Ellipszisekr½ol részletesen
|
|
- Adél Takács
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ellipszisekr½ol részletesen dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Kivonat A mindennapi életben a kör alakú tárgyakat (is), például közlekedési táblákat, legtöbbször oldalról nézzük, aminek következményeként ellipszisekként látjuk ½oket. Mivel a szakirodalomban az egyenes és ferde ellipszisek egyenletei vagy csak nagyon speciális vagy csak nagyon általános esetekben találhatók meg, s½ot magyar nyelven még kevesebbet, ezért nagyon sok képletet magunknak kellett levezetnünk, amiket most közreadunk. Kutatásunk a GINOP projekt támogatásával készült. Haladvany-Kiadvany,
2 TARTALOM A) Egyenes állású ellipszisek o. I. Egyenes állású ellipszisek egyenlete o. II. Egyenes állású ellipszisek érint½oi o. III. Egyenes állású ellipszis megadása pontjaival o. III.o) Három pontra illeszked½o kör egyenlete o. III.a) Három pontra illeszked½o ellipszis egyenlete o. III.b) Négy pontra illeszked½o ellipszis egyenlete o. III.c) A végeredmény o. III.d) Összefoglalva o. III.e) Példa o. IV. Egyenes állású ellipszisek görbülete o. IV.a) Pontbeli görbület o. IV.b) A görbület függése a távolságtól o. B) Ferde állású ellipszisek o. V. A koordinátarendszer elforgatása o. VI. Ferde ellipszisek egyenlete o. VII. Ferde ellipszisek érint½oi o. VIII. Ferde ellipszisek megadása pontjaival o. VIII.a) Másodfokú görbék o. VIII.b) Általános ellipszisek o. VIII.c) Az ellipszisek adatai o. IX. Ferde ellipszisek görbülete o. X. Lineáris transzformációk o. Hivatkozások o. Függelék o.
3 A) Egyenes állású ellipszisek Legegyszer½ubb eset az, amikor az ellipszis tengelyei párhuzamosak a koordiátatengelyekkel (vagyis a kép éleivel), ekkor egyenes állású ellipszisr½ol beszélünk, és az (1) egyenletet kanonikus egyenletnek nevezzük. I. Egyenes állású ellipszisek egyenlete Közismert, hogy az (u; v) középpontú, a és b féltengely½u ellipszis egyenlete paraméteresen: kör esetén (x u) a + x = a cos (t) + u y = b sin (t) + v (y v) b = 1, (1) (0 t ), () a = b = r és (x u) + (y v) = r. (3) Az ellipszis és tengelyeinek metszéspontjai nyilván az A 1; (u a; v) és B 1; (u; v b) (4) pontok, amelyeket mi "csúcspontok" -nak fogunk hívni. Hasznosak lesznek még az alábbi q hányados és az e excentricitás jelölések is (a b esetén): a q = és e = p 1 q. (5) b 3
4 II. Egyenes állású ellipszisek érint½oi A görbe egy adott P 0 (x 0 ; y 0 ) pontjában (vagyis ha az (x 0 ; y 0 ) pontra (1) teljesül) húzott érint½o egyenes egyenlete ([HGy], [HM1]): vagyis y = y 0 (x 0 u) a (x u) + (y 0 v) b (y v) = 1 (6) b vagy a szokásos alakban: aminek meredeksége v 1 a (u x) (x 0 u) + v (y 0 v) + b b y = b (x 0 u) a (y 0 v) x + b (x 0 u) a (y 0 v) u + b y 0 v + v, (8) (7) m = b (u x 0 ) a (v y 0 ) ha y 0 6= v, (9) és persze y 0 = v esetén az érint½o függ½oleges, pontosabban (1) miatt x 0 = u a, ami a függ½oleges érint½o egyenlete. Másképpen: (6) -ból az érint½o normálvektora és irányvektora:! x0 u y 0 v ne = ;,! y0 v u x 0 ve = ; a b b a (10) Megjegyzés: kör esetén! n e k! P 0 O. 4
5 III. Egyenes állású ellipszis megadása pontjaival III.o) Három pontra illeszked½o kör egyenlete Három adott P i (x i ; y i ) (i = 1; ; 3) pontra illeszked½o kör egyenlete ([Sz1]) ahol vagyis u H = (x u H ) + (y v H ) = r H (11) u H = A1; y det 1 y A 1;3 y 1 y 3 (1) x1 x 4 det y 1 y x 1 x 3 y 1 y 3 A 1; (y 1 y 3 ) A 1;3 (y 1 y ) [(x 1 x ) (y 1 y 3 ) (x 1 x 3 ) (y 1 y )], (13) vagyis és v H = v H = x1 x det A 1; x 1 x 3 A 1;3 (14) x1 x 4 det y 1 y x 1 x 3 y 1 y 3 A 1;3 (x 1 x ) A 1; (x 1 x 3 ) [(x 1 x ) (y 1 y 3 ) (x 1 x 3 ) (y 1 y )] r H = (15) q (x 1 u) + (y 1 v) (16) ahol A 1; = x 1 x + y 1 y, A1;3 = x 1 x 3 + y 1 y 3. (17) 5
6 Megjegyzés: (13) és (15) nevez½oje pontosan akkor 0, ha a det sorai párhuzamosak,!! vagyis P 1 P k P 1 P 3 vagyis a három pont egy egyenesen van (kollineárisak). III.a) Három pontra illeszked½o ellipszis egyenlete Három adott P i (x i ; y i ) (i = 1; ; 3) pontra illeszked½o ellipszis egyenletét keressük. [WE] képlete (nincs [WM]-ban): (x x 1 )(x x ) + q(y y 1 )(y y ) (y y 1 )(x x ) (x x 1 )(y y ) = (x 3 x 1 )(x 3 x ) + q(y 3 y 1 )(y 3 y ) (y 3 y 1 )(x 3 x ) (x 3 x 1 )(y 3 y ), determinánsokkal: (ld. [WE]) (18) (! z! z1 ) q (! z det ((! z! z1 ); (! z! z )! z )) = (! z! 3 z1 ) q (! z! 3 z ) det ((! z! 3 z1 ); (! z! 3 z )) (19) ahol! z i = (x i ; y i ) és! u q! v := u1 v 1 + qu v (0) a módosított skaláris szorzat (q = 1 esetén a szokásos skaláris szorzat). Nyilván körnél q = 1. Figyelem: A (18) bal oldali tört nevez½ojében is van x és y, vagyis (18) egy többszörösen implicit függvény! (18) -at nyilván át kell rendeznünk, hogy (1) alakú legyen, ezt a fejezet végén (33)-(39) között adjuk meg. A jobboldali tört nevez½oje pontosan akkor 0, ha a det sorai párhuzamosak, vagyis!!!! P 3 P 1 k P 3 P illetve P P 1 k P P, vagyis a három pont kollineáris. Ha ismerjük q értékét, akkor három pont (18) -ban megadja az ellipszis egyenletét. Ha q értéke nem ismert, akkor négy pontra van szükségünk, és a következ½o alfejezetben leírt számításokat kell alkalmaznunk. 6
7 III.b) Négy pontra illeszked½o ellipszis egyenlete Ha nem ismerjük q értékét, akkor négy pont szükséges az ellipszis megadásához: a P 4 pont rajta van a P 1 ; P ; P 3 pontok által meghatározott ellipszisen, vagyis (18) -ba behelyettesítve kapjuk: (x 4 x 1 )(x 4 x ) + q (y 4 y 1 )(y 4 y ) (y 4 y 1 )(x 4 x ) (x 4 x 1 )(y 4 y ) vagy rövidebben: = (x 3 x 1 )(x 3 x ) + q (y 3 y 1 )(y 3 y ) (y 3 y 1 )(x 3 x ) (x 3 x 1 )(y 3 y ) (1), ahol B x q B y 414 C 414 = Bx q B y 313 C 313 () B x 414 = (x 4 x 1 ) (x 4 x ), B y 414 = (y 4 y 1 ) (y 4 y ), (3) B x 313 = (x 3 x 1 ) (x 3 x ), B y 313 = (y 3 y 1 ) (y 3 y ), (4) y4 y C 414 = (y 4 y 1 ) (x 4 x ) (x 4 x 1 ) (y 4 y ) = det 1 x 4 x 1 y 4 y x 4 x, (5) y3 y C 313 = (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (x 3 x 1 ) (y 3 y ) = det 1 x 3 x 1 y 3 y x 3 x. (6) A () -ben szerepl½o mennyiséget (37)-t½ol kezdve E -vel fogjuk jelölni. A () egyenlet megoldása: 7
8 B x q = 414 B313 x B y 313 B y 414 = C 414 C 313 C 313 C 414 (7) vagy másképpen: vagy q = ( 1) Bx 313C 414 B x 414C 313 B y 313C 414 B y 414C 313 (8) q = illetve, a négy pont koordinátáival közvetlenül felírva: B x det 313 C 313 B414 x C 414 B y, (9) 313 C det 313 B y 414 C 414 q = (x 3 x 1 ) (x 3 x ) (y 4 y 1 ) (x 4 x ) + (x 4 x 1 ) (x 4 x ) (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (y 3 y 1 ) (y 3 y ) (y 4 y 1 ) (x 4 x ) (y 4 y 1 ) (y 4 y ) (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (30) feltéve, ha a nevez½o nem nulla, azaz, B y 313C 414 6= B y 414C 313, (31) vagy részletesen: (y 3 y 1 ) (y 3 y ) (y 4 y 1 ) (x 4 x ) 6= (y 4 y 1 ) (y 4 y ) (y 3 y 1 ) (x 3 x ). (3) Vigyázzunk: q > 0, azaz q csak pozitív lehet! Továbbá q = a b csak a és b hányadosát adja meg, konkrét értékét nem! A következ½o fejezet (33) - (39) összefüggéseib½ol kapjuk meg a és b pontos értékeit! Nyilvánvalóan q = 1 pontosan akkor, ha a négy pont egy körön van. 8
9 III.c) A végeredmény A (18) egyenletet átalakíthatjuk (1) alakúra, felhasználjuk a (18) és () összefüggéseket és a (3) - (6) rövidítéseket 1). A végeredmény a következ½o: (x U) + q (y V ) = F (33) azaz ahol (x U) + F (y V ) F=q U = E (y y 1 ) + x + x 1 = 1 (34) (35) V = E (x 1 x ) + q (y + y 1 ) q = E (x 1 x ) q + y + y 1 (36) és tehát E = Bx q B y 313 C 313, F = U + qv W (37) W = x 1 x + qy 1 y + E (x 1 y x y 1 ) (38) u = U, v = V, a = F és b = F q, (39) q értékét pedig vagy ismerjük de facto vagy (8) adja meg. Most (18) -ból levezetjük a fenti (33) - (39) végeredményt. Felhasználjuk a (18) és () összefüggéseket és a (3) - (6) és a (35) - (39) rövidítéseket. (x x 1 )(x x ) + q(y y 1 )(y y ) (y y 1 )(x x ) (x x 1 )(y y ) = Bx q B y 313 C 313 = E (40) 1 ) A levezetést (40)-(43) -ban alább adjuk meg. 9
10 (x x 1 )(x x ) + q(y y 1 )(y y ) = E ((y y 1 )(x x ) (x x 1 )(y y )) (41) qy xx xx 1 + x 1 x + x qyy 1 qyy + xey 1 yex 1 xey + yex + qy 1 y + Ex 1 y Ex y 1 = 0 x + (Ey 1 x x 1 Ey ) x + qy + (Ex qy Ex 1 qy 1 ) y+ + (x 1 x + qy 1 y + Ex 1 y Ex y 1 ) = 0 x U x + qy qv y + W = 0 (4) vagyis (x U) + q (y V ) = U + qv W (43) ahol E; U; V; W értékét (36) - (38) -ban de niáltuk, q értékét vagy ismerjük vagy (8) -ban kapjuk meg. III.d) Összefoglalva Ha ismerjük q értékét, akkor három adott pont elég: P i (x i ; y i ), i = 1; ; 3, ekkor csak a (4), (6) és (36) - (38) képleteket kell használnunk. Ha q értékét nem ismerjük, akkor négy adott pontra, P i (x i ; y i ), i = 1; ; 3; 4 van szükségünk. Ekkor ((3) - (6) kiszámítása után (8) megadja q értékét. Ezután az (36) - (38) kifejezéseket kell kiszámítanunk, és végül (39) és (1) megadja az ellipszis egyenletét. 10
11 III.e) Példa vagyis A fenti képletek használatát a következ½o ellipszis közelítésével mutatjuk be: (x 1) + a =, b = 3, q = Az ellipszist az 1.a) ábrán láthatjuk. Legyenek a P i pontok a következ½ok: (y ) 3 = 1, (44) t 0:44_4. (45) 3 P 1 (1:5 ; 4:9), P ( ; 4:6), P 3 ( 0:8 ; 0:69), P 4 ( 0:5 ; 4). (46) A fenti pontok nem elemei a (44) ellipszisnek, hiszen kett½o tizedesjegyre kerekítettünk, de nagyon közel vannak a görbéhez. A (48) - (71) számolás végén (7) - (73) -ban ellen½orizzük a hibát (amely 3% -nak adódott). HÁROM PONT Egyel½ore csak a P 1 (1:5; 4:9), P (; 4:6), P 3 ( 0:8; 0:69) pontokat tekintjük, q = 3 ismert. Most használhatjuk a (18) képletet: (x 1:5)(x ) + 3 (y 4:9)(y 4:6) = (47) (y 4:9)(x ) (x 1:5)(y 4:6) = ( 0:8 1:5)( 0:8 ) + 3 (0:69 4:9)(0:69 4:6), (0:69 4:9)( 0:8 ) ( 0:8 1:5)(0:69 4:6) amely (implicit) görbét az 1.b) ábrán láthatjuk. Saját számolásaink (4) - (6) szerint a következ½ok: 11
12 B x 313 = (x 3 x 1 ) (x 3 x ) = ( 0:8 1:5) ( 0:8 ) = 6:44 (48) B y 313 = (y 3 y 1 ) (y 3 y ) = (0:69 4:9) (0:69 4:6) = 16:4611 (49) C 313 = (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (x 3 x 1 )(y 3 y ) = = (0:69 4:9) ( 0:8 ) ( 0:8 1:5) (0:69 4:6) = :795 (50) 16:4611 E = Bx q B y 313 = 6:44+(=3) t 4: (51) :795 C 313 u = U = E (y y 1 ) + x 1 + x 4: (4:6 4:9)+1:5+ t t 1: (5) v = V = E (x 1 x ) + y 1 + y 4: (1:5 ) t + 4:9+4:6 q (=3) t 1: (53) W = x 1 x + q y 1 y + E (x 1 y x y 1 ) t 1: :9 4:6 + 4: (1:5 4:6 4:9) (54) t 1: a = F = U + qv W t t 1: : : (55) t 4: a t p 4: t : (56) 1
13 b = F q t 4: (=3) t 9: (57) b t p 9: t 3: (58) NÉGY PONT Legyenek a P i pontok (46) szerint a következ½ok: P 1 (1:5 ; 4:9), P ( ; 4:6), P 3 ( 0:8 ; 0:69), P 4 ( 0:5 ; 4). Ekkor a (48) - (50) számolások után, (3) - (8) szerint a következ½oket kell kiszámolnunk: B x 414 = (x 4 x 1 ) (x 4 x ) = ( 0:5 1:5) ( 0:5 ) = 5:0 (59) B y 414 = (y 4 y 1 ) (y 4 y ) = (4 4:9) (4 4:6) = 0:54 (60) C 414 = (y 4 y 1 ) (x 4 x ) (x 4 x 1 )(y 4 y ) = (4 4:9) ( 0:5 ) ( 0:5 1:5) (4 4:6) = 1:05 (61) q = ( 1) Bx 313C 414 B x 414C 313 B y 313C 414 B y 414C 313 t ( 1) 6:441:05 5:0:795 16:46111:05 0:54:795 továbbá (36) - (38) szerint: t 0: , (6) E = Bx q B y 313 C 313 t 6:44+0: :4611 :795 t 4: (63) u = U = E (y y 1 ) + x 1 + x 4: (4:6 4:9)+1:5+ t t 1: (64) v = V = E (x 1 x ) q t + y 1 + y 4: (1:5 ) 0: :9+4:6 t : (65) 13
14 W = x 1 x + qy 1 y + E (x 1 y x y 1 ) t 1:5 + 0: :9 4:6 + 4: (1:5 4:6 4:9) (66) t 1: a = F = U + qv W t 1: : : : (67) t 4: a t p 4: t : (68) b = F q t 4: : t 8: (69) b t p 8: t : , (70) tehát az ellipszis egyenlete a fentiek és (34) alapján : (x 1: ) 4: ezt a görbét az 1.c) ábrán láthatjuk. + (y : ) 8: = 1, (71) q értékének (6) -beli közelítésének abszolút és relatív hibája: = q t 0: : t 0: , (7) = (=3) 0: t 0: t 0: < 3%. (73) 14
15 y 4 y 4 y 4 4 x 4 x 4 x 1. ábra: A vizsgált ellipszisek és a (46) pontok a) (44) -, b) (47) -, c) (71) - szerint 15
16 IV. Egyenes állású ellipszisek görbülete IV.a) Pontbeli görbület Általában egy görbe g görbülete y = f (x) esetén g (x) = y" 1 + (y 0 ) 3= (74) = (x (t) ; y (t)) esetén g (t) = Tehát (a számításokat lásd [Sz]-ben) a () ellipszis görbülete g (t) = _xy _yx ( _x) + ( _y). (75) 3= ab q a sin (t) + b cos (t) 3. (76) Az (1) ellipszis görbülete ([Sz]) g (x; y) = q a 4 b 4 a 4 (y v) + b 4 (x u) 3 (77) ahol (x; y) az ellipszis bármelyik pontja (vagyis kielégíti az (1) vagy () egyenletet). [WE] -ben csak az origó középpontú (azaz (u; v) = (0; 0)) ellipszis görbülete található: ami megegyezik (77) -tel. g (x; y) = 1 r, (78) 3 a b x + y a 4 b 4 A görbület az x 0 = u illetve y 0 = v "csúcs"-pontokban minimális illetve maximális. Tehát (1) és (77) alapján: x 0 = u esetén y u = v b, ekkor g (u; y u ) = a 4 b 4 q(a 4 b + 0) 3 = b a, (79) 16
17 y 0 = v esetén x v = u a, ekkor g (x v ; v) = a 4 b 4 q(0 + a b 4 ) 3 = a b. (80) IV.b) A görbület függése a távolságtól Szemléletesen is látjuk, hogy az elllipszis középpontjától távolodva az ellipszis görbülete n½o (a simulókör sugara csökken). Most ezt az összefüggést számítjuk ki részletesen. A () összefüggés alapján az ellipszis P pontjának az (u; v) középponttól való d = d (t) távolsága q d (t) = a cos (t) + b sin (t). (81) A (76) képlet nevez½ojét ennek megfelel½oen alakítjuk át: a sin (t) + b cos (t) = a 1 cos (t) + b 1 sin (t) = a + b d, (8) tehát g (d) = ab q( (83) a + b d ) 3 17
18 B) Ferde állású ellipszisek Cél: olyan ellipszisek vizsgálata, amelyek tengelyei ' szöget zárnak be az x és y koordinátatengelyekkel, vagyis a kép éleivel. V. A koordinátarendszer elforgatása Ismert, hogy egy tetsz½oleges P (x; y) = [x; y] T pontot az origó körül ' szöggel cos ' sin ' elforgatva az P 0 = MP pontot kapjuk, ahol M ' = a forgatás sin ' cos ' mátrixa. A visszaforgatás mátrixa nyilván cos ' sin ' M ' = = M' 1 (84) sin ' cos ' hiszen cos ( ') = cos ' és sin ( ') = sin '. Bevezetjük a rövidítéseket, ekkor P 0 = (x 0 ; y 0 ) = [x 0 ; y 0 ] T esetén és c ' := cos ' és s ' := sin ' (85) x 0 = x c ' y s ', y 0 = x s ' + y c ' (86) x = x 0 c ' + y 0 s ', y = x 0 s ' + y 0 c ', (87) majd utána egy! w = (u; v) vektorú eltolást alkalmazva és x 0 = x c ' y s ' + u, y 0 = x s ' + y c ' + v (88) x = (x 0 u) c ' + (y 0 v) s ', y = (x 0 u) s ' + (y 0 v) c '. (89) 18
19 Görbék általános elforgatása Ha az F (x; y) = 0 (implicit) egyenlet½u görbét elforgatjuk az origó körül ' szöggel és utána eltoljuk egy! w = (u; v) vektorral, akkor a kapott P 0 = (x 0 ; y 0 ) pontok által alkotott 0 görbe pontjaira (89) alapján az F 0 (x 0 ; y 0 ) = F (x; y) = (90) = F ((x 0 u) c ' + (y 0 v) s ' ; (x 0 u) s ' + (y 0 v) c ' ) = 0 (implicit) egyenlet teljesül. Ha pedig a görbe pontjait az x = f (t) y = g (t) (t 1 t t ) (91) paraméteres alakban adtuk meg, akkor az elforgatott és eltolt 0 görbe pontjait az x 0 = f (t) c ' g (t) s ' + u y 0 = f (t) s ' + g (t) c ' + v paraméteres egyenletrendszer adja meg. (t 1 t t ) (9) VI. Ferde ellipszisek egyenlete (1), (), (90) és (9) alapján az (u; v) középpontú és ' tengelyállású ellipszis egyenlete: illetve [(x 0 u) c ' + (y 0 v) s ' ] a + [ (x0 u) s ' + (y 0 v) c ' ] b = 1 (93) x 0 = a cos (t) c ' b sin (t) s ' + u y 0 = a cos (t) s ' + b sin (t) c ' + v (0 t ). (94) Természetesen az egyenletek felírásakor egyszer½uen csak x és y -t írunk x 0 és y 0 helyett. Az ellipszis és tengelyeinek metszéspontjait az "eredeti" A 1; (a; 0) és B 1; (0; b) "csúcspontok" elforgatásával és eltolásával kapjuk meg, vagyis (88) alapján A ' 1; = (a c ' + u ; a s ' + v) (95) 19
20 és B ' 1; = (b s ' + u ; b c ' + v). (96) Például: a = 1:5, b = 3, ' = 0 o = 9 (93) szerint: és! w = (u; v) = ( 0:5; 1) esetén, (x 0 + 0:5) cos 9 + (y 0 + 1) sin (x 0 + 0:5) sin (y 0 + 1) cos 9 + = 1 1:5 3 (97) illetve ugyanez az ellipszis paraméteres formában: 1:5 cos (t) cos 3 sin (t) sin 9 0:5 9 1:5 cos (t) sin sin (t) cos (98) 1 9 A fenti ellipszisek "csúcspontjai" (95) és (96) alapján: A 0o 1 = 1:5 cos 0:5 ; 1:5 sin 9 9 A 0o = t (0: ; 0: ) 1:5 cos 9 0:5 ; 1:5 sin 9 t ( 1: ; 1: ) 1 1 (99) (100) B ' 1; = B ' 1; = 3 sin 9 0:5 ; 3 cos 9 t ( 1: ; 1: ) 3 sin 9 0:5 ; 3 cos 9 t (0: ; 3: ). Az eredeti és az elforgatott ellipsziseket láthatjuk a. ábrán. 1 1 (101) (10) 0
21 y 3 y 1 y x x x. ábra: a) az eredeti és elforgatott ellipszis, b) a (97) implicit egyenlet c) a (98) paraméteres egyenletrendszer VII. Ferde ellipszisek érint½oi A (6) és (88) - (90) eredmények alapján a (93) egyenlet½u ellipszis P 0 (x 0 0; y0) 0 pontjához (azaz ha P 0 (x 0 0; y0) 0 kielégíti a (93) egyenletet) húzott érint½ojének implicit egyenlete [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] a [(x 0 u) c ' + (y 0 v) s ' ] + [ (x0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] b [ (x 0 u) s ' + (y 0 v) c ' ] (103) = 1, y 0 -re megoldva (ha a nevez½o nem nulla): y 0 = b (vs '+c '(u x 0 ))(c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0))+ a c '(c '(v y 0 0) s '(u x 0 0))+b s '(c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)) + a + (vc ' s '(u x 0 ))(c '(v y0) 0 s '(u x 0 0)) 1 a c '(c '(v y0) 0 s '(u x 0 0))+b s '(c '(u x 0 0)+s '(v y0)) 0 (104) azaz szokásos alakban felírva 1
22 y 0 = a s '[c '(v y 0 0) s '(u x 0 0)] b c '[c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)] a c '[c '(v y 0 0) s '(u x 0 0)]+b s '[c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)] x0 + (105) + (vc' us')(c'(v y0 0) s '(u x 0 0))a +(uc '+vs ')(c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0))b 1 a c '[c '(v y 0 0) s '(u x 0 0)]+b s '[c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)] amelynek meredeksége láthatóan m = a s ' [c ' (v y 0 0) s ' (u x 0 0)] b c ' [c ' (u x 0 0) + s ' (v y 0 0)] a c ' [c ' (v y 0 0) s ' (u x 0 0)] + b s ' [c ' (u x 0 0) + s ' (v y 0 0)]. (106) Ha felhasználjuk a azonosságot, akkor (9) alapján tan ( + ) = tan () + tan () 1 tan () tan () (107) m = tan (') + b [(x 0 0 u)c'+(y0 v)s'] 0 a [ (x 0 0 u)s'+(y0 v)c'] 0 b 1 tan (') [(x 0 0 u)c'+(y0 v)s'] = 0 a [ (x 0 0 u)s'+(y0 v)c'] 0 (108) = a s ' [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] b c ' [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] a c ' [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] + b s ' [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] ami megegyezik (106) -tal. Természetesen a fenti törtek nevez½oje pontossan akkor 0, ha az érint½o függ½oleges. Ez pontosan akkor teljesül, ha a c ' [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] + b s ' [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] = 0 (109) azaz vagyis ahol (y 0 0 v) a c ' + b s ' = (x 0 0 u) c ' s ' a b (110) y0 0 v x 0 0 u = (a b ) s ' c ' a c ' + b s ' = (q 1) s ' c ' q c ' + s ' y0 0 v x 0 0 u a! P0 K vektor iránytangense és K (u; v) az ellipszis középpontja, (111)
23 q = a b. Mivel a P 0 (x 0 0; y 0 0) pont rajta van a (93) -al ekvivalens (94) egyenlet½u ellipszisen, ezért (111) így írható: as ' cos (t) + bc ' sin (t) ac ' cos (t) bs ' sin (t) = (a b ) s ' c ' a c ' + b s ' (11) azaz (as ' cos (t) + bc ' sin (t)) a c ' + b s ' = a b s ' c ' (ac' cos (t) bs ' sin (t)) (113) ab (bs ' cos t + ac ' sin t) c ' + s ' = 0 (114) tehát vagyis a! P 0 K sin t cos t = bs ' cos t + ac ' sin t = 0 (115) bs ' azaz tan (t) = b tan ('), (116) ac ' a vektor iránytangensét a fenti (116) képlet adja meg. A következ½o tétel segítségével a görbe kis darabjáról eldönthetjük, hogy milyen kúpszelet (ellipszis, parabola, hiperbola vagy egyenes) részlete: 7.1. Tétel [HGy] Ha a közönséges másodrend½u görbe AB húrjának felez½opontja H, az A; B pontokban vont érint½ok metszéspontja a közönséges E pont és az EH szakasz a görbét C pontban metszi, akkor a görbe pontosan akkor elliptikus, ha C az E; H pontok közül E -t½ol van messzebb. 3
24 VIII. Ferde ellipszisek megadása pontjaival Már a III. fejezet bevezetésében említettük, hogy az egyenes állású ellipszisek (1) -beli kanonikus egyenletét sem sikerült egyenletrendszerrel közvetlenül meghatároznunk (lásd az [Sz1] kéziratot), ezért reménytelen a (93) egyenletben szerepl½o paramétereket egyenletrendszerrel meghatározni az adott P i (x i ; y i ) pontokból. Meglep½o módon a másodfokú görbék általános elmélete alapján kapjuk meg a P i (x i ; y i ) pontokra illeszked½o ellipszis egyenletét, amit el½oször röviden ismertetünk a következ½o alfejezetben, els½osorban [HGy] alapján. VIII.a) Másodfokú görbék A másodfokú görbék általános egyenlete vagy a mátrix alakhoz megfelel½oen Ax + Bxy + Cy + Dx + Ey + F = 0, (117) a 11 x + a 1 xy + a y + a 13 x + a 3 y + a 33 = 0, (118) vagyis a mátrix alak: a 11 a 1 3 a 13 [x; y; 1] A [x; y; 1] T = 0 ahol A = 4a 1 a a 3 5 (119) a 31 a 3 a 33 a következ½o feltétellel: a 1 = a 1 ; a 13 = a 31 ; a 3 = a 3. (10) Többször fogunk hivatkozni az a 33 -hoz tartozó A 33 részmátrix aldeterminánsára: a11 a A 33 := det 1 = a a 1 a 11 a (a 1 ) = AC B 4, (11) (10) alapján. 4
25 8.1. Észrevétel: Ha néhány P i (x i ; y i ), (i n) ponttal akarunk meghatározni egy másodfokú görbét, akkor a következ½o egyenletrendszernek teljesülnie kell (n = 6 esetén): 8 Ax 1 + Bx 1 y 1 + Cy1 + Dx 1 + Ey 1 + F = 0 Ax >< + Bx y + Cy + Dx + Ey + F = 0 Ax 3 + Bx 3 y 3 + Cy3 + Dx 3 + Ey 3 + F = 0 Ax 4 + Bx 4 y 4 + Cy, (1) 4 + Dx 4 + Ey 4 + F = 0 Ax >: 5 + Bx 5 y 5 + Cy5 + Dx 5 + Ey 5 + F = 0 Ax 6 + Bx 6 y 6 + Cy6 + Dx 6 + Ey 6 + F = 0 és mivel ez az egyenletrendszer homogén lineáris az A; B; :::; F ismeretlenekre, ezért a rendszer determinánsa szükségszer½uen 0 : 3 x 1 x 1 y 1 y1 x 1 y 1 1 x x y y x y 1 det x 3 x 3 y 3 y3 x 3 y 3 1 6x 4 x 4 y 4 y4 x 4 y 4 1 = 0. (13) 7 4x 5 x 5 y 5 y5 x 5 y 5 15 x 6 x 6 y 6 y6 x 6 y 6 1 Azonban ellipszisek meghatározásához kihasználhatjuk az ellipszisek és a kúpszeletek speciális tulajdonságait. 8.. Tétel: ([HGy]) Ha öt pont között nincs három egy egyenesen, akkor egyetlenegy olyan kúpszelet van, amely ezt az öt pontot tartalmazza. Könnyen látható, hogy három pont Z 1 (x 1 ; y 1 ), Z (x ; y ), Z 3 (x 3 ; y 3 ) pontosan!! akkor van egy egyenesen, ha Z 1 Z k Z 1 Z 3 azaz x x det 1 x 3 x 1 = (x y y 1 y 3 y x 1 ) (y 3 y 1 ) (x 3 x 1 ) (y y 1 ) = 0 (14) 1 azaz (x x 1 ) (y 3 y 1 ) = (x 3 x 1 ) (y y 1 ). (15) (13) -ból azonnal következik: 5
26 8.3. Tétel: A P i (x i ; y i ), (i 5) pontok által meghatározott kúpszelet egyenlete (x és y az utolsó sorban van): 3 x 1 x 1 y 1 y1 x 1 y 1 1 x x y y x y 1 det x 3 x 3 y 3 y3 x 3 y 3 1 6x 4 x 4 y 4 y4 x 4 y 4 1 = x 5 x 5 y 5 y5 x 5 y 5 15 x xy y x y 1 (16) Ne feledjük, hogy a 8.3. Tétel kúpszeletr½ol szól, tehát akár (1) akár (16) megoldása el½ott ellen½oriznünk kell, hogy az öt pont valóban ellipszist ad-e meg. Ezzel a kérdéssel a következ½o alfejezetben foglalkozunk. (16) tehát azt jelenti, hogy a (1) 6 -ismeretlenes egyenletrendszer megoldása helyett választhatjuk (16) -t, ami azonnal megadja a görbe (117) egyenletét. Azonban a gyakorlatban 6 6 méret½u determinánsok számolása már id½oigényes, ezért célszer½ubb az A; B; :::; F együtthatók értékeit el½ore (egyszer) kiszámolnunk a rajzolás el½ott. A végeredményt a Függelékben adjuk meg. VIII.b) Általános ellipszisek 8.4. Tétel: ([HGy]) A (118) görbe pontosan akkor ellipszis, ha A 33 = a 11 a (a 1 ) = AC B 4 > 0. (17) Következ½o feladatunk a (117) alakban megtalált görbe egyenletéb½ol a; b; u; v; ' megtalálása, amiket a (117) és (93) egyenletek összehasonlítása alapján tudunk kiszámolni. 6
27 tehát A (93) egyenletet 0 -ra rendezzük és kifejtjük: 1 a c ' + 1 b s ' x + a c 1 's ' b c 's ' xy + b c ' + 1 a s ' y + b vc 's ' b us ' a vc 's ' a uc ' x + b uc 's ' a vs ' a uc 's ' b vc ' y (18) 1 + a u c ' + 1 b v c ' + 1 a v s ' + 1 b u s ' + a uvc 's ' b uvc 's ' 1 = 0 A = c ' a + s ' (19) b 1 1 B = c ' s ' (130) a b C = c ' b + s ' D = b vc 's ' b us ' E = b uc 's ' a vs ' (131) a a vc 's ' a uc ' (13) a uc 's ' b vc ' (133) F = 1 a u c ' + 1 b v c ' + 1 a v s ' + 1 b u s ' + a uvc 's ' b uvc 's ' 1 (134) Ez NEM egy reménytelen, bár nemlineáris egyenletrendszer, mert (19) - (131) - ben csak a; b és ' szerepel, (13) - (134) -ben pedig u és v csak els½o hatványon szerepelnek. A (19) - (134) egyenletrendszer megoldása: A C = c ' a + s ' b = c ' s ' B = sin (') c ' b s ' 1 a 1 b 1 1 a b (135) (136) a 1 1 = cos (') a b 7
28 tehát cos (') 6= 0 azaz ' 6= 4 (137) esetén vagyis ' = 1 B arctan A C B A C = tan (') (138) vagy ' = 1 arctan B A + C. (139) Ezután A és C, azaz (19) és (131) alapján 8 >< A = c ' a + s ' b ahonnan ahol >: 1 a = és 1 b = A s = det ' C c ' C = s ' a + c ' b (140) vagyis a = c, = det ' s ' A C és ne feledjük, hogy 6= 0 ekvivalens a (137) feltétellel. Ezután (13), (133), (134) így írható: s ' D = b + c ' 1 1 u + c a ' s ' b a E = c ' s ' 1 b 1 a s ' u a + c ' b r s és b = c, = det ' s ' s ' c ' (141), (14) v = A u Bv (143) v = Bu Cv (144) ahonnan u = és v = (145) ahol D = det E B, = det C A D B E 8, = det A B B C, (146)
29 és lényeges: a 8.4. Tétel (17) szerint elllipszisek esetében AC B > 0, vagyis 4 A B = det = 4AC B 6= 0. (147) B C A (134) egyenletet már csak ellen½orzésre tudjuk / kell felhasználni. VIII.c) Az ellipszisek adatai A fentieken túl, [WP] -ben a következ½oket olvashatjuk (felhasználjuk az (1), (117)-(11) és a (153)-(157) jelöléseket). A (118) görbe akkor ellipszis, ha a 11 = a esetén kör. A 33 > 0, det (A) 6= 0 és det (A) A 33 < 0, (148) Az ellipszis (u; v) = (x 0 ; y 0 ) középpontjának koordinátái: továbbá a féltengelyek ahol u = det (J x) det (A 33 ) = a 1a 3 a 13 a a 11 a (a 1 ), (149) v = det (J y) det (A 33 ) = a 11a 3 a 1 a 13 a 11 a (a 1 ), (150) s a = det (A 33 ) [I ], (151) s b = det (A 33 ) [I + ], (15) a1 a J x = det 13 = a a a 1 a 3 3 a 13 a, (153) a11 a J y = det 13 = a a 1 a 11 a 3 3 a 1 a 13, (154) 9
30 és = a 11 (a 3 ) + a (a 13 ) + a 33 (a 1 ) a 1 a 13 a 3 a 11 a a 33, (155) q q = (a c) + 4b = (a 11 a ) + 4a 1, (156) IX. Ferde ellipszisek görbülete I = a 11 + a. (157) A IV.a) alfejezet paraméteres (76) képletében t helyett egyszer½uen csak (t + ') -t kell írnunk. A derékszög½u koordinátáktól függés sokkal bonyolultabb: (77) és (89) alapján a (93) egyenlet½u ellipszis P 0 0 (x 0 0; y 0 0) pontjában a görbület: g (x 0 0; y 0 0) = a4 b 4 pg 3 (158) ahol G = a 4 [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' v] + b 4 [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' u], (159) és g (x 0 0; y 0 0) az A ' 1; és B ' 1; "csúcspontokban" (lásd (95), (96)) veszi fel széls½oértékeit: P0 0 = A ' 1; esetén G = a 4 [ ((u a) c ' v s ' ) s ' + ((u a) s ' + v c ' ) c ' v] + +b 4 [((u a) c ' v s ' ) c ' + ((u a) s ' + v c ' ) s ' u] = = a 4 (v v) + b 4 ((u a) u) = 0 + b 4 a tehát g A ' a 4 b 4 1; = p 3 = a b4 a b, (160) P 0 0 = B ' 1; esetén pedig 30
31 G = a 4 [ (u c ' (v b) s ' ) s ' + (u s ' + (v b) c ' ) c ' v] + b 4 [ (u c ' (v b) s ' ) c ' + (u s ' + (v b) c ' ) s ' u] = = a 4 (v b v) + b 4 (u u) = a 4 b + 0 tehát g B ' a 4 b 4 1; = p 3 = b a4 b a. (161) A távolság és görbület IV.b) alfejezetben ismertetett (83) összefüggése változatlan marad, hiszen csak elforgatás történt: a távolság és a görbület "együtt fordulnek el ' szöggel". 31
32 X. Lineáris transzformációk Végül megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy egy A : R! R lineáris transzformáció mikor eredményez ellipszist. Legyen tehát az A leképezés mátrixa a1;1 a A = 1; e f =, (16) a ;1 a ; c d ekkor az egyenlet½u ellipszis képe azaz (x (t) ; y (t)) = (x 0 ; y 0 ) + ( cos (t) ; sin (t)), 0 t (163) [x 0 (t) ; y 0 (t)] = A [x 0 ; y 0 ] T + A [ cos (t) ; sin (t)] T (164) x 0 (t) = x e cos (t) + f sin (t) y 0 (t) = y c cos (t) + d sin (t), 0 t. (165) Mivel a ' szöggel elforgatott, általános helyzet½u ellipszis egyenlete (94) szerint x 0 = a cos (t) cos (') b sin (t) sin (') + u y 0, (166) = a cos (t) sin (') + b sin (t) cos (') + v ezért a (16) ellipszis képe akkor és csak akkor ellipszis, ha 8 a 1;1 = e = a cos (') >< a 1; = f = b sin ('), (167) a ;1 = c = a sin (') >: a ; = d = b cos (') vagyis azaz a 1;1 a 1; = ab sin (') cos (') = a ;1 a ; (168) (a 1;1 a 1; + a ;1 a ; ) = 0 (169) Megjegyzés: Könnyen látható, hogy a fenti (169) -ben szerepl½o a 1;1 a 1; +a ;1 a ; kifejezés az A mátrisz oszlopainak skaláris szorzata, vagyis (169) pontosan akkor teljesül, ha az Ae 1? Ae 1, vagyis az A mátrix (leképezés) ortogonális vagyis szögtartó. 3
33 Tehát, annak ellenére, hogy sok esetben (mint a következ½o példában) a transzformált görbét ellipszisnek látjuk, az valójában nem ellipszis. Pontosabban: nem egymásra derékszög½u, hanem ferdeszög½u tengelyekkel rendelkez½o ellipszis. A ferdeszög½u tengelyekkel rendelkez½o ellipszisek tárgyalása már nem fér bele jelen cikkünkbe. 3 Példa: A = vagyis (x ; y 0 ) = (x + 3y; 7x + 4y), tehát (169) NEM teljesül, de az origó közep½u egységkör képe: y x ábra: A x 0 (t) = cos (t) + 3 sin (t) y 0 (t) = 7 cos (t) + 4 sin (t) egyenlet½u görbe 33
34 Hivatkozások [HGy] Hajós György: Bevezetés a geometriába, [HM1] Hujter Mihály: Ellipszisek és hiperbolák érint½oi, Haladvány Kiadvány, [Sz1] Szalkai István: Négy pont ellipszise, kézirat, 019. [Sz] Szalkai István: Ellipszisek görbülete, kézirat, 019. [WE] Wikipedia: Ellipse (angolul), [WM] Wikipedia: Ellipszis_(görbe), [WP] Wikipedia: (perzsa nyelven), Függelék A (1) egyenletrendszer megoldása (117) és a (16) determináns összehasonlítása alapján: A = x 1 x y 1 y 3y 4 x 1 x y 1 y 3 y 4+x 1 x 3 y 1 y y 4 x 1 x 3 y 1 y y 4 x 1 y 1 x 4 y y 3+x 1 y 1 x 4 y y 3 + x 1 x y 1 y 3 y 5 x 1 x y 1 y 3y 5 + x 1 x y y 3 y 4 x 1 x y y 3y 4 x 1 x 3 y 1 y y 5 + x 1 x 3 y 1 y y 5 + x 1 y 1 y x 5 y 3 x 1 y 1 y x 5 y 3 x x 3 y 1 y y 4 + x x 3 y 1y y 4 + x y 1 x 4 y y 3 x y 1x 4 y y 3 x 1 x y 1 y 4 y 5 + x 1 x y 1 y 4y 5 x 1 x y y 3 y 5 + x 1 x y y 3y 5 x 1 x 3 y y 3 y 4 + x 1 x 3 y y 3 y 4 + x 1 y 1 x 4 y y 5 x 1 y 1 x 4 y y 5 x 1 y 1 y x 5 y 4 + x 1 y 1 y x 5 y 4 + x x 3 y 1 y y 5 + x x 3 y 1 y 3 y 4 x x 3 y 1y y 5 x x 3 y 1y 3 y 4 x y 1 y x 5 y 3 + x y 1y x 5 y 3 x 3 y 1 x 4 y y 3 + x 3 y 1x 4 y y 3 + x 1 x y y 4 y 5 x 1 x y y 4y 5 + x 1 x 3 y 1 y 4 y 5 x 1 x 3 y 1 y 4y 5 + x 1 x 3 y y 3 y 5 x 1 x 3 y y 3 y 5 x 1 y 1 x 4 y 3 y 5 + x 1 y 1 x 4 y 3y 5 + x 1 y 1 x 5 y 3 y 4 x 1 y 1 x 5 y 3y 4 + x 1 x 4 y y 3y 4 x 1 x 4 y y 3 y 4 x x 3 y 1 y 3 y 5 + x x 3 y 1y 3 y 5 x y 1 x 4 y y 5 x y 1 x 4 y 3y 4 + x y 1 y x 5 y 4 + x y 1x 4 y y 5 + x y 1x 4 y 3 y 4 x y 1y x 5 y 4 + x 3 y 1 x 4 y y 4 + x 3 y 1 y x 5 y 3 x 3 y 1x 4 y y 4 x 3 y 1y x 5 y 3 x 1 x 3 y 3 y 4 y 5 + x 1 x 3 y 3 y 4y 5 x 1 x 4 y y 4 y 5 + x 1 x 4 y y 4 y 5 x 1 y x 5 y 3y 5 + x 1 y x 5 y 3 y 5 x x 3 y y 4 y 5 + x x 3 y y 4y 5 + x y 1 x 4 y 4 y 5 + x y 1 x 5 y 3y 5 + x x 4 y y 3 y 5 x x 4 y y 3y 5 x y x 5 y 3 y 4 + x y x 5 y 3y 4 x y 1x 4 y 4 y 5 x y 1x 5 y 3 y 5 + x 3 y 1 x 4 y 3 y 5 x 3 y 1 x 5 y 3 y 4 34
35 x 3 y 1 y x 5 y 5 x 3 y 1x 4 y 3 y 5 + x 3 y 1y x 5 y 5 + x 3 y 1x 5 y 3 y 4 y 1 x 4 y x 5 y 4 + y 1x 4 y x 5 y 4 + x 1 x 4 y 3 y 4 y 5 x 1 x 4 y 3y 4 y 5 + x 1 y x 5 y 4y 5 x 1 y x 5 y 4 y 5 + x x 3 y 3 y 4 y 5 x x 3 y 3 y 4y 5 x y 1 x 5 y 4y 5 + x y 1x 5 y 4 y 5 x 3 y 1 x 4 y 4 y 5 x 3 x 4 y y 3 y 5 + x 3 x 4 y y 3 y 5 + x 3 y x 5 y 3 y 4 + x 3 y 1x 4 y 4 y 5 x 3 y x 5 y 3 y 4 + y 1 x 4 x 5 y 3y 4 + y 1 x 4 y x 5 y 5 y 1x 4 y x 5 y 5 y 1x 4 x 5 y 3 y 4 x 1 x 5 y 3 y 4y 5 + x 1 x 5 y 3y 4 y 5 x x 4 y 3 y 4 y 5 + x x 4 y 3y 4 y 5 + x 3 y 1 x 5 y 4y 5 + x 3 x 4 y y 4 y 5 x 3 x 4 y y 4 y 5 x 3 y 1x 5 y 4 y 5 y 1 x 4 x 5 y 3y 5 x 4 y x 5 y 3y 4 + x 4 y x 5 y 3 y 4 + y 1x 4 x 5 y 3 y 5 + x x 5 y 3 y 4y 5 x x 5 y 3y 4 y 5 x 3 y x 5 y 4y 5 + x 3 y x 5 y 4 y 5 + x 4 y x 5 y 3y 5 x 4 y x 5 y 3 y 5, B = x 1x y3y 5 x 1x y3y 4 +x 1x y 3 y4 x 1x y 3 y5 x 1x y4y 5 +x 1x y 4 y5 +x 1x 3 yy 4 x 1x 3 yy 5 x 1x 3 y y4+x 1x 3 y y5+x 1x 3 y4y 5 x 1x 3 y 4 y5 x 1x 4 yy 3 +x 1x 4 yy 5 +x 1x 4 y y3 x 1x 4 y y5 x 1x 4 y3y 5 +x 1x 4 y 3 y5+x 1yx 5 y 3 x 1yx 5 y 4 x 1y x 5 y3+x 1y x 5 y4+x 1x 5 y3y 4 x 1x 5 y 3 y4+x 1 x y3y 4 x 1 x y3y 5 x 1 x y 3 y4+x 1 x y 3 y5+x 1 x y4y 5 x 1 x y 4 y5 x 1 x 3yy 4 + x 1 x 3yy 5 +x 1 x 3y y4 x 1 x 3y y5 x 1 x 3y4y 5 +x 1 x 3y 4 y5+x 1 x 4yy 3 x 1 x 4yy 5 x 1 x 4y y3+ x 1 x 4y y5+x 1 x 4y3y 5 x 1 x 4y 3 y5 x 1 yx 5y 3 +x 1 yx 5y 4 +x 1 y x 5y3 x 1 y x 5y4 x 1 x 5y3y 4 + x 1 x 5y 3 y4 x x 3 y1y 4 +x x 3 y1y 5 +x x 3 y 1 y4 x x 3 y 1 x x 3 y4y 5 +x x 3 y 4 y5+x y1x 4 y 3 x y1x 4 y 5 x y1x 5 y 3 +x y1x 5 y 4 x y 1 x 4 y3+x y 1 x 4 y5+x y 1 x 5 y3 x y 1 x 5 y4+x x 4 y3y 5 x x 4 y 3 y5 x x 5 y3y 4 +x x 5 y 3 y4+x x 3y1y 4 x x 3y1y 5 x x 3y 1 y4+x x 3y 1 y5+x x 3y4y 5 x x 3y 4 y5 x y1x 4y 3 +x y1x 4y 5 +x y1x 5y 3 x y1x 5y 4 +x y 1 x 4y3 x y 1 x 4y5 x y 1 x 5y3+ x y 1 x 5y4 x x 4y3y 5 +x x 4y 3 y5+x x 5y3y 4 x x 5y 3 y4 x 3y1x 4 y +x 3y1x 4 y 5 +x 3y1y x 5 x 3y1x 5 y 4 +x 3y 1 x 4 y x 3y 1 x 4 y5 x 3y 1 yx 5 +x 3y 1 x 5 y4 x 3x 4 yy 5 +x 3x 4 y y5+x 3yx 5 y 4 x 3y x 5 y4+x 3 y1x 4y x 3 y1x 4y 5 x 3 y1y x 5+x 3 y1x 5y 4 x 3 y 1 x 4y+x 3 y 1 x 4y5+x 3 y 1 yx 5 x 3 y 1 x 5y4+x 3 x 4yy 5 x 3 x 4y y5 x 3 yx 5y 4 +x 3 y x 5y4 y1x 4y x 5 +y1x 4x 5 y 3 +y1x 4 y x 5 y1x 4 x 5y 3 +y 1 x 4yx 5 y 1 x 4x 5 y3 y 1 x 4 yx 5+y 1 x 4 x 5y3 x 4yx 5 y 3 +x 4y x 5 y3+x 4 yx 5y 3 x 4 y x 5y3, C = x 1 x y 1 x 4y 3 x 1 x x 3y 1 y 4 x 1 x 3 y 1 x 4y +x 1 x x 3 y 1 y 4 x 1 x y 1 x 4 y 3 +x 1 x 3y 1 x 4 y x 1 x y 1 x 5y 3 + x 1 x x 3y 1 y 5 + x 1 x x 3y y 4 x 1 x x 4y y 3 + x 1 x 3 y 1 y x 5 x 1 x x 3 y 1 y 5 + x 1 x y 1 x 5 y 3 x 1 x 3y 1 y x 5 + x x 3 y 1 x 4y x x 3y 1 x 4 y x 1x x 3 y y 4 + x 1x x 4 y y 3 x 1 x y 1 x 4y 5 + x 1 x y 1 x 5y 4 + x 1 x y x 5y 3 x 1 x x 3y y 5 + x 1 x 3 x 4y y 3 x 1 y 1 x 4 y x 5 + x 1 y 1 x 4y x 5 x 1 x x 3 y 3 y 4 + x 1 x y 1 x 4 y 5 x 1 x y 1 x 5 y 4 x x 3 y 1 y x 5 x x 3 y 1 x 4y 3 + x x 3y 1 y x 5 + x 1x x 3 y y 5 + x 1x x 3 y 3 y 4 x 1x y x 5 y 3 x 1x 3 x 4 y y 3 + x x 3 y 1 x 4 y 3 x 1 x y x 5y 4 + x 1 x x 4y y 5 + x 1 x 3 y 1 x 4y 5 x 1 x 3 y 1 x 5y 4 x 1 x 3 y x 5y 3 + x 1 y 1 x 4 x 5y 3 x 1 y 1 x 4x 5 y 3 + x 1 x x 3 y 3 y 5 + x 1 x x 4 y 3 y 4 x 1 x 3y 1 x 4 y 5 + x 1 x 3y 1 x 5 y 4 x 1 x 3x 4 y y 4 + x x 3 y 1 x 5y 3 + x y 1 x 4 y x 5 x y 1 x 4y x 5 + x x 3y 1 x 4 y 4 x 1x x 3 y 3 y 5 x 1x x 4 y y 5 x 1x x 4 y 3 y 4 + x 1x y x 5 y 4 + x 1x 3 x 4 y y 4 + x 1x 3 y x 5 y 3 x x 3 y 1 x 4 y 4 x x 3 y 1 x 5 y 3 x 1 x 3 x 4y 3 y 5 + x 1 x 3 x 5y 3 y 4 + x 1 x 4 y x 5y 4 x 1 x x 4 y 4 y 5 x 1 x x 5 y 3 y 5 + x 1 x 3y x 5 y 5 + x x 3 y x 5y 4 x x 3 x 4y y 5 x y 1 x 4 x 5y 4 x x 4 y x 5y 3 x x 3y 1 x 5 y 5 + x x 3x 4 y y 5 x x 3y x 5 y 4 + x x 4y x 5 y 3 x 3 y 1 x 4 x 5y 3 + x 3 y 1 x 4x 5 y 3 + x 1x x 4 y 4 y 5 + x 1x x 5 y 3 y 5 + x 1x 3 x 4 y 3 y 5 x 1x 3 y x 5 y 5 x 1x 3 x 5 y 3 y 4 x 1x 4 y x 5 y 4 + x x 3 y 1 x 5 y 5 + x y 1 x 4 x 5 y 4 35
36 x 1 x 4 x 5y 3 y 4 + x 1 x x 5 y 4 y 5 + x 1 x 3x 4 y 4 y 5 x 1 x 4y x 5 y 5 + x x 3 x 4y 3 y 5 x x 3 x 5y 3 y 4 + x y 1 x 4x 5 y 5 + x 3 y 1 x 4 x 5y 4 + x 3 x 4 y x 5y 3 x 3 x 4y x 5 y 3 x 1x x 5 y 4 y 5 x 1x 3 x 4 y 4 y 5 + x 1x 4 y x 5 y 5 + x 1x 4 x 5 y 3 y 4 x x 3 x 4 y 3 y 5 + x x 3 x 5 y 3 y 4 x y 1 x 4 x 5 y 5 x 3y 1 x 4 x 5 y 4 x 1 x 3x 5 y 4 y 5 + x 1 x 4x 5 y 3 y 5 + x x 4 x 5y 3 y 4 x x 3x 4 y 4 y 5 x 3 y 1 x 4x 5 y 5 x 3 x 4 y x 5y 4 + x 1x 3 x 5 y 4 y 5 x 1x 4 x 5 y 3 y 5 + x x 3 x 4 y 4 y 5 x x 4 x 5 y 3 y 4 + x 3y 1 x 4 x 5 y 5 + x 3x 4 y x 5 y 4 + x x 3x 5 y 4 y 5 x x 4x 5 y 3 y 5 + x 3 x 4y x 5 y 5 x x 3 x 5 y 4 y 5 + x x 4 x 5 y 3 y 5 x 3x 4 y x 5 y 5, D = x 1x y y3y 4 x 1x y y3y 5 x 1x y y 3 y4+x 1x y y 3 y5+x 1x y y4y 5 x 1x y y 4 y5 x 1x 3 yy 3 y 4 + x 1x 3 yy 3 y 5 + x 1x 3 y y 3 y4 x 1x 3 y y 3 y5 x 1x 3 y 3 y4y 5 + x 1x 3 y 3 y 4 y5 + x 1x 4 yy 3 y 4 x 1x 4 yy 4 y 5 x 1x 4 y y3y 4 + x 1x 4 y y 4 y5 + x 1x 4 y3y 4 y 5 x 1x 4 y 3 y 4 y5 x 1yx 5 y 3 y 5 + x 1yx 5 y 4 y 5 + x 1y x 5 y3y 5 x 1y x 5 y4y 5 x 1x 5 y3y 4 y 5 + x 1x 5 y 3 y4y 5 x 1 x y 1 y3y 4 + x 1 x y 1 y3y 5 + x 1 x y 1 y 3 y4 x 1 x y 1 y 3 y5 x 1 x y 1 y4y 5 + x 1 x y 1 y 4 y5 + x 1 x 3y 1 yy 4 x 1 x 3y 1 yy 5 x 1 x 3y 1 y y4 + x 1 x 3y 1 y y5 + x 1 x 3y 1 y4y 5 x 1 x 3y 1 y 4 y5 x 1 y 1 x 4yy 3 + x 1 y 1 x 4yy 5 + x 1 y 1 x 4y y3 x 1 y 1 x 4y y5 x 1 y 1 x 4y3y 5 + x 1 y 1 x 4y 3 y5 + x 1 y 1 yx 5y 3 x 1 y 1 yx 5y 4 x 1 y 1 y x 5y3 + x 1 y 1 y x 5y4 + x 1 y 1 x 5y3y 4 x 1 y 1 x 5y 3 y4 + x x 3 y1y 3 y 4 x x 3 y1y 3 y 5 x x 3 y 1 y 3 y4 + x x 3 y 1 y 3 y5 + x x 3 y 3 y4y 5 x x 3 y 3 y 4 y5 x y1x 4 y 3 y 4 + x y1x 4 y 4 y 5 + x y1x 5 y 3 y 5 x y1x 5 y 4 y 5 + x y 1 x 4 y3y 4 x y 1 x 4 y 4 y5 x y 1 x 5 y3y 5 + x y 1 x 5 y4y 5 x x 4 y3y 4 y 5 + x x 4 y 3 y 4 y5 + x x 5 y3y 4 y 5 x x 5 y 3 y4y 5 x x 3y1y y 4 + x x 3y1y y 5 + x x 3y 1 y y4 x x 3y 1 y y5 x x 3y y4y 5 + x x 3y y 4 y5 + x y1x 4y y 3 x y1x 4y y 5 x y1y x 5y 3 + x y1y x 5y 4 x y 1 x 4y y3 + x y 1 x 4y y5 + x y 1 y x 5y3 x y 1 y x 5y4 + x x 4y y3y 5 x x 4y y 3 y5 x y x 5y3y 4 + x y x 5y 3 y4 + x 3y1x 4 y y 4 x 3y1x 4 y 4 y 5 x 3y1y x 5 y 5 + x 3y1x 5 y 4 y 5 x 3y 1 x 4 yy 4 + x 3y 1 x 4 y 4 y5 + x 3y 1 yx 5 y 5 x 3y 1 x 5 y4y 5 + x 3x 4 yy 4 y 5 x 3x 4 y y 4 y5 x 3yx 5 y 4 y 5 + x 3y x 5 y4y 5 x 3 y1x 4y y 3 + x 3 y1x 4y 3 y 5 + x 3 y1y x 5y 3 x 3 y1x 5y 3 y 4 + x 3 y 1 x 4yy 3 x 3 y 1 x 4y 3 y5 x 3 y 1 yx 5y 3 + x 3 y 1 x 5y 3 y4 x 3 x 4yy 3 y 5 + x 3 x 4y y 3 y5 + x 3 yx 5y 3 y 4 x 3 y x 5y 3 y4 + y1x 4y x 5 y 5 y1x 4x 5 y 3 y 5 y1x 4 y x 5y 4 + y1x 4 x 5y 3 y 4 y 1 x 4yx 5 y 5 + y 1 x 4x 5 y3y 5 + y 1 x 4 yx 5y 4 y 1 x 4 x 5y3y 4 + x 4yx 5 y 3 y 5 x 4y x 5 y3y 5 x 4 yx 5y 3 y 4 + x 4 y x 5y3y 4, E = x 1x x 3 y y4 x 1x x 3 y y5 x 1x x 3 y 3 y4+x 1x x 3 y 3 y5 x 1x x 4 y y3+x 1x x 4 y y5+ x 1x x 4 y3y 4 x 1x x 4 y 4 y5 + x 1x y x 5 y3 x 1x y x 5 y4 x 1x x 5 y3y 5 + x 1x x 5 y4y 5 + x 1x 3 x 4 yy 3 x 1x 3 x 4 yy 4 x 1x 3 x 4 y 3 y5 + x 1x 3 x 4 y 4 y5 x 1x 3 yx 5 y 3 + x 1x 3 yx 5 y 5 + x 1x 3 x 5 y 3 y4 x 1x 3 x 5 y4y 5 + x 1x 4 yx 5 y 4 x 1x 4 yx 5 y 5 x 1x 4 x 5 y3y 4 + x 1x 4 x 5 y3y 5 x 1 x x 3 y 1 y4 + x 1 x x 3 y 1 y5 + x 1 x x 3 y 3 y4 x 1 x x 3 y 3 y5 + x 1 x y 1 x 4 y3 x 1 x y 1 x 4 y5 x 1 x y 1 x 5 y3 + x 1 x y 1 x 5 y4 x 1 x x 4 y3y 4 + x 1 x x 4 y 4 y5 + x 1 x x 5 y3y 5 x 1 x x 5 y4y 5 + x 1 x x 3y 1 y4 x 1 x x 3y 1 y5 x 1 x x 3y y4 + x 1 x x 3y y5 x 1 x y 1 x 4y3 + x 1 x y 1 x 4y5 + x 1 x y 1 x 5y3 x 1 x y 1 x 5y4 + x 1 x x 4y y3 x 1 x x 4y y5 x 1 x y x 5y3 + x 1 x y x 5y4 x 1 x 3y 1 x 4 y + x 1 x 3y 1 x 4 y5 + x 1 x 3y 1 yx 5 x 1 x 3y 1 x 5 y4 + x 1 x 3x 4 yy 4 x 1 x 3x 4 y 4 y5 x 1 x 3yx 5 y 5 + x 1 x 3x 5 y4y 5 + x 1 x 3 y 1 x 4y x 1 x 3 y 1 x 4y5 x 1 x 3 y 1 yx 5 + x 1 x 3 y 1 x 5y4 x 1 x 3 x 4yy 3 + x 1 x 3 x 4y 3 y5 + x 1 x 3 yx 5y 3 x 1 x 3 x 5y 3 y4 x 1 y 1 x 4yx 5 + x 1 y 1 x 4x 5 y3 + 36
37 x 1 y 1 x 4 yx 5 x 1 y 1 x 4 x 5y3 + x 1 x 4yx 5 y 5 x 1 x 4x 5 y3y 5 x 1 x 4 yx 5y 4 + x 1 x 4 x 5y3y 4 x x 3 y1x 4 y 3 + x x 3 y1x 4 y 4 + x x 3 y1x 5 y 3 x x 3 y1x 5 y 5 + x x 3 x 4 y 3 y5 x x 3 x 4 y 4 y5 x x 3 x 5 y 3 y4 + x x 3 x 5 y4y 5 x y1x 4 x 5 y 4 + x y1x 4 x 5 y 5 + x x 4 x 5 y3y 4 x x 4 x 5 y3y 5 + x x 3y1x 4 y x x 3y1x 4 y 4 x x 3y1y x 5 + x x 3y1x 5 y 5 x x 3x 4 y y5 + x x 3x 4 y 4 y5 + x x 3y x 5 y4 x x 3x 5 y4y 5 x x 3 y1x 4y + x x 3 y1x 4y 3 + x x 3 y1y x 5 x x 3 y1x 5y 3 + x x 3 x 4y y5 x x 3 x 4y 3 y5 x x 3 y x 5y4 + x x 3 x 5y 3 y4 + x y1x 4y x 5 x y1x 4x 5 y 5 x y1x 4 y x 5 + x y1x 4 x 5y 4 x x 4y x 5 y3 + x x 4x 5 y3y 5 + x x 4 y x 5y3 x x 4 x 5y3y 4 + x 3y1x 4 x 5 y 4 x 3y1x 4 x 5 y 5 x 3x 4 yx 5 y 4 + x 3x 4 yx 5 y 5 x 3 y1x 4x 5 y 3 + x 3 y1x 4x 5 y 5 + x 3 y1x 4 x 5y 3 x 3 y1x 4 x 5y 4 + x 3 x 4yx 5 y 3 x 3 x 4yx 5 y 5 x 3 x 4 yx 5y 3 + x 3 x 4 yx 5y 4, F = x 1x x 3 y y 4 y5 x 1x x 3 y y4y 5 +x 1x x 3 y 3 y4y 5 x 1x x 3 y 3 y 4 y5 +x 1x x 4 y y3y 5 x 1x x 4 y y 3 y5 x 1x x 4 y3y 4 y 5 +x 1x x 4 y 3 y 4 y5 x 1x y x 5 y3y 4 +x 1x y x 5 y 3 y4+x 1x x 5 y3y 4 y 5 x 1x x 5 y 3 y4y 5 x 1x 3 x 4 yy 3 y 5 +x 1x 3 x 4 yy 4 y 5 +x 1x 3 x 4 y y 3 y5 x 1x 3 x 4 y y 4 y5+x 1x 3 yx 5 y 3 y 4 x 1x 3 yx 5 y 4 y 5 x 1x 3 y x 5 y 3 y4+x 1x 3 y x 5 y4y 5 x 1x 4 yx 5 y 3 y 4 +x 1x 4 yx 5 y 3 y 5 +x 1x 4 y x 5 y3y 4 x 1x 4 y x 5 y3y 5 +x 1 x x 3 y 1 y4y 5 x 1 x x 3 y 1 y 4 y5 x 1 x x 3 y 3 y4y 5 +x 1 x x 3 y 3 y 4 y5 x 1 x y 1 x 4 y3y 5 + x 1 x y 1 x 4 y 3 y5+x 1 x y 1 x 5 y3y 4 x 1 x y 1 x 5 y 3 y4+x 1 x x 4 y3y 4 y 5 x 1 x x 4 y 3 y 4 x 1 x x 5 y3y 4 y 5 + x 1 x x 5 y 3 y4y 5 x 1 x x 3y 1 y4y 5 +x 1 x x 3y 1 y 4 y5+x 1 x x 3y y4y 5 x 1 x x 3y y 4 y5+x 1 x y 1 x 4y3y 5 x 1 x y 1 x 4y 3 y5 x 1 x y 1 x 5y3y 4 +x 1 x y 1 x 5y 3 y4 x 1 x x 4y y3y 5 +x 1 x x 4y y 3 y5+x 1 x y x 5y3y 4 x 1 x y x 5y 3 y4+x 1 x 3y 1 x 4 yy 5 x 1 x 3y 1 x 4 y y5 x 1 x 3y 1 yx 5 y 4 +x 1 x 3y 1 y x 5 y4 x 1 x 3x 4 yy 4 y 5 + x 1 x 3x 4 y y 4 y5+x 1 x 3yx 5 y 4 y 5 x 1 x 3y x 5 y4y 5 x 1 x 3 y 1 x 4yy 5 +x 1 x 3 y 1 x 4y y5+x 1 x 3 y 1 yx 5y 4 x 1 x 3 y 1 y x 5y4+x 1 x 3 x 4yy 3 y 5 x 1 x 3 x 4y y 3 y5 x 1 x 3 yx 5y 3 y 4 +x 1 x 3 y x 5y 3 y4+x 1 y 1 x 4yx 5 y 3 x 1 y 1 x 4y x 5 y3 x 1 y 1 x 4 yx 5y 3 +x 1 y 1 x 4 y x 5y3 x 1 x 4yx 5 y 3 y 5 +x 1 x 4y x 5 y3y 5 +x 1 x 4 yx 5y 3 y 4 x 1 x 4 y x 5y3y 4 +x x 3 y1x 4 y 3 y 5 x x 3 y1x 4 y 4 y 5 x x 3 y1x 5 y 3 y 4 +x x 3 y1x 5 y 4 y 5 x x 3 y 1 x 4 y 3 y5+ x x 3 y 1 x 4 y 4 y5+x x 3 y 1 x 5 y 3 y4 x x 3 y 1 x 5 y4y 5 +x y1x 4 x 5 y 3 y 4 x y1x 4 x 5 y 3 y 5 x y 1 x 4 x 5 y3y 4 + x y 1 x 4 x 5 y3y 5 x x 3y1x 4 y y 5 +x x 3y1x 4 y 4 y 5 +x x 3y1y x 5 y 4 x x 3y1x 5 y 4 y 5 +x x 3y 1 x 4 y y5 x x 3y 1 x 4 y 4 y5 x x 3y 1 y x 5 y4+x x 3y 1 x 5 y4y 5 +x x 3 y1x 4y y 5 x x 3 y1x 4y 3 y 5 x x 3 y1y x 5y 4 + x x 3 y1x 5y 3 y 4 x x 3 y 1 x 4y y5+x x 3 y 1 x 4y 3 y5+x x 3 y 1 y x 5y4 x x 3 y 1 x 5y 3 y4 x y1x 4y x 5 y 3 + x y1x 4x 5 y 3 y 5 +x y1x 4 y x 5y 3 x y1x 4 x 5y 3 y 4 +x y 1 x 4y x 5 y3 x y 1 x 4x 5 y3y 5 x y 1 x 4 y x 5y3+ x y 1 x 4 x 5y3y 4 x 3y1x 4 y x 5 y 4 +x 3y1x 4 y x 5 y 5 +x 3y 1 x 4 yx 5 y 4 x 3y 1 x 4 yx 5 y 5 +x 3 y1x 4y x 5 y 3 x 3 y1x 4y x 5 y 5 x 3 y1x 4 y x 5y 3 +x 3 y1x 4 y x 5y 4 x 3 y 1 x 4yx 5 y 3 +x 3 y 1 x 4yx 5 y 5 +x 3 y 1 x 4 yx 5y 3 x 3 y 1 x 4 yx 5y 4. 37
Bevezetés az elméleti zikába
Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Kúpszeletek Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 2011 TARTALOMJEGYZÉK 6 TARTALOMJEGYZÉK Azokat a görbéket, amelyeknek egyenlete
Részletesebben8. előadás. Kúpszeletek
8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =
RészletesebbenKoordináta geometria III.
Koordináta geometria III. TÉTEL: A P (x; y) pont akkor és csak akkor illeszkedik a K (u; v) középpontú r sugarú körre (körvonalra), ha (x u) 2 + (y v) 2 = r 2. Ez az összefüggés a K (u; v) középpontú r
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Írd fel a K (0; 2) középpontú 7 sugarú kör egyenletét! A keresett kör egyenletét felírhatjuk a képletbe való behelyettesítéssel: x 2 + (y + 2) 2 = 49. 2. Írd fel annak a körnek az egyenletét,
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (középszint)
Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy
RészletesebbenI. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:
I. Vektorok 1. Vektorok összege Általánosan: Az ábra alapján Adott: a(4; 1) és b(; 3) a + b (4 + ; 1 + 3) = (6; ) a(a 1 ; a ) és b(b 1 ; b ) a + b(a 1 + b 1 ; a + b ). Vektorok különbsége Általánosan:
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenSzámítási feladatok a Számítógépi geometria órához
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát
RészletesebbenKoordinátageometria Megoldások
005-0XX Középszint Koordinátageometria Megoldások 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 + 4 + 1 3 F ; = F ;1 ) Egy kör sugarának
Részletesebben, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD
Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kör érintôje 7 9 A húr hossza: egység 9 A ( ) ponton átmenô legrövidebb húr merôleges a K szakaszra, ahol K az adott kör középpontja, feltéve, hogy a kör belsejében van
RészletesebbenKoordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Koordinátageometria M veletek vektorokkal grakusan 1. Az ABCD négyzet oldalvektorai közül a = AB és b = BC. Adja meg az AC és BD vektorokat a
RészletesebbenKoordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )
Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok./ Határozd meg az AB szakasznak azt a pontját, amely a szakaszt : ha A ( ; és a B ( ; 8!./ Adott az A ( 3 ; 5 és a ( ; 6 B pont. Számítsd ki az AB vektor
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 14 XIV NEVEZETES GÖRbÉk 1 AZ EGYEnES EGYEnLETE A és pontokon átmenő egyenes egyenlete: (1), Az hányados neve iránytényező (iránytangens, meredekség) A ponton átmenő, m iránytangensű
Részletesebben2014/2015. tavaszi félév
Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 6 VI TÉRGÖRbÉk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk A térgörbe (1) alakú egyenletével írható le Ez a vektoregyenlet egyenértékű az (2) skaláris egyenletrendszerrel A térgörbe három nevezetes
RészletesebbenOktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont
Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?
RészletesebbenAnalitikus térgeometria
5. fejezet Analitikus térgeometria Kezd és végpontjuk koordinátáival adott vektorok D 5.1 A koordináta-rendszer O kezd pontjából a P pontba mutató OP kötött vektort a P pont helyvektorának nevezzük. T
RészletesebbenVektorok és koordinátageometria
Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,
RészletesebbenNagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre
Részletesebbenegyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.
Magyar Ifjúság. X. TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK A trigonometrikus egyenletrendszerek megoldása során kísérletezhetünk új változók bevezetésével, azonosságok alkalmazásával, helyettesítő módszerrel vagy más,
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
Részletesebbenx = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?
. Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenSkaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.
1 Összeadás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor az összegük a + b (7 + (-2); 3 + 4) = (5; 7) Kivonás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor a különbségük a b (7 - (-2); 3-4)=(9; - 1) Valós számmal való
RészletesebbenLineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31
Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós
Részletesebben25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1
6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (emelt szint)
Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik
Részletesebben9. előadás. Térbeli koordinátageometria
9. előadás Térbeli koordinátageometria Koordinátageometria a térben Descartes-féle koordinátarendszerben dolgozunk. A legegyszerűbb alakzatokat fogjuk vizsgálni. Az ezeket leíró egyenletek első-, vagy
RészletesebbenLineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek
Lineáris algebra 2 Filip Ferdinánd filipferdinand@bgkuni-obudahu sivabankihu/jegyzetek 2015 december 7 Filip Ferdinánd 2016 februar 9 Lineáris algebra 2 1 / 37 Az el adás vázlata Determináns Determináns
Részletesebben15. Koordinátageometria
I. Elméleti összefoglaló Koordinátákkal adott vektorok 15. Koordinátageometria Ha a(a ; a ) és b(b ; b ) a sík két vektora, λ valós szám, akkor az a vektor hossza: a = a + a a két vektor összege : a +
Részletesebben15. Koordinátageometria
I. Elméleti összefoglaló Koordinátákkal adott vektorok 15. Koordinátageometria Ha a(a ; a ) és b(b ; b ) a sík két vektora, λ valós szám, akkor az a vektor hossza: a = a + a a két vektor összege : a +
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
Részletesebben= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1
Egyenes és sík a térben Elméleti áttekintés Az egyenes paraméteres egyenlete: X = u 1 λ + x 0 Y = u λ + y 0, Z = u λ + z 0 ahol a λ egy valós paraméter Az u = (u 1, u, u ) az egyenes irányvektora és P
RészletesebbenVektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,
RészletesebbenGeometria II gyakorlatok
Geometria II gyakorlatok Kovács Zoltán Copyright c 2011 Last Revision Date: 2012. május 8. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát technikával készült, a megjelenés
RészletesebbenArany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2014/2015-ös tanév első (iskolai) forduló Haladók II. kategória
Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 01/01-ös tanév első iskolai) forduló Haladók II. kategória Megoldások és javítási útmutató 1. Adott az alábbi két egyenletrendszer:
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
Részletesebben2) A koordinátázott síkban adva van egy E ellipszis, melyet az x2
1. feladatsor (Kúpszeletekre vonatkozó feladatok) Ha egy feladatban síkbeli koordinátákat alkalmazunk, akkor azok egy derékszög koordinátarendszerre vonatkoznak, melynek kezd pontja O és ortonormált alapvektorai
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék oktatási segédanyag Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 01. Köszönetnyilvánítás Az
RészletesebbenEgyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások
) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek - megoldások Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások a) Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenletet! = 6 (5 pont) b) Oldja
Részletesebben3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge 120 0 -os! α =. 4cos 2
3... Egyenes szíjhatás esetén milyen hosszú szíj szükséges 50 cmes és 6 cm-es sugarú tárcsák összekapcsolásához, ha a tárcsák tengelyeinek távolsága 335 cm? 3... Csónakkal akarunk a folyó túlsó partjára
RészletesebbenMatematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.
Matematika 11 Koordináta geometria Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A
RészletesebbenÉrettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5
Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5
Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5 2003. Próba/ 13. Adott egy háromszög három csúcspontja a koordinátáival: A( 4; 4), B(4; 4) és C( 4; 8). Számítsa ki a C csúcsból induló súlyvonal és az A csúcsból
RészletesebbenANALÍZIS II. Példatár
ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3
RészletesebbenMatematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < 2015. szeptember 27.
Matematika 10 Másodfokú egyenletek Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A
RészletesebbenTrigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )
Trigonometria Megoldások Trigonometria - megoldások ) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) akkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű!
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.
Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y
RészletesebbenA keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = 1. Az adott kör középpontjának koordinátái: K1( 4; 2)
55 A kör 87 8 A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = Az adott kör középpontjának koordinátái: K( ; ) és a sugara r =, az adott pont P(; ) Ekkor KP = és KK = () ( u ) + ( v ) =, () ( u ) +
RészletesebbenMátrixok 2017 Mátrixok
2017 számtáblázatok" : számok rendezett halmaza, melyben a számok helye két paraméterrel van meghatározva. Például lineáris egyenletrendszer együtthatómátrixa 2 x 1 + 4 x 2 = 8 1 x 1 + 3 x 2 = 1 ( 2 4
RészletesebbenKoordináta-geometria. Fogalom. Jelölés. Tulajdonságok, definíciók
Koordináta-geometria Fogalom Ezen a helyen találkozik össze a számtan és a mértan. Körök, egyenesek, háromszögek és más egyéb alakzatok, de nem szerkesztenünk kell, vagy méricskélni, hanem számolni, viszont
RészletesebbenMegoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7
A = {1; 3; 5; 7; 9} A B = {3; 5; 7} A/B = {1; 9} Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 Azonos alapú hatványokat
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
RészletesebbenA kör. A kör egyenlete
A kör egyenlete A kör A kör egyenlete 8 a) x + y 6 b) x + y c) 6x + 6y d) x + y 9 8 a) x + y 6 + 9 b) x + y c) x + y a + b 8 a) (x - ) + (y - ) 9, rendezve x + y - 8x - y + b) x + y - 6x - 6y + c) x +
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenGeometria II gyakorlatok
Geometria II gyakorlatok Kovács Zoltán Copyright c 2011 Last Revision Date: 2011. november 29. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát technikával készült, a megjelenés
Részletesebben20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek.
. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek. Először megadom a síkbeli definíciójukat, mert ez alapján vezetjük le az egyenletüket. Alakzat
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
Részletesebben6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?
6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.
RészletesebbenTárgy. Forgóasztal. Lézer. Kamera 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL
3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL. Bevezetés A lézeres letapogatás a ma elérhet legpontosabb 3D-s rekonstrukciót teszi lehet vé. Alapelve roppant egyszer : egy lézeres csíkkal megvilágítjuk a tárgyat.
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek V.
Egyenletek, egyenlőtlenségek V. DEFINÍCIÓ: (Másodfokú egyenlet) Az ax + bx + c = 0 alakban felírható egyenletet (a, b, c R; a 0), ahol x a változó, másodfokú egyenletnek nevezzük. TÉTEL: Az ax + bx + c
Részletesebben5. fejezet. Differenciálegyenletek
5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y
RészletesebbenNémeth László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa
Németh László Matematikaverseny 007. április 16. A 9-10. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak 9. osztályosoknak 1. feladat a) Vegyük észre, hogy 7 + 5 felírható 1 + 3 + 6 + alakban, így
RészletesebbenHajder Levente 2018/2019. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2018/2019. II. félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint egy kis ablakra
RészletesebbenMatematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
RészletesebbenA hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje
A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a
RészletesebbenHajder Levente 2014/2015. tavaszi félév
Hajder Levente hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint
RészletesebbenARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY
Koszinusztétel Tétel: Bármely háromszögben az egyik oldal négyzetét megkapjuk, ha a másik két oldal négyzetének összegéből kivonjuk e két oldal és az általuk közbezárt szög koszinuszának kétszeres szorzatát.
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor
Okta tási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 0/0 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA). forduló - megoldások. Az valós számra teljesül a 3 sin sin cos sin egyenlőség. Milyen értékeket
Részletesebbenb) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2
1) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) b) c) ( ) ) Határozza meg az 1. feladatban megadott, ; intervallumon
RészletesebbenAnalitikus térgeometria
Analitikus térgeometria Wettl Ferenc el adása alapján 2015.09.21. Wettl Ferenc el adása alapján Analitikus térgeometria 2015.09.21. 1 / 23 Tartalom 1 Egyenes és sík egyenlete Egyenes Sík 2 Alakzatok közös
RészletesebbenA másod- és harmadfokú egyenletek nomogramjai
A másod- és harmadfokú egyenletek nomogramjai Bálint Roland és Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, balint.roland@virt.uni-pannon.hu, szalkai@almos.uni-pannon.hu 07..8. Kivonat A másodfokú egyenletet
RészletesebbenLineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport
Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport 1. Egy egyenesre esnek-e az A (2, 5, 1), B (5, 17, 7) és C (3, 9, 3) pontok? 5 pont Megoldás: Nem, mert AB (3, 12,
RészletesebbenKoordináta-geometria II.
Koordináta-geometria II. DEFINÍCIÓ: (Alakzat egyenlete) A síkon adott egy derékszögű koordináta rendszer. A síkban levő alakzat egyenlete olyan f (x, y) = 0 egyenlet, amelyet azoknak és csak azoknak a
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd
RészletesebbenVIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja
VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3
RészletesebbenDierenciálgeometria feladatsor
Dierenciálgeometria feladatsor 1. Görbék paraméterezése 1. Határozzuk meg az alábbi ponthalmazok egy paraméteres el állítását: a a, b középpontú, r sugarú kör a síkban; b y = mx + b egyenlettel leírt egyenes
RészletesebbenAz egyenes és a sík analitikus geometriája
Az egyenes és a sík analitikus geometriája Az egyenes a kétdimenziós koordinátarendszerben A kétdimenziós koordinátarendszerben az egyenest egy n(a, B) normálvektorával és egy r 0 helyvektorú P(x 0,y 0
RészletesebbenDiszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.
1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű
RészletesebbenHelyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben
Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben. Rajzold meg az alábbi helyvektorokat a derékszögű koordináta-rendszerben, majd számítsd ki a hosszúságukat! a) (4 ) b) ( 5 ) c) ( 6 ) d) (4 )
Részletesebben5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
RészletesebbenGeometriai példatár 2.
Geometriai példatár 2 Metrikus feladatok Baboss, Csaba, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Szabó, Gábor, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geometriai példatár 2: Metrikus feladatok
RészletesebbenExponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek
Eponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek. Hatványozási azonosságok. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! a) 8 b) 4 c) d) 7 e) f) 9 0, g) 0, 9 h) 6 0, 7,, i) 8 j) 6 k) 4 l) 49,.
RészletesebbenA KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek
10. gyakorlat Mátrixok sajátértékei és sajátvektorai Azt mondjuk, hogy az A M n mátrixnak a λ IR szám a sajátértéke, ha létezik olyan x IR n, x 0 vektor, amelyre Ax = λx. Ekkor az x vektort az A mátrix
Részletesebben5. Analitikus térgeometria (megoldások) AC = [2, 3, 6], (z + 5) 2 következik. Innen z = 5 3. A keresett BA BC = [3, 2, 8],
(megoldások) 1. Alkalmazzuk a T 5. tételt: AB = [ 1, +, 0+] = [1, 1, ], AC = [,, 6], AD = [,, 9].. A P pontnak az origótól mért távolsága az OP helyvektor hosszával egyenl. OA = 4 + ( ) + ( 4) = 6, OB
RészletesebbenKOORDINÁTA-GEOMETRIA
XIV. Témakör: feladatok 1 Huszk@ Jenő XIV.TÉMAKÖR Téma A pont koordinátageometriája A kör koordinátageometriája KOORDINÁTA-GEOMETRIA A projekt típus ú feladatok tartalmi szintézise A feladat sorszáma Oldal
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs
Részletesebben(a b)(c d)(e f) = (a b)[(c d) (e f)] = = (a b)[e(cdf) f(cde)] = (abe)(cdf) (abf)(cde)
2. házi feladat 1.feladat a b)c d)e f) = a b)[c d) e f)] = = a b)[ecdf) fcde)] = abe)cdf) abf)cde) 2.feladat a) Legyen a két adott pontunk helyzete A = 0, 0), B = 1, 0), továbbá legyen a távolságok aránya
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenFüggvények vizsgálata
Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek megoldásához!
RészletesebbenAbszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások
Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és b) jelű egyenletnek pontosan egy megoldása van, a c) és d) jelű egyenletnek viszont nincs megoldása
RészletesebbenGazdasági Matematika I. Megoldások
. (4.feladatlap/2) Gazdasági Matematika I. Di erenciálszámítás alkalmazásai Megoldások a) Határozza meg az f(x) x 6x 2 + függvény x 2 helyen vett érint½ojének az egyenletét. El½oször meghatározzuk a pont
Részletesebben3 függvény. Számítsd ki az f 4 f 3 f 3 f 4. egyenlet valós megoldásait! 3 1, 3 és 5 3 1
Érettségi, M, I-es feladatsor, természettudomány.. Számítsd ki a C! összeget! log 4. Határozd meg a. Számítsd ki az egyenlet valós megoldásait! összeg értékét, ha és az 4. Adott az f : 0,, f. Adottak az
Részletesebben