REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július
Vázlat 1 2 3
NEG piac Földrajzi közgazdaságtan alapjai Piac monopolisztikus verseny (a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri) Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the optimum product diversity, AER (top 20) Azért kell, hogy a kés bbi modelleket megértsük Tematika: Alapok: elmélet és valóság Modell: kereslet Modell: kínálat
Piac Piac a piaci er függvényében Tökéletes verseny Oligopol piac (Bertrand / Cournot) Monopolista modell verseny a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri árakat valamelyest monopóliumként határozza meg a vállalat de a verseny közelít a tökéletes verseny modellhez lehetne gazdasági prot (elt nik ha nagyon sok szerepl lesz)
Termékek Termékek (variety) Termékdierenciálás minden cég terméke kicsit eltér a többi cég termékét l Közeli de nem tökéletes helyettesít k Árérzékeny kereslet: áremelés többnyire csökken kereslet Sokszin ség szeretete Verseny alapja különböz ség, min ség = design, megbízhatóság, szolgáltatás, marketing, stb A termékdierenciálás csökkenti az árrugalmasságot
Termékdierenciálás A termékdierenciálás jellemz i Fizikai különböz ség Kényelem Hangulat Reputáció Hiúság, sznobizmus, Félelmek és vágyak Személyre szabott termékek Vásárlás helye és körülményei
Verseny verseny a valóságban Ahol sok, de nem nagyok sok szerepl van Innováció termékdierenciálás Alacsony koncentráció Koncentráció mérhet 3 vagy 4 legnagyobb cég piaci részesedése Hirschmann-Herndahl index (0-100) n : HHI: sh 2 /100 i=1 USA: kisebb mint 10= versenyz i piac, 18 felett versenyhatósági érdekl dés Megkülönböztethet majdnem teljes versenypiac oiligopol piac monopólium és kompetitív szegély
Keresleti : bevezetés BGM 3.4 fejezet A gazdaságban két szektor van: Mez gazdaság (F ),amely élelmiszert (kenyeret) állít el és ipar (M) amely (ipari) termékeket állít el Iparban nagyon sokféle (N ) termék van Fogyasztói hasznosság Cobb-Douglas U = F 1 δ M δ, 0 < δ < 1 (1) Legyen a kenyér ára=1 vagyis minden egyéb ebben legyen kifejezve A fogyasztott (ipari) termékek árindexe legyen I. (kés bb deniáljuk) A fogyasztók jövedelme Y, a költségvetési korlátja: F + IM = Y (2)
Keresleti : Költségvetési korlát Optimális jövedelem elosztás? U = F 1 δ M δ, F + IM = Y L = F 1 δ M δ + κ(y (F + IM)) Els rend feltételek (FOC): L/ F, L/ M (1 δ)f δ M δ = κ, és δf 1 δ M δ 1 = κi elosztva a két feltételt: IM = 1 δ δ F visszahelyettesítve: Y = F + IM = F + 1 δ δ F vagyis F = (1 δ)y és IM = δy A fogyasztó jövedelme δ részét költi ipari termékre, és 1 δ megy élelmiszerre
Keresleti : Hasznosság Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the optimum product diversity, AER (top 20), A fogyasztók preferenciáinak szemszögéb l a termékek szimmetrikusak és bizonyos mértékben helyettesít i egymásnak A hasznosság az egyes termékekb l fogyasztott mennyiségek függvénye: A változatosság szeretetének mértéke: ρ Ha ρ 1 akkor a termékek egymás tökéletes helyettesít i és csak az egyes termékekb l fogyasztott mennyiség összege számít Ha ρ csökken, egyre er sebb a sokféleségb l fakadó hasznosság A sokféleségb l fakadóan van egyfajta (pozitív) externália
Keresleti Iparcikkek piacán a költségvetési korlátot az iparcikkekre fordított jövedelem, δy adja; p i = i-ik iparcikk ára N p i c i = δy (3) i=1 Optimilaizálás az iparcikkek között Egy adott i iparcikk optimális fogyasztási mennyiségét a keresleti függvénye határozza meg, ami ɛ := 1/(1 ρ) esetén: c i = p ɛ I ɛ 1 δy i
Keresleti hatások A keresleti görbe tehát c i = p ɛ I ɛ 1 δy, amelyet meghatároz: i (1) az iparcikkekre rendelkezésre álló jövedelem δy (arányos), (2) az adott termék ára p i, (3) a paraméter ɛ, (4) árindex I Mi a kereslet és az ár kapcsolata? Azt tudjuk, hogy I ɛ 1 δy = const Optimalizációból: a kereslet árrugalmassága konstans ( c i / p i )(p 1 /c 1 ) = ɛ
Keresleti görbe és epsilon 1. ábra Minél magasabb ɛ annál kisebb áremelés is nagy kereslet változást jelent.
Árindex c i = p ɛ i I ɛ 1 δy = ( p ) i ɛ δy I I Egy adott termék iránti kereslet függ az általános árszintt l, vagyis a többi termék átlagárától = helyettesít termékek vagy másnéven a kereslet függ a relatív ártól és a relatív jövedelemt l I (árindex) az egységnyi iparcikk kosárból fakadó hasznosság = fogyasztás alapú árindex I vagyis a hasznosság (+) függ a termékek számától A reál jövedelem: y = YI δ
Fogalmak verseny Termékek közötti helyettesítési határráta CES hasznosság Változatosság szeretete
Alapok BGM 3.5 fejezet Kínálati : két szektor Teljes munkaer kínálata: L Ipar: γl, mez gazdaság (1 γ)l u.h. 0 < γ < 1 A mez gazdaság: állandó mérethozadék és versenypiac Minden a kenyérben van kifejezve, aminek az ára egy függvény: F = (1 γ)l mivel p F = 1, MPL = 1 w F = 1
Ipar Ipar: növekv skálahozadék, nem tökéletes verseny Termékek szimmetrikusak: minden egyes termék ugyanazon technológia minden egyes terméket egy cég gyárt (ha lenne egy versenytárs, amelyik kevesebbet termelne, azt a többet gyártó kinyomná a piacról) Mérethozadék (l i a i-ik termék x i mennyiségéhez szükséges munka) FC: α és a MC: β l i = α + βx i (4) = Növekv bels (vagyis terméken belül) mérethozadék
Ipar: Termékek Minden cég egy terméket gyárt monopolista viselkedés. De: Minden cég adottságnak veszi a többi cég árképzését. Vagyis nincs stratégiai játék. Ha i-ik cég árat emel, nem teszi fel, hogy mások is követik. Nem veszik gyelembe a saját árváltozás hatását I -re. Szimmetrikus vállalatok, x kibocsátás, l munkaer felhasználás és W bér mellett π nyereség π = px Wl = px W (α + βx) (5) Emlékezzünk, hogy a kereslet x-re: x = p ɛ con, ahol con = I ɛ δy Ekkor π = p 1 ɛ con W (α + βp ɛ con) A protmaximalizáló ár: p = βw /(1 1/ɛ) = βw /ρ (6)
Árképzés p = βw /(1 1/ɛ) = βw /ρ (7) konstans marzs (ár határköltség, mark-up), hiszen βw éppen a határköltség ɛ = 5 esetében a marzs 20% Miért van szükség marzs-ra? Mert FC is van, ezt is vissza kell nyerni. Konstans ɛ így konstans marzs (nem függ a termelési volument l)
Nyereség és egyensúlyi termékmennyiség Tegyük fel, hogy a prot szintek pozitívak (van gazdasági prot). Ekkor megéri újabb céget indítani és egy újabb terméket gyártani. Fogyasztók: ha N akkor x i és π i vagyis ha N nagyon nagy, akkor π i = 0 Ebb l, illetve a potmaximalizáló árból egy vállalat optimális termelési mennyisége x = α(ɛ 1) β (8) Vagyis az egyensúlyi kibocsátás csak küls paraméterekt l függ Gazdaság mérete = termékek száma (mert x i x) A mérethozadék: AC/MC, ami most ɛ/(ɛ 1) ha ɛ magas (hasonló, helyettesít termékek), a mérethozadék pici