Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyam Alapelvek célok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű, sokrétű feladatrendszerből álló komplex tantárgy. Elsősorban az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfőbb eszköze, műveltségterületi összetettségéből adódóan azonban többféle kulcskompetencia fejlesztéséhez teremt feltételeket, és kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a művészetek, valamint az informatika műveltségterületéhez. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez, jelentősen hozzájárulva ezzel a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődéséhez. A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az

önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. E folyamatban szilárd alapozást nyer tehát anyanyelvi kompetenciája, melynek eszközjellegű használatában a gyerek egyre nagyobb önállóságra tesz szert, és erre építve az ismeretszerző és alkalmazás jellegű feladatok rendszerében sikeresen fejlődhet a hatékony önálló tanulási, valamint a digitális kompetenciája is. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ilymódon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyvés könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség célirányos fejlesztése áll. Az irodalmi művek olvasása lehetővé teszi az erkölcsi értékrend és a nemzeti kultúra értékeinek elsajátítása mellett más kultúrák megismerését és a komplex irodalmi nevelés folyamatában a különféle művészi kifejezési formák megtapasztalását. Az olvasmányélmények megbeszélése feltételt teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, az ízlésformáláshoz, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A drámajátékok elősegítik az átélést, az olvasottak befogadását. Tevékenységei megkönnyítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. 2

A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. Mindez tényanyagot és gyakorlóterepet kínál a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez és a környezettudatos magatartás formálásához. Fejlesztési feladatok Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek kétségtelenül az egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. 3

Tekintettel azonban arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás belső arányairól az egyes tanulók fejlettségét mérlegelve, a differenciált tanulás tervezés és irányítás érvényesítésével, igen körültekintően kell döntenie a tanítónak. 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, aktuális nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértésre, a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése, értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozóban közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, mondatokhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi és ismeretterjesztő szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést is gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse 4

tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1 4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is. 3. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító, és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. 5

4. A tanulási képesség fejlesztése Az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a könyvtári foglalkozások keretében és a tanórai feladatmegoldásokhoz kapcsolódva a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák, elektronikus adatbázisok tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője, az önálló tanulás alapja a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása. Ennek része az elektronikus média eszközi használatának tanulása. Miközben a gyerekek gyakorolják az emberi kommunikáció életkoruknak megfelelő különféle lehetőségeit és módjait, fejlődik digitális kompetenciájuk. Ehhez ismerniük kell a számítógép elemi szintű kezelését; és az IKT eszközök használatára épülő alapkészségeket és képességeket mozgósító fejlesztő tevékenységekre van szükség, hogy élményszerűen élhessék meg azt a felismerést, hogy az informatika tantárgyban tanultakat eszközként használhatják tanulási feladataik megoldásához: új ismeretek szerzéséhez, a tanultak rendszerezéséhez, tárolásához és felhasználásához. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók 6

körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanító feszített tempót diktál és egységes haladási ütemet vár el minden tanulótól, nincs tekintettel a gyerekek eltérő jellemzőire, fejleszthetőségére, fejlesztési szükségleteire. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának különösen a bevezető és a kezdő időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy egyenlő esélye legyen mindenkinek az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés jó szintű elsajátításához, s a tanulás folyamata élmény, örömteli tevékenység és sikerek forrása lehessen valamennyi gyereknek. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésben, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelentésként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezése. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. 7

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzékek fejlesztése. Önálló gondolkodás, az önkifejezése kultúráltsága a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű megismerésén nyugvó képesség a különbözőség felismerése és megértése. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a művészetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzése. A humor személyiség és közösségépítő szerepének megérése. A nyelvtani, helyesírási ismeretek témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Órakeret felhasználása 1. évfolyam Évi óraszám: 296 óra, heti óraszám: 8 óra Ebből 148 óra (heti 4 óra) olvasás, 148 óra (heti 4 óra) írás. 2. évfolyam Évi óraszám: 296 óra, heti óraszám: 8 óra Ebből 148 óra (heti 4 óra) olvasás, 74 óra (heti 2 óra) írás, 74 óra (heti 2 óra) nyelvtan. 8

3. évfolyam Évi óraszám: 277,5 óra, heti óraszám: 7,5 óra Ebből 111 óra (heti 3 óra) olvasás, 74 óra (heti 2 óra) nyelvtan, 55,5 óra (heti 1,5 óra) fogalmazás, 37 óra (heti 1 óra) írás. 4. évfolyam Évi óraszám: 259 óra, heti óraszám: 7 óra Ebből 129,5 óra (heti 3,5 óra) olvasás, 74 óra (heti 2 óra) nyelvtan, 55,5 óra (heti 1,5 óra) fogalmazás. Tankönyvek A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához az iskola a celldömölki Apáczai Könyvkiadó tankönyvcsaládját használja mind a négy évfolyamon. A tankönyvcsalád tartalmaz az első évfolyamon a hang és betűtanításhoz szükséges könyveket, munkafüzeteket, további évfolyamokon olvasókönyveket, olvasás munkafüzeteket, nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyveket, fogalmazás munkafüzeteket és szövegértési munkafüzeteket. Taneszközök, segédanyagok Gyermekenciklopédiák, gyermeklexikonok, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek, verseskönyvek, mesekönyvek, ifjúsági regények, helyesírási szótár, szinonimaszótár, szólások és közmondások gyűjteménye. Kirakható betűsorozat, képes betűtábla, applikációs készletek, nyelvtani applikációs táblák, kép és szókártyakészlet, faliképek, hanglemezek, magnókazetták, dia-, és videofilmek. Az Apáczai Könyvkiadó által megjelentetett tanítói kézikönyvek, tanmenetjavaslatok. Otthoni készüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok 1. évfolyam: A hang és betűtanításhoz kapcsolódó rövid legfeljebb tíz percet igénybe vevő olvasási és 5-10 percnyi írás vagy rajzolási feladat, amelynek célja az órán elsajátított ismeretanyag gyakoroltatása, rögződésének elősegítése. 9

2. évfolyam: A hangos olvasás gyakorlását célzó szóbeli feladatok, memoriter témakörhöz kapcsolódó verstanulás kb. 10 perces időtartamra. Az olvasás munkafüzet, illetve a nyelvtan és helyesírás munkatankönyv gyakorlást könnyítő írásbeli feladatai, esetleg rajz készítése a tanult szemelvénnyel kapcsolatban. Az írásbeli feladat elvégzése se tartson tovább 10 percnél. 3. évfolyam: Hangos olvasás gyakorlását szolgáló feladat. Vers-, vagy szövegtanulás. Életkornak megfelelő, nagyon rövid gyűjtőmunka 10-15 perces időtartamra. A feldolgozott témával kapcsolatos feladatmegoldás, rajzolás olvasás vagy anyanyelv tantárgyból, helyesírást gyakoroltató feladatok. Írásbeli szövegrész, később szövegalkotás a fogalmazás tantárgy keretében. A feladatok elvégzésére fordítandó idő ne legyen több 15 percnél. 4. évfolyam: Vers-, vagy szövegtanulás, olvasmányok tömörítéssel történő reprodukálásának gyakorlása (tartalommondás). Gyűjtőmunka. Gyakorlást, rögzítést szolgáló írásbeli feladatok anyanyelv tantárgyból, helyesírási feladatok. Házi fogalmazások készítése részben vagy egészében. A szóbeli és írásbeli feladatok együttes időigénye ne legyen több 30 percnél. Ellenőrzés, értékelés, minősítés A tanulók tanórai, és házi feladat formájában tanórán kívül végzett tevékenységének ellenőrzése és szóbeli értékelése folyamatos. A tanulás folyamatosságának és eredményességének megítéléséhez, a tanulók feladattudatának, önismeretének és önértékelésének fejlesztéséhez, a szülők tájékoztatásához rendszeres szóbeli és írásbeli számonkérésre van szükség. Irodalomolvasás, olvasási készség: Első évfolyamon a félévi értékelés előtt, majd az olvasástanítás szakaszának befejezésekor, illetve tanév végén. Második-negyedik évfolyamon, év elején, félévkor és a tanév végén. Célszerű ezen kívül formatív, illetve diagnosztizáló jelleggel havonta mérni a tanulók hangos olvasási készségét. Szövegértés: Első évfolyamon, tanév végén, később év elején, félévkor és tanév végén mérjük feladatlappal a tantervben leírt kritériumok figyelembevételével. 10

Íráskészség: Első évfolyamon a félévi értékelés előtt, a betűtanítás szakaszának befejezésekor, végül tanév végén mérünk. Második évfolyamon, tanév elején és félévkor mérjük célzottan az íráskészség szintjét. Később a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz tartozó egyéb írásbeli munkák (szövegértés, nyelvtan-helyesírás, írásbeli szövegalkotás) elvégzésekor vizsgálhatjuk, értékelhetjük a tanulók íráskészségének állapotát, illetve ezt megtehetjük harmadik évfolyam végéig a heti egy írásórán végzett munkájuk alapján. Írásbeli szövegalkotás: Harmadik évfolyamon második félév közepén és tanév végén, negyedik évfolyamon legalább négyszer, legfeljebb hatszor iratunk fogalmazást. Nyelvtan, helyesírás: Tanév eleji, félévi és tanév végi, továbbá témakörök befejezésekor egy-egy felmérés. Második évfolyamon, tanév elején mg nem mérünk. Az iskola, az oktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően, a 2004-2005. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bevezeti a szöveges értékelést első, második, harmadik, valamint negyedik évfolyamon, a negyedik évfolyam első félévével bezárólag. Így az értékelés az alábbiak szerint valósul meg: 2004-2005. első évfolyam szöveges értékelés, másodiktól érdemjegy. 2005-2006. első, második évfolyam szöveges értékelés, harmadiktól érdemjegy. 2006-2007. első, második, harmadik évfolyam szöveges értékelés, negyediktől érdemjegy. 2007-2008. első, második, harmadik, negyedik évfolyam első félév szöveges értékelés, negyedik évfolyam második félév érdemjegy. 11

1. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységformák Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Megfelelő beszédlégzést sajátítsanak el a tanulók, gazdaságos levegővétellel, a hangokat tisztán artikulálják, időtartamukat érzékeltessék. Figyeljék meg a beszéd ritmusát felolvasásban, versekben, mondókákban. Érthetően és értelmesen beszéljenek, a szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlásával. Artikulálják és ejtsék helyesen a hangokat, az időtartamukat érzékeltetve. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtését helyesen alkalmazzák. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait ismerjék szituációs játékokon keresztül. Szókincsük bővüljön szómagyarázatokkal, mondatalkotásokkal. Mondják el mindennapi és mozgóképélményüket és az olvasottak tartalmát. Az olvasás-írás tanulásának előkészítése A beszédészlelést és értést gyakorolják a tanulók mesehallgatásokkal. A mondatot bontsák fel szavakra, szótagokra, hangokra. Ismerjék meg a hangok sorrendiségét a szavakban. Alkossanak szótagokat, szavakat betűkből. Alkossanak mondatokat eseményképről. Tájékozódjanak térben és síkban, alakokat ismerjenek fel. Megfelelő írásszokásokat alapozzunk meg a gyerekeknél, helyes testtartásra szoktassuk őket. Fejlesszük finommozgásukat. A betűelemeket és kapcsolásaikat ismertessük meg és gyakoroljuk. A jelfunkció. Hangdifferenciálás. A hangok sorrendisége a szavakban. Informatika irányok, térbeli viszonyok. Robotjátékok, algoritmusok megfogalmazása. Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása. Rövid szövegek, mondatok, szószerkezetek, szavak hangos és néma olvasása és ezek által nyelvi fogalmak megismerése: mondat, szó, magánhangzó, mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű és az ábécé. A 12

hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk használatának gyakorlása. Nagybetűk és mondatzáró írásjelek megfigyelése. A hangos olvasás pontosságának fejlesztése. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával. Informatika: betűkeresés a billentyűzeten. Oktatójátékok. Az írás jelrendszerének megtanítása A kis- és nagybetűk szabályos alakításának és kapcsolásának elsajátítása. Szavak hangokra bontása, a hangok sorrendiségének megfigyelése. Betűk, szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással írott vagy nyomtatott mintáról. Legalább két, legfeljebb hat betűből álló szavak írása: látó-halló előkészítés után tollbamondással és önálló írással. Valamennyi kapcsolási típus gyakorlása. Informatika: ikonok, jelek készítése, billentyűzettel ismerkedés betűkeresés billentyűzeten, oktatójátékok. Irodalomolvasás, szövegértés Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok, történetek, ismeretterjesztő szövegek olvasása. A szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatok megoldásával. Kapcsolat teremtése saját élményei és az olvasottak között. Szereplők, helyszín, események elmondása. Mesemondás, képolvasás. Tartalom és cím összefüggése. A próza és a vers különbsége. Illusztráció készítése. Vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Ismerkedés a könyvtár szolgáltatásaival, a könyvkölcsönzés módjával, helyes olvasási szokások kialakítása könyvtárlátogatás során. Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása: kérdésekre válasz kerestetésével szövegből, szavak magyarázatának keresése gyermeklexikonból. A korosztálynak megfelelő képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő művek megismerése. 13

Informatika: információszerzés, könyvtár a számítógépen, algoritmusok megfogalmazása. Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről és ismerkedés az irodalomban megjelenített gyermek-felnőtt kapcsolatokkal. Részvétel közösségi tevékenységben. Erkölcsi értékrend formálása. Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Énekes népi játékok előadása társakkal. Olvasott történetek feldolgozása bábozással, szerepjátékkal. Memoriter Öt-hat szabadon választható vers, két-három népköltészeti mondóka, soroló, verses mese elmondása fejből, nyelvtörő. Környezeti nevelés Az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődés kialakítása a tananyag feldolgozása során. Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése szimbolikus jelekkel: nap, felhő, eső stb. Csapadéktípusok vizsgálata. Évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. Részvétel az ünneplésben. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése érzékszervi tapasztalatszerzéssel, a tanító irányításával. Növények gondozása az osztályban és az iskola kertjében. 14

A fogyasztóvédelem oktatásának lehetőségei Beszélgetés az emberek vásárlási szokásairól. Az ezzel kapcsolatos helyes magatartásformák kialakítása szituációs játékok segítségével. Az udvarias fogyasztói viselkedés nyelvi formáinak elsajátítása. A reklám szerepe mindennnapi életünkben. A továbbhaladás feltételei Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 15

2. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységformák Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. Légző gyakorlatok segítségével érzékeltessék a tanulók a hangok időtartamát a szavakban, ejtsék helyesen a hangkapcsolatokat. Alkalmazzák a mondat- és szövegfonetikai eszközöket beszédben és hangos olvasáskor. Szókincsfejlesztés rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtésével, értelmezésével. Alkalmazzák a gyűjtött szavakat mondatalkotáskor, hiányos szöveg kiegészítésekor. A felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben az udvarias magatartási szokásokat, a kultúrált nyelvi viselkedést és a megszólítást gyakorolják szituációs játékokkal. Eseménysorról két, majd több mondat alkotásával és összekapcsolásával a sorrendiség fogalmának megtanulása. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése. Irodalomolvasás, szövegértés Népköltészeti és műköltészeti alkotások megismerése a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Nép- és műmesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok olvasása. Mese és valóság elkülönítése. A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. A lényeges gondolat kiemelésével az események összefoglalása. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése, az ismeretlen kifejezések értelmezésével. Cím és tartalom viszonyának megfigyeltetése. A verses forma és a zeneiség eszközeinek (ritmus, rím, ismétlődések) fölismerése. Másokra irányulás figyelem, a másság befogadása, a környezetért érzett felelősség élményével való találkozás. Informatika: paint rajzolóprogram (rajzok, színezések). 16

Olvasási készség Helyes hangsúlyozás és hanglejtés szavak, szószerkezetek, kijelentő és kérdő mondatok olvasásakor. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Hangos és néma olvasás. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. Folyamatos olvasás, amely közelít a természetes beszédtempójához. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Eseményképről szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása. Mondatok összekapcsolása. Rövid válaszadás írásban az olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Történetalkotás szóban. Két-hárommondatos írásbeli fogalmazás személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról. Vázlatkészítés az olvasott művekről tanítói segítséggel. Leírt szövegben írásés helyesírási hibák javítása tanítói utasításra és önellenőrzéssel. Íráskészség Betűismeret. Betűalakítások és betűkapcsolások gyakorlása. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Az eszközszintű íráshasználat alapozása szavak, szószerkezetek, illetve kéthárom mondat másolásával, tollbamondásával, emlékezetből történő leírásával. Válogató másolás és akaratlagos írás. Informatika: billentyűzet használatának gyakorlása. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatai (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Gyermekújságok jellemzői. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. 17

Informatika: ismerkedés a Windows- programokkal, gyűjtőmunka információ forrásokból. Nyelvtani és helyesírási ismeretek A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend ismerete társak nevének ábécérendbe állítása. A magán- és mássalhangzók megkülönböztetése, időtartamuk jelölése. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzéssel. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. Szótagolás és elválasztás. A j hang kétféle jelölése. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése. Informatika: oktatójátékok Társadalmi ismeretek Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés és szerepjátékok az iskolai és egyéb kisebb közösségek mindennapi élethelyzeteiről. Tánc és dráma Szövegmondás és ritmikus mozgás összekötése. Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjátékok előadása. Népszokások. Rövid mesék, történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Improvizációs játékok tanári irányítással. Memoriter Hat-nyolc vers, találós kérdések, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. 18

Környezeti nevelés Az iskola, az otthon, a család, a természet, a mesék és a jeles napok, ünnepek témakörében feldolgozott szemelvények környezeti neveléssel kapcsolatos mondanivalójának kiemelése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A fogyasztóvédelem oktatásának lehetőségei Beszélgetés az emberek vásárlási szokásairól. Az ezzel kapcsolatos helyes magatartásformák kialakítása szituációs játékok segítségével. Az udvarias fogyasztói viselkedés nyelvi formáinak elsajátítása. A reklám szerepe mindennapi életünkben. A továbbhaladás feltételei Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok /tartalmi/ összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb. 20 a tanulók által gyakran használt -szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással. 19

3. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységformák Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A mondatfajták jelentésének és a mondatfonetikai eszközöknek összefüggései, a szavak szószerkezetek helyes ejtésének gyakorlása élőbeszédben és felolvasásban. Helyes beszédlégzés a bővülő mondatokban. A szavak és a nem verbális eszközök (test-beszéd) szerepe kommunikációs helyzetben, összehangolása a tartalommal szövegmondáskor, értelmezése mások megnyilatkozásaiban. A szavak jelentésárnyalatának, stílusértékének szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése, használata élőbeszédben és fogalmazásban. Versek és mesék kifejező előadása, szóbeli szövegalkotás. Irodalomolvasás, szövegértés Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, gyermekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortárs, magyar és külföldi, nép- és műköltészetből. Elemzés szövegértési szempontok alapján, szövegtagolás. Lényegkiemelés, vázlatkészítés tanítói segítséggel. Mesék jellemzőinek megfigyelése. Jellegzetes irodalmi témák (pl. család, iskola, barátság, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet) felismerése. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek (ritmus, rím, refrén, hasonlat). Szövegek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek (pl. meghívó, recept, hirdetés) értelmezése. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásáról. Informatika: adatok gyűjtése. Olvasási készség A pontos, folyamatos és hangsúlyos olvasás. Helyes tagolás. Értelmező és folyamatolvasás. 20

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Fogalmazás készítésének alapozása szóbeli szövegalkotással. Szövegminták megfigyelése műfaji és szerkesztési szempontból. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok válogatása, elrendezése, időrend megállapítása. Szöveg tagolása, bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás részei, hármas tagolás. A témának megfelelő szavak és kifejezések használata, szóismétlések elkerülése érdekében szinonimák használata. Tématartás, a mondatok közötti kapcsolat. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. Informatika: Word szövegszerkesztő programban gépelések, javítások. A bekezdés. Íráskészség Gazdaságos írásszokások megtanítása. Az írott szöveg elrendezése a lapon. Betűkapcsolások gyakorlása, típushibák kiküszöbölése. Tempó gyorsítása, a figyelem megosztásának fejlesztése. Az egyéni, rendezett, tiszta és olvasható íráskép kialakítása. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Adatok, információk gyűjtésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvtár használatának elmélete és gyakorlata. Könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Az ismeretszerzés érdekében használatos könyvek, kiadványok (szótárak, lexikonok, helyesírási tanácsadók) használata tanítói segítséggel, illetve önállóan. Informatika: sajátgép, meghajtók, könyvtár, mappa, file, intéző, mappa létrehozása, törlése, átnevezése, másolása. File mentése, törlése, átnevezése, másolása. Adatok, információk gyűjtése. 21

Nyelvtani, helyesírási ismeretek A felkiáltó, óhajtó és felszólító mondat és mondatvégi írásjelük felismerése és használata. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés). Rokon és ellentétes jelentésű igék. Az ige személyragjai és a személyes névmások. Az igeidők és jelentésük, helyes használatuk. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának, egybe és különírásának esetei. A főnév t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév fogalma felismerése, megkülönböztetése, helyesírásuk. A főnév toldalékolása. A ba, - be, -ban, -ben rag helyes használata. A ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről rag helyesírása. A melléknév és fokozása. A fokozott melléknév alkalmazása helyesírása. A j hang kétféle jelölése igékben és főnevekben. A nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása. Társadalmi ismeretek A nemzeti és az európai azonosságtudat alapozásához tapasztalatok szerzése. A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, a honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők megismerése, az olvasottak reprodukálása szóban. Műsorok összeállítása nemzeti, társadalmi, vallási ünnepekre. Nemzeti jelképeink ismerete. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentráció és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek dramatizálása, bábozás, kapcsolattartás a hallgatókkal. 22

Memoriter Vörösmarty Mihály Szózat című versének két versszaka, nyolc-tíz szabadon választott vers, hat-nyolc szólás, közmondás, egy verses mese vagy meserészlet. Környezeti nevelés Az otthon, a család és a természet témakörében feldolgozott szemelvények környezeti neveléssel kapcsolatos mondanivalójának kiemelése. A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek értékelése, tulajdonságaik vizsgálata, következtetések levonása. Lényeges gondolatok kiemelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. A fogyasztóvédelem oktatásának lehetőségei Beszélgetés az emberek vásárlási szokásairól. Az ezzel kapcsolatos helyes magatartásformák kialakítása szituációs játékok segítségével. Az udvarias fogyasztói viselkedés nyelvi formáinak elsajátítása. Viták, érveléstechnika, párbeszédek fogalmazása e témában szóban és írásban. Önálló vélemény kialakításának ösztönzése. A reklámnyelv alapjainak megismerése. A reklám szerepe mindennapi életünkben. Egyszerű reklámszövegek fogalmazása. A továbbhaladás feltételei Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi illetve ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. 23

Öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek felismerése, szófajuk megnevezése. A tanult tulajdonnevek helyesírása. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A j hang helyes jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban. 24

4. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységformák Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az élőbeszéd és a fölolvasás helyes tagolása a szöveg jelentésének megfelelően. Beszédlégzés. Párbeszédben alkalmazkodás a kommunikációs szerepcseréhez, a testbeszéd összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és a passzív szókincs gyarapítása. Irodalomolvasás, szövegértés Prózai és verses népköltészeti alkotások (népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások) a magyar és a hazai etnikumok népköltészetéből. Irodalmi mese, tündérmese, állatmese, tréfás és láncmese. Ezek szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Adatok megismerése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet-tér-idő összefüggések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Vázlatkészítés. Érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, értékelése. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Házi olvasmány előkészítése. Művészi eszközök: a ritmus, rím, refrén, hasonlat mellett a megszemélyesítés. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. Informatika: keresések az Interneten. Olvasási készség A kifejező olvasás fejlesztése olvasástechnikai gyakorlatokkal (mondatés szövegfonetikai eszközök alkalmazása, párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése). Az értelmező olvasás továbbfejlesztése. A kritikai és kreatív olvasás megalapozása. 25

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéddel írásban. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással. A leírás, jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. Ezek megfigyelése irodalmi példákon, majd szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, állatról, emberről. A levél, levelezőlap tartalmi és formai jellemzői, megszólítás, elbúcsúzás, dátum. A levélboríték címzése. Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. Szövegjavítás segítséggel. Informatika: Word -szövegszerkesztő program, alapvető szerkesztések, mozgás a szövegben, kijelölések, javítások, szövegrészek másolása. Kép beszúrása, clip art. Íráskészség Eszközszintű egyéni írás. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Különböző információhordozók (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, diaés videofilm) megismerése. A katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Eligazodás a gyermekeknek készült segédkönyvek használatában. Informatika: CD, CD-ROM, Internet. Adatok gyűjtése, csoportosítása, rendezése. Táblázat. Honlapok meglátogatása. Problémamegoldás. Kép beszúrása, nyomtatás. Nyelvtani és helyesírási ismeretek A szófajokról tanult ismeretek ismétlése, kibővítése: igemódok (kijelentő, felszólító, feltételes), az igealakok felismerése, helyesírásuk. Tulajdonnevek fajtái: személy-, állatnév, földrajzi név, márkanév, intézménynév, cím. A főnév ragos alakjai (-val, -vel). A névutós és névelős főnév. A leggyakoribb névutók ismerete. A tulajdonnévből képzett melléknév egyszerű esetei, helyesírásuk. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A 26

keltezés. Az eddig tanultak rendszerezése: hangok, ábécé, betűrend, szótő, toldalék, szavak, mondatok. Az ly-os szavak körének bővítése. Az összetett szavak felismerése és elválasztásuk. Oktató CD-k. Társadalmi ismeretek A nemzeti és európai azonosságtudatot bővítő élmények, tapasztatok szerzése. A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfii, művészei, tudósai, felfedezői, utazói. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred. Adatok gyűjtése a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről, beszámoló a szerzett ismeretekről. Informatika: információkeresés az Interneten. Segédkönyvek használata (lexikonok, enciklopédiák, szótárak). Tánc és dráma Ritmus-, mozgás-, és beszédgyakorlatok. Koncentráció és memóriagyakorlatok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Színházi, bábszínházi előadás megtekintése, és a látottak alapszintű elemző megbeszélése. Memoriter Két-három népdal, népmese elmondása. Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka, Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Nyolc-tíz szabadon választott költemény, öt-tíz prózai szöveg. Környezeti nevelés A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek alapján az érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, értékelése. 27

Több szempont figyelembe vétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. A fogyasztóvédelem oktatásának lehetőségei Beszélgetés az emberek vásárlási szokásairól. Az ezzel kapcsolatos helyes magatartásformák kialakítása szituációs játékok segítségével. Az udvarias fogyasztói viselkedés nyelvi formáinak elsajátítása. Viták, érveléstechnika, párbeszédek fogalmazása e témában szóban és írásban. Önálló vélemény kialakításának ösztönzése. A reklámnyelv alapjainak megismerése. A reklám szerepe mindennapi életünkben. Egyszerű reklámszövegek fogalmazása. A továbbhaladás feltételei Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése. Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak a felismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám felismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. 28