A negatív reklám és az oktatási szektor kapcsolata Dr. Benkei-Kovács Balázs Oktatásmarketing- Piackutatás Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék ELTE PPK Figyelemfelkeltés - pimaszsággal (Clinique, 2009, UK) 1
Colbert Bizottság Márkavédelem / jogi szankciók (Franciaország, 2005) A negatív reklám legfőbb felhasználója a politika (MSZP, 2014) 2
A negatív reklám és az életszínvonal Fidesz (2006): Rosszabbul élünk, mint 4 éve A negatív reklám és az életszínvonal /2 Fidesz (2006): Rosszabbul élünk, mint 4 éve 3
A negatív reklám és az életszínvonal /3 Fidesz (2006): Rosszabbul élünk, mint 4 éve és a világ is sötétebb A negatív reklám és az életszínvonal /4 Fidesz (2006): Rosszabbul élünk, mint 4 éve 4
Pro és kontra a nyugdíjas célcsoport számára (FIDESZ MSZP, 2006) Oktatás és egészségügy - Making reform happen (Gregory Wurzburg, Oecd, 2010) A világot érintő globális válság kapcsán az Oecd újkeletű kutatása, a Making reform happen (2010), azt elemzi, hogy milyen módon lehet hatékonyan keresztülvinni a szükséges reformokat a gazdasági visszaesés időszakában. Az oktatási és egészségügyi szektort két olyan kiemelt területként határozza meg az elemzés, amelynek megváltoztatása igen nehéz, hiszen az egész társadalomra hatással van működésük, minden állampolgár érintett bennük, és a strukturális változásokkal járó eredmények gyakran csak hosszú idővel a koncepciók megszületése, és a törvények megváltoztatása után következnek be. (Wurzburg, 2010, 159-181.) Ha mégis lezajlik egy reform az egy adott krízishelyzetre történő válaszként megy végbe de az egész társadalom hozzászól. 5
Politikai tiltakozás egy oktatási reform ellen (Népszavazás vizitdíj/ fizetős felsőoktatás) (FIDESZ, 2008) Politikai tiltakozás a társadalmi manipuláció ellen (SZDSZ, 2008) 6
Politikai vélemény-nyilvánítás a fizetős felsőoktatás mellett (SZDSZ, 2008) Tiltakozás egy felsőoktatási reform ellen (MSZP, 2014) 7
ARC Kiállítás 2014 / 1. ARC Kiállítás 2014 / 2. 8
ARC Kiállítás 2014 / 3. ARC Kiállítás 2014 / 4. 9
Negatív reklám az oktatásban / 1. Negatív reklám az oktatásban / 2. 10
Negatív reklám az oktatásban / 3. Parragh László társadalmi tudatformálás és szakpolitikai PR (2012. 06. 29. Népszabadság) A kormány viszont csökkenti a felsőoktatási helyek számát, szűkíteni akarja a gimnáziumi kereteket is. Miért gondolja, hogy a szakképzésbe sokan akarnak majd menni? Azért, mert szerintünk az az oktatási modell, ami eddig működött, rossz volt. Való igaz, a szülő mindig jót akar a gyerekének. Az emberek általában a szellemi munkára törekszenek. De egy társadalom nem tud úgy működni, hogy csak az okosak tábora nagy, és szorgalmasak nincsenek. Szerintünk helyes az a kormányzati törekvés, hogy megpróbálják az effektív értéktermelő munka irányába terelni az embereket. Mert még mindig jobb egy szakmunkás, akinek van munkája, mint egy olyan felsőfokú végzettségű, akinek nincs. Persze, ismerem a diplomásokról szóló statisztikát. Álságos az is. Számtalanszor látjuk, hogy valaki három diplomával call-centerben dolgozik. Kétségtelen, minél képzettebb valaki, annál nagyobb az elhelyezkedési esélye. Érettségivel is el lehet menni biztonsági őrnek. 11
Klebersberg Kunó idézet (Pesti Napló, 30-as évek) Pokorni Zoltán társadalmi tudatformálás és szakpolitikai PR (2011. március 03.) Én sokszor kétségbeesem az emberek judíciumának, józan ítélőképességének a hiánya fölött. Tömérdek a főiskolás, sok a diplomás ember és jönnek azok a klisé kifejezések, sztereotip frázisok, bombasztok, amiket az utóbbi időben megszoktunk és nyomukban dörgi taps. Demokratikusabb lett itt a világ és a kis polgár és az alacsonyabb közalkalmazott is taníttatni igyekszik gyermekét, ha azt hiszi, hogy majd boldogulni fog és nem gondolnám, hogy a szegény ember tehetséges gyerekét az iskolából vissza lehetne verni, pusztán attól a gyanútól vezéreltetve, hogy esetleg majd értelmi proletár válik belőle. Általában a világ kultúrpolitikai felfogása nem az, hogy a nagyobb tudás megnehezítse az illető számára a létért való küzdelmet. Ami sok, az sok?! Forrás: Halász-Lannert, 2006, 46. 12
Pokorni Zoltán társadalmi tudatformálás és szakpolitikai PR (2011. március 03.) Miközben azt hallhatjuk, hogy túl sokan érettségiznek, túl sok a diplomás, ez valójában nem igaz. Ha Lengyelországgal vetjük össze a helyzetünket, akkor azt látjuk, hogy ők az elmúlt 10 évben elérték az európai átlagot, mi pedig folyamatosan lemaradunk ettől. Azt halljuk, hogy munkanélkülieket képzünk, amikor sokan járnak érettségit adó intézménybe, illetve egyetemre. Ám ha megnézzük a foglalkoztatási adatokat, akkor azt látjuk, ha valami véd a munkanélküliséggel szemben, az az érettségi és a diploma. Hogy most a jó gazdaság, jó szakképzés, tyúk vagy tojás problémáját hogyan oldjuk meg, azt nem tudjuk. De elég nehéz lenne bármelyikünk gyerekét arra, hogy menjen el kőművesnek egy olyan építési vállalkozó mellé, aki feketén foglalkoztatja, és legfeljebb a minimál bért hajlandó odaadni neki, de semmi egyebet. Mert ezzel a riasztó képpel szembesülnek a gyerekeink. Nem hiányszakmák vannak, gyűlölt szakmák vannak. Nem az baj, hogy nem jöttünk rá, hogy több szakmunkást kellene képezni, hanem az, hogy nem akar senki ilyen munkát, ilyen bérrel, ilyen megalázó munkakörülmények között végezni. Virág Gergő (a Klebersberg Kúnó Szakközépiskola kuratóriumának elnöke) (PR cikk 2014. 09. 01) Egyre kevésbé választják a fiatalok a homályos jövőképű, nehezen aprópénzre váltható képzéseket, illetve azokat a területeket, ahol érezhetően nincs számottevő perspektíva, nehéz az elhelyezkedés vagy alacsonyak a bérek. Ebben szerepet játszik, hogy az állam már nem támogat mindenféle szakképzést, még az első szakma megszerzése esetén sem, hanem a hiányszakmákat helyezi előtérbe, ezekre lehet ösztöndíjat is kapni. ( ) Az a legfőbb probléma, hogy a kétkezi munkás társadalmi megbecsültsége még mindig nem éri el a diplomás emberét, jóllehet a munkaerő-piac és a kereseti lehetőségek már réges-rég alátámasztják a szakmunka tanulásának létjogosultságát. Nem egyszer a szorgalmas fiatal munkás néhány év alatt el tud költözni otthonról, önálló egzisztenciát képes teremteni, nem ritkán autót, lakást, esetleg házat tud vásárolni a keresetéből, míg tucatdiplomás, vele egykorú társa még egy albérletet sem tud egyedül fenntartani. 13
Tiltott támogatott tűrt szakmák és a toborzási nehézségek (Vámosi, az RFKB szerepe kapcsán) Probléma, ha a bizottság kijelöl egy profilt, akkor az iskola gondja, hogy honnan veszi a tanulót a beiskolázáshoz. ( ) Ami az RFKB-nak és sok más szervezetnek is feladata lenne a, hogy a szakma felé fordítsa a közvéleményt ( ) ugyanis nagyon nehéz meggyőzni a gyerekeket, hogy bent maradjanak a szakképzésben és nem menjenek tovább főiskolára, egyetemre. Már a szakközépiskolába való bekerülés is szerencsésnek mondható, mert mindenki gimnazista akar lenni, és utána irány a felsőoktatás. (Vámosi, 2011, 137.) Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. Álmomban mondta, ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. Lepke, mesélte, igen, lepke voltam, s a lepke vigan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi És felébredtem És most nem tudom, most nem tudom, folytatta eltünődve, mi az igazság, melyik lehetek: hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét vagy a lepke álmodik engemet? Weörös Sándor: Dzsuangszi álma Én jót nevettem: Ne tréfálj, Dsuang Dszi! Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! Ő mosolygott: Az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én. 14
Életkereseti görbék Magyarországon Az iskolai végzettség százalékos bérhozama 160 140 120 felsőfok érettségi szakmunkásképző hozam (%) 100 80 60 40 20 0 1989 1992 1995 1999 2002 év Forrás: Varga Júlia (2004) Életkereseti görbék (USA/ ASU) 15
A tanulással kapcsolatban megfogalmazott pozitív üzenet (UK, 2009.) 16