A klinikai egészségpszichológia elméleti keretei. A beteggé válás pszichés tényezői. Osváth Viola 2012.09.04.
Egészségpszichológia definíciója Pszichológia oktatási, tudományos és szakmai hozzájárulása az alábbi területeken: Egészség megőrzés, fenntartás Betegségek prevenciója, kezelése Egészség, betegség, diszfunkciók etiológiai és diagnosztikus korrelátumainak meghatározása Egészségügyi rendszer, egészségpolitika formálása
Az egészségpszichológia megjelenésének okai a biomedikális modell hátrányai az életminőség jelentősége a hangsúly áttolódása a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre a viselkedéstudományok fejlődése (pl. tanuláselméletek, coping, stresskutatás stb.) az egészséggondozás költségei az elsődleges prevenció elhanyagolása
Az egészségpszichológia témái viselkedéses rizikófaktorok, viselkedéses patogének az egészség viselkedéses megőrzése, viselkedéses immunogének az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek kommunikáció, döntéshozatal és együttműködés az egészségügyi dolgozó-beteg kapcsolatban a kezelés környezete krónikus és haldokló beteg
Az egészségpszichológia irányzatai Klinikai egészségpszichológia Preventív/egészségfejlesztő egészségpszichológia (egészséges emberek, akik legveszélyeztetettebbek) Közösségi egészségpszichológia (kisebb, körülhatárolható közösségek) Kritikai egészségpszichológia (hatalom, gazdaság, nagyobb társadalmi struktúrák)
A klinikai egészségpszichológia alkalmazási területei Betegségek, sérülések, fogyatékosság-formák pszichológiai hatásai Pszichológiai hátterű diszfunkciók szomatikus tünetei Viselkedéses hátterű szomatikus panaszok Megterhelő kezelésekre adott pszichofiziológiai válaszok Egészségügyi dolgozók problémái
Az orvoslás szemléleti modelljei Biomedicinális Pszichoszomatikus Biopszichoszociális
Biomedicinális modell A természettudományok erőteljes fejlődése a 19. századtól. A biológiai tudományok eredményeit véli meghatározónak, e terület zavarainak korrekcióját célozza. A lelki zavarokat hasonló módon szemléli, a pszichológiai jelenségek mögött is elsősorban a biológiai összetevők szerepét vizsgálja.
Biomedicinális modell kritikája Szemléleti dualizmus (egytényezős elmélet) Biológiai gyógymódok túlértékelése Redukcionizmus a konzultációs gyakorlatban Elszemélytelenedett orvos-beteg kapcsolat Betegség központúság
A pszichoszomatika pszichodinamikai irányzata Bizonyos testi betegségekben szenvedők orvosi és pszichológiai vizsgálata A pszichológiai konfliktusok szerepének felderítése a betegség etiológiájában, patogenezisében és a betegség lefolyásában Freud szemléletmódja inspirálta
A pszichoszomatika pszichofiziológiai irányzata Természettudományos vizsgálómódszerek Pszichofiziológiai megfigyelések és kísérletezések Pszichológiai történések és fiziológiai jelenségek közötti kódolás Az egészséges és kóros fiziológiai működések feltétele
Biopszichoszociális modell Engel, 1977 Rendszerelméleti alapok A betegségek kialakulásában nem csupán a biológiai, hanem a pszichológiai és társadalmi összetevők is lényegesek az orvostudománynak a társadalomtudományokkal való kapcsolata közeli kellene legyen.
A biopszichoszociálismodell A betegségek kialakulásában nem egyszerű okokozati viszonyok vannak. Prediszponáló (hajlamosító) Precipitáló ( trigger ) Fenntartó tényezők szerepe.
A biopszichoszociális modell továbbfejlesztése Narratív megközelítés: a folyamat, a lépésről lépésre egymásra hangolódó megértés, az összefüggő történet (narratívum) konstruálásának fontossága Társas konsrukcionista megközelítés: tágabb társadalmi folyamatok is befolyásolják a betegséget Materiális-diskurzív-intrapszichés elemzési modell: biológiai, szociológiai, társas, nyelvi és intrapszichés tényezők egyforma jelentősége
A beteggé válás pszichés tényezői
A reprezentációk szerepe a beteggé válásban és gyógyulásban Egészségről/ betegségről alkotott kép (kognitív reprezentáció): az egyén miként gondolkodik tüneteiről, betegségeiről, hogyan értékeli azokat, hogyan viszonyul hozzájuk- szerepet játszik az egészséggel kapcsolatos viselkedésben, a beteggé válásban, a gyógyító- beteg kapcsolatban
Laikus betegségelméletek Leventhal és mtsai (1980) Benne foglaltatik: Konkrét tünetek, és egy címke, ami segíti a betegségprobléma azonosítását A probléma rövid- és hosszútávú konzekvenciái Idői lefolyás A probléma oka A gyógyulás feltételezett eszközei
Laikus betegségelméletek Döntési szabályok: ezek segítségével különíti el az egyén, hogy a tünetei betegség jeleként értelmezendő-e vagy sem. (segíti megérteni a laikus diagnózisalkotás mechanizmusát és a segítségkérés motívumainak feltárását)
Döntési szabályok Stresszbetgség szabály: az aktuális élethelyzeti stresszekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak a tüneteiket stresszhatásként értékelni, míg stresszmentes állapotban ugyanazokat a tüneteket betegség jeleként élik meg. Életkorbetegség szabály: a maguknál tüneteket észlelők inkább gondolnak betegségre, ha fiatalabbak, mint, ha idősebbek. Szimmetria szabály: a címkézés hatása a tünetészlelésre (egyrészt a tünetektől szenvedő emeber címkézi a tüneteit, másrészt a diagnosztizált címkézett beteg specifikus tüneteket észlel magán, Lau és mtsai, 1989)
Milyen jelentéseket tulajdonítunk a betegségnek? A társas és kulturális jelentésadás (szimbolizáció) szerepe egészség- betegség vonatkozásában Egészség/ betegség szimbólumértéke Egészség: jó, helyes magatartás, a felelős, önmagával törődő egyén Betegség: rossz magatartás, egészségével nem törődő egyén- stigmatizáció, bűnbakkképzés, kirekesztés alapja lehet
Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek? A betegség, mint ellenség megtámadott, levert a lábamról A betegség ellenségnek, destruktív, romboló erőnek való tekintése Szociális interakciókban aktívan részt vevő egyének (a betgség ezt veszélyezteti) Reakciók Haragos indulat a betegséggel szemben ( felveszi a harcot,/ az indulat a gyógyító személyzet ellen irányul/ paranoiditás) A betegség tényének tagadása ( segítségkérés késése, elmaradása) Ellenség előtti kapituláció
Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek A betegség, mint nyereség Elsődleges betegségelőny (Freud) A betegséget (tudatosan vagy tudattalanul) felszabadítóként éli meg- kellemetlen társas szerepektől való megszabadulás beteghez illő reagálás (inkább hangsúlyozza, mint tagadja a betegség tényét) Másodlagos betegségelőny: a környezettől kapott gyengédség, törődés, figyelem a betegség során- ragaszkodás a betegséghez/tünetekhez, a beteg nem akar gyógyulni
Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek A betegség, mint veszteség Konkrét értelemben: testrész (csonkolásos műtét), munka, anyagi javak Szimbolikus értelemben: biztonság, örömforrás, emocionális támaszok Gyászreakció- esteleg depresszió A betegség, mint büntetés igazságos - passzivitással reagál igazságtalan : felveszi a harcot /hosztilitás