MILKY WAY ÁLTALÁNOS ISKOLA

MILKY WAY ÁLTALÁNOS ISKOLA 1107 Budapest, Mázsa tér 2-6. PEDAGÓGIAI PROGRAM a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet iránymutatásai alapján

Tartalom Az iskola története 9 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai 9 1.1 Az iskola oktatáspolitikai célja 9 Az iskola munkatársainak legfontosabb közvetíteni szándákozott értékei: 10 1.2 A multikulturális oktatási koncepció 10 1.3 A magyar nyelv ismeretének hiányának kezelése felzárkóztatás céljából 11 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 13 3.1 A személyiségfejlődést biztosító nevelési feladatok és tevékenységek 13 A nemzeti identitás kialakítása 13 3.2 A személyiségfejlődést biztosító tevékenységek 14 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 15 Iskolai, kihelyezett étkeztetés 15 Mindennapos testmozgás biztosítása 16 A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, drogprevenció 16 A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Tolerancia 17 Baleset-megelőzés és elsősegély 17 Személyes higiéné 18 5.1 Az iskolában működő szülői szervezetek és képviseleti lehetőségek 20 5.2 A szülők részvételi lehetősége az iskola nevelő-oktató munkájában 21 5.3 A tanulókkal való együttműködés formái 21 5.4 A családdal való kapcsolattartás 21 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai és kötelezettségei, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és kötelezettségei 22 6.1 A pedagógus 22 2

6.2 Az osztályfőnöki munka tartalma 23 7. A kiemelt figylemet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 24 7.1 Tanulási nehézségek, zavarok felismerése és kezelése 25 Az iskola, a pedagógusok vonatkozó feladatai 26 7.3 Beilleszkedési, magatartási zavarokkal összefüggő teendők 26 Az iskolai beilleszkedést elősegítő tevékenységek 27 7.4 A kivételes képességű tanulók 28 I. A tehetség fogalma, fajtái 28 II. A tehetség kibontakozása és fejlődése 29 III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai 31 2) Mi a tehetség? 37 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje 40 9. A szülő, a tanuló,a pedagógus és a partnerek kapcsolattartási formái 44 Az alábbiakban felsoroljuk a magyar ünnepkörből bevett ünnepeket: 45 A kínai ünnepkörből bevenni kívánt ünnepek: 46 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 47 10.1 A vizsga fajtái 47 10.2 Vizsgákra kötelezettek 47 10.3 Tantárgyak számonkérési formái 47 10.4A bármilyen vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése 49 10.5 Vizsgaidőszak 49 10.6 A vizsgák lebonyolítása 49 Vizsgák helye, a megjelenés módja 50 3

A vizsgáztató tanárok megbízása és kapcsolódó dokumentálás 50 11. A felvételről ill. átvételről. Szabályok. 50 12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátíttatása 52 12.1 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek felső tagozaton a tantárgyak rendszerében 52 12.2 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásban 53 13. A választott kerettanterv 54 KERETTANTERV 54 13.3 Tantárgyi szerkezet és óraszámok az iskola 1-8.évfolyamán 57 16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 58 16.1 A tanításhoz szükséges eszközök 58 16.2 Tankönyvek 58 16.3 A tankönyvválasztás elvei 58 16.4 A taneszközválasztás elvei 59 17. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 59 17.1 A bevezető és kezdő szakasz, az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 59 17.2 5-8.évfolyam pedagógiai feladatai 60 18. A mindennapos testnevelés 61 19. Tanórán kívüli foglalkozások 61 19.1 Délutáni, költségtérítéses sportköri foglalkozások 61 19.1.1 A tantárgyakon kívül iskolában választhatóan tanulható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök és heti óraszámuk (kínai nyelv második osztálytól indul): 61 19.1.2 Választható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök szervezése és részvétel 61 4

20. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban törénő ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom értékelése 63 20.1 Értékelésrendünk alapelvei 64 20.2 A félévi és év végi osztályozás rendje 65 20.3 Szöveges értékelés első és második osztályban 66 20.4 Értékelés érdemjegyekkel 66 20.5 Értékelés csoportosítása az oktatási folyamatban elfoglalt helye alapján: 67 20.6 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 69 20.7 Magatartás és szorgalom 70 20.7.1 A magatartási értékelés alapelvei 70 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 71 20.7.2 Szorgalom 72 21. Csoportbontások, foglalkozás-szervezések 73 21.1 Kínai nyelv esetén 73 21.2 Egyéb foglalkozások 73 22. A tanulók fizikai állapotának mérése 73 24. Az egészségnevelési és környezeti nevelés. Iskolai környezeti nevelési program. 74 24.1A környezeti nevelés alapelvei, jövőképe, céljai 74 24.2 Tanulásszervezési és tartalmi keretek 75 24.3 Alkalmazott módszereink: 76 24.4 A környezeti nevelés színterei 76 24.5 Nem anyagi erőforrások a környezeti neveléshez 77 25. Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program 77 25.1 Az egészséges iskola 81 25.3 Berendezés, környezet 82 5

25.4 Az egészségnevelés területei 85 26. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 85 26.2 Migrációval jelentkező személyiségi problémák 86 26.3 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 86 27. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 87 Jutalmazási formák 88 28. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 88 Korábbiakban csak említett, követendő pedagógiai elveink: 89 a gyermekeket saját teljesítményük fejlődéséhez mérjük, az értékelésekkor saját magukhoz hasonlítjuk őket 89 29. Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott neelési-oktatási program 89 30. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel 90 31. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 90 32. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 92 32.1 Írásbeli beszámoltatás fajtái 93 32.2 Szóbeli beszámolás fajtái 93 32.3 Gyakorlati beszámoltatás 94 33. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 94 34. A Pedagógiai Program érvényessége, értékelése és felülvizsgálata 95 A fenntartó jóváhagyása 96 6

A Pedagógiai Programot a fenntartó sz. határozata alapján egyértelműen jóváhagyja. 96 96 Dr. Juhász Gertrud alapítványi meghatalmazott 96 Budapest, 2015. 05. 21. 96 Szöveges értékelő lap 1. osztály 97 7

Alapadatok Az iskola neve: Milky Way Általános Iskola Intézmény rövidített neve (idegen neve): Milky Way Elementary School Székhelye: 1107 Budapest, Mázsa tér 2-6. Típusa: általános iskola (1-8. évf.) Munkarendje: nappali Az iskola alapításának éve: 2015. Az intézmény alapítását jóváhagyó határozat: (Fővárosi Bíróság mint cégbíróság) OM azonosító száma: Működési engedély száma: Az intézmény főjegyzői nyilvántartási száma: Adószáma: Pénzforgalmi számlaszáma: Gazdálkodása: a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú oktatás (TEÁOR 85.20) Az intézmény fenntartója: Nyilvántartási szám: 01-01-0009275, bejegyezve 12.Pk.60462/2004. számú végzéssel Ediktum Alapítvány a Magyarországon Élő Külföldiek Beilleszkedéséért Székhely: 1081 Budapest, Rákóczi út 73. Adószám: 18186000-1-42 Bankszámla: K&H Klima Lászlóné dr. Katona Erzsébet képviselő 8

Az iskola története A Milky Way ( Tejút ) Általános Iskola 2015.szeptemberében kezdi meg működését. Magyarországon évek óta növekvő tendenciát mutat az itt élő, letelepedő kínai lakosság száma. Mivel a szülők nagy része számol be saját nyelvi kommunikációs nehézségeiről a hétköznapi életben történő beilleszkedés során, létrehozunk egy olyan általános iskolát, ahol a pedagógusok a szülőkkel - tolmács segítségét is igénybe véve saját anyanyelvükön kommunikálnak a gyermekekről, az iskolában folyó munkáról, görülékenyebbé és sikeresebbé téve a gyermekek magyar és az itt élő kínai nemzetiségbe történő beilleszkedését. A másik, kínai szülők által felmerülő igény a kínai anyanyelvi oktatás és nevelés, megalapozandó a jövőbeni, kínai nyelven történő információ- és tudásszerzés képességeit is. Az oktatás tervezése és megvalósítása Magyarországon nem a bevett szokásokhoz igazodva történik, hiszen a felveendő diákok jóformán mindegyike kínai nemzetiségű, kínai anyanyelvű. Az ő kultuláris és családi neveltetésükhöz és igényeikhez igazodva az iskola a magyar nyelv mint jövőbeni anyanyelv és kínai mint meglévő folyamatos fejlesztését, szinten tartását tűzi ki célul, valamint a továbbtanuláshoz szükséges nyelvi és tudományos ismeretek elsajátítását, képessé téve a gyerekeket mind a született, mind a szerzett (jelen esetben a magyart hívjuk így) anyanyelvükön történő ismeretek szerzésére, így a közép- és felsőoktatásban történő részvételre. Iskolánk legfontosabb célkitűzése, hogy a gyermekek mindkét kultúra elemeit, szimbólumvilágát és képviselőit megismerjék, sajátjukénak vallják. A nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai 1.1 Az iskola oktatáspolitikai célja A Milky Way Általános Iskola célja, hogy a magyar közoktatásban integráltan biztosítsa a következőket: 9

A kínai tanulók nevelése-oktatása a multikulturalizmus és pedagógiai pluralizmus értékei mentén. Az anyanyelv és civilizáció tanulása mind a magyar, mind a kínai identitás megalapozása, megteremtése érdekében. A magyar, mint anyanelv tanítása mellett, a kínai nyelv mindennapos szakkörben történő oktatása is megjelenik. Az egyes reál-és humántárgyak oktatása természetesen a magyar. A nyelvek oktatásának ilyetén célja a gyermek magyar társadalomba történő beilleszkedésének tökéletesítése ill. a magyar identitástudat melletti kínai identitástudat megtartása, hagyományainak ápolása. A multikulturális nevelési és oktatási környezet legfontosabb célja olyan magyar állampolgárok születésének elősegítése, akik az iskolában megalapozott és megszerzett képességeikkel és készségeikkel képessé válnak önmaguk életfogytig tartó képzésére, a magyar társadalomba építő és termelő módon történő beilleszkedésre kulturált, igényes felnőttekként. Az iskola munkatársainak legfontosabb közvetíteni szándákozott értékei: tolerancia empátia magyar identitástudat európai és kínai identitástudat egymásmellettisége becsületesség, megbízhatóság környezetvédelem egészséges életmód életfogytig tartó tanulás szolidaritás 1.2 A multikulturális oktatási koncepció Célunk, hogy a Magyarországon tanuló magyar és nem magyar állampolgárok európai minőségű, az Európai Unió oktatási irányelveiben lefektetettek szerint részesüljenek az oktatásban, összehangolva a magyar kulturális hagyományok elsajátíttatásával. 10

Kitüntetetten foglalkozunk az alábbiakkal: A kínai nyelv második osztálytól kezdődően rugalmas kereteken belüli mindennapos szakköri oktatásával Interkulturális pedagógiai hatásrendszer a magyar és nem magyar állampolgárok együtt-neveléséért, beleértve azt, hogy a külföldi tanulók megismerkednek a magyar kultúrával Törekszünk arra, hogy az iskola kínai profiljának értékeit minél több család megismerje, együttműködést kezdeményezünk a kerület magyar anyenyelvű általános és művészeti iskoláival különbőző kulturális és sport-programok szervezésével. 1.3 A magyar nyelv ismeretének hiányának kezelése felzárkóztatás céljából Az iskolába felvett magyarul nem beszélő a tanév kezdetével lasított magyar nyelvi fejlesztéssel zárkóznak fel. Az első hónapokban játékos nyelvi, mozgásos, zenés, kézműves délutáni és egyéni foglalkozások keretében történik a magyar nyelv elsajátítása. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink eléréséhez szükséges feladataink: az anyanyelvek olyan szintű fejlesztése, hogy a gyermekek képesek legyenek korosztályi sajátosságaiknak megfelelő önálló tudásszerzésre, társaikkal történő megosztására. az angol mint idegen nyelv megismertetése és társalgási szint valamint önálló tudásszerzés korosztályi sajátosságoknak megfelelően történő elérése angolul a különböző reál- és humántárgyak ismeretanyagának szeretettel, sokszor játékossággal történő átadása és szeretettel történő elsajátíttatása olyan szinten és módon, hogy a gyermekeknek tartósan beépüljön az ismeret-, képesség- és készségrendszerébe. 11

Ezeknek eszközei: Pedagógusok gyermek- és pedagógia-centrikus személyisége, kommunikációja. Látványos, sokszor kézzel, gyermekekkel együtt készített szemléltető eszközök és dekorációk Az oktatási órák tudatos, tervezett felépítése A pihenő-idők tudatos beépítése, tervezett felhasználása Az oktató eszközök helyes alkalmazása Eljárások: oktatás, nevelés, gyakorlás, játék. A célokhoz kapcsolódó szerkezet 1 8. évfolyamon a kerettanterveknek megfelelő óraszámban és a rendelkezésre álló szabad órakeretben az előírt ismeretanyag tanítása, képesség és készségfejlesztés, kínai nyelv szakköri oktatása 2. évfolyamtól, angol nyelv játékos alapozása az 1. évfolyamtól, tanulószobai foglalkozás (5-6. és 7-8. évfolyamon), a mindennapos testedzés biztosítása, a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó lehetőségek biztosítása Beiskolázás az első évfolyamra 15 fős első osztályok indítását tervezzük, melyet az osztálypedagógusok kérésének megfelelően maximum 20 fősre tervezünk kibővíteni, ha esetleges túljelentkezés adódna. A felvételi eljárás során a jelentkezők közül a testvérgyerekek esetében sorsolás nélkül, a többi jelentkező esetében jelentkezési sorrendben alakítjuk ki az osztályt. A jelentkező gyerekek és szüleik onlájn illetve előzetes egyeztetéssel, tanórákon történő részvétellel ismerkedhetnek meg az iskolában folyó munkával, munkatársakkal, gyerekekkel. 12

A NAT szabályozásának megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztése kiemelten fontos szerepet játszik az oktatásban, melyeket szükség esetén egyénre szabott haladási ütemekkel biztosíthatunk. A tanórákon differenciált tevékenységi formákban tanulnak a különböző képességű gyermekek, melynek során időben megfelelő figyelmet szerezhetnek a kiemelkedő képességű illetve lemaradó gyermekek, akiknek fejlesztését pedagógiai asszisztens, és rájuk kidolgozott tanítási ütemek segíthetik elő. 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1 A személyiségfejlődést biztosító nevelési feladatok és tevékenységek Az iskola a család után a személyiségfejlődés szempontjából a második legmeghatározóbb környezet. A gyermek személyiségfejlődését az őt ért iskolai hatások nagyban befolyásolják. Az iskola munkatársai, nevelőtestülete személyiségével, példamutatásával jár elöl, a gyermekek otthonról hozott pozitív tulajdonságait erősítve, a társadalom számára negítivakat pedig tompítva. A tanórákba beépített különböző etikai szerepjátékok, egymás segítésére buzdítás, a csoportmunkák mind-mind az empátiát, szolidaritást segítik. A nemzeti identitás kialakítása A serdülőkor legfontosabb feladata a nemzeti identitás kialakulása. Mivel más kulturális környezetből érkeznek, hamarabb fölteszik az identitásukkal kapcsolatos kérdéseket. Szerencsés, harmónikus és békés neveléssel körbevéve őket, könnyebben megtalálhatják a helyes utat, mely a kettős identitás-tudathoz vezet. Elsősorban magyar, másodsorban nem magyar identitástudatról van itt szó. Az identitások más területein szintén könnyebben megküzdenek a kamaszkor nehézségeivel, ha meleg, megengedő, de következetes és szabálytartó légkörben telhet életük. 13

3.2 A személyiségfejlődést biztosító tevékenységek Az iskola, mint intézmény alapvető és állandó funkciója a személyiségfejlesztés, ezért a személyiségre a nevelés-oktatás minden egyes mozzanata hat, legyen szó tervezett vagy spontán cselekedetekről, történésekről. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az erre épülő követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A Nemzeti Alaptanterv egyes műveltségi területei lehetőséget biztosítanak a további fontos személyiségjegyek kifejlesztésére. Adott műveltségi területekben rejlő fejlesztési lehetőségek: Anyanyelv és irodalom: magyar civilizáció megismerése, nemzeti identitástudat kialakítása gondolatook választékosan, empatikusan történő megfogalmazása haza felelős polgárává válás. Élő idegen nyelv: másik kultúra megismerése, elfogadása gondolkodásmód színesebbé tétele jövőbeni munkaerőpiacon történő könnyebb elhelyezkedés Matematika: logikus gondolkodásra nevelés. Ember és társadalom: honismeret, nemzeti identitástudat Ember és természet: egészséges ember-természet viszony kialakítása a természet egészének képességeink szerinti maximális megóvása, védelme, saját testi és lelki egyensúlyunk megőrzésének módjai. Földünk és környezetünk: tájékozódás térben és időben, a Föld népeinek megismerése: nyitottság, érdeklődés a másság iránt, környezetünk megismerése- környezetünk védelme. 14

Művészetek: művészi alkotások el- és befogadása (alapvető esztétikai értékek elfogadtatása), környezetünk művészeti értékeinek ismerete, védelme, egyéni képességek szerint alkotóművészeti készségek kibontakoztatása: (önálló esztétikai értékrend kialakítása). Hon és népismeret: néprajzi ismeretek révén a hagyományok gyűjtése, a jellegzetes régi magyar tárgykultúra megismerése, értékességének tudatosítása. Informatika: logikus gondolkodásra nevelés, az önálló ismeretszerzés megkönnyítése. Életvitel és gyakorlati ismeretek: a háztartás önálló, minél ügyesebb vezetése. Testnevelés: a rendszeres testmozgás igényének kialakítása az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Iskolai, kihelyezett étkeztetés Mivel a NAT által is kiemelt fontosságú oktatási-nevelési cél az egészséges életmódra való nevelés, az iskolai étkeztetés kulcsfontosságú ennek kialakításában. Az iskola épületének tágas, kényelmes étkezője (étterem) van, melyben a gyermekek kényelmesen elsajátíthatják a kulturált étkezés szabályait. A reggelit, ebédet, uzsonnát az egy emelettel lejjebbi, engedélyekkel rendelkező étteremben fogyasztjuk, szerződésben rögzített feltételek szerint minden étkezéskor frissen készített hideg illetve meleg ételeket, a köztes étkezések pedig friss gyümölccsel, péksüteménnyel történnek. A kínai kultúrának nagyon fontos hagyománya a pontos időkben történő megfelelő összetételű és tápértékű, többnyire meleg konyhai ételek fogyasztása, így ezt a hagyományt megőrizve a gyermekek többnyire reggelire és uzsonnára heti két-három alkalommal is friss meleg ételt kapnak. Az 15

étteremmel külön kérésre megállapodunk, hogy fúziós konyha-szerűen igyekezzen magyaros-kínaias ételeket készíteni, egyesítve a két nemzet konyhájának egészséges és ízletes vonásait, ezáltal is könnyebbé téve a magyar konyhára való áttérést, annak megtanulását. Mindennapos testmozgás biztosítása Az egészséges életmód másik alappillére a rendszeres, belső motivációra végzett testmozgás. Ennek elsajátítását igyekszik elősegíteni a NAT által is előirányzott mindennapos testnevelés óra órarendbe történő beiktatása. Hetente két alkalommal minden gyermek úszás oktatáson vesz részt a közeli sportuszodában, ahová az uszoda által biztosított úszóiskolabusszal jutnak el a gyermekek a tanítók kíséretében. Heti három testnevelés óra keretében elsajátíthatják a testnevelés, a fontosabb tömegsportok alapjait, hetente egyszer délutánonként tánc és kézilabda oktató is meglátogatja iskolánkat, hogy a gyermekeket megtanítsa e két mozgáskultúra alapjaira. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, drogprevenció Tudományos megfigyelések által is bizonyított tény, hogy a szenvedélybetegségek kialakulásának veszélye azoknál az embereknél, akik tevékenyen le tudják kötni magukat és szabadidejüket, kisebb, mint azoknál a társaiknál, akik nem. Fontos faktorként jelenik meg a család és iskola mint példamutató intézmények. Mivel a gyermek életének majdnem kétharmad részét az iskolában tölti, az iskola minden munkatársának elöl kell járnia példaként, a felmerülő kérdéseket megbeszélni a gyermekekkel illetve az osztályfőnöki órákat úgy tervezni-szervezni, hogy ott rendszeresen feldolgozásra kerülhessen a szenvedélybetegségek témája. Az iskolának is rendszeresen szerveznie kell alkalmakat, egészségnapokat ahol szakértők mutathatják be (korosztályi sajátosságoknak megfelelően), milyen következményekkel járhat, hogyan térhetnek ki a velük járó hétköznapi kihívások elől. 16

A kábítószer, alkohol bármikor szembe jöhet velük az utcán is, ezért szituációs gyakorlatokkal, kvízekkel, játékokkal előre lehet gyakoroltatni velük egy-egy sémát, amellyel sikeresen elkerülhetik a szerek elutasításával járó konfrontációt. A szülőkkel rendszeresen konzultálva szükséges kialakítani az egészséges, tudatos életet, melybe a szenvedélybetegség-mentesség is szervesen beletartozik. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Tolerancia Az otthoni bántalmazás észrevétele, szóvá tétele, enyhítése és megszüntetése az egyik legnehezebben megvalósítható tanítói cél, melyre nagy hangsúlyt kell fektetni felismerés esetén. Az iskolai agressziót és zaklatást folyamatos jelenléttel, kollégák hospitálásának segítségével, gyermekek megfigyelésével lehet felismerni és felmérni. Amennyiben csíráját is tapasztalják a kollégák, közbelépnek, és empatikus kommunikációval, szükség esetén a többi gyermek bevonásával nevelnek a békés, toleráns együttlétre. Fenti esetekben iskolánk főbb feladatai közé tartozik: Empatikus kommunikáció és gondolkodás használata Prevenciós technikák és módszerek megismerése tréningek során Folyamatos egymással, szülőkkel és gyermekekkel történő kommunikáció, prevenciós játékok alkalmazása Baleset-megelőzés és elsősegély A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás ismereteinek oktatásának célja a balesetek megelőzése, illetve felmerült baleseteknél az elsősegély gyermekekre szabott nyújtása. Minden ismeretet gyakorlatba helyezve, pontosan, rendszeresen gyakoroltatva szabad csak a gyermekeket arra buzdítani, hogy alkalmazzák is a tanultakat. Az osztályfőnöki és környezetismereti órákba beépítve rendszeresen tanulják a gyermekek a különböző fogásokat. Egészségnapok keretében meghívott előadók segítik elmélyíteni a tudást. Az iskolai balesetek megelőzésének főbb eszközei: 17

Pontos, részletes jogi szabályozás, házirend. A szabályok megismeretetése és betartása Az iskolában használt eszközök szak- és rendeltetésszerű használata A tanulók valamennyi évfolyamon, tanév elején részt vesznek egy bizonyos munkavédelmi előadáson, melynek során minden pedagógus megismerteti őket az általa tanított tantárgy-beli eszközök, berendezések rendeltetésszerű és biztonságos használatával. Személyes higiéné Legfőbb célja a testi és lelki egészség megőrzése, fejlesztése. A lelki egészség kritériumai: munkaképesség, megoldott szociális beilleszkedés, örömképesség, önálló életvezetés képessége, és az életszerepeknek megfelelő viselkedés, az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság. Célunk az egészség és az egészséges környezet igényének kialakítása tanulóinkban. Kapcsolódó feladataink: Megtanítani, hogy alapérték az egészség Egészséges életmódra történő nevelés A káros szerekkel kapcsolatos folyamatos prevenció Egészségmegóvás alternatíváinak ismertetése Sport Napirend Környezetvédelem általi egészségkárosító hatások csökkentése Tréningek Kirándulások A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. Szocializáció Az iskola különböző programjaival, az osztályok szerveződésével lehetőséget nyújt arra, hogy minden tanulónak alkalma legyen megmutatni társainak saját értékeit, érdeklődését, próbát tehessen magáról. A különböző csoporthelyzetek a szocializáció biztosítékai, ezekben megtanulhatja a csoport szabályait, normáit elfogadni, illetve azt alakítani. 18

Az osztályokon belüli közösség formálása, kialakítása, az értékek megteremtése és megtartása állandó feladata mind az osztálytanítónak, mind a gyermekekkel foglalkozó munkatársaknak, és természetesen maguknak a gyermekeknek. Az alkalmazott munkamódszerek, a csoportmunkák, páros munkák mind-mind kiváló eszközei a közösségek tudatos formálásának, a pozitív minták nyújtásának és megtanításának segítségével. A csoportokat az alábbiakban létrejöttük szerint csoportosítottuk: Tanórához kötött iskolai tevékenységre jönnek létre Segítő csoport (mentorok) Az újonnan érkező gyerekek kortársi mentorálására önkéntes alapon létrehozott csoportok, akiknek a feladata az új gyermek segítése az iskola életében történő eligazodásban, a többi gyermekkel való kapocs megteremtésében. A lemaradó gyermekek kortársi mentorálása gyorsabbak segítségével. Alkalmi csoportok Az iskolai rendezvények levezényléséhez szükséges diákcsoportok, akik a dekoráció, gyermekek eligazítása stb. kortársi felelősségi körökhöz mérten. Művészeti és sportoló csoportok Tanulószobán belüli csoportok A csoportmunkák alkalmazásának NAT által is megfogalmazott céljai a következők: Egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése Közjóra való törekvés Tanulási képességek fejlesztése Értelem művelése Haza egymásért is felelős polgárává való nevelés Közösségformálás Kooperatív tanulás képességének kialakítása Empátia mélyítése Altruizmus bővítése Negatív minták hatásának csökkentése Pozitív légkör fenntartása az iskolában 19

Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az iskolai értékrend megismerése, elfogadása, viselkedés alakítása Elérésük feladatai: A gyermek személyiségének értékeinek továbbfejlesztése Személyes példamutatás Képességekhez mért változatos programok szervezése Kulcskompetenciák fejlesztése Empatikus kommunikációs képességek fejlesztése példamutatással és gyakorlatokkal, hogy a megszerzett tudások hasznosítását számukra előnyösen is elősegítik 5.1 Az iskolában működő szülői szervezetek és képviseleti lehetőségek Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályban tanulók szülei alkotják. Maguk közül képviselőket választanak. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, javaslataikat, véleményeiket az osztályban választott képviselőik vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezetének választmánya. A választmány munkájában az osztályok szülői szervezetének képviselői vehetnek részt. Az iskola szülői választmánya tagjai közül megválasztja az alábbi tisztségviselőket: - a választmány elnöke - a választmány vezetősége (öt tagú) Működésüket az SZMSZ szabályozza, a Szülői Munkaközösség tagjai ellátják a szülői érdekképviseletet is. A szülők érdekvédelmét és az információáramlást a Szülői Munkaközösség látja el, amelyet a szülők választanak. A Szülői Munkaközösség tagjai iskolai szülői választmányt hoznak létre. Az iskola szükség szerint fórumokat biztosít arra, hogy a szülők véleményét, javaslatát megismerje. Ezek a fórumok a következők: 20

Osztályokbeli szülői munkaközösségek Iskolai szülői választmány 5.2 A szülők részvételi lehetősége az iskola nevelő-oktató munkájában A szülői értekezleteken, személyes beszélgetéseken elhangzottak szerinti otthoni nevelés A programok kiválasztásában, szervezésében történő segítségnyújtás az osztályfőnökkel és az iskolavezetéssel történt előzetes egyeztetések alapján. A lebonyolításban történő segítségnyújtás (kísérés) Anyagi segítség nyújtása a tárgyi feltételek javításához, kirándulások sokszínűségének biztosításához, jutalmazáshoz önkéntes felajánlásokkal Más szponzorok fölkutatása Jótékonysági adományozási fórumok szervezése 5.3 A tanulókkal való együttműködés formái Az oktatás, az egész nap során: a tanulókkal tanítás-tanulás során, szünetekben, kirándulások, színházlátogatások folyamatos együttműködésre törekszünk. Ennek formái: párbeszéd, frontális munka, kis-és nagycsoportos foglalkoztatás. 5.4 A családdal való kapcsolattartás A harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolat érdekében a szülőkkel folyamatos, napi szinten beszélgetünk a felmerülő problémákról, azokról írásban (ímélen, ha szükséges, nyomtatott dokumentációval) is tájékoztatást küldünk. A hangsúlyt itt is a pozitív gondolkodásmódra, előremutató fejlődésre helyezzük, így a pozitív tapasztalásokat is megosztjuk a szülőkkel és gyermekekkel. A napi kapcsolattartás mellett személyre szabott fogadó órákat is tartunk, amelyeket a szülőkkel előre egyeztetve meghatározott időpontra szervezünk. 21

Az általános, mindenkit érintő témák pedig a szülői értekezletek keretében kerülnek megbeszélésre. Az iskola és a család kapcsolatát erősítik a közös családi kirándulások, a nyílt tanítási napok (melyeket igény szerint bármilyen időpontban engedelyezünk), és a gyerekek munkáiból összeállított kiállítások. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai és kötelezettségei, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és kötelezettségei 6.1 A pedagógus A pedagógiai program alapján a pedagógus felelősségteljesen végzi nevelő-oktató munkáját a rábízott tanulók fejlődése érdekében. Munkaköri kötelezettségeit a köznevelési törvény, a NAT, az iskolai munkaterv, az SZMSZ és az iskola vezetése együttesen határozzák meg. Ezen kívül feladatai és kötelességei még a pedagógusi fő kompetenciák alapján történő lelkiismeretes munkavégzés: Szakmán belüli folyamatos tanulás és önfejlesztés Tanórákra történő folyamatos felkészülés Határidők pontos betartása Dokumentációk (napló, óravázlatok, bizonyítványok, tájékoztatók, naprakész, precíz vezetése) A tanulók folyamatos motiválása, velük történő folyamatos gyakorlás, feladataik folyamatos ellenőrzése Folyamatos visszacsatolás a korábban tantultakhoz A tanulók folyamatos szóbeli, írásbeli és érdemjeggyel történő értékelése különböző számonkérési formák segítségével. Szükség szerinti differenciálás megvalósítása ideértve a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozását is. Empatikus gondolkodás és viselkedés Előítéletmentes véleményalkotás és gondolkodás 22

Az iskola munkatársaival történő családias, baráti kapcsolat kialakítása és fenntartása Szülőkkel történő napias, empatikus kapcsolattartás A felmerülő problémák segítő megoldására való törekvés Köteles az iskolai rendezvényeken jelen lenni A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előírtakat köteles betartani, a gyerekeknek a rájuk eső részt megtanítani, és a szabályokat betartatni A rábízott tanulók testi épségének megóvása Egészséges életmódra nevelés Szükség szerint köteles ellátni ügyeletet, helyettesítést és felügyeletet 6.2 Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök általános feladatai Példamutatás, a legmaximálisabban előítéletmentesen, minősítésmentesen gondolkodni, kommunikálni mindenkivel a gyermek környezetében Előírt adminisztráció teljesítése Szervezés, koordinálás Feladata alaposan megismerni a gyermekeket, személyiségükhöz igazodva iskolai kereteken belül egyéni bánásmódban részesíteni őket Kollégáival folyamatosan kapcsolatot tartani, velük a gyermekekről folyamatos, rendszeres, legalább heti íméles és személyes kommunikációt folytatni róluk, a fejlődésekről, a lemaradásokról Az osztály közösségi életének szervezésében irányító szerepet betölteni, együttműködni az osztály diákönkormányzatával A családdal folyamatosan kapcsolatot tartani, velük a gyermekekről folyamatos, rendszeres, legalább heti köríméles vagy személyes kommunikációt folytatni róluk, az általános fejlődésekről, a lemaradásokról; fogadó órák keretén belül egyéni konzultáció a diákokról. Foglalkozási terveinek tartalma 23

Helyzetelemzés, célok, feladatok megfogalmazása Családdal való kapcsolattartás Gyermekek napi rutinjához tartozó feladatok megfogalmazása, felelősi rendszer kidolgozása Tanulmányi kirándulások, osztályprogramok tervezése, szervezése Szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások szervezése, rendszerben tartása 7. A kiemelt figylemet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kislétszámú osztályaink (15 fő) lehetővé teszik kollégáinknak a viselkedési problémák időben történő felismerését, kezelését. Az iskola pedagógus kiválasztásakori alapvető szempontja a gyermekszeretet, az érzékenység, empátia-képessége, érzék a gyermekek tanításához. Ez a kiválasztási folyamat többlépcsős, beszélgetéseken, szituációs gyakorlatokon alapuló, a kollégák véleményét is figyelembe vevő folyamat, melynek a leglényegesebb funkciója, hogy az új kolléga személyiségét megismerve, az iskola és az új kolléga egymáshoz valóságát vizsgálva döntsön a kolléga személyéről. Ennek az erős kialakuló kapcsolati hálónak és érzelmi alapnak köszönhetően, ha felmerül a fent említett probléma, melyben a gyermek viselkedése akadályozza a többi tanuló előre haladását, sokkal hamarabb, hatékonyabban tudnak a megfelelő módszerek, magatartás alkalmazásával lépni a gond orvoslását illetően. A családot azonnal be kell vonni, segítséget kérni tőlük is, közös stratégiát kidolgozni. Sikeres munkájuk érdekében a tantestület tagjai rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, melyeken a prevenciós munka módszereinek alkalmazását gyakorolhatják, azokkal már meglévő tudásukat bővíthetik. A gyermekeket arra ösztönözzük, osztályfőnöki órákon szituációs gyakorlatokkal tanítjuk, hogy kortárs segítőcsoportokat tudjanak kialakítani, meghallgassák egymást, tanácsokat nyújthassanak egymásnak, ha arra szükséget mutatnak. 24

A gyermek- és ifjúságvédelmi munkakörben foglalkoztatott mentálhigiénés szakember feladata a gyermekek jogainak képviselete az iskolában, a társadalomban, a gyermek védelme. Mivel a családok zöme nem magyar állampolgár, a magyar jogrenddel nincsenek teljesen tisztában, e mentálhigiénés szakember feladatai közé tartozik még a szülők e téren történő folyamatos felvilágosítása is. Feladatai még: A viselkedésével gondot okozó tanulókkal való kapcsolat kialakítása, folyamatos a gyermek folyamatos mentális gondozása A tanítók, szakemberek együttműködésének koordinálása, kapcsolatuk fejlesztése Segítségnyújtás, konzultáció családnak, tanítóknak Kapcsolattartás a kerület civil szervezeteivel Szociális helyzet megismerése Egészségvédelmi, drog- és bűnprevenciós stratégia kidolgozása az iskola munkatársaival együttműködve POZITÍV megfogalmazásokkal élve, TILTÁSOK MINÉL KEVESEBB mennyiségű megfogalmazásával. Helyes életvitel lehetőségeinek megtanításával a gyermek választhat jó és jó között. Fenti stratégia mentén szabadidős programok, egészségnapok szervezésében való részvétel, kezdeményezés Kerületi, regionális, országos és nemzetközi pályázatok figyelemmel kísérése, megírásukban való részvétel. 7.1 Tanulási nehézségek, zavarok felismerése és kezelése Kollégák fent említett kiválasztási folyamatának eredményeképpen olyan szakemberek gyűlhetnek össze iskolánkban, akik a megjelenő, gyermekek tanulását nehezítő vagy akadályozó jelenségekre fokozottan érzékenyek, kezelésükben aktívan részt vesznek. Nagy százalékban helyesen felismerik, és lokalizálják a tanulási probléma eredetét, melyek lehetnek: fejletlen idegrendszeri és mozgáskoordinációs eredetűek érzékszervi nem helyes működési eredetűek 25

fejletlen kognitív képességek (képzelet, figyelem stb.) érzelmi háttérbeli problémák szociális, kulturális vagy nyelvi hátrányok lassabb munkatempó hosszú távú, speciális tanulási nehézségek mint diszkalkúlia, diszgráfia, diszlexia, beszédhibák, ill. az autizmus spektrum azon részén való elhelyezkedés, mely jellemzően a tanulási képességeket igen, de a kommunikácós képességeket nem annyira zavarja, és a tanulási képességeket vizsgáló bizottság véleménye szerint tipikus idegrendszerű társaival együtt nevelhető-oktatható. Az iskola, a pedagógusok vonatkozó feladatai Fentiek felismerése, minden magatartásbeli változás azonnali felismerése és a kollégákkal történő azonnali konzultáció. Amennyiben a gyermek felzárkóztatása meghaladja tanító képességét, fejlesztő pedagógus felkérése, aki a nevelés tanácsadóval szoros együttműködésben állítja össze gyermek fejlesztési tervét, ha szükséges további vizsgálatokat kezdeményez. A kivizsgálás nehézségekbe ütközhet egy hazánkba csak néhány hónapja érkezett gyermeknél, amennyiben a helyzet súlyosnak bizonyul, természetesen a vizsgálatot tolmács segítségével javasoljuk megtenni, felgyorsítandó ezzel a pontos diagnózis elkészítését. 7.3 Beilleszkedési, magatartási zavarokkal összefüggő teendők Az okok azonosítása és felismerése Okok: Eltérő kultúrából frissen átkerült gyermek személyiségben fellépő zavara Más oktatási rendszerre való átszokás Családban történt/ő események Tanulási problémák (taglalásukat ld.fent) Betegség 26

Felismerésük sok beszélgetésen, játékon és odafigyelésen alapszik. Megjelenési formájuk lehet kifelé irányuló és befelé irányuló. Amennyiben mások ellen irányul, és agresszíven, zavaróan jelenik meg, a kollégáknak igyekezniük kell személyes varázsukat alkalmazni: a gyermeket kiemelni társai közül, egyéni feladatokat rábízni, megmutatni neki, hogy bizalmuk van benne, csak az alkalmazott dühlevezetési technikáit szeretnék szelidíteni ill. segítséget nyújtani neki abban, hogy ő maga szelídíthesse dühét. Játékokkal, beszélgetésekkel, helyzetbe kerüléskor pedig azonnali kiemeléssel, segítségadással tehetjük ezt meg. Amennyiben a magatartási zavar magába fordulóként jelenik meg, megint másképp közelítünk: a gyermeket társai bizalmával megerősítve buzdítjuk a negatív érzelmekből való kiemelkedésre, a tanító dicséretének folyamatos megerősítésével. Minden esetben a közösségbe való besegítéssel érhetünk el tartós javulást. Csoportmunkákkal, játékokkal, közös kirándulásokkal segítünk folyamatosan. Tartósan felmerülő probléma esetén: A szülővel való állandó kapcsolat miatt könnyebben érhetjük el, hogy közreműködve, együtt kereshessük meg a kiváltó okokat, kezelhessük őket Amennyiben szükséges, a mentálhigiénés szakember segítségével heti rendszerességben kaphat egyéni és csoporton belüli fejlesztést a gyermek. Amennyiben szükséges, pedagógiai asszisztens és fejlesztő pedagógus alkalmazásával heti/napi rendszerességben kaphat egyéni és csoporton belüli fejlesztést a gyermek. Az iskolai beilleszkedést elősegítő tevékenységek Az első osztályosok iskolakezdéskor anyával vagy apával eljöhetnek a tanteremig. A szülők, amennyiben igény adódik, az öltözőben való kabát- és cipőlevétel után a teremben is jelen lehetnek még fél órát egy-két héten keresztül. A gyermekeket igyekszünk olyan környezethez szoktatni, amelyben a tanító és a szülő is egyformán jelen lehet, és minden felnőtt igyekszik a másikkal együttműködve biztosítani az ő biztonságos és boldog életét. 27

Az iskola egész szellemisége, fent említett korábbi feladatok is mind-mind a gyermek beilleszkedését segítik elő. 7.4 A kivételes képességű tanulók A kivételes képességgel, tehetséggel rendelkező tanulók felismerése A most következő részt hazánk A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) honlapjáról szóról-szóra átvesszük. Forrása: http://tehetseg.hu/mi-tehetseg I. A tehetség fogalma, fajtái A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetségterületeken. 28

A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből sokféle van, a Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott. E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testimozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A mellékelt Piirto-modell még differenciáltabban jelzi a tehetség fajtáit (1.ábra). A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény. Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. II. A tehetség kibontakozása és fejlődése Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként formálódhatnak. E fejlődési folyamatot és a benne szerepet játszó legfontosabb tényezőket foglalja össze a Gagné-féle modell (2. ábra). Amint látható, soktényezős tehát a tehetség fejlesztésének folyamata, s a képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből 29

teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki. Azt a sokak által megfogalmazott tételt is világosan mutatja az előző ábra, hogy az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken. Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor alapozó korszaknak tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy törődünk velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad elkülöníteni a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat. Az iskoláskor természetesen már más lehetőségeket kínál, azonban itt is óvatosan kell eljárnunk. A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit (lásd a 30

korábbi felsorolást) kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség pl. matematika, nyelv, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani. A felső tagozat (illetve az ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség. Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos - nemcsak az intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt ha megtaláltuk a tehetséget speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni. A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb. Ezek mindegyike hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak. Egyrészt a tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni ekkor sem. Másrészt még ekkor is lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén. Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra. A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a felsőoktatásban tudjuk feltenni - széles skálán értelmezve ezt a felsőfokú szakképzéstől a BA-n és MA-n át a PhD-ig. Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása, meghatározó, hogy a tanulmányok után milyen munkahelyi feltételeket tudunk biztosítani a tehetség teljesítményképes működéséhez és továbbfejlődéséhez. III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai 31

Amint a tehetség-összetevők és a fejlődési folyamat előző bemutatása már jelezte, sok buktatója van a tehetséggondozásnak. Ezek közül most csak a nagyobb, átfogó építőköveket vesszük szemügyre, kiemelten a kitüntetett szerepű iskolai tehetséggondozást: a tehetség azonosítása, felismerése, a programok célkitűzései, szervezeti formák, gazdagítás, dúsítás, tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók, együttműködés a családdal. 1. A tehetség azonosítása, felismerése Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó gyakorlati munkának. Ehhez itt most csak néhány alapelvet foglalunk össze. Ezek a következők: Az azonosításhoz a korábban bemutatott Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat, mind a négy összetevőre figyelnünk kell. A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek. A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. 2. A tehetségfejlesztő programok célkitűzései Mindenekelőtt ismételten kiemelendő, hogy a fejlesztés során a korábban felsorolt négy tehetség-összetevőre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két 32

főirányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni: a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal), szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. 3. A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet: természetesen a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell ezek közül választani. Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében. Csak felsorolásszerűen a világszerte leggyakrabban alkalmazott keretek: tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.), fakultáció, speciális osztály, délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.), hétvégi programok, nyári kurzusok, mentor-program. 4. Gazdagítás, dúsítás Tartalmi szempontból a legfőbb alapelve az iskolai tehetséggondozásnak a gazdagítás. Célja alapvetően az ismeretek és az elsajátítási folyamat kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. A fő kérdés itt, hogy mennyiségi vagy minőségi dominanciájú legyen-e a 33

gazdagítás? Passow irányelvei támpontul szolgálnak a gyakorlati fejlesztő munkához, s bizonyítják, hogy a minőségi dúsításra kell a hangsúlyt helyezni. Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. Tempóban történő gazdagítás : a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társaiknál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható. A tartalmi gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni: ki kell használni a tanulók egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését, illetve ezeket fejleszteni is kell. A feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben. Renzulli Gazdagítási Triász Modellje az előző elveket szervesen ötvözve kínál támpontokat a programok készítéséhez, különös tekintettel a tehetséges gyerekek érdeklődési körének feltárására, valamint szélesítésére. Ennek kiemelt szerepet kell kapnia a programokban. 5. Tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók Már az előzőekből is kitűnik, hogy a tantestület tagjainak egész sor speciális feladatot kell megvalósítaniuk a kiemelt tehetséggondozásban. Ennek sikeres megvalósításához jól elkülöníthetők bizonyos funkciók és tevékenységkörök (Eyre). A következő munkamegosztás megfelelő kereteket biztosít: Programvezető (igazgató, igazgatóhelyettes): általános áttekintés, bátorítás, segítés, ellenőrzés, a téma napirenden tartása. Munkaközösség vezetők: átfogó programok készítése, tanórai és tanórán kívüli gondozás, folytonosság és előrehaladás, forrásanyagok biztosítása, hatékonyság ellenőrzése. Tehetséggondozó koordinátor: össziskolai azonosító és ellenőrző programok készítése, órán (iskolán) kívüli tevékenységek koordinálása, mentor-programok és versenyek irányítása. 34