A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus kutatás folyt a civil társadalom fejlõdéséek témakörébe, holott a civil társadalom mit fotos közéleti téyezõ szerepét erõsítõ politikai itézkedések megalapozásához agy szükség va több erre voatkozó iformációra és ismeretre. A CIVICUS Civil Társadalmi Idex (Civil Society Idex, CSI) projekt keretébe a közelmúltba akcióorietált kutatásra került sor a horvát civil társadalom helyzetéek felmérése céljából. 1 Az adatgyûjtés 2003 szeptembere és 2005 májusa között törtét, az állampolgárok és a civil társadalmi szereplõk széles körébõl merítve az iputot, az érdekelt felek regioális felmérése, az egyes régiókba velük folytatott kozultációk, lakossági közvéleméy-kutatás, a kulcsfotosságú adatközlõkkel készített iterjúk, valamit a média figyelemmel kísérése és másodlagos adatforrások alapjá. 2 Ebbe a taulmáyba éháy megállapítás olvasható az 1990-es évek óta végbemet fejlõdésrõl, továbbá az említett kutatás fõbb eredméyeirõl, téyadatokat mutatva be a civil társadalom helyzetét tükrözõ éháy fotos idikátor segítségével. A civil társadalom fejlõdése 1990 óta Az 1980-as évekbe számos köryezetvédelmi, politikai és kulturális tevékeységgel foglalkozó civil társadalmi szervezet (Civil Society Orgaisatios) 3 jött létre Horvát- CIVIL SZEMLE 2007/1 107

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 108 VILÁG-NÉZET országba. A civil szervezetek megjeleése egybeesett a politikai pártok megalakulásával, és 1991-be hozzájárult a politikai redszer összeomlásához és Horvátország Jugoszláviától való függetleé válásához. A kommuizmus bukása utá a civil társadalom fejlõdését továbbra is hátráltatta azoba a kedvezõtle politikai köryezet, amit a tekitélyelvû hatalom, a háború, a horvát emzetiségû meekültek és elüldözött személyek válságos helyzete és általáos gazdasági válság jellemzett. 2001-be az Alkotmáybíróság olya dötést hozott, hogy az Egyesületi Törvéy tizehat redelkezése elletétbe áll a szabad társulás alkotmáyos elvével. 4 Az 1990-es évek végé, a régióba lezajlott háborút követõe a civil szervezetek közremûködtek az autoritárius rezsim leváltásába és Horvátország parlametáris demokráciává való átalakításába. A 2000. év elejé Horvátországba demokratikus és tiszta választásokra került sor, s ez agy súlyú politikai és társadalmi eseméykét voult be Horvátország törtéelmébe. 2002-re az új koalíciós kormáy megalakulása yomá az állam és a civil társadalom viszoya javuli kezdett: a párbeszéd kibõvült, és fokozódott az együttmûködés. A horvát kormáy emzetközi yomásak egedve, a civil társadalmi szervezetekkel való együttmûködés és egy országos fiaszírozási program godozására már 1998-ba felállította az Egyesületi Hivatal evû kormáyzati itézméyt. A koalíciós kormáy 2001-be elfogadta A kormáy és a oprofit/em kormáyzati szervezetek közötti együttmûködés programját. 5 2002-be ismét emzetközi szervezetek által támogatott kezdeméyezésre az Egyesületi Hivatal életre hívta a Civil Társadalmi Taácsot a kormáy 25 tagú taácsadó testületekét, amelybe a tagok többsége a civil társadalmat képviseli. 6 Az itézméyi ifrastruktúra felépítésébe az utolsó lépésre 2003-ba került sor, amikor a kormáy létrehozta a Civil Társadalmi Fejlõdés Nemzeti Alapítváyát, amely újszerû megoldást vezetett be a támogatásra fordítadó összegek összegyûjtésére, az országos lottó-fogadásból származó bevételekbõl és külföldi forrásokból merítve. Az Alapítváy emellett saját tervezésû programokat idít a civil társadalom fejlõdése érdekébe, és a külföldi támogatások elyeréséért verseybe száll a helyi szervezetekkel. A civil társadalom horvátországi itézméyi ifrastruktúrája a kívülállók számára impozás lehet. Fotos azoba hagsúlyozi, hogy midezeket az itézméyeket felülrõl hozták létre, aélkül, hogy a szükséges mértékbe figyelembe vették vola az éritett helyi szereplõket. Az utóbbi évekbe a Nemzeti Alapítváy és az Egyesületi Hivatal küldetése meglehetõse összemosódott. Az eredeti elgodolás az volt, hogy az Alapítváy a Hivatal helyére fog lépi. Kutatások fiaszírozásába a külföldi támogatók em voltak érdekeltek, és ebbe az idõszakba ehhez belsõ támogatási források sem voltak elérhetõk. Az elsõ empirikus vizsgálatok a humaitárius szervezetek fejlõdésérõl (Bez ova, 1995), a decetralizáció kérdéseirõl és a civil társadalom szerepérõl (Bez ova Zrišc ak, 2001), a szociális szolgáltatások fejlõdésérõl (Coury Despot-Luc ai Bez ova, 1998) és jogi kérdésekrõl (Barić, 1997) folytak. A 2000-es évekbe erõsödõ tred 108 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 109 VILÁG-NÉZET érvéyesült az ökétes muka területé végzedõ kutatások elõtérbe helyezésére (Ledić, 2001), és fotos empirikus adatokat yertük az európai értékek vizsgálatáak (Europea Value Study for Croatia) horvátországi programjából is. (Baloba, 2005) A civil társadalom fejlõdésérõl új adatokat hozott yilváosságra továbbá egy hosszabb kutatási periódus eredméyekét született köyv (Bez ova, 2004), amely ma taköyvkét szolgál az egyetemi szitû oktatásba. Általáos helyzetét tekitve a civil társadalom fejlõdése Horvátországba mit más átmeeti állapotba levõ országokba (trasitio coutries) is az egyik oldalról erõse útfüggõ, míg a másik oldalról a külföldi szpozorok befolyásától függ. (Howard, 2003) Kutatási eredméyek A CSI kutatási program módszere az volt, hogy a civil társadalmat egyidejûleg égy dimezió, evezetese a szerkezet, a köryezet, az értékek és az általa kifejtett hatások dimeziói meté tette elemzés tárgyává. A CSI-vizsgálat 70 többé-kevésbé mérhetõ idikátort haszált fel. Ezek az idikátorok alkalmasak a civil társadalom képéek felrajzolásához alapot adó, ige komplex témák viszoylag teljes leírására. Az említett égy dimezió meté elvégzett vizsgálatok végsõ eredméyekét a civil társadalom gyémát modellje rajzolódik ki. Ebbe a taulmáyba magát a gyémátot módszertai okokból em közöljük. A civil társadalom szerkezete A szerkezeti dimezió meté a civil társadalom összetétele, az egyéi és szervezeti részvétel fõbb sajátosságai és a civil társadalom résztvevõi közötti kapcsolatok vizsgálhatók. Az eredméyek em igazá erõs struktúrát, a szektor szervezettségéek alacsoy szitjét, s eek megfelelõe gyege hálózatosodást és korlátozott állampolgári részvételt mutatak. A pozitív eredméyek közé tartozik a civil társadalmi szereplõk közötti kapcsolatok erõsödése és a bizoyos mértékig megövekedett állampolgári részvétel a civil szervezetek mûködésébe. A fokozott állampolgári részvétel a legjobba érzékelhetõ módo a helyi közösségek szitjé yilvául meg, ahol az állampolgárok világosa láthatják a részvételükbõl adódó valóságos, számukra haszos eredméyeket. A CSI-felmérés Horvátországba feltárta, hogy a szektor erejéek érvéyesítését elsõsorba a gyege szervezettség akadályozza, ugyais a felmérés taúsága szerit a civil társadalmi hálózatok meglehetõse gyegéek bizoyultak. A éritettekkel folytatott regioális kozultációk 7 sorá a résztvevõk következetese a hálózatiság hiáyát említették yomasztó problémakét, és aak szükségességét hagoztatták, hogy a civil szervezetek felismerjék az eryõszervezetek fotosságát. A civil társadalom belsõ CIVIL SZEMLE 2007/1 109

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 110 VILÁG-NÉZET öszabályozása tekitetébe az éritettekek kevesebb mit húsz százaléka adott pozitív választ a hatékoy és fogaatosítható öszabályozó mechaizmusok (például viselkedési kódex) meglétét firtató kérdésre. Az éritettek többsége úgy vélte, hogy a támogató ifrastruktúra em kielégítõ, és ics elegedõ olya szervezet, amely a civil társadalmat támogatá. Mivel a civil szervezetkek csupá 10 százaléka tartozik valamely emzetközi civil szervezet eryõjéhez, a emzetközi kapcsolatok hasoló mértékbe problematikusak, mit a szektor szervezõdése és struktúrája. 8 Az állampolgári részvétel alacsoy szitje, külööse a agy létszámú aktív civil szervezet tagság hiáya olya problémát jelet, amely akadályozza a horvát civil táradalom övekedését. A Civil társadalom 2004 címû felmérés (Civil Society 2004 Survey) 9 azt mutatta ki, hogy a horvát állampolgárokak csupá 35 százaléka tartozik valamilye civil szervezet tagjai közé, és az állampolgárok midössze 12 százaléka a tagja egyél több civil szervezetek. 10 Ehhez még hozzá kell teük, hogy 2004-be az állampolgárok jótékoy célú adomáyaiak pézbe kifejezett értéke csupá az átlagos egyéi ettó jövedelem 1,2 százaléka volt. Midazoáltal a jótékoy célú adakozás részét képezi Horvátország civil kultúrájáak: jeletések szerit 2004-be az állampolgárok 66,8 százaléka adomáyozott készpézt vagy más javakat humaitárius célokra. 11 A horvát civil társadalom szerkezetébe mutatkozó másik figyelemre méltó gyegeség a civil szervezetek agyvárosokba és városi körzetekbe való kocetrálódása. Megjegyzedõ, hogy a civil szervezetek egyelõtle területi megoszlásáak és városi körzetekbe való kocetrálódásáak problémáját már 2001-be azoosítottuk a civil társadalom fejlõdéséek egyik gátjakét. (Bez ova, 2004) Az állami statisztikai adatok szerit e cikk megírásáak idõpotjába a bejegyzett egyesületek 50,4 százaléka Horvátország égy legagyobb városába vagy azok közvetle köryéké mûködik. 12 Azokba a megyékbe, ahol magasabb az egyetemet végzett lakosok aráya, több bejegyzett civil szervezet található. (1. táblázat) Hasoló képet ad az éritettek véleméye is: a régiókba megkérdezettek 88 százaléka úgy vélte, hogy a civil szervezetek legagyobb része a agyvárosokba és a városi körzetekbe mûködik. Az egyik résztvevõ így fogalmazott: A civil szervezetek a agyvárosokba kocetrálódak, míg a kis közösségek em látják haszát azok mûködéséek. Zágrábba a civil társadalom jól fejlett, az ottai szervezetek tevékeységéek azoba ics semmiféle hatása rák, akik Zágrábo kívül élük. A vidéki lakosság képviselete a civil szervezetek tagságába és vezetésébe szité korlátozott. Általába szükség mutatkozik arra, hogy a kisebb vidéki közösségek is fel tudják haszáli a agyvárosokba mûködõ civil szervezetek pozitív tapasztalataiból kovácsolható tõkét és követi tudják a jó példákat. 110 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 111 VILÁG-NÉZET 1. táblázat. Az egyesületek száma Horvátországba, megyék szeriti megoszlásba Az egyesületek megoszlása megyék szerit Forrás: A Horvát Köztársaság Közpoti Állami Admiisztrációs Hivatala (Cetral Govermet Admiistratio Office of the Republic of Croatia) és 2004. évi Statisztikai Évköyv (Statistical Yearbook 2004). A felsorolt gyegeségek mellett vaak erõsségek is, amelyekre a civil társadalom támaszkodhat, és bizoyos jelek arra mutatak, hogy a civil társadalom felfelé haladó, egészséges pályára lépett. Miközbe az állampolgári részvétel szitje a civil szervezetekbe viszoylag alacsoy, egyes pozitív idikátorok eze a tére is felfelé mutató tredet jelezek. A Civil társadalom 2004 (Civil Society 2004) felmérés adatai szerit 1990 óta a horvát állampolgárok 61,3 százaléka írt alá valamilye petíciót, és 14,6 százalékuk vett részt legalább egy tütetése. Ezek a em pártok által szervezett politikai akciók a civil kultúra fejlõdéséek jelei Horvátországba. Az ökétes mukavállalás szaporodása és a közvéleméy fokozódó érdeklõdése az ökétes mukavállalás irát szité a civil társadalom megerõsödéséek poteciális forrása. A Civil társadalom 2004 felmérés kimutatta azt is, hogy 2004-be az állampolgárok 38,4 százaléka vett részt valamilye ökétes mukába. CIVIL SZEMLE 2007/1 111

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 112 A köryezeti dimezió meté az vizsgálható, hogy a külsõ köryezet meyire erõsíti a civil társadalom képességeit, továbbá idesorolhatók a politikai, társadalmi, kulturális, gazdasági és jogi téyezõk, valamit az állami és a privát szektor képviselõiek a civil társadalom iráti attitûdje és viselkedése is. Mideekelõtt fotos megjegyezi, hogy a demokráciába való átmeet sorá az 1990-es évekbe a kedvezõtle politikai köryezet hátráltatta a civil társadalom fejlõdését. Az állam a média felhaszálásával gyakra azzal vádolta meg a fõleg külföldi támogatásra épülõ civil társadalmi szektort, hogy az külföldi erõk béreceiek és kémekek ad otthot, és csupá a szerbek jogaiak és érdekeiek védelmébe érdekelt. A civil szervezetek azoba a közvéleméybe ily módo róluk kialakított egatív kép, illetve az állam és a civil társadalom közötti gyatra kapcsolatok dacára is értékes szerepet játszottak az autoritárius rezsim eltávolításába és a demokratikus reformok bevezetésébe. A CSI-felmérés feltárta, hogy a horvát civil társadalom mai köryezete viszoylag kedvezõ. A legfotosabb pozitív téyezõk a jogi köryezet, a társadalmi-gazdasági kotextus, valamit az alapvetõ emberi jogok és szabadságjogokak a köztudatba és az itézméyekbe való beágyazódása. Kevésbé kedvezõ téyezõek tekithetõk a civil társadalomak az állami és a magászektorral fetartott kapcsolatai, a politikai kotextus és a szociokulturális köryezet. Ami a politikai kotextust illeti, oha az elvi szite kedvezõ, a törvéyek érvéyre jutását aláássa az igazságszolgáltatási redszer gyegesége, ami hozzájárul bizoyos fokú jogi bizoytalaság kialakulásához Horvátországba. Az igazságszolgáltatás függetlesége és professzioalizmusa midmáig külööse problemavilág-nézet A civil társadalom szereplõi között folyó kommuikáció és együttmûködés mértéke mérsékeltkét értékelhetõ, de úgy tûik, hogy eze a tére a helyzet 2001 óta eyhé javult. A közérdekû kérdések megoldását célzó szektorközi szövetségek és koalíciók em külöösebbe gyakoriak, de amikor létrejöek, akkor általába hatékoyak. A jó gyakorlat és a kooperáció gyakra idézett példái a GRAK-kampáy Állampolgári Aktivizmus, az Emberi Jogokért Küzdõ Egyesületek Koalíciója, a Nõk Hálózata, az Ifjúsági Egyesületek Koalíciója és a Horvát Állampolgári Uió elevezésû szövetség. A szektor struktúrájáak és fetartható mûködõképességéek erõsítése érdekébe a civil társadalomak agyobb aráyú részvételre kell mozgósítaia a lakosságot a helyi közösségek szitjé, és ösztöözie kell az alulról jövõ kezdeméyezésekbe való részvételt a városi közpotoko kívül is. A hálózatépítés fejlesztése emzetközi, országos, regioális és helyi sziteke egyarát elmélyíti a civil szervezetek közötti együttmûködést, korlátozza a külöféle programok keretébe folyó tevékeységek egymással való átfedéseit, és elõsegíti a agy számok gazdaságosságából adódó elõyök kihaszálását a horvát civil társadalom méretéek és erejéek, a civil társadalmi élet lüktetéséek fokozása érdekébe. A civil társadalmi fejlõdés köryezete 112 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 113 VILÁG-NÉZET tikus a horvát háborús bûökkel foglalkozó tárgyalások esetébe. 2003-tól 2004-ig hasolóképpe rosszabbodott a közvéleméybe a korrupcióról kialakult kép is, mivel a kormáy hitelét számos korrupciós botráy rototta, amelyek álladósították az állami hatóságok és itézméyek iráti agyfokú bizalmatlaságot. 13 A bizalom alacsoy szitje továbbra is problémát jelet az ország fejlõdése szempotjából. A lakossági felmérés eredméyei szerit a horvátokak csupá 30 százaléka véli úgy, hogy az emberekbe általába meg lehet bízi, bár ez az aráy viszoylag jobb, mit az európai értékek vizsgálatáak (Europea Value Study) 1999 2000. évi horvátországi programja sorá megállapított 20 százalékos aráy. A társadalomba mélye gyökerezõ bizalmatlaság hátráltatja a civil szervezetek mukáját is, mivel az emberek kevéssé hajlamosak megbízi a civil szervezetekbe. Tovább rotja a helyzetet, hogy az országos televíziócsatorák szívese kocetrálak az olya botráyokra, amelyek civil szervezeteket ériteek, és a jelelegi civil társadalom olya küzdõtér, amelye az éritett felek kofliktusoktól, bizalmatlaságtól és rivalizálástól szevedek. Azt a köryezetet, amelybe a civil társadalom mûködik, bizoyos mértékig yomasztják továbbá az állam és a civil társadalom, valamit a civil társadalom és a magászektor közötti rossz kapcsolatok. (2. táblázat) Az 1990-es évek sorá a civil társadalom és az állam kapcsolatait kofliktusok terhelték, de ezek a kapcsolatok 2000 utá ahogy egyre ikább az együttmûködést elõsegítõ viszoyok alakultak ki megerõsödtek, és a kormáy és a civil szervezetek képviselõi ad hoc kozultatív testületeket hoztak létre olya társadalmi kérdések megvitatására, mit például a gyermekek jogai, a kisebbségi jogok és a emek egyelõsége. Szakértõk azoba rámutattak, hogy ezek a testületek ugya tetszetõs homlokzatot alkotak a civil társadalmi részvétel demostrálására, de a civil társadalom hagjáak hallatásához em biztosítaak semmiféle valódi hatóerõt vagy igazi lehetõséget. 2000 utá mit említettük a civil szervezetek és az állam együttmûködéséek elõsegítésére két fotos itézméy (evezetese a Civil Szervezetekkel való Együttmûködés Kormáyhivatala, valamit a Civil Társadalmi Fejlõdés Taácsa) jött létre, melyek a emzeti kormáy taácsadó testületeikét mûködek. A jelelegi admiisztráció azoba befagyasztotta ezekek az itézméyekek a téyleges mûködését, és em evezett ki élükre új vezetõket. A civil társadalomból egyre többe és többe látják az említett itézméyeket olya újabb bürokratikus kormáyszervekkét, amelyek részbe az igazi civil társadalmi szervezetek helyét foglalják el. Az állam és a civil társadalom együttmûködése megfogyatkozott, amióta 2004-be új kormáy került hatalomra, amely kevésbé hajlamos a civil társadalommal való kozultációra. Eélfogva oha a viszoyok az 1990-es évek óta javultak és bizoyos mechaizmusok létrejöttek a párbeszédhez, továbbá kialakultak a részvétel szabályai a civil szervezetekek yomást kell gyakoroliuk az államra, hogy biztosítsa az állam és a civil társadalom közötti együttmûködés és párbeszéd meglevõ formáiak femaradását, és hozza létre az együttmûködés új fórumait is. CIVIL SZEMLE 2007/1 113

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 114 VILÁG-NÉZET 2. táblázat. Az állam és a civil társadalom közötti párbeszéd megítélése 14 A magászektor részérõl csupá a legutóbbi idõbe yilvául meg érdeklõdés a civil társadalommal való együttmûködés irát. A éritettek 75,4 százaléka úgy véli, hogy a magászektor közömbös a civil társadalom irát, vagy gyaakvással tekit rá. A agyvállalati szektor hajlamos a civil szervezeteket csupá a tõlük származó támogatás haszoélvezõiek tekitei, míg számos civil szervezet a agyvállalatokat ugyaígy csupá doorak tekiti. A agyvállalatok emberbaráti támogatási készsége általába meglehetõse alacsoy marad: a civil szervezetek bevételeiek átlagosa 18,2 százaléka származik a agyvállalati szektortól számukra juttatott forrásokból. A kis- és középméretû vállalatok azoba egyre agyobb érdeklõdést mutatak a civil szervezetek irát, és megkezdõdött körükbe a jótékoy célú adomáyozás gyakorlatáak kialakulása. A horvát civil társadalmi szervezetek bevételei egyre változatosabb forrásokból tevõdek össze. (1. ábra) 1. ábra. A civil szervezetek bevételi forrásaiak megoszlása A jogi köryezetet és a társadalmi-gazdasági téyezõket a válaszadók agyrészt támogatókét ítélik meg a civil társadalom szempotjából. A civil szervezetek bejegyzését az éritettek többsége gyors, egyszerû és alacsoy költséggel járó eljárásak látja, bizoyos bürokratikus ehézségek elleére, amelyekkel a kisebb civil szervezetekek kell szembeéziük. A 2000-es évek elejé a civil szervezetek szempotjából 114 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 115 VILÁG-NÉZET kedvezõ adótörvéyek léptek hatályba: em fizetek általáos forgalmi adót azok utá a javak és szolgáltatások utá, amelyeket külföldi adomáyok felhaszálásával vásárolak. A vállalatok és az állampolgárok a civil szervezetek számára törtéõ adomáyozást ösztözõ adókedvezméyekbe részesülek. A 2004 áprilisába az áfatörvéy módosításáról életbe lépett törvéy a humaitárius segítséget yújtó, továbbá a szociális jóléti, egészségi, oktatási, kulturális, tudomáyos, vallási és sportegyesületeket felmetette az áfa megfizetése alól a külföldi adomáyokból származó pézeszközökkel vásárolt javak és szolgáltatások utá, de ezekbõl az elõyökbõl kizárta a köryezetvédelemmel, az emberi jogok védelmével és a demokratizálódással foglalkozó szervezeteket. 15 Általába tekitve a jogi köryezet még midig átmeeti állapotba va, de ösztözi a civil társadalom övekedését és fetarthatóságát Horvátországba. Az 1990-es évek óta a társadalmi-gazdasági köryezet is léyegese javult, és ma viszoylag kedvezõe és erõsítõleg hat a civil társadalom fejlõdésére. Midazoáltal egyes szakértõk aggódak a továbbra is feálló problémák miatt, amelyek lassítják egy új középosztály kialakulását és a gazdasági elõrelépéseket Horvátországba. A civil társadalom által képviselt és támogatott értékek Az értékdimezió meté azok az értékek vizsgálhatók, amelyeket a civil társadalom a magáéak vall, gyakorol és szorgalmaz. Az értékdimezió rávilágít arra, hogy a horvát civil társadalom milye mértékbe gyakorolja és támogatja a demokráciát, az átláthatóságot, a toleraciát, az erõszakmetességet, a emek egyelõségét, a szegéység eltörlését és a köryezet fetarthatóságát. Az értékdimezió meté végzett vizsgálatok eredméyei azt tükrözik, hogy a horvát civil társadalom ezeket az értékeket viszoylag jeletõs mértékbe bírja és támogatja. A CSI-felmérés eredméyei szerit tehát a civil társadalom elkötelezett a demokrácia, a toleracia, az erõszakmetesség, a emek egyelõsége és a köryezet fetarthatósága irát, de gyege teljesítméyt mutat fel az átláthatóság, valamit a szegéység ellei harc elõsegítéséek gyakorlatába. Úgy tûik, hogy ezekek az értékekek a saját köré belüli gyakorlásába a civil társadalom jobb eredméyeket ér el, mit abba, hogy érvéyesülésüket külsõleg, az egész társadalom viszoylatába is elõremozdítsa. Horvátország törtéelméek legújabb korszakába a demokrácia midmáig kulcskérdés a civil társadalom számára. A demokrácia fejlõdése érdekébe folytatott civil tevékeységek agy része Horvátországba mid a mai apig a szülõföld függetleségéért vívott háború 16 utórezgéseihez és a kisebbségi jogokhoz kapcsolódik. A közelmúltba lezajlott fotos civil társadalmi kampáyok közé tartozott többek között a GONG 17 szerepe a választási folyamatba, a Horvát Helsiki Bizottság tevékeysége, a Jogszolgáltatási Koalíció kampáya az iformáció szabadságát kimodó törvéyért, és a õk ellei erõszak visszaszorításáért folytatott 16 apos CIVIL SZEMLE 2007/1 115

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 116 VILÁG-NÉZET kampáy. Egy másik kiemeledõ eredméy a civil társadalom elkötelezettsége a köryezetvédelem irát. A köryezeti kérdésekkel foglalkozó civil szervezeteket ma fotos éritett szereplõkek tekitik, amelyek képesek sikerese érvéyre juttati törekvéseiket olya agyszabású beruházási projektek esetébe is, mit például a Druz ba Adria olajvezeték építése. Az Eko Kvarer Szervezet a projekt elle fellépõ köryezetvédõk vezetõjekét jó hírévre tett szert, és elismerést vívott ki az általáos közvéleméybe. Ezzel szembe a civil társadalom meglehetõse gyege az átláthatóság gyakorlásába és elõsegítésébe. A pézügyi átláthatóság a civil szervezeteke belül hasolóa a 2001. évi vizsgálat (Bez ova, 2004) eredméyeihez továbbra is problematikus maradt. Egyes civil szervezetek gátlástala tevékeységei, valamit a civil szervezeteket éritõ botráyokat kísérõ agy médiavisszhag következtébe a civil szervezetek körébe meglévõ korrupció szitjét általába meglehetõse magasak tartják. A civil társadalmo belül tapasztalható alacsoy átláthatósági értékek külööse agy problémát okozak, mivel ezek álladósítják a civil társadalom egatív képét a közvéleméybe, és kevésbé vozóvá teszik az állampolgári részvételt, ami külööse káros az új stílust igéylõ emberek megyerése szempotjából. A jól ismert civil szervezetek többyire külföldi pézügyi forrásokra támaszkodak, és tagságuk gyarapítása számukra em képezi legitimációjuk fotos részét. Midezekbõl az okokból kifolyólag a civil társadalom hosszú távú egészsége és fetartható mûködõképessége érdekébe prioritást kell kapia a hatékoyabb átláthatósági és elszámoltathatósági gyakorlat kialakításáak. Az elmodottako túlmeõe a civil társadalomak a szegéység eltörlése érdekébe folytatott tevékeységei is csupá korlátozott mértékûek, ami a pozitív értékek támogatása teré jeletõs gyegeségek számít. (3. táblázat) Mivel a szegéységi kockázati ráta (poverty risk rate) országos szite meglehetõse magas (19 százalékos), meglepõ volt az az eredméy, hogy eze a területe a vallási szervezetek mukájá kívül ige kevés civil társadalmi tevékeység folyik. A tekitélyes szereplõk által támogatott J. Lag Alapítváy a közelmúltba Ne felejts el egem címmel humaitárius akciót hajtott végre az öreg, beteg és gyámoltala emberek megsegítésére. Ez az akció komoly forrásokat és agyfokú bizalmat eredméyezett az alapítváy számára, ami azt bizoyítja, hogy a jól szervezett kampáy a legfotosabb beruházás. Noha ez a feladatkör valószíûleg a szocialista éra öröksége (abba az idõbe az állam volt felelõs a szociális kérdésekért), a politikai dötéshozókak és a civil szervezetekek közös stratégiát kell kidolgoziuk a civil szervezetekek az országos szegéységeltörlési programok végrehajtásába való hatékoy itegrálódására. A civil társadalomak általába fel kell vállalia és prioritásba kell részesíteie a szegéység ellei küzdelmet. 116 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 117 VILÁG-NÉZET 3. táblázat. A szegéység eltörlésére iráyuló civil társadalmi kampáyok, akciók és programok 2005-be 18 Míg a civil társadalom erõfeszítései a szegéység csökketéséek és az átláthatóságak az elõsegítésére még em megfelelõek, a civil szervezetek széles körbe elismert szerepet játszaak a köryezet fetarthatóságával, a demokráciával és a emek egyelõségével összefüggõ problémák megoldásába. 19 A köryezetvédelmi civil szervezetek és a média között megteremtett jó kapcsolatok követedõ példát yújtaak más civil szervezetek számára is. A civil szervezeteket éritõ botráyok eseteibõl a agyközöség gyakra azt a következtetést szûri le, hogy a civil társadalom aktivistái icseek megfelelõe felkészülve azokak a civil értékekek a gyakorlására, amelyeket oly erõteljese hirdetek. A civil társadalom hatása A hatás dimeziója meté aak a mértéke vizsgálható, hogy a civil szervezetek meyire aktíva és sikerese töltik be fukcióikat a társadalomba. A felmérés feltárta, hogy a civil társadalom milye mértékbe képes hatást gyakoroli az állam politikájára, illetve az állami és a magászektor elszámoltathatóságára, s emellett rávilágított a civil szervezetekek a társadalmi érdekek és társadalmi szükségletek iráti érzékeységére és válaszkészségére, valamit az állampolgárok beleszólási lehetõségeiek javítására való képességére is. A horvát civil szervezetek képviselõi saját teljesítméyüket a hatások dimeziójába értékelték a legalacsoyabb potszámokkal, ami híve tükrözi a társadalom egészére gyakorolt civil hatás viszoylag korlátozott mértékét. A horvát civil társadalom általába oha mérsékelt hatást fejt ki az uralkodó politikai és társadalmi felfogásra, miközbe viszoylag jeletõs szerepet játszik a margializált csoportok támogatásába és azok szükségleteiek kielégítésébe em tud sok befolyást gyakoroli a kormáy politikájára, és kevéssé hatékoy õrszemek bizoyul a kormáy és a magászektor elszámoltatása teré. A civil szervezetek számára új szerepet jelet a társadalmi szükségletek közvetle kielégítése. (4. táblázat) A közvéleméybe a civil szervezetek irát makacsul feálló CIVIL SZEMLE 2007/1 117

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 118 VILÁG-NÉZET bizalmatlaság csökketi a civil társadalom befolyását, és gátolja az iráyú képességeiek fejlõdését, hogy társadalmi tõkére tudjo szert tei Horvátországba. 20 4. táblázat. A civil társadalom szerepe a társadalmi szükségletek közvetle kielégítésébe 21 A civil társadalomak icseek megfelelõ érdekképviseleti és lobbizási képességei arra, hogy jeletõs mértékbe befolyásolja a politikát, és elszámoltathassa az állami és a magászektort. Vaak ugya bizoyos kezdeti jelek, amelyek arra mutatak, hogy egyes horvát civil szervezetek bizoyos kérdésekbe már megpróbálják elszámoltati az államot, a civil szervezetek világába általába széles körû voakodás yilvául meg attól, hogy megharapják az õket tápláló kezet, vagy megkísérlik felelõsségre voi a vállalatokat. 2004 óta az új kormáy keméyvoalas politikát folytat a civil szervezetek iráyába, és akadályozza a civil szervezetek hozzájárulását a politika formálásához. Ezekívül a civil szervezetekek hiáyozak a megfelelõ tapasztalatai és képességei ahhoz, hogy a kormáy számára világosa artikuláli tudják az általuk képviselt érdekeket. Következésképpe a civil szervezetekek valamilye módo kombiáliuk kellee meglévõ képességeiket, és hálózatokat kellee kiépítei a hasoló godolkodású civil szervezetek között aak érdekébe, hogy megszerezzék a hathatós fellépéshez és a politikai folyamatokba való hatékoy részvételhez szükséges képességeket és készségeket. A civil szervezetek mukájáak a társadalomra gyakorolt hatását gyegíti továbbá a közvéleméybe róluk kialakult hátráyos kép és a bizalmatlaság is. Noha a civil szervezetek több bizalmat élvezek, mit a legtöbb más horvát itézméy (5. táblázat), sem az állampolgárok, sem az állami és a agyvállalati szektor képviselõi em agyo bízak beük. Az állam és a média képviselõiek megítélése szerit a civil szervezetek mukájából hiáyzik a professzioalizmus, a megfelelõ érdekérvéyesítési képesség és a hatékoyság. A civil szervezetek szakmai ikompeteciájáról 22 a külsõ parterek tudatába külööse a szervezeti iráyítás, a fiaszírozási források megszerzése és a PR-tevékeység tekitetébe kialakult kedvezõtle kép következtébe a civil szervezetek értékes eszméi gyakra em kerülek a közérdekû állami teedõk apiredjére, vagy ha mégis, akkor hamarosa diszkreditálódak. 118 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 119 VILÁG-NÉZET Pozitív elemkét hozzá kell teük az elmodott egatívumokhoz, hogy a szociális és az emberi jogokkal kapcsolatos politika befolyásolása teré egy új terület látszik megyíli a civil szervezetek számára. A civil társadalom aktivitása övekszik olya fotos területeke, mit a mukaélküliség visszaszorításáért, valamit a családo belüli erõszak letöréséért folyó küzdelem, amelyek törtéelmileg az állam hatáskörébe tartoztak. 2004-be például a civil szervezetek egyik koalíciója kampáyt szervezett a családo belüli erõszak elle. A civil szervezetek külööse a helyi közösségek szitjé, olya szolgáltatásokat yújtva, amelyek hiáyozak az állami programokból elfogadott társadalmi parterré váltak a családo belüli erõszak áldozataiak megsegítésébe. A civil szervezetek tevékeységei hozzájárultak továbbá ahhoz is, hogy a kormáy a közelmúltba elfogadta a családo belüli erõszak ellei védelem emzeti stratégiáját. 5. táblázat. A közvéleméy bizalma az itézméyekbe * A szülõföld védelmébe megvívott háború (Homelad War) veterájaiak egyesülete. Továbbra is az állam marad a legfõbb szolgáltató, a civil szervezetek azoba viszoylag sikeresek a szociális jóléti szolgáltatások yújtása teré, külööse a margializálódott közösségek szükségleteiek felkarolásába. A civil szervezetek sok esetbe CIVIL SZEMLE 2007/1 119

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 120 VILÁG-NÉZET figyelmesebbek bizoyultak az államál az olya margializált csoportok szükségleteiek godozásába, mit például az öregek, a szegéyek vagy a csökket képességû állampolgárok. Ez stratégiailag képessé teszi a civil szervezeteket arra, hogy agyobb szerepet játsszaak a szociálpolitikai programok kidolgozásába. A civil szervezeteket ugyaakkor ikább bizoyos ügyeket felkaroló, pártfogó szervezetekek, mitsem szolgáltatókak tekitik. Többségük azoba elsõsorba reaktív szerepet játszik, bizoyos társadalmi szükségletekre válaszolva, és kevésbé aktív a társadalmi problémák megelõzése teré. Ez részbe aak a következméye, hogy a horvát társadalomba való beágyazódottságuk még em érte el a megfelelõ szitet. A civil szervezetek sokat taulhatáak éháy újoa létrehozott szervezet proaktív beállítottságából. A társadalomba a civil társadalmi szereplõk irát megyilváuló bizalom jobb megalapozása és erõsítése valószíûleg öveli fogja az állampolgári részvételt, és eélfogva szilárdabba horgoyozza le a civil szervezeteket a helyi közösségekbe, továbbá ösztözõleg fog hati a civil szervezetekre, hogy a társadalom szükségleteire alapozva proaktív módo végezzék tevékeységeiket. A horvát állami televíziót iráyító kuratórium tagjaiak kiválasztása esetébe azoba yilvávalóvá vált, hogy a kormáyzat még ics felkészülve a civil társadalom valódi parterkét való elfogadására. Az említett testület tagságára jelölt személyek kiválasztása még midig a politikai pártszíek alapjá törtét. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövõbeli fejlõdés egyik alapvetõ feltétele a civil társadalom és az állam közötti valódi parterkapcsolatok kialakítása. Koklúzió Az elvégzett akcióorietált kutatás fotos eredméye a civil társadalom jelelegi fejlõdésére voatkozó új ismeretek és redszerezett iformációk feltárása. A horvát civil társadalom mûködõképessége és egészsége általába tekitve felfelé ívelõ tedeciát mutat. Noha számos korlát és akadály továbbra is feáll, a civil társadalmi mozgalom élõ és aktív. A közösségek szitjé a polgári részvétel emelkedõbe va, és a civil szervezetek egyre ikább képesek megyeri az állampolgárok támogatását. Ezekívül a helyi vállalkozók és a helyi ökormáyzatok is egyre ikább érdekeltté válak a civil társadalmi kezdeméyezésekkel való együttmûködésbe. Az állampolgári részvétel szitje azoba Horvátországba még midig meglehetõse korlátozott, és a belátható jövõre ézve még eheze látható, hogy a civil társadalom fotos kezdeméyezései hogya fogak érvéyesüli a szükséges demokratizálási folyamatokba. Horvátországba a civil szervezetek jeleleg elsõsorba a helyi sziteke létrehozott új hálózatok segítségével igyekezek parterkapcsolatokat kiépítei a közélet más éritett szereplõivel, és erõsítei a bizalmat egymás irát. A megövekedett legitimáció és együttmûködés a horvát civil társadalmo belül valószíûleg jeletõs hatást fog gyakoroli a civil társadalom azo képességéek 120 CIVIL SZEMLE 2007/1

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 121 VILÁG-NÉZET fejlõdésére, hogy értelmese befolyásoli tudja a politikát, s eze keresztül hoszszabb távo hatékoyabbá fog váli a horvát civil társadalom mûködése. Az empirikus vizsgálati eredméyek elegedõ alapot adak arra, hogy optimisták legyük a civil társadalom fejlõdését illetõe, külööse akkor, ha több beruházás törtéik a fiatalabb geerációkak a civil értékek szellemébe való evelése teré. A civil szervezetek útba vaak afelé, hogy a fõsodort alkotó tevékeységek (maistream activities) jeletõs résztvevõi legyeek a társadalomba, ám még midig komoly problémát jelet számukra saját idetitásuk meghatározása. Kvalitatív módszerek alkalmazása és esettaulmáyok készítése mélyebb bepillatást tesz lehetõvé a civil társadalom idetitásáak kérdéseibe. A pozitív társadalmi változásokról szóló dialógus megfelelõ közéleti teréek megteremtése sorá a civil társadalmi kezdeméyezésekek verseyre kell keliük más érdekelt felek törekvéseivel. A jövõre tekitve agy szükség va kostruktív viták megyitására arról a szereprõl, amit a külföldi fiaszírozók és a félkormáyzati szervezetek játszaak a civil társadalom fejlõdésébe. Jegyzetek 1 Ez a taulmáy a részletesebb CSI Horvátország (CSI Croatia) címû országjeletés alapjá mutatja be a Horvátországba végzett CSI-felmérés fõbb eredméyeit. A jeletés teljes szövege A civil társadalom Horvátországba: a bizalom elyerése és parterkapcsolatok kialakítása az állammal és más éritett felekkel (Civil Society i Croatia: Gaiig Trust ad Establishig Parterships with the state ad other stakeholders) címe megtalálható a www.civicus.org címe az iterete. 2 A CSI kutatási módszereit illetõe részletesebbe lásd www.civicus.org és Aheier (2004). 3 A civil társadalom fogalma az utóbbi évekbe egyre többször jeleik meg a társadalmi vitákba. A fogalom domiás értelmezése a közgodolkodásba a em kormáyzati szervezeteket (No- Govermetal Orgaizatios, NGOs) tekiti a civil társadalom képviselõiek, és ezekhez az átlagos állampolgárok több felmérés eredméyei szerit egatív attitûddel viszoyulak. 4 Ez a téy valós tapasztalatak tekithetõ azt illetõe, hogy a kormáy fel volt készülve a civil társadalmi kezdeméyezések korlátozására. 5 Ezt a programot külföldi techikai segítséggel dolgozták ki, az Egyesült Királyság Compact elevezésû, hasoló programjáak mitájára. 6 A közelmúltba a Taács két elöke is lemodott. A politikai oldalról érkezõ yomás és a bizalom hiáya agymértékbe akadályozza a Taács mûködését. 7 A projekt fotos részét alkotta hat regioális vita, külöbözõ éritett felek bevoásával. 8 A 2005. évi Globális Civil Társadalmi Évköyv (Global Civil Society Yearbook, 2005) adatai szerit a 27596 bejegyzett horvátországi civil szervezet közül csupá 2069 tartozik valamely emzetközi NGO-hoz. 9 A civil társadalom 2004. évi felméréséek (Civil Society 2004 Survey) vizsgálatait 2004-be, júiustól decemberig végezték el. A felméréshez haszált reprezetatív mitába bekerült 400 válaszadót úgy választották ki, hogy a mita tükrözze Horvátország lakosságáak összetételét. További részletekre voatkozóa lásd a horvátországi országjeletések a kutatási módszerekkel foglalkozó függelékét. 10 A lakosság valamilye civil szervezethez tartozó 35 százalékából 16 százalék sportegyesületek, 12,8 százalék mukásegyesületek vagy szakszervezetek, 8,5 százalék háborús veterá egyesületek, 7,8 százalék szociális jóléti szervezetek, további 7,3 százalék pedig vallási szervezetek tagságát alkotja. 11 A humaitárius célokra telefoo keresztül törtéõ adomáyozás új techológiája agy változást hozott az átlagemberek adakozási szitjébe. Az ilye iráyú kezdeméyezések sikerébe dötõ szerepet játszik a szervezõk megbízhatóságába vetett bizalom. CIVIL SZEMLE 2007/1 121

csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 122 VILÁG-NÉZET 12 A Horvát Köztársaság Közpoti Állami Admiisztrációs Hivatala (Cetral Govermet Admiistratio Office of the Republic of Croatia) és 2004. évi Statisztikai Évköyv (Statistical Yearbook 2004). A jeletésbe: 28. oldal. 13 A 2004. évi emzetközi átláthatósági statisztikáak (Trasparecy Iteratioal 2004) a korrupció megítélésére voatkozó idexe (Corruptio Perceptios Idex) szerit Horvátország 146 ország közül a 67. helyet foglalta el, míg 2003-ba 133 ország közül az 59. helye állt. 14 A felmérés sorá feltett kérdés így szólt: Hogya írá le Ö az állam és a civil társadalom közötti párbeszédet? 15 A parlametbe lefolytatott vita sorá az a véleméy alakult ki, hogy az adótörvéyek ilye iráyba törtéõ megváltoztatása az emberi jogokkal és a demokratizálódás kérdéseivel foglalkozó egyes promies szervezetek elle iráyuló itézkedés. 16 A cikk eredeti agol szövegébe: Homelad War (a szülõföldért, a hazáért folytatott háború). A ford. 17 A GONG a pártokívüli állampolgárok politikai részvételéek elõsegítésére 1997-be alapított emzetközi szervezet. Fõ célja a választások tisztaságáak és a közszolgáltatások átláthatóságáak biztosítása, valamit az állampolgárok öszervezõdési kezdeméyezéseiek támogatása. Horvátországba zágrábi közpotja és égy regioális irodája va. 18 A kérdés így szólt: Tud-e Ö példákat említei a szegéység eltörlésére iráyuló civil társadalmi kampáyokra, akciókra vagy programokra? 19 Téy, hogy a civil társadalom azo aktivistáiak tevékeysége, akik az elhagyott állatok befogadására szolgáló hajlékok létesítéséért lépek fel, és ebbe a kérdésbe Zágráb városáak felelõsségét hagoztatják, agyobb yilváosságot kap, és így jobba látható, mit az olya szervezetek mukája, amelyek a hajléktala emberek számára építedõ otthook létesítését szolgáló beruházásokat szorgalmazzák. 20 A doorok által iráyított civil társadalmi szervezetek hozzájárulási képessége ahhoz, hogy a civilek valódi társadalmi tõkét kovácsolhassaak a mukájukból, erõse megkérdõjelezhetõ, és tekitettel a félkormáyzati szervezetek szerepére, amelyek megkerülik az edogé helyi civil egyesületeket egyesek metaszitû civil társadalomról beszélek. 21 A kérdés így szólt: Hogya írá le Ö a civil társadalom szerepét a társadalmi szükségletek közvetle kielégítésébe? 22 A civil társadalom promies vezetõi azt látják a jövõbeli fejlõdést feyegetõ legagyobb veszélyek, ha alkalmatla személyek iráyítják a külföldi támogatású civil társadalmi programok végrehajtását. Irodalom Aheier, H. K. (2002) Civil Society: Measuremet ad Policy Dialogue. Lodo: Earthsca. Baloba, J. (ed.) (2005): I Search of Idetity A Comparative Study of Values: Croatia ad Europe. Zagreb: Golde marketig Tehic ka kjiga. Barić, S. (2000): Pravi sustav suradje eprofitih orgaizacija s vladom i tijelima lokale samouprave i uprave u Republici Hrvatskoj. Zagreb: B.a.B.e. Bez ova, G. (2004): Civilo društvo. Zagreb: Nakladi zavod Globus. Bez ova, G. (1995): Neprofite orgaizacije i kombiirai model socijale politike. Revija za socijalu politiku, 2:195 213. Bez ova, G. Zrišc ak, S. (2001): Mogućosti decetralizacije u socijaloj politici i ove uloge lokalih vlasti. Revija za socijalu politiku, 8:239 258. Bez ova, G. Zrišc ak, S. Vugec, M. (2005): Civil Society i Croatia: Gaiig Trust ad Establishig Parterships with the State ad Other Éritetts. Zagreb: CERANEO. Coury, J. M. Despot-Luc ai, J. Bez ova, G. (1998): A Real Alterative? How the Debate over Third Sector Developmet is Sharpig Up i Croatia. Seattle: ARNOVA Coferece. Howard, M. M. (2003): The Weakess of Civil Society i Post-Commuist Europe. Cambridge: Cambridge Uiversity Press. Ledić, J. (2001): Biti voloter/voloterka? Istraz ivaje ukljuc eosti graðaa u civile iicijative u zajedici kroz voloterski rad, Rijeka: SMART. 122 CIVIL SZEMLE 2007/1