ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK SZÁMLÁZÁS A-TÓL Z-IG Budapest, 2018
Szerző: Bonácz Zsolt ISBN 978-963-638-539-2 ISSN 2416-2310 (Tanácsadói könyvek) ISSN 1788-0165 (Adózási kézikönyvek) Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: Sibinger Márta a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
TARTALOMJEGYZÉK I. SZÁMLÁZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI...7 1. Számla funkciója az Áfa tv. rendszerében...7 2. Számla fogalma, megjelenési formája, nyelve és pénzneme...9 3. Számlával szembeni követelmények, megőrzésre vonatkozó szabályok...12 4. Számla eljuttatása a címzetthez és annak adózási jelentősége...14 5. Számlázási kötelezettség teljesítése meghatalmazott útján...18 6. Számla adóigazgatási azonosításra alkalmassága...20 7. Mentesülés a számlakibocsátási kötelezettség alól...25 7.1 Egyes tárgyi adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás bizonylatolása...26 7.2 Fizetés időpontjához és módjához kapcsolódó mentesülés...26 7.3 Adómentes [Áfa tv. 105. ] légi személyszállítás bizonylatolása...28 7.4 Belföldön teljesített távolról nyújtható szolgáltatás [Áfa tv. 45/A. ] bizonylatolása...28 8. Számlázási kötelezettség alá eső ügyletek...28 9. Számlázási kötelezettség alá nem eső ügyletek...32 10. Számla típusai...37 10.1 Egyszerűsített adattartalmú számla...38 10.2 Gyűjtőszámla...44 10.3 Számlával egy tekintet alá eső okirat...46 11. Számla adattartalma...50 11.1 Normál adattartalmú számla kötelező adatai...51 11.2 Egyszerűsített adattartalmú számla kötelező adatai...61 11.3 Gyűjtőszámla kötelező adatai...61 11.4 Számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adatai...62 11.5 Előlegszámla adatai...62 11.6 Az Áfa tv. 58. -ában foglalt ügyletekről kiállított számla speciális adattartalma... 63 11.7 Proforma számla megítélése...63 12. Hibás, hiányos adattartalmú számla befogadásának kockázatai...64 13. Számlázási határidő...66 13.1 Számlázás legkorábbi időpontja...67 13.2 Számlázás legkorábbi időpontja az Áfa tv. 58. -ának hatálya alá eső ügyleteknél...68 13.3 Teljesítés napját megelőző számlázás speciális ügyleteknél...69 13.4 Előleg bekérése...70
13.5 Haladéktalan számlázás kötelezettsége...70 13.6 A számlázás legkésőbbi időpontja...71 13.7 Gyűjtőszámlára vonatkozó számlázási határidő...73 13.8 Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátására vonatkozó határidő...73 13.9 Határidőn túli számlázás...74 14. Számla javítása...75 II. SZÁMLÁZÁS EGYES KÉRDÉSEI...77 15. Pénztárgéphasználati kötelezettség kiváltása teljes körű számlázással...77 16. Nem független felek által kötött ügyletek számlázása...80 17. Előleg fogalma és számlázása...83 17.1 Előleg fogalma...83 17.2 Nem pénzbeni formában nyújtott előleg...84 17.3 Előleg teljesítésének időpontja...85 17.4 Előleg bizonylatolása...85 17.5 Előleg bekérése...86 17.6 Külföldi fizetőeszközben teljesített előleg...87 17.7 Fordított adózás hatálya alá tartozó ügylethez kapcsolódó előleg...88 17.8 Előleg feltüntetése a teljesítést igazoló (vég)számlán...89 117.9 Kaució (óvadék) megítélése...90 17.10 Ügyvédi letétbe adott pénzösszeg megítélése...91 17.11 Előlegben foglalt adó mértékének meghatározása...91 17.12 Ellenértéket meghaladó előleg kezelése...94 17.13 Meghiúsult szerződésre fizetett előleg beszámítása más ügylet ellenértékébe...95 18. Bizományi ügyletek és ügynöki tevékenység számlázása...98 18.1 Számlázási lánc bizományi értékesítésnél, ügynök számlázása...98 18.2 Bizományi ügyletek és ügynöki tevékenység minősítése az Áfa tv. rendszerében...99 18.3 Bizományi értékesítésre átadott termék bizonylatolása...100 18.4 Bizományi jutalék kezelése...100 18.5 Bizományos, ügynök által átterhelt költségek...101 18.6 Bizományi jutalék önálló számlázásának kockázatai...102 18.7 Megbízó, bizományos, ügynök által teljesített ügylet adómértéke...103 18.8 Bizományostól eltulajdonított termék, bizományosnál megsemmisült termékek megítélése...104
19. Alanyi adómentes státusú adóalany számlázása...105 19.1 Alanyi adómentesség választása bejelentkezéskor...105 19.2 Alanyi adómentesség értékhatára a tevékenység megszűnése, szüneteltetése esetén...106 19.3 Feltételekhez kötött adómentes értékesítések minősítése...107 19.4 Előleg kezelése az alanyi adómentesség értékhatáránál...108 19.5 Általános szabályok szerinti adófizetés az alanyi adómentesség időszakában... 111 19.6 Tárgyi adómentes tevékenységek kezelése az alanyi adómentesség értékhatáránál... 113 19.7 Alanyi adómentesség értékhatára magánszemély több státusban végzett gazdasági tevékenységénél...115 19.8 Áfás számla kibocsátása alanyi adómentes minőségben teljesített, illetve tárgyi adómentes ügyletről...117 19.9 Áfás számla kibocsátása teljesítés hiányában alanyi adómentesség időszakában...117 19.10 Tárgyi eszköz értékesítése...119 20. Termékexport utólagos adómentességének számlázása és elszámolása...121 21. Magánszemélytől beszerzett használt ingóság értékesítésének számlázása...123 21.1 Különbözet szerinti adózás...125 21.2 Kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történt használatot követő értékesítés...126 21.3 Tételes adólevonási tilalommal érintett használt ingóság (kivéve személygépkocsi) értékesítése...127 21.4 Használt személygépkocsi értékesítése...128 22. Adóalap fogalmi értelmezése és ebből fakadó számlázási szabályok...129 22.1 Egy ügyletként adózó összetett tevékenység adóalapja és számlázása...133 22.2 Járulékos költségek kezelése és számlázása...136 22.3 Csere számlázása...138 22.3.1 Nem azonos szokásos piaci árat képviselő termékek, szolgáltatások cseréje... 139 22.3.2 Kártérítési kötelezettség fejében átadott termék, nyújtott szolgáltatás...140 22.3.3 Csere adóalany és nem adóalany személy között...141 22.3.4 Előleg fogalma cserénél...142 23. Nem bizományos által teljesített közvetített szolgáltatás számlázása...144 23.1 Közüzemi szolgáltatás közvetítése nem bérlő részére...146 23.2 Munkavállalóra vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre átterhelt mobiltelefon-, és internetszolgáltatás, valamint parkolási szolgáltatás számlázása...147 24. Termék ingyenes átadása, szolgáltatás ingyenes nyújtása más személy részére...148 25. Természetben adott engedmény számlázása...156
26. Tárgyi eszköz értékesítése...158 26.1 Ingatlannak nem minősülő tárgyi eszköz értékesítése...159 26.2 Előzetesen felszámított adó nélkül beszerzett személygépkocsi értékesítése...160 26.3 Ingatlannak minősülő tárgyi eszköz értékesítése...161 26.4 Ingatlannak minősülő tárgyi eszköz értékesítéséhez kapcsolódó előleg...164 27. Áfa tv. 58. -ának hatálya alá tartozó ügyletek számlázása...166 27.1 Az Áfa tv. 58. -a hatálya alá tartozó ügyletek köre...166 27.1.1 Az ügyletben érintett felek időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg... 166 27.1.2 Az ügyletben érintett felek időszakonkénti fi zetésben állapodnak meg...167 27.1.3 Az ügyletben érintett felek az ellenértéket meghatározott időszakra határozzák meg...168 27.2 12 hónapnál hosszabb elszámolási időszak...168 27.3 Esedékesség fogalma és jelentősége...169 27.4 Teljesítés időpontjának meghatározása 1 évnél nem hosszabb elszámolási időszak esetén...169 27.5 Teljesítés időpontja 1 évnél hosszabb elszámolási időszak esetén...170 27.6 Előleg értelmezése...171 27.7 Áthárított adó forintban történő feltüntetése...172 27.8 Bérbeadó által áthárított költségek számlázása...172 27.8.1 A bérleti díj és az áthárított költség együttes számlázása...173 27.8.2 Az áthárított költség önálló számlázása...173 27.9 Ellenérték utólagos változásának számlázása...175 27.9.1 Ellenérték utólagos növekedésének számlázása...175 27.9.2 Ellenérték utólagos csökkenésének számlázása...175
I. SZÁMLÁZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. Számla funkciója az Áfa tv. rendszerében A számlaadási kötelezettségre vonatkozó alapvető szabályt az Áfa tv. 159. (1) bekezdése fogalmazza meg. Ebből kiindulva tisztázhatjuk a számla funkcióját az Áfa tv. rendszerében. Az Áfa tv. 159. (1) bekezdés alapján az adóalany köteles ha e törvény másként nem rendelkezik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. A szóban forgó jogszabályi rendelkezés alapján a számlával szemben általában az alábbi követelmények fogalmazhatók meg: a számla kibocsátója az a személy legyen, aki (amely) a termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást teljesítette; a számla teljesített termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást, illetve előleg teljesítését foglaljon magában; a számla címzettje (vevőként megjelölt) az a személy legyen, aki (amely) részére a kibocsátó a terméket értékesítette, illetve a szolgáltatást nyújtotta. Számlázási kötelezettség fennállása esetén a számlának a következőket kell tükröznie: ki volt az ügylet teljesítője; ki volt a vevő (megrendelő); a felek között milyen ügylet valósult meg; az ügylet ellenértékét mekkora összeg képezte. Amennyiben ezt az egyszerű szabályt szem előtt tartjuk, akkor elkerülhetjük, hogy a számlázás során alapvető hibákat kövessünk el. A teljesítés kifejezést az Áfa tv. rendelkezései alapján, a számla kibocsátására kötelezett személy szemszögéből kell értelmezni. A teljesítés időpontjára vonatkozó általános szabályt az Áfa tv. 55. (1) bekezdése tartalmazza, amely szerint a teljesítés időpontja az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulásának időpontja. A teljesítés időpontjával kapcsolatos speciális szabályt az Áfa tv. 57 58. -a foglalja magában. Akkor beszélhetünk teljesített termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról, ha az Áfa tv. 55. (1) bekezdés szerinti időpont, speciális esetben az Áfa tv. 57. -ában foglalt időpont beállt. 7
I. SZÁMLÁZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 8 Példa A Kft. árukészletet adott át B Kft-nek bizományosi értékesítés céljából. Az Áfa tv. 10. b) pontja alapján a megbízó és a bizományos között akkor jön létre termékértékesítésnek értelmezhető ügylet, ha a bizományos a vele jogviszonyban álló személy részére a megbízótól átvett árukészletet értékesítette és ezzel kapcsolatban az Áfa tv. szerinti teljesítés megvalósult. A megbízó nem teljesített termékértékesítést a bizományos részére az árukészlet átadásával. Ha a felek az Áfa tv. 58. -a szerinti időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, akkor a teljesítés időpontját sajátos szabályok alapján kell megállapítani. A teljesítés időpontja elszakad a tényleges teljesítés időpontjától, ezáltal az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot kizárólag adójogi értelemben kezelhetjük a teljesítés napjaként. Az előleg adójogi fogalmára és annak teljesítésének időpontjára irányadó szabályt az Áfa tv. 59. -a foglalja magában. Amennyiben az Áfa tv. 59. -ában foglalt tényállás nem valósult meg (pénzbeni formában fizetendő előleget a teljesítésre kötelezett felé nem vette át, bankszámláján nem került jóváírásra, nem pénzben nyújtott vagyoni előnyt nem realizálta), akkor nincs szó teljesített előlegről. A számlának (függetlenül annak típusától) nem az ellenérték megfizetését, hanem az ügylet (előleg) teljesítésének tényét kell dokumentálnia. Az Áfa tv-ben meghatározott esetekben egyszerűsített adattartalmú számla is kibocsátható. Egyik ilyen eset, amikor a teljesítés időpontjában a vevő az ellenértéket készpénzben, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, illetve pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtérítette. Ebben az esetben is az egyszerűsített adattartalmú számlának a teljesítés tényét kell dokumentálni, s nem a pénzmozgást. Az egyszerűsített adattartalmú számla ugyan kifejezi a pénzmozgás időpontját is, de ennek csak az az oka, hogy arra az adójogi teljesítés időpontjában került sor. Az ellenérték maradéktalan megfizetése készpénzben, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, illetve pénzhelyettesítő eszközzel automatikusan nem jogosítja fel a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját arra, hogy egyszerűsített adattartalmú számlát (vagy normál számlát) állítson ki, ha az adójogi teljesítés ekkor még nem következett be. Az Áfa tv. 159. (1) bekezdése nem értelmezhető oly módon, hogy számlát termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak nem minősülő ügyletről nem lehet kiállítani. Vegyük példaként a kártérítés esetét. Az Áfa tv. 259. 6. pontja határozza meg a ellenérték fogalmát, amely szerint ennek minősül bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. A kártérítés nem ellenérték, a kártérítésre jogosult fél a kártérítés fejében nem teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást a kártérítés fizetésére kötelezett fél részére. Ennek következtében a kártérítésre jogosult nem kötelezett számlát kiállítani a kártérítés megfizetésére kötelezett fél részére. A kártérítésre kötelezett részére a fizetendő kártérítés összegéről