MŰSZAKI-GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A FAKITERMELÉSBEN

Átírás

1 DR. RUMPF JÁNOS MŰSZAKI-GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A FAKITERMELÉSBEN A fakitermelési munkafolyamatot végrehajtó munkarendszereket és különböző változataikat egyszerűen ábrázolhatjuk, ha azokat a munkaműveletekre és a műveletek végrehajtási helyére alapozva mutatjuk be (1. ábra). A fakitermelési folyamatot felépítő különböző jellegű munkaműveletek kapcsolódását és térbeli elhelyezkedését ábrázoló, kétdimenziósra leegyszerűsített séma utal a munkatárgy változásaira (álló fa * B)_ H erdei választék), a műveletek végrehajtási helyére (tő mellett m ~^ : alsó rakodó) és a műveletek végrehajtásának eszközeit is feltüntetve az alkalmazott gépekre, berendezésekre, ezáltal közvetve a munkaerőre is. Mint az 1. ábrán is látható, az X-tengelyen tüntetjük fel a munka tárgyának változását eredményező technológiai jellegű munkaműveleteket, a szokásos sorrendben. Az Y-tengelyen ábrázoljuk a munka tárgyának helyváltozását előidéző anyagmozgatási műveleteket. Végül a Z-tengelyre hordhatjuk fel az irányítási műveleteket (pl. választékolás, számbavétel); itt felülnézetben, rövidítésekkel jelölve. Ezek szerint az 1. ábrán példaképpen felrajzolt műveletsor a hosszúfás munkarendszer felső felkészítőhelyi változatát jelenti. Az alapvető műszaki-gazdasági törvények hatása Egyébként azonos feltételek (azonos terep- és állományviszonyök, azonos választékösszetétel, kb. azonos technikai színvonalú eszközök stb.) esetén a tömeg-darab törvény és a volumen hozadéka törvény előnyeinek kihasználása általában az ábrán jelzett irányba tolja el" a munkarendszereket bemutató poligonokat, vagyis a hosszú távú műszaki fejlesztés kívánatos iránya általában erre mutat. A közismert hatású tömeg-darab törvény lényege legegyszerűbben a 2. ábrán bemutatott összefüggéssel világítható meg. Azaz minél nagyobb a munka tárgyát képező faanyag térfogata, annál kisebb a megmunkálás, az anyagmozgatás fajlagos időszükséglete és költsége. A volumen hozadékának törvénye azt az általános érvényű közgazdasági jelenséget fogalmazza meg, mely szerint minél nagyobb egy adott termelés terjedelme, volumene, annál kisebb a termelés fajlagos költsége (3. ábra). A tör- Erdészeti balesetek objektív okainak vizsgálata" címmel figyelemreméltó és a gyakorlat számára fontos ismereteket tartalmazó tudományos tájékoztató jelent meg a Kutatási Eredmények" sorozatban (282/1985. sz. alatt) az AGROINFORM kiadványaként. A szerzők dr. Szász Tibor és Gerzsenyi Katalin a bekövetkezett balesetek valódi okait igyekeztek feltárni. A baleseti statisztika keveset mond a tényleges baleseti okokról. Az erdészeti balesetkutatás a baleseti statisztika hiányosságai miatt már jó ideje, különösen külföldön arra törekszik, hogy balesetveszélyes helyzeteket vizsgáljon. A szerzők érdeme, hogy a termelési folyamatok kritikus érintkezési pontjainak balesetveszélyes helyzetek elemzésére egyrészt hét pontból álló vizsgálati módszert, másrészt közel 10 esztendőt felölelő hazai, erdészeti baleseti okkutatás eredményei és tapasztalatai alapján a baleseti okok kiküszöbölésére vonatkozó javaslatokat dolgoztak ki.

2 0 0 nz a. a M m -n > 5 o- m r i c. C <~ 8" rn cn ír!5 g-sm * ' cn > -ti - n rn rn r~ r~ X >J> -To 0= x - O x a C7i m -< ^) ;. H g=d -h ni o= SZÁLLÍTÁS KÍSZÁLLÍTÁS KÖ2EUTES ELÖKŐZEÜT S rn {- < ALLÓ FA TELJES FA 0(FEKVÖ FA ) F a. 3 a 3 SZÁLFA (AGASFA) HOSSZÚ FA (ELODARABOLT FA ) KRA DARABOLT FA ERDEI YALASZTEKOK FATERMÉKEK

3 vényben rejlő előnyök kihasználása céljából terveznek egyre nagyobb kapacitású gépeket, ezért koncentrálnak egy helyre egyre nagyobb mennyiségű feldolgozandó anyagot, ezért növelik a termelés volumenét. Azonos értékesítési ár, de kisebb önköltség mellett a nagyobb volumenű termelés többlethozadékot eredményez a kisebb volumenű termeléshez képest. A két törvény együtt érvényesülhet igazán hatásosan, ezért az eredő hatás jelzi a műszaki fejlesztések legkedvezőbb irányát. Nagy általánosságban kijelenthetjük tehát, hogy minél fejlettebb egy munkarendszer, annál kisebb az A A" tengelyre vonatkozó inercia-nyomatéka annak a felületnek (az 1. ábrán Fj-nek), melyet a munkarendszer útvonala és az A A", valamint az M M" tengelyek határolnak. A fenti értelemben fejlettebb munkarendszerek koncepcionális előnyei azonban nem érvényesülnek minden körülmények között. A mukarendszert kiválasztó stratégiai döntéshozatal során tekintettel kell lenni az egyes stratégiákhoz tartozó taktikákra (a szóba jöhető munkarendszer-változatokra) is. Könynyen előfordulhat ugyanis, hogy egy átlagát tekintve első helyen álló stratégia egy-két taktikai változata lemarad a gyengébb stratégiai változatok sikeresebb taktikai megoldásai mögött. Ezt az összetettséget érzékelteti a 4. ábra. S =STRATÉGIA 0 f - TAKTIKA :0 tr3/db V db/evinrwt 2. ábra: A tömeg-darab törvény hatása 3. ábra: A volumen hozadéka törvény hatása 4. ábra: A stratégiai és taktikai döntések összetettsége 5. ábra: A termék önköltsége a technika naturális hatékonysága és a fajlagos költségek aránya szerint FAJLAGOS KÖLTSÉK ARÁNYA (Én > HN) ATECHNIKA (t, H, : NATURÁLIS HATÉKONYSÁGA 0 > J (Én > HN) EGYSÉGNYI TERMEK ÖNKÖLTSÉGE ( / K H) 1=2; ÍV /160 80/80 120/2*0 '. 120/1W 120/60 2 ' 1 150/168 iso/eo 160/t0.

4 Az élőmunka drágulásának hatása A társadalmi-gazdasági fejlődés előrehaladtával az élőmunka (ÉM) viszonylagos drágulása következtében a naturálisan kevésbé hatékony technika (HM) bevezetése is a termék önköltségének csökkenését eredményezi. Az 5. ábrán egy számpéldával érzékeltetjük az új technika bevezetésének gazdasági hatékonyságát. Az egyszerű példán is megfigyelhető, hogy olcsó élőmunka esetén csak a legkedvezőbb naturális hatékonyságú technika (pl. motorfűrész, univerzális traktor) bevezetése gazdaságos. Az élőmunka drágulása, ill. a technika viszonylag olcsóbbá válása serkent csupán a naturálisan kevésbé hatékony technika (pl. processzorok, harveszterek) alkalmazására. A táblázat belsejében a számláló az élőmunkával, a nevező a holt munkával létrehozott termék önköltségét mutatja (KE/KH). Ez a hosszú távon érvényesülő tendencia vezeti végig a műszaki fejlődést a gépesítettség különböző fokozatain, a kézi eszközös termeléstől, a részleges és a komplex gépesítés lépcsőin át az automatizált termelés szintjére, ahol már az irányítási jellegű műveleteket is gépesítik. Ez a hatás a munkarendszerek összehasonlító vizsgálatát is technikai szintenként teszi indokolttá. A műszakigazdasági fejlődés várható és célszerű pályáját a 6. ábra már összevontan mutatja be. Termelési függvényekkel végzett elemzések Nagy számú munkarendszer-változat paramétereit termelési függvényekkel vizsgálva is kimutatható és számszerűsíthető volt az előzőekben bemutatott néhány törvényszerűség. A munkarendszer-változatok éves teljesítményét (Q 0 ; m 3 /év), a rendszerben foglalkoztatottak létszáma (Le ; fő) és a lekötött eszközérték (Iö : ezer Ft) alapján adja meg a következő alakú termelési függvény: Q = c L - i t ^0 o b A különböző fahasználati módoknak megfelelő átlagos fatérfogatok mellett a függvény egyes paraméterei az 1. táblázat szerint alakultak. 1. táblázat Fahasználat Átlagfa A függvény paraméterei módja té rf ogata (V; m 3 ) c 8 Törzskiválasztó gyérítés 0, ,6712 0,4200 Növedékfokozó gyérítés 0,50 64,22 0,8379 0,3674 Fokozatos felújítóvágás 0,90 97,79 0,8523 0,2871 Tarvágás , ,1928 Az átlagfa térfogatának hatását egy összevont termelési függvényben is bemutatjuk: Q ö = (52,07 8,91V+66,35V 2 )-L ' 117n - v p.«i-o,mv ő ö A tömeg-darab törvény tehát eltérő előjellel és mértékben alakítja az élőmunka és a gépek hatékonyságát a különböző méretekkel jellemezhető faállományok fakitermeléseiben.

5 6. ábra: A műszaki fejlődés általános tendenciái Munkarendszerenként felállítva ia változatokból számítható termelési függvényeket, a 2. táblázatban közölt paramétereket kaptuk: 2. táblázat Munkarendszer. c A függvény paraméterei a & Rövidfás 164,80 0,7026 0,2758 Hosszúfás 90,26 0,8356 0,3023 Teljesfás (aprítéktermeléssel kombinálva) 153,12 0,3443 0,4073 A gépek hatékonysága tehát a rövidfás-hosszúfás-teljesfás munkamódszerek sorrendjében javul, az alaptörvénynek megfelelően. Mivel a kitermelésre kerülő fák átlagos térfogatának a növekedését a létszámhoz és az eszközértékekhez tartozó kitevők ellentétes irányú változása követi (1. táblázat), ezért azok együttes értéke közel változatlan marad («-i-/>= ~ konstans). Eltérő munkarendszereket alkalmazva a változó méretű állományokban tehát már nem érvényesül mindenképpen a tömeg-darab törvény, amennyiben jól választjuk ki a különböző fakitermelési feladatokhoz igazodó munkarendszer-változatokat. A közel állandó szinten mozgó fakitermelési költségekre, azaz végül is a tömeg-darab törvény érvényesülésének hiányára utal a 7. ábrán bemutatott öszszefüggés. Nagy számú fakitermelési munkahely fajlagos önköltségét elemezve, nem lehetett határozott összefüggést kimutatni a faegyedek átlagos méretei és az önköltség között különböző munkarendszer-változatok bevezetésekor. Viszont teljesen azonos géprendszert és technológiát alkalmazva az eltérő átlagfa-méretű állományokban, természetesen már egyértelműen jelentkezik a tömeg-darab törvény hatása. Ez kezdetben a költségek csökkenését eredményezi, majd a rendszer számára túlméretes fák tartományában újra költségnövekedés tapasztalható. Minden jellemző állomány-kategóriához megkereshető a legkedvezőbb munkarendszer-változat, ahogyan ez a 8. ábrán látható. A kedvező megoldásókat alkalmazva érjük el a 7. ábrán bemutatott költségkiegyenlítődést. A fakitermelések közel azonos költségszintje a folyamat energiacentrikus elemzésével is igazolható volt. Sundberg professzor kimutatta, hogy a legkü-

6 Fí/m J Ff/m J 1000 oco 6CD i Kmax..K jtlag 'ibnkölteég Kmin. 30 ;o 7. ábra: 72 fakitermelés árbevételének és önköltségének alakulása az állomány átlagos mellmagassági átmérőjének függvényében (ERTI adatgyűjtésből) lönbözőbb erdészeti gépék üzemanyag-felhasználásának egységére jutó gépüzemeltetési költsége (Ft/l dízelolajban kifejezve) jó közelítéssel azonosnak tekinthető. Vizsgálataink szerint a magyarországi viszonyok között is érvényesül a gépköltségeknek az üzemanyag-fogyasztás egységére eső állandósága. A teljes gépesítettség szintjén ez viszont azt is maga után vonja, hogy a fakitermelés fajlagos önköltsége közel azonos kell legyen, eltérő géprendszerek alkalmazása esetén is. Eltéréseket csak a gépbeszerzés szocialista vagy tőkés relációja okoz. Ft / rrr i cm d-i 3 8. ábra: Különböző fakitermelési munkarendszer-változatok célszerű alkalmazási tartománya