A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között
|
|
- Regina Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között szeptember 12.
2 A következő három hónap alatt gyökeresen át fog alakulni a magyarországi gyógyszertárak tulajdonosi szerkezete. A rendszerváltás óta nem történt ilyen széleskörű tulajdonosi átrendeződés ilyen rövid idő alatt ebben az ágazatban. Egyedül a gyógyszertári privatizációhoz mérhető a tulajdonviszonyok most kezdődő átalakulása, de a változás iránya részben ellentétes: egyes helyeken az állam újra tulajdonos lehet a patikákban. Ez a hatalmas változás indokolja, hogy áttekintsük a gyógyszertárak helyzetének változását a rendszerváltástól kezdődően mostanáig. Tanulmányunkban megjelöljük a gyógyszer-kiskereskedelem átalakulásának főbb mérföldköveit, elemezzük milyen jogszabályokhoz kellett alkalmazkodniuk a működtetőknek ebben az időszakban, és megvizsgáljuk hogyan alakult az ágazat jövedelmezősége. Végül utánajártunk annak a kérdésnek is, hogy a patikaláncok létrejötte a fogyasztók szempontjából előnyös volt-e vagy hátrányos, ennek következtében milyen hatással jár a megszűnésük. 1) Az indulás 1989-ban megnyílik a magán-egészségügyi szolgáltatások előtt a piac, az orvosok mellett a gyógyszerészek is lehetőséget kapnak a szabad vállalkozásra. Az első patikák egy 1989-es miniszteri rendelet alapján létesülnek az akkor állami tulajdonban álló gyógyszertári központokhoz tartozó állami patikák mellett. Arra alkalmas helység esetén a szakvizsgával rendelkező vállalkozó szellemű gyógyszerész szabadon nyithatott bárhol gyógyszertárat. A piacra lépés erőteljes állami támogatással történt. Az Egészségbiztosító a gyógyszerek árához nyújtott támogatást finanszírozási előleg formájában több hónapra előre utalta ki, induláskor a patikák átlagos forgalmára kalkulálva. Az elszámolás hó végén utólag történt. A gyógyszer kiskereskedelmi árrésének hatóságilag rögzített mértéke lineárisan nőtt az ár nagysága szerint A gyógyszer-kiskereskedelmi átlag árrés (%) változása től csak a tb. támogatott gyógyszerek alapján A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 1
3 A 90-es évek elején létrejönnek 1 az első gyógyszerészi szakmai érdekképviseletek. A döntően már gyógyszertárat működtető gyógyszerészek részvételével működő szervezetek létrehozzák a Magyar Gyógyszerész Kamarát, mely 1994-ben a törvényi szabályozással köztestületi jogosítványokat nyer. A törvény kihirdetése után gyógyszerészi tevékenységet folytatni csak kamarai tagsággal lehetett, a szakmai érdekképviselet érdemi közjogi jogosítványokat kapott az új gyógyszertár létesítési hatósági eljárásokban is Gyógyszertárak számának alakulása Forrás: KSH 2) Az első gyógyszertári törvény 1994-re elkészül a rendszerváltozást követő első gyógyszertári törvény 2. A gyógyszertárak létesítésének és a működtetésének alapvető szabályait tartalmazó törvény a patikák létesítése tekintetében földrajzi és demográfiai korlátokat állított. Az új jogszabály számos megoldásában az 1948 (!) évi törvényhez nyúlt vissza. A gyógyszerészi személyi jog, mint jogintézmény, a létesítés feltételeként előírt demográfiai és földrajzi korlátok, mind olyan szabályok, amelyek változtatás nélkül kerültek át a korábbi törvényből. A működtetés gazdasági szabályai tekintetében azonban szakítottak a régi logikával ben fel sem merült, hogy társas vállalkozás keretében működtessenek gyógyszerészek patikát. Az eredeti szabály szerint a működtető kizárólag egyéni vállalkozás, egészségbiztosító (!) és helyhatóság lehetett. Az 1994-es törvény viszont a társas vállalkozások egy másik típusára, jelesül a betéti társasági formában működő társaságok számára is kinyitotta a gyógyszertár működtetést lehetőségét. Ami lehetővé tette a nem gyógyszerész tulajdonosok megjelenését. 1 9/1990. (III.28) SZEM rendelet alapján 2 A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994 évi LIV. törvény. A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 2
4 Az 1948-as törvényt elemezve ma már egyértelműen látszik, hogy a demográfiai korlát, a működtető gyógyszerész esetében az országos pályázat eredményeként elnyerhető személyes működtetési jog, mind arra a tényre vezethető vissza, hogy a gyógyszerkészítményeket akkor még túlnyomó többségében patikákban állították elő, amihez speciális szakértelem szükségeltetett. Annak érdekében pedig, hogy az akkor még gyógyszerészi magántulajdonú patikákban problémamentesen érvényesülhessen az állam szerepe az árak szabályozásában, szinte teljesen kizárták a versenyt a létesítés, a jogátruházás és a működtetés korlátozásával. Az 1994-es modell megalkotásakor a jogalkotók valószínűleg abból indultak ki, hogy külső forrás nélkül, kizárólag az alkalmazotti státusban lévő gyógyszerészek részvételével képtelenség a privatizációt sikeresen lefolytatni, illetve a gyógyszertárakat működtetni. Egy érdekesség: az 1948-as törvény kimondta, hogy a gyógyszerész köteles a vásárló kívánságára a gyógyszer árát meghitelezni, ha az orvosi rendelvény a sürgősségre utaló jelzéssel van ellátva. Ez az előírás az 1994-es törvényben már nem jelent meg. 3) Privatizáció A törvény hatálybalépésével egyidejűleg indult el az állami, önkormányzati működtetésű gyógyszertári hálózatok privatizációja. A magánosítás, azaz a gyógyszerészek, illetve a gyógyszerészek részvételével működő vállalkozások tulajdonszerzése nagyfokú különbségekkel valósult meg. A települési önkormányzatok eltérő gyakorlatot követtek, volt ahol csak a működtetési jog és a patikai ingóságok, volt ahol a patikának helyet adó ingatlan is értékesítésre került. A 94-es törvény hatálybalépésekor engedély alapján magángyakorlatot folytató gyógyszerésznek ha a magángyakorlat keretében gyógyszertárat működtetettek egy éven belül kérniük kellett a személyi jog engedélyezését. A személyi jogot ebben az esetben országos pályázat kiírása nélkül engedélyezte az akkori egészségügyi minisztérium, azzal a feltétellel, hogy a gyógyszertárak működtetésére vonatkozó feltételeket a hatálybalépést követő öt éven belül teljesíteniük kellett. A törvény hatálybalépésekor működő privatizált közforgalmú gyógyszertárak esetén a személyi jogot szintén pályázat kiírása nélkül engedélyezték annak a gyógyszerésznek, akivel a gyógyszertár-tulajdonos önkormányzat a gyógyszertár működtetésére szerződést kötött, vagy akire a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a tulajdonjogot átruházta. A most felszámolásra ítélt patikaláncok már közvetlenül a privatizáció megindítása után létrejöttek. Függetlenül attól, hogy a vállalkozás indításához a piaci és szabályozói környezet számos közvetlen támogatási elemmel szolgált, a gyógyszertár működtetés a lakosság által elvárt színvonalú helység, berendezés, infrastruktúra, árukészlet okán jelentős forrásigénnyel bírt, aminek némileg már akkor is ellentmondott a törvényben rögzített betéti társasági működtetési forma. Az első gyógyszertári törvény a gyógyszertárak működtetésével kapcsolatban tőkefedezet tekintetében nem határozott meg követelményeket. Előírták viszont, hogy betététi társasági forma esetén a társaság beltagja(i) gyógyszerészek legyen(ek), egyikük pedig személyi jogos A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 3
5 gyógyszerész. A gyógyszertárat működtető társaságban a beltag gyógyszerész(ek) tulajdoni arányának már akkor meg kellett haladnia a 25 százalékot. Tekintettel arra, hogy az akkor érvényes társasági jogi szabályok alapján a Bt. önálló jogi személyiséggel nem rendelkezett, a társaság alaptőkéjét meghaladó követelésekkel szembeni felelősség a gyógyszerész beltagokat teljes személyes vagyonuk erejéig terhelte. Ilyen feltételek mellett az akkor induló vállalkozások jelentős része csak komoly külső forrás, illetve befektetői hozzájárulás mellett vállalkozott a működtetési jog megszerzésére. Feltehetően ennek tudható be az is, hogy a törvény egészen 1999-ig nem zárta ki a tulajdonosi körből sem a gyógyszergyártókat, sem a nagykereskedőket, és nem voltak összefonódást tiltó, versenyfelügyeleti korlátozások sem. 4) Aranykor 1994 és 2006 között a gyógyszerpiac exponenciálisan nőtt. A kilencvenes évek elején a gyógyszer-árszint emelkedése jóval meghaladta az egyébként magas inflációt. A gyógyszerkereskedelem számára ez volt a fellendülés korszaka, hiszen az árrés bevétel dinamikusabban emelkedett, mint a költségek. A degresszív árrés-rendszert, amelynek a keretében a termelői ár-sávok szerint változott az árrés százalékos mértéke, már 1993-ban bevezették. Az alacsonyabb termelői árú gyógyszerekhez magasabb árrés százalék, a magasabb termelői árú készítményekhez pedig alacsonyabb árrés százalék tartozott. Ez a szabályozás mérsékelte a gyógyszertárak extraprofit termelését, de a patikaműködtetés továbbra is igen jó üzlet maradt. A degresszív árrés-sávok rendszere ugyanis úgy lett kialakítva, hogy a magasabb termelői árú készítmények árrése összegszerűen magasabb volt, mint az alacsonyabb árúaké, és bizonyos szint felett az árrés továbbra is lineáris maradt. A nagykereskedelmi szállítók induló vállalkozás esetében bizományban helyezték ki a forgalmazandó gyógyszereket, és végéig megmaradt az egészségbiztosító előfinanszírozási technikája, azaz a betegeknek járó támogatások előlegként történő utalása és utólagos elszámolása. Ebben az időszakban a gyógyszertár működtetés többnyire alacsony kockázattal járt. A patikák üzleti értéke nyilván az ingatlan helyszínétől, a környező patikák számától is függően általában három, négy havi árbevétellel volt azonos mértékű. A patikai üzletrészek (szintén furcsa fogalom a Bt-k esetében) tulajdonjoga gyakran változott a tulajdonosok között, a tényleges tulajdoni joggyakorlás nem feltétlen volt szinkronban a társasági szerződésben rögzített arányokkal. Annak ellenére, hogy a valós tulajdonrészeket leíró szindikátusi szerződések bíróság előtti érvényesíthetősége igen csak kérdéses volt és ma is az, üzletrész váltások a tulajdonostársak közötti kisebb-nagyobb viták után komolyabb gyógyszerellátási zavar nélkül rendeződtek. A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 4
6 TB támogatott gyógyszerforgalom 2003 és 2012 között (Millió Forint) , , , , , ,00 0, Fogyasztói ár TB támogatás Térítési díj Forrás: OEP A patikák számára az első kedvezőtlen változás az ezredfordulót követően történt, amikor 2001-ben a kiskereskedelmi árrést a legfelső sávban összegszerűen befagyasztották. Ez a szabályozás azóta is érvényben van, bár az összeghatár időközben módosult. A gyógyszertárak az intézkedés következtében kifejezetten ellenérdekeltté váltak a drága gyógyszerek forgalmazásában. Általános gyakorlattá vált, hogy a drágább készítményeket nem tartották készleten, csak akkor rendelték meg a nagykereskedőtől, ha a beteg a vényt előzetesen leadta a gyógyszertárban. Az árrés befagyasztást csak a gyógyszerkiskereskedelmi árrés-rendszerben vezették be, a nagykereskedők árrés mértéke a drágább gyógyszerek esetében jóval meghaladja a patikai árrést. A nagykereskedők, azon gyógyszertárak részére, akik rendszeresen forgalmaznak bizonyos magas árú készítményeket, ún. árrés megosztást biztosítanak ben a létesítési szabályok tovább szigorodtak. A patikák létesítési feltételeként előírt személyi jogra vonatkozó engedély megadása szeptemberétől az Magyar Gyógyszerész Kamara feladata lett. Új gyógyszertárat létesíteni csak a Kamara egyetértésével lehetett. A gyógyszerészi tulajdont támogató jelenlegi kormánypolitikához hasonló elképzelést próbált megvalósítani az akkori baloldali kormány is. A működtetés feltételét 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonhoz kötötték, amit az akkor már működő gyógyszertáraknak decemberéig kellett volna teljesíteniük. Ezt írta felül a gyógyszer-gazdaságossági törvény. A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 5
7 5) Patikaliberalizáció Forgalmazói szemmel nézve 2006-ban volt a csúcson a piac. A patikák üzleti értéke az egekben, új patikákat létesíteni a demográfiai és földrajzi lefedettség miatt a nagyvárosokban nem lehetett. A működtetési szabályok 2007-re a gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadásával alapjaiban megváltoztak. A létesítés engedélyezésének eljárásában megszűnt a Kamara egyetértési joga. Új gyógyszertár létesítéséről és működésének engedélyezéséről az ÁNTSZ döntött. A demográfiai és a földrajzi korlátok ugyan de jure megmaradtak, ugyanakkor ezen feltételek fennállásától függetlenül is lehetővé vált új gyógyszertár létesítése, ha a kérelmező vállalta bizonyos többletszolgáltatások nyújtását a betegek számára (az új közforgalmú gyógyszertár a működésének megkezdésétől számított legalább 3 évig napi 24 órában nyitva tart, vagy legalább heti 60 órában nyitva tart, vagy 40 órában tart nyitva és folyamatos készenlétet biztosít, valamint a gyógyszert a működés helyszínétől számított legalább 2 kmes körzetben külön díj felszámítása nélkül kiszállítja, vagy gyógyszerek interneten történő rendeléséhez szükséges honlapot működtet, melynek keretében a gyógyszerek házhozszállítását biztosítja.) Az új szabályozás a fogyasztó igényeit helyezte a központba, ezért a szolgáltatás minőségégének növeléséhez kötötte az új gyógyszertárak létesítését. A liberalizációt támogató kormányzati kommunikáció nem véletlenül indult ki a sorban állás jelenségéből: az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon valóban az utcán álltak sorban az emberek, ha gyógyszerre volt szükségük. Hiába nyíltak új üzletközpontok, ezekben nem létesülhettek patikák. A működtetés alapvető személyi feltételein az új törvény sem módosított: gyógyszertárat csak gyógyszerész vezethetett. Ugyanakkor a személyi jog engedélyezésének feltételei átalakultak. Az országos pályázat korábbi módszerével szemben, gyakorlatilag bármely gyógyszerész, aki gyógyszerészi diplomával és kellő szakmai gyakorlattal rendelkezett, személyi jogot szerezhetett. A törvény eltörölte a társasági formára (bt) és a gyógyszerészi tulajdon %-os meghatározására vonatkozó korábbi feltételeket. A szabad tulajdonszerzés mellett azonban szigorú szabályok védték, és védik a mai napig, a működtetés szakmai függetlenségét. A jogszabály deklarálta, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket a gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben (gyógyszerek kiadása, eltartása, betegtájékoztatási tevékenység) nem utasíthatja. A törvény markáns változásokat hozott a gyógyszerpiacon. Többek között szabaddá vált a nem támogatott gyógyszerek kiskereskedelmi árrése, azaz a patikákra volt bízva, hogy milyen áron adják el a betegeknek ezeket a gyógyszereket, azaz a gyártói nagykereskedelmi kedvezmények keretében mekkora árréssel értékesítik a vény nélküli, illetve néhány esetben a vényköteles gyógyszereket. Ezzel párhuzamosan a törvény lehetővé tette, hogy a gyártó a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerei esetében meghatározza gyógyszer legmagasabb kiskereskedelmi eladási árát. Bár a liberalizáció szakmai, össztársadalmi és gazdasági eredményének elfogulatlan elemzése máig nem történt meg, annyi minden bizonnyal elmondható, hogy a létesítési feltételek könnyítése, a gyógyszertámogatások csökkenése, az innovatív-generikus gyógyszerforgalom arányának átalakulása, együttesen jelentős hatást gyakoroltak a gyógyszertárak jövedelmezőségére is. A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 6
8 6) után A kormányváltás megint jelentős változásokat hozott: a nyár elején megalkotott törvénymódosítással január 1-ig tartó patika létesítési moratóriumot hirdetett a parlament, majd a évi CLXXII. törvény gyakorlatilag visszaállította a 2006 előtti állapotokat. A módosítás újra előírja a többségi patikus tulajdonjogot, azaz a legalább 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt, amit öt éves átmeneti időben két lépcsőben kell elérni. A törvény kimondja, hogy a január 1-jén már működő közforgalmú gyógyszertáraknak az 50 százalékos tulajdonrészre vonatkozó feltételeknek január 1-jéig kell megfelelniük azzal, hogy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszer kiszolgáltatására szerződött közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a személyi jogos gyógyszerész és a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányadának együttesen január 1-ig meg kell haladnia a 25 százalékot, valamint azzal, hogy január 1-jét követően a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosi összetételében bekövetkező bármilyen változás esetén biztosítani kell, hogy a személyi jogos és a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek együttes tulajdoni hányada elérje a 25 százalékot. Ezt a feltételt 2013-ban az Országgyűlés úgy változtatta meg, hogy a tulajdonosok közé bekerült a gyógyszertárban nem dolgozó, de gyógyszerészi képesítéssel rendelkező külső gyógyszerész, illetve az állam. Ennek eredményeként, előállhat olyan helyzet is, hogy a patikában dolgozó, a patika vezetésért és működtetéséért személyében is felelős személyi jogos gyógyszerésznek alig pár ezrelékes tulajdona lesz, szemben a külső állami képviselővel. Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedelmi árrést bemutató adatok 2007 januárjától nem tükrözik a gyógyszertárak valós árrés-bevételét, mert nem tartalmazzák a nagykereskedelmi árrés kedvezményeket, visszatérítéseket, illetve a nem támogatott gyógyszerek esetén alkalmazott árréseket. A nagykereskedők kedvezményrendszere természetesen a nagy forgalmú gyógyszertárakat preferálja, az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező kis patikákat kevésbé, vagy egyáltalán nem. Ennek igazságosabbá tételét kívánta rendezni a 2012-es nagykereskedelmi árrés-csökkentés a kiskereskedelmi árrés javára, azonban a patikák számára ez az intézkedés kevés pozitív változást okozott, mert a nagykereskedők jelentősen lecsökkentették a gyógyszertáraknak adott kedvezményeket. Az utóbbi két évben indult el az a törekvés, hogy a gyógyszertárak árbevétele ne csak a forgalomtól, hanem a gyógyszerkiadáshoz kapcsolódó többletszolgáltatásoktól is függjön. Bevezették a generikus helyettesítési díjat és az úgynevezett szolgáltatási díjat, melyek az alapszintű gyógyszerészi gondozást hivatottak ösztönözni. Az összegek szétosztásának módja az alacsony forgalmú gyógyszertáraknak kedvez. Nemzetközileg is egyértelmű tendencia, hogy a gyógyszerészi gondoskodásból származó bevételek egyre nagyobb jelentőséget kapnak a patikák árbevételében. Ehhez a trendhez igazodik az a tervezet is, amely az emelt szintű gyógyszerészi gondozást kívánja bevezetni a 65 éven felüli, 5 gyógyszernél több készítményt szedő betegek körében évi LXXXIX. törvény A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 7
9 7. A láncok vége: hátrány vagy előny? Az új jogszabályok egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a jövőben senkinek nem lehet négynél több patikában tulajdonrésze, ami természetesen azt is jelenti, hogy a továbbiakban nem működhetnek patikaláncok. Mi indokolja ezt a drasztikus, a gyógyszer-kiskereskedelmi piacot alapvetően átrendező lépést? Az országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatokban a patikaláncok felszámolásának indokaként a gyógyszerészek szakmai függetlenégének, a gyógyszerellátás biztonságának, valamint a betegek érdekének védelmét jelölték meg a kizárólag üzleti célokat szem előtt tartó patikai menedzsment döntésekkel szemben novemberében a Healthcapital Zrt. külső megrendelésre piackutatást végzett a hazai gyógyszer-kiskereskedelmi piacon, melynek során azt vizsgáltuk, hogy a hazai gyógyszerellátást biztosító közforgalmú gyógyszertárak értékesítési és eladási gyakorlata hogyan módosul a lánchoz tartozás esetén. Vizsgálatunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: 1) A lánchoz tartozó patikák, illetve a franchise patikák ténylegesen hálózatként működnek-e, azaz a termékek fogyasztók, betegek felé történő tényleges eladása során azonos áron értékesítenek, az esetleges gyártói nagykereskedelmi engedményeket azonos mértékben adják tovább a vásárlók számára. 2) A lánchoz tartozó patikákban és a független gyógyszertárakban ugyanazon termékek esetében hogyan alakulnak a fogyasztói árak. 3) A különböző patikákban az árazási politika mutat-e különbséget egymáshoz viszonyítottan illetve a független patikák tekintetében. 4) A lánchoz tartozó gyógyszertárak és a független patikák által alkalmazott árak összehasonlítása alapján igazolható-e, hogy a független patikákban a fogyasztók számára előnyösebb az értékesítési gyakorlat. A vizsgálat során 10 köztudottan nagy forgalmú, recept nélkül elérhető, nem támogatott gyógyszert választottunk ki. Melyek az adott időszakban a legtöbbet reklámozott, a vásárlók által legjobban ismert termékek voltak, amelyeket a legtöbb gyógyszertár - földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül - biztosan készleten tartott 4. Termékválasztásunkat a gyógyszerpiaci szereplők 2011-es reklámköltési adataira alapoztuk, mely szerint a reklámozható OTC termékek közül az összes reklámra elköltött pénzek az egyes termékcsoportok tekintetében az alábbi sorrendben történtek: vitamin és étrendkiegészítők, fájdalomcsillapítók, antiallergének, köhögés elleni és orrdugulás elleni készítmények, bőrgyógyászati és gomba ellenes készítmények, urológiai megbetegedés kezelésére szolgáló készítmények. 4 A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 8
10 A patikákat befektetői csoport szerint, valamint patikalánchoz való tartozás szerint csoportosítottuk. Emellett képeztünk egy külön csoportot is, a patikalánchoz sem tartozó gyógyszertárakból. A patikák kiválasztása területi eloszlását tekintve KSH lakossági adatok alapján, megyénként történt. A kiválasztásnál igyekeztünk a településnagyság szempontjából különböző kategóriába tartozó patikákat választani. A vizsgálat a április 1. és július 31. közötti időszakra terjedt ki. A lánchoz tartozó és a független gyógyszertárak adott időszakban és a kiválasztott termékekkel végzett összehasonlító elemzése az következő eredmény hozta: 1. A lánchoz tartozó patikák árazása szempontjából nem működnek láncként, azaz érdemben a működtető nem gyakorol befolyást az egyes egységek árpolitikájára, azaz e tekintetben nem különböznek a független patikáktól. Tulajdonképpen egy befektető csoporthoz tartozó független patikák sokaságáról van szó. 2. Annál a hálózatnál volt a legalacsonyabb az árszint a vizsgált termékkörben, amelyik egyedüliként működött valódi láncként (azaz ugyanaz a tulajdonos működtette az összes patikát). Fogyasztói oldalról ellátási, árképzési és akció követési gyakorlata előnyösebb volt a többi lánchoz tartozó vagy független patikánál, mely egyértelműen forgalomnövelő hatást eredményezett. 3. Összességében a lánchoz tartozó patikák nem drágábbak, igaz nem is olcsóbbak, mint a független patikák, tehát az ugyanazon befektetői csoporthoz történő tartozás - fogyasztói oldalról - semleges a gyógyszertári értékesítés szempontjából. 8) Gyógyszertár tulajdonlási program A 2013-as gyógyszertár tulajdonlási program egyedül a privatizációs időszakhoz mérhető átrendeződést eredményez majd a patikák mögött tulajdonosi körben, azzal a különbséggel, hogy ez a folyamat alapvetően más gazdasági és gyógyszerpiaci környezetben indul el, mint a korábbiak. A jelenlegi helyzet főbb jellemzői: Csökkentő jövedelmezőség: A generikus programok következtében a támogatott gyógyszerek árszintje az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. A gyógyszerek TB támogatásának szintje fokozatosan zsugorodik. A drága készítmények kikerültek a járó-beteg ellátásból és átkerültek ún. tételes finanszírozásba a fekvőbeteg ellátásba. Csökken a nagykereskedők által biztosított kedvezmények, visszatérítések, rabatok mértéke, szigorodik a fizetési határidők be nem tartásának szankcionálása. A patikák jelentős része komoly szállítói tartozásokat halmozott fel. A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 9
11 Tengelycím 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2 millió ft alatt Árréstömeg szóródása a patikák között negyedéves adatok alapján (%) 2 és 4 millió ft között 4 és 6 millió ft között 6 és8 millió ft között 8 és 10 millió ft között 10 millió ft fölött ,4% 31,3% 24,7% 14,9% 7,7% 8,1% ,2% 32,5% 24,9% 16,1% 7,2% 7,2% ,9% 34,0% 25,6% 15,5% 6,5% 5,6% Forrás: OEP Bővülő patikai profil: Rohamosan bővül az étrend kiegészítők köre, növekszik a homeopatiás termékek iránti igény. Jelentősen bővül a recept nélkül kapható gyógyszerek választéka, amelyek árrése hatóságilag nem szabályozott, gyógyszertáranként eltérő mértékű lehet. Növekszik a fogyasztók által igénybevett patikai szolgáltatások aránya: Egyre több gyógyszertár rendelkezik saját honlappal. Elindult az nem receptköteles termékkörben az internetes gyógyszer kereskedelem. Várható, hogy a közeljövőben bevezetésre kerül az elektronikus recept. Megjelent a patikákban a gyógyszerészi gondozás, amit az OEP szolgáltatási díjjal preferál. Előkészület alatt van a több gyógyszert szedő 65 éven felüliek emelt szintű gyógyszerészi gondozásának OEP finanszírozása. Terjedőben van a gyógyszerek házhoz szállítása. A tulajdonosváltás folyamatában új szereplők megjelenését preferálja a szabályozás: A gyógyszerészi tulajdonlásban átmeneti jelleggel megjelenhet az ún. patikaalap, amennyiben a gyógyszerész nem rendelkezik elegendő tőkeerővel az előírt tulajdoni arány megszerzéséhez. Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy a személyi jogosnak nem kell 25%-os üzletrésszel rendelkeznie, amennyiben a gyógyszertárban dolgozó, vagy más a A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 10
12 patikában csak tulajdonosként megjelenő gyógyszerész tulajdona eléri az előírt mértéket. Ezzel lényegében azt kívánja ösztönözni a törvény, hogy az üzleti befektetők helyébe szakmai befektetők kerüljenek a gyógyszertárakba. A tulajdonlási hierarchiában utolsóként potenciálisan megjelenhet az állam, azon gyógyszertárak esetében, amelyekre az ellátásban szükség van, de nem akad gyógyszerész jelentkező a megvásárlására. Elindult a generációváltást ösztönzését támogató program előkészítése is. Ebben a differenciált környezetben kell a tulajdonosváltási programba belevágnia az érintett gyógyszerészeknek. A gyógyszer-kiskereskedelem alakulása 1990 és 2013 között 11
de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1
Útközben de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1 Mi lesz veletek patikák? k? Vázlat Modellkorrekció után Útközben Veszteséges gyógyszertári vállalkozások
RészletesebbenA közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői
A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői Hankó Zoltán 2013.10.21. Bp.V.évf. 1 Közvetlen lakossági gyógyszerellátás Korábban: Azon tevékenységek összessége, amely során a gyógyszertár a gyógyszert
RészletesebbenGyógyuló egészségügy?
Gyógyuló egészségügy? Az A Napi Gazdaság egészségügyi konferenciája 2010. szeptember 29. gyógyuló egészségügy gyógyuló gyógyszerellátás beteg egészségügy beteg gyógyszerellátás átkozott vagy áldott betegség
RészletesebbenSzigorlati kérdések. Gyógyszerügyi ismeretek tantárgy /2019. tanév I. félév
Szigorlati kérdések Gyógyszerügyi ismeretek tantárgy - 2018/2019. tanév I. félév 1. A gyógyszerek és a gyógyszertárban forgalmazható termékek forgalomba hozatala hazai és nemzetközi viszonylatban (a hatósági
RészletesebbenGYÓGYSZERÉSZ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY
GYÓGYSZERÉSZ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY 2017.kormany.hu 1 VISSZAÁLLÍTJUK 2010-ben a Kormány elkötelezte magát amellett, hogy visszaállítja a gyógyszerészek szakmai megbecsültségét, és megszünteti a hivatásra
Részletesebben2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
RészletesebbenA szolgáltatási díjak alakulása 2014-ben
A szolgáltatási díjak alakulása 2014-ben A Kormány 2012-ben rendeletben vezette be a vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért járó szolgáltatási díjat, amely díj
RészletesebbenAz OEP hatósági feladatai
Az OEP hatósági feladatai Budapest 2016. február 27. dr. Bidló Judit Főosztályvezető Biztosított jogviszony TB támogatés Szerződéses kapcsolatok Gyógyszertárak száma Patikák megoszlása TB támogatott
RészletesebbenV. Fejezet. A folyamatos gyógyszerellátás biztosítását, a gyógyszertámogatási előirányzat betartását célzó rendelkezések
V. Fejezet A folyamatos gyógyszerellátás biztosítását, a gyógyszertámogatási előirányzat betartását célzó rendelkezések 36. (1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját valamennyi közfinanszírozásban
RészletesebbenTöbb mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi
Több mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi számítástechnika területén A gyógyszerészekkel együtt éltem végig
RészletesebbenPharmaHáz Püspökladány Kft. 2012. évi üzleti terve
PharmaHáz Püspökladány Kft. 2012. évi üzleti terve A patika 2011. április 11-én nyitott. Az első év jellemzően a patika bevezetésével, azaz a betegekkel történő megismertetéssel és a lakosság vásárlási
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. társasági szerződés módosításáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S társasági szerződés módosításáról A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról,
RészletesebbenGyógyszertárak gazdálkodásának alapjai. SOTE Rezidens képzés II évf. 2015. május 30. Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila
Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai SOTE Rezidens képzés II évf. 2015. május 30 Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila Vázlat A gyógyszertári vállalkozás bevételi és kiadási szerkezete (HZ) o bevételek
RészletesebbenT/16301/71.szám. Az Országgyűlés. kiegészítő ajánlása. vitájához. (Együtt kezelendő a T/16301/61. sz. ajánlással.)
T/16301/71.szám Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának kiegészítő ajánlása az emberi alkalmazásra kerülőgyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
RészletesebbenGyógyszertárak gazdálkodásának alapjai Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila (MGYK)
Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila (MGYK) 2015.05.30. Bp.szakképzés 1 A gyógyszerellátás célja és feladatai a gyógyszertári vállalkozások szemszögéből 1. nap (február
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
RészletesebbenTarts lépést a fogyasztói igényekkel!
Tarts lépést a fogyasztói igényekkel! KLIKKPATIKA CSOMAG Patika sorban állás nélkül A KlikkPatika Csomaggal olyan megoldást kínálunk, amellyel a mai fogyasztói igényeknek megfelelő kiszolgálást teszünk
Részletesebbengyszertárbanrban (MGYK) 2011. 11. 10. Budapest-MÉKISZ 1
Étrend-kiegészítők k a gyógyszert gyszertárbanrban Hankó Zoltán (MGYK) 2011. 11. 10. Budapest-MÉKISZ 1 Vázlat 1. Modellkorrekció 2011. január 2. A lakossági gyógyszerellátás helyzete 3. A gyógyszertár
RészletesebbenPharmaház Püspökladány Kft. 2013. évi Üzleti terv
Pharmaház Püspökladány Kft. 2013. évi Üzleti terv Dr. Hegedűs Melinda Ügyvezető ELŐZMÉNYEK Püspökladány Város Önkormányzata 2010. évben adott engedélyt a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenForráskivonás a gyógyszeriparból
Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás
RészletesebbenKERESKEDELEMI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK FELADATLAP
KERESKEDELEMI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK FELADATLAP Jövedelmezőség 1. Jövedelmezőség tervezése 21 pont Egy kereskedő vállalkozó 2018-ban 308 600 ezer Ft forgalmat ért el 28%-os
RészletesebbenHankó Zoltán. Budapest, 2012. február 16.
Patikai marketing korlátok közék szorítása sa Hankó Zoltán Budapest, 2012. február 16. 1 Patikai marketing korlátok közék szorítása sa Hankó Zoltán Budapest, 2012. február 16. 2 A gyógyszert gyszertárak
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenA 2013-2014-es generikus juttatások elemzése
A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A Magyar Közlöny 2011. évi 161. számában, december 28-án jelent meg az Egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló
RészletesebbenÉtrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja
Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik
RészletesebbenA Kormány. /2006. (.) Korm. r e n d e l e t e
Melléklet a 2077-1/2006. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2006. (.) Korm. r e n d e l e t e TERVEZET a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.)
RészletesebbenÉtrend-kiegészítők a gyógyszernagykereskedelemben
Étrend-kiegészítők a gyógyszernagykereskedelemben (A Hungaropharma Zrt. és az Alma patikák adatainak tükrében) Dr. Feller Antal 2013. november 14. TARTALOM Az étrend-kiegészítők helye a gyógyszernagykereskedelemben
RészletesebbenPiaci átrendeződés: az innovatív gyártók lehetőségei, esélyei. Dr. Dávid Tamás Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete
Piaci átrendeződés: az innovatív gyártók lehetőségei, esélyei Dr. Dávid Tamás Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 1 A gyógyszerlobbi legendája Ciklusokon átívelő gyógyszeripar ellenes kommunikáció tudatos
RészletesebbenOnline gyógyszerforgalmazás
Online gyógyszerforgalmazás Dr. Fittler András, Ph.D. egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézet,,Webáruházak, webshopok és webpatikák - egészséggel kapcsolatos termékek online értékesítése'
RészletesebbenOSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak
Részletesebben113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről
113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.
RészletesebbenJavaslat a gyógyszertári ügyeleti rendszer átalakítására
HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGE Javaslat a gyógyszertári ügyeleti rendszer átalakítására 2016. FEBRUÁR 2. Hol tartunk most? 1990 óta A gyógyszertári ügyeleti ellátás 25 éve megoldatlan probléma Több
RészletesebbenPiaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.
Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei 2011. Szeptember 28. 1 A Teva Magyarországon A Teva mennyiségben első, árbevételt tekintve a harmadik legnagyobb vállalat a magyar gyógyszerpiacon
RészletesebbenBefejezetlen termelés. Áruk (göngyöleg, közvetített szolgáltatás)
12.) Definiálja az áruk fogalmát, fajtáit, a nyilvántartásukra szolgáló főkönyvi számlákat és lje az árukat! Ismertesse a kiskereskedelmi és nagykerereskedelmi árukkal és a göngyölegekkel kapcsolatos elszámolások
RészletesebbenA patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról
EGÉSZSÉGÜGYKUTATÓ INTÉZET KFT. 1092 BUDAPEST, RÁDAY UTCA 42-44. A patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról 2013. május 9. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
Részletesebben1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.
1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések
RészletesebbenJogszerű-e a gyógyászati segédeszközök on-line értékesítése?
Jogszerű-e a gyógyászati segédeszközök on-line értékesítése? Dr. Szerdi Kornél Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Ellenőrzési Főigazgatóság Orvostechnikai Főosztály 2017. szeptember
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenAz Intézet havi betegforgalmi és finanszírozási adatait összefoglalva az alábbiakról tájékoztatom:
Országos Onkológiai Intézet Számítástechnikai Osztály Az Intézet 2016. 1-12.havi betegforgalmi és finanszírozási adatait összefoglalva az alábbiakról tájékoztatom: Betegforgalom alakulása Az Országos Onkológiai
Részletesebbena vizitdíj és a napidíj elsô éve
a vizitdíj és a napidíj elsô éve A vizitdíj és a napidíj bevezetésének fô indoka az volt, hogy a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentôs bevételhez juttatja a háziorvosokat, és
RészletesebbenAz eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál
Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen
RészletesebbenJelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév
Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány
1 1. melléklet a BM/14323/2014. számú előterjesztéshez A Kormány /2014. ( ) Korm. rendelete a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről
RészletesebbenÚTMUTATÓ. című pályázat mellékletét képező. fenntartási és üzemeltetési terv. elkészítéséhez
ÚTMUTATÓ A Helyi piacok fejlesztése Pest megye területén című pályázat mellékletét képező fenntartási és üzemeltetési terv elkészítéséhez Az Útmutató megtalálható a Pénzügyminisztérium ( http://www.kormany.hu/hu/penzugyminiszterium),
RészletesebbenVERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t
VERSENYTANÁCS Vj 185/2006/24. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további
RészletesebbenÜgyeljen a számítások kijelölésére, pontos kerekítésre és a mértékegységek megadására.
A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 341 01 Kereskedő Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét! Ha a
RészletesebbenII. RÉSZ A GYÓGYSZERFORGALMAZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. I. Fejezet A gyógyszertárak létesítése és működtetése
II. RÉSZ A GYÓGYSZERFORGALMAZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. Fejezet A gyógyszertárak létesítése és működtetése 48. (1) Gyógyszertár csak érvényes működési engedély alapján működtethető. Új gyógyszertár létesítéséről
RészletesebbenLXXII. Egészségbiztosítási Alap
LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege
RészletesebbenMozgó fiókgyógyszertárban rejlő lehetőségek
Mozgó fiókgyógyszertárban rejlő lehetőségek Hogyan növelhető a patika ellátottjainak száma 4.500 fővel? ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Szeretné patikája forgalmát növelni azáltal, hogy az ellátott lakosság száma 4.500
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
Részletesebben9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról
9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági
RészletesebbenHogyan tovább gyógyszerészet a tulajdonosi programmal?
Hogyan tovább gyógyszerészet a tulajdonosi programmal? Az elkövetkező hetekben néhány olyan témának tervezzük részletesebb bemutatását, amelyek részét képezik a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos
RészletesebbenA HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv
A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó
Részletesebbenhatályos
110/2019. (V. 14.) Korm. rendelet a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásának, a befogadás és a támogatás mértéke megállapításának, valamint a támogatás megváltoztatásának részletes
RészletesebbenMédia költések hatása a patikai értékesítésre Mire érdemes költenünk a büdzsét? kommunikációs vezetője
Média költések hatása a patikai értékesítésre Mire érdemes költenünk a büdzsét? Mihálszki Zsuzsa Kantar Media kommunikációs vezetője Márkus Ádám IMS Health Magyarország OTC-vezető Tematika Kik vagyunk,
RészletesebbenORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
értesítés eljárás megindításáról ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 1139 Budapest, XIII. Váci út 73/A. Tel.: 06/1-350-2001 Iktatószám: E024/512-1/2014. Hiv. sz.: - Tárgy: Értesítés eljárás hivatalbóli
RészletesebbenTámogatott gyógyászati segédeszköz rendelés elektronikus vényen
FESZ XVIII. Kongresszus 2018. Szeptember 21. Támogatott gyógyászati segédeszköz rendelés elektronikus vényen Puskás Zsolt Péter (HC expert Kft.) EESZT fejlesztési szakértő, ÁEEK Mi az az EESZT? cca. 200
RészletesebbenVállalkozásokat érintő változások
Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre
RészletesebbenBevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:
Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő
RészletesebbenGyógyszertárak gazdálkodásának alapjai Dr. Sohajda Attila SOTE. GYTK május. 28.
Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai Dr. Sohajda Attila SOTE. GYTK. 2016. május. 28. 2016.05.28. SOTE GYTK Szakképzés 1 Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai A gyógyszertári vállalkozás bevételi és
RészletesebbenGVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat
GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLYI MÓDOSÍTÁSOKRÓL I. RÉSZ
TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLYI MÓDOSÍTÁSOKRÓL I. RÉSZ Az Országgyűlés elnöke július 1-én küldte meg a köztársasági elnöknek aláírásra a múlt hét közepén elfogadott, egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenVÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához
VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál
RészletesebbenSzámlacsomagok Általános Szerződési Feltételei mikro, kis- és középvállalkozások részére
Számlacsomagok Általános Szerződési Feltételei mikro, kis- és középvállalkozások részére r Jelen Általános Szerződés Feltételek Közzétételének időpontja: 2014. március 14. Hatályba lépésének időpontja:
RészletesebbenSzent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft Jászberény, Szelei út 2.
Adószám: 14328880-2-16 Cégbíróság: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Cégjegyzék szám: 16-09-010113 Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 5100 Jászberény, Szelei út 2.
RészletesebbenI. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.
A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK
RészletesebbenSzegedi Víziközmű Működtető Statisztikai számjel: 11889094711211406. Szeged, Széchenyi tér 5. Adószám: 11889094-2-06
Szegedi Víziközmű Működtető Statisztikai számjel: 11889094711211406 és Fejlesztő Zrt. Cégjegyzékszám:06-10-000270 Szeged, Széchenyi tér 5. Adószám: 11889094-2-06 1 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare V. 2009/3. 109 136. A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) egyetemi docens (PPKE JÁK) Bevezetés Az elmúlt esztendõben emlékeztünk meg
Részletesebben54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenEZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET
Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.
RészletesebbenPiackutatás versenytárs elemzés
Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban
RészletesebbenGyógyszertárak gazdálkodásának alapjai Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila (MGYK)
Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila (MGYK) 2016.05.28. Bp.szakképzés 1 A gyógyszerellátás célja és feladatai a gyógyszertári vállalkozások szemszögéből 1. nap (február
RészletesebbenÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR
ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR Ü Z L E T I J E L E N T É S 2017. ÉV T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. 2017-BEN BŐVÜLŐ TAGSÁG, BŐVÜLŐ EGYÉNI BEFIZETÉSEK AZ ÚJ PILLÉRBEN...
RészletesebbenVáltozások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára
Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény
RészletesebbenVERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax:
VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-203/2004/22. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!
RészletesebbenGyógyszerészként mennyire bízhatunk krónikus betegeink gyógyszerismeretében? Molnárné Pásztor Gréta, Arany Kígyó Gyógyszertár, Dabas
Gyógyszerészként mennyire bízhatunk krónikus betegeink gyógyszerismeretében? Molnárné Pásztor Gréta, Arany Kígyó Gyógyszertár, Dabas Célkitűzés... 1. Információt kapni arra, hogy gyógyszerészként mennyire
RészletesebbenEgyüttműködési szerződés rövidített változata
Együttműködési szerződés rövidített változata A későbbiekben részletes kidolgozásra kerülő együttműködési szerződés rövidített, összegző tartalma: mely megkötésre kerül Kiss László egyéni vállalkozó (továbbiakban
RészletesebbenHiteligénylő lap Társas vállalkozások forgóeszközhitel/folyószámlahitel igényléséhez
Hiteligénylő lap Társas vállalkozások forgóeszközhitel/folyószámlahitel igényléséhez I. 1 A hiteligénylő : 2 Székhelye: Telephelye(i: Telefon: 3 A társaságot jegyzők neve(i: 4 Tevékenység kezdete: 5 Társasági
RészletesebbenHiteligénylő lap Társas vállalkozások beruházási hitel igényléséhez
1 A hiteligénylő megnevezése: 2 Székhelye: Telephelye(i: Telefon: 3 A társaságot jegyzők neve(i: 4 Tevékenység kezdete: 5 Társasági szerződés kelte Cégbejegyzés dátuma: Cégbejegyzés száma: Hiteligénylő
Részletesebben1994. évi LIV. Törvény a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól
1994. évi LIV. Törvény a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól Az Országgyűlés - felismerve, hogy a korszerű egészségügy nem valósítható meg a gyógyszerészet átalakulása nélkül,
Részletesebben1994. évi LIV. törvény. a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1994. évi LIV. törvény a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól Az Országgyűlés - felismerve, hogy a korszerű egészségügy nem valósítható meg a gyógyszerészet átalakulása nélkül,
RészletesebbenIII. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök
10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia
RészletesebbenSzállítási és forgalmazási szerződés
1/5 Szállítási és forgalmazási szerződés mely létrejött egyfelől a Zimmer Hungária Kft. ( adószám: 10832037 2 13; Cg: 13 09 069532, bankszámla szám: Sopron Bank Zrt. 17600011 00203863 00200004 2011 Budakalász,
RészletesebbenCIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA
CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:
RészletesebbenCIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP
CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP Éves jelentés Főforgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. 2005 1/10 1. Alapadatok 1.1. A CIB Euró Pénzpiaci Alap Megnevezése: Az Alap típusa: CIB Euró Pénzpiaci
RészletesebbenVASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR
VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,
RészletesebbenFiatal Gazda Pályázat 2015.
Műszerteszt Kft. www.muszerteszt.hu A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben,
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenAz EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára
Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.
RészletesebbenBudapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában
2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában
RészletesebbenBudapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakás eladásának feltételeiről 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet
Részletesebben33 811 02 1000 00 00 Pincér Pincér
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenJászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány nagyközség nemzeti vagyonáról (egységes szerkezetben) 1 Jászladány Nagyközségi Önkormányzat
RészletesebbenÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv
ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet
RészletesebbenA HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA
A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során
Részletesebben