Ellipszisekr½ol részletesen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ellipszisekr½ol részletesen"

Átírás

1 Ellipszisekr½ol részletesen dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Kivonat A mindennapi életben a kör alakú tárgyakat (is), például közlekedési táblákat, legtöbbször oldalról nézzük, aminek következményeként ellipszisekként látjuk ½oket. Mivel a szakirodalomban az egyenes és ferde ellipszisek egyenletei vagy csak nagyon speciális vagy csak nagyon általános esetekben találhatók meg, s½ot magyar nyelven még kevesebbet, ezért nagyon sok képletet magunknak kellett levezetnünk, amiket most közreadunk. Kutatásunk a GINOP projekt támogatásával készült. Haladvany-Kiadvany,

2 TARTALOM A) Egyenes állású ellipszisek o. I. Egyenes állású ellipszisek egyenlete o. II. Egyenes állású ellipszisek érint½oi o. III. Egyenes állású ellipszis megadása pontjaival o. III.o) Három pontra illeszked½o kör egyenlete o. III.a) Három pontra illeszked½o ellipszis egyenlete o. III.b) Négy pontra illeszked½o ellipszis egyenlete o. III.c) A végeredmény o. III.d) Összefoglalva o. III.e) Példa o. IV. Egyenes állású ellipszisek görbülete o. IV.a) Pontbeli görbület o. IV.b) A görbület függése a távolságtól o. B) Ferde állású ellipszisek o. V. A koordinátarendszer elforgatása o. VI. Ferde ellipszisek egyenlete o. VII. Ferde ellipszisek érint½oi o. VIII. Ferde ellipszisek megadása pontjaival o. VIII.a) Másodfokú görbék o. VIII.b) Általános ellipszisek o. VIII.c) Az ellipszisek adatai o. IX. Ferde ellipszisek görbülete o. X. Lineáris transzformációk o. Hivatkozások o. Függelék o.

3 A) Egyenes állású ellipszisek Legegyszer½ubb eset az, amikor az ellipszis tengelyei párhuzamosak a koordiátatengelyekkel (vagyis a kép éleivel), ekkor egyenes állású ellipszisr½ol beszélünk, és az (1) egyenletet kanonikus egyenletnek nevezzük. I. Egyenes állású ellipszisek egyenlete Közismert, hogy az (u; v) középpontú, a és b féltengely½u ellipszis egyenlete paraméteresen: kör esetén (x u) a + x = a cos (t) + u y = b sin (t) + v (y v) b = 1, (1) (0 t ), () a = b = r és (x u) + (y v) = r. (3) Az ellipszis és tengelyeinek metszéspontjai nyilván az A 1; (u a; v) és B 1; (u; v b) (4) pontok, amelyeket mi "csúcspontok" -nak fogunk hívni. Hasznosak lesznek még az alábbi q hányados és az e excentricitás jelölések is (a b esetén): a q = és e = p 1 q. (5) b 3

4 II. Egyenes állású ellipszisek érint½oi A görbe egy adott P 0 (x 0 ; y 0 ) pontjában (vagyis ha az (x 0 ; y 0 ) pontra (1) teljesül) húzott érint½o egyenes egyenlete ([HGy], [HM1]): vagyis y = y 0 (x 0 u) a (x u) + (y 0 v) b (y v) = 1 (6) b vagy a szokásos alakban: aminek meredeksége v 1 a (u x) (x 0 u) + v (y 0 v) + b b y = b (x 0 u) a (y 0 v) x + b (x 0 u) a (y 0 v) u + b y 0 v + v, (8) (7) m = b (u x 0 ) a (v y 0 ) ha y 0 6= v, (9) és persze y 0 = v esetén az érint½o függ½oleges, pontosabban (1) miatt x 0 = u a, ami a függ½oleges érint½o egyenlete. Másképpen: (6) -ból az érint½o normálvektora és irányvektora:! x0 u y 0 v ne = ;,! y0 v u x 0 ve = ; a b b a (10) Megjegyzés: kör esetén! n e k! P 0 O. 4

5 III. Egyenes állású ellipszis megadása pontjaival III.o) Három pontra illeszked½o kör egyenlete Három adott P i (x i ; y i ) (i = 1; ; 3) pontra illeszked½o kör egyenlete ([Sz1]) ahol vagyis u H = (x u H ) + (y v H ) = r H (11) u H = A1; y det 1 y A 1;3 y 1 y 3 (1) x1 x 4 det y 1 y x 1 x 3 y 1 y 3 A 1; (y 1 y 3 ) A 1;3 (y 1 y ) [(x 1 x ) (y 1 y 3 ) (x 1 x 3 ) (y 1 y )], (13) vagyis és v H = v H = x1 x det A 1; x 1 x 3 A 1;3 (14) x1 x 4 det y 1 y x 1 x 3 y 1 y 3 A 1;3 (x 1 x ) A 1; (x 1 x 3 ) [(x 1 x ) (y 1 y 3 ) (x 1 x 3 ) (y 1 y )] r H = (15) q (x 1 u) + (y 1 v) (16) ahol A 1; = x 1 x + y 1 y, A1;3 = x 1 x 3 + y 1 y 3. (17) 5

6 Megjegyzés: (13) és (15) nevez½oje pontosan akkor 0, ha a det sorai párhuzamosak,!! vagyis P 1 P k P 1 P 3 vagyis a három pont egy egyenesen van (kollineárisak). III.a) Három pontra illeszked½o ellipszis egyenlete Három adott P i (x i ; y i ) (i = 1; ; 3) pontra illeszked½o ellipszis egyenletét keressük. [WE] képlete (nincs [WM]-ban): (x x 1 )(x x ) + q(y y 1 )(y y ) (y y 1 )(x x ) (x x 1 )(y y ) = (x 3 x 1 )(x 3 x ) + q(y 3 y 1 )(y 3 y ) (y 3 y 1 )(x 3 x ) (x 3 x 1 )(y 3 y ), determinánsokkal: (ld. [WE]) (18) (! z! z1 ) q (! z det ((! z! z1 ); (! z! z )! z )) = (! z! 3 z1 ) q (! z! 3 z ) det ((! z! 3 z1 ); (! z! 3 z )) (19) ahol! z i = (x i ; y i ) és! u q! v := u1 v 1 + qu v (0) a módosított skaláris szorzat (q = 1 esetén a szokásos skaláris szorzat). Nyilván körnél q = 1. Figyelem: A (18) bal oldali tört nevez½ojében is van x és y, vagyis (18) egy többszörösen implicit függvény! (18) -at nyilván át kell rendeznünk, hogy (1) alakú legyen, ezt a fejezet végén (33)-(39) között adjuk meg. A jobboldali tört nevez½oje pontosan akkor 0, ha a det sorai párhuzamosak, vagyis!!!! P 3 P 1 k P 3 P illetve P P 1 k P P, vagyis a három pont kollineáris. Ha ismerjük q értékét, akkor három pont (18) -ban megadja az ellipszis egyenletét. Ha q értéke nem ismert, akkor négy pontra van szükségünk, és a következ½o alfejezetben leírt számításokat kell alkalmaznunk. 6

7 III.b) Négy pontra illeszked½o ellipszis egyenlete Ha nem ismerjük q értékét, akkor négy pont szükséges az ellipszis megadásához: a P 4 pont rajta van a P 1 ; P ; P 3 pontok által meghatározott ellipszisen, vagyis (18) -ba behelyettesítve kapjuk: (x 4 x 1 )(x 4 x ) + q (y 4 y 1 )(y 4 y ) (y 4 y 1 )(x 4 x ) (x 4 x 1 )(y 4 y ) vagy rövidebben: = (x 3 x 1 )(x 3 x ) + q (y 3 y 1 )(y 3 y ) (y 3 y 1 )(x 3 x ) (x 3 x 1 )(y 3 y ) (1), ahol B x q B y 414 C 414 = Bx q B y 313 C 313 () B x 414 = (x 4 x 1 ) (x 4 x ), B y 414 = (y 4 y 1 ) (y 4 y ), (3) B x 313 = (x 3 x 1 ) (x 3 x ), B y 313 = (y 3 y 1 ) (y 3 y ), (4) y4 y C 414 = (y 4 y 1 ) (x 4 x ) (x 4 x 1 ) (y 4 y ) = det 1 x 4 x 1 y 4 y x 4 x, (5) y3 y C 313 = (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (x 3 x 1 ) (y 3 y ) = det 1 x 3 x 1 y 3 y x 3 x. (6) A () -ben szerepl½o mennyiséget (37)-t½ol kezdve E -vel fogjuk jelölni. A () egyenlet megoldása: 7

8 B x q = 414 B313 x B y 313 B y 414 = C 414 C 313 C 313 C 414 (7) vagy másképpen: vagy q = ( 1) Bx 313C 414 B x 414C 313 B y 313C 414 B y 414C 313 (8) q = illetve, a négy pont koordinátáival közvetlenül felírva: B x det 313 C 313 B414 x C 414 B y, (9) 313 C det 313 B y 414 C 414 q = (x 3 x 1 ) (x 3 x ) (y 4 y 1 ) (x 4 x ) + (x 4 x 1 ) (x 4 x ) (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (y 3 y 1 ) (y 3 y ) (y 4 y 1 ) (x 4 x ) (y 4 y 1 ) (y 4 y ) (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (30) feltéve, ha a nevez½o nem nulla, azaz, B y 313C 414 6= B y 414C 313, (31) vagy részletesen: (y 3 y 1 ) (y 3 y ) (y 4 y 1 ) (x 4 x ) 6= (y 4 y 1 ) (y 4 y ) (y 3 y 1 ) (x 3 x ). (3) Vigyázzunk: q > 0, azaz q csak pozitív lehet! Továbbá q = a b csak a és b hányadosát adja meg, konkrét értékét nem! A következ½o fejezet (33) - (39) összefüggéseib½ol kapjuk meg a és b pontos értékeit! Nyilvánvalóan q = 1 pontosan akkor, ha a négy pont egy körön van. 8

9 III.c) A végeredmény A (18) egyenletet átalakíthatjuk (1) alakúra, felhasználjuk a (18) és () összefüggéseket és a (3) - (6) rövidítéseket 1). A végeredmény a következ½o: (x U) + q (y V ) = F (33) azaz ahol (x U) + F (y V ) F=q U = E (y y 1 ) + x + x 1 = 1 (34) (35) V = E (x 1 x ) + q (y + y 1 ) q = E (x 1 x ) q + y + y 1 (36) és tehát E = Bx q B y 313 C 313, F = U + qv W (37) W = x 1 x + qy 1 y + E (x 1 y x y 1 ) (38) u = U, v = V, a = F és b = F q, (39) q értékét pedig vagy ismerjük de facto vagy (8) adja meg. Most (18) -ból levezetjük a fenti (33) - (39) végeredményt. Felhasználjuk a (18) és () összefüggéseket és a (3) - (6) és a (35) - (39) rövidítéseket. (x x 1 )(x x ) + q(y y 1 )(y y ) (y y 1 )(x x ) (x x 1 )(y y ) = Bx q B y 313 C 313 = E (40) 1 ) A levezetést (40)-(43) -ban alább adjuk meg. 9

10 (x x 1 )(x x ) + q(y y 1 )(y y ) = E ((y y 1 )(x x ) (x x 1 )(y y )) (41) qy xx xx 1 + x 1 x + x qyy 1 qyy + xey 1 yex 1 xey + yex + qy 1 y + Ex 1 y Ex y 1 = 0 x + (Ey 1 x x 1 Ey ) x + qy + (Ex qy Ex 1 qy 1 ) y+ + (x 1 x + qy 1 y + Ex 1 y Ex y 1 ) = 0 x U x + qy qv y + W = 0 (4) vagyis (x U) + q (y V ) = U + qv W (43) ahol E; U; V; W értékét (36) - (38) -ban de niáltuk, q értékét vagy ismerjük vagy (8) -ban kapjuk meg. III.d) Összefoglalva Ha ismerjük q értékét, akkor három adott pont elég: P i (x i ; y i ), i = 1; ; 3, ekkor csak a (4), (6) és (36) - (38) képleteket kell használnunk. Ha q értékét nem ismerjük, akkor négy adott pontra, P i (x i ; y i ), i = 1; ; 3; 4 van szükségünk. Ekkor ((3) - (6) kiszámítása után (8) megadja q értékét. Ezután az (36) - (38) kifejezéseket kell kiszámítanunk, és végül (39) és (1) megadja az ellipszis egyenletét. 10

11 III.e) Példa vagyis A fenti képletek használatát a következ½o ellipszis közelítésével mutatjuk be: (x 1) + a =, b = 3, q = Az ellipszist az 1.a) ábrán láthatjuk. Legyenek a P i pontok a következ½ok: (y ) 3 = 1, (44) t 0:44_4. (45) 3 P 1 (1:5 ; 4:9), P ( ; 4:6), P 3 ( 0:8 ; 0:69), P 4 ( 0:5 ; 4). (46) A fenti pontok nem elemei a (44) ellipszisnek, hiszen kett½o tizedesjegyre kerekítettünk, de nagyon közel vannak a görbéhez. A (48) - (71) számolás végén (7) - (73) -ban ellen½orizzük a hibát (amely 3% -nak adódott). HÁROM PONT Egyel½ore csak a P 1 (1:5; 4:9), P (; 4:6), P 3 ( 0:8; 0:69) pontokat tekintjük, q = 3 ismert. Most használhatjuk a (18) képletet: (x 1:5)(x ) + 3 (y 4:9)(y 4:6) = (47) (y 4:9)(x ) (x 1:5)(y 4:6) = ( 0:8 1:5)( 0:8 ) + 3 (0:69 4:9)(0:69 4:6), (0:69 4:9)( 0:8 ) ( 0:8 1:5)(0:69 4:6) amely (implicit) görbét az 1.b) ábrán láthatjuk. Saját számolásaink (4) - (6) szerint a következ½ok: 11

12 B x 313 = (x 3 x 1 ) (x 3 x ) = ( 0:8 1:5) ( 0:8 ) = 6:44 (48) B y 313 = (y 3 y 1 ) (y 3 y ) = (0:69 4:9) (0:69 4:6) = 16:4611 (49) C 313 = (y 3 y 1 ) (x 3 x ) (x 3 x 1 )(y 3 y ) = = (0:69 4:9) ( 0:8 ) ( 0:8 1:5) (0:69 4:6) = :795 (50) 16:4611 E = Bx q B y 313 = 6:44+(=3) t 4: (51) :795 C 313 u = U = E (y y 1 ) + x 1 + x 4: (4:6 4:9)+1:5+ t t 1: (5) v = V = E (x 1 x ) + y 1 + y 4: (1:5 ) t + 4:9+4:6 q (=3) t 1: (53) W = x 1 x + q y 1 y + E (x 1 y x y 1 ) t 1: :9 4:6 + 4: (1:5 4:6 4:9) (54) t 1: a = F = U + qv W t t 1: : : (55) t 4: a t p 4: t : (56) 1

13 b = F q t 4: (=3) t 9: (57) b t p 9: t 3: (58) NÉGY PONT Legyenek a P i pontok (46) szerint a következ½ok: P 1 (1:5 ; 4:9), P ( ; 4:6), P 3 ( 0:8 ; 0:69), P 4 ( 0:5 ; 4). Ekkor a (48) - (50) számolások után, (3) - (8) szerint a következ½oket kell kiszámolnunk: B x 414 = (x 4 x 1 ) (x 4 x ) = ( 0:5 1:5) ( 0:5 ) = 5:0 (59) B y 414 = (y 4 y 1 ) (y 4 y ) = (4 4:9) (4 4:6) = 0:54 (60) C 414 = (y 4 y 1 ) (x 4 x ) (x 4 x 1 )(y 4 y ) = (4 4:9) ( 0:5 ) ( 0:5 1:5) (4 4:6) = 1:05 (61) q = ( 1) Bx 313C 414 B x 414C 313 B y 313C 414 B y 414C 313 t ( 1) 6:441:05 5:0:795 16:46111:05 0:54:795 továbbá (36) - (38) szerint: t 0: , (6) E = Bx q B y 313 C 313 t 6:44+0: :4611 :795 t 4: (63) u = U = E (y y 1 ) + x 1 + x 4: (4:6 4:9)+1:5+ t t 1: (64) v = V = E (x 1 x ) q t + y 1 + y 4: (1:5 ) 0: :9+4:6 t : (65) 13

14 W = x 1 x + qy 1 y + E (x 1 y x y 1 ) t 1:5 + 0: :9 4:6 + 4: (1:5 4:6 4:9) (66) t 1: a = F = U + qv W t 1: : : : (67) t 4: a t p 4: t : (68) b = F q t 4: : t 8: (69) b t p 8: t : , (70) tehát az ellipszis egyenlete a fentiek és (34) alapján : (x 1: ) 4: ezt a görbét az 1.c) ábrán láthatjuk. + (y : ) 8: = 1, (71) q értékének (6) -beli közelítésének abszolút és relatív hibája: = q t 0: : t 0: , (7) = (=3) 0: t 0: t 0: < 3%. (73) 14

15 y 4 y 4 y 4 4 x 4 x 4 x 1. ábra: A vizsgált ellipszisek és a (46) pontok a) (44) -, b) (47) -, c) (71) - szerint 15

16 IV. Egyenes állású ellipszisek görbülete IV.a) Pontbeli görbület Általában egy görbe g görbülete y = f (x) esetén g (x) = y" 1 + (y 0 ) 3= (74) = (x (t) ; y (t)) esetén g (t) = Tehát (a számításokat lásd [Sz]-ben) a () ellipszis görbülete g (t) = _xy _yx ( _x) + ( _y). (75) 3= ab q a sin (t) + b cos (t) 3. (76) Az (1) ellipszis görbülete ([Sz]) g (x; y) = q a 4 b 4 a 4 (y v) + b 4 (x u) 3 (77) ahol (x; y) az ellipszis bármelyik pontja (vagyis kielégíti az (1) vagy () egyenletet). [WE] -ben csak az origó középpontú (azaz (u; v) = (0; 0)) ellipszis görbülete található: ami megegyezik (77) -tel. g (x; y) = 1 r, (78) 3 a b x + y a 4 b 4 A görbület az x 0 = u illetve y 0 = v "csúcs"-pontokban minimális illetve maximális. Tehát (1) és (77) alapján: x 0 = u esetén y u = v b, ekkor g (u; y u ) = a 4 b 4 q(a 4 b + 0) 3 = b a, (79) 16

17 y 0 = v esetén x v = u a, ekkor g (x v ; v) = a 4 b 4 q(0 + a b 4 ) 3 = a b. (80) IV.b) A görbület függése a távolságtól Szemléletesen is látjuk, hogy az elllipszis középpontjától távolodva az ellipszis görbülete n½o (a simulókör sugara csökken). Most ezt az összefüggést számítjuk ki részletesen. A () összefüggés alapján az ellipszis P pontjának az (u; v) középponttól való d = d (t) távolsága q d (t) = a cos (t) + b sin (t). (81) A (76) képlet nevez½ojét ennek megfelel½oen alakítjuk át: a sin (t) + b cos (t) = a 1 cos (t) + b 1 sin (t) = a + b d, (8) tehát g (d) = ab q( (83) a + b d ) 3 17

18 B) Ferde állású ellipszisek Cél: olyan ellipszisek vizsgálata, amelyek tengelyei ' szöget zárnak be az x és y koordinátatengelyekkel, vagyis a kép éleivel. V. A koordinátarendszer elforgatása Ismert, hogy egy tetsz½oleges P (x; y) = [x; y] T pontot az origó körül ' szöggel cos ' sin ' elforgatva az P 0 = MP pontot kapjuk, ahol M ' = a forgatás sin ' cos ' mátrixa. A visszaforgatás mátrixa nyilván cos ' sin ' M ' = = M' 1 (84) sin ' cos ' hiszen cos ( ') = cos ' és sin ( ') = sin '. Bevezetjük a rövidítéseket, ekkor P 0 = (x 0 ; y 0 ) = [x 0 ; y 0 ] T esetén és c ' := cos ' és s ' := sin ' (85) x 0 = x c ' y s ', y 0 = x s ' + y c ' (86) x = x 0 c ' + y 0 s ', y = x 0 s ' + y 0 c ', (87) majd utána egy! w = (u; v) vektorú eltolást alkalmazva és x 0 = x c ' y s ' + u, y 0 = x s ' + y c ' + v (88) x = (x 0 u) c ' + (y 0 v) s ', y = (x 0 u) s ' + (y 0 v) c '. (89) 18

19 Görbék általános elforgatása Ha az F (x; y) = 0 (implicit) egyenlet½u görbét elforgatjuk az origó körül ' szöggel és utána eltoljuk egy! w = (u; v) vektorral, akkor a kapott P 0 = (x 0 ; y 0 ) pontok által alkotott 0 görbe pontjaira (89) alapján az F 0 (x 0 ; y 0 ) = F (x; y) = (90) = F ((x 0 u) c ' + (y 0 v) s ' ; (x 0 u) s ' + (y 0 v) c ' ) = 0 (implicit) egyenlet teljesül. Ha pedig a görbe pontjait az x = f (t) y = g (t) (t 1 t t ) (91) paraméteres alakban adtuk meg, akkor az elforgatott és eltolt 0 görbe pontjait az x 0 = f (t) c ' g (t) s ' + u y 0 = f (t) s ' + g (t) c ' + v paraméteres egyenletrendszer adja meg. (t 1 t t ) (9) VI. Ferde ellipszisek egyenlete (1), (), (90) és (9) alapján az (u; v) középpontú és ' tengelyállású ellipszis egyenlete: illetve [(x 0 u) c ' + (y 0 v) s ' ] a + [ (x0 u) s ' + (y 0 v) c ' ] b = 1 (93) x 0 = a cos (t) c ' b sin (t) s ' + u y 0 = a cos (t) s ' + b sin (t) c ' + v (0 t ). (94) Természetesen az egyenletek felírásakor egyszer½uen csak x és y -t írunk x 0 és y 0 helyett. Az ellipszis és tengelyeinek metszéspontjait az "eredeti" A 1; (a; 0) és B 1; (0; b) "csúcspontok" elforgatásával és eltolásával kapjuk meg, vagyis (88) alapján A ' 1; = (a c ' + u ; a s ' + v) (95) 19

20 és B ' 1; = (b s ' + u ; b c ' + v). (96) Például: a = 1:5, b = 3, ' = 0 o = 9 (93) szerint: és! w = (u; v) = ( 0:5; 1) esetén, (x 0 + 0:5) cos 9 + (y 0 + 1) sin (x 0 + 0:5) sin (y 0 + 1) cos 9 + = 1 1:5 3 (97) illetve ugyanez az ellipszis paraméteres formában: 1:5 cos (t) cos 3 sin (t) sin 9 0:5 9 1:5 cos (t) sin sin (t) cos (98) 1 9 A fenti ellipszisek "csúcspontjai" (95) és (96) alapján: A 0o 1 = 1:5 cos 0:5 ; 1:5 sin 9 9 A 0o = t (0: ; 0: ) 1:5 cos 9 0:5 ; 1:5 sin 9 t ( 1: ; 1: ) 1 1 (99) (100) B ' 1; = B ' 1; = 3 sin 9 0:5 ; 3 cos 9 t ( 1: ; 1: ) 3 sin 9 0:5 ; 3 cos 9 t (0: ; 3: ). Az eredeti és az elforgatott ellipsziseket láthatjuk a. ábrán. 1 1 (101) (10) 0

21 y 3 y 1 y x x x. ábra: a) az eredeti és elforgatott ellipszis, b) a (97) implicit egyenlet c) a (98) paraméteres egyenletrendszer VII. Ferde ellipszisek érint½oi A (6) és (88) - (90) eredmények alapján a (93) egyenlet½u ellipszis P 0 (x 0 0; y0) 0 pontjához (azaz ha P 0 (x 0 0; y0) 0 kielégíti a (93) egyenletet) húzott érint½ojének implicit egyenlete [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] a [(x 0 u) c ' + (y 0 v) s ' ] + [ (x0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] b [ (x 0 u) s ' + (y 0 v) c ' ] (103) = 1, y 0 -re megoldva (ha a nevez½o nem nulla): y 0 = b (vs '+c '(u x 0 ))(c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0))+ a c '(c '(v y 0 0) s '(u x 0 0))+b s '(c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)) + a + (vc ' s '(u x 0 ))(c '(v y0) 0 s '(u x 0 0)) 1 a c '(c '(v y0) 0 s '(u x 0 0))+b s '(c '(u x 0 0)+s '(v y0)) 0 (104) azaz szokásos alakban felírva 1

22 y 0 = a s '[c '(v y 0 0) s '(u x 0 0)] b c '[c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)] a c '[c '(v y 0 0) s '(u x 0 0)]+b s '[c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)] x0 + (105) + (vc' us')(c'(v y0 0) s '(u x 0 0))a +(uc '+vs ')(c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0))b 1 a c '[c '(v y 0 0) s '(u x 0 0)]+b s '[c '(u x 0 0)+s '(v y 0 0)] amelynek meredeksége láthatóan m = a s ' [c ' (v y 0 0) s ' (u x 0 0)] b c ' [c ' (u x 0 0) + s ' (v y 0 0)] a c ' [c ' (v y 0 0) s ' (u x 0 0)] + b s ' [c ' (u x 0 0) + s ' (v y 0 0)]. (106) Ha felhasználjuk a azonosságot, akkor (9) alapján tan ( + ) = tan () + tan () 1 tan () tan () (107) m = tan (') + b [(x 0 0 u)c'+(y0 v)s'] 0 a [ (x 0 0 u)s'+(y0 v)c'] 0 b 1 tan (') [(x 0 0 u)c'+(y0 v)s'] = 0 a [ (x 0 0 u)s'+(y0 v)c'] 0 (108) = a s ' [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] b c ' [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] a c ' [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] + b s ' [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] ami megegyezik (106) -tal. Természetesen a fenti törtek nevez½oje pontossan akkor 0, ha az érint½o függ½oleges. Ez pontosan akkor teljesül, ha a c ' [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' ] + b s ' [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' ] = 0 (109) azaz vagyis ahol (y 0 0 v) a c ' + b s ' = (x 0 0 u) c ' s ' a b (110) y0 0 v x 0 0 u = (a b ) s ' c ' a c ' + b s ' = (q 1) s ' c ' q c ' + s ' y0 0 v x 0 0 u a! P0 K vektor iránytangense és K (u; v) az ellipszis középpontja, (111)

23 q = a b. Mivel a P 0 (x 0 0; y 0 0) pont rajta van a (93) -al ekvivalens (94) egyenlet½u ellipszisen, ezért (111) így írható: as ' cos (t) + bc ' sin (t) ac ' cos (t) bs ' sin (t) = (a b ) s ' c ' a c ' + b s ' (11) azaz (as ' cos (t) + bc ' sin (t)) a c ' + b s ' = a b s ' c ' (ac' cos (t) bs ' sin (t)) (113) ab (bs ' cos t + ac ' sin t) c ' + s ' = 0 (114) tehát vagyis a! P 0 K sin t cos t = bs ' cos t + ac ' sin t = 0 (115) bs ' azaz tan (t) = b tan ('), (116) ac ' a vektor iránytangensét a fenti (116) képlet adja meg. A következ½o tétel segítségével a görbe kis darabjáról eldönthetjük, hogy milyen kúpszelet (ellipszis, parabola, hiperbola vagy egyenes) részlete: 7.1. Tétel [HGy] Ha a közönséges másodrend½u görbe AB húrjának felez½opontja H, az A; B pontokban vont érint½ok metszéspontja a közönséges E pont és az EH szakasz a görbét C pontban metszi, akkor a görbe pontosan akkor elliptikus, ha C az E; H pontok közül E -t½ol van messzebb. 3

24 VIII. Ferde ellipszisek megadása pontjaival Már a III. fejezet bevezetésében említettük, hogy az egyenes állású ellipszisek (1) -beli kanonikus egyenletét sem sikerült egyenletrendszerrel közvetlenül meghatároznunk (lásd az [Sz1] kéziratot), ezért reménytelen a (93) egyenletben szerepl½o paramétereket egyenletrendszerrel meghatározni az adott P i (x i ; y i ) pontokból. Meglep½o módon a másodfokú görbék általános elmélete alapján kapjuk meg a P i (x i ; y i ) pontokra illeszked½o ellipszis egyenletét, amit el½oször röviden ismertetünk a következ½o alfejezetben, els½osorban [HGy] alapján. VIII.a) Másodfokú görbék A másodfokú görbék általános egyenlete vagy a mátrix alakhoz megfelel½oen Ax + Bxy + Cy + Dx + Ey + F = 0, (117) a 11 x + a 1 xy + a y + a 13 x + a 3 y + a 33 = 0, (118) vagyis a mátrix alak: a 11 a 1 3 a 13 [x; y; 1] A [x; y; 1] T = 0 ahol A = 4a 1 a a 3 5 (119) a 31 a 3 a 33 a következ½o feltétellel: a 1 = a 1 ; a 13 = a 31 ; a 3 = a 3. (10) Többször fogunk hivatkozni az a 33 -hoz tartozó A 33 részmátrix aldeterminánsára: a11 a A 33 := det 1 = a a 1 a 11 a (a 1 ) = AC B 4, (11) (10) alapján. 4

25 8.1. Észrevétel: Ha néhány P i (x i ; y i ), (i n) ponttal akarunk meghatározni egy másodfokú görbét, akkor a következ½o egyenletrendszernek teljesülnie kell (n = 6 esetén): 8 Ax 1 + Bx 1 y 1 + Cy1 + Dx 1 + Ey 1 + F = 0 Ax >< + Bx y + Cy + Dx + Ey + F = 0 Ax 3 + Bx 3 y 3 + Cy3 + Dx 3 + Ey 3 + F = 0 Ax 4 + Bx 4 y 4 + Cy, (1) 4 + Dx 4 + Ey 4 + F = 0 Ax >: 5 + Bx 5 y 5 + Cy5 + Dx 5 + Ey 5 + F = 0 Ax 6 + Bx 6 y 6 + Cy6 + Dx 6 + Ey 6 + F = 0 és mivel ez az egyenletrendszer homogén lineáris az A; B; :::; F ismeretlenekre, ezért a rendszer determinánsa szükségszer½uen 0 : 3 x 1 x 1 y 1 y1 x 1 y 1 1 x x y y x y 1 det x 3 x 3 y 3 y3 x 3 y 3 1 6x 4 x 4 y 4 y4 x 4 y 4 1 = 0. (13) 7 4x 5 x 5 y 5 y5 x 5 y 5 15 x 6 x 6 y 6 y6 x 6 y 6 1 Azonban ellipszisek meghatározásához kihasználhatjuk az ellipszisek és a kúpszeletek speciális tulajdonságait. 8.. Tétel: ([HGy]) Ha öt pont között nincs három egy egyenesen, akkor egyetlenegy olyan kúpszelet van, amely ezt az öt pontot tartalmazza. Könnyen látható, hogy három pont Z 1 (x 1 ; y 1 ), Z (x ; y ), Z 3 (x 3 ; y 3 ) pontosan!! akkor van egy egyenesen, ha Z 1 Z k Z 1 Z 3 azaz x x det 1 x 3 x 1 = (x y y 1 y 3 y x 1 ) (y 3 y 1 ) (x 3 x 1 ) (y y 1 ) = 0 (14) 1 azaz (x x 1 ) (y 3 y 1 ) = (x 3 x 1 ) (y y 1 ). (15) (13) -ból azonnal következik: 5

26 8.3. Tétel: A P i (x i ; y i ), (i 5) pontok által meghatározott kúpszelet egyenlete (x és y az utolsó sorban van): 3 x 1 x 1 y 1 y1 x 1 y 1 1 x x y y x y 1 det x 3 x 3 y 3 y3 x 3 y 3 1 6x 4 x 4 y 4 y4 x 4 y 4 1 = x 5 x 5 y 5 y5 x 5 y 5 15 x xy y x y 1 (16) Ne feledjük, hogy a 8.3. Tétel kúpszeletr½ol szól, tehát akár (1) akár (16) megoldása el½ott ellen½oriznünk kell, hogy az öt pont valóban ellipszist ad-e meg. Ezzel a kérdéssel a következ½o alfejezetben foglalkozunk. (16) tehát azt jelenti, hogy a (1) 6 -ismeretlenes egyenletrendszer megoldása helyett választhatjuk (16) -t, ami azonnal megadja a görbe (117) egyenletét. Azonban a gyakorlatban 6 6 méret½u determinánsok számolása már id½oigényes, ezért célszer½ubb az A; B; :::; F együtthatók értékeit el½ore (egyszer) kiszámolnunk a rajzolás el½ott. A végeredményt a Függelékben adjuk meg. VIII.b) Általános ellipszisek 8.4. Tétel: ([HGy]) A (118) görbe pontosan akkor ellipszis, ha A 33 = a 11 a (a 1 ) = AC B 4 > 0. (17) Következ½o feladatunk a (117) alakban megtalált görbe egyenletéb½ol a; b; u; v; ' megtalálása, amiket a (117) és (93) egyenletek összehasonlítása alapján tudunk kiszámolni. 6

27 tehát A (93) egyenletet 0 -ra rendezzük és kifejtjük: 1 a c ' + 1 b s ' x + a c 1 's ' b c 's ' xy + b c ' + 1 a s ' y + b vc 's ' b us ' a vc 's ' a uc ' x + b uc 's ' a vs ' a uc 's ' b vc ' y (18) 1 + a u c ' + 1 b v c ' + 1 a v s ' + 1 b u s ' + a uvc 's ' b uvc 's ' 1 = 0 A = c ' a + s ' (19) b 1 1 B = c ' s ' (130) a b C = c ' b + s ' D = b vc 's ' b us ' E = b uc 's ' a vs ' (131) a a vc 's ' a uc ' (13) a uc 's ' b vc ' (133) F = 1 a u c ' + 1 b v c ' + 1 a v s ' + 1 b u s ' + a uvc 's ' b uvc 's ' 1 (134) Ez NEM egy reménytelen, bár nemlineáris egyenletrendszer, mert (19) - (131) - ben csak a; b és ' szerepel, (13) - (134) -ben pedig u és v csak els½o hatványon szerepelnek. A (19) - (134) egyenletrendszer megoldása: A C = c ' a + s ' b = c ' s ' B = sin (') c ' b s ' 1 a 1 b 1 1 a b (135) (136) a 1 1 = cos (') a b 7

28 tehát cos (') 6= 0 azaz ' 6= 4 (137) esetén vagyis ' = 1 B arctan A C B A C = tan (') (138) vagy ' = 1 arctan B A + C. (139) Ezután A és C, azaz (19) és (131) alapján 8 >< A = c ' a + s ' b ahonnan ahol >: 1 a = és 1 b = A s = det ' C c ' C = s ' a + c ' b (140) vagyis a = c, = det ' s ' A C és ne feledjük, hogy 6= 0 ekvivalens a (137) feltétellel. Ezután (13), (133), (134) így írható: s ' D = b + c ' 1 1 u + c a ' s ' b a E = c ' s ' 1 b 1 a s ' u a + c ' b r s és b = c, = det ' s ' s ' c ' (141), (14) v = A u Bv (143) v = Bu Cv (144) ahonnan u = és v = (145) ahol D = det E B, = det C A D B E 8, = det A B B C, (146)

29 és lényeges: a 8.4. Tétel (17) szerint elllipszisek esetében AC B > 0, vagyis 4 A B = det = 4AC B 6= 0. (147) B C A (134) egyenletet már csak ellen½orzésre tudjuk / kell felhasználni. VIII.c) Az ellipszisek adatai A fentieken túl, [WP] -ben a következ½oket olvashatjuk (felhasználjuk az (1), (117)-(11) és a (153)-(157) jelöléseket). A (118) görbe akkor ellipszis, ha a 11 = a esetén kör. A 33 > 0, det (A) 6= 0 és det (A) A 33 < 0, (148) Az ellipszis (u; v) = (x 0 ; y 0 ) középpontjának koordinátái: továbbá a féltengelyek ahol u = det (J x) det (A 33 ) = a 1a 3 a 13 a a 11 a (a 1 ), (149) v = det (J y) det (A 33 ) = a 11a 3 a 1 a 13 a 11 a (a 1 ), (150) s a = det (A 33 ) [I ], (151) s b = det (A 33 ) [I + ], (15) a1 a J x = det 13 = a a a 1 a 3 3 a 13 a, (153) a11 a J y = det 13 = a a 1 a 11 a 3 3 a 1 a 13, (154) 9

30 és = a 11 (a 3 ) + a (a 13 ) + a 33 (a 1 ) a 1 a 13 a 3 a 11 a a 33, (155) q q = (a c) + 4b = (a 11 a ) + 4a 1, (156) IX. Ferde ellipszisek görbülete I = a 11 + a. (157) A IV.a) alfejezet paraméteres (76) képletében t helyett egyszer½uen csak (t + ') -t kell írnunk. A derékszög½u koordinátáktól függés sokkal bonyolultabb: (77) és (89) alapján a (93) egyenlet½u ellipszis P 0 0 (x 0 0; y 0 0) pontjában a görbület: g (x 0 0; y 0 0) = a4 b 4 pg 3 (158) ahol G = a 4 [ (x 0 0 u) s ' + (y 0 0 v) c ' v] + b 4 [(x 0 0 u) c ' + (y 0 0 v) s ' u], (159) és g (x 0 0; y 0 0) az A ' 1; és B ' 1; "csúcspontokban" (lásd (95), (96)) veszi fel széls½oértékeit: P0 0 = A ' 1; esetén G = a 4 [ ((u a) c ' v s ' ) s ' + ((u a) s ' + v c ' ) c ' v] + +b 4 [((u a) c ' v s ' ) c ' + ((u a) s ' + v c ' ) s ' u] = = a 4 (v v) + b 4 ((u a) u) = 0 + b 4 a tehát g A ' a 4 b 4 1; = p 3 = a b4 a b, (160) P 0 0 = B ' 1; esetén pedig 30

31 G = a 4 [ (u c ' (v b) s ' ) s ' + (u s ' + (v b) c ' ) c ' v] + b 4 [ (u c ' (v b) s ' ) c ' + (u s ' + (v b) c ' ) s ' u] = = a 4 (v b v) + b 4 (u u) = a 4 b + 0 tehát g B ' a 4 b 4 1; = p 3 = b a4 b a. (161) A távolság és görbület IV.b) alfejezetben ismertetett (83) összefüggése változatlan marad, hiszen csak elforgatás történt: a távolság és a görbület "együtt fordulnek el ' szöggel". 31

32 X. Lineáris transzformációk Végül megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy egy A : R! R lineáris transzformáció mikor eredményez ellipszist. Legyen tehát az A leképezés mátrixa a1;1 a A = 1; e f =, (16) a ;1 a ; c d ekkor az egyenlet½u ellipszis képe azaz (x (t) ; y (t)) = (x 0 ; y 0 ) + ( cos (t) ; sin (t)), 0 t (163) [x 0 (t) ; y 0 (t)] = A [x 0 ; y 0 ] T + A [ cos (t) ; sin (t)] T (164) x 0 (t) = x e cos (t) + f sin (t) y 0 (t) = y c cos (t) + d sin (t), 0 t. (165) Mivel a ' szöggel elforgatott, általános helyzet½u ellipszis egyenlete (94) szerint x 0 = a cos (t) cos (') b sin (t) sin (') + u y 0, (166) = a cos (t) sin (') + b sin (t) cos (') + v ezért a (16) ellipszis képe akkor és csak akkor ellipszis, ha 8 a 1;1 = e = a cos (') >< a 1; = f = b sin ('), (167) a ;1 = c = a sin (') >: a ; = d = b cos (') vagyis azaz a 1;1 a 1; = ab sin (') cos (') = a ;1 a ; (168) (a 1;1 a 1; + a ;1 a ; ) = 0 (169) Megjegyzés: Könnyen látható, hogy a fenti (169) -ben szerepl½o a 1;1 a 1; +a ;1 a ; kifejezés az A mátrisz oszlopainak skaláris szorzata, vagyis (169) pontosan akkor teljesül, ha az Ae 1? Ae 1, vagyis az A mátrix (leképezés) ortogonális vagyis szögtartó. 3

33 Tehát, annak ellenére, hogy sok esetben (mint a következ½o példában) a transzformált görbét ellipszisnek látjuk, az valójában nem ellipszis. Pontosabban: nem egymásra derékszög½u, hanem ferdeszög½u tengelyekkel rendelkez½o ellipszis. A ferdeszög½u tengelyekkel rendelkez½o ellipszisek tárgyalása már nem fér bele jelen cikkünkbe. 3 Példa: A = vagyis (x ; y 0 ) = (x + 3y; 7x + 4y), tehát (169) NEM teljesül, de az origó közep½u egységkör képe: y x ábra: A x 0 (t) = cos (t) + 3 sin (t) y 0 (t) = 7 cos (t) + 4 sin (t) egyenlet½u görbe 33

34 Hivatkozások [HGy] Hajós György: Bevezetés a geometriába, [HM1] Hujter Mihály: Ellipszisek és hiperbolák érint½oi, Haladvány Kiadvány, [Sz1] Szalkai István: Négy pont ellipszise, kézirat, 019. [Sz] Szalkai István: Ellipszisek görbülete, kézirat, 019. [WE] Wikipedia: Ellipse (angolul), [WM] Wikipedia: Ellipszis_(görbe), [WP] Wikipedia: (perzsa nyelven), Függelék A (1) egyenletrendszer megoldása (117) és a (16) determináns összehasonlítása alapján: A = x 1 x y 1 y 3y 4 x 1 x y 1 y 3 y 4+x 1 x 3 y 1 y y 4 x 1 x 3 y 1 y y 4 x 1 y 1 x 4 y y 3+x 1 y 1 x 4 y y 3 + x 1 x y 1 y 3 y 5 x 1 x y 1 y 3y 5 + x 1 x y y 3 y 4 x 1 x y y 3y 4 x 1 x 3 y 1 y y 5 + x 1 x 3 y 1 y y 5 + x 1 y 1 y x 5 y 3 x 1 y 1 y x 5 y 3 x x 3 y 1 y y 4 + x x 3 y 1y y 4 + x y 1 x 4 y y 3 x y 1x 4 y y 3 x 1 x y 1 y 4 y 5 + x 1 x y 1 y 4y 5 x 1 x y y 3 y 5 + x 1 x y y 3y 5 x 1 x 3 y y 3 y 4 + x 1 x 3 y y 3 y 4 + x 1 y 1 x 4 y y 5 x 1 y 1 x 4 y y 5 x 1 y 1 y x 5 y 4 + x 1 y 1 y x 5 y 4 + x x 3 y 1 y y 5 + x x 3 y 1 y 3 y 4 x x 3 y 1y y 5 x x 3 y 1y 3 y 4 x y 1 y x 5 y 3 + x y 1y x 5 y 3 x 3 y 1 x 4 y y 3 + x 3 y 1x 4 y y 3 + x 1 x y y 4 y 5 x 1 x y y 4y 5 + x 1 x 3 y 1 y 4 y 5 x 1 x 3 y 1 y 4y 5 + x 1 x 3 y y 3 y 5 x 1 x 3 y y 3 y 5 x 1 y 1 x 4 y 3 y 5 + x 1 y 1 x 4 y 3y 5 + x 1 y 1 x 5 y 3 y 4 x 1 y 1 x 5 y 3y 4 + x 1 x 4 y y 3y 4 x 1 x 4 y y 3 y 4 x x 3 y 1 y 3 y 5 + x x 3 y 1y 3 y 5 x y 1 x 4 y y 5 x y 1 x 4 y 3y 4 + x y 1 y x 5 y 4 + x y 1x 4 y y 5 + x y 1x 4 y 3 y 4 x y 1y x 5 y 4 + x 3 y 1 x 4 y y 4 + x 3 y 1 y x 5 y 3 x 3 y 1x 4 y y 4 x 3 y 1y x 5 y 3 x 1 x 3 y 3 y 4 y 5 + x 1 x 3 y 3 y 4y 5 x 1 x 4 y y 4 y 5 + x 1 x 4 y y 4 y 5 x 1 y x 5 y 3y 5 + x 1 y x 5 y 3 y 5 x x 3 y y 4 y 5 + x x 3 y y 4y 5 + x y 1 x 4 y 4 y 5 + x y 1 x 5 y 3y 5 + x x 4 y y 3 y 5 x x 4 y y 3y 5 x y x 5 y 3 y 4 + x y x 5 y 3y 4 x y 1x 4 y 4 y 5 x y 1x 5 y 3 y 5 + x 3 y 1 x 4 y 3 y 5 x 3 y 1 x 5 y 3 y 4 34

35 x 3 y 1 y x 5 y 5 x 3 y 1x 4 y 3 y 5 + x 3 y 1y x 5 y 5 + x 3 y 1x 5 y 3 y 4 y 1 x 4 y x 5 y 4 + y 1x 4 y x 5 y 4 + x 1 x 4 y 3 y 4 y 5 x 1 x 4 y 3y 4 y 5 + x 1 y x 5 y 4y 5 x 1 y x 5 y 4 y 5 + x x 3 y 3 y 4 y 5 x x 3 y 3 y 4y 5 x y 1 x 5 y 4y 5 + x y 1x 5 y 4 y 5 x 3 y 1 x 4 y 4 y 5 x 3 x 4 y y 3 y 5 + x 3 x 4 y y 3 y 5 + x 3 y x 5 y 3 y 4 + x 3 y 1x 4 y 4 y 5 x 3 y x 5 y 3 y 4 + y 1 x 4 x 5 y 3y 4 + y 1 x 4 y x 5 y 5 y 1x 4 y x 5 y 5 y 1x 4 x 5 y 3 y 4 x 1 x 5 y 3 y 4y 5 + x 1 x 5 y 3y 4 y 5 x x 4 y 3 y 4 y 5 + x x 4 y 3y 4 y 5 + x 3 y 1 x 5 y 4y 5 + x 3 x 4 y y 4 y 5 x 3 x 4 y y 4 y 5 x 3 y 1x 5 y 4 y 5 y 1 x 4 x 5 y 3y 5 x 4 y x 5 y 3y 4 + x 4 y x 5 y 3 y 4 + y 1x 4 x 5 y 3 y 5 + x x 5 y 3 y 4y 5 x x 5 y 3y 4 y 5 x 3 y x 5 y 4y 5 + x 3 y x 5 y 4 y 5 + x 4 y x 5 y 3y 5 x 4 y x 5 y 3 y 5, B = x 1x y3y 5 x 1x y3y 4 +x 1x y 3 y4 x 1x y 3 y5 x 1x y4y 5 +x 1x y 4 y5 +x 1x 3 yy 4 x 1x 3 yy 5 x 1x 3 y y4+x 1x 3 y y5+x 1x 3 y4y 5 x 1x 3 y 4 y5 x 1x 4 yy 3 +x 1x 4 yy 5 +x 1x 4 y y3 x 1x 4 y y5 x 1x 4 y3y 5 +x 1x 4 y 3 y5+x 1yx 5 y 3 x 1yx 5 y 4 x 1y x 5 y3+x 1y x 5 y4+x 1x 5 y3y 4 x 1x 5 y 3 y4+x 1 x y3y 4 x 1 x y3y 5 x 1 x y 3 y4+x 1 x y 3 y5+x 1 x y4y 5 x 1 x y 4 y5 x 1 x 3yy 4 + x 1 x 3yy 5 +x 1 x 3y y4 x 1 x 3y y5 x 1 x 3y4y 5 +x 1 x 3y 4 y5+x 1 x 4yy 3 x 1 x 4yy 5 x 1 x 4y y3+ x 1 x 4y y5+x 1 x 4y3y 5 x 1 x 4y 3 y5 x 1 yx 5y 3 +x 1 yx 5y 4 +x 1 y x 5y3 x 1 y x 5y4 x 1 x 5y3y 4 + x 1 x 5y 3 y4 x x 3 y1y 4 +x x 3 y1y 5 +x x 3 y 1 y4 x x 3 y 1 x x 3 y4y 5 +x x 3 y 4 y5+x y1x 4 y 3 x y1x 4 y 5 x y1x 5 y 3 +x y1x 5 y 4 x y 1 x 4 y3+x y 1 x 4 y5+x y 1 x 5 y3 x y 1 x 5 y4+x x 4 y3y 5 x x 4 y 3 y5 x x 5 y3y 4 +x x 5 y 3 y4+x x 3y1y 4 x x 3y1y 5 x x 3y 1 y4+x x 3y 1 y5+x x 3y4y 5 x x 3y 4 y5 x y1x 4y 3 +x y1x 4y 5 +x y1x 5y 3 x y1x 5y 4 +x y 1 x 4y3 x y 1 x 4y5 x y 1 x 5y3+ x y 1 x 5y4 x x 4y3y 5 +x x 4y 3 y5+x x 5y3y 4 x x 5y 3 y4 x 3y1x 4 y +x 3y1x 4 y 5 +x 3y1y x 5 x 3y1x 5 y 4 +x 3y 1 x 4 y x 3y 1 x 4 y5 x 3y 1 yx 5 +x 3y 1 x 5 y4 x 3x 4 yy 5 +x 3x 4 y y5+x 3yx 5 y 4 x 3y x 5 y4+x 3 y1x 4y x 3 y1x 4y 5 x 3 y1y x 5+x 3 y1x 5y 4 x 3 y 1 x 4y+x 3 y 1 x 4y5+x 3 y 1 yx 5 x 3 y 1 x 5y4+x 3 x 4yy 5 x 3 x 4y y5 x 3 yx 5y 4 +x 3 y x 5y4 y1x 4y x 5 +y1x 4x 5 y 3 +y1x 4 y x 5 y1x 4 x 5y 3 +y 1 x 4yx 5 y 1 x 4x 5 y3 y 1 x 4 yx 5+y 1 x 4 x 5y3 x 4yx 5 y 3 +x 4y x 5 y3+x 4 yx 5y 3 x 4 y x 5y3, C = x 1 x y 1 x 4y 3 x 1 x x 3y 1 y 4 x 1 x 3 y 1 x 4y +x 1 x x 3 y 1 y 4 x 1 x y 1 x 4 y 3 +x 1 x 3y 1 x 4 y x 1 x y 1 x 5y 3 + x 1 x x 3y 1 y 5 + x 1 x x 3y y 4 x 1 x x 4y y 3 + x 1 x 3 y 1 y x 5 x 1 x x 3 y 1 y 5 + x 1 x y 1 x 5 y 3 x 1 x 3y 1 y x 5 + x x 3 y 1 x 4y x x 3y 1 x 4 y x 1x x 3 y y 4 + x 1x x 4 y y 3 x 1 x y 1 x 4y 5 + x 1 x y 1 x 5y 4 + x 1 x y x 5y 3 x 1 x x 3y y 5 + x 1 x 3 x 4y y 3 x 1 y 1 x 4 y x 5 + x 1 y 1 x 4y x 5 x 1 x x 3 y 3 y 4 + x 1 x y 1 x 4 y 5 x 1 x y 1 x 5 y 4 x x 3 y 1 y x 5 x x 3 y 1 x 4y 3 + x x 3y 1 y x 5 + x 1x x 3 y y 5 + x 1x x 3 y 3 y 4 x 1x y x 5 y 3 x 1x 3 x 4 y y 3 + x x 3 y 1 x 4 y 3 x 1 x y x 5y 4 + x 1 x x 4y y 5 + x 1 x 3 y 1 x 4y 5 x 1 x 3 y 1 x 5y 4 x 1 x 3 y x 5y 3 + x 1 y 1 x 4 x 5y 3 x 1 y 1 x 4x 5 y 3 + x 1 x x 3 y 3 y 5 + x 1 x x 4 y 3 y 4 x 1 x 3y 1 x 4 y 5 + x 1 x 3y 1 x 5 y 4 x 1 x 3x 4 y y 4 + x x 3 y 1 x 5y 3 + x y 1 x 4 y x 5 x y 1 x 4y x 5 + x x 3y 1 x 4 y 4 x 1x x 3 y 3 y 5 x 1x x 4 y y 5 x 1x x 4 y 3 y 4 + x 1x y x 5 y 4 + x 1x 3 x 4 y y 4 + x 1x 3 y x 5 y 3 x x 3 y 1 x 4 y 4 x x 3 y 1 x 5 y 3 x 1 x 3 x 4y 3 y 5 + x 1 x 3 x 5y 3 y 4 + x 1 x 4 y x 5y 4 x 1 x x 4 y 4 y 5 x 1 x x 5 y 3 y 5 + x 1 x 3y x 5 y 5 + x x 3 y x 5y 4 x x 3 x 4y y 5 x y 1 x 4 x 5y 4 x x 4 y x 5y 3 x x 3y 1 x 5 y 5 + x x 3x 4 y y 5 x x 3y x 5 y 4 + x x 4y x 5 y 3 x 3 y 1 x 4 x 5y 3 + x 3 y 1 x 4x 5 y 3 + x 1x x 4 y 4 y 5 + x 1x x 5 y 3 y 5 + x 1x 3 x 4 y 3 y 5 x 1x 3 y x 5 y 5 x 1x 3 x 5 y 3 y 4 x 1x 4 y x 5 y 4 + x x 3 y 1 x 5 y 5 + x y 1 x 4 x 5 y 4 35

36 x 1 x 4 x 5y 3 y 4 + x 1 x x 5 y 4 y 5 + x 1 x 3x 4 y 4 y 5 x 1 x 4y x 5 y 5 + x x 3 x 4y 3 y 5 x x 3 x 5y 3 y 4 + x y 1 x 4x 5 y 5 + x 3 y 1 x 4 x 5y 4 + x 3 x 4 y x 5y 3 x 3 x 4y x 5 y 3 x 1x x 5 y 4 y 5 x 1x 3 x 4 y 4 y 5 + x 1x 4 y x 5 y 5 + x 1x 4 x 5 y 3 y 4 x x 3 x 4 y 3 y 5 + x x 3 x 5 y 3 y 4 x y 1 x 4 x 5 y 5 x 3y 1 x 4 x 5 y 4 x 1 x 3x 5 y 4 y 5 + x 1 x 4x 5 y 3 y 5 + x x 4 x 5y 3 y 4 x x 3x 4 y 4 y 5 x 3 y 1 x 4x 5 y 5 x 3 x 4 y x 5y 4 + x 1x 3 x 5 y 4 y 5 x 1x 4 x 5 y 3 y 5 + x x 3 x 4 y 4 y 5 x x 4 x 5 y 3 y 4 + x 3y 1 x 4 x 5 y 5 + x 3x 4 y x 5 y 4 + x x 3x 5 y 4 y 5 x x 4x 5 y 3 y 5 + x 3 x 4y x 5 y 5 x x 3 x 5 y 4 y 5 + x x 4 x 5 y 3 y 5 x 3x 4 y x 5 y 5, D = x 1x y y3y 4 x 1x y y3y 5 x 1x y y 3 y4+x 1x y y 3 y5+x 1x y y4y 5 x 1x y y 4 y5 x 1x 3 yy 3 y 4 + x 1x 3 yy 3 y 5 + x 1x 3 y y 3 y4 x 1x 3 y y 3 y5 x 1x 3 y 3 y4y 5 + x 1x 3 y 3 y 4 y5 + x 1x 4 yy 3 y 4 x 1x 4 yy 4 y 5 x 1x 4 y y3y 4 + x 1x 4 y y 4 y5 + x 1x 4 y3y 4 y 5 x 1x 4 y 3 y 4 y5 x 1yx 5 y 3 y 5 + x 1yx 5 y 4 y 5 + x 1y x 5 y3y 5 x 1y x 5 y4y 5 x 1x 5 y3y 4 y 5 + x 1x 5 y 3 y4y 5 x 1 x y 1 y3y 4 + x 1 x y 1 y3y 5 + x 1 x y 1 y 3 y4 x 1 x y 1 y 3 y5 x 1 x y 1 y4y 5 + x 1 x y 1 y 4 y5 + x 1 x 3y 1 yy 4 x 1 x 3y 1 yy 5 x 1 x 3y 1 y y4 + x 1 x 3y 1 y y5 + x 1 x 3y 1 y4y 5 x 1 x 3y 1 y 4 y5 x 1 y 1 x 4yy 3 + x 1 y 1 x 4yy 5 + x 1 y 1 x 4y y3 x 1 y 1 x 4y y5 x 1 y 1 x 4y3y 5 + x 1 y 1 x 4y 3 y5 + x 1 y 1 yx 5y 3 x 1 y 1 yx 5y 4 x 1 y 1 y x 5y3 + x 1 y 1 y x 5y4 + x 1 y 1 x 5y3y 4 x 1 y 1 x 5y 3 y4 + x x 3 y1y 3 y 4 x x 3 y1y 3 y 5 x x 3 y 1 y 3 y4 + x x 3 y 1 y 3 y5 + x x 3 y 3 y4y 5 x x 3 y 3 y 4 y5 x y1x 4 y 3 y 4 + x y1x 4 y 4 y 5 + x y1x 5 y 3 y 5 x y1x 5 y 4 y 5 + x y 1 x 4 y3y 4 x y 1 x 4 y 4 y5 x y 1 x 5 y3y 5 + x y 1 x 5 y4y 5 x x 4 y3y 4 y 5 + x x 4 y 3 y 4 y5 + x x 5 y3y 4 y 5 x x 5 y 3 y4y 5 x x 3y1y y 4 + x x 3y1y y 5 + x x 3y 1 y y4 x x 3y 1 y y5 x x 3y y4y 5 + x x 3y y 4 y5 + x y1x 4y y 3 x y1x 4y y 5 x y1y x 5y 3 + x y1y x 5y 4 x y 1 x 4y y3 + x y 1 x 4y y5 + x y 1 y x 5y3 x y 1 y x 5y4 + x x 4y y3y 5 x x 4y y 3 y5 x y x 5y3y 4 + x y x 5y 3 y4 + x 3y1x 4 y y 4 x 3y1x 4 y 4 y 5 x 3y1y x 5 y 5 + x 3y1x 5 y 4 y 5 x 3y 1 x 4 yy 4 + x 3y 1 x 4 y 4 y5 + x 3y 1 yx 5 y 5 x 3y 1 x 5 y4y 5 + x 3x 4 yy 4 y 5 x 3x 4 y y 4 y5 x 3yx 5 y 4 y 5 + x 3y x 5 y4y 5 x 3 y1x 4y y 3 + x 3 y1x 4y 3 y 5 + x 3 y1y x 5y 3 x 3 y1x 5y 3 y 4 + x 3 y 1 x 4yy 3 x 3 y 1 x 4y 3 y5 x 3 y 1 yx 5y 3 + x 3 y 1 x 5y 3 y4 x 3 x 4yy 3 y 5 + x 3 x 4y y 3 y5 + x 3 yx 5y 3 y 4 x 3 y x 5y 3 y4 + y1x 4y x 5 y 5 y1x 4x 5 y 3 y 5 y1x 4 y x 5y 4 + y1x 4 x 5y 3 y 4 y 1 x 4yx 5 y 5 + y 1 x 4x 5 y3y 5 + y 1 x 4 yx 5y 4 y 1 x 4 x 5y3y 4 + x 4yx 5 y 3 y 5 x 4y x 5 y3y 5 x 4 yx 5y 3 y 4 + x 4 y x 5y3y 4, E = x 1x x 3 y y4 x 1x x 3 y y5 x 1x x 3 y 3 y4+x 1x x 3 y 3 y5 x 1x x 4 y y3+x 1x x 4 y y5+ x 1x x 4 y3y 4 x 1x x 4 y 4 y5 + x 1x y x 5 y3 x 1x y x 5 y4 x 1x x 5 y3y 5 + x 1x x 5 y4y 5 + x 1x 3 x 4 yy 3 x 1x 3 x 4 yy 4 x 1x 3 x 4 y 3 y5 + x 1x 3 x 4 y 4 y5 x 1x 3 yx 5 y 3 + x 1x 3 yx 5 y 5 + x 1x 3 x 5 y 3 y4 x 1x 3 x 5 y4y 5 + x 1x 4 yx 5 y 4 x 1x 4 yx 5 y 5 x 1x 4 x 5 y3y 4 + x 1x 4 x 5 y3y 5 x 1 x x 3 y 1 y4 + x 1 x x 3 y 1 y5 + x 1 x x 3 y 3 y4 x 1 x x 3 y 3 y5 + x 1 x y 1 x 4 y3 x 1 x y 1 x 4 y5 x 1 x y 1 x 5 y3 + x 1 x y 1 x 5 y4 x 1 x x 4 y3y 4 + x 1 x x 4 y 4 y5 + x 1 x x 5 y3y 5 x 1 x x 5 y4y 5 + x 1 x x 3y 1 y4 x 1 x x 3y 1 y5 x 1 x x 3y y4 + x 1 x x 3y y5 x 1 x y 1 x 4y3 + x 1 x y 1 x 4y5 + x 1 x y 1 x 5y3 x 1 x y 1 x 5y4 + x 1 x x 4y y3 x 1 x x 4y y5 x 1 x y x 5y3 + x 1 x y x 5y4 x 1 x 3y 1 x 4 y + x 1 x 3y 1 x 4 y5 + x 1 x 3y 1 yx 5 x 1 x 3y 1 x 5 y4 + x 1 x 3x 4 yy 4 x 1 x 3x 4 y 4 y5 x 1 x 3yx 5 y 5 + x 1 x 3x 5 y4y 5 + x 1 x 3 y 1 x 4y x 1 x 3 y 1 x 4y5 x 1 x 3 y 1 yx 5 + x 1 x 3 y 1 x 5y4 x 1 x 3 x 4yy 3 + x 1 x 3 x 4y 3 y5 + x 1 x 3 yx 5y 3 x 1 x 3 x 5y 3 y4 x 1 y 1 x 4yx 5 + x 1 y 1 x 4x 5 y3 + 36

37 x 1 y 1 x 4 yx 5 x 1 y 1 x 4 x 5y3 + x 1 x 4yx 5 y 5 x 1 x 4x 5 y3y 5 x 1 x 4 yx 5y 4 + x 1 x 4 x 5y3y 4 x x 3 y1x 4 y 3 + x x 3 y1x 4 y 4 + x x 3 y1x 5 y 3 x x 3 y1x 5 y 5 + x x 3 x 4 y 3 y5 x x 3 x 4 y 4 y5 x x 3 x 5 y 3 y4 + x x 3 x 5 y4y 5 x y1x 4 x 5 y 4 + x y1x 4 x 5 y 5 + x x 4 x 5 y3y 4 x x 4 x 5 y3y 5 + x x 3y1x 4 y x x 3y1x 4 y 4 x x 3y1y x 5 + x x 3y1x 5 y 5 x x 3x 4 y y5 + x x 3x 4 y 4 y5 + x x 3y x 5 y4 x x 3x 5 y4y 5 x x 3 y1x 4y + x x 3 y1x 4y 3 + x x 3 y1y x 5 x x 3 y1x 5y 3 + x x 3 x 4y y5 x x 3 x 4y 3 y5 x x 3 y x 5y4 + x x 3 x 5y 3 y4 + x y1x 4y x 5 x y1x 4x 5 y 5 x y1x 4 y x 5 + x y1x 4 x 5y 4 x x 4y x 5 y3 + x x 4x 5 y3y 5 + x x 4 y x 5y3 x x 4 x 5y3y 4 + x 3y1x 4 x 5 y 4 x 3y1x 4 x 5 y 5 x 3x 4 yx 5 y 4 + x 3x 4 yx 5 y 5 x 3 y1x 4x 5 y 3 + x 3 y1x 4x 5 y 5 + x 3 y1x 4 x 5y 3 x 3 y1x 4 x 5y 4 + x 3 x 4yx 5 y 3 x 3 x 4yx 5 y 5 x 3 x 4 yx 5y 3 + x 3 x 4 yx 5y 4, F = x 1x x 3 y y 4 y5 x 1x x 3 y y4y 5 +x 1x x 3 y 3 y4y 5 x 1x x 3 y 3 y 4 y5 +x 1x x 4 y y3y 5 x 1x x 4 y y 3 y5 x 1x x 4 y3y 4 y 5 +x 1x x 4 y 3 y 4 y5 x 1x y x 5 y3y 4 +x 1x y x 5 y 3 y4+x 1x x 5 y3y 4 y 5 x 1x x 5 y 3 y4y 5 x 1x 3 x 4 yy 3 y 5 +x 1x 3 x 4 yy 4 y 5 +x 1x 3 x 4 y y 3 y5 x 1x 3 x 4 y y 4 y5+x 1x 3 yx 5 y 3 y 4 x 1x 3 yx 5 y 4 y 5 x 1x 3 y x 5 y 3 y4+x 1x 3 y x 5 y4y 5 x 1x 4 yx 5 y 3 y 4 +x 1x 4 yx 5 y 3 y 5 +x 1x 4 y x 5 y3y 4 x 1x 4 y x 5 y3y 5 +x 1 x x 3 y 1 y4y 5 x 1 x x 3 y 1 y 4 y5 x 1 x x 3 y 3 y4y 5 +x 1 x x 3 y 3 y 4 y5 x 1 x y 1 x 4 y3y 5 + x 1 x y 1 x 4 y 3 y5+x 1 x y 1 x 5 y3y 4 x 1 x y 1 x 5 y 3 y4+x 1 x x 4 y3y 4 y 5 x 1 x x 4 y 3 y 4 x 1 x x 5 y3y 4 y 5 + x 1 x x 5 y 3 y4y 5 x 1 x x 3y 1 y4y 5 +x 1 x x 3y 1 y 4 y5+x 1 x x 3y y4y 5 x 1 x x 3y y 4 y5+x 1 x y 1 x 4y3y 5 x 1 x y 1 x 4y 3 y5 x 1 x y 1 x 5y3y 4 +x 1 x y 1 x 5y 3 y4 x 1 x x 4y y3y 5 +x 1 x x 4y y 3 y5+x 1 x y x 5y3y 4 x 1 x y x 5y 3 y4+x 1 x 3y 1 x 4 yy 5 x 1 x 3y 1 x 4 y y5 x 1 x 3y 1 yx 5 y 4 +x 1 x 3y 1 y x 5 y4 x 1 x 3x 4 yy 4 y 5 + x 1 x 3x 4 y y 4 y5+x 1 x 3yx 5 y 4 y 5 x 1 x 3y x 5 y4y 5 x 1 x 3 y 1 x 4yy 5 +x 1 x 3 y 1 x 4y y5+x 1 x 3 y 1 yx 5y 4 x 1 x 3 y 1 y x 5y4+x 1 x 3 x 4yy 3 y 5 x 1 x 3 x 4y y 3 y5 x 1 x 3 yx 5y 3 y 4 +x 1 x 3 y x 5y 3 y4+x 1 y 1 x 4yx 5 y 3 x 1 y 1 x 4y x 5 y3 x 1 y 1 x 4 yx 5y 3 +x 1 y 1 x 4 y x 5y3 x 1 x 4yx 5 y 3 y 5 +x 1 x 4y x 5 y3y 5 +x 1 x 4 yx 5y 3 y 4 x 1 x 4 y x 5y3y 4 +x x 3 y1x 4 y 3 y 5 x x 3 y1x 4 y 4 y 5 x x 3 y1x 5 y 3 y 4 +x x 3 y1x 5 y 4 y 5 x x 3 y 1 x 4 y 3 y5+ x x 3 y 1 x 4 y 4 y5+x x 3 y 1 x 5 y 3 y4 x x 3 y 1 x 5 y4y 5 +x y1x 4 x 5 y 3 y 4 x y1x 4 x 5 y 3 y 5 x y 1 x 4 x 5 y3y 4 + x y 1 x 4 x 5 y3y 5 x x 3y1x 4 y y 5 +x x 3y1x 4 y 4 y 5 +x x 3y1y x 5 y 4 x x 3y1x 5 y 4 y 5 +x x 3y 1 x 4 y y5 x x 3y 1 x 4 y 4 y5 x x 3y 1 y x 5 y4+x x 3y 1 x 5 y4y 5 +x x 3 y1x 4y y 5 x x 3 y1x 4y 3 y 5 x x 3 y1y x 5y 4 + x x 3 y1x 5y 3 y 4 x x 3 y 1 x 4y y5+x x 3 y 1 x 4y 3 y5+x x 3 y 1 y x 5y4 x x 3 y 1 x 5y 3 y4 x y1x 4y x 5 y 3 + x y1x 4x 5 y 3 y 5 +x y1x 4 y x 5y 3 x y1x 4 x 5y 3 y 4 +x y 1 x 4y x 5 y3 x y 1 x 4x 5 y3y 5 x y 1 x 4 y x 5y3+ x y 1 x 4 x 5y3y 4 x 3y1x 4 y x 5 y 4 +x 3y1x 4 y x 5 y 5 +x 3y 1 x 4 yx 5 y 4 x 3y 1 x 4 yx 5 y 5 +x 3 y1x 4y x 5 y 3 x 3 y1x 4y x 5 y 5 x 3 y1x 4 y x 5y 3 +x 3 y1x 4 y x 5y 4 x 3 y 1 x 4yx 5 y 3 +x 3 y 1 x 4yx 5 y 5 +x 3 y 1 x 4 yx 5y 3 x 3 y 1 x 4 yx 5y 4. 37

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Kúpszeletek Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 2011 TARTALOMJEGYZÉK 6 TARTALOMJEGYZÉK Azokat a görbéket, amelyeknek egyenlete

Részletesebben

8. előadás. Kúpszeletek

8. előadás. Kúpszeletek 8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =

Részletesebben

Koordináta geometria III.

Koordináta geometria III. Koordináta geometria III. TÉTEL: A P (x; y) pont akkor és csak akkor illeszkedik a K (u; v) középpontú r sugarú körre (körvonalra), ha (x u) 2 + (y v) 2 = r 2. Ez az összefüggés a K (u; v) középpontú r

Részletesebben

10. Koordinátageometria

10. Koordinátageometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Írd fel a K (0; 2) középpontú 7 sugarú kör egyenletét! A keresett kör egyenletét felírhatjuk a képletbe való behelyettesítéssel: x 2 + (y + 2) 2 = 49. 2. Írd fel annak a körnek az egyenletét,

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Koordináta-geometria feladatok (középszint) Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy

Részletesebben

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor: I. Vektorok 1. Vektorok összege Általánosan: Az ábra alapján Adott: a(4; 1) és b(; 3) a + b (4 + ; 1 + 3) = (6; ) a(a 1 ; a ) és b(b 1 ; b ) a + b(a 1 + b 1 ; a + b ). Vektorok különbsége Általánosan:

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát

Részletesebben

Koordinátageometria Megoldások

Koordinátageometria Megoldások 005-0XX Középszint Koordinátageometria Megoldások 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 + 4 + 1 3 F ; = F ;1 ) Egy kör sugarának

Részletesebben

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kör érintôje 7 9 A húr hossza: egység 9 A ( ) ponton átmenô legrövidebb húr merôleges a K szakaszra, ahol K az adott kör középpontja, feltéve, hogy a kör belsejében van

Részletesebben

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Koordinátageometria M veletek vektorokkal grakusan 1. Az ABCD négyzet oldalvektorai közül a = AB és b = BC. Adja meg az AC és BD vektorokat a

Részletesebben

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok ) Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok./ Határozd meg az AB szakasznak azt a pontját, amely a szakaszt : ha A ( ; és a B ( ; 8!./ Adott az A ( 3 ; 5 és a ( ; 6 B pont. Számítsd ki az AB vektor

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 14 XIV NEVEZETES GÖRbÉk 1 AZ EGYEnES EGYEnLETE A és pontokon átmenő egyenes egyenlete: (1), Az hányados neve iránytényező (iránytangens, meredekség) A ponton átmenő, m iránytangensű

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 6 VI TÉRGÖRbÉk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk A térgörbe (1) alakú egyenletével írható le Ez a vektoregyenlet egyenértékű az (2) skaláris egyenletrendszerrel A térgörbe három nevezetes

Részletesebben

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú

Részletesebben

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Lin.Alg.Zh.1 feladatok Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?

Részletesebben

Analitikus térgeometria

Analitikus térgeometria 5. fejezet Analitikus térgeometria Kezd és végpontjuk koordinátáival adott vektorok D 5.1 A koordináta-rendszer O kezd pontjából a P pontba mutató OP kötött vektort a P pont helyvektorának nevezzük. T

Részletesebben

Vektorok és koordinátageometria

Vektorok és koordinátageometria Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,

Részletesebben

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010. Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre

Részletesebben

egyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.

egyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0. Magyar Ifjúság. X. TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK A trigonometrikus egyenletrendszerek megoldása során kísérletezhetünk új változók bevezetésével, azonosságok alkalmazásával, helyettesítő módszerrel vagy más,

Részletesebben

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Számítógépes Grafika mintafeladatok Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Számítógépes Grafika mintafeladatok Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk

Részletesebben

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög. 1 Összeadás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor az összegük a + b (7 + (-2); 3 + 4) = (5; 7) Kivonás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor a különbségük a b (7 - (-2); 3-4)=(9; - 1) Valós számmal való

Részletesebben

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31 Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós

Részletesebben

25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1

25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1 6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint)

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik

Részletesebben

9. előadás. Térbeli koordinátageometria

9. előadás. Térbeli koordinátageometria 9. előadás Térbeli koordinátageometria Koordinátageometria a térben Descartes-féle koordinátarendszerben dolgozunk. A legegyszerűbb alakzatokat fogjuk vizsgálni. Az ezeket leíró egyenletek első-, vagy

Részletesebben

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek Lineáris algebra 2 Filip Ferdinánd filipferdinand@bgkuni-obudahu sivabankihu/jegyzetek 2015 december 7 Filip Ferdinánd 2016 februar 9 Lineáris algebra 2 1 / 37 Az el adás vázlata Determináns Determináns

Részletesebben

15. Koordinátageometria

15. Koordinátageometria I. Elméleti összefoglaló Koordinátákkal adott vektorok 15. Koordinátageometria Ha a(a ; a ) és b(b ; b ) a sík két vektora, λ valós szám, akkor az a vektor hossza: a = a + a a két vektor összege : a +

Részletesebben

15. Koordinátageometria

15. Koordinátageometria I. Elméleti összefoglaló Koordinátákkal adott vektorok 15. Koordinátageometria Ha a(a ; a ) és b(b ; b ) a sík két vektora, λ valós szám, akkor az a vektor hossza: a = a + a a két vektor összege : a +

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós

Részletesebben

= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1

= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1 Egyenes és sík a térben Elméleti áttekintés Az egyenes paraméteres egyenlete: X = u 1 λ + x 0 Y = u λ + y 0, Z = u λ + z 0 ahol a λ egy valós paraméter Az u = (u 1, u, u ) az egyenes irányvektora és P

Részletesebben

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,

Részletesebben

Geometria II gyakorlatok

Geometria II gyakorlatok Geometria II gyakorlatok Kovács Zoltán Copyright c 2011 Last Revision Date: 2012. május 8. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát technikával készült, a megjelenés

Részletesebben

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2014/2015-ös tanév első (iskolai) forduló Haladók II. kategória

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2014/2015-ös tanév első (iskolai) forduló Haladók II. kategória Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 01/01-ös tanév első iskolai) forduló Haladók II. kategória Megoldások és javítási útmutató 1. Adott az alábbi két egyenletrendszer:

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

2) A koordinátázott síkban adva van egy E ellipszis, melyet az x2

2) A koordinátázott síkban adva van egy E ellipszis, melyet az x2 1. feladatsor (Kúpszeletekre vonatkozó feladatok) Ha egy feladatban síkbeli koordinátákat alkalmazunk, akkor azok egy derékszög koordinátarendszerre vonatkoznak, melynek kezd pontja O és ortonormált alapvektorai

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék oktatási segédanyag Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 01. Köszönetnyilvánítás Az

Részletesebben

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások ) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek - megoldások Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások a) Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenletet! = 6 (5 pont) b) Oldja

Részletesebben

3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge 120 0 -os! α =. 4cos 2

3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge 120 0 -os! α =. 4cos 2 3... Egyenes szíjhatás esetén milyen hosszú szíj szükséges 50 cmes és 6 cm-es sugarú tárcsák összekapcsolásához, ha a tárcsák tengelyeinek távolsága 335 cm? 3... Csónakkal akarunk a folyó túlsó partjára

Részletesebben

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27. Matematika 11 Koordináta geometria Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A

Részletesebben

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5 Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!

Részletesebben

Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5

Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5 Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5 2003. Próba/ 13. Adott egy háromszög három csúcspontja a koordinátáival: A( 4; 4), B(4; 4) és C( 4; 8). Számítsa ki a C csúcsból induló súlyvonal és az A csúcsból

Részletesebben

ANALÍZIS II. Példatár

ANALÍZIS II. Példatár ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3

Részletesebben

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < 2015. szeptember 27.

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < 2015. szeptember 27. Matematika 10 Másodfokú egyenletek Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A

Részletesebben

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) Trigonometria Megoldások Trigonometria - megoldások ) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) akkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű!

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1. Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y

Részletesebben

A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = 1. Az adott kör középpontjának koordinátái: K1( 4; 2)

A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = 1. Az adott kör középpontjának koordinátái: K1( 4; 2) 55 A kör 87 8 A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = Az adott kör középpontjának koordinátái: K( ; ) és a sugara r =, az adott pont P(; ) Ekkor KP = és KK = () ( u ) + ( v ) =, () ( u ) +

Részletesebben

Mátrixok 2017 Mátrixok

Mátrixok 2017 Mátrixok 2017 számtáblázatok" : számok rendezett halmaza, melyben a számok helye két paraméterrel van meghatározva. Például lineáris egyenletrendszer együtthatómátrixa 2 x 1 + 4 x 2 = 8 1 x 1 + 3 x 2 = 1 ( 2 4

Részletesebben

Koordináta-geometria. Fogalom. Jelölés. Tulajdonságok, definíciók

Koordináta-geometria. Fogalom. Jelölés. Tulajdonságok, definíciók Koordináta-geometria Fogalom Ezen a helyen találkozik össze a számtan és a mértan. Körök, egyenesek, háromszögek és más egyéb alakzatok, de nem szerkesztenünk kell, vagy méricskélni, hanem számolni, viszont

Részletesebben

Megoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7

Megoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 A = {1; 3; 5; 7; 9} A B = {3; 5; 7} A/B = {1; 9} Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 Azonos alapú hatványokat

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor

Részletesebben

A kör. A kör egyenlete

A kör. A kör egyenlete A kör egyenlete A kör A kör egyenlete 8 a) x + y 6 b) x + y c) 6x + 6y d) x + y 9 8 a) x + y 6 + 9 b) x + y c) x + y a + b 8 a) (x - ) + (y - ) 9, rendezve x + y - 8x - y + b) x + y - 6x - 6y + c) x +

Részletesebben

Függvények Megoldások

Függvények Megoldások Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény

Részletesebben

Geometria II gyakorlatok

Geometria II gyakorlatok Geometria II gyakorlatok Kovács Zoltán Copyright c 2011 Last Revision Date: 2011. november 29. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát technikával készült, a megjelenés

Részletesebben

20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek.

20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek. . tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek. Először megadom a síkbeli definíciójukat, mert ez alapján vezetjük le az egyenletüket. Alakzat

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? 6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.

Részletesebben

Tárgy. Forgóasztal. Lézer. Kamera 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL

Tárgy. Forgóasztal. Lézer. Kamera 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL. Bevezetés A lézeres letapogatás a ma elérhet legpontosabb 3D-s rekonstrukciót teszi lehet vé. Alapelve roppant egyszer : egy lézeres csíkkal megvilágítjuk a tárgyat.

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek V.

Egyenletek, egyenlőtlenségek V. Egyenletek, egyenlőtlenségek V. DEFINÍCIÓ: (Másodfokú egyenlet) Az ax + bx + c = 0 alakban felírható egyenletet (a, b, c R; a 0), ahol x a változó, másodfokú egyenletnek nevezzük. TÉTEL: Az ax + bx + c

Részletesebben

5. fejezet. Differenciálegyenletek

5. fejezet. Differenciálegyenletek 5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y

Részletesebben

Németh László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa

Németh László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa Németh László Matematikaverseny 007. április 16. A 9-10. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak 9. osztályosoknak 1. feladat a) Vegyük észre, hogy 7 + 5 felírható 1 + 3 + 6 + alakban, így

Részletesebben

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

Hajder Levente 2018/2019. II. félév Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2018/2019. II. félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint egy kis ablakra

Részletesebben

Matematika III. harmadik előadás

Matematika III. harmadik előadás Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)

Részletesebben

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a

Részletesebben

Hajder Levente 2014/2015. tavaszi félév

Hajder Levente 2014/2015. tavaszi félév Hajder Levente hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint

Részletesebben

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY Koszinusztétel Tétel: Bármely háromszögben az egyik oldal négyzetét megkapjuk, ha a másik két oldal négyzetének összegéből kivonjuk e két oldal és az általuk közbezárt szög koszinuszának kétszeres szorzatát.

Részletesebben

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4. Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor Okta tási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 0/0 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA). forduló - megoldások. Az valós számra teljesül a 3 sin sin cos sin egyenlőség. Milyen értékeket

Részletesebben

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2 1) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) b) c) ( ) ) Határozza meg az 1. feladatban megadott, ; intervallumon

Részletesebben

Analitikus térgeometria

Analitikus térgeometria Analitikus térgeometria Wettl Ferenc el adása alapján 2015.09.21. Wettl Ferenc el adása alapján Analitikus térgeometria 2015.09.21. 1 / 23 Tartalom 1 Egyenes és sík egyenlete Egyenes Sík 2 Alakzatok közös

Részletesebben

A másod- és harmadfokú egyenletek nomogramjai

A másod- és harmadfokú egyenletek nomogramjai A másod- és harmadfokú egyenletek nomogramjai Bálint Roland és Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, balint.roland@virt.uni-pannon.hu, szalkai@almos.uni-pannon.hu 07..8. Kivonat A másodfokú egyenletet

Részletesebben

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport 1. Egy egyenesre esnek-e az A (2, 5, 1), B (5, 17, 7) és C (3, 9, 3) pontok? 5 pont Megoldás: Nem, mert AB (3, 12,

Részletesebben

Koordináta-geometria II.

Koordináta-geometria II. Koordináta-geometria II. DEFINÍCIÓ: (Alakzat egyenlete) A síkon adott egy derékszögű koordináta rendszer. A síkban levő alakzat egyenlete olyan f (x, y) = 0 egyenlet, amelyet azoknak és csak azoknak a

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd

Részletesebben

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3

Részletesebben

Dierenciálgeometria feladatsor

Dierenciálgeometria feladatsor Dierenciálgeometria feladatsor 1. Görbék paraméterezése 1. Határozzuk meg az alábbi ponthalmazok egy paraméteres el állítását: a a, b középpontú, r sugarú kör a síkban; b y = mx + b egyenlettel leírt egyenes

Részletesebben

Az egyenes és a sík analitikus geometriája

Az egyenes és a sík analitikus geometriája Az egyenes és a sík analitikus geometriája Az egyenes a kétdimenziós koordinátarendszerben A kétdimenziós koordinátarendszerben az egyenest egy n(a, B) normálvektorával és egy r 0 helyvektorú P(x 0,y 0

Részletesebben

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet   takach november 30. 1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű

Részletesebben

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben. Rajzold meg az alábbi helyvektorokat a derékszögű koordináta-rendszerben, majd számítsd ki a hosszúságukat! a) (4 ) b) ( 5 ) c) ( 6 ) d) (4 )

Részletesebben

5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás

5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás 5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )

Részletesebben

Geometriai példatár 2.

Geometriai példatár 2. Geometriai példatár 2 Metrikus feladatok Baboss, Csaba, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Szabó, Gábor, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geometriai példatár 2: Metrikus feladatok

Részletesebben

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek Eponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek. Hatványozási azonosságok. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! a) 8 b) 4 c) d) 7 e) f) 9 0, g) 0, 9 h) 6 0, 7,, i) 8 j) 6 k) 4 l) 49,.

Részletesebben

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek 10. gyakorlat Mátrixok sajátértékei és sajátvektorai Azt mondjuk, hogy az A M n mátrixnak a λ IR szám a sajátértéke, ha létezik olyan x IR n, x 0 vektor, amelyre Ax = λx. Ekkor az x vektort az A mátrix

Részletesebben

5. Analitikus térgeometria (megoldások) AC = [2, 3, 6], (z + 5) 2 következik. Innen z = 5 3. A keresett BA BC = [3, 2, 8],

5. Analitikus térgeometria (megoldások) AC = [2, 3, 6], (z + 5) 2 következik. Innen z = 5 3. A keresett BA BC = [3, 2, 8], (megoldások) 1. Alkalmazzuk a T 5. tételt: AB = [ 1, +, 0+] = [1, 1, ], AC = [,, 6], AD = [,, 9].. A P pontnak az origótól mért távolsága az OP helyvektor hosszával egyenl. OA = 4 + ( ) + ( 4) = 6, OB

Részletesebben

KOORDINÁTA-GEOMETRIA

KOORDINÁTA-GEOMETRIA XIV. Témakör: feladatok 1 Huszk@ Jenő XIV.TÉMAKÖR Téma A pont koordinátageometriája A kör koordinátageometriája KOORDINÁTA-GEOMETRIA A projekt típus ú feladatok tartalmi szintézise A feladat sorszáma Oldal

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs

Részletesebben

(a b)(c d)(e f) = (a b)[(c d) (e f)] = = (a b)[e(cdf) f(cde)] = (abe)(cdf) (abf)(cde)

(a b)(c d)(e f) = (a b)[(c d) (e f)] = = (a b)[e(cdf) f(cde)] = (abe)(cdf) (abf)(cde) 2. házi feladat 1.feladat a b)c d)e f) = a b)[c d) e f)] = = a b)[ecdf) fcde)] = abe)cdf) abf)cde) 2.feladat a) Legyen a két adott pontunk helyzete A = 0, 0), B = 1, 0), továbbá legyen a távolságok aránya

Részletesebben

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális

Részletesebben

Függvények vizsgálata

Függvények vizsgálata Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =

Részletesebben

Matematika III előadás

Matematika III előadás Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek megoldásához!

Részletesebben

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és b) jelű egyenletnek pontosan egy megoldása van, a c) és d) jelű egyenletnek viszont nincs megoldása

Részletesebben

Gazdasági Matematika I. Megoldások

Gazdasági Matematika I. Megoldások . (4.feladatlap/2) Gazdasági Matematika I. Di erenciálszámítás alkalmazásai Megoldások a) Határozza meg az f(x) x 6x 2 + függvény x 2 helyen vett érint½ojének az egyenletét. El½oször meghatározzuk a pont

Részletesebben

3 függvény. Számítsd ki az f 4 f 3 f 3 f 4. egyenlet valós megoldásait! 3 1, 3 és 5 3 1

3 függvény. Számítsd ki az f 4 f 3 f 3 f 4. egyenlet valós megoldásait! 3 1, 3 és 5 3 1 Érettségi, M, I-es feladatsor, természettudomány.. Számítsd ki a C! összeget! log 4. Határozd meg a. Számítsd ki az egyenlet valós megoldásait! összeg értékét, ha és az 4. Adott az f : 0,, f. Adottak az

Részletesebben