A puerperális metritis kialakulását befolyásoló egyes tényezôk vizsgálata tejelô teheneken
|
|
- Mariska Flóra Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 szarvasmarha június 15. Közleményünkkel nagyrabecsült témavezetônkre, kiváló tanárunkra, szeretett barátunkra, elhunyt szerzôtársunkra Huszenicza Gyula Professzorra emlékezünk, akivel együtt kezdtük e téma feldolgozását és aki a szaporodásbiológia más területei mellett a szarvasmarha metritiszek világszerte elismert szakértôje és kutatója volt. A puerperális metritis kialakulását befolyásoló egyes tényezôk vizsgálata tejelô teheneken Földi József 1,4, Pécsi Anna 2, Abonyi-Tóth Zsolt 3, Kulcsár Margit 4, Huszenicza Gyula 4 1 Intervet Hungária Kft. 2 Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezôgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztéstudományi és Biodiverzitás-védelmi Intézet 3 Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék 4 Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika Összefoglalás A szerzôk két nagy létszámú hazai tejelô tehenészetben vizsgálatot végeztek legalább kétszer ellett teheneken hajlamosító tényezôk hatásának értékelésére a puerperális metritis (PM) kialakulásában és súlyosságában: (1) szülôúti manuális beavatkozás, (2) magzatburok visszatartás (MBV), (3) inkompenzált negatív energia egyensúly (3a) ketonuriában illetve (3b) hiperketonémiában megnyilvánuló formája. A méhgyulladásban szenvedô teheneket a tünetek súlyossága alapján két csoportba sorolták: az enyhébb PM (epm) csoportban csak a betegség helyi tünetei voltak megfigyelhetôk, míg az ún. toxikus PM (tpm) csoport egyedeinek ezen túlmenôen általános tünetei (láz, levertség stb.) is voltak. Kontrollként tünetmentes involúciójú állatok szolgáltak. Az ellés során végzett manuális beavatkozás és MBV esetén szignifikánsan (P<0,001) gyakoribb volt a PM elôfordulása (esélyhányadosok [odds ratio OR] 6,7 illetve 13,5), az MBV pedig befolyásolta a betegség súlyosságát is (OR 3,86). A tehén energiahiányos állapotának mind a hiperketonémiás (OR PM-re 6,13; tpm-re 6,25) mind a ketonuriás (OR PM-re 3,71; tpm-re 14,0) formája szignifikáns hajlamosító tényezô a PM kialakulására és súlyosságára egyaránt. E magyarázó változók igénybevételével összeállított többváltozós logisztikus regressziós modell pontosítása érdekében további tényezôket vettek vizsgálat alá és megállapították, hogy: (1) a litert meghaladó elôzô laktációs tejtermelés (OR tpm-re 23,11) és (2) a napi tejhozam csökkenése az ellést követô 3-5. nap között (OR PM-re 9,14; tpm-re 6,67), valamint (3) a napi testhômérséklet emelkedése az ellést követô 3-5. nap között (OR PM-re 16,27; tpm-re 12,46) hajlamosítanak a PM, ezen belül a súlyos tpm kialakulására. A többször ellett egyedek hajlamosabbak a méhgyulladás súlyosabb formájára (OR tpm-re 3,14). BEVEZETÉS A puerperális metritis (PM) a méh súlyos bakteriális fertôzôdése következtében létrejövô akut putrid gyulladás, ami az ellés utáni elsô 2 hétben, leggyakrabban az napon fordul elô. Jellemzô tünetei: nagy mennyiségû, bûzös, vöröses-barna, híg, vízszerû, rendszerint elhalt szövettörmeléket is tartalmazó (putrid) izzadmány felhalmozódása, a méhfal elvékonyodása, vagy néhány nappal késôbb kevesebb, bûzös, gennyes izzadmány és megvastagodott (ödémás) méhfal. A betegség általános tünetek (tompultság, legyengülés), és láz ( 39,5 C) megjelenésével is járhat, de az esetek többségében csak az említett lokális tünetek alakulnak ki. (5, 26, 31, 32) Ellés után a méh baktériumflórája rendkívül változatos, mégis elsôsorban az E. coli, az Arcanobacterium pyogenes, és Gram negatív anaerob baktériumok (Prevotella spp., Bacteroides spp. és F. necrophorum) együttesen tehetôk felelôssé a betegség (5, 31) kialakulásáért. 1
2 A PM klinikai megjelenését a méh saját védekezô rendszere megakadályozhatja még az elsôdleges kórokozó baktériumok jelenlétében is. (1, 2, 4, 9, 17, 19, 20, 22, 24) E védekezô rendszer mûködése azonban több ok miatt is sérülhet. A leukocita funkciókat egyes takarmányozási és metabolikus tényezôk zavarhatják vagy gátolhatják, úgy mint: a nem észterifikált zsírsavak (NEFA) és a ß-hidroxi-vajsav (BHB) plazmaszintjének emelkedése (30, 35, 38) ; hyperketonaemia (29), hiánybetegségek (pl. szelén/e-vitamin és A-vitamin/ß-karotin hiány). (19, 31) A méh izomzat kontraktilitás csökkenésének leggyakoribb okaiként a mozgás és a rendszeres szoptatás hiányát, valamint a hypo kalcaemiát tartják. (12, 19, 31) Növeli a megbetegedés kockázatát a magzatburok-visszamaradás (MBV), vetélés, ikerellés, és az emberi beavatkozást igénylô nehézellés, továbbá a (5, 9, 10, 19, 24, 31) rossz elletési higiénia. Vizsgálatunkban statisztikai módszerek segítségével számszerûsítettük e hajlamosító tényezôk hatását, illetve további megfigyelt magyarázó változók bevonásával modellt készítettünk a PM elôfordulásának és súlyosságának kockázat becslésére többször ellett tehenekben. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatokat két hazai tehenészetben, legalább kétszer ellett, holstein-fríz teheneken (n=170: 1. üzemben n=71, 2. üzemben n=99) végeztük. Az állatokat a tejtermelésük szerint kialakított as csoportokban tartották. A takarmányozást a hazai gyakorlatnak megfelelôen kukoricaszilázs, lucernaés fûszenázs, illetve rétiszéna etetésére alapozták, amelyet a tejtermelés aktuális szintjének megfelelôen napi 6-12 kg vitamin- és ásványianyag-premixekkel komplettírozott abrakadag egészített ki. Mindkét üzemben a február 1. és április 30. között ellett, legalább második laktációját kezdô teheneket válogattunk be, melyek ellési segítségnyújtást igényeltek; vagy MBV-t; vagy az ellés után órával ketonuriát mutattak. Kontrollként az illesztett párok módszerével kiválasztott, 14 napon belül ellett, hasonló elôzô laktációs termelésû és ellésszámú, de a fent felsorolt problémák egyikével sem érintett istállótársaik szolgáltak. A jelentôsebb szülôúti sérülés, a hüvely- és a méhelôesés kizáró tényezô volt. A már említett, vélt hajlamosító tényezôk feljegyzésén túl az ellés utáni nap között 24 óránként mértük az állatok hômérsékletét és feljegyeztük a napi tejtermelésüket. A vizelet acet-ecetsav tartalmát szemikvantitativ módon, reagens csíkkal (Ketostix, Bayer Corp., USA), a ß-hidroxi-vajsav (BHB) mennyiségét vérplazmából, enzimatikus reagens kittel (RB 1007, Randox Laboratories Ltd., Ardmore, UK) határoztuk meg. Mindkét vizsgálathoz a mintákat ellés után órával gyûjtöttük, az értékelést ismertetett módszerek szerint végeztük. (6, 14) Ketonuriásnak a legalább 2 ++ Ketostix pozitív, hiperketonémiásnak pedig a 1,2 mmol/l feletti BHB plazma koncentrációt mutató egyedeket tekintettük. Statisztikai elemzések A vélt hajlamosító tényezô(k)nek kitett illetve nem kitett csoportokban hasonlítottuk össze a betegség (PM) illetve az egészséges involúció (EI) gyakoriságát. A betegség megléte esetén ugyanígy vizsgáltuk az enyhébb, csak lokális tünetekben megnyilvánuló (epm) illetve a súlyos, általános tünetekkel (láz, levertség) is járó ún. toxikus PM (tpm) gyakoriságát. Ezeket az elemzéseket Fisher-egzakt teszttel vagy Chi-négyzet próbával végeztük. A PM, illetve a tpm kockázatának (a bekövetkezés esélyének) becslésére a hajlamosító tényezôkkel érintett illetve nem érintett állatok között egyváltozós logisztikus regressziós modelleket készítettünk. E módszerrel határoztuk meg az adott hajlamosító tényezôre vonatkozó esélyhányadost (Odds ratio = OR) és annak 95%-os megbízhatósági tartományát (CI). (28) A hajlamosító tényezôk hatását különkülön és együttesen is vizsgálatuk. Elôbbi esetben csak az adott tényezô meglétét illetve hiányát vettük figyelembe, tehát másik hajlamosító tényezô elôfordulását nem zártuk ki. Ahol a modell nem illeszkedett ott a beteg/nem beteg arány a hajlamosító tényezô meglétekor illetve hiányakor hányadosa adta meg az esélyhányadost, ez esetben CI nélkül. Az összes hajlamosító tényezô együttes hatásának vizsgálata során a többváltozós regressziós modellbe (28) annak pontosítása érdekében bevontuk az elôzô laktációs tejtermelést, az ellésszámot, a testhômérséklet és a tejtermelés abszolút értékeit és annak változását (nô vagy csökken) az ellés utáni 3. és 5. napon. A vér BHB szintjét, az elôzô laktációs tejtermelést, a tejhozam ellés utáni változását és a testhômérséklet hatását folytonos változókként és dichotom változókként is értékeltük. Utóbbi esetben BHB-ra, illetve testhômérsékletre az irodalomban közölt és általános elfogadott 1,2 mmol/litert, illetve 39,5 C-t tekintettük határértéknek, a tejmennyiség változásra pedig a pozitív vagy negatív értéket (nô vagy csökken) vettük figyelembe. Elôzô laktációs termelésre a vizsgált tehenek adatainak csoportonkénti kumulatív megoszlási diagrammjából megfigyelési alapon adódó litert használtuk határértéknek. EREDMÉNYEK A hajlamosító tényezôk hatásának egyenkénti értékelése Az összesen 170 vizsgált egyedbôl melyek fele-fele arányában jelentkeztek vagy hiányoztak a vélt hajlamosító tényezôknek végül 56 állatban alakult ki méhgyulladás, 41-ben annak enyhébb, 15-ben pedig súlyosabb formája, míg 114 tehén involúciója tünet-
3 mentes maradt. Hiánytalan napi tejtermelési adatokat 159 állattól sikerült összegyûjteni (EI csoport: 101, epm: 36 és tpm: 13), így a tejtermelés változásának elemzését ezekbôl végeztük el. Az egyes hajlamosító tényezôkre vonatkozó megfigyelt esetszámokat, esélyhányadosokat (OR) és azok 95%-os megbízhatósági tartományát (CI), valamint a statisztikai próbák p értékeit az EI és PM csoportok összevetésében az 1. táblázat, a PM csoporton belül az epm és tpm alcsoportokat összehasonlítva a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: Esetszámok a hajlamosító tényezôknek kitett illetve nem kitett csoportokban és a vizsgált tényezôk esélyhányadosai a PM kialakulására Esetszám kitett/nem kitett* Hajlamosító tényezô EI a PM b OR (CI) c p érték Manuális beavatkozás 7 / / 39 6,7 (2,5 17,5) < 0,001 Magzatburok visszamaradás 6 / / 32 13,5 (5,0 36,4) < 0,001 BHB >1,2 mmol/l 16 / / 28 6,1 (2,9 13,0) < 0,001 Ketonuria / / 27 3,7 (1,6 8,4) < 0,0001 Ketonuria 3+ 9 / / 27 4,0 (1,5-10,9) < 0,0001 Tejtermelés csökkenés 3-5. pp napon 9 / / 27 9,1 (3,7 22,4) < 0,001 Testhômérséklet emelkedés 3-5. pp napon 19 / / 15 16,3 (5,9 44,8) < 0,0001 * az egészséges involúciójú illetve PM-es esetek száma az adott hajlamosító tényezônek kitett / nem kitett állatok között a EI = egészséges (tünetmentes) involúció b PM = puerperalis metritis c OR (CI): esélyhányados és annak 95%-os megbízhatósági tartománya 2. táblázat: Esetszámok a hajlamosító tényezôknek kitett illetve nem kitett csoportokban és a vizsgált tényezôk esélyhányadosai a tpm kialakulására Esetszám kitett/nem kitett* Hajlamosító tényezô epm a tpm b OR (CI) c p érték Manuális beavatkozás 10 / 31 7 / 8 2,7 0,187 ns Magzatburok visszamaradás 14 / / 5 3,9 0,061 ns BHB >1,2 mmol/l 16 / / 3 6,3 (1,4 27,2) 0,002 Ketonuria 3+ 4 / 37 7 / 8 14,0 (2,3 85,3) 0,01 Tejtermelés csökkenés 3-5. pp napon 12 / / 3 6,7 (1,4 30,9) 0,017 Testhômérséklet emelkedés 3-5. pp napon 28 / / 2 12,5 (2,0 76,7) 0,007 Elôzô laktációs tejtermelés >9400 l 9 / / 2 32,1 (4,1 130,6) 0,001 Ellésszám 2 / 3 / 4 / 5 21/15/5/0 3/5/5/2 3,1 (1,4 7,3) 0,013 * az enyhébb illetve súlyosabb PM-es esetek száma az adott hajlamosító tényezônek kitett / nem kitett állatok között a epm = enyhébb, csak lokális tünetekben megnyilvánuló PM b tpm = súlyos, általános tünetekkel is járó PM c OR (CI): esélyhányados és annak 95%-os megbízhatósági tartománya Minden vélt hajlamosító tényezôrôl igazolódott, hogy szignifikánsan növeli a PM elôfordulásának esélyét. A vizsgált állományokban átlagosan 13,5-ször nagyobb az esélye egy MBV-ban szenvedô tehénnek a PM kialakulására, mint anélkül. Úgy tûnik, hogy a MBV a súlyosabb tpm kialakulásának esélyét is növeli, bár a p=0,061 nem szignifikáns, de tendenciát mindenképp jelez. Különös figyelmet érdemelnek az inkompenzált negatív energia egyensúlyt jellemzô változók: a hiperketonémiát mérô plazma BHB és a ketonuriát mérô acet-ecetsav eredményei. E változók kóros szintje (BHB>1,2 mmol/l illetve Ketostix legalább 2+) nemcsak a PM kialakulásának, de súlyos ságának esélyét is szignifikánsan befolyásolja. A plazma BHB értékét folytonos változóként elemezve is megállapíthatjuk, hogy a BHB szint emelkedése szignifikánsan növeli a PM és a tpm elôfordulását egyaránt (p<0,01). A napi tejhozam változását az ellés utáni 3-5 nap között a 1. ábra szemlélteti. A napi tejhozam változása (L) 1. ábra: A napi tejhozam változása a 3. és 5. pp. nap között az egészséges, az epm és a tpm csoportokban egészséges PM toxikus PM 3
4 Testhőmérséklet ( C) Látható, hogy a tejtermelés az egészséges involúciójú és enyhe PM-es állatokban nôtt, bár ez utóbbiakban kisebb mértékben és nagyobb szélsô értékekkel. A súlyos tpm-es csoportban egyértelmû tejhozam csökkenés figyelhetô meg. A testhômérséklet napi alakulását a vizsgált idôszakban a 2. ábra mutatja.a tpm-es csoportban jóval magasabb a hômérsék letek napi átlaga és a csúcs korábban figyelhetô meg. Bár nyilvánvaló a hômérséklet emelkedés az epm-es állatok között is, az átlag mindössze egy napon éri el a 39,5 C-ot, ami rávilágít arra az ismert tényre, hogy a PM-es állatok nagy része nem lázas a betegség ideje alatt sem. 2. ábra: A testhômérséklet idôbeli változása az egészséges, az epm és a tpm csoportokban 40 39,5 39 egészséges PM toxikus PM több mint 50%-ában, két hajlamosító tényezô esetén több mint 80%-ában fordult elô a puerperális metritis. A mindhárom hajlamosító tényezôvel terhelt néhány esetben pedig gyakorlatilag biztosan kialakult a betegség súlyosabb formája. Többváltozós logisztikus regressziós modellekben számszerûsítettük a hajlamosító tényezôk együttes hatását. A magyarázó változók függetlenségének tisztázása során kiderült, hogy a BHB-szint és a ketonuria nagyon szoros korrelációt mutattak (r=0,84), ami nem meglepô, hiszen mindkettô a szervezetben keletkezett ketonanyagokat mutatja ki, közvetve a tehén metabolikus állapotát jellemzi. Tehát ugyanabba a regressziós modellbe csak az egyik kerülhetett be magyarázó változóként. Mivel a hajlamosító tényezôk külön-külön elemzése során megbizonyosodtunk arról, hogy az elô zetesen feltételezett manuális beavatkozáson, MBV-on és hiperketonémián vagy ketonurián túl más tényezôknek önmagukban is van szignifikáns hatása a PM kialakulására vagy súlyosságára (lásd 1. és 2. táblázat), az együttes elemzés során minden lehetséges és független (nem korreláló) magyarázó változót bevettünk a modellekbe majd egyenkénti kihagyással (backward selection) jutottunk az alábbi legjobb egyenletekhez. (28) 38, Napok A hajlamosító tényezôk hatásának együttes értékelése Több hajlamosító tényezô fennállása esetén lényegesen gyakrabban fordul elô a PM és nagyobb arányú a toxikus forma kialakulása (3. ábra). 3. ábra: Egészséges involúció, enyhe illetve toxikus PM gyakorisága különbözô számú hajlamosító tényezô megléte esetén 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nincs 1 hajlam.tény. 2 hajlam.tény. 3 hajlam.tény. Egészséges Enyhe PM Toxikus PM A vizsgált hajlamosító tényezôk hiányában a méhgyulladás elôfordulása 10% alatt marad és alig fordult elô annak súlyosabb formája. Ezzel szemben egy hajlamosító tényezô jelenlétekor a vizsgált állatok 4 A plazma BHB szintet véve a modellbe, a következô egyenletet kaptuk a PM-re: (1) logit PM = -5, ,9158*[BHB] + 2,9833*[MBV] + 2,2496*[manualis] + 2,6469*[testhôm. változás] + [véletlen faktor]; a tpm-re pedig (2) logit tpm = -112,8 + 9,17*[BHB] + 7,614*[MBV] + 0,0734*[elôzô lakt. tejterm.] + (-2,448*[napi tej változás] + 7,085*[ellésszám] + 18,88*[testhôm. változás] + [véletlen faktor]. Az (1) modell magyarázó ereje (a magyarázó változók összességében milyen mértékben felelôsek a függô változó [logit PM] értékéért) 41,4%, a vizsgálati populáción ellenôrizve a modell becslésének pontosságát a találati arány (helyesen minôsítette-e a modell egészségesnek illetve PM-esnek a vizsgált egyedeket) közel 82%-os. A (2) modell magyarázó ereje 66%, a találati aránya közel 90%. Ha ketonuria eredményekkel ugyanezen a módon állítjuk össze a modelleket a következô egyenletet kapjuk PM-re: (3) logit tpm = -3, ,1106*[Ketostix 2+] + 2,2195*[Ketostix 3+] + 3,0069*[MBV] + 2,4999*[manualis] + 2,7313*[testhôm. változás] + [véletlen faktor]; a tpm-re pedig (4) logit tpm = -15, ,7144*[Ketostix 2+] + 5,4814*[Ketostix 3+] + (-3,276*[manualis]) + 9,1764*[elôzô lakt. tejterm>9400] + (-1,208* [napi tej változás]) + 1,8356*[ellésszám] + [véletlen faktor].
5 A (3) modell magyarázó ereje 42,3%, találati valószínûsége közel 82%, ugyanezek az adatok a (4) modellre 82,3% illetve 96%. MEGVITATÁS Számos szerzô megállapítja, hogy nehéz ellés, holtellés és ikerellés (3, 8, 21, 23, 25, 31, 33) valamint bikaborjú ellése (8) esetén nô a PM elôfordulási esélye. Vizsgálatunkban többé-kevésbé hasonló hajlamosító tényezônek tekinthetjük a szülôúti manuális beavatkozást (ellési segélynyújtást), hiszen az általában valamilyen ellési komplikáció fennállása esetén válik szükségessé. Az általunk az ellési segélynyújtásra kapott 6,7-es esélyhányados kissé magasabb a fenti hajlamosító tényezôkre közölt 2,0 6,57 OR értékeknél. Vizsgálatunkban a manuális beavatkozás nem befolyásolta a PM súlyosságát. A MBV, vagyis a magzatburoknak vagy jelentôs részének az ellést követô 12 órán (más meghatározás szerint 24 órán) túl is a méhben maradása a leggyakrabban leírt és legfontosabbnak tartott hajlamosító tényezôje a PM-nek. (3, 8, 9, 10, 19, 21, 23, 24, 25, 31) A közölt esélyhányadosok 6,0 és 27,74 között változnak, az általunk számított 13,5-ös érték is ebbe a tartományba esik. A MBV nagy valószínûséggel befolyásolja a PM súlyosságát is, a vizsgálatunkban talált p=0,061 érték erre utal. A MBV lehetséges okaként gyakorta említik a hypokalcaemiát, amely a méh izomzat kontraktilitását csökkentve vezethet MBV-hoz. (1, 12, 24, 33) A klinikai tünetekben is jelentkezô hypokalcaemia ( milk fever =ellési bénulás) megítélése, mint a PM prediszpozíciós tényezôje, ellentmondásos: néhány vizsgálat szerint nincs szignifikáns hatása a PM elôfordulására (21), míg mások találtak ilyen összefüggést. (3, 8, 25) A hypokalcaemia hatása tehát valószínûleg nagyrészt indirekt, a MBV-on keresztül nyilvánul meg. (33) A ketosist számos szerzô egyértelmûen hajlamosító tényezôként írja le (8, 11, 23, 25, 33) kivételesen akad olyan közlés is, amely nem bizonyít összefüggést a ketosis és a méhgyulladás között. (3) Tapasztalatunk szerint e közleményekben a ketosis fogalmát vagy nem határozták meg pontosan, vagy klinikai tünetekben megnyilvánuló betegségként értelmezték. Vizsgálatunkban ezzel szemben a szervezetben megemelkedett ketonanyagok egzakt mérésén alapuló definíciókat használtunk. a hyperketonaemia illetve ketonuria és a méhgyulladás összefüggésérôl nagyon kevés irodalmi adat áll rendelkezésre. 29) A laktáció kezdetén számos klinikai kémiai paraméter változása utal a NEB fennállására. Miközben a bôr alatti és zsigeri zsírraktárak triglicerid telítettségét (tápláltsági állapot) tükrözô kondíciópontszám (BCS) folyamatosan csökken, a vérszérumban jelentôsen magasabb nem észterifikált zsírsav (non-esterified fatty acid, NEFA) tartalom mérhetô. A folyamat dekompenzálódásának a jeleként értékelhetô, ha a BHB, acetecetsav és aceton termelés fokozódását bizonyítva e ketonanyagok szintje megemelkedik a vérszérumban (hyperketonaemia), a vizeletben (ketonuria), illetve a tejben (ketolakcia). A ketonanyag-szintek emelkedése lényegében valamennyi testfolyadékban egyidejûleg zajlik. A gyakorlatban leginkább használt gyorsdiagnosztikumok azonban szemben a tejjel a vizeletben már sokkal kisebb mértékû ketonanyagszintemelkedés kimutatását is lehetôvé teszik. Emiatt a ketonuria a ketolakciánál sokkal korábban és gyakrabban észlelt jelenség. Ebbôl egyszersmind az is következik, hogy ketonuria esetén még jó esély van az állapot spontán rendezôdésére, ketolakcia észlelésekor azonban ennek már sokkal kisebb a valószínûsége. (7, 11, 13-16, 18, 36, 37) Az irodalomban számos más tényezôrôl is bizonyították, hogy hatással vannak a méhgyulladás gyakoriságára; így pl. az évszak, a fajta, a legeltetés. (3, 8, 21, 23, 25, 33) Mivel vizsgálatunkat csak tavasszal ellett holstein-fríz teheneken, azonos tartástechnológiával üzemelô telepeken végeztük e tényezôk hatását nem állt módunkban elemezni. Az ellésszám hatását is csak bizonyos keretek között vizsgálhattuk: teheneink ellésszáma 2 és 5 között volt, de ezzel együtt is szignifikáns összefüggést találtunk az ellésszám növekedése és a súlyos tpm elôfordulása között, ami minden bizonynyal az idôsebb állatokban gyakoribb metabolikus rendellenességekkel magyarázható. A testhômérséklet abszolút értékei az ellés utáni 3-5. napokon ugyanúgy, mint annak emelkedése az adott idôszakban, valamint ugyanekkor a napi tejtermelés csökkenése már sokkal inkább korai, nem specifikus tünetnek tekintendôk és nem hajlamosító tényezôknek, de mérésük, figyelemmel kísérésük jó diagnosztikai eszköz a betegség korai elôrejelzésére. A már korábban feltételezett hajlamosító tényezôk és az újonnan alkalmazottak bevonásával készített logisztikus regressziós modellek jó közelítéssel alkalmasak mind a méhgyulladás, mind annak súlyosságának elôrejelzésére (82 96 %-os találati arány). Ezek segítségével meghatározható a korai méhgyulladások kialakulása szempontjából veszélyeztetett állatok köre. Így valamennyi PM eset idôben felismerhetô, és jó esély van a gyógykezelésre. 5
6 Irodalomjegyzék 1. BAJCSY, A.C., SZENCI, O., DOORNENBALB, A., VAN DER WEIJDEN, G.C., CSORBA, C., KOCSIS, L. SZÛCS, I., OSTGARD, S., TAVERNE, M.A.M. (2005): Characteristics of bovine early puerperal uterine contractility recorded under farm conditions. Theriogenology, BONDURANT R.H. (1999): Inflammation in the bovine reproductive tract. J. Dairy Sci., 82 (Suppl. 2): BRUUN, J., ERSBOLL, A. K., ALBAN, L. (2002): Risk factors for metritis in Danish dairy cows Prev. Vet. Med CAI, T.Q., WESTON, P., LUND, L.A., BRODIE, B., MCKENNA, D., WAGNER, W.C. (1994): Association between neutrophil functions and periparturient disorders in cows. Am. J. Vet. Res., FÖLDI, J., KULCSÁR, M., PÉCSI, A., HUYGHE, B., DE SA, C., LOHUIS, J.A.C.M., COX, P., HUSZENICZA, GY. (2006): Bacterial complications of postpartum uterine involution in cattle, Anim. Reprod. Sci., GAÁL, T. (1999): Vizeletvizsgálat és a vesemûködés vizsgálata. In: GAÁL, T. (szerk.): Állatorvosi klinikai laboratóriumi diagnosztika. (ISBN ) Sík Kiadó, Budapest. 6. fejezet GÖNYE, S. (1987): Az energia-egyensúly zavarai. In: BRYDL, E. (szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei és mérgezései. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest. (ISBN ). II. rész HOSSEIN-ZADEH, G. N., ARDALAN, M. (2011): Cow-specific risk factors for retained placenta, metritis and clinical mastitis in Holstein cows Vet. Res. Comm. 35.(6) HUSSAIN, A.M. (1989): Bovine uterine defense mechanisms: a review. J. Vet. Med. B., HUSSAIN, A.M., DANIEL, R.C.W. (1991a): Bovine normal and abnormal reproductive and endocrine functions in the postpartum period: a review. Reprod. Dom. Anim., HUSZENICZA, GY., FÉBEL, H., GÁSPÁRDY, A., GAÁL, T. (2002): A nagy tejtermelésû tehén takarmányozásának, tejtermelésének és szaporodóképességének kapcsolata. Irodalmi áttekintés. 1. Az ellés utáni idôszak anyagforgalmi jellemzôi. Magy. Állatorv. Lapja, KAMGARPOUR, R., DANIEL, R.C.W., FENWICK, D.C., MCGUIGAN, K., MURPHY, G. (1999): Post partum subclinical hypocalcaemia and effects on ovarian function and uterine involution in a dairy herd. Vet. J., KARSAI, F., KUTAS, F. (1982): A táplálóanyag emésztése és felszívódása. A szénhidrát-anyagforgalom. In: KARSAI, F. (szerk): Állatorvosi kórélettan. Második, jelentôsen átdolgozott kiadás. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest. (ISBN: ) és KÉGL, T. (1990): A ketonuria vizsgálatának és ellenôrzésének tapasztalata egy holstein-fríz tehénállományban. Magy. Állatorv. Lapja, KÉGL, T. (1992): A ketonuria csökkentése glukokortikoidok alkalmazásával ellés után lévô holstein-fríz teheneknél. Magy. Állatorv. Lapja, KÉGL, T., GAÁL, T. (1992): Ketonuriás index egy új, gyakorlatias mutatószám a tejelô tehenek energia-egyensúlyának megítélésére. Magy. Állatorv. Lapja, KIMURA, K., GOFF, J.P., KEHRLI, E., JR., REINHARDT, T.A. (2002): Decreased neutrophil function as a cause of retained placenta in dairy cattle. J. Dairy Sci., KUTAS, F. (1987): A közti anyagcsere. In: BRYDL, E. (szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei és mérgezései. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest. (ISBN ). I. rész LEWIS, G.S. (1997): Uterine health and disorders. J. Dairy Sci., LEWIS, G.S. (2004): Steroidal regulation of uterine immune defences. Anim. Reprod. Sci., MARKUSFELD, O. (1984): Factors responsible for post parturient metritis in dairy cattle Vet. Rec MATEUS, L., LOPE DE COSTA, L., ROBALO SILVIA, J. (2002): Influence of puerperal uterine infection on uterine involution and postpartum ovarian activity in dairy cows. Reprod. Dom. Anim., OPSOMER, G., DE KRUIF, A. (2009): Metritis and endometritis in high yielding dairy cows Vlaams Diergeneskundig Tijdschrift PAISLEY, L.G., MICKELSEN, W.D., ANDERSON, P.B. (1986): Mechanisms and therapy for retained fetal membranes and uterine infections of cows: a review. Theriogenology, PALMER, C. (2003): Postpartum metritis in cattle: A review of the condition and treatment. Large Animal Veterinary Rounds Vol. 3 Issue 8. WCVM University of Saskatchewan 26. PÉCSI, A., FÖLDI, J., KULCSÁR, M., PÉCSI, T., HUSZENICZA, GY. (2006): Az involúció bakteriális eredetû szövôdményei szarvasmarhában Irodalmi áttekintés 1. rész. Magy. Állatorv. Lapja, RADCLIFFE, W., SEALS, R.C., LEWIS, G.S. (2005): Uterine response to multiple inoculations with Arcanobacterium pyogenes and Escherichia coli in nulliparous ewes. Am. J. Reprod. Immunol., REICZIGEL, J., HARNOS, A., SOLYMOSI, N. (2007): Biostatisztika nem statisztikusoknak (HU ISBN ) 3.2 Oddsz és logit, 3.3 Relatív kockázat és esélyhányados Az általános lineáris modell REIST, M., ERDIN, D.K., VON EUW, D., TSCHÜMPERLIN, K.M., KEUENBER, H., HAMMON, H.M., KÜNZI, N.K., BLUM, J.W. (2003): Use of threshold serum and milk ketone concentrations to identify risk for ketosis and endometritis in high-yielding dairy cows. Am. J. Vet. Res., SARTORELLI, P., PALTRINIERI, S., AGNES, F. (1999): Non-specific immunity and ketone bodies I. In vitro studies on chemotaxis and phagocytosis of ovine neutrophils. J. Vet. Med., A., 46, SHELDON, I.M., DOBSON, H. (2004): Postpartum uterine health in cattle. Anim. Reprod. Sci.,
7 32. SHELDON, I.M., LEWIS, G., LEBLANC, S., GILBERT, R. (2006): Defining postpartum uterine disease in dairy cattle. Theriogenology, SMITH, B. I., RISCO, C.A. (2002): Predisposing factors and potential causes of postpartum metritis in dairy cattle Vol. 24. No.9 (utoljára ellenôrizve: ) 34. SURIYASATHAPORN, W., DAEMEN, A.J.J.M., NOORDHUIZEN-STASSEN, E.N., DIELEMAN, S.J., NIELEN, M., SCHUKKEN, Y.H. (1999): Beta-hydroxybutyrate levels in peripheral blood, and ketone bodies supplemented in culture media affect the in vitro chemotaxis of bovine leukocytes. Vet Immunol. Immunopathol., SURIYASATHAPORN, W., HEUER, C., NOORDHUIZEN-STASSEN, E., SCHUKKEN, Y.H. (2000): Hyperketonaemia and the impairment of udder defense: a review. Vet. Res., TÓTH, L., CSENDES, P., GAÁL, T. (1989): Untersuchungen und Bedeutungen der Ketonuria bei laktierende Kühen. Dtsch. Tierartzl. Wochenschr., 96.(1): WENTINK, G.H., RUTTEN, V.P., VAN DEN INGH, T.S., HOEK, A., MULLER, K.E., WENSING,T. (1997): Impaired specific immunoreactivity in cows with hepatic lipidosis. Vet. Immunol. Immunopathol., 56.(1-2): ZERBE, H., SCHNEIDER, N., LEIBOLD, W., WENSING, T., KRUIP, T.A.M., SCHUBERTH, H.J. (2000): Altered functional and immunophenotypical properties of neutrophil granulocytes in postpartum cows associated with fatty liver. Theriogenology,
Animal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 319 HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZİK HATÁSA A PUERPERÁLIS METRITIS KIALAKULÁSÁRA ÉS
RészletesebbenA szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tejelő tehenészetekben
A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tejelő tehenészetekben Szelényi Zoltán Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika Praxismenedzsment
RészletesebbenSok a méhgyulladásos tehenem, mit tegyek? Mire jó a Metricure mire nem?
Sok a méhgyulladásos tehenem, mit tegyek? Mire jó a Metricure mire nem? Földi József Kutató állatorvos Euvet Bt. Gödöllő 1. Webex Konferencia MSD Animal Health 2014. március 12. Pontosítsuk a helyzetet!
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 359 A PUERPERÁLIS METRITIS KLINIKUMA TEJELİ TEHENEKNÉL ÉS HATÁSA A TEJTERMELÉSI
RészletesebbenTejelô tehenek méhgyulladásainak gyógykezelési szempontjai
szarvasmarha 2014. szeptember 30. Tejelô tehenek méhgyulladásainak gyógykezelési szempontjai Földi József kutató állatorvos, Euvet Bt., Gödöllô Az involúció bakteriális szövôdményeit, vagyis a puerperalis
RészletesebbenA 2012/1. SZÁM TARTALMA
A 2012/1. SZÁM TARTALMA ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ EMLÉKEZÉS HUSZENICZA GYULA PROFESSZORRA SZARVASMARHA Földi J., Pécsi A., Abonyi-Tóth Zs., Kulcsár M., Huszenicza Gy.: A puerperalis metritis kialakulását befolyásoló
RészletesebbenA szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tehenészetekben
A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tehenészetekben Szelényi Zoltán 1, Nagy Krisztina 1, Bérdi Petra 1, Bajcsy Árpád Csaba 1, Vincze Boglárka 1, Horváth András 1, Tóth Ervin
RészletesebbenKUTATÁSI TÉMA ZÁRÓJELENTÉSE
OTKA nyilvántartási szám: T 043505 KUTATÁSI TÉMA ZÁRÓJELENTÉSE Témavezető neve Dr. Bajcsy Árpád Csaba.. A téma címe A méhnyomás-mérés jelentősége a közvetlen postpartum időszak élettani folyamataiban szarvasmarhában
RészletesebbenSzárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)
Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Kovács András, az MTA doktora Témavezetők:
RészletesebbenELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL
Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N.
RészletesebbenTóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül
Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában
A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Doktori Iskola vezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora Dr. Gulyás László
RészletesebbenSZARVASMARHA. Földi József kutató állatorvos, EUVET Bt., Gödöllô Istenben hiszünk. Mindenki más hozzon adatokat! (W. E.
SZARVASMARHA 2013. szeptember 30. KLINIKAI ENDOMETRITIS: DIAGNOSZTIKA, SZAPORODÁSBIOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK, CEPHAPIRIN ILLETVE CLOPROSTENOL KEZELÉS HATÁSA EGY NAGYLÉPTÉKÛ ÁLLATTELEPI VIZSGÁLAT ALAPJÁN Földi
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Kovács András, az MTA doktora Témavezetők:
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenDr. Per Theilgaard Vilofoss, Dánia
Dr. Per Theilgaard Vilofoss, Dánia Tanulmányok: 2001-ben szerezte mezőgazdaságtudományi kandidátusát a koppenhágai Királyi Állatorvosi és Mezőgazdasági Egyetemen PhD fokozatát 2006-ban kapta meg a spanyol
RészletesebbenKocák MMA szindrómája. Néhány alapvető információ. Sabine Filios, Robrecht Froyman BHC-AH-M Veterinary Services
Kocák MMA szindrómája. Néhány alapvető információ Sabine Filios, Robrecht Froyman BHC-AH-M Veterinary Services Mastitis-metritis-agalacia szindróma (MMA) Definíció Bevezetés Etiológia Patofiziológia Klinikai
RészletesebbenA szubklinikai ketosis elõfordulásának vizsgálata egy kézi ketonmérõ mûszerrel magyarországi tehenészetekben
SZARVASMARHA A szubklinikai ketosis elõfordulásának vizsgálata egy kézi ketonmérõ mûszerrel magyarországi tehenészetekben 135.. 2013/4 Z. Szelényi P. Bérdi Á. Cs. Bajcsy A. Horváth L. Könyves: Examination
RészletesebbenCsoportos tartás és takarmányozás: monodiéta alapú takarmányozási rendszerben A csoportkialakítás az alábbiak szerint javasolt (a tejtermelés értékei
Részletes takarmányozástan gyakorlat Monodiétás takarmányozási rendszer Csoportos tartás és takarmányozás monodiéta alapú takarmányozási rendszerben A nagy létszámú állományok folyamatos és biztonságos
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita
Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-
RészletesebbenA tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (I.)
1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) A hosszú laktációk és a szaporodásbiológiai okok miatt selejtezett tehenek számának csökkentése érdekében nagyon fontos, hogy a szaporodásbiológiai gyakorlatunkon
RészletesebbenDr. Kulcsár Margit Dr. Faigl Vera Dr. Keresztes Mónika. 1. Kísérlet:
Egyes metabolikus és hormonális jellemzők alakulása ellés után és hatása az első ovuláció időpontjára valamint az asszisztált reprodukciós technológiák eredményességére anyajuhokban Témavezető: Közreműködők:
RészletesebbenMennyibe kerül a BVD?
Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KARCAGI ROLAND GÁBOR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KARCAGI ROLAND GÁBOR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY 2009 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Vezető: DR. ANDA ANGÉLA egyetemi
RészletesebbenAz ellés körüli inzulinrezisztencia egyes anyagforgalmi és szaporodásbiológiai
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Az ellés körüli inzulinrezisztencia egyes anyagforgalmi és szaporodásbiológiai vonatkozásai tejhasznú tehenekben Ph.D. értekezés tézisei Dr. Kerestes
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 328 INVOLÚCIÓS SZÖVİDMÉNYEK ANTIMIKROBIÁLIS KEZELÉSE TEJELİ TEHENÉSZETEKBEN
RészletesebbenSzent István Egyetem, Állatorvostudományi. Nagyállatklinika. A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata hazai tehenészetekben
Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar Nagyállatklinika A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata hazai tehenészetekben Készítette: Bérdi Petra Témavezető: dr. Szelényi Zoltán Nagyállatklinika,
RészletesebbenÁTK. Tejtermelő tehenészetek szaporodásbiológiai ellátása: eredmények és korlátok. Gábor György, Balogh Orsolya, Hatvani Csilla, Kern László HUNGARY
Tejtermelő tehenészetek szaporodásbiológiai ellátása: eredmények és korlátok Gábor György, Balogh Orsolya, Hatvani Csilla, Kern László Génbank nap, 2010. október 7. ÁTK HUNGARY Néhány termelési mutató
Részletesebbendr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése
dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése USA Holstein, országos átlag 2006. 1. Term. (nap) 86 1. Term.fertilitása
RészletesebbenOPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -
OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI
ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
RészletesebbenOTKA nyilvántartási szám: T 046826 AG2 Zárójelentés
A növekedési hormon genotipus (AluI polimorfizmus) hatása egyes metabolikus és hormonális jellemzők ellés utáni alakulására, valamint az első ovuláció időpontjára Holstein Fríz tehenekben Összeállította:
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenRegressziós vizsgálatok
Regressziós vizsgálatok Regresszió (regression) Általános jelentése: visszaesés, hanyatlás, visszafelé mozgás, visszavezetés. Orvosi területen: visszafejlődés, involúció. A betegség tünetei, vagy maga
RészletesebbenA kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 151 PROPILÉNGLIKOL-KIEGÉSZÍTÉS EGYES METABOLIKUS ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI
RészletesebbenKét diszkrét változó függetlenségének vizsgálata, illeszkedésvizsgálat
Két diszkrét változó függetlenségének vizsgálata, illeszkedésvizsgálat Szűcs Mónika SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi fizika és statisztika I. előadás 2016.11.09 Orvosi
Részletesebben11.Négymezős táblázatok. Egyezés mérése: kappa statisztika Kockázat becslés: esélyhányados (OR) Kockázat becslés: relatív kockázat (RR)
.Négymezős táblázatok Egyezés mérése: kappa statisztika Kockázat becslés: esélyhányados (OR) Kockázat becslés: relatív kockázat (RR) Az egyezés mérése:cohen s Kappa Kappa: az egyezés mérése két nominális
RészletesebbenA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai tanszék A doktori iskola vezetője: DR. KOVÁCS MELINDA az MTA doktora Témavezető: DR.
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu
BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenA leptin klinikai endokrinológiája kérıdzıkben
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Az értekezés az egyéni tanrendő felkészülı Kulcsár Margit dr. tud. munkatársnak (SzIE Állatorvos-tudományi
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenBOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim
BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését
Részletesebbendr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei
dr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei A vemhesség szakaszai Hólyagcsíra fejlődési szakasza Zigóta Embrió Tünet nélküli felszívódás, ill visszaivarzás
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
Részletesebben3/29/12. Biomatematika 2. előadás. Biostatisztika = Biometria = Orvosi statisztika. Néhány egyszerű definíció:
Biostatisztika = Biometria = Orvosi statisztika Biomatematika 2. előadás Néhány egyszerű definíció: A statisztika olyan tudomány, amely a tömegjelenségekkel kapcsolatos tapasztalati törvényeket megfigyelések
RészletesebbenAz arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései
Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány
RészletesebbenKülönböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója Tárgyszavak: ammónia, tejelő tehenek, zsírok, trágyatárolás,
RészletesebbenSegítség az outputok értelmezéséhez
Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró
RészletesebbenA SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE
VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenMezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Egyes anyagforgalmi és szaporodásbiológiai paraméterek összefüggésének vizsgálata laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel tejtermelő szarvasmarhaállományokban Doktori
RészletesebbenA BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.
A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása
RészletesebbenElso elemzés Example Athletic
50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított
RészletesebbenCampylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar
Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési
RészletesebbenSztochasztikus optimalizálás tehenészetben
Sztochasztikus optimalizálás tehenészetben Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor, Mester Abigél, Mikó Józsefné és Horváth József Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar és Informatikai Intézet Anyag Több tehenészetet
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ELEK PÉTER
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ELEK PÉTER PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY 2008 PANNON EGYETEM ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Anda Angéla Jogelőd: ÁLLATTENYÉSZTÉSI
RészletesebbenA Mastiplan LC hatékonysága nemzetközi klinikai (állattelepi) vizsgálatokban
szarvasmarha 2014. május 21. A Mastiplan LC hatékonysága nemzetközi klinikai (állattelepi) vizsgálatokban A Mastiplan LC 300 mg cefapirint és prednisolont tartalmazó készítmény, amelyet tejelô tehenek
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenA diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája
A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenA foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai
A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A foglalkozási megbetegedések
RészletesebbenStatisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Regresszió analízis A korrelációs együttható megmutatja a kapcsolat irányát és szorosságát. A kapcsolat vizsgálata során a gyakorlatban ennél messzebb
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén
SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának
RészletesebbenA biztonságért és pontosságért
VÉRCUKORSZINT ÉS KETONSZINT MÉRŐ KÉSZÜLÉK KUTYÁK ÉS MACSKÁK RÉSZÉRE AUSTRIA: MED TRUST Handelsgesellschaft m.b.h. Gewerbepark 10, A-7221 Marz Tel.: 02626/64190 office@medtrust.at www.medtrust.at www.wellionvet.at
RészletesebbenSúlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza
Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Miért probléma a lázas gyermek a rendelőben? nem beteg - súlyos beteg otthon ellátható
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenGenetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére
Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Dr. Czeglédi Levente Dr. Béri Béla Kutatás-fejlesztés támogatása a megújuló energiaforrások és agrár
RészletesebbenHipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok
STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A létfenntartás táplálóanyag szükséglete A gazdasági állatok a takarmány táplálóanyagait elsőként létfenntartásra
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ
BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést
RészletesebbenMarkov modellek 2015.03.19.
Markov modellek 2015.03.19. Markov-láncok Markov-tulajdonság: egy folyamat korábbi állapotai a későbbiekre csak a jelen állapoton keresztül gyakorolnak befolyást. Semmi, ami a múltban történt, nem ad előrejelzést
RészletesebbenÁllategészségügy klímaváltozás
Állategészségügy klímaváltozás Dr. Farkas Róbert egyetemi tanár Állatorvostudományi Egyetem KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS szeminárium Nemzeti Közszolgálati Egyetem A felgyorsult klímaváltozás
RészletesebbenLIV. Georgikon Napok Keszthely, 2012.10.11. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata
LIV. Georgikon Napok Keszthely, 0.0.. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata Kacsala László Vajda Tamás Rekedtné Fekete E. Áprily Szilvia Szabó András Andrássyné Baka Gabriella Romvári Róbert Kaposvári
RészletesebbenPANNON UNIVERSITY SCHOOL OF ANIMAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES Leader of School: Dr. Angela Anda
PANNON UNIVERSITY SCHOOL OF ANIMAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES Leader of School: Dr. Angela Anda THE ROLE OF RUMEN PROTECTED CONJUGATED LINOLEIC ACID ISMERS (cis-9, trans-11; trans-10, cis-12) IN NUTRITION
RészletesebbenRibarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai Igazgatóság
Mammográfiás szűrés vagy diagnosztika? Emlő képalkotó vizsgálatok elemzése a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika Mammográfiás Centrumában Ribarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai
RészletesebbenNyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás
A bendőben ez az anyag semlegesíti a savfelesleget és hosszú ideig optimálisan tartja a ph-értéket, ráadásul mérsékli a bendő ph-jának ingadozását. Ez csak az egyik újdonság, amely a klímaváltozás okozta
RészletesebbenAz egyetlen automatizált állományelemző program.
Az egyetlen automatizált állományelemző program. Bemutatkozás Peter van Beek, MSc Key Account Manager, Európa és Közel- Kelet Holland tenyésztői családból származom A Wageningen Egyetemen szereztem meg
RészletesebbenNemekre szabott terápia: NOCDURNA
Nemekre szabott terápia: NOCDURNA Dr Jaczina Csaba, Ferring Magyarország Kft. Magyar Urológus Társaság XXI. Kongresszusa, Debrecen Régi és új megfigyelések a dezmopresszin kutatása során 65 év felett megnő
RészletesebbenA harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit
A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban 2007-2011 között Dr. Hortobágyi Judit Pikkelysömörre gyakorolt hatása 2007-től 2009-ig 1. Lokális hatása 2. Szisztémás hatása 3. Állatkísérlet
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenMAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA Hungarian Veterinary Journal Established by Prof. B. Nádaskay, 1878 Laparoszkópos ivartalanítás kutyában LÓ Magzatburok-eltávozás ideje lovakban SZARVASMARHA Ellés utáni méhelváltozások
RészletesebbenPrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score
PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenAktív életerő HU/KAR/0218/0001
Aktív életerő HU/KAR/0218/0001 A bizonyítottan javítja az idősödő kutyák életminőségét: élénkebbé teszi az állatokat és ezáltal aktívabb életmódot tesz lehetővé számukra. Az oxigenizáció mellett a szív-
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben