Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően ÁLLAMÁZTARTÁSI EGYENSÚLYT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ - Magánszemélyek különadója 2007-től. Az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési plafont meghaladó részére (a plafon 2006-ban 6 325 450 forint). Mértéke 4 százalék. Az összevont jövedelembe tartozik például a munkabér, az egyéni vállalkozói kivét, a szerzői jogdíj, valamint az adóterhet nem viselő járandóság, így 2007-től a nyugdíj. Nem tartozik bele például az osztalék, az árfolyam-nyereség, az ingatlan-bérbeadás jövedelme, továbbá az átalányadós, így az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással adózó jövedelem sem. EMÉLYI JÖVEDELEMADÓ - Kamatadó és tőzsdei árfolyamnyereség-adó 2006 szeptemberétől. Mértéke a kamat és az árfolyamnyereség 20 százaléka. Mentesek a hosszú távú állampapírban és befektetési jegyben, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlán, az önkéntes pénztárakban, továbbá a lakás-takarékpénztárakban lévő megtakarítások. - Az adóköteles természetbeni juttatások adója 2006 szeptemberétől 44 százalékról 54 százalékra nő, s 2007-től ugyanilyen mértékű adó terheli a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokat is. - Cégtelefon magánhasználata utáni adó. 2006 szeptemberétől a telefonszolgáltatás teljes költségének 20 százaléka a cégnél dolgozó magánszemélyek bevétele, ami után a természetbeni juttatás adóját kell megfizetni. Az adózás alapjaként választható a magáncélú használatról készített nyilvántartás is. Adókedvezmény-szűkítés 2007-től. - A lakáshitel törlesztésénél érvényesíthető, jövedelemhatárhoz kötött adókedvezményt már csak azok (és csak a következő öt évre) vehetik igénybe, akik erre 2006. december 31-ig jogosultságot szereztek. - A jelenlegi évi 6 millió forintról 3,4 millióra csökkenne az a jövedelemhatár, ameddig az együttesen legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezmény igénybe vehető. E keretbe nemcsak az adományok, élet- és nyugdíjbiztosítások tartoznának bele, hanem a megállapodás alapján fizetett tbjárulékok is. 1/6
- Megszűnne a szellemi tevékenység jelenleg évi legfeljebb 50 ezer forintos kedvezménye, továbbá a felnőttképzési díj és számítógép-beszerzés utáni bónusz is. - Adóterhet nem viselő járandóságnak minősülne a nyugdíj. Azaz ha a nyugdíjasnak más, összevontan adózó jövedelme is van, a nyugdíj beszámít az adóalapba, de a ráeső adó levonható a fizetendő adóból. - Az üdülési csekk csak akkor lenne adómentes, ha a munkáltató a dolgozójának vagy nyugdíjasának és azok közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának adja, továbbá ha üdülési szállásra és étkeztetésre használják. - A munkáltató által a dogozó javára az önkéntes pénztárba befizetett összeg a havi minimálbér több pénztárba történt befizetésnél a minimálbér 130 százaléka (2006.-ban 81.250.-, 2007.-ben 85.150. Ft) helyett egységesen a minimálbér 20 százalékáig lenne adómentes. (2006-ban 12.500. Ft, 2007-ben 13.100. Ft) Ez nagyon hátrányosan érinti a katonákat. (feltételezzük, hogy az eü. pénzt. hozzájárulás a mai szinten marad 3200 Ft, akkor az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást 2006-ban 232.500.- Ft felett 2007-ben 247.500.- Ft felett nem lehetne igénybe venni, a 20százalékos mértékkel számolva. - megszűnik a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak a további jogviszonyukból származó jövedelmük után fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj) alóli mentessége - a Javaslat egységessé teszi a különböző értékpapírok kamatát terhelő adóterheket, 2007. január 1-jétől csak a nyugdíj előtakékossághoz kapcsolódó megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége (önkéntes nyugdíjpénztári hozamok, nyugdíj-előtakarékossági számlán elhelyezett papírok hozama), valamint a lakástakarékpénztárban elhelyezett betétek kamata marad adómentes. Ezzel összefüggésben megszűnik a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség adómentessége. - a Javaslat pontosítja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk adómentességéhez kapcsolódó rendelkezéseket. 2007. január 1-jétől csak az az üdülési csekk formájában juttatott bevétel lehet adómentes, amelyet a munkáltató ingyenesen vagy kedvezményesen, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó mértékig juttat a saját munkavállalójának. A munkavállalóval azonos megítélés alá esik a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató a nyugdíjban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója. Adómentes továbbá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által a szociálisan rászorulónak az említett értékhatárig biztosított üdülési csekk is. Az adómentesség 2/6
további feltétele, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és az ahhoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra legyen beváltható. - a Javaslat korlátozza az adómentesen adható csekély értékű ajándék juttatásának feltételeit. 2007. január 1-jétől csak a szakszervezet és a munkáltató által meghatározott személyi körnek adott ajándék lehet adómentes. Szakszervezet esetében a kedvezményezett személyi körbe a következők tartozhatnak: a tag, a nyugdíjas tag, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója. A munkáltató esetében megajándékozott lehet a munkavállaló, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató a nyugdíjban részesülő magánszemély és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója. Az adómentes ajándék értéke a termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész. A juttatási alkalmak számát a Javaslat nem korlátozza. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ - 2006 szeptemberétől megszűnik a 15 százalékos adókulcs, és az idesorolt termékekre és szolgáltatásokra a normál, 20 százalékos kulcsot kell felszámítani. Így egyebek között az alapvető élelmiszerek, az ásványi tüzelőanyagok, gyógyászati segédeszközözök, a gáz-, gőz- és vízellátás, a szállodai szolgáltatás és a vendéglátás, a diák- és a szociális étkeztetés, a személyszállítás és a mozi, a fürdő és a temetkezési szolgáltatás áfája is nő. EGYERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ - Az eva mértéke 2006. október 1-jétől 15-ről 25 százalékra nőne. Az evázók választhatnának, hogy arányosítással vagy közbenső mérleg készítésével számolják ki adójukat, de visszatérhetnek az általános szabályok (szja, illetve társasági adó) szerinti adózásra is. JÖVEDÉKI ADÓ - 2006. szeptember 1-jétől a cigaretta adója 5,7 százalékkal, a szesztartalmú italoké (a bor kivételével) 7 százalékkal nőne. - 2007. április 1-jétől és szeptember 1-jétől a cigaretta jövedéki adója újabb 2,7-2,7 százalékkal nőne. 3/6
GÉPJÁRMŰADÓ - 2007-től a gépjármű teljesítménye, nem pedig a súlya alapján kellene adót fizetni, emellett nőne a gépjárművek illetéke. A Javaslat szerint a személygépkocsik és a motorkerékpárok esetén a mai egységes 1.200 Ft/100 kg-os adómértéket a gépjármű kora (gyártási éve) szerint differenciált adómérték váltja fel. A Javaslat szerint a gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kW, a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kW, a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kW, a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kW, a gyártási évet követő 16. évtől pedig csak 120 Ft/kW az adó mértéke. - A gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke 2005. január 1- je óta változatlan. A Javaslat - fenntartva a progresszív elvonást - az illeték mértékét átlagosan 20 %-kal emeli meg. Ennek megfelelően a gépjárművek többségénél a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 15 forint helyett 18 forint illetéket állapít meg. Az 1890 cm3 feletti személygépkocsi és 500 cm3 feletti lökettérfogatú motorkerékpár esetében az eddigi 20 forint/cm3 illetéket 24 forint/cm3 illetékkel váltja fel. JÁRULÉKOK Munkavállalók. - 2006 szeptemberétől az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke a jelenlegi 4-ről 6 százalékra nőne, 2007.jan.01.- től 7%-ra - 2006 szeptemberétől a mostani 1 százalékos munkavállalói járulék 1,5 százalékra nőne. OÉT megállapodás alapján lehetséges, hogy 1,25 %-ra. - 2006 szeptemberétől a nyugdíjas foglalkoztatott jövedelmét 4 százalékos egészségbiztosítási járulék terhelné. - Aki után foglalkoztatója nem fizet legalább évi 450 ezer forint egészségbiztosítási járulékot, de tőkejövedelme van, 2007-től e szinti 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie (jelenleg 400 ezer forint a feltöltési kötelezettség, 4 százalékos ehóval). - A jelenlegi szabályok szerint több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni. Ez mind a foglalkoztatói, mind az egyéni járulékfizetési kötelezettségre vonatkozik. A javaslat ezen a szabályon annyiban változtat, hogy a biztosított mentesül a további jogviszonyaiban a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetés alól, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll. A természetbeni egészségbiztosítási járulékot ugyanakkor mindegyik jogviszonya alapján köteles megfizetni - A Tbj. 2006. január 1-jétől hatályos módosítása alapján az egyéni és a társas vállalkozónak is mindegyik jogviszonyában meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékon és a nyugdíjjárulékon felül az egészségbiztosítási 4/6
járulékot is, még akkor is, ha heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban is áll egyidejűleg - nyugdíjas vállalkozók. Vállalkozói kivétjük, illetve személyes közreműködésük díja után 2006 szeptemberétől 10, 2007-től 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék, a mostani 5 százalékos baleseti járulék helyett. - kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozók 5%-os baleseti járulékfizetési kötelezettsége megszűnik, s e helyett 2006. szeptember 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz való hozzájárulás érdekében Források: VG, OÉT előterjesztések Összefoglalva: - Egy átlagos munkavállalót, állampolgárt hátrányosan érint, minimum : - az egészségbiztosítási járulék emelése (2006-ban 2 %, 2007-ben újabb 1%) - a munkavállaló járulék emelése 2006-ban 0,5 % vagy 0,25% - a nyugdíjas munkavállaló 4 %-os egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettsége. - adóalapot növelő, de adóterhet nem viselő tételé válik a nyugdíj. - az önkéntes pénztárakba fizetendő adómentes munkáltatói befizetések összegének csökkentése a minimálbér 130%-os mértékről 20% vagy 50 %-ára. - az JA kedvezmények igénybevételének számító 6 millió forintos határ leszállítása 3,4 millió forintra. - az adókedvezmények csökkentése, eltörlése, kiváltképpen a lakáshitel kedvezmény eltörlése - magánszemélyek különadója, mértéke 4 % az éves nyugdíjjárulék plafon elérése esetén - kamat és tőzsdei árfolyam nyereségadó. Tehát a bankbetétek és a lekötött betétek is adókötelessé válnak 2006. szeptember 01-től, mértéke 20% - a meghirdetett gáz és villamos energia áram emelkedése mellet az ÁFA emelkedések (17% vagy 20%, illetve 23 %ra) - gépjárműadó emelkedése, teljesen új rendszerben, illetve a gépjármű szerzési vagyonilleték emelkedése 20%-kal - jövedéki adó emelkedése 5/6
Továbbá készséggel állunk a tagjaink rendelkezésére telefonon, a központi irodában a felmerülő kérdések megválaszolásában. 6/6