Korszerű fordított fázisú folyadékkromatográfiás állófázisok peptidek és fehérjék vizsgálatában

Hasonló dokumentumok
Korszerű fordított fázisú folyadékkromatográfiás állófázisok peptidek és fehérjék vizsgálatában

Gyors folyadékkromatográfia; a rövid, kis átmérőjű kolonnák lehetőségei a gyógyszer-analitikában

Kromatográfia Bevezetés. Anyagszerkezet vizsgálati módszerek

Nagyhatékonyságú és ultra-nagyhatékonyságú töltetek alkalmazási lehetőségei a folyadékkromatográfiás elválasztásokban Elmélet-gyakorlat

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

Kromatográfiás módszerek

Tájékoztató képzési programról. XLIII. Kromatográfiás tanfolyam Csoportos képzés, amely nem a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés.

LABORLEIRAT A GYORS FOLYADÉKKROMATOGRÁFIA LABORATÓRIUMI GYAKORLATHOZ

XXXXI. Kromatográfiás iskola

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

XXXVI. Kromatográfiás iskola

Inverz módszerek kidolgozása a molekuláris kölcsönhatások vizsgálatára folyadékkromatográfiában. az OTKA számú kutatás szakmai zárójelentése

Peptidek LC-MS/MS karakterisztikájának javítása fluoros kémiai módosítással, proteomikai alkalmazásokhoz

DR. FEKETE JENŐ. 1. ábra: Átviteli módok HPLC, GC ill. CE technikák esetén

Az elválasztás elméleti alapjai

Per-Form Hungária Kft Budapest, Komócsy u. 52. Felnőttképz. nyilv. szám: Akkredit. lajstromszám: AL-1666/

lehetőségei a folyadékkromatográfiás elválasztásokban

Fordított fázisú folyadékkromatográfiás módszerek peptidek és fehérjék elválasztásában és izolálásában. Tézisfüzet. Szerző: Bobály Balázs

LABORLEIRAT A HPLC LABORATÓRIUMI GYAKORLATHOZ (ANALITIKAI KÉMIA 1.)

Modellező szoftver szerepe a Quality by Design elv folyadékkromatográfiás alkalmazásában. Készítette: Kormány Róbert

Mérési módszer szelektivitása, specifikus jellege

Fordított fázisú folyadékkromatográfiás módszerek peptidek és fehérjék elválasztásában és izolálásában. Doktori értekezés

Korszerű méretkizáráso kromatográfia: fehérje aggregátumok elválasztása. FEKETE, Szabolcs, FEKETE, Jenö, GUILLARME, Davy

az LC/GC tanfolyam nevű gyakorlat orientált, elméleti kromatográfiás képzés.

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Kiegészítés Dr. Lázár István Nagynyomású folyadékkromatográfia (HPLC) című segédanyagához Készült a HPLC II. gyakorlathoz

Tájékoztató képzési programról

ÚJ GENERÁCIÓS PREPARATÍV OSZLOPOK

KROMATOGRÁFIÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A héjszerkezetű (mag-héj) töltetek alkalmazási lehetőségei

Tartalom. Yarra SEC áttörés a méretkizárásban Phree fehérjekicsapás / foszfolipid eltávolítás SPE kiegészítők / kellékek Minta- és eluensszűrés

Az állófázisok geometriai változatosságának hatása a csúcsalakra folyadékkromatográfiában

CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM. Klazuril, állatgyógyászati célra

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC

A folyadékkromatográfiás mérések hatékonyságát meghatározó anyagátadási folyamatok vizsgálata.

Tájékoztató képzési programról

SERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid

Nagyhatékonyságú Folyadékkromatográfia

Mesterséges és természetes ellenanyagokon alapuló analitikai módszerek antiepileptikumok meghatározására

Tájékoztató képzési programról XLV. Kromatográfiás tanfolyam. Csoportos képzés, amely nem a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés.

ENANTIOMEREK KIRÁLIS ELVÁLASZTÁSA ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.


PEPTIDTÉRKÉP-VIZSGÁLAT (4)

Szénhidrátok elektrokémiai detektálása, fókuszban a laktóz

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Szuperkritikus fluid kromatográfia (SFC)

Fekete Jenő, Kormány Róbert, Fekete Szabolcs

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

KROMATOGRÁFUS. kromatográfiai folyóirat november

10. (IPARI) KROMATOGRÁFIA

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MÓDOSÍTOTT GAUSS-FÜGGVÉNYEK ALKALMAZÁSA KROMATOGRÁFIÁS ELÚCIÓS GÖRBÉK LEÍRÁSÁRA. Osváthné Pápai Zsuzsa

AMIKACINUM. Amikacin

NAGYSEBESSÉGŰ HPLC ELVÁLASZTÁSOK KIDOLGOZÁSA BIOAKTÍV VEGYÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁRA

H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. Tel.: , Fax: Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpont

CLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium

RIBOFLAVINUM. Riboflavin

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Kiss Ibolya

MICONAZOLI NITRAS. Mikonazol-nitrát

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Anyagátadás a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiában

LACTULOSUM. Laktulóz

Igény a pontos minőségi és mennyiségi vizsgálatokra: LC-MS/MS módszerek gyakorlati alkalmazása az élelmiszer-analitikában

9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr.

Tartalom XIII. évfolyam 2. szám. GEN-LAB Kft.

Gradiens elúció tervezése RPLC-ben, RP-IPLC-ben és HILIC-ben

THEOPHYLLINUM. Teofillin

Mozgófázisok a HILIC-ban. Módszer specifikus feltétel: kevésbé poláris, mint az állófázis vagy a víz Miért a víz?

Alapösszef. és s azok lasztásrasra

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon

Fiziko-kémiai módszerek a finomkémiai ipar hulladékvizeinek kezelésére

CICLOSPORINUM. Ciklosporin

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hagyományos HPLC. Powerpoint Templates Page 1

Korszerű tömegspektrometria a. Szabó Pál MTA Kémiai Kutatóközpont

Anyagszerkezet vizsgálati módszerek

FENOFIBRATUM. Fenofibrát

2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

Detektorok tulajdonságai

SZILÁRD FÁZISÚ EXTRAKCIÓ MINDIG UGYANÚGY

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

Szteroid gyógyszeranyagok tisztaságvizsgálata kromatográfiás technikákkal

20 % vagy. HPLC oszlopok. UHPLC/HPLC Core-Shell. GC oszlopok. oszlopok. Kérjen online ajánlatot az címen

89. A szorpciós folyamat szerint milyen kromatográfiás módszereket ismer? Abszorpciós, adszorpció, kemiszorpció, gél

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában

LEVONORGESTRELUM. Levonorgesztrel

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

KÖRNYEZETI VIZEK SZERVES SZENNYEZŐINEK ELEMZÉSE GC- MS/MS MÓDSZERREL

Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )

Dr. Fekete Jenõ A folyadékkromatográfia újabb fejlesztési irányai HILIC

Berényi Vilmos. Kromatográfiás laboratóriumok min ségügyi felkészítésének és auditjának tapasztalatai

Tartalom XIII. évfolyam 3. szám. GEN-LAB Kft.

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Biocidok és kábítószerek mérési tanulmánya a gázkromatográfia- tömegspektrometria felhasználásával: elemzésük környezeti vízmintákban

Enantiomer elválasztás és felismerés nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás rendszerekben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

RAMIPRILUM. Ramipril

2016. május KROMATOGRÁFUS kromatográfiai folyóirat

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia

Átírás:

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Korszerű fordított fázisú folyadékkromatográfiás állófázisok peptidek és fehérjék vizsgálatában Tézisfüzet Szerző: Berky Róbert János Témavezető: Dr. Fekete Jenő, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, HPLC csoport 2016

1. Bevezetés, irodalmi háttér A kromatográfiás töltetek gyártástechnológiájának fejlődésével számos új, különböző morfológiával és felületi kémiával rendelkező állófázis jelent meg kereskedelmi forgalomban peptidek és fehérjék elválasztására, melyek alkalmazhatóságának vizsgálata fontos gyakorlati szempontból. Doktori munkám során célom peptidek és fehérjék fordított fázisú folyadékkromatográfiás (RP-HPLC) vizsgálata során használható állófázisok tesztelése és gyakorlati alkalmazása volt. A kolonnák kinetikai hatékonyságának összehasonlítására elterjedten használatos a van Deemter összefüggés [1], melynek keretein belül az egy elméleti tányérra eső oszlopmagasságot (H) ábrázoljuk a lineáris áramlási sebesség (u) függvényében. Az egyenlet paraméterei közül az A konstans a töltetágy egyenetlenségeiből fakadó (Eddy diffúzió), a B a lineáris diffúzió miatti, a C pedig az anyagátadással szemben kifejtett ellenállásból eredő zónaszélesítő hatásokat fejezi ki. Különböző szemcseátmérőjű töltetek összehasonlításához azonban redukált paraméterek (redukált lineáris áramlási sebesség (ν) és redukált tányérmagasság (h)) alkalmazása szükséges. Ezek felhasználásával Knox egy összefüggést vezette be, mely azt is figyelembe veszi, hogy a folyadékkromatográfiában az A tag nem független a mozgófázis áramlási sebességétől. A van Deemter összefüggésben használatos A tag helyére Knox összefüggésében A ν 1/3 -t kell írnunk [2]. Ezen modellekből azonban hiányoznak a kolonnák permeabilitására vonatkozó megfontolások. Megoldást jelentenek erre a problémára a kinetikus görbék, melyek segítségével nem csak az eltérő morfológiájú töltetek hasonlíthatóak össze, hanem a különböző fizikai-kémiai paraméterekkel rendelkező vagy különböző hajtóerőt alkalmazó kromatográfiás rendszerek teljesítményei is. Desmet és társai 2005-ben vezették be a Kinetic Plot Method megnevezésű eljárást, melynek segítségével a H u adatpárokból kiindulva könnyedén elkészíthető bármilyen típusú kinetikus görbe [3]. A peptideket és fehérjéket a gyakorlatban azonban gradiens módszerekkel vizsgálják. A hatékonyság gradiens körülmények között való jellemzésére használhatjuk a csúcskapacitást, [1] J. J. van Deemter, F. J. Zuiderweg, A. Klinkenberg, Chem Eng Sci 5 (1956) 271-289 [2] J. H. Knox, M. Saleem, J Chromatogr Sci 7 (1969) 614-622 [3] G. Desmet, D. Clicq, P. Gzil, Anal Chem 77 (2005) 4058-4070 3

melynek általános koncepcióját először Giddings írta le, majd Horváth alkalmazta gradiens kromatográfiához. Ez az elválasztás hatékonyságának olyan mérőszáma, mely az egész elválasztási tartományt vizsgálja és számításba veszi a csúcsszélesség kromatogramon belüli variabilitását. A különböző töltetek hatékonyságát összehasonlíthatjuk adott áramlási sebesség alkalmazása mellett a csúcskapacitás gradiens idő függvényében történő ábrázolásával. Knox elválasztási ellenállás koncepciójával analóg módon, hasonló kinetikai teljesítményt leíró görbék állíthatóak elő az idő- és nyomásegységre eső csúcskapacitás (PPT) segítségével [4]. A PPT értékeket a gradiens meredekségének függvényében ábrázolva hasonlíthatjuk össze az elválasztás ellenállását különböző kolonnák esetében (különböző gradiens meredekség adott áramlási sebesség mellett). Ezzel szemben az eset, amikor az áramlási sebességet változtatjuk állandó gradiens meredekség alkalmazása mellett, könnyen vizsgálható a gradiens kinetikus görbék módszerével, melyek előállítására Desmet és csoportja egy egyszerű módszert vezetett be [5], [6]. Az állófázisok kinetikai jellemzése mellett fontos retenciós tulajdonságaik vizsgálata is. A C18-as állófázisok karakterizálására már számos módszert dolgoztak ki az idők folyamán. 1989-ben Tanaka és társai egy olyan nem destruktív módszert javasoltak erre a célra, melyet azóta is széles körben alkalmaznak. Az eljárás során modellvegyületek visszatartásának különböző körülmények között történő mérésével információ nyerhető a kromatográfiás töltetek hidrofóbicitására, sztérikus szelektivitására, valamint az elválasztások során kialakuló hidrogén- és ionos kötések erősségére nézve is. A hidrofób kölcsönhatások vizsgálatára különböző alkilcsoportokat tartalmazó alkil-benzolokat, míg a sztérikus szelektivitás tanulmányozására trifenilént és orto-terfenilt alkalmaztak. Az állófázisok hidrogénkötések kialakítására való képességét koffein és teofillin segítségével mérték fel, az ioncserélő kötőhelyek retencióra gyakorolt hatását pedig pufferelt mozgófázisban alkil-aminokkal (pk a > 9) vizsgálták (prokainamid, N-acetil-prokainamid (NAPA), benzil-amin) [7]. [4] X. Wang, W. E. Barber, P. W. Carr, J Chromatogr A 1107 (2006) 139-151 [5] K. Broeckhoven, D. Cabooter, F. Lynen, P. Sandra, G. Desmet, J Chromatogr A 1217 (2010) 2787-2795 [6] K. Broeckhoven, D. Cabooter, S. Eeltink, G. Desmet, J Chromatogr A 1228 (2012) 20 30 [7] K. Kimata, K. Iwaguchi, S. Inishi, K. Jinno, R. Eksteen, K. Hosoya, M. Araki, N. Tanaka, J Chromatogr Sci 27 (1989) 721-728 4

A folyadékkromatográfiás töltetek kinetikai és retenciós jellemzőinek meghatározása mellett fontos feladat azok terhelhetőségének vizsgálata is. Ezt a tulajdonságot jellemezhetjük általános összefüggések segítségével is [8], [9]. Az állófázis túlterhelése mindig komolyabb probléma RP-HPLC-s elválasztások esetében amennyiben ionos komponensekről (ilyenek a fehérjék is) van szó. A különböző RP-HPLC-s állófázisokat széleskörűen alkalmazzák peptidek és fehérjék elválasztására. A nagyobb pórusmérettel rendelkezők (200 300 Å) nagyméretű fehérjék vizsgálatára is alkalmasak, míg a kisebb pórusmérettel rendelkezők csak a kisméretű fehérjék vagy peptidek elválasztásában nyújtanak jobb teljesítményt. A fehérjék vizsgálhatóak szerkezeti változtatás nélkül a folyadékkromatográfiás rendszerbe injektálva (intakt fehérje vizsgálata), de bizonyos eljárások különféle mintaelőkészítési folyamatok kivitelezését teszik szükségessé (denaturáció, oxidáció, redukció, enzimatikus hasítás). A peptidtérkép-módszert (peptide mapping) széles körben alkalmazzák fehérjék elsődleges szerkezetének jellemzésére. A mintaelőkészítés során a fehérjéket kémiai úton vagy gyakrabban enzimek segítségével nagyszámú peptid alegységre bontják fel, melyek elválasztása általában nem teljesül maradéktalanul. A természetes fehérjetartalmú rendszerek (ilyen például a búza) nagyszámú komponenst tartalmaznak, melyek RP-HPLC-s elválasztásakor gyakori probléma a koelúció, így vizsgálatukhoz célszerű nagyfelbontású eljárások kidolgozása. 2. Kísérleti módszerek Elsőként a nagypórusú, 3,6 µm-es átlagos átmérőjű, héjszerkezetű szemcsékkel töltött Phenomenex Aeris WIDEPORE XB-C18 és C4 folyadékkromatográfiás töltetek kinetikai hatékonyságát és retenciós tulajdonságait vizsgáltam. A kinetikai teljesítményt izokratikus körülmények között, kis molekulatömegű modellanyagok (ösztradiol, ivermektin) és egy relatív kisméretű fehérje (inzulin, M ~ 5,7 kda) felhasználásával Knox elmélete alapján [8] H. Poppe, J. C. Kraak, J Chromatogr 255 (1983) 395-414 [9] J. Dai, P. W. Carr, D. V. McCalley, J Chromatogr A 1216 (2009) 2474-2482 5

jellemeztem (1): h A C 1 1/3 B ahol h a redukált tányérmagasság, ν a lineáris áramlási sebesség, az A konstans a töltetágy egyenetlenségeiből fakadó (Eddy diffúzió), a B a lineáris diffúzió miatti, a C pedig az anyagátadással szemben kifejtett ellenállásból eredő zónaszélesítő hatásokat fejezi ki. A különböző belső átmérővel rendelkező Aeris WIDEPORE XB-C18 oszlopokat a kapott h min értékeken keresztül hasonlítottam össze. A következő méréssorozatban a szűk keresztmetszetű (2,1 mm) Aeris WIDEPORE XB-C18 oszlop és öt másik, a kereskedelmi forgalomban is kapható kolonna kinetikai hatékonyságát hasonlítottam össze gradiens körülmények között. Ehhez a csúcskapacitás gradiens idő, az idő- és nyomásegységre eső csúcskapacitás gradiens meredekség, valamint a gradiens kinetikus görbéket (a kolonna holtideje a csúcskapacitás függvényében ábrázolva) használtam fel. A csúcskapacitást a 2. összefüggés, míg az idő- és nyomásegységre eső csúcskapacitást a 3. egyenlet alapján számoltam: n c = 1 + t g 1,7 W 50% 2 PPT = n c t g ΔP 3 ahol n c a csúcskapacitás, t g a gradiens idő, W 50% a csúcsok magasságának 50%-nál mért átlagos csúcsszélesség, PPT az idő- és nyomásegységre eső csúcskapacitás, ΔP pedig az L hosszúságú kolonnán u lineáris áramlási sebesség hatására létrejövő nyomásesés. A gradiens kinetikus görbék előállítása során a kolonna holtidejét a Desmet és társai által javasolt módszer szerint számoltam (4. egyenlet): t P K v u max 0 2 4 ahol t 0 a holtidő, K v a kolonna permeabilitása, η a dinamikai viszkozitás, ΔP max a kolonnán megengedhető maximális nyomásesés, u lineáris áramlási sebesség. Ezután a 150 mm hosszú, szűk keresztmetszetű (2,1 mm) Phenomenex Aeris WIDEPORE 6

XB-C18 és C4, valamint a Waters Acquity BEH300 C18 és C4 oszlopok retenciós tulajdonságait hasonlítottam össze kis molekulatömegű tesztkomponensek felhasználásával (a Tanaka eljárás kismértékben módosított változata alapján), majd pedig a tesztfehérjékkel végzett mérések során. Modellfehérjék (M ~5,7-29,1 kda) felhasználásával a Phenomenex Aeris WIDEPORE XB-C18 és C4, valamint a Waters Acquity BEH300 C18 és C4 állófázisok terhelhetőségét is megvizsgáltam. A kísérletek során a csúcsszélesség és a tailing faktor növekvő adagolt fehérjemennyiség hatására bekövetkező változását figyeltem. Akkor tekintettem egy oszlopot túlterheltnek, amennyiben a vizsgált paraméterek változása meghaladta a 10%-ot. A nagypórusú állófázisok tesztelését követően kisebb pórusmérettel rendelkező, héjszerkezetű és teljesen porózus állófázisok peptidek elválasztásában való alkalmazhatóságát vizsgáltam meg (Ascentis Express Peptide ES-C18 (100 mm x 3 mm, 2,7 µm, 160 Å, ρ =0,63), valamint a Waters Acquity CSH C18 (100 mm x 3 mm, 1,7 µm, 130 Å) és Phenyl- Hexyl (fenil-hexil módosító csoport, 100 mm x 3 mm, 1,7 µm, 130 Å). A mérésekhez használt gradiens módszerek fejlesztését és optimalizálását számítógépes program segítségével (DryLab) végeztem el. A kísérletek során azt is megvizsgáltam, hogy a számos rosszul elváló komponenst tartalmazó kromatogramok eredményeinek felhasználásával végzett összehasonlítások során a csúcsmagasságok vagy a csúcsterületek mennyiségi információként történő alkalmazása közül melyik az előnyösebb. Végezetül nagyfelbontású folyadékkromatográfiás módszert dolgoztam ki két sorba kapcsolt Aeris WIDEPORE XB-C18 (150 mm x 4,6 mm, 3,6 µm, 300 Å, ρ = 0,87) és egy Aeris WIDEPORE C4 (150 mm x 4,6 mm, 3,6 µm, 300 Å, ρ = 0,87) felhasználásával búzafehérjék gliadin frakciójának vizsgálatára. Sokváltozós statisztikai eljárások (főkomponens analízis, hierarchikus klaszteranalízis, legközelebbi súlypontos osztályozás) segítségével megvizsgáltam, hogy a fejlesztett módszer által szolgáltatott információ elegendő-e a különböző, sok esetben igen hasonló gliadin fehérjeprofillal rendelkező búzafajták megkülönböztetésére. 7

3. Eredmények Az Aeris WIDEPORE XB-C18 állófázis héjszerkezetű, 3,6 µm átlagos átmérőjű szemcsékkel rendelkezik, melyből a porózus héj vastagsága ~0,2 µm. A porózus héj a szemcse térfogatának körülbelül 34%-át teszi ki. Az izokratikus tesztek során a kis molekulatömegű modellanyagok (ösztradiol és ivemektin) mérésével kapott adatok felhasználásával ábrázoltam a 2,1 mm és 4,6 mm belső átmérőjű 150 mm hosszú Aeris WIDEPORE XB-C18 oszlopokra jellemző Knox görbéket. A h min értéke 1,4 és 1,7-1,8-nak adódott a 4,6 mm, valamint a 2,1 mm belső átmérőjű kolonnák esetében. Ezek hasonlóak az irodalomban héjszerkezetű töltetekre megadott h min értékekhez viszonyítva. Az inzulinnal (~5,7 kda) végzett mérések során a vizsgált áramlási sebesség tartományban h min < 2 értékeket kaptunk a kolonna belső átmérőjétől függetlenül (a globális minimumot nem értük el az inzulin esetében). A fehérjéket a gyakorlatban gradiens módszerekkel vizsgálják. Ezért a 150 mm hosszú, szűk keresztmetszetű (2,1 mm) Aeris WIDEPORE XB-C18 hatékonyságát, ~5,7 66,8 kda közötti molekulatömeggel rendelkező modellfehérjék (inzulin, citokróm c, mioglobin, szarvasmarha szérum albumin (BSA)) elválasztásán keresztül gradiens körülmények között is összehasonlítottam két nagypórusú, konvencionális, teljesen porózus (Agilent Zorbax 300SB-C18, 5 µm, 300 Å; Phenomenex Jupiter C18, 3 µm, 300 Å), két 2 µm alatti átlagos szemcseátmérővel rendelkező, teljesen porózus (Waters Acquity BEH300 C18, 1,7 µm, 300 Å; Hypersil Gold C18, 1,9 µm, 175 Å), valamint egy héjszerkezetű (Ascentis Express Peptide ES-C18, 2,7 µm, 160 Å, ρ = 0,63) állófázis kinetikai teljesítményével. Első lépésként a 0,25 ml/perc és 0,4 ml/perc áramlási sebesség mellett, 10 110 perc gradiens idő alkalmazásával mért csúcskapacitásokat vizsgáltam meg. Nagyméretű fehérjék mérése során az Aeris WIDEPORE és az Acquity BEH300 töltetek jelentősen jobban teljesítettek a többi oszlopnál, viszont kisebb fehérje (inzulin) elválasztásakor összehasonlítható hatékonysággal rendelkeztek. Nagyobb áramlási sebesség és hosszabb gradiens idő alkalmazásakor az Acquity BEH300 töltet több esetben túltejesítette versenytársait. Az Aeris WIDEPORE XB-C18 töltettel rendelkező oszlop azonban a héjszerkezetű, 3,6 µm-es átlagos szemcseátmérőjének köszönhetően jelentősen kisebb nyomásesést produkált a mérések során, melynek köszönhetően az áramlási sebességtől és gradiens meredekségtől függetlenül az időés nyomásegységre eső csúcskapacitás tekintetében minden esetben felülmúlta a többi kolonnát. Az áramlási sebesség csúcskapacitásra gyakorolt hatását a gradiens kinetikus görbék 8

módszerének segítségével vizsgáltam. Az inzulin esetében hasonlóan viselkedtek a vizsgált oszlopok. A nagyobb méretű fehérjék elválasztása során azonban már jelentősebb különbség volt tapasztalható. A nagyobb méretű fehérjék, a citokróm c (~12,4 kda) és a BSA (~66,8 kda) esetében az Aeris WIDEPORE XB-C18, az Acquity BEH300 C18, valamint a Jupiter C18 töltetek egyértelműen jobban teljesítettek a többi állófázisnál. Az oszlopokat egy valós elválasztási feladaton keresztül is összehasonlítottam. Filgrasztim, valamint annak oxidált és redukált formáinak elválasztása során a kolonnák következő sorrendjét állíthattam fel: Aeris WIDEPORE XB-C18 > Acquity BEH300 C18 > Peptide ES- C18 > Jupiter C18 > Zorbax 300 SB-C18 > Hypersil Gold C18. Ez megerősítette a korábbi mérések során tapasztalt eredményeket. Az Aeris WIDEPORE XB-C18 töltetet monoklonális antitest redukciója, majd később papainos emésztése következtében keletkezett alegységek elválasztására is alkalmaztam. A kinetikai hatékonyság tesztelését követően célom az Aeris WIDEPORE XB-18 és C4 állófázisok jellemzése (részecskeméret, részecskeméret-eloszlás, ligandsűrűség, szilanol aktivitás, hidrofób szelektivitás), valamint retenciós tulajdonságainak és terhelhetőségének vizsgálata volt modellfehérjék és valós fehérjeminták mérésén keresztül. A teszteket a Waters BEH300 C4 és C18 kolonnák esetében is elvégeztem, majd a négy vizsgált oszlop eredményeit összehasonlítottam. A Tanaka teszt kismértékben módosított változatának alkalmazáskor, valamint modellfehérjékkel végzett tesztek során azt tapasztaltam, hogy az Aeris WIDEPORE esetében az erősebb ionos kölcsönhatások, míg a BEH300-on a hidrofób kölcsönhatások domináltak az elválasztások során. Ez magyarázatul szolgál arra nézve, hogy miért kaptunk hasonló retenciós tényezőket a hidrofób és töltéssel rendelkező részeket egyaránt tartalmazó fehérjék mérésekor (az Aeris WIDEPORE kisebb pórustérfogata ellenére). Egyúttal meglepő megfigyelés az is, hogy a retenciót uraló, nagymértékű zónaszélesítő hatással rendelkező, lassú kinetikájú másodrendű kötőerők (ionos kötés és hidrogénkötés) ellenére az Aeris WIDEPORE hasonló kinetikai tulajdonságokkal rendelkezett a tesztek során, mint a Waters BEH300 oszlopok, melyért az Aeris WIDEPORE anyagátadás szempontjából kedvezőbb szerkezete tehető felelőssé. Az Aeris WIDEPORE C4 és C18, valamint az Acquity BEH300 C4 és C18 oszlopok terhelhetőségét különböző méretű és töltésű modellfehérjék adagolása során vizsgáltam. Számos tulajdonság magyarázhatja a terhelhetőségben tapasztalt különbségeket (szilanol aktivitás, ligandsűrűség, széntartalom, pórusméret, pórustérfogat), ezért az eredményeket empirikus módon értelmeztem. Tapasztalataim szerint az alkalmazott kísérleti beállítások mellett az Aeris WIDEPORE állófázisok 2-4-szer kisebb kapacitással rendelkeztek, mint a 9

BEH300 töltetek. Ez az eredmény az elméleti várakozásoknak megfelelő a töltetek elválasztás szempontjából hasznos térfogata közötti különbség alapján. Meg kell azonban jegyezni, hogy a normál működés tartományában az Aeris WIDEPORE több esetben jobb hatékonyságot produkált, mint a BEH300. Az Aeris WIDEPORE és BEH300 állófázisokat nagyméretű fehérjék elválasztására fejlesztették ki. A kisebb pórusméretű kromatográfiás oszlopok elsősorban pepdidek és kisméretű fehérjék elválasztásában alkalmazhatóak. Emiatt az Ascentis Express Peptide ES-C18 (100 mm x 3 mm, 2,7 µm, 160 Å, ρ =0,63), Waters Acquity CSH C18 (100 mm x 3 mm, 1,7 µm, 130 Å) és Phenyl-Hexyl (fenil-hexil módosító csoport, 100 mm x 3 mm, 1,7 µm, 130 Å) oszlopok peptidtérkép-módszerben való alkalmazhatóságát vizsgáltam meg. Guiochon és társainak munkája alapján a hatványfüggvények peptidek elválasztásának eredményére gyakorolt hatását is tanulmányoztam. A különböző peptidtérképek hatványfüggvény-transzformációinak összehasonlítása során az egyes csúcsok területét és magasságát is használtam. A hasonlóság mértéke a pontsorra (egyik minta adatai a másik minta eredményeinek függvényében adott retenciós időhöz tartozó csúcsok esetén) illesztett egyenes illeszkedését jellemző r 2 paraméter értéke volt. Mindhárom vizsgált oszloppal tripszines fehérje emésztmények hatékony elválasztását sikerült megvalósítani. Az Ascentis Express Peptide ES-C18 n c = 176, a Waters Acquity CSH C18 n c = 160, a Waters Acquity CSH Phenyl-Hexyl pedig n c = 151 csúcskapacitás értéket produkált. Az elválasztásokat a DryLab számítógépes program segítségével optimalizáltam. Az optimális elválasztási paraméterek megtalálásához, a csúcsok azonosításának egyszerűsítése érdekében (a nagyszámú csúcs miatt a csúcsazonosítást nem volt kivitelezhető az összes csúcs adatainak felhasználásával) csak a tíz legnagyobb intenzitású csúcs adatait használtam fel. Peptidtérképek összehasonlítása során azt figyeltem meg, hogy a csúcsterület mennyiségi információként való alkalmazásakor r 2 értéke nőtt a transzformációra alkalmazott hatványfüggvény kitevőjének növelésével, ami a látszólagos felbontás javulásával magyarázható (egyszerűbb integrálás). A csúcsmagasság alkalmazásakor ez a trend nem volt megfigyelhető. A különböző hatványok alkalmazásával végzett transzformációk r 2 értékei között nem volt jelentős különbség tapasztalható. Ezek alapján peptidtérképmódszer esetében, amikor jelentős számú rosszul elváló komponens van jelen a kromatogramon, a mennyiségi információ reprezentálására kedvezőbb a csúcsmagasság alkalmazása (elhagyható a hatványfüggvények alkalmazása). Végezetül az Aeris WIDEPORE C4 és C18 töltettel rendelkező oszlopokat búzafehérjék gliadin frakciójának vizsgálatában is alkalmaztam. Tíz, fajtánként három különböző parcellán 10

termesztett búzafajta gliadin fehérjemintázatát hasonlítottam össze (ismételt mintaelőkészítéssel együtt 60 minta). A mérésekhez két Aeris WIDEPORE XB-C18 (150 mm x 4,6 mm, 3,6 µm, 300 Å, ρ = 0,87) és egy Aeris WIDEPORE C4 (150 mm x 4,6 mm, 3,6 µm, 300 Å, ρ = 0,87) oszlopot kapcsoltam sorba a nagyobb hatékonyság elérése érdekében. Az elválasztás paramétereinek (elválasztás hőmérséklete, gradiens idő) - a különböző módosítással rendelkező oszlopok szelektivitásának összehasonlítását követően - optimalizálását egyetlen Aeris WIDEPORE XB-C18 kolonnával végeztem el. Gyakorlati szempontból nem volt jelentős különbég az oszlopok szelektivitása között, ami jó összhangban van az Aeris WIDEPORE állófázisok retenciós tesztje során kapott eredményekkel. A gradiens időt 10 és 30 perc között, míg a kolonnatér hőmérsékletét 30 C és 50 C között változtattam. A sorba kapcsolt oszlopokon az elválasztásokat az optimalizálást követően 40 C-on végeztem 60 perc (3-szor 20 perc egy kolonna esetén) gradiens idő alkalmazása mellett. Az eredményeket egyváltozós ANOVA elemzést követően sokváltozós statisztikai módszerekkel dolgoztam fel (főkomponens analízis, hierarchikus klaszteranalízis, legközelebbi súlypontos osztályozás). A nagyfelbontású RP-HPLC módszer eredményeinek felhasználásával az esetek többségében még a hasonló gliadin fehérjeprofillal rendelkező fajták is jól elkülöníthetőek voltak. 4. Tézisek 1. A szakirodalomban először vizsgáltam meg a Phenomenex Aeris WIDEPORE XB-C18 állófázis kinetikai tulajdonságait: Knox elmélete alapján izokratikus körülmények között kis molekulatömegű (M < 1000 Da) modellanyagok (ösztradiol, ivermektin), valamint inzulin felhasználásával, míg gradiens módban modellfehérjék (inzulin, citokróm c, mioglobin, BSA) vizsgálatán keresztül a csúcskapacitás gradiens idő, az idő- és nyomásegységre eső csúcskapacitás gradiens meredekség, valamint a gradiens kinetikus görbék módszerének segítségével. Bizonyítottam, hogy az Aeris WIDEPORE XB-C18 töltetet tartalmazó kromatográfiás oszlopok felhasználásával - nagy permeabilitásuknak köszönhetően - a kis- és nagyméretű fehérjék gyors és hatékony elválasztása valósítható meg. Kinetikai teljesítménye gyakran meghaladja a hasonló célra kereskedelmi forgalomban kapható kromatográfiás oszlopokét [1]. 11

2. Először vizsgáltam meg a Phenomenex Aeris WIDEPORE XB-C18 és a Phenomenex Aeris WIDEPORE C4 állófázisok fizikai-kémiai jellemzőit, valamint retenciós tulajdonságait, és hasonlítottam össze azokat a Waters BEH300 C18 és C4 töltetek hasonló jellemzőivel. Megállapítottam, hogy az Aeris WIDEPORE állófázisokon az elválasztás során az ionos kölcsönhatások, míg a BEH300 töltetek esetében a hidrofób kölcsönhatások dominálnak [2]. 3. A szakirodalomban elsőként hasonlítottam össze az Aeris WIDEPORE XB-C18 és C4, valamint a Waters BEH300 C18 és C4 állófázisok terhelhetőségét modellfehérjék segítségével. Az ~5,7 29,1 kda méretű fehérjék tartományában a kísérleti eredmények alapján az Aeris WIDEPORE állófázisok 2 4-szer kisebb kapacitással rendelkeznek, mint a BEH300 töltetek [2]. 4. Megvizsgáltam az Ascentis Express Peptide ES-C18, a Waters Acquity CSH C18 és Waters Acquity CSH Phenyl-Hexyl állófázisok peptidtérkép elválasztásokban történő alkalmazhatóságát. A számítógépes program (DryLab) segítségével optimalizált gradiens módszerek alkalmazása során elért csúcskapacitás értékek (n c,es-c18 = 176, n c,cshc18 = 160 és n c,cshphenyl-hexyl = 151) alapján igazoltam, hogy ezen állófázisok is sikeresen alkalmazhatóak peptidek elválasztására [3]. 5. Bizonyítottam, hogy a csúcsmagasság alkalmazása nagyszámú, rosszul elváló komponenst tartalmazó peptid-elegy esetében előnyösebb az egyes komponensek mennyiségének jellemzésére, mint a csúcsterület. Ezt az elvet később búzafehérjék vizsgálata során is sikeresen alkalmaztam [3]. 6. Először alkalmaztam több, sorba kötött, héjszerkezetű állófázissal rendelkező folyadékkromatográfiás kolonnát búzafehérjék gliadin frakciójának vizsgálata során. Bizonyítottam, hogy két Aeris WIDEPORE XB-C18 és egy Aeris WIDEPORE C4 oszlop felhasználásával fejlesztett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás módszer eredményei alapján egyváltozós és sokváltozós adatelemzési módszerek felhasználásával még a közel hasonló gliadin fehérjemintázattal rendelkező búzafajták is megkülönböztethetőek egymástól [4]. 12

5. Alkalmazás, alkalmazási lehetőség Az Aeris WIDEPORE állófázisok kinetikai és retenciós tulajdonságainak, valamint terhelhetőségének vizsgálata során szerzett tapasztalatok felhasználhatóak fehérjék RP- HPLC-s elválasztásának tervezése során. Az általam fejlesztett sorosan kapcsolt oszlopokat alkalmazó (két Aeris WIDEPORE XB-C18 és egy Aeris WIDEPORE C4) nagyfelbontású folyadékkromatográfiás módszer alkalmazható búzafajták gliadin fehérje mintázatának vizsgálatára. Ez az eljárás kemometriai módszerekkel kiegészítve a búzafajták azonosításnak fontos eszköze lehet a jövőben. 6. Közlemények [1] Szabolcs Fekete, Róbert Berky, Jenő Fekete, Jean-Luc Veuthey, Davy Guillarme, Evaluation of a new wide pore core shell material (Aeris TM WIDEPORE) and comparison with other existing stationary phases for the analysis of intact proteins, J Chromatogr A, 1236 (2012) 177 188 (IF: 4,612 I: 44) [2] Szabolcs Fekete, Róbert Berky, Jenő Fekete, Jean-Luc Veuthey, Davy Guillarme, Evaluation of recent very efficient wide-pore stationary phases for the reversed-phase separation of proteins, J Chromatogr A, 1252 (2012) 90 103 (IF: 4,612 I: 29) [3] Róbert Berky, Szabolcs Fekete, Jenő Fekete, Enhancing the Quality of Separation in One- Dimensional Peptide Mapping Using Mathematical Transformation, Chromatographia 75 (2012) 305 312 (IF: 1,44, I: 8) [4] Róbert Berky, Enikő Sipkó, Gábor Balázs, Anna H. Harasztos, Sándor Kemény, Jenő Fekete, Coupled-Column RP-HPLC in Combination with Chemometrics for the Characterization and Classification of Wheat Varieties, Chromatographia, 79 (2016) 811 821 (IF: 1,41, I:0) 13

Előadás az értekezés témájában: Berky Róbert, Fekete Szabolcs, Fekete Jenő, Modern, nagypórusú héjszerkezetű és teljesen porózus állófázisok alkalmazása peptidek és fehérjék vizsgáltában (szóbeli prezentáció), Oláh György Doktori Iskola IX. Konferenciája, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2012. május 17. Az értekezés témájához nem kapcsolódó publikációk, előadás: Ádám Tölgyesi, Róbert Berky, Katalin Békési, Szabolcs Fekete, Jenő Fekete, Virender K. Sharma, Analysis of sulfonamide residues in real honey samples using liquid chromatography with fluorescence and tandem mass spectrometry detection, J. Liq. Chromatogr. Related Technol., 36 (2013) 1105-1125 (IF: 0,64, I: 6) Erzsébet Oláh, Róbert Berky, Jenő Fekete, Analysis of the enantiomers of serine by reversedphase high-performance liquid chromatography with OPA Boc as pre-column derivatization agent. Critical evaluation of the analysis of D-serine in rat brain, Acta Chromatogr., 23 (2011) 59 68 (IF: 0,76, I:0) Berky Róbert, Szerin optikai izomereinek elválasztása származékképzéssel fordított fázisú nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (RP-HPLC) módszerrel (szóbeli prezentáció), Tudományos Diákköri Konferencia, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Budapest, 2008. november 19. 14