Vállalkozói Hírlevél 10.
Tartalom Világbank prognózis 2015: az olajárak esése miatt lassul a növekedés...3 NHP: 1285 milliárd forintra szerződtek a kkv-k 2014 végéig....7 Mérlegen az európai bankszektor kockázattűrő képessége.... 10 Lejtőn az orosz gazdaság, a prognózisok folyamatosan romlanak.... 14 Lakáspiac: a használt lakásoknál már érezhető a félfordulat....19
Világbank prognózis 2015: az olajárak esése miatt lassul a növekedés A magyar gazdaság 2 százalékos tempója a régiós átlagnál kisebb Idei első féléves jelentésében a Világbank a korábbi prognózisaihoz képest lefelé módosította a globális gazdaság növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzését. Tették ezt a bank szakértői elsősorban az olajárak drasztikus esése, valamint az elhúzódó ukrajnai konfliktus miatt. A gyorsabb növekedést az is hátráltatja, hogy jelenleg egyetlen igazi hajtóerő, Amerika löki előre a világgazdaságot. Magyarország idei növekedését 2 százalékra teszi a jelentés. Mérsékelten gyorsul majd a világgazdaság egészének növekedése az előttünk álló években, 2015-re 3,0 százalékos bővülés várható, a 2015 2017-es időszakra pedig éves átlagban 3,3 százalék. Ezen belül a fejlett országok csoportja a tavalyi 1,8 százalékot követően az előttünk álló három évben átlagosan 2,2 százalékos GDP-bővüléssel számolhat, a fejlődők a 2014-es 4,4 százalék után az idén 4,8 százalékos, 2017-ben pedig 5,4 százalékos növekedést érhet el. A globális gazdasági kilátásokat jelenleg befolyásoló fő tényezők: a nyersanyagárak alacsony szintje, az alacsony kamatszint, a vezető gazdaságok egyre széttartóbb monetáris politikája, a gyengélkedő világkereskedelem. A gazdasági aktivitást határozottan serkenti a kőolajárak 2014 közepe óta bekövetkezett drasztikus esése, ez az olajimportőr államokban ellensúlyozhatja a növekedést gátló folyamatokat, másrészt komoly problémákat okoz az olajexportra támaszkodó gazdaságokban. 100% 80% 60% 40% 20% GDP, kereskedelem és pénzügyi eszközök globális megoszlása 2013-ban 0% GDP Import Külföldi követelés Amerikai Egyesült Államok Kína Egyesült Királyság Eurózóna Japán Egyéb Piaci kapitalizáció Forrás: : Global Economic Prospects A világgazdaság 2014-ben a korábban prognosztizáltnál kisebb mértékben bővült, ezúttal is érvényesült tehát az elmúlt évek trendje, amely szerint a tényadatok rendre rosszabbnak bizonyultak a várakozásoknál. A globális GDP tavaly 2,6 százalékkal nőtt, minimálisan felülmúlva a 2013-re mért 2,5 százalékot. 3
Ám a világ egészének teljesítményét leíró szintetikus mutató önmagában nem utal arra, hogy a legfontosabb gazdasági régiókban egymástól lényegesen eltérő folyamatok zajlottak le. Míg az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a foglalkoztatási helyzet javulása és az ösztönző monetáris politika következtében határozottan élénkült a gazdaság, addig az euróövezetben és Japánban még várat magára a fellendülés, mert még mindig érződik a korábbi pénzügyi válság hatása, és elmaradtak a szükséges strukturális átalakítások. A korábban erősen túlfűtött kínai gazdaságot tavaly tudatosan hűtötték, a fejlődő országok csoportjának csalódást keltő növekedési mutatóját pedig a gyengélkedő külső kereslet és az ingatag politikai környezet magyarázza. A bizonytalanság az úr A jelentés régiónként is áttekinti a 2014-es gazdasági fejleményeket és a 2017-ig szóló kilátásokat, ám ezekből a részletesebb feldolgozásokból teljesen kimaradtak a legfejlettebb régiók, nincs külön fejezet Észak-Amerikáról, Nyugat-Európáról vagy Japánról. A GDP alakulása, illetve prognózisok % 4 Világ Fejlett országok USA Euróövezet Japán Egyesült Királyság Oroszország 3 2 1 0-1 -2-3 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Világbank Magyarországgal az Európa és Közép-Ázsia című fejezet foglalkozik, de itt hazánkat sajátos módon a délkelet-európai államok és a közép-ázsiai szovjet utódállamok közé sorolnak, szemben az ezeknél fejlettebb nemrég felzárkózott országok csoportjával, amelybe Csehország, Szlovákia, Lengyelország és a balti államok mellett Horvátországot is belevették. Az Európa fejlődő országaiból és a közép-ázsiai államokból álló ECA régió gazdasági növekedése 2014-ben a nem végleges adatok szerint 2,4 százalék volt, ez elmaradt a korábbi várakozásoktól, és jócskán alulmúlja a 2013-ban mért 3,7 százalékot. Magyarázat persze van a lassulásra: Ukrajna gazdasága összeomlott, az egész régióra kihatott a gyengébb orosz teljesítmény, és lelassult a külföldi tőke beáramlása is. 4
A közép- és kelet-európai régió, a CEE tavalyi növekedése gyakorlatilag megegyezett a megelőző évivel, a nem túl acélos 2,6 százalékos mutató nem meglepetés annak fényében, hogy a térség szorosan kapcsolódik a növekedési problémákkal küszködő euróövezeti magállamokhoz. A gyorsítást akadályozták az Oroszország elleni szankciók, a külföldi működő tőke beáramlásának lefékeződése, és általában a beruházások visszaesése. Ez utóbbi hátterében egyrészt a banki hitelezés befagyása áll, másrészt az, hogy az infláció lenullázódása nyomán megemelkedtek a reálkamatlábak. Régiónk számos államában defláció vagy a közeli helyzet alakult ki a termelés csökkenése és a hatósági szabályozott energiaárak csökkentése (Bulgária, Horvát-, Cseh- és Magyarország, Macedónia), továbbá az élelmiszerek és az üzemanyagok árának zuhanása miatt. Az élelmiszerek részben a rekordtermés (Bulgária és Románia), részben az orosz importkorlátozások következtében váltak olcsóbbá. A régióban néhány jegybank a múlt év második felére történelmi mélypontra vitte le az alapkamatot, hogy ezzel próbálja élénkíteni a gazdaságot, de az a tény, hogy jó néhány állam adósságánál nagyon magas a külföldi kitettség, gátat vet a kamatcsökkentéseknek, hiszen fennáll a valutájuk túlzott leértékelődésének veszélye, ami kezelhetetlen mérleghiányokhoz vezethet. A tőkebeáramlás az ECA régió egészét tekintve visszafogott volt, ez már önmagában is tükrözi a térség gazdasági helyzetének külső megítélését. Néhány államnak azért sikerült kötvénykibocsátással tőkét bevonnia (Azerbajdzsán, Bulgária, Kazahsztán, Románia, Törökország), és némileg profitáltak abból is, hogy a globális befektetők az orosz piacról máshová irányították át a pénzeket, ennek leginkább a törökök látták a hasznát. Mi következik? A térség gazdaságának tavalyi komoly lelassulása után a 2015 2017-es időszakban némi nekilendülés várható, a három év alatt éves átlagban 3,5 százalékos lehet a növekedés, az egyes országok között azonban jelentős eltérések alakulhatnak ki. A negatív és a pozitív hatások kiegyenlíthetődnek: az orosz piac kiesésével és a nemzetközi pénzpiaci szigorításokkal szemben áll az euróövezeti keresletben várható némi javulás, a politikai feszültségek enyhülése, és persze a világpiaci energiaárak alacsony szintje ez utóbbi értelemszerűen csak a nettó energiaimportőr országoknak kedvez. Az olajimportra szoruló közép- és kelet-európai államokban az euróövezet valamelyest növekvő húzóereje, a monetáris politikák alkalmazkodása és az energiahordozók rekord alacsony ára meglódíthatja az ipari termelést és az exportot. Magyarországon és Romániában a belső kereslet élénkülése is segítheti a növekedést, és hasonló irányban hat a foglalkoztatási mutatók javulása, a fogyasztói bizalom erősödése, továbbá a gyakorlatilag teljes egészében uniós forrásokból finanszírozott állami infrastrukturális beruházások sora. A délkelet-európai államokban Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Szerbiában inkább a külső kereslet segítheti a növekedést, hiszen arrafelé a fogyasztói és az üzleti bizalom egyaránt gyengélkedik, nem szűnnek a politikai bizonytalanságok, igen magas a munkanélküliség, és a bankrendszer sem kellően stabil, főként a nem-teljesítő hitelek magas aránya miatt. Komoly hátráltató tényező lehet a térségben az orosz élelmiszer-beviteli tilalom, ez leginkább a balti államokat, Lengyelországot és Magyarországot érinti. 5
GDP prognózis (év/év, %) Ország 2015 2016 2017 Bulgária 1,1 2,0 2,7 Magyarország 2,0 2,5 2,7 Románia 2,9 3,2 3,9 Szerbia -0,5 1,5 2,0 Ukrajna -2,3 3,5 3,8 Csehország 2,7 2,7 2,7 Horvátország 0,5 1,2 1,5 Lengyelország 3,2 3,3 3,5 Oroszország -2,9 0,1 1,1 Szlovákia 2,7 3,4 3,4 Kockázatok A régiónkat érintő kockázatok mérlegelése során a lehetséges fejlemények között a negatív hatásúak kerülnek túlsúlyba. Ezek sorában is a legnagyobb veszély az orosz-ukrán konfliktus miatti politikai feszültség fokozódása, az euróövezet elnyúló stagnálása, vagy egy váratlan globális pénzpiaci szigorítás. A Moszkva és a Nyugat közötti feszültség szankciókat és ellenszankciókat szült, s ezek elvágták az orosz olajipart, a haditechnikai ágazatot és a bankszektort a nemzetközi pénzpiacoktól. A földgáz-kereskedelmet ugyan egyelőre nem érintik a szankciók, ráadásul az enyhe télnek köszönhetően tele vannak az európai tározók, a régió néhány országát ennek ellenére közvetlenül is nehéz helyzetbe hozná az orosz gázszállítások leállítása. A gáz-összeköttetés tartós megszakadásának pedig mind az EU-ra, mind Oroszországra nézve hátrányos következményei lennének a gazdaság és az élet számos területén. Ez még jobban bekerült a köztudatba, amikor Putyin a nyugat-európai akadékoskodásra hivatkozva bejelentette, hogy felhagynak a Déli Áramlat projekttel, azaz nem épül meg az Európa déli részét Ukrajna kikerülésével ellátó gázvezeték. A közép- és kelet-európai térség államai számára további kockázat, hogy korántsem biztos az várt euróövezeti fellendülés. Ha pedig ez elmarad, akkor a szoros termelési összefonódások miatt térségünkben is megsínyli az export és a feldolgozóipari beruházások szintje, közvetve pedig a foglalkoztatás és a fogyasztói kereslet is. A nemzetközi pénzpiacok sérülékenysége is bizonytalansági tényező. Egyes államoknak sikerült gazdasági megszorításokkal és valutájuk leértékelésével és ezen keresztül a folyómérleghiányuk csökkentésével sikerült mérsékelniük a külső pénzügyi sokkoknak való kitettségüket. Máshol viszont például Törökországban továbbra is rászorulnak a külföldi forró tőkére (a rövid lejáratú hitelekre), Magyarország esetében pedig az árfolyammozgások és a külső kötelezettségek lejárati idejének szerencsétlen időzítése okoz mérlegproblémákat. A fenti kockázatok ellensúlyozására szolgálhatnának a térségben rendre elmaradó szerkezeti reformok, valamint a monetáris politikai eszközök. Utóbbiak bevetésének lehetőségei azonban korlátozottak ott, ahol mint például Magyarországon is az alapkamat már rendkívül alacsony, és az államadósságban magas a külföldi valutákban jegyzett hányad. Az ismertetés forrása: Global Economic Prospects, January 2015: Having Fiscal Space and Using It; World Bank Group. 2015., Washington, 6
NHP: 1285 milliárd forintra szerződtek a kkv-k 2014 végéig Idén már a nagyvállalatok is hitelezhetők az NHP-ből A Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában meghirdetett Növekedési Hitelprogramjának (NHP) keretében a múlt év végéig 1285 milliárd forint összegű hitelszerződést kötöttek a kis- és középvállalkozásokkal a bankok. A keretösszeget 2000 milliárd forintra emelve, a programot 2015 végéig meghosszabbította a jegybank, s az elnök bejelentése szerint azt a nagyvállalatokra is kiterjesztik. A Növekedési Hitelprogram célja: a magyar kis- és középvállalati szektor hitelhez jutásának támogatása 10 éves futamidejű, fix kamatozású, kedvezményes, 2,5 százalékos maximált kamatmarzs mellett. Az MNB a kereskedelmi bankoknak 0 százalékos kamatot számít fel, a pénzintézeteknek ugyanakkor a 2,5 százalékos marzsba a hitelgarancia-költséget is be kell építeniük. Az MNB modellje a Bank of England finanszírozás a hitelezésért (Funding for lending scheme) programja volt. Az NHP 2013 szeptemberéig tartó első szakaszában 701 milliárd forintot, 2013 októberétől 2014 decemberéig tartó második szakaszában pedig 584,2 milliárd forintot kaptak a kis- és középvállalkozások. Az első szakaszban a régi hitelek kiváltása volt a jellemző, addig a második szakaszban már a hitelek 97%-a új szerződés.. Ezalatt az időszak alatt 16 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott növekedési hitelhez, összesen közel 1200 milliárd forint értékben, ami a teljes vállalati hitelállomány hatodát, a kkv-szektor hitelállománynak pedig a negyedét teszi ki. Az NHP keretében 15 hónap alatt kihelyezett hitelállomány a 2014. szeptember 30-i kkv-hitelállománynak közel negyedét adta, ez mintegy másfélszerese a kedvezményes hitelprogramok keretében finanszírozott állománynak. A kedvezményes hitelprogramok és az NHP fennálló kihelyezésének együttes aránya 2014. szeptember 30-ánmár megközelítette a 40%-ot közölte tanulmányában az MNB. Annak, hogy a kkv k finanszírozásában ilyen jelentős hányadot képviselnek a mérsékelt kamatokkal és díjakkal kihelyezett források, meghatározó hatása van a teljes kkv-finanszírozási piac feltételeire. Mivel az NHP I. szakasza már 2013 őszén lezárult, ebben az írásban főleg a II. szakasz elemzése olvasható. Az NHP második szakaszában, részben a hosszabb rendelkezésre állási időnek köszönhetően nagyobb az új beruházási hitelek volumene, a két szakasz számottevően különbözik abban, ahogyan az új beruházási hitelek eloszlanak az egyes vállalattípusok között. Míg az első szakaszban a vállalkozások csupán negyede volt mikrovállalkozás, addig a második szakaszban már közel minden harmadik vállalkozás ilyen. A mikrovállalkozások részesedésének emelkedése igazán az új beruházási hitelek esetében látványos. Az első szakaszbeli 33 százalékról 43 százalékra emelkedett a részesedésük. 7
Millió Ft 160 140 120 Átlagos hitelméret az egyes vállalattípusoknál az új hitelek esetében 100 80 60 40 NHP, első szakasz NHP, második szakasz 20 0 Mikro Kis Közép Forrás: MNB Átlagos hitelméret az NHP első és második szakaszában hitelcélonként Első szakasz (millió Ft) Új hitelek 49 30 Új beruházási hitelek 49 24 Új forgóeszközhitel 51 57 EU-s hitel 24 37 Forrás: MNB Második szakasz (millió Ft) Az NHP második szakaszában csökkent az átlagos hitelméret, ami főleg az új beruházási hitelekre érvényes, ahol az átlagos hitelméret 49 millióról 24 millió forintra ment vissza. A mutató csökkenése két okra vezethető vissza: egyfelől jelentősen nőtt a mikrovállalkozások részesedése, amelyek jellemzően kisebb hitelösszeget igényelnek, másfelől a minden vállalattípus esetén megfigyelhető a hitelméret csökkenése. A mikrovállalkozások esetében például 28 millióról 17 millió forintra (jelentős mértékben a pénzügyi lízingnek köszönhetően), a közepes vállalkozásoknál pedig közel felére esett vissza Az egyes vállalattípusok részesedése az új hiteleken belül az NHP első és második szakaszában 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 39 36 25 NHP, első szakasz 29 37 34 NHP, második szakasz Forrás: MNB Mikro Kis Közép 8
az átlagos hitelméret: 145 millióról 75 millió forintra. Így aztán míg a mikrovállalkozások esetében például az első szakaszban a 10 millió alatti ügyletek aránya 45 százalék körüli volt, addig a második szakaszban 60 százalékra emelkedett. Ez a tendencia azonban megfigyelhető a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál is. A kisvállalkozásoknál az 50 millió forint alatti ügyletek aránya 70 százalékról 81 százalékra emelkedett, míg a közepes vállalkozásoknál 42 százalékról 58 százalékra. Az NHP második szakaszában, az első szakaszhoz hasonlóan három húzóágazat azonosítható: a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem. Részesedésük együttesen a második szakaszban nyújtott hitelek közel háromnegyedét teszi ki. A három ágazat közül kiemelkedik azonban a mezőgazdaság, amelynek részesedése az első szakaszban is meghaladta a kkv hitelállományon belüli arányát, azonban a második szakaszban még jelentősebbé vált. Az új hiteleket tekintve az alábbi ábrán látható, hogy a mezőgazdaság részesedése az első szakaszban 17 százalék körül alakult, míg a második szakaszban ennek több mint a kétszerese, megközelítőleg 35 százalék körüli. Az ágazat szerepének emelkedésében nagy szerepe volt az uniós hiteleknek, a második szakasz keretében az ágazatba irányuló források harmadát tették ki. Az NHP első és második szakaszának ágazati eloszlása az új hitelek esetében Egyéb ágazatok Szakmai, tud., műsz. tev. Ingatlanügyletek Szállítás Kereskedelem Építőipar Feldolgozóipar Mezőgazdaság Forrás: MNB 0% 10% 20% 30% NHP, második szakasz NHP, első szakasz A Növekedési Hitelprogram 2013 2014-ben a keresleti oldali becslések alapján 0,3 0,9 százalékpontnyi GDP-többletet eredményezett összesíti a hatást az MNB. Ehhez a beruházások növekedése mellett hozzájárult a háztartások fogyasztásának 0,1 0,5 százalékpont közé tehető növekménye is. További hatásként a foglalkoztatás 3 9 ezer fővel gyarapodhatott. A többletberuházások eredményeképpen a tőkeállomány is növekszik, így a potenciális kibocsátás középtávon 0,1 0,3 százalékponttal magasabb szintre kerülhet. A kínálati és kereslet oldali megközelítések igen hasonló mértékű GDP hatást (0,5 1,1, illetve 0,3 0,9 százalékpontot) valószínűsítenek a program eredményeként. Az NHP első és második szakaszának makrogazdasági hatásai (közvetlen és közvetett hatások, kereslet oldali becslés) 2013-2014. évi kumulált hatás Vállalati beruházás 2,4-8,3%* Fogyasztás 0,1-0,5%* GDP 0,3-0,9%* Foglalkoztatottság 3-9 ezer fő *2013-éves értékekhez arányosítva Forrás: MNB 9
Mérlegen az európai bankszektor kockázattűrő képessége A magyar pénzintézetek anyabankjai és az OTP is átment a stresszteszten Az Európai Bankhatóság (EBA) által a múlt év végén elkészített sztesszteszt azt állapította meg, hogy elsősorban a ciprusi, görög és portugál bankrendszer van kitéve a legnagyobb kockázatnak, míg a svéd, a finn, a lengyel és a magyar pénzintézetek a legstabilabbak. Fontos jelezni, hogy a teszt a leánybankokat anyavállalati szinten elemzi, vagyis Magyarországról csak az OTP szerepel a listán. (A stresszteszt egy szimulációs eljárás, amely kedvezőtlen körülmények között méri a bankcsoportok pénzügyi stabilitását.) Az Európai Bizottság javaslatára 2010-ben megalakult az Európai Bankhatóság (EBA), amelynek előkészítését 2008-ben kezdték meg. Az ok a 2007. és 2008. évi pénzügyi válság volt, amellyel szemben a tagállami felügyeleti szervek szinte tehetetlenek voltak (a pénzügyi rendszer válságát a hatóságok nem tudták előre jelezni), részben a pénzügyi világ globalizáltsága miatt. A bankhatóság megalapításának célja elsősorban szabályozási jellegű, az átláthatóságot és a versenyt erősíti a pénzügyi piacon, és a fogyasztókat védi. Implicite tehát egy olyan hatóságról van szó, amelynek küldetése az öt évvel ezelőtti válság során bekövetkezett pénzintézeti csődök elkerülése, vagyis a kedvezőtlen tendenciák korai felismerése valamint orvoslása. Működése során a bankrendszer számos kockázati tényezővel szembesül, amelyeket eredetük szerint két osztályba lehet sorolni: endogén eredetű kockázatok: ebben az esetben a pénzintézet működése belső, általában gazdálkodási okokból kerül veszélye. Mindez más intézeteket csak részben érinthet. exogén eredetű kockázatok (rendszerkockázatok): a pénzintézet működése rajta kívül álló okokból kerül veszélybe. Ilyen esetben általában az egész bankrendszer érintett lehet. A Bankhatóság további feladata a hatályos szabályozási keretek betartatása a felügyelete alatt álló intézetekkel, szorosan együttműködve a tagállami szervekkel. Az Európában található 123 bankcsoport állandó monitoringja azonban meglehetősen idő- és forrásigényes, ráadásul az egyes kockázatoknak való kitettség elemzése a folyó adatokból nem is lehetséges. Az EBA ezért egy olyan felügyeleti eszközt dolgozott ki, amely képes értékelni a teljes európai bankrendszer kockázati kitettségét, a potenciálisan meglévő kockázat jellegét és szintjét (súlyosságát), mindezt pedig még jóval a káresemény bekövetkezte előtt. A banki stressztesztként ismert eljárás a következő kockázatokat értékeli bankcsoport szinten: Hitelkockázat (Credit risk): az adós nem képes visszafizetni a hitelt. Itt elsősorban a bankközi piacon fennálló kockázatot értjük, de vállalati ügyfelek és magánszemélyek is ide tartoznak. Piaci kockázat (Market risk): piaci mozgásokból származó veszteségek, amelyek értékpiaci befektetésekből, kamatokból, árfolyamokból, árupiacokról származhatnak. Szuverén kockázat (Sovereign risk): állami adósságszolgálatok nemfizetési kockázata. 10
Értékpapírosítási kockázati (Securitisation risk): különböző piaci értékű, lejáratú, portfóliójú adósságlevelek egy értékpapírba való csomagolása. Az ilyen értékpapírok kockázati besorolhatóságát sok kritika érte, különösen az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság után. Finanszírozási költségek és kamatjövedelem: Egyéb, elsősorban rossz gazdálkodásból fakadó finanszírozhatósági kockázatok. A stresszteszt egy szimulációs eljárás, amely kedvezőtlen körülmények között méri a bankcsoportok pénzügyi stabilitását. Fontos megjegyezni, hogy bankok mérlegét statikusnak veszik, ami azt jelenti, hogy a vizsgált pénzintézet a jelenlegi állapotában van kitéve a kockázatnak (vagyis nem látja előre a kedvezőtlen folyamatokat), valamint azokra a később nem reagál. Ez utóbbi biztosítja annak megismerését, hogy milyen hatással van egy-egy kockázat eszkalálódása a pénzintézetekre. Az összesített adatok pedig képet adnak az európai bankrendszerről is. A 2014-es európai banki stresszteszt tagállam szintű eredményei Bázel III. szerinti TIER 1 kategóriájú sajáttőke Tagállamok 2016 2013 Alappálya Kedvezőtlen szcenárió Ausztria 10,5% 10,6% 7,4% Belgium 14,0% 11,9% 7,2% Ciprus 4,4% 9,5% -1,0% Dánia 14,2% 15,4% 11,7% Finnország 16,4% 17,6% 12,0% Franciaország 11,3% 11,8% 9,0% Németország 12,8% 12,8% 9,1% Görögország 9,9% 8,0% 2,0% Magyarország 15,9% 17,0% 11,9% Írország 13,2% 12,2% 7,0% Olaszország 9,5% 9,3% 6,1% Lettország 9,8% 10,5% 7,7% Luxemburg 15,9% 15,1% 11,2% Málta 10,7% 13,2% 8,9% Hollandia 11,6% 12,2% 8,9% Norvégia 11,3% 14,4% 11,3% Lengyelország 13,3% 15,4% 12,3% Portugália 11,1% 10,1% 5,9% Szlovénia 15,9% 14,4% 6,1% Spanyolország 10,4% 11,6% 9,0% Svédország 15,3% 16,9% 13,7% Egyesült Királyság 9,8% 11,2% 7,6% EU összesen 11,1% 11,7% 8,4% Forrás: EBA, kiemelés: Kopint-Tárki 11
A 2014-es stressztesztben, amelyet az év végén végeztek el, az EBA a következő potenciális kockázatokkal szemben vizsgálta a bankokat: A globális kötvényhozamok emelkedése, amit a kockázatvállalási hajlandóság hirtelen megfordulása okoz és a befektetéseket a feltörekvő piacok felé tereli. A hitelportfóliók minőségének további romlása a gyenge keresleti mutatókkal rendelkező országokban. A rendszerszintű reformfolyamatok megakadása, ami az államháztartás fenntarthatóságát veszélyezteti. A bankcsoportok mérlegében nincs annyi tartalék, hogy fenn tudják tartani a piacról való finanszírozást. Az Európai Unió GDP-je 2014-ben 2,2-kal, 2015-ben 5,6%-kal, 2016-ban pedig 7%-kal esik vissza. Az Európai Unió munkanélküliségi rátája az alappályához képest 2014-ben, valamint az azt követő két évben rendre 0,6, 1,9 és 2,9 százalékponttal magasabb. A teszt során a Bázel III. szerinti TIER 1 kategóriájú sajáttőke mutatót kiemelten figyelik. Definíció szerint ez az indikátor a bank saját tőke arányát mutatja a kockázattal súlyozott eszközeinek arányában, vagyis a vállalatok pénzügyi stabilitását fejezi ki, amit tőkeerősségként értékelhetünk. Ahhoz, hogy egy vállalat jó minősítést kapjon legalább 6%-os mutatóval kell rendelkeznie. Elsősorban a ciprusi, görög és portugál bankrendszer van kitéve a legnagyobb kockázatnak, míg a svéd, a finn, a lengyel és a magyar pénzintézetek vannak a legjobb helyzetben. Fontos megjegyezni, hogy a teszt a leánybankokat anyavállalati szinten elemzi, vagyis hazánkból csak az OTP szerepel a listán. Ezen kívül az EBA csak a teljes európai bankszektor 70%-án végezte el a vizsgálatot, mivel a fennmaradó 30%-t olyan kisebb bankok alkotják, amelyek egyenként nem rendelkeznek számottevő súllyal (így maradt ki Szlovákia a listáról). Amennyiben a jelenlegi mérleget statikusnak vesszük, és a folyamatokból egy alappályát készítünk, úgy a vizsgált 123 bankcsoportból összesen 7 lenne veszélyben (ott tehát már most egy átstrukturálási programra van szükség). Ezek a következők: Co-operative Central Bank Ltd (Ciprus) 0,5% Eurobank Ergasias (Görögország) 2% Banca Carige S.P.A. - Cassa di Risparmio di Genova e Imperia (Olaszország) 2,3% C.R.H. - Caisse de Refinancement de l Habitat (Franciaország) 5,7% National Bank of Greece (Görögország) 5,7% Münchener Hypothekenbank eg (Németország) 5,8% Veneto Banca S.C.P.A. (Olaszország) 5,9% Ezen kívül az EBA fokozottan kockázatosnak tartja a következő pénzintézeteket: Banca Monte dei Paschi di Siena S.p.A. (Olaszország) Banco Popolare Società Cooperativa (Olaszország) Banca Popolare Di Milano Società Cooperativa A Responsabilità Limitata (Olaszország) Banca Piccolo Credito Valtellinese (Olaszország) Österreichische Volksbanken-AG illetve a hozzá kapcsolódó hitelintézetek (Ausztria) Banca Popolare di Sondrio (Olaszország) Banca Popolare di Vicenza - Società Cooperativa per Azioni (Olaszország) 12
A 2016-os kedvezőtlen szcenárió mellett összesen 27 bank minősül kockázatosnak, ezek listája megtalálható az EBA honlapján. Fontos megjegyezni, hogy a stressztesztnek nincs kikényszerítő hatása, csupán az Európai Bizottság számára szolgáltat információkat a bankszektorról, minden további intézkedés a tagállami pénzügyi felügyelet hatásköre. A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező pénzintézetek stresszteszt eredményeit alább közöljük. Újra megjegyezzük, hogy a bázeli kritérium a bankcsoportra vonatkozik, és nem a magyar leányvállalatra. A magyarországi fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkező bankcsoportok stresszteszt adatai Bázel III. szerinti TIER 1 kategóriájú sajáttőke Anyavállalat Magyar Anyavállalat neve 1 2016 székhelye leányvállalat 2013 Kedvezőtlen Alappálya szcenárió AXA Bank Europe SA 14,7% 12,7% 3,4% Belgium AXA Groupe BPCE 10,0% 10,1% 7,0% Franciaország Banco Primus BNP Paribas 10,5% 10,5% 8,1% Franciaország BNP Paribas Intesa Sanpaolo S.p.A. 11,7% 11,2% 8,3% Olaszország CIB Groupe Crédit Mutuel 13,8% 15,7% 12,9% Franciaország Cofidis Commerzbank AG 10,8% 11,7% 8,0% Németország Commerzbank Deutsche Bank AG 13,4% 12,6% 8,9% Németország Deutsche Bank Erste Group Bank AG 10,0% 11,2% 7,6% Ausztria Erste ING Bank N.V. 10,1% 11,4% 8,7% Hollandia ING KBC Group NV 12,7% 12,4% 8,3% Belgium K&H Raiffeisen Zentralbank 9,7% 9,5% 7,8% Ausztria Raiffeisen Österreich AG UniCredit S.p.A. 9,6% 9,6% 6,8% Olaszország UniCredit OTP Bank Nyrt. 15,9% 17,0% 11,9% Magyarország OTP Forrás: EBA 1 Csak a legnagyobb tulajdonost tüntetjük fel. 13
FÓKUSZ Lejtőn az orosz gazdaság, a prognózisok folyamatosan romlanak Az orosz gazdaság a korábban vártnál valószínűleg sokkal mélyebb recesszióba süllyed 2015- ben, elsősorban az elmúlt fél évben megfeleződött olajárak, és továbbra sem enyhülő nemzetközi szankciók miatt áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank január utolsó harmadában kiadott jelentésében, amely kissé pesszimistább más prognózisoknál, de egyben azt is jelzi, hogy az előrejelzések egyre borúlátóbbak. Az EBRD az idei orosz GDP 4,8 százalékos csökkenésével számol. Általános helyzetkép Meredek lejtőre került tavaly az orosz gazdaság számos gazdasági, valamint politikai fejlemény következtében. Az elemzői várakozások a következő két éves előrejelzési időszakra szinte napról-napra romlanak. A pesszimizmus erősödése egyaránt megfigyelhető a reálgazdasági, illetve a gazdaság pénzügyi oldalát érintő előrejelzésekben is. Az említett okok közül elsősorban a geopolitikai feszültségek azaz az Ukrajnával szemben kialakult konfliktus és az azt követő kölcsönös nyugati és orosz szankciók emelhetők ki. A korlátozások Oroszország és főbb partnereinek relációiban állnak fenn, és érintik az egyébként is nagy volatilitású pénzpiacokat, valamint a kereskedelmet is. További, az orosz gazdaságot gyengítő tényező az olaj világpiaci árának drámai esése, az olajárak 2014 második felében zuhanórepülésbe kezdtek, és 2015 januárjára a hordónkénti jegyzés már az 50 dolláros szint alá került. A Világbank számításai szerint Oroszország az olaj árának 1 dolláros csökkenése következtében éves szinten átlagosan 2 milliárd dollár bevételtől esik el. A Moody s Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrég a befektetési ajánlású sáv alsó szélére minősítette vissza az orosz államadósság osztályzatát, és a lépéséhez fűzött indoklásában arra a nemrég frissített előrejelzésére hivatkozik, amely szerint az orosz GDP az idén hozzávetőleg 5,5 százalékkal, 2016-ban további 3 százalékkal csökken reálértéken. Ha az olajárak jövőre sem emelkednek, és még inkább, ha tovább esnek, akkor a Moody s szerint az orosz gazdaság valószínűleg 2016 után is recesszióban marad. A hitelminősítő kiszámolta, hogy ebben az esetben az orosz gazdaság reálnövekedése a 2018 végével záruló tartó tízéves időszakban gyakorlatilag zéró lenne. Az olajár csökkenésével szorosan összefügg az orosz fizetőeszköz, a rubel 2014-es mélyrepülése. A dollár 2013. évi záró árfolyama 32,7 rubeles szinten alakult az egy évvel későbbi 56,3 rubelhez képest, azaz az orosz valuta hozzávetőleg 70 százalékkal értékelődött le. Az év végi árfolyam ugyanakkor nem is a 2014 során tapasztalt leggyengébb, hiszen decemberben többször is megközelítette a 70 dolláros szintet. Az árfolyamgyengülés és az infláció megfékezése érdekében az orosz központi bank több alkalommal is kénytelen volt drasztikusan emelni az alapkamatot, december közepén az addigi 10,5 százalékról 650 bázispontos emeléssel 17 százalékra módosítva azt. Az alapkamat emelése azonban nem javított lényegesen a helyzeten, így az orosz kormány arra szólított fel öt állami külkereskedelmi intézményt, hogy devizaeladással ellensúlyozzák a rubel leértékelődését. 14
FÓKUSZ 100% 80% 60% 40% 20% Az olajár és a rubel árfolyamának %-os változása (2014.01.03=0%) 10% 0% -10% -20% -30% -40% 0% 2014.01.05 2014.01.26 2014.02.16 2014.03.09 2014.03.30 2014.04.20 2014.05.11 2014.06.01 2014.06.22 2014.07.13 2014.08.03 2014.08.24 2014.09.14 2014.10.05 2014.10.26 2014.11.16 2014.12.07 2014.12.28-50% USD/RUB (bal tengely) Brent olaj ár (dollár/hordó, jobb teng.) Reálgazdasági fejlemények Az orosz jegybank a történtek ellenére 80 dolláros idei átlagos olajárral számol. Amennyiben ez a szcenárió valósul meg aminek egyre kisebb a valószínűsége, úgy a központi bank 2015-re 0,6-0,8 százalék közötti éves GDP-növekedést vár. Ha azonban az olaj ára éves átlagban 60 dolláros szint körül alakul, akkor a GDP 4,5-4,7 százalékos csökkenésére lehet számítani. Az orosz gazdasági minisztérium is felülvizsgálta korábbi 1,2 százalékos növekedési előrejelzését, és azt a jelenlegi információk szerint 0,8 százalékos visszaesésre rontotta le. A nemzetközi makrogazdasági elemzők azonban ennél borúlátóbbak, Oroszországra vonatkozó növekedési kilátásaikat folyamatosan, egyöntetűen rontják, ugyanakkor kiemelendő, hogy az előrejelzésekben relatíve nagy szóródás tapasztalható. A FocusEconomics által megkérdezett elemzők 2015 januárjában erre az évre átlagosan 2,1 százalékos GDP-csökkenésre (a még tavaly közzétett előrejelzésnél 1,9 százalékponttal alacsonyabbra), 2016-ban pedig egy kismértékű, 0,7 százalékos növekedésre számítanak. Decemberben a Consensus Economics felmérése alapján az elemzők átlagos GDP-várakozása 2015-re egy százalékon belüli, 0,9 százalékos zsugorodás volt. Az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank viszont meredeken rontotta az orosz gazdaságra adott előrejelzését: az EBRD szerint az orosz hazai össztermék 2015-ben 4,8 százalékkal csökken. A pénzintézet előző, szeptemberben kiadott regionális előrejelzésében 2015-re még csak 0,2 százalékos orosz GDP-visszaesés szerepelt. A JP Morgan legfrissebb, januári előrejelzése hasonló: a 2015-ös évre 5 százalékos visszaeséssel számol, 2016-ra ugyanakkor már 2,5 százalékos GDP-növekedést is elképzelhetőnek tart. 15
FÓKUSZ Az orosz GDP változása* (2010-2015) 4,5 4,3 3,4 százalék 1,3 0,6 Forrás: Orosz gazdasági Minisztérium, OECD -0,8 2010 2011 2012 2013 2014** 2015** * Az előző évihez képest ** Előrejelzés Megjegyzés: A grafikon az Orosz Gazdasági Misztérium még tavaly decemberi előrejelzését tartalmazza, amely 2015-re az orosz minisztérium akkori optimizmusát tükrözi. A JP Morgan szerint a háztartások fogyasztási kiadásai szenvedik meg leginkább a kialakult válságot, és a leértékelődő rubel miatt dráguló importot. A magánfogyasztás az idén 5,8 százalékkal csökkenhet az előző évhez képest, a kedvező bázishatásnak köszönhetően ugyanakkor 2016-ban már 3 százalékos növekedés sem kizárt. A FocusEconomics mindkét évre mérsékeltebb értékekkel számol, 2015-ben a háztartások fogyasztása 2,8 százalékkal eshet vissza, jövőre pedig 1 százalékkal korrigálhat. A beruházások erőteljes mértékű visszaesése már 2014-ben is tapasztalható volt, a bruttó állóeszközfelhalmozás tavalyi 4,2 százalékos visszaesése után, 2015-ben további 4,8 százalékos csökkenés várható a FocusEconomics által megkérdezett elemzők szerint. A JP Morgan elemzői 2014-re visszafogottabb, 3,5 százalékos visszaesést valószínűsítenek, az idén viszont 11,5 százalék is lehet a csökkenés mértéke. A közvetlen külföldi tőke (FDI) kivonása a válság és a bizonytalan befektetői hangulat következtében jelentős méreteket öltött, 2014-ben az ilyen befektetések nettó értéke mínusz 29 milliárd dollárra tehető, és ez a mutató feltehetően az idén is hasonlóan alakul. A JP Morgan számításai szerint az államháztartási hiány 2014-2016 között GDP-arányos értéke rendre 1,1, 3,6, illetve 2,9 százalékos lesz. A költségvetési deficit mértéke a FocusEconomics összesítése alapján 0, 1,2, valamint 1,1 százalék a vizsgált három évben. Ugyanakkor figyelemre A rubel- és olajár-válság ellenére úgy tűnik, hogy az államháztartási hiány nem fog kirívóan nagy méreteket ölteni. méltók a nemzetközi olajpiaccal foglalkozó azon elemzések, amelyek szerint az orosz költségvetés egyensúlyához 104 dolláros olajárra lenne szükség. 16
FÓKUSZ Pénzügyi helyzetkép Tavaly decemberben a fogyasztói árak 2,6 százalékkal nőttek novemberhez képest; ez volt a legmagasabb havi inflációs adat 2008 májusa óta. Az éves átlagos árszínvonal-növekedés 2014-ben 11,4 százalék volt, ami szintén a 2008 óta mért legnagyobb érték. És minden jel arra mutat, hogy az infláció 2015- ben és 2016-ban is jóval az orosz központi bank 5 százalékos középtávú célja felett marad. Az orosz pénzügyminisztérium 2015 végére 10 százalékos inflációval számol, míg a FocusEconomics közlése szerint mérsékeltebb, 9,3 százalékos inflációra van kilátás, ami így is 2,4 százalékponttal magasabb a 2014. decemberi előrejelzésnél. Az elemzők arra számítanak, hogy 2016-ra az infláció 7 százalék körüli értékre lassul. A JP Morgan szakértői erre az évre 14,1, míg jövőre 6 százalékos éves árszínvonal-növekedést jeleznek előre. Az infláció felgyorsulása jórészt az augusztusban bevezetett orosz ellenszankciók következménye, Moszkva megtiltotta ugyanis számos élelmiszer és más jellegű termék importját többek között az Európai Unió országaiból. További súlyosbító tényező a rubel gyengülése következtében folyamatosan dráguló import. A magas infláció miatt a jegybank várhatóan továbbra is folytatja restriktív monetáris politikáját, a magas alapkamat fenntartását. A JP Morgan elemzőinek várakozásai szerint 2015 során az orosz központi bank 500 bázisponttal mérsékelheti az irányadó kamatot, ennyit visszavéve a tavalyi összesen 1150 bázispontnyi emelésből. A jegybanknak 2014 során több alkalommal is piaci intervencióval kellett élnie a rubel árfolyamának megmentése érdekében, ennek nyomán Oroszország nemzetközi tartalékai egy év alatt több mint 100 milliárd dollárral csökkentek (510 milliárdról 388 milliárdra). Az orosz központi bank közleménye szerint 2014-ben 151,5 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki, jóval meghaladva az egy évvel korábbi 61 milliárd dollárt. A jegybank azzal számol, hogy az idén mérséklődik a tőkekiáramlás, már csak azért is, mert 2015-ben a tavalyinál kevesebb küladósságot kell visszafizetnie Oroszországnak. A szigorú monetáris politika ellenére a jegybank megfelelő és bőséges likviditás biztosítására törekszik, több bank feltőkésítésében segédkezett 2014 folyamán, ezt a nemzeti jóléti alapból finanszírozták. Nemzetközi kereskedelem, fizetési mérleg Az orosz export 2014 novemberében 37,6 milliárd dollár volt, 19,7 százalékkal kevesebb 2013 azonos hónapjához képest, ráadásul ez már a negyedik egymást követő havi csökkenést volt, ilyen mértékű visszaesésre 2009 októbere óta nem volt példa. A jelentős esés nagyrészt az olaj a legfontosabb orosz exportcikk árának zuhanása miatt következett be. Tavaly az olaj világpiaci ára a felére esett, ami az orosz gazdaság számára súlyos veszteségeket okoz. Ennek ellenére az orosz hatóságok közleménye szerint továbbra sincs napirenden az olajkitermelés volumenének csökkentése. Ezt a véleményt árnyalja az orosz miniszterelnök-helyettesnek a januári davosi konferencián elhangzott nyilatkozata, amely szerint részben a természetes kimerülés, és az alacsony ár miatt akár 1 millió hordóval is csökkenhet Oroszország napinyersolaj-kitermelése. Természetesen, ha az olaj ára tartósan 50 dollár alatt marad, és egyes mezőkből a kitermelés már nem lesz gazdaságos, akkor a termelés kisebb mérséklése elképzelhető, de a tervekben nem szerepel a felszínre hozott nyersolaj jelentős csökkentése jelezte Arkagyij Dvorkovics. A miniszterelnök-helyettes azt is hozzátette, hogy így a kitermelés maximum a tizedével eshet, de sokkal reálisabb egy napi 300 400 ezer hordós csökkenés. Tavaly Oroszország átlagosan napi 10,58 millió hordó olajat hozott a felszínre, ezzel a világ legnagyobb kitermelője volt, sőt, soha ennyit nem értek el a Szovjetunió megszűnése óta. 17
FÓKUSZ A FocusEconomics által megkérdezett elemzők összesítése alapján az orosz termékkivitel 2015-ben 8,5 százalékkal eshet vissza, jövőre pedig 3,7 százalékos növekedés várható. Az import a szankciók hatására a kivitelnél nagyobb mértékben, 11 százalékkal csökkenhet 2015-ben, és 7,5 százalékkal bővülhet 2016-ban. A JP Morgan szerint a kereskedelmi mérleg többlete 146, illetve 144 milliárd dollár lesz a vizsgált időszakban, ez a szám a FocusEconomics előrejelzése alapján rendre 187 és 183 milliárd dollár. A folyó fizetési mérleg egyenlegét a JP Morgan nemcsak a megszokott módszertannal, hanem az olaj részesedésének mellőzésével is számítja. Előbbi alapján a 2015-ös és 2016-os orosz folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP 7,5 és 5,8 százalékát érheti el, míg az utóbbi módszertan szerint a mérleg passzívuma 7, illetve 7,6 százalékos lehet. Január közepére tehát összességében a decemberi előrejelzésekhez képest is szignifikánsan romlottak az orosz gazdaság kilátásai, az elemzők és minősítők folyamatosan felülvizsgálják és negatív irányban módosítják a korábbi számításaikat. A Fitch hitelminősítő január elején a még befektetői kategóriának számító BBB mínusz osztályzatot adta Oroszországnak, negatív kilátással. Az alábbi táblázat az orosz gazdaság 2015. évi várható alakulását mutatja. FocusEconomics Mutató Átlag Min. Max. JP Morgan GDP -2,1% -7,9% 1,0% -5,0% Magánfogyasztás -2,8% -10,0% 0,9% -5,8% Beruházások -4,8% -16,5% 0,7% -11,5% Ipari termelés -0,3% -5,3% 1,5% - Munkanélküliség 5,9% 5,0% 8,1% 6,7% Infláció 9,3% 6,5% 15,0% 14,1% USD/RUB árfolyam 49,8 41,3 65,0 65,6 Folyó fiz. mérleg/gdp% 3,4% -1,5% 9,0% 7,5% Forrás: FocusEconomics, Consensus Forecast Eastern Europe, 2015 január 13. JP Morgan, Uneven EMEA EM Growth Amid Oil Prices Low for Long, 2015. január 14. 18
Lakáspiac: a használt lakásoknál már érezhető a félfordulat Az új statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy 2013 végén-2014 elején elkezdődött az oly rég várt lakáspiaci fordulat, trendváltás, elsősorban a használt lakások piacán. Ugyanakkor ez a fordulat semmi esetre sem tekinthető sem teljesnek, 180 fokosnak, sem gyorsnak és visszafordíthatatlannak. A lakáspiac további erősödésével lehet kalkulálni, de arra kevés az esély, hogy az ingatlanpiac a gazdaság igazi húzóerejévé, lokomotívjává váljon. A KSH legutóbbi, a hazai lakáspiac lehető legfrissebb állapotát hitelesen bemutató kiadványából (Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014 III. negyedév, publikálva 2015. január 30.) az derül ki, hogy a 2014-es év első kilenc hónapjában a legnagyobb súlyt képviselő részpiacon, a használt lakások piacán egyértelműen megfordult a korábbi csökkenő-stagnáló trend. A tranzakciószám (a tulajdonosváltások száma) egyértelműen érdemi növekedésnek indult 2013 végén-2014 elején. Nemcsak a forgalom, hanem a kereslet-kínálatot többé-kevésbé leképező (nominális) lakásárak is, az előző évhez képest ugyan kismértékben, de már emelkedtek. A forgalmi adatok és a nominális árak szintje ugyanakkor a 2014. évi érdemi dinamika ellenére megdöbbentő mértékben elmarad a 2008. évi forgalomtól és áraktól. Az árak igen mérsékelt emelkedése és az egyes részpiacok (új és használt lakások) eltérő dinamikája és szintje minden trendváltás ellenére arról tanúskodik, hogy a fizető- (és/vagy hitel-)képes lakossági kereslet továbbra is csekély, a piac még nem heverte ki a devizahitel-válság okozta sokkot. Eladott és eladási céllal épített lakások száma, 2007-2014 Ezer lakás 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Forrás: KSH Év Összes eladott lakás Ebből: használt lakás Ebből: új lakás Eladásra épült új lakás 2014 első három negyedévében a teljes lakáspiaci tranzakciószám, és ezen belül első sorban a használt lakások forgalma kifejezetten erőteljes élénkülésről tanúskodik. Több mint 30%-kal több lakás talált új gazdára, mint 2013 azonos időszakában, habár az adatok elhúzódó beérkezése miatt a pontos mér- 19
EURÓPAI HÍREK ték még nem ismert. A magyarországi lakáspiac legnagyobb szegmensét hagyományosan a használt lakásokkal kapcsolatos tulajdonosváltozások teszik ki, de a 2008-ban kezdődött lakáspiaci válság az új lakások keresletét még a lakáspiac többi részénél is keményebben sújtotta: az új lakóingatlanok részesedése a teljes lakóingatlan-piacból korábban elképzelhetetlen alacsony szinten, 2,5% körül stagnál, az ügyletek száma alapján. Az új építésű lakások piaca két fontos mennyiségi indikátorral jellemezhető: az új lakások tényleges értékesítésének, illetve az értékesítési céllal épített lakások számának alakulásával. Mindkét mutató jelentős növekedést mutat a tavalyi év hasonló időszakához képest, ugyanakkor abszolút értékben olyan alacsonyak, hogy e téren aligha lehet konjunktúráról beszélni. 2014. első három negyedévében 2000 lakás épült értékesítési céllal, a tényleges értékesítés pedig 1800 lakás volt. Ezek siralmasan alacsony értékek, 2008-ban, egész évben a megfelelő szám 14 100, illetve 17 400 volt. Van még mit behozni. A használt lakásokra vonatkozó forgalmi adatok beérkezése az első negyedévre vonatkozóan tekinthető csupán teljesnek, ezért a KSH az első negyedévi adatok extrapolálásával közli a dinamikát, illetve a területi és az épülettípusok szerinti megoszlást. Ezek szerint az előző év hasonló időszakához képest a használtlakás-értékesítésre vonatkozó tranzakciószám mintegy 32%-os, kiemelkedő emelkedést mutatott. Az indikátorérték mögött településtípusonként és építményfajtánként eltérő dinamika rejlik: kiugró értéket ért el a társasházi lakások értékesítése Budapesten (+39%), a családi házaké a megyeszékhelyeken (+38%), illetve a kisebb városokban a családi házak (+35%) és a társasházak (37%) értékesítése. Átlag alatti viszont a panellakások forgalmának +13%-os bővülése. Az árváltozások tényezői használt ingatlanoknál 2008-2014 száz 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 2008. I. 2008. II. 2008. III. 2008. IV. 2009. I. 2009. II. 2009. III. 2009. IV. 2010. I. 2010. II. 2010. III. 2010. IV. 2011. I. 2011. II. 2011. III. 2011. IV. 2012. I. 2012.II. 2012.III. 2012.IV. 2013. I. 2013. II. 2013. III. 2013. IV. 2014.I. 2014.II. 2014.III. Forrás: KSH összetételhatás tiszta árváltozás A 2014 évre jutó nominális használtlakás-áremelkedés szeptemberig 2,5%-ot tett ki, ugyanakkor a kereslet korlátait mutatja, hogy a piaci forgalomban nőtt a kisebb, olcsóbb lakások aránya. Az összetételhatás miatt a tényleges átlagárak csak 1,7%-kal növekedtek. A 2010-es bázisévvel összehasonlítva a tiszta (összetételhatást nem tartalmazó) árak még mindig mintegy 6%-kos csökkenést tükröznek 2014 harmadik negyedévében. A használt lakások 2010-hez viszonyított árcsökkenése 2013. év végére még meghaladta a 10%-ot, ezt csökkent 2014 első negyedévére 6%-ra. 2014-ben a használt lakások ára egyértelműen növekedésnek indult, de ez a növekedés mindennek nevezhető, csak viharosnak nem. Az új lakások ára viszont lényegében stagnált. 20