Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Hasonló dokumentumok
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 35. Bács- Kiskun.

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Főváros. 32 Pest

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 39. Bács- Kiskun.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest május

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest november

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről. A magán-munkaközvetítők mutatói 2007.

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2016-BAN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2017-BEN

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai május FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

Összefoglaló. Foglalkoztatási Hivatal. a munkaerı-kölcsönzık évi tevékenységérıl. Budapest május

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Munkaerő-piaci helyzetkép

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Adminisztráció

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján

Intenzíven terjed az influenza

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

Mire adhat választ az OSAP 1665 felnőttképzési statisztika?

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Heringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

ÜGYFORGALMI ELEMZÉS I. FÉLÉV

Átírás:

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2012. évi tevékenységéről Vas 25 18 Győr- Moson- Sopron Zala 42 Veszprém Somogy 24 14 Budapest 328 Jász- Nagykun- Szolnok 13 Komárom- Esztergom 31 Tolna Fejér 28 7 Nógrád Pest 44 Bács- Kiskun 22 4 Heves 9 Csongrád 24 Borsod- Abaúj- Zemplén 35 Békés 8 Hajdú- Bihar 18 Szabolcs- Szatmár- Bereg 9 31 db - (5) 10 db 30 db (10) Baranya 1 db 9 db (5) 24 A működő magán-munkaközvetítők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a 2012. december 31-ei állapot alapján (db) Budapest 2013. május

Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 2

Tartalom Tartalom... 3 I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 7 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2012. évben... 10 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 15 IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 20 V. A magán munka-közvetítők tevékenységének fajlagos mutatói... 22 3

I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magánmunkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai 2012. december 31-én 494 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 233 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 727 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 1,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A tárgyévben összesen 99 db székhely, 69 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 64 db székhely, 62 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 474 db, a telephelyek száma pedig 223 db volt, együttes számuk 697 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 378 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 59 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek 4

körében 204 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve 18 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül 24 db jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás volt, a nonprofit szervezetek száma pedig 1 db-ot tett ki. A telephelyeknél 1 db jogi személyiség nélküli nonprofit szervezetet találunk. Emellett 12 db székhely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy a 697 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 391 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben, 2011-ben pedig 398 db volt a számuk. Tehát összességében kis mértékben változott számuk. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők székhely és telephely együttesen 38,6%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, közel 40,0%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2011-hez képest 21,3%-ponttal emelkedett a belföldre és külföldre egyaránt munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását, arányuk mindkét esetben meghaladja az 50,0%-ot. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a Fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató valamivel több, mint 45,0%-a volt itt található, Pest megye esetében azonban 10,0% alatti arányokkal találkozhatunk. Emellett a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, előbbi esetben a működő, illetve az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők aránya meghaladja a 10,0%-ot, utóbbiban pedig a 9,0%-ot. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében, Közép- Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom megyében volt megtalálható a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a 2012. december 31-ei állapot szerint. 5

A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a 2012. december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) számának száma megoszlása Index, 2012/2011 (%) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) számának száma megoszlása Index, 2012/2011 (%) db % db % Budapest 328 45,1 101,5 316 45,3 106,4 Pest 44 6,1 95,7 36 5,2 100,0 Közép-Magyarország 372 51,2 100,8 352 50,5 105,7 Fejér 28 3,9 93,3 28 4,0 93,3 Komárom-Esztergom 31 4,3 124,0 29 4,2 161,1 Veszprém 14 1,9 87,5 11 1,6 78,6 Közép-Dunántúl 73 10,0 102,8 68 9,8 109,7 Győr-Moson-Sopron 42 5,8 105,0 41 5,9 102,5 Vas 25 3,4 113,6 25 3,6 113,6 Zala 18 2,5 78,3 18 2,6 78,3 Nyugat-Dunántúl 85 11,7 100,0 84 12,1 98,8 Baranya 24 3,3 126,3 23 3,3 121,1 Somogy 24 3,3 96,0 24 3,4 104,3 Tolna 7 1,0 87,5 7 1,0 87,5 Dél-Dunántúl 55 7,6 105,8 54 7,7 108,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 4,8 85,4 35 5,0 92,1 Heves 9 1,2 112,5 9 1,3 112,5 Nógrád 4 0,6 80,0 4 0,6 80,0 Észak-Magyarország 48 6,6 88,9 48 6,9 94,1 Hajdú-Bihar 18 2,5 94,7 18 2,6 94,7 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,8 92,9 13 1,9 92,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 1,2 180,0 9 1,3 180,0 Észak-Alföld 40 5,5 105,3 40 5,7 105,3 Bács-Kiskun 22 3,0 122,2 22 3,2 122,2 Békés 8 1,1 133,3 8 1,1 133,3 Csongrád 24 3,3 114,3 21 3,0 110,5 Dél-Alföld 54 7,4 120,0 51 7,3 118,6 Összesen 727 100,0 101,8 697 100,0 105,3 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2012-ben összesen 11,2 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak 1. A nettó árbevétel a legnagyobb az adminisztratív szolgáltatás (3,1 milliárd Ft), a feldolgozóipar (2,9 milliárd Ft) és a vendéglátás (1,8 milliárd Ft) területén volt a tárgyévben. E három nemzetgazdasági ágban csoportosult a 2012. évi nettó árbevétel 69,0%-a. 1 A magán-munkaközvetítők által, a közvetített munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a közvetítés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 6

A legalacsonyabb árbevételt a közigazgatás, az oktatás és a víz- és hulladékgazdálkodás ágakban találjuk. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (1,1 milliárd Ft), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, a járműgyártás (0,3 milliárd Ft) és a gyógyszergyártás (0,3 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégeknél találjuk. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 68,0%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 32,0%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal ebben a tekintetben az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (4,5 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (2,7 milliárd Ft-os árbevétel). A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (2012) Állománycsoport Nettó árbevétel (Ft) Szakmunkás 766 949 759 Betanított munkás 2 687 519 040 Segédmunkás 136 227 524 Fizikai összesen 3 590 696 323 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 4 515 259 970 Vezető, felső vezető, irányító 3 114 837 675 Szellemi összesen 7 630 097 645 Mindösszesen 11 220 793 968 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma 2 2001 és 2010 között 2003, 2004 és 2009 kivételével növekedést mutatott. 2010-ben számuk elérte az 1,5 millió főt. A 2010-et követő mindkét évben a munkát keresők számának csökkenése figyelhető meg. 2011-ben közel felére esett vissza számuk, ezt követően 2011-ről 2012-re további 2 A munkát keresők számánál szükséges figyelembe venni, hogy egy munkát kereső egy évben egy közvetítőhöz többször is bejelentkezhet, továbbá egy személy egy adott magán-munkaközvetítőt többször is felkereshet. 7

fő 26,1%-os csökkenés következett be. A tárgyévben összesen 595,0 ezer munkát keresőt regisztráltak rendszereikben a magán-munkaközvetítők. 1 600 000 Munkát keresők számának alakulása (fő) 1 494 842 1 400 000 1 200 000 1 250 782 1 239 147 1 000 000 800 000 600 000 636 161 723 363 805 532 594 974 400 000 200 000 303 773 281 754 372 474 272 581 0 13 078 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 A munkát keresők számának ily mértékű csökkenése elsősorban a Fővárosban (191,5 ezer fővel) és Komárom-Esztergom (79,2 ezer fővel) megyében koncentrálódott 2012-ben. Ezen túlmenően Veszprém (4,7 ezer fővel), Csongrád (2,2 ezer fővel), Nógrád (1,6 ezer fővel) és Heves (0,1 ezer fővel) megyében csökkent a közvetítőkhöz fordulók száma. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben jelentősebb mértékű növekedés zajlott le, így Somogy (29,8 ezer fővel), Fejér (13,9 ezer fővel) és Hajdú-Bihar (6,7 ezer fővel) megyében. A korábbi évekhez hasonlóan a Fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2012-ben az összlétszám 55,4%-a (329,7 ezer fő) tartozott ide területileg. Budapestet Győr-Moson-Sopron követi, ahol a közvetítők segítségét kérők 17,5%-a (104,1 ezer fő) volt található a tárgyévben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 41,9%-a (249,1 ezer fő) nem rendelkezett, 58,1%-uk (345,9 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresők közel fele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki a tárgyévben, a második meghatározó csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, 8

szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 12,2%-át, a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők pedig 11,6%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek és a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya 4,0-5,0% között mozgott. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2012) Iskolai végzettség Munkát keresők száma, fő Munkát keresők számának megoszlása, fő 8 általános vagy kevesebb 25 826 4,3 Szakiskola, szakmunkásképző 106 309 17,9 Szakközépiskola 69 268 11,6 Gimnázium 72 814 12,2 Technikum 28 969 4,9 Egyetem, főiskola 291 788 49,0 Összesen 594 974 100,0 Az iskolai végzettség mellett az állománycsoport szerinti összetételt is érdemes megvizsgálni, hiszen a két tényező szoros kapcsolatban áll egymással. Így a felsőfokú végzettséggel rendelkezők dominanciájának következtében a szellemi foglalkozásúak vannak túlsúlyban az állománycsoportokat illetően, arányuk a tárgyévben 66,5%-os volt. 2011-hez képest 9,2%-ponttal magasabb ez az arány, a növekedés az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak aránynövekedésének köszönhető. A munkát keresők állománycsoport szerinti összetételében ugyanakkor csökkent a fizikai foglalkozásúak súlya (12,0%-ponttal), amely elsősorban a betanított munkások, másodsorban pedig a segédmunkások aránycsökkenésével magyarázható. Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 58,8%-a volt férfi, 41,2%-a pedig nő, az előző évhez viszonyítva ez azt jelenti, hogy 5,8%-ponttal emelkedett a férfiak aránya. A korstruktúrával kapcsolatban is változást tapasztalhatunk 2011-hez képest, ugyanis 9,3%-pontos növekedés mellett 59,1%-ra nőtt a 25-49 éves korcsoport aránya, ezzel párhuzamosan 32,2%-ról 24,0%-ra csökkent a 25 év alattiaké. A legidősebb korkategóriába tartozók aránya lényegesen nem változott, a tárgyévben 16,9%-os volt. 9

fő IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2012. évben A 2012. évben a magán munkaerő-közvetítők összesen 118,0 ezer közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések 3 száma 33,3 ezer volt. Az előző év adatával összehasonlítva megállapítható, hogy 2012-ben 13,4 ezer fővel (28,7%-os csökkenés) kevesebb munkát keresőt sikerült elhelyezni. 50 000 45 000 40 000 A sikeres közvetítések számának alakulása, fő (2000-2012) 39 411 46 663 35 000 30 000 28 207 26 315 31 379 29 233 31 309 33 260 25 000 20 000 22 445 21 512 19 923 19 945 19 728 15 000 10 000 5 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Az összes sikeres közvetítés több mint háromnegyede (76,3%-a) a Fővárosban történt, összesen 25,4 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 34,3%-kal kevesebb. Emellett az összes sikeres közvetítésen belül is kisebb szeletet tudott a Főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis a 33,3 ezer közvetítés 76,3%-a tartozott ide 2012-ben, egy évvel korábban viszont 82,8%-os volt ez az arány. A többi megyében az összes sikeres közvetítéshez viszonyítva az adott megyében sikeresen munkához juttatott munkavállalók aránya nem érte el az 5,0%-ot. Egyedül Győr- Moson-Sopron megye közelítette meg ezt az arányt (4,7%), a legkisebb arányszámokat pedig Heves (0,1%), Zala (0,2%) és Tolna (0,2%) megyében találjuk. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a sikeresen közvetítettek létszáma. 2011-hez képest Somogy megyében közel 3 Egy munkavállaló annyiszor kerül figyelembe vételre, ahányszor az adott év folyamán sikeresen kiközvetítésre került. 10

négyszeresére, Nógrád megyében több mint háromszorosára, Győr-Moson-Sopron megyében közel kétszeresére, Zala megyében pedig közel másfélszeresére emelkedett a sikeresen munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Hajdú-Bihar megyében 77,8%-kal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 54,5%-kal, Heves megyében 46,3%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 37,5%-kal esett vissza a sikeresen kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében a csökkenés folyamata volt a mérvadó. A sikeresen munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a szakmunkások, illetve a betanított munkások. A szellemiek között az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak voltak a meghatározóak. A sikeres közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2012) Sikeresen Sikeresen közvetített közvetített Állománycsoport munkavállalók munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Szakmunkás 8 773 26,4 Betanított munkás 8 380 25,2 Segédmunkás 2 834 8,5 Fizikai összesen 19 987 60,1 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 10 038 30,2 Vezető, felső vezető, irányító 3 235 9,7 Szellemi összesen 13 273 39,9 Mindösszesen 33 260 100,0 A 33,3 ezer sikeres közvetítés során 19,1 ezer férfi (57,6%) és 14,1 ezer nő (42,4%) sikeres elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely a nemek egymáshoz viszonyított arányát tekintve nem tér el pregnánsan az egy évvel korábbitól. A legtöbb elhelyezett munkavállaló szakiskolai, szakmunkásképző (27,0%), felsőfokú (25,9%) és szakközépiskolai (24,2%) végzettséggel rendelkezett 4. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők valamivel több, mint 10,0%-os arányt képviseltek az összes elhelyezetthez viszonyítva, a gimnáziumi érettségizettek aránya 9,3%-os volt. 4 Az adatok összehasonlítását csak bizonyos iskolai végzettség szerinti kategóriákban vizsgáljuk meg az adatlapok változása miatt. 11

A 2011. évhez képest ezek az adatok a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 3,1%-pontos növekedését, továbbá a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők arányának 6,7%-pontos csökkenését jelentik. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ha végzettségenként a közvetítettek számának változását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében lényegesen kisebb a sikeresen közvetítettek számának visszaesése. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeresen közvetített munkavállaló (60,8%-uk) a 25-49 éves korcsoportba tartozott, 28,3%-uk a 25 év alattiakhoz, 10,9%-a pedig az 50 év felettiekhez. 2011-hez viszonyítva 9,2%-ponttal csökkent az 25 év alattiak, és 3,7%-ponttal nőtt a 25-49 éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 5,4%-pontos növekedés következett be a legidősebb korcsoportban. A legfiatalabb korcsoportot nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette a legnagyobb csökkenés, hanem az egyes korcsoportokban a sikeresen közvetítettek száma is itt mérséklődött a leginkább. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az 50 év felettieknél több munkavállalót sikerült kiközvetíteni. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 33,7%-a volt ide sorolható (11,2 ezer fő). A 2011. évvel megegyezően a vendéglátás (18,7%) és az adminisztratív szolgáltatás (8,5%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése. 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba sikeresen kiközvetített munkavállalók aránya kismértékű növekedést mutatott (3,6%-pontos), viszont a vendéglátásban (10,7%-pont) és az adminisztratív szolgáltatás (1,4%-pont) területeken csökkenés valósult meg. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ezekbe az ágakba kiközvetített munkavállalók száma ugyanakkor csökkent 2011-ről 2012-re, növekedés csak az energiaiparban, az egyéb szolgáltatás területén, az építőiparban, a víz- és hulladékgazdálkodás, a szállítás, raktározás és a pénzügyi szolgáltatás területeken történt. Összességében azt mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2012-ben kevesebb munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban. 12

fő 12 000 A sikeres közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2012) 11 224 10 000 8 000 6 000 6 210 4 000 2 000 198 42 237 356 1 430 1 353 2 594 2 233 1 435 30 742 2 831 6 66 418 76 1 779 A feldolgozóiparon belül a gépi, gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes sikeres közvetítés 20,1%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. 5 Továbbá fontos kiemelni, hogy a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység, a járműgyártás és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatokban nőtt a tárgyévben kiközvetített munkavállalók száma 2011-hez viszonyítva. Minden további ágazatban csökkent a sikeresen kiközvetített létszám. A legtöbb munkát keresőt a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásokba közvetítették sikeresen a magán-munkaközvetítők, az összes sikeres közvetített 26,5%-a sorolható be ebbe a foglalkozási főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 23,3%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 13,1%-a. Az említett három foglalkozási főcsoportba összesen 21,0 ezer sikeres közvetítés történt, amely az összes sikeres közvetítés 63,0%-át jelenti. 5 Az összes sikeres közvetítés %-ában nézve. 13

A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2012) Sikeresen Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Sikeresen közvetített munkavállalók száma, (fő) közvetített munkavállalók számának megoszlása, (%) Fegyveres szervek foglalkozásai.... Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 1 271 3,8 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 4 372 13,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 3 067 9,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 2 184 6,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 2 877 8,7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 99,3 Ipari és építőipari foglalkozások 2 798 8,4 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 8 827 26,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 7 765 23,3 Összesen 33 260 100,0 A tárgyévben az összes sikeres közvetítés 80,5%-a belföldre (26,8 ezer fő), 19,5%-a (6,5 ezer fő) pedig külföldre történt. A 2011. évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 6,9%-ponttal nőtt a külföldre történt sikeres közvetítések aránya. Ehhez hasonló mértékű és azonos irányú változás már 2010 és 2011 között is megfigyelhető volt, akkor 6,6%-pontos növekedést regisztráltunk. Emellett még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy összesen 28,7%-kal csökkent a sikeres közvetítések száma 2012-ben. Ez a csökkenés kizárólag a belföldre történő sikeres közvetítéseknek a mérséklődéséből fakad, hiszen a külföldre történt sikeres közvetítések száma nőtt, 10,4%-kal. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók belföldre irányuló sikeres munkához juttatásának száma 44,4%-kal csökkent. 14

IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása 2012. december 31-ig összesen 116,4 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 32,5 ezer bizonyult sikeresnek (27,9%) és 84,0 ezer volt sikertelen (72,1%). 6 Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy lecsökkent a magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek aránya 42,0%-ról 27,9%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig 54,9%-ról felszökött 72,1%-ra. 2012-ben összesen 26,6 ezer munkavállalót belföldre, 5,8 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre sikeresen közvetített magyarok száma 34,5%-kal csökkent, a külföldre közvetítetteké ugyanakkor 6,5%-kal emelkedett 2011-hez képest. A közvetítés iránya Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő (2011-2012) 2012 2011 Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen 77 382 26 622 104 004 56 672 40 622 99 993 6 573 5 829 12 402 3 676 5 475 9 885 Összes közvetítés 83 955 32 451 116 406 60 348 46 097 109 878 A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek 76,6%-a a Fővároshoz köthető, továbbá akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a Főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő sikeres közvetítés több mint 80,0%-a a Fővároshoz kapcsolható, ellenben a külföldre történő közvetítésnél ez az arány mindösszesen 51,1%-ot tett ki. A külföldre történő közvetítésekből ugyanis Győr-Moson-Sopron, Somogy, Borsod-Abaúj- Zemplén és Komárom-Esztergom megye együttesen jelentősebb részesedéssel rendelkezett 2012-ben. Szemben a 2011. évi adatokkal, ahol a külföldre történő közvetítések is Budapesten koncentrálódtak. 6 A 2012. december 31-ig folyamatban lévő közvetítéseket itt figyelmen kívül hagyjuk, hiszen eredményük nem ismert. 15

A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2012) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összesen belföldre külföldre összesen történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest 21 880 2 977 24 857 82,2 51,1 76,6 Pest 724 34 758 2,7 0,6 2,3 Közép-Magyarország 22 604 3 011 25 615 84,9 51,7 78,9 Fejér 464 11 475 1,7 0,2 1,5 Komárom-Esztergom 328 382 710 1,2 6,6 2,2 Veszprém 100 17 117 0,4 0,3 0,4 Közép-Dunántúl 892 410 1 302 3,4 7,0 4,0 Győr-Moson-Sopron 589 757 1 346 2,2 13,0 4,1 Vas 120 10 130 0,5 0,2 0,4 Zala 78 78 0,3 0,0 0,2 Nyugat-Dunántúl 787 767 1 554 3,0 13,2 4,8 Baranya 195 70 265 0,7 1,2 0,8 Somogy 186 591 777 0,7 10,1 2,4 Tolna 69 10 79 0,3 0,2 0,2 Dél-Dunántúl 450 671 1 121 1,7 11,5 3,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 498 507 1 005 1,9 8,7 3,1 Heves 11 10 21 0,0 0,2 0,1 Nógrád 37 246 283 0,1 4,2 0,9 Észak-Magyarország 546 763 1 309 2,1 13,1 4,0 Hajdú-Bihar 95 95 0,4 0,0 0,3 Jász-Nagykun-Szolnok 82 9 91 0,3 0,2 0,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 116 9 125 0,4 0,2 0,4 Észak-Alföld 293 18 311 1,1 0,3 1,0 Bács-Kiskun 112 46 158 0,4 0,8 0,5 Békés 710 710 2,7 0,0 2,2 Csongrád 228 143 371 0,9 2,5 1,1 Dél-Alföld 1 050 189 1 239 3,9 3,2 3,8 Összesen 26 622 5 829 32 451 100,0 100,0 100,0 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekre. Gondolunk itt arra, hogy a magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, az adminisztratív szolgáltatás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeresen közvetített 38,5%-a, a vendéglátás területén 17,0%-a, az adminisztratív szolgáltatások területén 9,4%-a található. 2011-hez képest a sikeresen elhelyezett munkavállalók aránya a feldolgozóiparban nőtt (5,0%-ponttal), a 16

vendéglátásban ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent (10,4%-ponttal), míg az adminisztratív szolgáltatások esetében lényeges változás nem következett be. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a vendéglátásnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes sikeresen külföldre közvetített magyar állampolgár 27,1%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 18,8%-ponttal alacsonyabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2011-ben a szállítás, raktározás volt a második legfontosabb gazdasági ág, viszont a tárgyévben már az építőipar vette át a helyét, a kiközvetítettek 16,5%-át sikerült ebben az ágban elhelyezni. Harmadikként említhetjük a szállítás, raktározást továbbá az egyéb szolgáltatás területeket. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási, az ipari és építőipari és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) valamint a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokat kell megemlítenünk. A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2012) Magyar állampolgárok esetében a Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt sikeres (FEOR'08) sikeres közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai.... Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 4,5 0,9 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 14,0 9,6 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 9,8 5,7 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 7,9 0,9 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 5,1 24,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,1 1,1 Ipari és építőipari foglalkozások 4,4 24,3 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 29,4 13,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 24,7 19,4 Összesen 100,0 100,0 17

A belföldre sikeresen közvetített magyar munkavállalók közül 14,5 ezer főt (54,3%) fizikai foglalkozásokba, 12,2 ezer főt pedig (45,7%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott (9,3 ezer fő) mellett a betanított munkások száma volt a meghatározó (7,6 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikaiak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (85,5%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mindösszesen 14,5%-ot tett ki. Mind a belföldre mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a 25-49 éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 61,3%-ot, utóbbiak aránya 57,6%-ot tett ki 2012-ben. A 25 év alattiak aránya mindkét közvetítési irányt figyelembe véve 27,0% és 33,0% között mozgott, az 50 évesek és ennél idősebbek aránya 10,0-11,0% között alakult. 2011-hez képest a belföldre (9,8%-ponttal) és a külföldre (7,5%-ponttal) sikeresen közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya egyaránt csökkenést mutatott, ezzel szemben a 25-49 korkategóriába tartozók és az 50 évesek és ennél idősebbek aránya emelkedett. A 25-49 évesek aránya a külföldre közvetítettek, míg az 50 évesek és ennél idősebbek aránya a belföldi közvetítettek körében nőtt jelentősebben. A belföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok 54,0%-a volt férfi, 46,0%-a nő, a külföldön eredményesen munkába helyezetteknél a férfiak aránya 70,7%-ot, a nők aránya 29,3%-ot tett ki. Ebben a tekintetben annyi változást emelhetünk ki, hogy a külföldre történt közvetítések esetében 6,3%-ponttal nőtt a férfiak aránya, viszont a belföldre történt közvetítéseknél a nők aránya emelkedett 3,7%-ponttal. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2012-ben külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (40,5%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett, másodsorban szakközépiskolai érettségivel (21,7%-uk), a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 18,2%-os volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 14,5%-os. Kiemelendő, hogy a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya a belföldre közvetítetteknél lényegesen alacsonyabb (16,5%-ponttal), de ugyanezt mondhatjuk el a gimnáziumi érettségivel rendelkezők esetében is. Ezzel szemben a felsőfokú iskolai 18

fő végzettséggel rendelkezők között lényegesen magasabb sikeresen elhelyezettek aránya a belföldön kiközvetítettek körében (28,5%-os) a külföldön munkát vállalókéhoz (14,5%-os) képest. A szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya 2011-ben még a belföldre sikeresen kiközvetítettek között volt lényegesen magasabb a külföldre közvetítettek köréhez viszonyítva, azonban 2012-ben éppen ennek ellenkezőjét tapasztaltuk. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2011-ben volt magasabb a külföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a belföldre közvetítettek köréhez képest, majd 2012-ben megfordultak az arányok. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. Az 5,8 ezer külföldre közvetített állampolgár közül 4,7 ezer főt az Európai Unió valamely tagállamába, 0,1 ezer főt valamely egyéb európai országba, 1,1 ezer főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Ausztriában, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. 1 200 1 000 A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, fő (100 főt meghaladó esetek) 1 111 1 056 1 043 883 800 600 577 400 200 287 160 148 143 Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot és Norvégiát, az Európán kívüli országok közül további példaként pedig Kazahsztánt, Izraelt és Hongkongot. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2011-hez képest a közvetítések legfontosabb célországai nem változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden 19

kitérni. Ausztriába például 2011-ben 0,6 ezer főt sikerült kiközvetíteni, 2012-ben viszont már 1,1 ezer főt, tehát közel kétszer annyit. E növekedésnek eredményeképpen átvette az Amerikai Egyesült Államok 2011-ben még elfoglalt első helyét. Hollandia 2011-ben is a második helyet foglalta el a sikeresen kiközvetítettek célországainak listáján, amelyen Németország a harmadik helyet foglalta el. 2012-ben 14,8%-kal emelkedett az előző évhez képest az Európai Unió valamely tagállamába sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók száma. Ebben a növekedésben jelentős szerepe van azokat a tagállamokat figyelembe véve, amelyek az eddigiekben is relevánsnak bizonyultak az Ausztriába, Ciprusra, Hollandiába, Németországba történt közvetítések növekedésének. De ide sorolhatjuk még Görögországot vagy Romániát is, amely országokba hirtelen megugrott a kiközvetített magyar állampolgárok száma 2012- ben, azonban az e két országba történt közvetítések száma még így is jelentősen elmarad a legfontosabb célországok adataitól. Végül meg kell említenünk az Egyesült Királyságot, ahol 61,2%-kal, valamint Franciaországot, ahol 39,1%-kal csökkent a sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók száma, amelyek viszont a korábbi években releváns célországnak bizonyultak. IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2012-ben összesen 0,8 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeresen, amely a 2011. évi adathoz képest 42,9%-os növekedést jelent, amely növekmény elsődlegesen a külföldre történt sikeres közvetítésekből táplálkozik. A sikeresen közvetített külföldi állampolgárok több mint 80,0%-át külföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 17,4%-uk pedig belföldi foglalkoztatóhoz került. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztratív szolgáltatás és a pénzügyi szolgáltatás területen került elhelyezésre, e gazdasági ágak 2011-ben is meghatározónak bizonyultak. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetítettek a szállítás, raktározás területén és az építőiparban jutottak munkához. A foglalkozási főcsoportok közül a belföldre sikeresen közvetítettek meghatározó hányada az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő e főcsoport 2011-ben is a legfontosabb volt és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetített 20

külföldi munkavállalók meghatározó része az ipari és építőipari valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportjába sorolható. A belföldre került munkavállalók döntő többsége valamely ügyintéző, ügyviteli alkalmazotti állománycsoportba került kiközvetítésre a tárgyévben. A külföldre közvetítetteknél a 2011. évhez hasonlóan szakmunkásokból, segédmunkásokból és vezető, felső vezető, irányítóból került ki a legtöbb egykori munkát kereső. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre sikeresen közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó. A belföldre közvetített külföldi állampolgárokat a 25-49 évesek (68,8%) és a 25 év alattiak (30,5%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a 2011. évhez képest előbbi korkategória súlya tovább nőtt (25,1%-ponttal), utóbbié pedig csökkent (10,6%-ponttal). A legidősebb korcsoport aránya rendkívül alacsonynak tekinthető, 1,0% alatti, csak a külföldre kiközvetítettek között növekszik súlyuk közel 15,0%-ra. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a 25-49 évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyfokú hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt a tárgyévben a legtöbb sikeres közvetítés, ezen belül is Ausztriába (0,3 ezer fő), Németországba (0,1 ezer fő). Minden más EU-s tagállamban 100 fő alatti sikeres közvetítés történt a tárgyévben, ezek közül kiemelhetjük Ciprust, Franciaországot vagy Romániát. Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot és Oroszországot (a közvetítések száma 5 fő alatti volt mindkét esetben), Európán kívüli országként pedig az Amerikai Egyesült Államokat (mindösszesen 90 fő közvetítése történt meg). Ausztria esetében ugyanaz következett be, mint a magyar állampolgároknál láthattuk, tehát 2011-hez képest ugrásszerűen megnőtt a kiközvetített külföldi állampolgárok száma és ezzel Németország átadta első pozícióját Ausztriának. 21

fő/közvetítő V. A magán munka-közvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2012-ben összesen 595,0 ezer 7 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 391 magán-munkaközvetítőt. Egy közvetítő cég átlagosan 1,5 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Győr-Moson-Sopron (5,0 ezer fő/közvetítő), Somogy (3,5 ezer fő/közvetítő) és Hajdú-Bihar (2,7 ezer fő/közvetítő) megyében, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont a legalacsonyabb értékeket találjuk 2012-re vonatkozóan. Összességében a 2011. évhez viszonyítva csökkenés következett ebben a mutatóban (24,8%-os), az országos szintű változásban kulcsszerepe volt többek között a Komárom- Esztergom megyei, a fővárosi valamint a Nógrád megyei hasonló irányú változásoknak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősen megnőtt az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Somogy vagy Hajdú-Bihar megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 85,1 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Békés megyében jutott (177,5 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a Fővárosban (120,9 fő/közvetítő), Nógrád (94,3 fő/közvetítő) és Somogy megyében (86,3 fő/közvetítő). 200,0 180,0 160,0 177,5 Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső körében (fő/közvetítő) 140,0 120,0 100,0 120,9 94,3 86,3 74,3 80,0 60,0 40,0 69,1 59,1 48,5 48,1 30,9 29,3 25,4 23,0 19,8 17,9 16,0 14,5 13,1 20,0 0,0 5,2 4,4 7 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 22

2011-hez képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (27,4%-kal) csökkenés jellemezte ezt a mutatót, a megyék közül kivétel Nógrád, Győr- Moson-Sopron, Veszprém, Pest, Tolna és Zala megye. Ezzel párhuzamosan az egy magánmunkaközvetítőre jutó sikeres közvetítések a leginkább a Fővárosban, Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 100 munkát keresőre 2012-ben összesen 5,6 fő/közvetítés jutott, amely 3,6%-kal jelent alacsonyabb értéket a 2011. évinél. Ebben a tekintetben a legjobban a Békés, Pest, Nógrád és Csongrád megyei magán-munkaközvetítők teljesítettek. E megyékben 10,0-20,0 fő/közvetítő között volt a mutató a tárgyévben, Békés megye kivételével (58,4 fő/közvetítő), ahol lényegesen magasabb volt ez az érték. 23

VI. Táblázatok 24

jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó 2012. évben közvetítési tevékenységet nem folytatók száma munkaerőkölcsönzést is végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2012-ben Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A 2012. évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) számának folytat munkaerő-közvetítést száma db % megoszlása db db db % Budapest 316 45,3 301 12 3 106 114 50 47 26 193 210 53,7 Pest 36 5,2 35 1 25 5 20 1 15 11 2,8 Közép-Magyarország 352 50,5 336 12 4 131 119 70 47 27 208 221 56,5 Fejér 28 4,0 24 4 12 12 17 3 8 16 4,1 Komárom-Esztergom 29 4,2 29 14 10 29 15 3,8 Veszprém 11 1,6 10 1 7 5 6 5 4 1,0 Közép-Dunántúl 68 9,8 63 4 1 33 27 52 3 13 35 9,0 Győr-Moson-Sopron 41 5,9 39 2 20 25 23 9 9 21 5,4 Vas 25 3,6 24 1 15 16 18 3 4 10 2,6 Zala 18 2,6 18 3 6 13 2 3 15 3,8 Nyugat-Dunántúl 84 12,1 81 3 38 47 54 14 3 13 46 11,8 Baranya 23 3,3 21 2 12 3 9 4 10 11 2,8 Somogy 24 3,4 22 1 1 15 3 17 5 2 9 2,3 Tolna 7 1,0 7 3 2 4 3 4 1,0 Dél-Dunántúl 54 7,7 50 3 1 30 8 30 9 15 24 6,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 5,0 31 3 1 18 16 24 11 17 4,3 Heves 9 1,3 8 1 4 4 5 4 5 1,3 Nógrád 4 0,6 3 1 1 3 1 3 0,8 Észak-Magyarország 48 6,9 42 5 1 23 20 32 12 4 25 6,4 Hajdú-Bihar 18 2,6 18 12 8 14 4 6 1,5 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,9 12 1 9 10 7 1 5 4 1,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 1,3 9 2 2 8 1 7 1,8 Észak-Alföld 40 5,7 39 1 23 20 29 1 10 17 4,3 Bács-Kiskun 22 3,2 21 1 11 10 6 2 14 11 2,8 Békés 8 1,1 7 1 4 4 6 1 1 4 1,0 Csongrád 21 3,0 20 1 13 6 19 2 8 2,0 Dél-Alföld 51 7,3 48 1 2 28 20 31 5 1 14 23 5,9 Összesen 697 100,0 659 26 12 306 261 298 88 34 277 391 100,0 25

2. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 8 megyénként (2002-2012) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. években az előző év %-ában Budapest 214 216 245 285 334 379 276 268 304 297 316 100,9 113,4 116,3 117,2 113,5 72,8 97,1 113,4.. 106,4 Pest 29 32 36 48 56 65 66 49 54 36 36 110,3 112,5 133,3 116,7 116,1 101,5 74,2 110,2.. 100,0 Közép-Magyarország 243 248 281 333 390 444 342 317 358 333 352 102,1 113,3 118,5 117,1 113,8 77,0 92,7 112,9.. 105,7 Fejér 25 23 24 32 34 33 38 45 57 30 28 92,0 104,3 133,3 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7.. 93,3 Komárom-Esztergom 18 18 28 33 32 31 35 15 51 18 29 100,0 155,6 117,9 97,0 96,9 112,9 42,9 340,0.. 161,1 Veszprém 8 9 12 11 13 15 16 40 16 14 11 112,5 133,3 91,7 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0.. 78,6 Közép-Dunántúl 51 50 64 76 79 79 89 100 124 62 68 98,0 128,0 118,8 103,9 100,0 112,7 112,4 124,0.. 109,7 Győr-Moson-Sopron 17 12 20 18 24 20 23 18 19 40 41 70,6 166,7 90,0 133,3 83,3 115,0 78,3 105,6.. 102,5 Vas 3 5 10 13 13 15 10 11 9 22 25 166,7 200,0 130,0 100,0 115,4 66,7 110,0 81,8.. 113,6 Zala 9 11 16 17 25 17 21 25 11 23 18 122,2 145,5 106,3 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0.. 78,3 Nyugat-Dunántúl 29 28 46 48 62 52 54 54 39 85 84 96,6 164,3 104,3 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2.. 98,8 Baranya 15 17 25 32 30 27 31 31 11 19 23 113,3 147,1 128,0 93,8 90,0 114,8 100,0 35,5.. 121,1 Somogy 10 12 17 17 19 17 16 13 9 23 24 120,0 141,7 100,0 111,8 89,5 94,1 81,3 69,2.. 104,3 T olna 1 2 9 10 11 16 18 20 3 8 7 200,0 450,0 111,1 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0.. 87,5 Dél-Dunántúl 26 31 51 59 60 60 65 64 23 50 54 119,2 164,5 115,7 101,7 100,0 108,3 98,5 35,9.. 108,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 13 19 22 27 25 36 38 22 38 35 130,0 146,2 115,8 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9.. 92,1 Heves 6 7 8 10 11 15 16 14 3 8 9 116,7 114,3 125,0 110,0 136,4 106,7 87,5 21,4.. 112,5 Nógrád 1 1 7 10 12 13 11 11 1 5 4 100,0 700,0 142,9 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1.. 80,0 Észak-Magyarország 17 21 34 42 50 53 63 63 26 51 48 123,5 161,9 123,5 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3.. 94,1 Hajdú-Bihar 8 11 13 11 11 18 19 17 8 19 18 137,5 118,2 84,6 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1.. 94,7 Jász-Nagykun-Szolnok 13 14 11 12 15 18 24 21 19 14 13 107,7 78,6 109,1 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5.. 92,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 12 16 20 17 14 14 21 5 5 9 109,1 133,3 125,0 85,0 82,4 100,0 150,0 23,8.. 180,0 Észak-Alföld 32 37 40 43 43 50 57 59 32 38 40 115,6 108,1 107,5 100,0 116,3 114,0 103,5 54,2.. 105,3 Bács-Kiskun 6 12 11 11 19 20 20 8 6 18 22 200,0 91,7 100,0 172,7 105,3 100,0 40,0 75,0.. 122,2 Békés 4 5 9 14 11 11 14 3 6 6 8 125,0 180,0 155,6 78,6 100,0 127,3 21,4 200,0.. 133,3 Csongrád 20 18 24 32 29 30 33 28 28 19 21 90,0 133,3 133,3 90,6 103,4 110,0 84,8 100,0.. 110,5 Dél-Alföld 30 35 44 57 59 61 67 39 37 43 51 116,7 125,7 129,5 103,5 103,4 109,8 58,2 94,9.. 118,6 Ö sszesen 428 450 560 658 743 799 737 696 642 662 697 105,1 124,4 117,5 112,9 107,5 92,2 94,4 92,2.. 105,3 8 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26

3. A sikeres közvetítések számának alakulása (fő) (2002-2012) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2000. 6 383 8 054 4 672 19 109.... 9 098 28 207 2001. 4 998 5 502 3 915 14 415.... 8 030 22 445 2002. 6 173 7 646 4 435 18 254.... 8 061 26 315 2003. 5 064 7 404 2 583 15 051.... 6 461 21 512 2004. 4 477 7 673 2 221 14 371.... 5 552 19 923 2005. 6 160 15 162 2 457 23 779.... 7 600 31 379 2006. 5 307 8 315 5 557 19 179.... 10 054 29 233 2007. 7 037 16 540 3 865 27 442.... 11 969 39 411 2008............... 31 309 2009. 5 548 3 514 2 329 11 400.... 8 545 19 945 2010. 4 518 3 622 1 688 9 828.... 9 900 19 728 2011. 19 822 10 967 3 121 33 910 10 322 2 431 12 753 46 663 2012. 8 773 8 380 2 834 19 987 10 038 3 235 13 273 33 260 4. A sikeres közvetítések számának indexei az előző év %-ában (2000 2012) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2000................. 2001. 78,3 68,3 83,8 75,4.... 88,3 79,6 2002. 123,5 139,0 113,3 126,6.... 100,4 117,2 2003. 82,0 96,8 58,2 82,5.... 80,2 81,7 2004. 88,4 103,6 86,0 95,5.... 85,9 92,6 2005. 137,6 197,6 110,6 165,5.... 136,9 157,5 2006. 86,2 54,8 226,2 80,7.... 132,3 93,2 2007. 132,6 198,9 69,6 143,1.... 119,0 134,8 2008............... 79,4 2009............... 63,7 2010. 81,4 103,1 72,5 86,2.... 115,9 98,9 2011. 438,7 302,8 184,9 345,0.... 128,8 236,5 2012. 44,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71,3 27

A munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint (fő) (2001-2012) 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Állománycsoport év munkát keresők száma (fő) Férfiak Szakmunkás 1 640 15 744 13 821 16 543 28 951 35 573 42 422 100 082 104 027 130 619 67 920 71 086 Betanított munkás 1 486 10 367 12 286 13 375 21 645 70 670 77 921 145 965 166 884 180 849 82 063 36 985 Segédmunkás 2 120 11 477 6 338 7 976 8 178 16 710 23 381 65 836 85 596 98 075 52 472 16 408 Fizikai összesen 5 246 37 588 32 445 37 894 58 774 122 953 143 724 311 883 356 507 409 543 202 455 124 479 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................... 137 747 150 978.................... 87 067 66 070 Szellemi összesen 1 428 112 714 106 158 95 159 132 962 205 422 252 404 394 447 319 675 429 888 224 814 217 048 Sosem dolgozott még...................... 8 587 Mindösszesen 6 674 150 302 138 603 133 053 191 736 328 375 396 128 706 330 676 182 839 431 427 269 350 114 Nők Szakmunkás 1 205 9 132 9 440 8 087 13 913 24 399 24 291 53 553 55 617 62 560 42 329 23 343 Betanított munkás 1 982 10 953 15 950 16 774 27 172 56 468 62 086 103 857 153 493 144 944 80 147 28 590 Segédmunkás 877 5 123 3 928 5 382 6 484 10 887 10 875 15 380 28 377 25 101 18 943 5 888 Fizikai összesen 4 064 25 208 29 318 30 243 47 569 91 754 97 252 172 790 237 487 232 605 141 419 57 821 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................... 156 733 142 502.................... 80 111 36 364 Szellemi összesen 2 340 128 263 113 833 109 285 133 169 216 032 229 983 371 662 325 478 422 806 236 844 178 866 Sosem dolgozott még...................... 8 173 Mindösszesen 6 404 153 471 143 151 139 528 180 738 307 786 327 235 544 452 562 965 655 411 378 263 244 860 Együtt Szakmunkás 2 845 24 876 23 261 24 630 42 864 59 972 66 713 153 635 159 644 193 179 110 249 94 429 Betanított munkás 3 468 21 320 28 236 30 149 48 817 127 138 140 007 249 822 320 377 325 793 162 210 65 575 Segédmunkás 2 997 16 600 10 266 13 358 14 662 27 597 34 256 81 216 113 973 123 176 71 415 22 296 Fizikai összesen 9 310 62 796 61 763 68 137 106 343 214 707 240 976 484 673 593 994 642 148 343 874 182 300 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................... 294 480 293 480.................... 167 178 102 434 Szellemi összesen 3 768 240 977 219 991 204 444 266 131 421 454 482 387 766 109 645 153 852 694 461 658 395 914 Sosem dolgozott még...................... 16 760 Mindösszesen 13 078 303 773 281 754 272 581 372 474 636 161 723 363 1 250 782 1 239 147 1 494 842 805 532 594 974 28

5. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2012) Állománycsoport 25 év alatti 25-49 éves 50 éves és afeletti Összesen Szakmunkás Férfi 12 164 42 994 15 928 71 086 Betanított munkás 9 904 18 118 8 963 36 985 Segédmunkás 4 186 8 926 3 296 16 408 Fizikai összesen 26 254 70 038 28 187 124 479 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 33 501 98 728 18 749 150 978 Vezető, felső vezető, irányító 10 349 40 206 15 515 66 070 Szellemi összesen 43 850 138 934 34 264 217 048 Sosem dolgozott még 7 265 1 296 26 8 587 Mindösszesen 77 369 210 268 62 477 350 114 Nő Szakmunkás 4 785 13 387 5 171 23 343 Betanított munkás 9 192 12 411 6 987 28 590 Segédmunkás 1 833 2 829 1 226 5 888 Fizikai összesen 15 810 28 627 13 384 57 821 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 36 062 87 890 18 550 142 502 Vezető, felső vezető, irányító 6 506 23 496 6 362 36 364 Szellemi összesen 42 568 111 386 24 912 178 866 Sosem dolgozott még 7 085 1 069 19 8 173 Mindösszesen 65 463 141 082 38 315 244 860 Együtt Szakmunkás 16 949 56 381 21 099 94 429 Betanított munkás 19 096 30 529 15 950 65 575 Segédmunkás 6 019 11 755 4 522 22 296 Fizikai összesen 42 064 98 665 41 571 182 300 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 69 563 186 618 37 299 293 480 Vezető, felső vezető, irányító 16 855 63 702 21 877 102 434 Szellemi összesen 86 418 250 320 59 176 395 914 Sosem dolgozott még 14 350 2 365 45 16 760 Mindösszesen 142 832 351 350 100 792 594 974 29

6. A munkaviszonnyal nem rendelkező munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2012) Állománycsoport 25 év alatti 25-49 éves 50 év és afeletti Összesen Férfi Szakmunkás 7 332 23 741 8 665 39 738 Betanított munkás 7 472 10 888 5 122 23 482 Segédmunkás 3 043 6 084 2 432 11 559 Fizikai összesen 17 847 40 713 16 219 74 779 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 11 188 27 731 7 730 46 649 Vezető, felső vezető, irányító 1 468 10 638 5 352 17 458 Szellemi összesen 12 656 38 369 13 082 64 107 Sosem dolgozott még 7 265 1 296 26 8 587 Mindösszesen 37 768 80 378 29 327 147 473 Szakmunkás Nő 2 758 8 188 2 825 13 771 Betanított munkás 6 825 7 784 3 780 18 389 Segédmunkás 1 233 1 855 859 3 947 Fizikai összesen 10 816 17 827 7 464 36 107 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 12 904 27 880 7 270 48 054 Vezető, felső vezető, irányító 596 6 535 2 136 9 267 Szellemi összesen 13 500 34 415 9 406 57 321 Sosem dolgozott még 7 085 1 069 19 8 173 Mindösszesen 31 401 53 311 16 889 101 601 Együtt Szakmunkás 10 090 31 929 11 490 53 509 Betanított munkás 14 297 18 672 8 902 41 871 Segédmunkás 4 276 7 939 3 291 15 506 Fizikai összesen 28 663 58 540 23 683 110 886 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 24 092 55 611 15 000 94 703 Vezető, felső vezető, irányító 2 064 17 173 7 488 26 725 Szellemi összesen 26 156 72 784 22 488 121 428 Sosem dolgozott még 14 350 2 365 45 16 760 Mindösszesen 69 169 133 689 46 216 249 074 30