Közpénz-gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat

Átírás

1 2018. június IV. évfolyam 6. szám Közpénz-gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat Tartalom AKTUÁLIS n Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete III. rész A HÓNAP TÉMÁJA n A számlázás általános szabályai az áfa-törvény szerint Az aktuális lapszám szerzői: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A weboldalról a laphoz kapcsolódó szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: május 31.

2 AKTUÁLIS Szerző: Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete III. rész Elérkezett május 25. és mindenki felkészülten várta az új Európai Uniós rendelet alkalmazását. Ehavi lapszámunkban összefoglaljuk az előírásokat és készítünk egy általános adatvédelmi tájékoztatót mintának. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete április 27. jelent meg és lépett hatályba, azzal hogy a tagországoknak az EU területén május 25-től kell alkalmazni. Mindenki számára kötelező, nincsenek kivételek és magas szankciót helyezett kilátásba a jogalkotó a szabályok betartása érdekében. Az említett szabály mellett vannak hazai jogszabályok, amelyek adatvédelmi kérdésekkel foglalkoztak eddig is és ezután is, bár várhatóak a jogszabályok módosításai. Ilyen a Polgári törvénykönyv, Munka törvénykönyve és szakágazati jogszabályok. Az Európai Unió tagállamaiban működő összes szervezetnek, illetve bármely szervezetnek, amelyek európai uniós személyes adatokat kezel, meg kell felelniük az elfogadott rendelet előírásainak. A GDPR rendelet a természetes személyek, személyes adatok kezelése kapcsán fogalmaz meg előírásokat. A GDPR rendelet célja, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében megfelelő és garanciális védelmet biztosítson, valamint a rendelet szabályozza az ilyen természetű adatok áramlásának folyamatát is. A különleges adatok kezelése fő szabály szerint tilos, ezért ezekkel sokkal többet és részletesebben kell foglalkozni. Például idetartozik az egészségügyi adat is. Az adatbiztonság kérdései Az európai uniós rendelet fő célja, hogy egységesen szabályozza az Európai Unióban a személyes adatok kezelését, erre megfelelő garanciális szabályokat épített be a rendeletbe. Az adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az adatkezelés során olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket például álnevesítést hajt végre. A legfontosabb az adatkezelő teljes felelőssége az adatkezeléssel kapcsolatban és a megfelelő adatfeldolgozó kiválasztása. Ehhez írásbeli szerződéskötést ír elő a jogszabály a következő tartalommal. Az adatfeldolgozó: a) a személyes adatokat kizárólag az adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezeli beleértve a személyes adatoknak valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára való továbbítását is, kivéve akkor, ha az adatkezelést az adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő; ebben az esetben erről a jogi előírásról az adatfeldolgozó az adatkezelőt az adatkezelést megelőzően értesíti, kivéve, ha az adatkezelő értesítését az adott jogszabály fontos közérdekből tiltja; 2

3 b) biztosítja azt, hogy a személyes adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak; c) meghozza a 32. cikkben előírt intézkedéseket; d) tiszteletben tartja a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozóan a (2) és (4) bekezdésben említett feltételeket; e) az adatkezelés jellegének figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíti az adatkezelőt abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett III. fejezetben foglalt jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében; f) segíti az adatkezelőt a cikk szerinti kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat; g) az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az adatkezelő döntése alapján minden személyes adatot töröl vagy visszajuttat az adatkezelőnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a tagállami jog a személyes adatok tárolását írja elő; h) az adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az e cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az adatkezelő által vagy az általa megbízott más ellenőr által végzett auditokat, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, ideértve, többek között, adott esetben: a) a személyes adatok álnevesítését és titkosítását; b) a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét; c) fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani; d) az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárást. A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek. Általános adatkezelési tájékoztatóminta Felhatalmazás a rendelet részéről: a rendelet előírja, hogy az Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és 3

4 Adatkezelő bemutatása Cégnév: Székhely: Cégjegyzékszám: Adószám: Képviselő: Telefonszám: Fax: cím: Honlap: Adatfeldolgozó(k) bemutatása Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de szükséges a megfelelő tájékoztatása. A társaság... szolgáltatója Cégnév: Székhely: Cégjegyzékszám: Adószám: Képviselő: Telefonszám: közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását. Munkaviszonnyal kapcsolatos adatkezelések A munkavállalóktól kizárólag olyan adatok kérhetők és tarthatók nyilván bármilyen formában (papíralapon, elektronikusan), valamint olyan munkaköri, foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatok végezhetők, amelyek munkaviszony létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez szükségesek és a munkavállaló személyéhez fűződő jogait nem sértik. Kitöltendő adatok: A személyes adatok címzettjei A személyes adatok továbbítása A személyes adatok tárolásának ideje Foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatok A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági és foglalkozás egészségügyi vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A vizsgálat előtt részletesen tájékoztatni kell a munkavállalókat arról, hogy az alkalmassági vizsgálat milyen készség, képesség felmérésére irányul, a vizsgálat milyen eszközzel, módszerrel történik. Amennyiben jogszabály írja elő a vizsgálat elvégzését, akkor tájékoztatni kell a munkavállalókat a jogszabály számáról, címéről és a pontos jogszabályhelyről is. fiók használatának szabályai és ellenőrzése Ha társaság fiókot bocsát a munkavállaló rendelkezésére, a munkáltató előírhatja, hogy ezt az címet és fiókot a munkavállaló kizárólag munkaköri feladatai céljára használhatja. Az e- mail fiók célja, hogy a munkavállalók ezen keresztül tartsák egymással a kapcsolatot, és a munkáltató képviseletében levelezzenek ügyfelekkel, más személyekkel, szervezetekkel. A munkavállaló az fiókot személyes célra nem használhatja, a fiókban személyes leveleket nem tárolhat. A munkáltató jogosult az fiók teljes tartalmát és használatát rendszeresen... havonta ellenőrizni, ennek során az adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos érdeke. Az ellenőrzés célja az fiók használatára vonatkozó munkáltatói előírás betartásának ellenőrzése, és a munkavállalói kötelezettségek (Mt. 8., 52. ) ellenőrzése. 4

5 Számítógép-, laptop-, internet használat szabályai és ellenőrzése A munkáltató által a munkavállaló részére munkavégzés céljára rendelkezésre bocsátott számítógép, laptop, tablet a munkavállaló kizárólag munkaköri feladata ellátása érdekében használható, ezért ezek magáncélú használatát megtiltja. Ezen eszközökön a munkavállaló semmilyen személyes adatot, levelezését nem kezelheti és nem tárolhatja. A munkavállaló csak a munkaköri feladatával kapcsolatos honlapokat tekintheti meg, a személyes célú munkahelyi internethasználatot a munkáltató megtiltja. A munkáltató ezen eszközökön tárolt adatokat ellenőrizheti, valamint a munkahelyi internethasz ná latot ellenőrizheti. Céges mobiltelefon használatának ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelés A munkáltató dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a céges mobiltelefon magáncélú használatát, a mobiltelefon csak munkavégzéssel összefüggő célokra használható, és a munkáltató valamennyi kimenő hívás hívószámát és adatait, továbbá a mobiltelefonon tárolt adatokat ellenőrizheti. Szerződéses partnerek adatainak kezelése vevők, szállítók nyilvántartása / Jogi személy ügyfelek, vevők, szállítók természetes személy képviselőinek elérhetőségi adatai/ Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából / Kifizetői célú adatkezelések A személyes adatok továbbítása A személyes adatok tárolásának ideje Hírlevél szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatkezelés Az internetes honlapon hírlevél szolgáltatásra regisztráló természetes személy az erre vonatkozó négyzet bejelölésével adhatja meg hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez. Kitöltendő adatok: A személyes adatok kezelésének célja, jogalapja Kezelhető személyes adatok köre A személyes adatok címzettjei A személyes adatok továbbítása A személyes adatok tárolásának ideje Az adatvédelmi nyilvántartások minimális adata Kitöltendő adatok: Vállalkozás neve, címe, elérhetősége Adatfeldolgozás célja Személyes adatok bemutatása az adatkezeléssel összefüggésben Személyes adatok továbbítása, szervezetek bemutatása Más országba történő továbbítás Személyes adatok tárolásának ideje, törlésre előirányzott idő Szervezeti és technikai intézkedések az adatvédelem és adatbiztonság érdekében Kitöltendő adatok: A személyes adatok kezelésének célja, jogalapja A személyes adatok címzettjei 5

6 A HÓNAP TÉMÁJA Szerző: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr A számlázás általános szabályai az áfa-törvény szerint Az áfa-törvény 159. (1) bekezdése fogalmazza meg a számlaadási kötelezettségre vonatkozó alapvető szabályokat. Ebből kiindulva az adóalany köteles a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Amennyiben megvizsgáljuk ezt a rendelkezést, azt tapasztalhatjuk, hogy a számla kibocsátója az a személy lesz, aki a termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást teljesítette. Ezt a teljesített termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást kell magában foglalnia akár a teljes összegről, akár előlegről rendelkezik. A számla címzettje, azaz a vevő, pedig az a személy lesz, akinek a részére a termékértékesítés, vagy a szolgáltatásnyújtás történt. A teljesítést az áfa-törvény alapján mindig a számlakibocsátó szemszögéből vizsgáljuk. A teljesítés időpontja pedig az áfa-törvény 55. (1) szerint az az időpont, amikor az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulása megtörténik. Előfordulhat azonban, hogy a felek az áfa-törvény 58. -a szerinti időszakonkénti elszámolásban, vagy fizetésben ál lapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítés időpontját sajátos szabályok alapján kell megállapítani, ugyanis ekkor a teljesítés időpontja elszakad a tényleges teljesítés időpontjától, és ezáltal az áfatörvény szerin ti teljesítési időpontot kizárólag adójogi értelemben kezelhetjük a teljesítés napjaként. Nézzük meg, hogyan alakul a számla kibocsátása, melyhez először a számla fogalmát kell megtekintenünk. Számlának minősül minden olyan okirat, amely megfelel az áfa-tv. X. fejezetében meghatározott feltételeknek. E szabály alapján az okiratot nem megnevezése szerint, hanem tartalma alapján kell minősíteni. Amennyiben az okirat tartalmazza az áfa-tv ában foglalt adatok többségét, akkor az számlának minősül, függetlenül attól, hogy azon nem a számla megnevezés szerepel. Minden számlának tartalmaznia kell a számla kibocsátásának keltét, a számla sorszámát, a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószámát, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének az adószámát. A számla sorszámánál vigyáznunk kell arra, hogy a sorszám alapján a számlát kétséget kizáróan azonosítani lehessen. Tartalmaznia kell továbbá a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét, az értékesített termék megnevezését, a teljesítés idejét. A számlával egy tekintet alá eső okirat esetében olyan okiratról van szó, amelyen rajta van az okirat sorszáma, a kibocsátás kelte, azon számlára történő hivatkozás, melyet az okirat módosít, az adott számla adatának megnevezésével. A számla lehet papíralapú, vagy elektronikus. A papíralapú számla minden olyan nyomdai úton, számlázó programmal készített számla, amely nem tekinthető elektronikus számlának. Elektronikus számlának azt a számlát nevezzük, amely az áfa-törvény pontja szerinti számla, mely elektronikus adatként jön létre, a másik fél számára is elektronikus formában küldik meg, és a befogadása is elektronikus úton történik, azaz a címzett a számlát elektronikus adatként kapja meg és ilyen formában azonnal tárolni tudja. A számlázás során alkalmazott rendszernek az áfa-törvény ában és külön jogszabályban meghatározott követelményeknek is meg kell felelnie. Elektronikus számlának 6

7 minő sül az elektronikus úton létrehozott pdf formátumú állomány is, amelyet ben küldenek el és pdf formában tárolnak. A papíralapú és az elektronikus számlázást egymás mellett lehet alkalmazni, azonban figyelni kell arra, hogy az elektronikus számlázó rendszer megfeleljen a számlával szemben támasztott követelményeknek. Abban az esetben azonban, ha a számlázásra kötelezett fél EDI útján kíván üzleti partner részére elekt ronikus számlát kiállítani, akkor ezt csak akkor teheti meg, ha erről a felek előzetesen és írásban megállapodnak. A felek e kötelezettségnek a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet mellékletében foglalt mintaszerződés alkalmazásával is eleget tehetnek. Az írásbeli megállapodás megkötése után állítható ki első alkalommal elektronikus számla. Amennyiben a törvény nem írja elő az elektronikus számla befogadási kötelezettségét, és a számlázásra kötelezett nem EDI rendszert használ, akkor a címzett beleegyezése szükséges az elektronikus számlázáshoz. A számlát aláírni nem kötelező, amennyiben ezt mégis alkalmazni szeretnék, a számviteli politikában rögzíteni szükséges. Előfordul azonban, hogy az elektronikus számla kibocsátásakor elektronikus aláírással látják el azt, ezt azonban ne keverjük össze a papíralapon kézzel történő aláírással. Amennyiben elektronikus számlát bocsátunk ki, úgy az erre jogosultak, valamint a befogadó partnerek adatait a számviteli politikában rögzíteni szükséges. A számlát minden esetben legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni, méghozzá úgy, hogy az adattartalom ne sérüljön. Ez azt jelenti, hogy az adattartalmat illetéktelen személy nem változtathatja meg, illetve ha módosítás történt, akkor konkrétan beazonosítható legyen, hogy ki, mit és miért változtatott a számlán. Elektronikus számla esetében az áfa-törvény szerint megfelel az eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek, amennyiben az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként hozzák létre és to vábbítják. Figyelni kell arra is, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során, az adóalanynak nemcsak az elektronikus adatfájlt, hanem a számla olvashatóságához szükséges eszközöket is biztosítani szükséges, mindazon dokumentációval együtt, amely a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközök használatára vonatkozik. Az adóható sági dolgozó számára meg kell adni a szükséges felvilágosítást a technikai eszközök használatához, valamint megfelelő elektronikus kimenetet kell biztosítani, hogy archiválni tudja az adatokat külső adathordozóra. Vannak olyan esetek, amikor nem kell számlát kiállítani. Ez akkor lehetséges, ha a megtörtént gazdasági esemény nem minősül az áfa-törvény szerint termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak. Az áfa-törvény 89. -a szerinti adómentes termékértékesítéshez kapcsolódóan az áfatörvény szerinti teljesítési időpont előtt a vevőtől kapott és az ellenértékbe feltétlenül beszámítható pénzösszeget, vagy vagyoni értéket az áfa tv. 59. (4) bekezdése nem tekinti előlegnek, ezért ebben az esetben nem áll fenn számlázási kötelezettség függetlenül az összeg nagyságától. A mentesülés általános eseteit az áfa-tv a sorolja fel. Amennyiben az adózó nem él a mentesülés lehetőségével, akkor számlát állít ki az általa teljesített, az áfa-törvény tárgyi hatálya alá tartozó, termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügyletről. Abban az esetben, ha nem állítanak ki számlát, akkor az ügylet teljesítője a számviteli törvény ának rendelkezései alapján számviteli bizonylatot állít ki. A számla funkcióját ilyenkor 7

8 a számviteli bizonylat tölti be. A számlaadási kötelezettség alóli mentesülés az áfa-törvény 85. és 86. -ban tárgyalt ügyletekkel kapcsolatban lehetséges. Az áfa-törvény 87. alá tartozó termékértékesítések teljesítőjének azonban kötelező számlát kiállítania, amennyiben más jogcímen nem mentesül a számlaadási kötelezettség alól. A számlázás alóli mentesülés történhet akkor is, ha az áfa-törvény szerinti teljesítés időpontjáig, gyűjtőszámla esetén pedig a számlázás időszakának utolsó napjáig maradéktalanul megfizették az ellenértéket az adó összegével együtt készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel és a vevő a számla kibocsátását nem kéri. Ebben az esetben is előfordul azonban, hogy nem mentesülhetünk a számlaadási kötelezettség alól. Ilyen esetek az áfa-törvény 29. szerinti távértékesítés, a 6. szerinti sorozatjellegű értékesítés, a korábban már említett 89. szerinti adómentes közösségi termékértékesítés, valamint a más adóalany, vagy nem adóalany jogi személy részére történő értékesítésnél, illetve ezen személyektől kapott előlegnél, valamint a kapott előlegnél, ha az ellenérték adót is tartalmazó öszszege, vagy az előleg összege eléri vagy meghaladja a forintnak megfelelő pénzösszeget. Az értékhatárt ilyen esetben nem kell összevonni, hanem előlegenként kell értelmezni. Mint már említettem, a számlaadási mentesülés fontos feltétele, hogy az igénybe vevő nem kéri a számla kibocsátását. Ugyanakkor nem áll fenn számlaadási kötelezettség akkor sem, ha az esemény nem tekinthető termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, vagy előlegnek. Ilyen esemény lehet például a teljesség igénye nélkül, a készpénz cseréje utalványra, a közcélú adományként birtokba vehető termék adása, a közcélú adománynak tekinthető ingyenes szolgáltatás, áruminta átadása vállalkozási célból, a kis értékű termék átadása vállalkozási célból, vagy az előlegnek nem minősülő pénzösszeg átadása. A továbbiakban nézzük, hogy milyen típusú számlák bocsáthatók ki. A számla megjelenési formáját illetően, mint már említettük, lehet papíralapú, vagy elektronikus számla. Adattartalom alapján azonban az áfa-törvény négyféle számlát különböztet meg. Ezek lehetnek: normál adat-tartalmú számla áfa-törvény 169. egyszerűsített adat-tartalmú számla áfa-törvény 176. gyűjtőszámla áfa-törvény 164. számlával egy tekintet alá eső okirat áfa-törvény 170. Az áfa-törvény a tartalmazza a normál adattartalmú számla adattartalmának kötelező elemeit, melyek a következők: a számla kibocsátásának kelte; a számla sorszáma, amely által a számla kétséget kizáróan azonosítható; a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, vagy csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye; a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; az értékesített termék megnevezése; a teljesítés ideje, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől. Amennyiben az adóalany pénzforgalmi áfát választott, akkor a pénzforgalmi áfa kifejezést a számlára rá kell vezetni. Az adó alapja szintén fontos eleme a számlának, továbbá az értékesített termékadó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza. Az alkalmazott 8

9 adó mértéke nemcsak a könyvelés, hanem az adóhatósági ellenőrzés számára bír fontos információtartalommal, éppúgy, mint az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja. Az önszámlázás kifejezést akkor kell feltüntetni, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki. Adómentesség esetében elsősorban jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozást kell feltüntetni. Ilyen például az áfa-törvény 85. és 86. szerint mentes kifejezés. Amennyiben ilyen nem áll rendelkezésünkre, akkor bármely más, de egyértelmű utalás megtehető, melyből egyértelmű, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. Amennyiben az áfa-törvény szerint az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a fordított adózás kifejezést is fel kell tüntetni, éppúgy, ahogyan az új közlekedési eszköz áfa-törvény 89. -ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a pontjában meghatározott adatokat. További olyan kifejezés, amelyet fel kell tüntetni a számlán, az a különbözet szerinti szabályozás utazási irodák kifejezés. Abban az esetben, ha a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása történik; valamint a különbözet szerinti szabályozás használt cikkek vagy a különbözet szerinti szabályozás műalkotások, vagy a különbözet szerinti szabályozás gyűjteménydarabok és régiségek kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében. Amennyiben pénzügyi képviselőt alkalmazunk, akkor a pénzügyi képviselő nevét, címét és adószámát is fel kell tüntetni. Az áfa-tv. X. fejezetében foglalt rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a kibocsá tó belföldi adóalanyként jár el. Az egyszerűsített adattartalmú számla jóval kevesebb adatot tartalmaz és csak meghatározott esetekben bocsátható ki. Nem kötelező ezt a fajta számlát kibocsátani, az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátása csak lehetőség a normál adattartalmú számla helyett az áfa-törvény 176. szerinti esetekben. Nézzük, milyen esetekről van szó. Forintban kifejezett előleg teljesítése esetében akkor lehet egyszerűsített adattartalmú számlát kibocsátani, ha az előleget forintban fizették meg, illetve ha a nem pénzbeli formában nyújtott előleg esetében a vagyoni előny értéke forintban kifejezett összeg. Egyszerűsített adattartalmú számla nem bocsátható ki, ha az összeget nem forintban, hanem valamilyen külföldi pénznemben, például euróban fizették meg. Amennyiben a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője a forintban kifejezett ellenérték adót is tartalmazó összegét maradéktalanul megtéríti a teljesítésig készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel és a számla kibocsátását kéri, akkor egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátása is lehetséges. Az egyszerűsített adattartalmú számlának tükröznie kell az adójogi teljesítés időpontját is, ezért azt a teljesítést megelőzően nem lehet kibocsátani. Erre különösen akkor kell odafigyelni, ha a nyomdai úton előállított ún. Készpénzfizetési számla, illetve Egyszerűsített számla megnevezésű formanyomtatványt használunk, mert azokon csak egy időbeli adatot lehet feltüntetni, mégpedig a számla keltét. Éppen ezért a számla kelte lesz a teljesítés napja. Amennyiben a számlázási kötelezettség alóli mentesülés áll fenn, akkor nyugtát kell kiállítani. Ne felejtsük el, hogy az ügylet adóval növelt teljes ellenértékét is fel kell tüntetni az egyszerűsített adattartalmú számlán is. Ha az egyszerűsített adattartalmú számla a pénzmozgás dokumentálására is szolgál, akkor a számlában fel kell tüntetni a pénzügyileg rendezett összeget is. 9

10 Egyszerűsített számla nem állítható ki távértékesítés esetében az áfa-törvény 29. -a szerint, a száz eurót meg nem haladó ellenérték fejében teljesített értékesítés esetében, még akkor sem, ha az áfával növelt ellenérték nem haladja meg a száz eurót. Minden egyéb termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás azonban kiszámlázható egyszerűsített adattartalmú számlával, amennyiben az adóval növelten számított végösszeg nem haladja meg a száz eurót. A százeurós értékhatár átszámítását az áfatörvény 256. (1) bekezdés alapján kell elvégezni. Az egyszerűsített adattartalmú számla kötelező adattartalma a kibocsátás jogcímétől függ. Szerepeltetni kell az ellenérték adót is tartalmazó öszszegét az adóalap helyett, az alkalmazott adómértéknek megfelelő, az áfa-törvény 83. -a szerinti százalékértéket, az adó mértéke helyett. Nem tüntethető fel az áthárított adó összege. Amennyiben nem belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állították ki az egyszerűsített adattartalmú számlát, akkor abban nem kell feltüntetni az adó nélküli egységárat és az alkalmazott árengedményt, mivel belföldön nem adóztatható ügyletről van szó. Ilyenkor az áfa meghatározásával összefüggő adatokat és az önszámlázást sem kell a számlán jelölni. Amit azonban kötelezően rá kell írni, az a fordított adózás kifejezés, amennyiben az áfa fizetésére a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője kötelezett. Előlegszámla esetében normál, vagy egyszerűsített adattartalmú számlát kell kiállítani, melyben utalni kell arra, hogy a számla előleget tartalmaz. Meg kell nevezni azt a termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást is, amelyre az előleget a vevő teljesíti, mivel az előleg összege a termék, vagy szolgáltatás összegébe beszámítható. A következő számlatípus a gyűjtőszámla. A gyűjtőszámla az áfa-törvény 164. szerint olyan számla, amelyet a számlaadásra kötelezett személy akkor állít ki, ha egy adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet teljesítése esetén, a számlakibocsátási kötelezettségről egy számla kiállításával gondoskodik. A gyűjtőszámla kiállításáról a feleknek előzetesen írásban kell megállapodniuk és a számlában foglalt időszak nem lehet hosszabb, mint a teljesítésre kötelezett bevallási időszaka. A gyűjtőszámlát nem lehet egyszerűsített adattartalommal kiállítani. Gyűjtőszámla esetében minden olyan ügyletet fel kell tüntetni tételesen, és egymástól elkülönítve, amelyek a számla kibocsátására jogalapot teremtenek. Az ügyletek adóalapjait összesítetten kell szerepeltetni, úgy, hogy megbontjuk azokat az egyes adómértékek szerint, illetve adómentesség esetén pedig jogcímenként. Az egyes ügyletekre vonatkozóan azokat az adatokat kell feltüntetni, mint a normál számlánál. A számlával egy tekintet alá eső okirat egy olyan dokumentum, amely megfelel az áfa-törvény ában foglaltaknak és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva annak adattartalmát módosítja. Nézzük, mit kell tartalmaznia az okiratnak az áfa-törvény a szerint: az okirat kibocsátásának keltét, az okirat sorszámát, hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, azon számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van. Az áfa-törvény ugyan nem ismeri a proforma számla fogalmát, azonban a vállalkozások ezt a formatípust is előszeretettel alkalmazzák. A profor ma számlát leggyakrabban díjbekérő, vagy egyenlegbekérő néven állítanak ki abban az esetben, ha valamely jövőbeli eseményről van szó, ahol a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás még nem történt meg és ezért a számlázási kötelezettség még nem teljesíthető. Mivel az áfa-törvény 55. (2) 10

11 szerint, amennyiben a számla teljesítés hiányában került kibocsátásra, akkor a kibocsátó az abban felszámított adó erejéig adófizetésre kötelezett. Ebből adódóan a proforma számlán ne tüntessük fel az áthárított adót, illetve az adómértéket, valamint utaljunk arra, hogy a számla kibocsátása a teljesítést követően fog megtörténni. Azt is rá lehet írni a proforma számlára, hogy az áfa-törvény hatálya alá nem tartozik. Az adózónak lehetősége van olyan gazdasági eseményről is számlát kiállítania, amelyről egyébként a törvény szerint nem köteles, illetve jogszabály nem tiltja. Ilyen esetben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a számla kiállítására vonatkozó szabályokat be kell tartani. A számlával egy tekintet alá eső okirat lehet a módosító, illetve az érvénytelenítő számla, mely jogalapját az áfatörvény ában foglalt események teremtik meg. A módosítást többször is el lehet végezni, sőt annyiszor kell, ahányszor csak szükséges. Módosításra akkor van szükség, ha a számlán feltüntetett valamely adat nem tényszerű, hiányoznak adatok, vagy hibásak. Ilyen lehet például, ha az adó alapjaként meghatározott összeg eltér az áfatörvény előírásai szerinti adóalaptól, vagy az adó alapja utólagosan csökken. Amennyiben az adózó nem él az adóalapot, adót nem érintő adatok kézi javításának lehetőségével, vagy a számla számlázó programmal lett kiállítva és ezért kézi javítás nem lehetséges, akkor is módosító számlát kell kibocsátani. A számlát érvényteleníteni kell, ha olyan gazdasági eseményt tartalmaz, amely a valóságban nem történt meg, vagy a számlázott termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást nem a számla kibocsátója teljesítette. Amennyiben a számlán szereplő címzett nem az a személy, aki a terméket szerezte, vagy a szolgáltatást kapta, vagy az ügylet meghiúsult, a számlát szintén érvényteleníteni kell. Amennyiben korábban módosító számlát bocsátottak ki, de később kiderül, hogy annak nem volt jogalapja, akkor a módosító számlát kell érvényteleníteni. Az érvénytelenítés történhet az eredeti számla sztornírozásával, vagy érvénytelenítő számla kiállításával. Az eredeti számla sztornírozására akkor van lehetőség, ha a címzett a nyomdai úton előállított számlát visszaküldte, s így az összes eredeti példány érvénytelenítését elvégezhetjük. Ilyenkor valamennyi számlapéldányra rá kell vezetni az érvénytelenítve szót, vagy más hasonló jelentéssel bíró szót, valamint az érvénytelenítést végző személy nevét és aláírását. Az érvénytelenítés okáról nyilvántartást kell vezetni, vagy az okot az eredeti számlapéldányon olvashatóan fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha számlázó programmal készített, vagy elektronikus számláról van szó, vagy a címzett az eredeti példányt nem küldte vissza, akkor érvénytelenítő számlát kell kiállítani, és azt a címzettnek meg kell küldeni. Amint láthatjuk a számláknak különböző típusait különbözteti meg az áfa-törvény, azonban bármely típust választjuk is, a megadott törvényi lehetőségek alapján arra mindig oda kell figyelni, hogy a számla kötelező adattartalmát feltüntessük, valamint a teljesítés ideje pontosan megállapítható legyen, hiszen ebből állapíthatjuk meg, hogy mikor kell áfát fizetni, a pontatlan, vagy hibás számla pedig hibás áfabevalláshoz vezethet. Közpénz-gazdálkodási tanácsadó IV. évfolyam, hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Rok Podgornik, ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés és grafika: B--TEX 2000 Bt. 11

12 A Microsoft Excel adatbázis-kezelő és döntéstámogató program, melynek ismerete és használata manapság már elkerülhetetlen és elengedhetetlen a hatékony irodai munkához. A program alapos és magabiztos elsajátításához nyújt segítséget 20 leckéből álló rugalmas távoktatásunk! Online továbbképzésünk anyagai lépésről lépésre vezetik végig a résztvevőt az Excel alapfunkcióitól a kimutatás-kezelő adatbázis és makrók használatán át a kifejezetten pénzügyeseknek ajánlott elemzésekig, segítve a gyakorlást. Excel kezdőtől a haladóig félnapos előadással kiegészített online tanfolyam Online leckék küldése: 20 db lecke (heti 2 db lecke) június 26-tól 10 héten át (heti 2 db lecke): online tanfolyam szeptember 4.: félnapos előadás A leckék szerzője: Dr. Pétery Kristóf PhD A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, számos elektronikus, informatikai tematikájú szakkönyv szerzője Miért ajánljuk? Mert a képzés elvégzésével profi Excel használóvá válhat, és a megszerzett tudással gyorsan és egyszerűen rendszerezheti adatait, megkönnyítve ezzel napi munkáját. Mert ajándékba kapja az Excel pénzügyeseknek online képzés leckéit is. Mert Ön dönti el, hogy mikor foglalkozik az online tananyag elsajátításával és ellenőrzőtesztek segítségével tesztelheti saját tudását. Mert a személyes konzultáción lehetősége nyílik a felmerült kérdéseket a szerzővel egyeztetni. Jelentkezzen kombinált képzésünkre, hogy irodai készségeit hatékonyabbá tehesse! A képzésről bővebb információt olvashat a oldalon.