4 0,6 m 3 -es átlagos terhelések azok, amelyek költség szempontjából még elfogadhatók és közelítési károk szempontjából még elviselhetők. A vizsgálatok azt mutatják, hogy megfelelő vágástéri renddel kapcsolt rövidtávú vonszolásos munka még sokáig bátran alkalmazható eljárás lesz m távolságig a viszonylag kis átlagterhelés is felveszi a versenyt a szekeres munkával. Ez különösen fiatalabb kóró állományok ápolási munkájából kikerülő anyag közelítésekor fontos, ahol a viszonylag nagy törzsszám miatt a szekér nehézkesen mozog, a tengelyvégek a törzseket megsértik, és utat nyitnak a gombafertőzések terjedésének. h) Az átlagterhelés nagysága mint az a 3. ábrából kitűnik jelentős hatással van a hatékony távolság nagyságára. eset a rövid, és más a hosszú választékok esetében. Az átlagterhelés növekedésével a hatékony Az eltérő állásidők miatt más az távolság nem növekszik arányosan. A görbékből következtetéseket vonhatunk le a vonóerő szempont-

6 jából ésszerű határokon belül az egyes távolságoknak megfelelő kedvező terheléseket illetően. Az ábra azt mutatja, hogy rövid választékokra csaknem kétszer akkora mozgatási távolság kedvező, mint a hosszúra. 3. ábra. Átlagterhelés és hatékony távolság összefüggései Megállapításaink azt bizonyítják, hogy a törzsben, illetve hosszú anyagban való közelítés csak bizonyos határokon belül kedvező. Amíg ezt a határt, mint átlagos közelítési távolságot, az úthálózattal vagy más egyéb közelítő nyom, ületve kötélpálya hálózattal nem érjük el, a természetes húzóerő a rövid választék felé fog mutatni. i) A fogatok teljesítményének alakulására igen nagy hatással van a munkahelyre való felvonulás. Ha a munkahely az elhelyezési bázistól jelentős távolságra van, a fel- és levonulás felemészti a hasznos üzemórák jó részét. A felvonulási veszteség egy tényező segítségével fejezhető ki. Ennek értékét az alábbi egyenletben adhatjuk meg: x n v ~~ n. v 2L ahol,,n" a napi munkaórák száma,,,v" a felvonulás menetsebessége kni/ó-ban, L a felvonulás úthossza km-ben. A 4. ábra a tényező változását mutatja különböző sebességeik és úthcsszak esetében napi 10 üó. feltételezése mellett. A tényező módosító hatását a teljesítmény és a költségek vonatkozásában egyenletekkel adhatjuk meg: az alábbi M m 3 /nap = M' m 3 /nap A'Ft/m 3 = Á"Ft/m 3 - x ahol M, illetőleg K a felvonulással terhelt teljesítmény, illetve költség M' és K' felvonulással nem terhelt elméleti teljesítmény, illetve költség. Következőleg a fogatos munka ésszerűsítésének közvetlen lehetőségeit az alábbiakban látjuk: 1. Az eddigi szokásos szervezeti formát (2 ló + 1 ember) fel kell oldani. Egy brigádban a mozgatott anyag db/m 3 számától függően nagyobb rönkök esetében 1 2 kétlovas fogat dolgozzon, míg a vékonyabb anyagot több egylovas fogat mozgassa.

7 4. ábra. Az a tényező változása különböző üzemű sebességeknél 2. El kell látnunk a fogatokat szabványos felszereléssel: terelő csiga, kapcsoló hurkok stb. 3. Ki kell alakítani a fogatos munkának megfelelő vágástéri rendet és a kitermelési munkát már eszerint kell irányítani. 4. A felvonulás okozta időveszteség kiküszöbölésére elsősorban a távolabbi helyek közelítési munkái gépesítendők. 5. A fogatlétszámot az egész fogatos munkafeladatnak részletes felmérése alapján kell megállapítani. Az erdei utak fenntartásának kérdései HAJAK GYULA Minden műszaki létesítmény így az épületek, építmények is folyamatos és rendszeres fenntartást igényel. Ez a követelmény fokozott mértékű és nagyobb jelentőségű az olyan jellegű létesítményeknél, amelyek a rendeltetésszerű használat ós az állandó igénybevétel mellett teljes terjedelmükben ki vannak téve az időjárás (csapadók, szél, fagy stb.) viszontagságainak. Ez építmények közé tartoznak a terepszint feletti nyomvonalas létesítmények, tehát az erdőgazdaságok kezelésében levő makadám, könnyűbufkolatú, stabilizált és földutak is. Elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hogy tanulmányom címében szándékosan használtam a fenntartás" kifejezést a karbantartás" szó helyett. Ugyanis valamely létesítmény karbantartása az állagmegóvási munkáknak csak egy meghatározott, műszakilag és pénzügyileg egyaránt korlátok közé szorított, pontosan elhatárolható fázisa, ezzel szemben a fenntartás fogalma az objektum