Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. intézkedés módosított központi programterv AZ INTÉZKEDÉS CÍME: AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE A PROJEKT CÍME: PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS ÉS OKTATÁS FELADATAIRA VÉGSŐ KEDVEZMÉNYEZETT: SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. KONZORCIUMI PARTNEREK: EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KHT. ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET A MÓDOSÍTOTT PROGRAMTERV ELFOGADÁSÁNAK IDŐPONTJA: 2006. MÁJUS
TARTALOMJEGYZÉK PROJEKTŰRLAP... 4 A projekt összegző adatai... 4 2.8. Adjon közzétehető, rövid összefoglalást a projektről!... 4 A kedvezményezett adatai... 6 A kedvezményezett bemutatása... 7 4.1. Ismertesse a szervezet fő tevékenységeit!... 7 4.2. Mutassa be, hogy melyek a legfőbb lehetőségek tevékenysége továbbfejlesztésére... 11 4.3. Sorolja fel, milyen hasonló projektjei voltak az elmúlt 5 évben?... 13 4.4. Mutassa be, hogy rendes költségvetésén felül - milyen közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyert el az elmúlt 5 évben, és hogyan használta fel azokat... 14 4.5. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tudnak a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani. Jelölje meg a projekt megvalósításáért felelős projektmenedzsert!... 14 A PROJEKT BEMUTATÁSA... 16 Tervezés... 16 5.1. Kaptak-e bármilyen segítséget a projekt előkészítéséhez az EU előcsatlakozási alapjaiból vagy más forrásból, különös tekintettel a Pályázat-előkészítő Alapra (PEA)?... 16 5.2. A projekt indokoltsága, miért van szükség a projektre?... 16 5.3. A projekt általános és konkrét célja... 20 5.4. A projekt célcsoportja... 21 Tartalom... 21 5.5. A projekt tartalma, tevékenységei... 21 Ütemezés... 53 5. 6. Sorolja fel a projekt megvalósításának mérföldköveit... 53 5.7. A megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai... 61 5.8. A projekt költségvetése... 61 Indikátorok... 63 5.9. A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei:... 63 5.10. Mutassa be, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai fognak jelentkezni a projektnek az érintett régióban vagy ágazatban!... 65 Szinergia... 66 5.11. Kapcsolódik-e az Ön projektje más, az Európai Unió vagy a hazai központi költségvetés támogatásával megvalósuló / megvalósítani kívánt projekt(ek)hez?... 66 Értékelés... 67 5.12. Önértékelés: Ismertesse, hogyan fogják saját maguk értékelni a projektet!... 67 2. oldal, összesen: 95
Horizontális szempontok... 70 5.13. Miként érvényesülnek az esélyegyenlőség szempontjai?... 70 5.14. Miként érvényesülnek a környezetvédelem szempontjai?... 72 Disszemináció, nyilvánosság... 73 5.15. A nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása, a projekt eredményeinek elterjesztése. 73 Fenntarthatóság... 74 5.16. Ismertesse a projekt hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos elképzeléseit!... 74 Partnerek... 76 6.1. Együttműködésben megvalósítandó projekt esetén mutassa be a konzorciumba bevont partnereit!... 76 6.2. Ha a partnerek bármelyike pályázik más ESZA- vagy kormányzati támogatásra, adja meg a projekt és a felhívás címét!... 79 6.3. Mutassa be, hogy a partnerek között milyen együttműködési formákat alakítanak ki! 79 6.4. A konzorciumba bevont minden egyes partnerről kitöltendő adatok... 81 6.5. A partnerre vonatkozóan ismertesse az alábbiakat... 83 3. oldal, összesen: 95
AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE CÍMŰ INTÉZKEDÉS A projekt címe: PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS ÉS OKTATÁS FELADATAIRA PROJEKTŰRLAP A PROJEKT ÖSSZEGZŐ ADATAI 2.1. A projekt címe PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS ÉS OKTATÁS FELADATAIRA 2.2 A projekt megvalósulásának földrajzi helyszíne BUDAPEST 2.3 Utca VÁCI ÚT 2.4 Házszám 37. 2.5 Irányítószám 1134 2.5. Helyrajzi szám 27879/5 2.6. A projekt megvalósítás kezdetének időpontja 2004. JÚNIUS 23. (A MINŐSÍTŐ TESTÜLET ELFOGADTA A PROGRAMTERVET) 2.7. A projekt befejezésének időpontja 2008. JÚLIUS 31. 2.8. Adjon közzétehető, rövid összefoglalást a projektről! Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás, hiszen már nem követhető a korábbi évtizedek modellje, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség a nyugdíjba vonulásig kijelölte az egyén életpályáját. A jövőben bármikor szükségessé válhat az életpálya módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ez a követelmény fogalmazódik meg a lisszaboni csúcs határozatában, amely a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítását tűzi ki célul a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. A fenti célok eléréséhez szükség van a hazai iskolarendszer olyan irányú átalakítására, amelyben a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, melyek feltételei annak, hogy az egyén képessé váljon az egész életen át tartó tanulásra. Az intézkedés ezeknek a készségeknek és kompetenciáknak a fejlesztését tűzte ki célul. E cél megvalósítása az intézkedésben egy központi programkomponens és egy pályázati komponens útján történik: a központi program feladata a tudatos és tervezett kompetenciafejlesztést középpontba helyező programcsomagok létrehozása, a pályázati komponensben a pályázók feladata a kifejlesztett programcsomagok bevezetése és tesztelése, és szerepük lesz azok terjesztésében is. A központi program fejlesztései tehát elsősorban azoknak a közoktatási intézményeknek (óvodáknak, általános és középiskoláknak) szólnak, amelyek vállalkoznak arra, hogy a központi programot támogató pályázatok keretében - befogadják, adaptálják és elterjesztik a kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit és eszközeit. 4. oldal, összesen: 95
(A későbbiekben ezen intézmények multiplikátori hatásának köszönhetően minden közoktatási intézmény számára hozzáférhetővé válnak a fejlesztés eredményei.) Az intézkedés eredményeként létrejönnek: - iskolakész oktatási programok, - tanár- és diákbarát taneszközök, - programra szabott továbbképzés és tanácsadás, - informatív diagnosztikus mérési rendszerek, - esélyteremtő megoldások a hátrányokkal érkezőknek, - az innováció eredményeit alkalmazó és terjesztő közoktatási intézmények együttműködéseként létrejövő térségi központok. A fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kap a folyamatok és az eredmények korszerű, elektronikus alapú feldolgozása, publikálása. Az új tartalmak a központi fejlesztés keretében az alábbi eszközökkel valósulnak meg: 1. A kompetencia alapú képzés oktatási programcsomagjainak kidolgozása, az oktatási programokhoz illeszkedő, azokat alátámasztó digitális tananyagok és taneszközök fejlesztése. 2. A pedagógiai mérési-értékelési rendszert, az értékelési kultúrát megújító programok kialakítása, ezek integrálása a továbbképzési tematikákba. 3. A minőségbiztosítás elemeinek fejlesztése összhangban a kompetencia alapú képzés kialakítására vonatkozó programok kidolgozásával, s ezek beépítése a pedagógusok és oktatási szakértők továbbképzési programjába. 4. Az előző pontokhoz kapcsolódó továbbképzési rendszer létrehozása, működtetése és értékelése. A továbbképzéseken pedagógusok, intézményvezetők és oktatási szakértők vesznek részt. 5. Központi irányítási rendszer és alkalmazások létrehozása: Az Educatio által kialakított, jelenleg is fejlesztés alatt lévő alaprendszerekre és infrastruktúrára épülnek azok a fejlesztések, melyek eredményeképpen az oktatási intézmények magasabb szinten tudják majd ellátni az oktatási programcsomagok bevezetésével, elterjesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos mérési, értékelési, képzési, tájékoztatási és egyéb információs tevékenységüket. A szolgáltatások Internet alapúak, így ezek igény szerint (a részt vevő intézményi kör bővítésekor) minden közoktatási intézmény számára hozzáférhetőek lesznek. Ahhoz, hogy a kompetenciaalapú fejlesztések sikeresek legyenek, elengedhetetlenül szükséges a megfelelő szolgáltatási háttér kiépítése. A központi irányítási rendszer és alkalmazások fejlesztése lehetővé teszi, hogy egy már kész rendszerre támaszkodva korszerű és költséghatékony módon minden, a projekt megkezdésekor, és a projekt során létrejövő információt (személyre szabottan is) begyűjtsünk és feldolgozzunk. 6. A fejlesztői munkát megalapozó és annak eredményeit vizsgáló kutatási programok. Lásd még a 3.1.1 Központi Programirányítási Rendszer című mellékelt táblázatban. (1. számú melléklet) 5. oldal, összesen: 95
A KEDVEZMÉNYEZETT ADATAI 3.1. A kedvezményezett teljes neve: sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság 3.2. A kedvezményezett azonosítására használt sulinova Kht. betűszó, vagy rövidítés: 3.3. Jogi forma: közhasznú társaság 3.4. Adószám: 18679638-2-13 3.5. Bankszámlaszám MÁK 10032000-00286253-00000017 3.6. Statisztikai számjel: 18679638-804257-113 3.7. Cégkivonat száma: Cg. 13-14-000057 3.8. Alapítás éve: 1998 3.9. Szakágazati kód 3.10. Minősítési kód 3.11. Teljes munkaidős létszám: 180 3.12. Székhely Irányítószám: 2097 Település: Pilisborosjenő Utca: Fő út Házszám: 1. Honlap: www.sulinova.hu 3.13. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám: Település: Utca: Házszám: Postafiók irányítószám: Postafiók: 3.14. Kedvezményezett hivatalos képviselője (vezetője, aláírója) Név: Cselik Tibor Beosztás: Ügyvezető igazgató Telefon 1: 1 886 3900 Telefon 2: Fax 1: 1 886 3910 Fax 2: E-mail: tibor.cselik@sulinova.hu 3.15. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai Név: E. Vámos Ágnes Beosztás: Fejlesztési igazgató Telefon 1: 1 886 3970 Telefon 2: Fax 1: 1 886 3970 Fax 2: E-mail: agnes.evamos@sulinova.hu 6. oldal, összesen: 95
A KEDVEZMÉNYEZETT BEMUTATÁSA 4.1. Ismertesse a szervezet fő tevékenységeit! A sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenységet lát el. Alapítója az Oktatási Minisztérium, az alapítás célja 1998-ban a pedagógus-továbbképzés minőségének folyamatos javítása, a továbbképzés intézményi hátterének megteremtése, valamint általában a közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés és a neveléstudományi kutatások anyagi és intézményi feltételeinek biztosítása volt. Ugyancsak az alapító célja volt a hátrányos helyzetű csoportok tehetséggondozásának programszerű támogatása és társadalmi esélyegyenlőségük elősegítése. A sulinova Kht. tevékenységei közé tartozik kezdettől fogva az alternatívát nyújtó, új szemléletet és módszereket kínáló pedagógiai szakirodalom kiadása és terjesztése, közreműködés a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban (akkreditáció), a pedagógus-továbbképzések akkreditációja, valamint mérési és értékelési módszertani szolgáltatás nyújtása, ill. a pedagógiai munka eredményességének vizsgálatát célzó mérések lebonyolításának megszervezése is. Mára a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. a magyar közoktatás megújításának egyik legfontosabb szereplőjeként olyan alternatívák kialakítója és a folyamatok katalizátora egyben, amelyek lehetővé teszik és támogatják a pedagógiai innovációt, a szemléletbeli és módszertani megújulást a magyar iskolarendszerben. Tevékenységének alapja az a meggyőződés, hogy a demokratizálódott, széleskörűvé vált középfokú oktatásban és felsőfokú oktatásban a hagyományos ismeret- és értékközvetítő funkciók átértékelődnek, és az oktatást folyamatosan érő új kihívásoknak a régi módon nem lehet már megfelelni. Az elmúlt negyedszázad a folyamatos tantervi reformok korszaka volt, de ennek a korszaknak egyetlen tantervi reformját sem alapozta meg és nem is követte átgondolt, kutatásokkal is alátámasztott tantárgyi, illetve tantárgyközi programfejlesztés. Az átgondolt programfejlesztés hiányából adódik az a paradox helyzet, hogy míg a nagy tantervi rendszerek (NAT, kerettanterv) nyomán helyi tantervek tízezrei láttak napvilágot, addig az iskolai tanítási gyakorlat és az átadni szándékozott műveltséganyag lényegében alig változott. A sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 3.1 számú, Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése című intézkedés központi programtervének megalkotója és fő végrehajtója. A sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. működése és szervezete 1. Programfejlesztési Központ (23 fő) A Programfejlesztési Központ feladata a fejlesztési célként meghatározott oktatási programcsomagok fogalmának részletes definiálása és belső összefüggésrendszerük leírása, valamint az oktatási programcsomag és a tartalmi szabályozórendszer a NAT, a kerettantervek, illetve a helyi intézményi tantervek viszonyának pontos meghatározása. Tevékenysége kiterjed a NAT műveltségterületeinek oktatásához kapcsolódó információgyűjtésre, az egyes tartalmi területek tudásközvetítő és képességfejlesztő eszköztárának, az ismeretek és a képességek belső, diagnosztikus mérését szolgáló eszközrendszernek a feltérképezésére, az adott tartalmi területen rendelkezésre álló 7. oldal, összesen: 95
pedagógus-továbbképzési kínálat áttekintésére. Az adatgyűjtést komplex helyzetértékelés követi, amelynek részeként elkészül az egyes tartalmi területek problémaleltára. Ezen az elemző munkán nyugszik a központ általános és részterületek szerint differenciált hosszú-, illetve középtávú programfejlesztési stratégiája. A programfejlesztés projektek keretében zajlik. Minden projekt felöleli a fejlesztő munka teljes ciklusát: a programcsomag elemeinek létrehozását, azok kipróbálását, szükség szerinti korrekcióját, a széles körű bevezetés támogatását, hosszú távú követését és minőségbiztosítását. A fejlesztő munkát minden projekt esetében olyan kis létszámú, operatív munkacsoportok irányítják, amelyekben egyidejűleg van jelen a programcsomag létrehozásához szükséges valamennyi fontos kompetencia. A feladatok megvalósításába a munkacsoportok bevonják a közoktatási intézmények, a civil szakmai szervezetek és a gyakorló pedagógusok széles körét. 2. Képességfejlesztési Kutatóközpont (8 fő) A szegedi Kutatóközpont az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező pedagógiai kutató műhely, amely évtizedek óta végez különböző fejlesztéseket. Feladata diagnosztikus tudásszintmérő feladatlapok kidolgozása, tesztbankok fejlesztése, a tantárgyi teljesítmények mérése. Itt dolgozzák ki évről évre a középiskolák egységes írásbeli felvételi feladatsorait, és folyamatosan fejlesztik a felvételi feladatbankot. A Központ mérési, értékelési szakértői tevékenységet, tanácsadást vállal, az iskolai mérést, értékelést segítő kiadványokat jelentet meg. 3. Értékelési Központ (20 fő) Az Értékelési Központ hazai és nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat végez a közoktatásban részt vevő tanulók képességeinek feltérképezésére elsősorban az olvasásszövegértés, a matematika, a természettudományok és a számítástechnika területén. Ez a tevékenység a hetvenes években nemzetközi vizsgálatokkal indult, majd a nyolcvanas években kialakított eredménykövető ún. Monitor típusú hazai vizsgálatsorozattal folytatódott. A Központ feladata elsősorban empirikus adatokon alapuló információk nyújtása a közoktatásban részt vevő tanulók képességeiről, teljesítményeiről az oktatáspolitika és a szakma számára A Központ az OECD és az IEA által szervezett nemzetközi felmérések (PISA, TIMSS, PIRLS) hazai lebonyolításáért és az adatok interpretálásáért is felelős. 4. Pedagógus-továbbképzési és Akkreditációs Központ (7 fő) A Pedagógus-továbbképzési Központ 1998 óta a hazai pedagógus-továbbképzési rendszer meghatározó szereplője, a programok akkreditációjának koordinátora. A kurzusok előírás szerinti ellenőrzését a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület végzi azzal a céllal, hogy a továbbképzési normatívát csak államilag garantált minőségű tanfolyamokra használhassák fel a pedagógusok. Jelenleg közel 3000 olyan tanfolyam van a továbbképzési piacon, amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A továbbképzésekről összegyűjtött információkat a Központ juttatja el az érdeklődő pedagógusoknak, szakembereknek. A mindenkor érvényes továbbképzési adatbázis megtalálható honlapunkon is. A Központ maga is szervez tanfolyamokat, elsősorban a pedagógusmesterség, az informatika, a vezetőképzés és a szakértői felkészítések témakörében. 8. oldal, összesen: 95
5. Tankönyv- és Taneszköz Iroda (5 fő) Az iroda a közoktatási tankönyvek és taneszközök fejlesztését és minősítését érintő szolgáltatási feladatokat látja el. Felelős a közoktatás tartalmát érintő fejlesztési koncepciókhoz kapcsolódó szolgáltatási feladatok elvégzéséért, a programok szervezéséért és lebonyolításáért, gondoskodik a fejlesztéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok kidolgoztatásáról. Részt vesz valamennyi, a közoktatás területét érintő és a tankönyvekkel összefüggő irányítási, fejlesztési, értékelési feladat jogszabályi előkészítésében. Együttműködik az Országos Köznevelési Tanács Tankönyv- és Taneszköz Bizottságával a miniszter számára előkészítendő döntések meghozatalában. A kiadók képviselőivel együttműködve előkészíti a legmagasabb tankönyvbeszerzési árakról szóló miniszteri közleményt. 6. Közoktatási Minőségfejlesztési Központ (19 fő 2 ) A központ a közoktatási intézményeket támogatja minőségfejlesztési tevékenységeikben, a minőségirányítási programok kialakításában és megvalósításában. Emellett folyamatosan dolgoz ki és emel be példaértékű innovációkat a minőségfejlesztési rendszerbe. A jövőben is támogatja a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. és II. modelljének kiépítését, irányítja a projektet, fejleszti a programhoz kapcsolódó monitoring rendszert. Kifejleszti a Közoktatási Intézményi Minőségfejlesztési Stratégia alapján az új, keresletvezérelt rendszert. Segítséget nyújt Az 1993. évi törvény a közoktatásról (a továbbiakban: Közoktatási törvény) módosításából adódó intézményi és fenntartói feladatok ellátásához. Gondozza a tudásportált és a szolgáltatói kosarat; bonyolítja a pályázatokat; gondoskodik a szükséges továbbképzések fejlesztéséről, meghirdetéséről; lehetőséget biztosít az intézményeknek a horizontális tanulásra, a benchmarking gyakorlására, foglalkozik a jó gyakorlatok terjesztésével; kísérleti önértékelési programot indít. A szakértői közreműködés rendszerszintű értékelését is elvégzi: bonyolítja a szakértői akkreditációt, gondozza azt az adatbázist, amelyben megtalálhatók a megrendelhető szakértő közreműködők a rájuk vonatkozó információkkal együtt. Az intézmények fejlődését támogató szolgáltatói hálózatot alakít ki, mely épít a szakértőkre, intézményekre, non-profit és for-profit szervezetekre, valamint az egyes közoktatási intézmények egymástól tanulására. 7. Országos Oktatási Integrációs Hálózat (13 fő) Az OOIH a társadalmi szempontból hátrányos helyzetűek, különösen a romák oktatási integrációját megvalósító oktatási-nevelési intézmények és velük együttműködő más szervezetek hálózatát építi ki, tartja fenn. 2003-ban négy régióban: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország 45 komplex integrációs program elindítását támogatta. A programok mindegyike mögött intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola, szociális területen dolgozó intézmény, a fenntartó, cigány kisebbségi önkormányzat) programszintű együttműködése áll. Ezek az intézmények pályázati úton elnyerhető bázisintézményi státuszt kaptak. A bázisintézmények kiépítik a komplex 2 2005. július 22-én 8 fő. A sulinova Kht vezetésének döntése alapján a KMK nem belső szervezeti növekedéssel, hanem a feladatok kiszervezésével, közbeszerzési eljárások igénybevételével biztosítja a pályázatban vállalt feladatok teljesítését. A létszám csökkenéséből adódó költségcsökkentést a költségvetésben részletesen bemutatjuk. 9. oldal, összesen: 95
integrációs oktatási programjukat, valamint a környező oktatási-nevelési intézmények számára a helyi viszonyoknak megfelelő szolgáltatási csomagot alakítanak ki, ezzel is segítve további intézmények bekapcsolódását az integrációt segítő országos hálózatba. 2004-től a bázisintézmények sora bővül középfokú intézményekkel, és területileg kilép a prioritást élvező régiókból. A hálózat koordinálója, a program irányítója az integrációs központ, amely egy-egy régiót szakmailag összehangoló régiós koordinátorok és egy-egy bázisintézmény mellett szervező és monitoring feladatokat ellátó kistérségi koordinátorok segítségével fejti ki tevékenységét. Az OOIH a szervezet más szakmai központjaival együtt - szerepet vállal a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjában is a 2003. évi szakmai előkészítés után. 8. Arany János Programiroda (4 fő) A Programiroda a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók felsőoktatási intézményekbe jutását, ezen keresztül társadalmi mobilitásukat, lakóhelyükért tenni akaró értelmiségi réteggé válásukat segíti. Alapvető célja a tanulók számára az esélyteremtés az egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása, a tehetséggondozás, valamint az intézményekben folyó oktatás tartalmának korszerűsítése. Az ötéves gimnáziumi oktatás folyamatos magas színvonalú felkészítést jelent a tanulók számára a felsőoktatásban való továbbtanulásra. Az öt év alatt az iskolai és a kollégiumi képzés szerves egységet alkot, és a teljes időszakot végigkísérik a speciális Arany-osztályokra jellemző tantárgyak, tantárgyblokkok, egyéb programok. A programot a kollégiumpedagógia területén dolgozó szakemberek közreműködésével vezetik. A programhoz megyénként a tehetséggondozásban és az egyetemi, főiskolai felvételire való felkészítésben kiemelkedő eredményeket elért gimnáziumokból egy-egy, esetenként két iskola és az AJP-t vele közösen működtető kollégium csatlakozott. Jelenleg 4 évfolyamon 2100 diák tanul a tehetséggondozó program keretein belül. 9. Környezeti Nevelési Programiroda (10 fő) A Programiroda legfőbb küldetése, hogy a környezetünkért felelős gondolkodásmód minden területen beépüljön a hazai oktatási rendszerbe, és annak szereplői a fenntartható fejlődés kialakításához szükséges szemléletváltás közvetítőjévé váljanak. Szakmailag támogatja az OM környezeti nevelési munkáját, annak tervezését, valamint az OM-KvVM környezeti nevelési vegyesbizottsága munkáját. Folyamatosan szolgáltatja a környezeti neveléssel kapcsolatos információkat. Koordinálja a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP2) koncepcionális előkészítését, a regionális környezeti nevelési programok elindítását. Információt szolgáltat az ENSZ Fenntarthatóságra Oktatás Évtizedéről. Működteti az Erdei Iskola Programot, illetve a Felsőoktatási Környezeti Nevelési Programot. 10. Pedagógiai Alternatívák Igazgatósága (5 fő) A Pedagógiai Alternatívák Igazgatósága 1998-ban kezdte meg működését. Célja, hogy az alternatív pedagógiák módszertani, didaktikai gazdagságával, a testi és lelki fejlődés ismeretére alapozó gyermekközpontú szemléletével gazdagítsa a közoktatás jelenlegi tartalom- és intézménycentrikus eszköztárát. A kiemelkedően fontos kérdések körében (írás- 10. oldal, összesen: 95
olvasástanítás; élményközpontú anyanyelvi fejlesztés; érzelmi-, művészeti nevelés; roma programok; értékelés; differenciálás; tanárképzés stb.) évente megrendezett konferenciák segítségével méri fel a problémákat, s fogalmazza meg ajánlásait és javaslatait a döntéshozók számára, továbbá kidolgozott, illetve kidolgoztatott olyan tanár-továbbképzéseket, melyek a fenti céloknak megfelelnek. Emellett közreműködik az alternatív intézményeket működtető csoportok, kollégák szakértői továbbképzésében, felkészítésében, módszertani kiadványokat és egyéb szakanyagokat jelentet meg, mintakurzusokat alapított és indított. 4.2. Mutassa be, hogy melyek a legfőbb lehetőségek tevékenysége továbbfejlesztésére A sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság tevékenységeinek továbbfejlesztése az alábbi területeken prognosztizálható: - Kompetencia-központú, több műveltségterülethez hozzákapcsolható oktatási programcsomagok kifejlesztése a legfontosabb képességterületek iskolai megalapozása céljából. Annak elősegítése, hogy ezek a pedagógiai és módszertani szempontból újszerű eszközrendszerek, amelyek egyben tartalmi-szemléleti alternatívái a jelen oktatási rendszerre jellemző uralkodó eljárásoknak, integrálódjanak és meghonosodjanak a hazai oktatási gyakorlatban. - A programcsomagok szakmai szolgáltatói támogató rendszereinek (továbbképzés, tematikus tanácsadás, mérés-értékelés) kifejlesztése és hálózatszerű alkalmazása a programok implementációjában és felhasználásában részt vevő intézmények körében. A szolgáltatói kör tevékenységének szakmai támogatása, a szolgáltatók felkészítése és feladataik koordinációja. Új típusú és szemléletű szaktanácsadói tevékenység meghonosítása, ezzel hosszú távú hatás gyakorlása a közoktatási rendszer egészére. A 2005 nyarán megjelent 3.1.3- as és 3.1.4-es pályázati kiírások egyértelművé tették, hogy a 3.1-es intézkedés 3.1.2-es pályázati komponensében kialakult Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központokat (TIOK) meg kell erősíteni, még inkább alkalmassá kell tenni a későbbi támogató tevékenység ellátására. A mentori hálózat bővítését indokolja továbbá az is, hogy az első pályázati körbe bekapcsolt intézmények száma jelentősen megnövekedett. 3 - A nemzetközi gyakorlatban ismert és bevált rendszerek és eszközök megismertetése, adaptációja és elterjesztése horizontális-tematikus együttműködések és közös fejlesztések keretében. - A tanulók teljesítményének diagnosztikus mérésén és más empirikus kutatásokon alapuló kompetencia-taxonómiák kidolgozása, illetve ezekhez kapcsolódó aktuális hiánytérképek kidolgozása, valamint a hiányok pótlására alkalmas módszerek kidolgozása és eszközrendszerek kifejlesztése. - Az Értékelési Központ három fejlesztési feladata szoros összefüggésben van egymással. Ha a 6., 8., 10. osztályos kompetenciamérés mellett egy komputerizált feladatbank kifejlesztésére is lehetőség nyílik, a bemért feladatok tárolása és parametrizálása nemcsak a tesztszerkesztést, hanem a tesztelemzést is automatizálhatja. A bemérés alapján az azonos nehézségi szintű itemek nagyobb száma több párhuzamos teszt többféle (formatív, szummatív, diagnosztikus) céllal történő kialakítását is megengedi. Mindez biztonságosabbá teheti a hozzáadott érték kiszámításának metodikáját is 4. - A Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központokban a térségi minőségfejlesztési tudásközpontok létrejöttének támogatása történik meg az információhoz és tudáshoz való 3 A feladat növekedéséből adódó költségcsökkentést a költségvetésben részletesen bemutatjuk. 4 A komputerizált feladatbank fejlesztés és a hozzáadott érték számításának fejlesztése feladat a szervezeti változások következtében a sulinova Kht Képességfejlesztési Kutatócsoportjához került. A feladat növekedéséből adódó költségnövekedést a költségvetésben részletesen bemutatjuk. 11. oldal, összesen: 95
hozzájutás esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. A minőségfejlesztés eszközeivel, az értékelés, önértékelés eredményeinek figyelembevételével zajlik az igény szerinti pedagógus kompetenciákat fejlesztő programok kidolgozása és bevezetése. - A pedagógus-továbbképzés lehetőségeinek gazdagítása, új típusú képzési formák és rendszerek fejlesztése, az intézmények igényeihez azonnal alkalmazkodó, a pedagógusok kompetenciahiányaira gyorsan reagáló rendszer fejlesztése. - Minta értékű, a gyermekek fogalmi hálóját követő, az esztétikai szempontokat messzemenően kielégítő kiadványok kifejlesztése és elterjesztése. - A környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés érdekében történő oktatás tartalmi és módszertani elemeinek integrált megjelenítése a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht. fejlesztési területeiben. - Részvétel és szakmai támogatás elektronikus, minden magyar közoktatási intézmény számára hozzáférhető tananyagok fejlesztésben, továbbfejlesztésében. 12. oldal, összesen: 95
4.3. Sorolja fel, milyen hasonló projektjei voltak az elmúlt 5 évben? A sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság eddigi szakmai tevékenysége megalapozza a jelen projektet. A Programfejlesztési Központ elvégezte a NAT felülvizsgálatát és korrekcióját, megalkotta a programfejlesztésre alapuló közoktatási reform koncepcióját, definiálta a programcsomag fogalmát, leírta a programcsomagok belső összefüggésrendszerét és meghatározta a tartalmi szabályozórendszer (NAT, kerettantervek és helyi tantervek) és a programcsomag viszonyát. Kialakította a programfejlesztési tevékenység alapelveit. A Minőségfejlesztési Központban 2000 óta kialakították a közoktatási minőségfejlesztési modelleket: megalkották a szakmai koncepciót, lebonyolítottak több nagy méretű minőségbiztosítási pályázati programot, majd segítséget nyújtottak a közoktatási intézményeknek a COMENIUS modell kiépítésében. A kétszintű modellt folyamatosan fejlesztették ki, ennek során kialakították a képzett minőségfejlesztési tanácsadók hálózatát, és az intézményi modellek módszertani anyagait kézikönyvben ill. elektronikus formában ki is adták. A programot a csoportos monitoring koncepcionális és módszertani kidolgozása, valamint a monitoring kipróbálása/alkalmazása és a záróértékelés teszi teljessé. A minőségbiztosítási program méretére jellemző, hogy abban 1800 intézmény, vagyis az iskoláknak mintegy fele vett részt. Az Értékelési Központ évek óta folytat kompetenciaméréseket, elsősorban a szövegértésszövegalkotás, a matematikai-logikai kompetencia, valamint az informatika és a természettudományok területén így a tanulók kompetenciájának aktuális felmérése mellett az adatok hosszabb távú trendek megállapítására is lehetőséget nyújtanak. Az 1986-tól rendszeressé váló Monitor-vizsgálatokkal teremtődött meg az a mérési forma, amely a mai méréseket is meghatározza, s már nemcsak a tanulók aktuális tudásának feltérképezésére alkalmas, hanem összehasonlításokra, trendek megállapítására is lehetőséget nyújt. 2001-ben első ízben került sor arra a teljes körű országos vizsgálatra (kompetenciamérés), amely egyegy tanulói korcsoport egészének olvasási-szövegértési képességét és matematikatudását méri fel tanévenként. A Képességfejlesztési Kutatóközpont fő feladata a kognitív képességek és készségek fejlődését értékelő eszközök kidolgozása az 1-12. évfolyam számára, és ehhez kapcsolódóan diagnosztikus feladatlapok és tantárgyi feladatbank létrehozása. Az utóbbi öt évben 13 tantárgyból bonyolított le méréseket. Az általuk kidolgozott alapkészségek és -képességek fejlettségét értékelő eszközökkel hat korcsoportban több mint húszféle képességmérésre került sor az utóbbi három évben. A Pedagógus-továbbképzési és Akkreditációs Központ eddigi tevékenysége során széleskörű kapcsolatokat alakított ki a képző szervezetekkel, megismerte (adott esetben akkreditálta) programjaikat, és saját továbbképzési programjai is vannak az alábbi témákban: informatikai eszközök és az Internet használata az oktatásban, romológiai képzés, hátrányos helyzetű diákok oktatása, alternatív írás-olvasástanítás, vagy olyan, a hagyományos közismereti tárgyak között nem szereplő tárgyak oktatására felkészítő kurzus, mint például a mozgóképkultúra és médiaismeret. Feladata az összes akkreditált pedagógusképzés nyilvántartása, ill. a képzések listájának közzététele ez a kínálat tehát minden, a programfejlesztésben érintett intézmény pedagógusai számára rendelkezésre áll. 13. oldal, összesen: 95
4.4. Mutassa be, hogy rendes költségvetésén felül - milyen közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyert el az elmúlt 5 évben, és hogyan használta fel azokat. A sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság működési költségeit az Oktatási Minisztérium finanszírozza. Ezek az elmúlt években a következőképp alakultak: (adatforrás: közhasznú jelentések 5. sz. tábla) központi költségvetésből kapott támogatás (ezer Ft) ebből működési támogatás (ezer Ft) 2001 1.589.193 360.000 2002 1.891.672 370.000 2003 2.251.909 340.000 Egyéb kapott támogatás (pld. PHARE): 2001: 2.228eFt, 2002: 20.084 eft, 2003: 1.142eFt (A 3.1-es intézkedésben érintett, a megvalósításért felelős szakmai központok részletes költségvetési támogatásait a Egyéb költségvetési támogatások c. 2. számú mellékletben közöljük.) 4.5. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tudnak a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani. Jelölje meg a projekt megvalósításáért felelős projektmenedzsert! régi: - Az NFT Koordinációs Igazgatóság munkatársai (jelenleg 16 fő, a támogatás elnyerése esetén további 5 fő), A teljes projekt megvalósításáért egyszemélyi felelős projektirányító: E. Vámos Ágnes, programvezető: Puskás Aurél, projektmenedzser: Parti Zoltán, referens: Szilágyi Győző, koordinációs menedzser: Bernáth Gábor További munkatársak: Oláh Éva, Gelencsér Sándor, Kalmár Ágnes, Kapcsáné Németi Júlia, Szendrey Orsolya, Krausz Katalin, Jager Szilvia, Varga Tamás, Kertesi Gábor, Veréb Szilvia, Demeter Kinga Lásd részletesen: szervezeti ábrában, 3.1.1. Központi Projektirányítási kézikönyv-vázlat melléklet - A Programfejlesztési Központ munkatársai 23 fő (a támogatás elnyerése esetén), felelős vezetők: Vass Vilmos és Gönczöl Enikő A programcsomagok értékelési eljárásainak kidolgozásában közreműködő felelős vezető: Vidákovich Tibor - Az Értékelési Központ munkatársai 20 fő (a támogatás elnyerése esetén bővíthető a létszám), felelős vezetők: Vári Péter és Mátrai Zsuzsa - A Minőségfejlesztési Központ munkatársai 19 fő (a támogatás elnyerése esetén bővíthető a létszám), felelős vezetők: Szívós Ágota, Szilágyi Győző, Kunics Adrienn - A Pedagógus-továbbképzési és Akkreditációs Központ munkatársai 5 fő (a támogatás elnyerése esetén bővíthető a létszám), felelős vezetők: Polinszky Márta, Sasi Nagy Zsuzsa, Sasi Nagy Edit - A Környezeti Nevelési Programiroda munkatársai 10 fő, felelős vezetők: Czippán Katalin, Marosváry Péter, Mathias Anna 14. oldal, összesen: 95
Változás - Az NFT Koordinációs Központ munkatársai, 19 fő. A teljes projekt megvalósításáért egyszemélyi felelős projektvezető, fejlesztési igazgató: E. Vámos Ágnes, NFT programirányító: Puskás Aurél, projektmenedzser: Parti Zoltán, koordinációs menedzser: Bernáth Gábor, irodavezető: Oláh Éva További munkatársak: jogi referens, Kerberné Varga Anna, Ipacs László, Cseh Lívia, Farkas Krisztina, Urbán Enikő, Czettli Orsolya, Sapsál Júlia, Gelencsér Sándor, Börcsök Áron, Márton Mária, Genáhl Krisztina, további 2 fő (tematikus hálózatépítő, koordinátor) - A Programfejlesztési Központ munkatársai 17 fő, felelős vezető: Nagyné Rápli Györgyi. További munkatársak: Kovács Erika, Kerner Anna, Korányi Margit, Fejér Zsolt, Fábián Mária, Olasz Tamásné, Pálfalvi Jószerné, Czike Bernadett, Zsigovits Gabriella, Farkas László, Menczel Éva, Mathias Anna, Veréb Szilvia, Szoó Zita, Benczéné Vígh Erika, Marosváry Péter - A Minőségfejlesztési Központ munkatársai 9 fő, felelős vezető: Szívós Ágota. További munkatársak: Füle Mónika, Karman Henriett, Máté Tímea, Mészáros Emese, Sárközi Zoltánné, Vajda Irén, Kiss Ágnes, további 1 fő (fejlesztő). - A Képességfejlesztési Kutatócsoport munkatársai 8 fő, felelős vezető: Dr. Vidákovich Tibor. További munkatársak: Börcsök Istvánné, Dr. Czene Mihályné, Dr. Nagy József, Ungi Péterné, Vári Lajosné, Vecseri Árpád, Walláné Újházi Ildikó. - Az Oktatási Központ munkatársai 5 fő: Szabados Judit, Gerőly Noémi, Üveges Katalin, Hrisztov Andrea, további 1 fő (szervező). - A Szerkesztőségi Központ munkatársai 9 fő, felelős vezető: Hedvig Olga. További munkatársak: Kóródi Bence, Csabai Hajnalka, Vígné Lantos Mária, Burom Márton, Déva Mária, Kulcsár Zsuzsa, Teszár Edit, Mohácsiné Szilágyi Edit. - az OPEK munkatársai 7 fő, felelős vezető: Radó Péter. További munkatársak: Varga Andrea, Kovács Judit, Békési Kálmán, Kasza Georgina, Ivony Éva, Ravecz Ingdid. 15. oldal, összesen: 95
A PROJEKT BEMUTATÁSA TERVEZÉS 5.1. Kaptak-e bármilyen segítséget a projekt előkészítéséhez az EU előcsatlakozási alapjaiból vagy más forrásból, különös tekintettel a Pályázat-előkészítő Alapra (PEA)? NEM 5.2. A projekt indokoltsága, miért van szükség a projektre? A közoktatás céljai A közoktatás egyik legfontosabb célja az élethosszig tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének egyik legfontosabb eszköze azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése, amelyek az egyént alkalmassá teszik arra, hogy élete során képes legyen alkalmazkodásra, a tágabb értelemben vett tanulásra. Fontos hangsúlyozni, hogy az élethosszig tartó tanulás megalapozása a közoktatás teljes időszakában történik, beleértve a kezdőszakaszt, sőt az iskola előtti nevelést is. A kezdőszakasz nevelési céljait oly módon szükséges újragondolni, hogy az segítse elő a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakulását. A közoktatási rendszer minden szakaszában általában előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket, amelyek mind a munkaerő-piaci, mind pedig az aktív társadalmi részvétel sikeressége szempontjából fontos kompetenciák kialakulását segítik az élethosszig tartó tanulás képességének kifejlesztése érdekében. A nevelési-oktatási célok újragondolása i és a tanítási-tanulási gyakorlat során a különböző tanulási eredmények (tudások, ismeretek, képességek, készségek, attitűdök és aspirációk) együttes fejlesztésére kell törekedni. A nevelési-oktatási célok kijelölése során el kell érni, hogy kellő hangsúlyt kapjanak a következő kulcskompetenciák: tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése; intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése; alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekhez, a változások megértésének képessége, a különböző tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben; eszközjellegű kompetenciák: nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása; szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, érzelmi intelligencia, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás; értékorientáció: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás. A kulcskompetenciák fejlesztésekor fontos cél, hogy korszerű, mindenki számára 16. oldal, összesen: 95
hozzáférhető, a kompetencia modulokhoz kapcsolódó digitális tananyagok és tananyag-, ill. módszerbankok készüljenek. A tananyagfejlesztés segíti a fent leírt tervek megvalósítását a szemlélet gyakorlatba ültetésével és annak átfogó megvalósításával. A kulcskompetenciák fejlesztésének előtérbe helyezése feltételezi az iskolák és a pedagógusok módszertani kultúrájának átfogó megújítását. Többek között ezt szolgálja: a nevelési-oktatási célok és az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata ez a NAT felülvizsgálatával megtörtént, a pedagógusképzés és -továbbképzés fejlesztése részben az NFT projektekben történik meg, az iskolai szintű pedagógiai innovációk és a sikeres gyakorlatok elterjesztésének a támogatása, pedagógiai programcsomagok kifejlesztése, tesztelése és elterjesztése az NFT projektekben történik meg, a tanulók iskolai értékelésének és általában az értékelési és mérési rendszernek a továbbfejlesztése - az NFT projektekben történik meg. A közoktatás problémái A közelmúltban lebonyolított nemzetközi és hazai felmérések során a magyar oktatási rendszer teljesítménye mind nemzetközi összehasonlításban, mind az elvárható, az ország fejlődéséhez szükséges színvonalhoz viszonyítva gyengének bizonyult. Az OECD országok körében, 1994 és 1998 között lebonyolított mérésben Magyarország a mezőny utolsó harmadába került (OECD 2000, OECD és Statistics Canada 2000, IALS = International Adult Literacy Survey = Nemzetközi Felnőtt Olvasásvizsgálat). Az IALS vizsgálat tanulságai alapján Magyarország felnőtt lakosságának több mint kétharmada nem rendelkezik a mindennapi életben elvárható és ahhoz szükséges írásbeli képességek minimumával sem. A PISA 2000 (Programme for International Student Assessment) felmérés a 15 éves tanulók olvasás (szövegértés), matematikai és természettudományos felkészültsége tekintetében mutatott kedvezőtlen képet, amennyiben a magyar tanulók a 28 OECD ország között eredményeiket tekintve olvasásból a 23., matematikából a 20., természettudományokból pedig a 15. helyen végeztek. Maga a helyezés nem mond sokat, ellenben - az e területeken korábban elvégzett nemzetközi felmérésekhez viszonyított visszaesés (például az IEA korábban, elsősorban a 70-es évek elején, majd 1985-ben elvégzett mérései során tapasztalt eredményektől való elmaradás), - a tanulók teljesítmény adatainak belső szerkezetében mutatkozó kedvezőtlen jelek (az eredmények egészségtelenül nagy szórása, a tanulók közti különbségeknek a rendkívül erős függése szocio-ökonómiai státusuktól, az eredmények különbségeinek jelentős függése az iskolák közötti különbségektől, vagyis a magyar iskolarendszer szelektivitásának negatív hatása) figyelmeztetőek. Saját országos vizsgálataink, a rendszeresen elvégzett Monitor vizsgálatok, az 5. és 9. évfolyamokon elvégzett átfogó, minden tanulóra kiterjedő képesség- és készségvizsgálatok is nyugtalanító eredményekkel szolgáltak (az eredmények romlása alapvetőnek tekinthető készségek, képességek területén, így elsősorban az olvasás, írás és a számolás területén mutatkozó jelentős hiányosságok). Különösen az értő olvasás és írás készségeinek, tehát a szövegértésnek a fejlesztése hagy sok kívánnivalót maga után, s részben az e készségek fejlesztésében mutatkozó hiányosságok jelentkeznek más területek elmaradásában is. 17. oldal, összesen: 95
Az utóbbi évek felmérései szerint Magyarországon a 15 éven felüli lakosságból csak minden negyedik ember beszél legalább egy idegen nyelven, legalább kezdő szinten. Ez az arány a tagállamokban 53%. A nyelvoktatás színvonala és hatékonysága elfogadhatatlan mértékben egyenetlen. Az iskolák eredményessége között mutatkozó jelentős különbségek nagymértékben összefüggnek a települési és szociális viszonyokkal. A munkaerőpiacra kikerülő fiatalok többsége nem ismer egy idegen nyelvet sem elég jól ahhoz, hogy ezt fel tudja használni munkájában. A kistelepüléseken élő hátrányos helyzetű családok gyermekei számára a társadalmi felemelkedés egyik jelentős akadályát jelentheti a megfelelő színvonalú nyelvtanulás lehetőségének hiánya. Az egyes iskolák között nagy különbségek alakultak ki abban a tekintetben, hogy a tanulók hogyan és milyen mennyiségben vehetnek igénybe informatikai eszközöket. Általános a megfelelően képzett informatikatanárok hiánya az iskolákban, a számítógéppel segített tanulás és tanítás mértéke elenyésző, a nem informatika szakos tanárok normatív továbbképzése sem hozta meg a várt eredményeket. A magyar iskolákban folyó tanítás-tanulás folyamatai a szükségeshez képest kevéssé fejlesztik a tanulókban az együttműködést, a szociális készségeket általában, mert a hazai pedagógiai kultúrában az erre alkalmas formák, metodikai elemek nem kellően terjedtek el. A pedagógiai értékelés rendszere a magyar iskolákban jobbára a tananyag formális visszaadására, a gyerekek kizárólag intellektuális értékek alapján megítélt minősítésére épül, és nem kellően szolgálja a személyiség fejlesztését. A vizsgarendszer ismeret-centrikus, csak korlátozottan képes mérni az életre való felkészültséget, a tanulási képességet, a kommunikációs képességet, a problémamegoldást, a szociális képességeket, a kreativitást. A kompetencia alapú képzés minőségfejlesztésének feltételei sem alakultak még ki megfelelően. A minőségfejlesztés teljes rendszerének kiépítése elkezdődött Magyarországon az oktatási rendszerben, hiszen a 90-es évek végén megindult az intézményekben a minőségfejlesztő tevékenység. Az intézményekben a kísérleti program nyomán kialakított rendszerek azonban ma még nem képesek megfelelő szinten kezelni az egész életen át tartó tanulásra, valamint a munkaerő-piaci belépésre és az ottani helytállásra való felkészítés, pedagógiai munka tartalmait. Mindezek az eredmények és a hasonlóan kedvezőtlen eredményeket regisztráló egyéb kutatások és tapasztalatok is azt mutatják, hogy éppen azoknak a készségeknek és képességeknek a fejlesztése terén mutat a magyar oktatás komoly hiányosságokat, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz, a munkaerőpiacra való belépéshez, és az ottani helytálláshoz szükséges kompetenciák kifejlesztésének kritikus tényezői. Az elvárt fejlesztés iránya A munkaerőpiac egyre inkább a szélesebb munkaterületeken foglalkoztatható, munkakultúráját fejleszteni tudó, új területeken végzendő feladatokhoz új tudás elsajátítására képes munkaerőt kíván. Egyre szélesebb körben van szükség kreatív, önálló feladatmeghatározásra, önálló tevékenységre, s az eredmények önálló értékelésére is képes munkaerőre, s ezek az általános készségbeli és képességbeli feltételek is elsősorban a közoktatásban alapozhatók meg. Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés során a tanulóknak hatékony tanulási elképzeléseket és ezeknek megfelelő, eredményes tanulási 18. oldal, összesen: 95
technikákat kell kialakítaniuk, ami elképzelhetetlen az alapkészségek fejlesztése nélkül. A munkaszervezetekben végzett tevékenységek igénylik a kommunikációs képességek magas színvonalát, ezen belül a kiterjedt piacokon való jelenlét szempontjából a munkavállalók egyre szélesebb köre számára nélkülözhetetlen idegennyelv-ismeretet. A nyelvtudás, az elektronikus írásbeliség, a tanulás képessége és a kommunikáció olyan új kulcskompetenciákként (munkaerő-piaci elvárásokként) fogalmazódnak meg, melyek már rövidtávon kikényszerítik az iskolai oktatás hatékonyságának, a pedagógiai munka színvonalának növekedését. A cél tehát az, hogy a közoktatásból kikerülő diákok legalább egy nyelvet középfokon és egy másikat legalább alapfokon használható szinten tudjanak. A munkaszervezetekben végzett tevékenység ma már jelentős mértékben igényli a kooperációt, a szociális készségek magas szintjét is. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy folyamatosan, az élet minden szakaszában megszerezhetők legyenek azok a képességek, melyekkel a folytonos változások feldolgozhatóak, megkönnyítik a változásokhoz való alkalmazkodást, vagy éppen a környezet átalakítását és a közösségi döntéshozatali folyamatokban való felelős, aktív, a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő részvételt, az együttműködést, az értelmes kockázat vállalását. Az oktatás multikulturális tartalmának erősítése során a legfontosabb cél egy, a jelenleginél kulturális értelemben nyitottabb, befogadóbb oktatási gyakorlat megteremtése. E tekintetben nem csupán az oktatás tartalmának gazdagítása a cél, hanem az is, hogy a tantervek, a tankönyvek által közvetített tartalom és szemlélet, valamint a pedagógusok magatartása ne erősítse sztereotip attitűdök kialakulását. Szükséges a kompetenciák fejlődését vizsgáló országos értékelési rendszer kialakítása, fejlesztése, a pedagógus-továbbképzésbe való átültetése. Az országos mérési, értékelési rendszer továbbfejlesztésének alapvető követelménye, hogy illeszkedjen a tartalmi szabályozás stratégiai szabályozó eszközeihez (NAT, állami vizsgák követelményei), vegye figyelembe a hazai és nemzetközi tapasztalatokat. A program minőségfejlesztési elemeinek kidolgozásával és az intézményekben történő bevezetésével olyan helyzet kialakítása a cél, melyben a programban résztvevő intézmények meg tudják teremteni a változás és stabilitás kényes egyensúlyát, kiszámíthatóan, eredményesen és hatékonyan képesek működni. Az intézményvezetés az intézményi önértékelés eredményeire építve a helyi közoktatás-irányítással együttműködve alakítja ki fejlesztési stratégiáját. Az intézkedést megalapozó és kiegészítő kutatási program elsősorban a nemzetközi kutatási eredmények hazai alkalmazását tekinti fő célnak, a fő kutatási trendekhez illeszkedő fejlesztési folyamatokat indít el. Négy, egymással szorosan összefüggő területre terjed ki: - A tanulók iskolai pályafutásának, majd az iskolarendszerből kilépve későbbi életútjának elemzése; - Az iskolában elsajátított tudás minőségének értékelése az egész életen át tartó tanulás és a tudásalapú társadalomba való beilleszkedés szempontjából; - A megértést és alkalmazást elősegítő, a gondolkodást fejlesztő, motiváló hatású tanítási módszerekkel kapcsolatos kísérletek; - A pedagógusok pedagógiai kultúrájának, attitűdjeinek, mentálhigiénés állapotának vizsgálata. 19. oldal, összesen: 95
A fejlesztések módszertana A növekvő gazdasági és környezeti kihívások minden esetben olyan szolgáltatási rendszer kialakítását teszik szükségessé az Oktatás szereplői között, amely költség-hatékonyan szolgálja a transzparens intézményi struktúrát és a szolgáltatások mérhetőségét. A kompetencia alapú fejlesztések egyes komponensei során kiemelt szerepet kap azok informatikai hátterének biztosítása. Az egyes szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a projekt eredményei valóban mérhetőek és publikálhatóak legyenek, így biztosítva a projekt kiszélesítését, fenntarthatóságát. 5.3. A projekt általános és konkrét célja A projekt általános célja: Az egész életen át tartó tanulás megalapozása, készségek és kompetenciák fejlesztése a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében Ennek alapján a konkrét cél: A kompetencia alapú pedagógiai gyakorlat meghonosodása a közoktatási intézmények egy részében a továbbképzés és a multiplikátor hatás révén: A kompetencia alapú képzést lehetővé tevő oktatási programcsomagok kifejlesztése és meghonosítása a közoktatási intézmények egy részében; A kompetencia alapú képzéshez kapcsolódó mérési-értékelési rendszer meghonosítása; A kompetencia alapú képzéshez kapcsolódó, fenntartható minőségfejlesztési rendszer meghonosítása. Ezekhez igazítva további részcélok: Az oktatási programokhoz illeszkedő, azokat alátámasztó hagyományos és digitális tananyagok és taneszközök fejlesztése és beszerzése; Az oktatási programokhoz illeszkedő hazai és nemzetközi digitális tananyagok módszertani feldolgozása, adaptálása; A fejlesztési eredmények országos szintű elterjesztése a továbbképzési tematikák megújításával; Megfelelő továbbképzési programok kialakítása a Magyarországon hatályos jogszabályokban lefektetett követelmények szerint; A továbbképzési programok kiszélesítése annak érdekében, hogy az új programok hatást tudjanak gyakorolni a magyar közoktatás és pedagógusképzés egészére. E továbbképzéseken a pedagógusok és az oktatási szakértők a kompetencia alapú képzéshez szükséges felkészültséget szerzik meg. A tapasztalatok feldolgozásának segítségével olyan hatékony továbbképzési rendszer létrehozása, amely hosszú távon biztosíthatja a kompetencia alapú oktatás megvalósításának szakmai feltételeit; A továbbképzések hatékonyságát biztosító, a módszertan alkalmazásához elengedhetetlen eszközellátás biztosítása; Az egyes feladatok ellátásához szükséges informatikai szolgáltatások fejlesztése, a programok, programcsomagok elterjesztését és népszerűsítését segítő alkalmazások (internetes felületek) fejlesztése. 20. oldal, összesen: 95