4.8. A cserkészet pszichológiai alapjai Az erkölcsi nevelés fejlődésszakaszai Személyiségtipológia

Átírás

1 Tartalom 1. Bevezetés Előszó Országos vezetőtiszti köszöntő Az Egységes Ifjúságnevelési Koncepció (EINK) A cserkészmozgalom keretei A cserkésztörténelem áttekintése Baden-Powell búcsúüzenete A cserkészet meghatározása A cserkészet célja A magyar cserkészet küldetése A WOSM jövőképe A WOSM küldetése A cserkészet alapelve A cserkészmódszer A cserkészfogadalom és -törvények A fogadalom A cserkésztörvény A kisközösségi (őrsi) rendszer A cselekedve tanulás Folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben megvalósítva A magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra A magyar cserkészmozgalom értékei A magyar cserkészpedagógia és cserkészideál sajátosságai A magyar vezetőképzés A magyar cserkészet vallásossága A magyar cserkészet politikamentessége A magyar cserkészet magyarságtudata, a népi hagyományok fontossága, a regöscserkészet A magyar cserkészet természetközelisége, a nomád táborok A keretmese mint élménypedagógia eszköz A cserkésznevelés A cserkésznevelés és az emberi élet részterületei Az emberi élet részterületei A cserkésznevelés végső célja A cserkésznevelés végső célja a részterületek szerint Lelki jellemzők Érzelmi jellemzők Testi jellemzők Értelmi jellemzők Társas jellemzők A cserkészet mint életforma A cserkésznevelés korosztályonkénti célja a részterületek szerint Lelki terület Érzelmi terület Testi terület Értelmi terület Társas terület A cserkészet pedagógiai vonatkozásai Tudásanyag elsajátításában rejlő eszközök Tanulás Szocializáció a cserkészetben Készségek A külső és belső rend fenntartása, a fegyelmezés kérdésköre A fegyelemre nevelés gyakorlati eszközei:

2 4.8. A cserkészet pszichológiai alapjai Az erkölcsi nevelés fejlődésszakaszai Személyiségtipológia Szeretetnyelvek Családi életre nevelés Nemi szerepek a cserkészetben Nemi identitás kialakítása A szexualitás témaköre a cserkésznevelésben A nemi azonosság példaképei A saját nemiségünk megismerése, megértése A másik nem megismerése, megértése A cserkészet társadalmi kapcsolatai A család: a nevelés elsődleges színtere A családi közösség Feladatok a családban A családi minta A (templom) egyház: kapcsolat fontossága, cserkészcsapat és az egyházközség/plébánia kapcsolata A vallásos közösség A közösségi feladatok A vallásosság mintája Az iskola szerepe a nevelésben Az iskolai minta Korosztályok a cserkészetben A cserkésznevelés eszközei Őrsi keretekben lévő eszközeink Az őrs Megbízatások Egyszeri feladatok Az őrsgyűlés keretei Az őrsvezető személyes példája Kortárs vezetők Raj keretekben lévő eszközeink A raj Megbízások Egyszeri feladatok Rajgyűlés keretei A rajparancsnok személyes példája A rajparancsnok mint nevelő vezető A csapat A csapatparancsnok szerepe a nevelésben Megbízások A csapat közös alkalmai A csapatparancsnok szerepe a nevelésben A vezetői őrs Csapatprogramok Körzeti, kerületi programok Szakági, szövetségi, szervezeti, nemzetközi programok Túra, portya Tanya, tábor A cserkészet sajátságaiban rejlő eszközök A cserkészközösség részévévé válni - beavatások, szertartások a cserkészetben Fogadalmaink és beavatásaink A cserkészek fogadalmai Egyenruha Tábortűz Cserkészkiadványok, -anyagok, honlapok

3 1. Bevezetés Ne jók legyetek; tegyétek a jót! (Baden-Powell) 1.1. Előszó A Magyar Cserkészszövetség célul tűzte ki az utóbbi években folyamatosan átdolgozott, véleményezett Egységes Ifjúságnevelési Koncepció könyv formátumú megjelentetését. E munka terveink szerint első és összegző részét képezi egy cserkészpedagógiaimódszertani kiadványsorozatnak, amely korosztályokra bontva vezetőknek és cserkészeknek szóló kézikönyveket tartalmaz. Az EINK a cserkészet és a magyar cserkészet alapelveit, sajátos elméleti (pedagógiai, pszichológiai) kereteit, eszmeiségét, értékeit kívánja rögzíteni; ezek megvalósítása, korosztályi megjelenése, módszertana a sorozat további kiadványaiban jelenik meg. Az EINK ahogy a cím is mutatja a magyar cserkészmunka nevelési alapjait vázolja fel, a magyar cserkészet alapjait, és a nevelő munka kereteit összefoglaló mű. Reményeink szerint ez a végleges kiadás előtti utolsó próbaváltozat, amelyhez minden hozzászólást, építő jellegű kritikát, kiegészítést várunk. E kiadványt a következő hónapokban minden cserkészvezetőhöz eljuttatjuk, hogy önkéntes alapon és szervezett formában is értékeléseket, visszajelzéseket kapjunk. A cserkésztársadalom és a kontrollcsoportok visszajelzéseit magába építő, végleges verzió megjelenését 2015 tavaszára tervezzük. Mi kihívást és örömet leltünk a szerkesztés folyamatában; így jó szívvel és a cserkészközösségre jellemző segítőkészség reményében bocsátjuk közre e kiadványt. Budapest, március 15. Constantinovits Milán csst. (46.) kiadvány-koordinátor MCCSZ Hárshegy Nevelési igazgatóság Tekse Balázs cst. (958.) nevelési igazgató MCSSZ Hárshegy Nevelési Igazgatóság Balu Solymosi Balázs cst. (205.) országos vezetőtiszt 3

4 1.2. Országos vezetőtiszti köszöntő Kedves Cserkésztestvérem! Amikor Sík Sándor, a magyar cserkészet legnagyobb nevelőegyénisége megfogalmazta a magyar cserkészet célját, a maga korában nagyon is helyénvaló jelszót adott ki: Krisztusibb ember, magyarabb magyar! Ezt a jelszót emelték magasba elődeink, és a kor szellemének megfelelően le tudták fordítani a maguk nyelvére. Ma ez kicsit nehézkesebb. Sokat segít, ha van kézzelfogható, sorvezetőként alkalmazható segédanyag. Ilyen volt Sík Sándor Magyar cserkészvezetők könyve (és annak későbbi kiadásai), amely pedig a Kreybig Rudolf által írt A magyar cserkészet kézikönyvére támaszkodott. Ezt egészítették ki azok a kiadványok, amelyek támogatták a cserkészek nevelését, oktatását (Major Dezső, Temesy Győző, Sztrilich Pál és még sok más cserkészvezető meglátásai). E segédanyagok mind Kreybig Rudolf és Sík Sándor műveire épültek, és mindenkor jó támaszt nyújtottak a cserkészet nagy feladatához. Ez a könyv is ilyen céllal készült. Ma is szükség van egy átfogó segédanyagra és ez, amit a kezedben tartasz az. Ott lesz minden cserkészvezető polcán, hogy megtalálhassák benne mindazt az alapot, amely munkájukhoz szükséges. Jelen kiadványunk a nevelő munka kereteit tartalmazza. Olyan szegletköveket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy azt amit csinálunk cserkészetnek nevezhessük. Azonban nem módszertani könyv, hanem alapozó, keretező anyag. Hogy az egyes lépéseket miként tudjuk megvalósítani, az alapvetések miként lesznek gyakorlattá, azok a korosztályi kézikönyvek lapjaira tartoznak. A cserkésztörvény leírja, milyen a cserkész. Minden nap küzdelem, hogy a lehető legközelebb kerüljünk ehhez az eszményhez. Mi, vezetők elsősorban önmagunkat neveljük ennek érdekében, és neveljük a ránk bízottakat is. A közelítés a dolgunk. Nem a beleillesztés! Lehet sok dolgot máshogy csinálni, mint ahogy itt le van írva. De nem lehet eltérni a cserkészet alapjaitól (a meghatározástól, a céltól, az alapelvektől és a cserkészmódszertől), és nem érdemes a gyereknek olyat adni, ami nem érdekli, amivel nem akar foglalkozni, amit nem érez magáénak. Ne akarjunk kim-játékot játszani egyetemistákkal, vagy mélyenszántó beszélgetést folytatni a közéletről a kiscserkészekkel. Azonban akarjuk átadni azt, amiben hiszünk, hogy át kell adnunk! Mindazt, amit Te is fontosnak tartasz, Te is megkaptál. Nem a gyerekek igényeit akarjuk kiszolgálni, hanem igényt akarunk kelteni azon értékek iránt, amelyek átadását fontosnak tartjuk. Használjuk ki, hogy cserkészeink érdeklődnek, akarnak, szívesen kipróbálják magukat, hogy szeretnek alkotni stb. Ezek mind lehetővé teszik számunkra, hogy közvetítsünk tudást, hozzáállást, szemléletmódot, elköteleződést és mindent, amitől a mozgalom működik, amitől a cserkészet élő szövetként fogja át mindennapjainkat és a társadalmunkat. Éppen ezért cserkészeink, akikkel foglalkozunk, nem önmagukban létező, elzárt környezetből érkezett fehér lapok, amelyekre mindenfajta nehézség és trükk nélkül tudjuk azt írni, amit akarunk. Sokféle háttérrel és előzetes élményekkel érkező, de nyitott fiatalokkal foglalkozunk. Nyitottságukra tudunk építeni, és úgy kell építenünk, hogy megélhessék saját életkoruknak megfelelően a cserkészetet, miközben fejlesztjük is őket. Ebben áll a művészetünk! Amit kezedben tartasz, az egy szakmai segédanyag, összefoglaló. Tartsd mindig szem előtt! Hidd el, van mindennek háttere, ahol a miértekre találhatsz válaszokat. Ez a könyv pedig pontosan a miértekre koncentrál. Ha bármilyen észrevételed van, kérlek, jelezd (ovt@cserkesz.hu)! Akár csak egy elütést vagy meghaladott hasonlatot is. Mert ez az anyag a mindenkori magyar cserkészvezetés segédanyaga kíván lenni, állandóan megújulva, felfrissülve, kiegészülve. Forgasd haszonnal, és járj a boldogulás ösvényein, hogy a boldogság útjára lelj! Az EINK csapata nevében Balu Solymosi Balázs cst. ovt. (205.) 4

5 1.3. Az Egységes Ifjúságnevelési Koncepció (EINK) Az EINK az a keret, amely meghatározza a cserkészetünkben a cserkésznevelési folyamat végére elérendő nevelési célt. Rögzíti a cserkésznevelés elméleti alapjait, tudatosítja a cserkészetünkben rejlő értékeket és sajátosságokat. Kijelöli a cserkészmunka irányvonalait, amely megvalósulási formáiban sokszínű, ám lényegét, értékeit tekintve mégis azonos tevékenységet jelent bármely cserkészcsapatnál. Ez a munka nem egy eseménynaptár vagy egy négyéves ciklus munkaterve, hanem olyan átfogó iránymutatás, amely túllép a stratégiai tervezés rövidtávú (2-3 év) programján. A nevelő munkára jellemzően csak kitartó és következetes munkával közép- (4-6 év) és hosszú távon (8-10 év) fog valódi sikereket eredményezni a gyakorlatban.. Az EINK az egységesség jegyében született, hogy a magyar cserkészet e szemlélet alapján nevelje a rábízottakat, és vezetőik ezen útmutatás alapján a lehető leghatékonyabban végezzék a cserkésznevelés összetett feladatát. Fontos tudatosítani ugyanakkor, hogy bár e koncepció minden vezető munkáját egyformán áthatja, az általunk végzett nevelési folyamat a cserkészek saját személyiségével összhangban érhet csak célt. Minden cserkészt önmagán keresztül kíván a megfogalmazott eszményképhez a lehető legközelebb juttatni. 5

6 6 Jegyzet

7 7 Jegyzet

8 8 Jegyzet

9 9 Jegyzet

10 2. A cserkészmozgalom keretei A cserkészet az, hogy hatalmat adunk a fiú kezébe. (Baden-Powell) 2.1. A cserkésztörténelem áttekintése Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok: úgy amikor eljön halálotok órája, boldogan halhattok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, amit tőletek telt (részlet Baden-Powell utolsó üzenetéből). A cserkészmozgalom és a mai magyar cserkészet megértéséhez fontos tudatosítani a mozgalom történetét, kialakulásának körülményeit. Szövetségünk szellemisége a Bi-Pi-féle alapokon nyugszik, ugyanakkor az elmúlt száz év során sajátos fejlődési utat, utakat járt be a magyar cserkészet. A történelmi körülmények önálló karakterrel és értékekkel ruházták fel a magyar cserkészetet (lásd: A magyar cserkészmozgalom értékei, sajátosságai c. fejezetet). A cserkészet alapötlete Lord Robert Baden-Powell of Gilwell (közismert nevén Bi-Pi) angol katonatiszttől származik, aki a maga korában előremutató pedagógiai vállalkozásba fogott: kis csoportokba osztott és különböző felelősségi körökkel ruházott fel 24 fiatalt, akiknek kísérleti jelleggel táborozást szervezett 1907-ben Brownsea szigetén. A cserkészet alapvonásai már ekkor megjelentek a Bi-Pi-féle koncepcióban: istenhit, természetközeliség, önállóság, tudatos feladatmegosztás és önnevelés. A tábor sikere Baden-Powellt a cserkészet hivatalos megalapítására ösztönözte, ez január 24-én történt meg az angliai Birkenheadben. A következő évek a mozgalom európai elterjedéséről szóltak, sorra alakultak a kontinensen, majd a tengerentúlon a cserkészcsapatok. Az alapötlet forradalmiságát az alkalmazott pedagógia mellett a mozgalom által megszólított fiatalok igen vegyes összetétele jelentette. A társadalom minden szegmenségből jelentkeztek cserkésznek. Talán még ennél is radikálisabb újítás volt a szervezet ökumenikus jellege: felekezeti és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül bárki csatlakozhatott. A világcserkészet fejlődési pályára állt, minden kontinensen fokozatosan elterjedt, illetve megindult a lánycserkészet is. Elkezdődtek a dzsemborik, a négyévenként megrendezett cserkész-világtalálkozók, megalakult a Világiroda, majd WOSM, jelenleg pedig közel 30 millió tagot számlál a mozgalom, és néhány ország kivételével a Föld valamennyi államában működnek cserkészszövetségek. Ahogy a 20. század folyamán minden cserkészszövetségnek, az MCSSZ-nek is kialakult a saját karaktere: a Baden-Powell-féle alapelveket a hazai körülményekhez, nevelési hagyományokhoz igazítva ültették át gyakorlatba a magyar cserkészet első vezetői (Temesy Győző, Sík Sándor). A 20. század tragikus történelmi eseményei a magyar cserkészetre is hatást gyakoroltak: az első világháború szétzilálta a friss mozgalmat, a Tanácsköztársaság során úttörőcsapatok alakultak. A trianoni döntés pedig a szomszédos államokban a kisebbségi magyar cserkészszövetségek megalakulásához vezetett, amelyek sok esetben szükségszerűen a magyar identitás, nyelvhasználat és hagyományok megőrzését is célul tűzték ki. A harmincas években Teleki Pál tiszteletbeli főcserkészként fontos szerepet játszott a mozgalom életében, melynek nyomán 1933-ban Gödöllőn Magyarország lehetett a negyedik világdzsembori házigazdája. Sík Sándor piarista szerzetes a magyar vezetőideált, dr. Sztrilich Pál a vezetőképzés elméleti kereteit fogalmazta meg. Sokat köszönhet még a mozgalom Karácsony Sándor pedagógiai, és Molnár Frigyes külügyi munkásságának is. A második világháború visszavetette a cserkészmozgalom fejlődését, a militarizálási kísérletek, a kialakuló politikai klíma miatt megszűnt a cserkészmunka. Az 1945 után újrainduló mozgalmat a pártállami rendszer hatóságilag az úttörőszövetségbe olvasztotta. A 20. század második felében magyar cserkészet csak az emigrációban működhetett, itthon nem hivatalos formában szerveztek táborozásokat a bátrabb vezetők (pl.: pécsi Sziklatábor) től nyílt lehetőség újra a törvényes működésre, és azóta tart a Magyar Cserkészszövetség újkori története. Ennek fontos állomásai voltak az emléktáborok (1993, 1996 és 2000), a kerületi nagytáborok, a Nemzeti Nagytábor (2013), a népes magyar kontingenssel megrendezett világdzsemborik és közép-európai cserkésztalálkozók. Jelenleg hozzávetőlegesen tagot számlál a hazai mozgalom, az ország minden régiójában működnek cserkészcsapatok. 10

11 A cserkészet globális elterjedésének, fennmaradásának alapja a hagyomány és az alkalmazkodás egyensúlya: a Magyar Cserkészszövetség a Baden-Powell-féle eszmeiségre és a saját kialakult értékeire támaszkodva meg kíván felelni a XXI. század kihívásainak. Küldetésének tekinti a cserkészet megismertetését a közösségi tevékenységekben inaktív magyar fiatalsággal. A mozgalom minél szélesebb körű társadalmi beágyazódását segíti az érdeklődő civileket megszólító alapképzés és a szervezett vidéki csapatalapítási program. A jelen kor fontos feladata továbbá a Kárpát-medencei és az összmagyar cserkészmunka összehangolása, az egységes vezetőképzés megteremtése, az évtizedek óta hiányzó, módszertani ismereteket és nevelési alapelveket rögzítő kiadványok elkészítése Baden-Powell búcsúüzenete A cserkészeszmeiséget, a mozgalom szellemi alapjait Bi-Pi számos könyvében körüljárta (Scouting for Boys, Rovering to Success). A cserkészeszme lényegét búcsúüzenetében is megfogalmazta az alapító. Ezeket a gondolatokat tekinthetjük Bi-Pi örökségének, amelyre a magyar cserkészet is építeni kíván. Kedves cserkészek! Ha valaha láttátok már a Peter Pan című filmet, emlékeztek, hogyan mondta el a főkalóz búcsúbeszédét minden alkalommal, attól tartva, hogy amikor eljön a halál órája, nem lesz már ideje a búcsúra. Így áll a helyzet velem is, és bár nem haldoklom most én is búcsúüzenetemet akarom elküldeni nektek. Emlékezzetek arra, hogy ez az utolsó üzenet, amelyet tőlem valaha kaptok, véssétek hát jól emlékezetetekbe. Nagyon boldog életem volt és azt akarom, hogy a tiétek is az legyen. Hiszem, hogy Isten azért teremtett bennünket ebbe a szép világba, hogy boldogok legyünk és élvezzük az életet. Csakhogy a boldogság nem a gazdagságból ered, nem a sikeres karrierből és nem saját vágyaink kielégítéséből. A boldogsághoz vezető út ott kezdődik, hogy fiú korotokban egészségessé és kitartóvá fejlesszétek magatokat, hogy felnőttként hasznosak lehessetek és élvezni tudjátok az életet. A természet ismeret megmutatja számotokra, hogy mennyi teljes szépségű és különleges dologgal látta el Isten boldogításunkra a földet. Legyetek elégedettek azzal, amit kaptatok és használjátok föl a lehető legjobban. Nézzétek a dolgok derűs oldalát, ne a borúsat. Ám az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok: úgy amikor eljön halálotok órája, boldogan halhattok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, amit tőletek telt. Legyetek készen a boldog életre és a boldog halálra. Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket. Barátotok: Robert Baden-Powell 11

12 2.2. A cserkészet meghatározása A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos, nevelő mozgalom Fontos magunkban is tudatosítani: nem lesz mindenkiből cserkész, nem célunk, hogy minden magyar fiatal csatlakozzon hozzánk. Olyan emberekre van szükségünk, akik vállalják a cserkészéletet, képesek értékeinket magukénak érezni és a cserkésztörvény szerint élni. A meghatározásban szereplő politikamentesség azt jelenti, hogy sem a mozgalom, sem annak tagjai nem vesznek részt a napi politikai életben cserkészként. De a politika, a szó eredeti jelentése szerinti közügy, igenis része a cserkészek életének, és a cserkészmozgalom értékei szerint esetenként kiállásra készteti a mozgalom képviselőit. Fontos tudatosítanunk, hogy a vallásosság nem zárja ki a cserkészet missziós szerepét a társadalomban, azonban nem teszi lehetővé, hogy fogadalmat tegyen az, aki nem vallásos, akinek nincsen Istennel kapcsolata. Hangsúlyos a fenti definíció záróeleme is: a cserkészet nevelő mozgalom. Bár, nevelési feladatát elsősorban a fiatalság körében kívánja beteljesíteni, ugyanakkor életformaként az egyén egész életét befolyásolni, meghatározni képes. Végül el kell különíteni a cserkészet szervezetét a mozgalomtól. A mozgalomhoz lehet csatlakozni, belekerülni, tevékenykedni benne. A szervezet, vagyis a Szövetség a mozgalmi munkát segíti, támogatja, de az ifjúságnevelés és a cserkészet megélésének elsődleges színtere a mozgalom A cserkészet célja A magyar cserkészet társadalmi jövőképe A cserkészet céljai nem csak az egyénre irányulnak, tágabb környezetét, a társadalmat is érintik. Eme eszményünk szerint a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkotják, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által Isten 1 felé növekedjenek A magyar cserkészet küldetése A magyar cserkészet önkéntes tagjai által ifjúságnevelést végez, illetve életmodellt nyújt 7 éves kortól mindenkinek, aki nyitott az alapelvekre és közössége életében tevékenyen részt vállal. Mindezt a saját nem-formális nevelési módszereivel, a helyi közösségekkel együttműködve végzi A WOSM jövőképe A magyar cserkészet a WOSM részeként a cserkész-világszövetség jövőképével is azonosul, amely angolul így hangzik: Creating a better world! Magyarul: Építünk egy jobb világot! 2 1. A magyar kultúrkörben nevezzük Istennek, megengedve a más vallásúak eltérő istenképét vagy transzcendens valóságát. 2. OE-17/2008 hivatalos magyar fordítása 12

13 A WOSM küldetése A WOSM küldetése szintén iránymutató számunkra: Educating young people to play a constructive role in society. Arra nevelni a fiatalokat, hogy építő szerepet vállaljanak a társadalomban A cserkészet alapelve A cserkészet alapelve a kötelességteljesítés Isten, embertársaink és önmagunk iránt. Az Isten felé irányuló kötelességek megjelennek a cserkészet meghatározása és céljai közt is, ugyanis a cserkészet alappillére a vallásos életvitel, a személyes istenkapcsolat és a cselekvő vallásos, közösségi jelenlét. Az embertársak iránti kötelességek általánosan és az egy közösségbe tartozók (család, nemzet, gyülekezet, baráti társaság, cserkészek) felé is megnyilvánulnak, és összecsengenek a magyar cserkészszövetségek által megfogalmazott haza, embertárs és esetenként a nemzet iránti kötelezettséggel. Az önmagunkkal szembeni kötelességek fontosságát sem szabad alábecsülni, ahogy jézusi tanítás is fogalmaz: Szeresd felebarátodat, mint magadat! A cserkészmódszer A cserkészmódszert az alapító, Lord Baden-Powell határozta meg. A módszer elemeinek együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy egy közösségi tevékenységet cserkészetnek lehessen tekinteni. A cserkészmódszert mindig a helyi közösség igényeihez és lehetőségeihez kell igazítani, ezért lehetséges, hogy a cserkészmunkának, a cserkészetnek számos árnyalata, megjelenési formája van azonban a cserkészmódszer mindenütt azonos együttes megtartásuk elengedhetetlen. Az alábbiakban a cserkészmódszer öt elemét tárgyaljuk részletesen, ezek pedig: a cserkészfogadalom és cserkésztörvény, a kisközösségi őrsi rendszer, a cselekedve tanulás, a folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben megvalósítva. és a magyar kultúra ápolása. 3. OE-10/

14 A cserkészfogadalom és -törvények A fogadalom A fogadalom az elköteleződés kifejezője. A letételével a közösség teljes jogú tagjává válik a cserkész. Azonban a fogadalom szerinti élet még csak cserkésszerű élet, mert a cserkészéletnek része a közösségi lét. A fogadalom szövege kifejezi mindazt, amit a cserkészélet alapvetésének tartunk. Ezért bármilyen is legyen egy fogadalom, magában hordozza az alábbiakat: Névre szóló, a letevője magára nézve tesz vállalást. Cselekvő kifejezés, önkéntes vállalás. Elköteleződés a cserkészeszme, a mozgalom mellett. Kifejezi a cserkészet alapelveit (kötelességteljesítés). A fogadalom esemény- és élményszerűsége miatt mélyebben megélhető, mint a törvények. A fogadalom meghitt viszonyt teremt a tiszt és a cserkész között, ami a nevelőmunka alapját jelentő bizalom egy fontos elemévé válhat A cserkésztörvény A cserkésztörvény a cserkészet alapjait (meghatározás, cél, alapelv és módszer) elemeit tükrözi vissza, a cserkészet által képviselt értékeket mutatja meg. A cserkésztörvény végigkíséri a cserkész életét újonc korától öregcserkész koráig. Ez a törvény vonatkozik mindenkire, a vezetőtisztektől kezdve az őrsvezetőkön át a cserkészekig. A cserkésztörvény az alap, amelyen az egész cserkésznevelés nyugszik. 5 hangsúlyozta Bi- Pi. Az eredeti tíz (angol) cserkésztörvényt csekély módosítással vette át a néhány évvel később induló magyar cserkészet. A cserkésztörvény magyar változatának végleges szövegét a Magyar Cserkészszövetség megalakulásaként számon tartott összejövetelen, dec. 28- án fogalmazták meg. A cserkésztörvény: 11. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond. 12. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tarozik. 13. A cserkész, ahol tud, segít. 14. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 15. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. 16. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket. 17. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 18. A cserkész vidám és meggondolt. 19. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. A törvények száma némely országban több, másutt kevesebb, mint tíz; a szövegük is többé -kevésbé eltér egymástól. 6 A törvények lényege azonban az a szellemiség, amely ebben a tíz pontban megfogalmazódik. A cserkésztörvény a cserkészet emberideálját írja le. Nem kényszerű kritériuma, hanem átélhető tartalma mindennek. A cserkésznevelés egyik legnagyobb ereje az a szuggesztív hatás, amelyet a cserkésztörvény tartalma, rövid, szabatos, határozott fogalmazása, és a vezető részéről való következetes kezelése kelt. A Baden -Powell féle módszernek, az alapvető mű, a Scouting 5. Baden-Powell: A cserkészvezető 40. o enwikipedia.org/wiki/scout_law ( ) 7. Sík Sándor Teleki Pál Arató László: A cserkészet o. 8. Baden-Powell: A cserkészvezető 30. o. 14

15 for Boys egész felépítésének ez az alapgondolata: A cserkész ilyen és ilyen; aki nem ilyen, az nem cserkész. Mi cserkészek így és így teszünk; aki tehát cserkész akar lenni, az így tesz. A törvény sem így szól: Cserkészek, legyetek tiszták! hanem egyszerűen konstatálja: A cserkész testben és lélekben tiszta. Ha egy helyzetet kell megítélni, ha egy hibát kell helyreigazítani, a megoldás mindig ez: A cserkész ilyenkor így tesz mi, cserkészek ezt így csináljuk. 7 (Sík Sándor) A cserkésztörvény a minket fegyelmező erő. A cserkészt nem a Ne tedd!, hanem a Tedd! irányítja. A cserkésztörvény inkább cselekvéseinek vezérfonala, iránymutatója, mint hibáinak elnyomója. A cserkészet módszereinek a nevelés lehetőségeinek ez felel meg jobban: A cserkész aktívan jó, és nem passzívan: teszi a jót, és nem egyszerűen csak jó. (Bi -Pi) Az egyes cserkésztörvények párba állíthatók az ószövetségi tízparancsolattal, de megfogalmazásukkal tiltás helyett pozitív cselekvésre szólítanak fel. A cserkész pedig, miközben a törvények cselekvő megtartása a célja, szinte észrevétlenül harcol ugyanazon kerülendő bűnök ellen is, amelyekkel a mózesi parancsolatok is küzdöttek. Abból indul ki ez a felfogás, hogy aki gyermekkorában megszokta a helyes cselekvést és el tud igazodni a maga kis életének csak a távolról szemlélő előtt apró, de az ő életében döntően nagy problémái közt, az meg fogja találni a feleletet későbbi életének nehéz helyzetei között is. 9 (Sík Sándor) A cserkésztörvény tehát egy folyamatos önnevelési módszer vezérfonala azzal, hogy a cserkész és vezetője elé rajzolja a bennük- belőlük kialakítandó (cserkész- ember) eszmény képét. A növekvő ifjúval azt is meg kell értetnünk, hogy ezeket a törvényeket józan emberész, ép erkölcsi érzék és isteni akarat egyformán diktálja, hogy ezek az emberi jellem egészséges fejlődésének természetes feltételei, hogy egyszerűségük mellett is kimeríthetetlen gazdagság és termékenység lakik bennük, és hogy alkalmasak egy egész tartalmas, szép, áldásos emberi élet alapjaiul. 10 (Sík Sándor) A tizenegyedik cserkésztörvény, ahogy Bi -Pi mondta: A cserkész nem hülye. A többi tíz csak ennek a részletezése A cserkésztörvényt minden cserkésznek ismernie kell, pontosan, szóról-szóra. Ezt segíti elő, hogy minden cserkészpróba anyagában benne van, és hogy minden cserkészfogadalom előtt elhangzik. A törvény iránymutató, segédeszköz, kapaszkodó, mankó az élethez, cserkészélethez. De csak akkor hat a cserkészekben, akkor ér el hozzájuk valódi tartalma, ha tudatosítjuk bennük. Nem elég azonban szó szerint ismerni a törvényt, annak pontjait, azokat a cserkészek számára értelmezni kell. Ugyan például az 1. pont meglehetősen egyértelmű, mégis sokat lehet vele kapcsolatban vitatkozni (pl.: kegyes hazugság). Sokszor a törvényben rejlő gazdagságot az azt megélőnek kell előhoznia. A törvény szerinti életet legelőször a vezető gyakorolja, számon kérnie csak így lehet. A cserkésztörvények korosztályos igényekhez is alkalmazkodnak, ezért a kiscserkészeknek van külön törvényük is: 1. A kiscserkész uralkodik önmagán. 2. A kiscserkész vezetőjére hallgat. A külön törvény a kiscserkész korosztályi sajátosságok miatt elengedhetetlen, hiszen a pontok számában, megfogalmazásában alkalmazkodni kell ahhoz a nagyon fiatal csoporthoz, amelynek szól. Ezen korosztálytól fölfelé azonban nem változnak a cserkésztörvény pontjai. A fiatalokban a felnőtté válás során egyre jobban bővülnie kell a cserkésztörvény és a fogadalom jelentésének és horderejének. Ha vezetőként komolyan vesszük, hogy a cserkésztörvény és a fogadalom ott legyen minden őrgyűlésen, portyán, táborban akkor előbb utóbb a gyerekek hétköznapjaiba is beépül. Ha törekszünk arra, hogy a törvény valóban iránytűvé váljon, akkor az is lesz. Ha korosztályról-korosztályra adunk időt a cserkésztörvény és a fogadalom jelentésének újbóli megértésére és a cselekvés általi megélésére, akkor valós eredményeket és a cserkészeszmény felé tartó fiatal felnőtteket nevelünk. Ehhez az kell, hogy a cserkésztörvény állandó, tartós dolog legyen az egyén életében, és ne egy négy évente változó munkaterv. A törvény és a fogadalom keretei a korosztályok igényei szerint változhatnak, de létük nem elhagyható. A különböző korosztályok igényeihez igazítva jelenik meg a fogadalom is, esetleg más néven nevezve. 19. Sík Sándor Teleki Pál Arató László: A cserkészet o. 10. Sík Sándor Teleki Pál Arató László: A cserkészet o. 11. Baden-Powell: A boldogulás ösvényei 214. o. 15

16 A kisközösségi (őrsi) rendszer A cserkészet nevelő erejének alapja, hogy a kortárscsoportok által is neveli az egyént. Azokon a helyeken, ahol összeverődnek fiatalok (iskola, egy utcában lakók stb.), spontán csoportokba szerveződnek, és saját érdeklődésüknek, nemüknek megfelelő közösségi életet élnek. Ezt a jelenséget használja ki a cserkészet, amikor őrsökkel dolgozik. Az őrs legalább 4, legfeljebb 15 cserkésznek (tevékenyen jelen lévő egyénnek létszám a korosztály függvénye), közös célért létrehozott, legalább középtávú (legalább 6 éves) együttműködésre kialakított közössége, amelyet vezetője irányít. Az őrs általában azonos korosztályú és azonos nemű cserkészekből áll, vezetőjük neme általában egyezik a vezetettek nemével A cselekedve tanulás Kung Fu Ce szerint: Mondd és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem, engedd, hogy csináljam, és megértem. A cserkészet is éppen így törekszik arra, hogy a tudás, amit közvetít, megélhető, megtapasztalható legyen. A cselekedve tanulás azt jelenti, hogy minden, amit tanítani akarunk, nem csak verbálisan vagy egyszerűen bemutatva jelenik meg, hanem megélhető, kipróbálható, megtapasztalható tudásként. Célunk, hogy a cserkészek, ne csak megértsék, amit közvetítünk, hanem alkalmazni is tudják. A cselekvés által a tanulás közben rögvest számot is adnak tudásukról. Akkor lehetünk eredményesek, ha az átadott tudás már az alkalmazás képességével is erősítve jelenik meg Folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben megvalósítva A cserkészprogramok folyamatossága segít szintről szintre közelebb kerülni a nevelési célhoz és az eszményképhez. Az ösztönző jelleg azért fontos, mert itt érhetjük tetten az önkéntességünket. Ez egy önkéntes mozgalom. Ha a programjaink, tevékenységeink ösztönzőek, akkor az egyének belülről fakadóan fognak ebben részt venni, és ezáltal önmagukat fejleszteni. A programoknak azért kell vonzónak lenniük, hogy a cserkészet megőrizhesse versenyképességét a szabadidős tevékenységek között. A cserkészet ugyanis több azoknál, és erre utal a hasznosság kritériuma is. Ha a programunk nem hasznos, a benne résztvevő sem fogja annak tartani, sem magára, sem környezetére nézve. Így viszont maga sem lesz hasznos tagja a közösségének. Programjaink által tudunk nevelni, megvalósítani azt, hogy cselekedve tanuljanak a ránk bízottak. A természetbeniség pedig éppen azért fontos, mert lehetőséget ad képességeinek fejlesztésére, erőforrásainak jól felhasználására és arra, hogy megtapasztalhassa az alkotás örömét. Kifejezheti önmagát, és a teremtett világ által a lehető legközelebb létezhet Istenhez. A természet közelsége engedi ugyanis kibontakozni az Istentől adott teljességében az egyént. Összegezve: a cserkészprogramok olyanok, amelyekre a résztvevők szívesen jönnek, fejlődésüket szolgálják, azaz jobbak és többek lesznek általa, és mindazt, amit megtapasztalnak, kamatoztatni tudják a jövőben. Mindezeknél természetesen messzemenőkig figyelembe kell venni a résztvevők életkori sajátosságait és egyéni igényeit. 16

17 A magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra között Ábrahámhegyen gyűltek össze Teleki Pál hívására a cserkészvezetők, hogy a cserkészet pedagógiai programját újragondolják. Az itt megfogalmazott iránymutatást vitte magával kisbarnaki Farkas Ferenc a menekülttáborokban meginduló magyar cserkészetbe is, és őrizte meg nekünk a KMCSSZ. Ez a hagyaték a magyar cserkészetet két alappillérre helyezte: a Szentírásra (Bibliára) és a magyar népi kultúrára. Az ábrahámhegyi alapok a mai napig érvényesek. Ezért sikerült megőriznünk a magyar cserkészetet vallásosnak, és ezért van benne a regösség sokféle eleme, kezdve a tábortüzek népdalaitól a regös napokig. Ez a sajátosan magyar módszer segít megőrizni hagyományainkat, segít megismerni önmagunkat, a közösségünket, a nemzetünket. Nem csak a népművészet útján, hanem mindazon értékek által, amelyek a magyar kultúra kincsei a pentaton dallamoktól az István, a királyig, a jurtától az Országházig. Itt válik kézzelfoghatóvá az embertársainkkal, a hazánkkal szembeni kötelességünk. A magyar kultúra (és itt kiemelendő, hogy a magyar kultúra igen sokféle, hiszen a Kárpát-medence közösségének minden hatása érezhető rajta) mint közös alap és mint közös nyelv jelenik meg. Minden rezdülésünkben magunkban hordozzuk ezt a közös alapot. A nyelvhasználattal, a fantáziánkkal, a gondolatainkkal mind teszünk azért, hogy ezt a kultúrát ápoljuk. Ezért minden olyan megmozdulásunkon, amit a cserkészethez kötünk, a magyar kulturális értékeknek is helyet kell biztosítani. A cserkészmódszer elemei egy akrosztikonba foglalva: Cselekedve tanulás Elköteleződés (fogadalom és törvények) Részvétel a folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programokon Kisközösségi (őrsi) rendszer Életforma Szeretni és szolgálni a magyarságot Ezek azok a keretek, amelyeket Bi-Pi hagyott ránk (kivéve a cserkészmódszerben a magyar kultúra ápolása), és amelyekre a Cserkészmozgalom Világszervezete (WOSM) is támaszkodik. Ezek fényében végezzük nevelőmunkánkat, ám a cserkészmódszer megvalósítása során támaszkodunk minden cserkész és vezető véleményére, a szülők, a lelkipásztorok, a pedagógusok és a kívülállók segítő kritikájára is. Cserkészetünk eme módszerek segítségével a gyermeket akarja nevelni a család, a templom és az iskola társaként. Ezért fontos, hogy láthassuk, hallhassuk azt is, hogy ők mit gondolnak rólunk, munkánkról. A valósághoz kell igazodnunk. Ez a könyv arra ad iránymutatást, hogy hogyan tudjuk a fenti kereteket ma, Magyarországon, valósággal megtöltve úgy használni, hogy a ránk bízottak a boldogság útján járjanak és a boldogulás ösvényén jussanak előre. Mindezekben ad segítséget az EINK. Háttérirodalom Lord Baden-Powell of Gilwell: A boldogulás ösvényein. Marton Áron Kiadó, Budapest, Lord Baden-Powell of Gilwell: Cserkészet fiúknak, MCsCsSz, Budapest, Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Püski Kiadó, Budapest, Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története Göncöl Kiadó Kft., Budapest, Páva István: Bi-Pi élete és kora. Márton Áron Kiadó, Budapest, Sík Sándor - Teleki Pál - Arató László: A cserkészet. Márton Áron Kiadó, Budapest, Dr. Várnagy Elemér: Mi a cserkészet? Márton Áron Kiadó, Budapest A WOSM honlapja: A Magyar Cserkészszövetség honlapja: 17

18 18 Jegyzet

19 19 Jegyzet

20 20 Jegyzet

21 21 Jegyzet

22 3. A magyar cserkészmozgalom értékei Aki engem ajándékkal akar meglepni, végezzen el egy jótettet! (Baden-Powell) A cserkészet tökéletesen illesztette pedagógiai koncepciójába azokat az elemeket, amelyek a serdülő fiúkat érdekelték és a cserkésznevelés céljait szolgálták. Az egyes országok cserkészmozgalmai azonban a lényegi azonosság mellett egyéni arculatukat is kifejlesztették, így történt ez hazánkban is. Fontos, hogy ismerjük a magyar cserkészet önálló értékeit, hagyományait, amelyek az elmúlt száz évben alakultak ki. Ezek alatt nem csak a magyar cserkészpedagógia sajátos elemeit értjük, hanem külsődlegesen megnyilvánuló sajátosságokat, a magyar cserkészmozgalomra jellemző módszertani elveket is. E vonások, sajátosságok rajzolják fel a magyar cserkészet önálló karakterét. Számos hagyomány, jellegzetesség a KMCSSZ égisze alatt végzett cserkészmunkának köszönhető (pl.: a vezetőképzési rendszer kialakítása), és ezek ugyanúgy az összmagyar cserkészetet gazdagítják- Az alábbiakban áttekintjük a magyar cserkészmozgalom egyedi értékeit a pedagógiai sajátosságoktól kezdve a külső (programjellegű vagy formai) jellemzőkig A magyar cserkészpedagógia és cserkészideál sajátosságai A magyar cserkészet értékteremtő nevelő tevékenységet kíván folytatni, elősegítve az önnevelést és az ezekből fakadó egyéni fejlődést. Ehhez időtálló és a kor kihívásaihoz alkalmazkodó pedagógiát kell követni. A magyar cserkésznevelés ezért a következő alapelvek mentén kíván hatni: Modern, korszerű pedagógia, neveléstudományi és pszichológiai szempontból egyaránt; Hatékony pedagógia: tízezrek nőttek fel e nevelési elvek szellemében; tízezreknek biztosított derűs egyéni és közösségi fejlődést eredményező gyermek- és ifjúkort; Humánus pedagógia: az emberek egyenlőségét, az emberek közötti szolidaritást és szeretetet, a megkülönböztetés nélküli segítőkészséget, a személyiség tiszteletét hirdeti. Személyiségközpontú fejlesztés: Ma hazánkban is egyre jellemzőbbé válik ama pedagógia szemlélet, hogy a gyermeket egyénként kell kezelni, tehát saját képességeinek megfelelő, személyére koncentrált oktatási-nevelési tevékenységben is részesíteni kell. Ez az igény a magyar cserkészetben a kezdetektől jelen van. 12. A magyar cserkészpedagógia jeles személyiségei sokat foglalkoztak a cserkészideál körvonalazásával, az eszményi magyar cserkész archetípusának megfogalmazásával. Sík Sándor egy 1915-ben tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a cserkészet fő célja a jellemes személyiség kialakítása. Néhány pontban összefoglalva már akkor rámutatott a magyar cserkészmozgalom egyedi karakterére, érdemes ezért felidézni összefoglalóját: III I. A cserkészet nem tömegmozgalom. Csapat csak ott keletkezhet, ahol van kipróbált vezető. Tehát: előbb a parancsnok, aztán a csapat. IIII. A cserkészet legfőbb ereje az önkéntesség. IIII. A cserkészet keresztény életforma. Nem szabadidő mozgalom, nem szórakozás, sport, természetjárás, oktatás vagy rossz fiúk javítótanfolyama. A cserkészet a fiút egészen akarja. IIIV. A cserkészet nevelő mozgalom és csakis neveléstani alapon vezethető. Nevelő céljaiban ragaszkodik az örök krisztusi igazságokhoz. IIIV. A cserkészetet csakis hivatott, önkéntes vezetők vezethetik! Ez a hivatottság tisztára lelki, érte fizetés nem járhat. 12. Sík Sándor Teleki Pál Arató László: A cserkészet o. 22

23 IIVI. A vezető és a fiú egyaránt maga viseli költségeit. IVII. A cserkészet munkarendje független létszámától! Alappillére a mély vallásosság, az öntudatos magyarság. VIII. A magyar cserkészmozgalom tősgyökeresen magyar! IIIX. A cserkészet alulról épült! A fiúra és a felnőttre egyaránt kötelező a 10 törvény, mely az egész életre szól. IIIX. Cserkészruhában a fiú érzi, hogy egy nagy összetartó, eszményeiért küzdő szervezetbe tartozik. 13 Sík Sándor úgy határozta meg a cserkészet legfőbb célját, hogy a fiatalokat, támogatni kell abban, hogy ki tudják bontakoztatni teljes fizikai, szociális, szellemi és lelki adottságaikat, miáltal majd egyházuk, közösségük, nemzetük és az egész emberiség értékes és felelősségteljes tagjai lehetnek. Ez a mai napig érvényesnek tekinthető célkitűzése a magyar cserkészmozgalomnak. E célok eléréséhez kulcsfontosságú a vezetői minta. Ahogy Bi-Pi több alkalommal kijelentette, a vezetés elsősorban példa. 14 A magyar cserkészet értékrendszerében ezért hangsúlyosan megjelenik a hitelesség igénye, hiszen csak úgy lehet példát mutatni, ha valódi tartalom, életpélda van mögötte. Ez felfogásunk szerint megköveteli a személyes istenkapcsolatot és hitéletet, illetve az erkölcsös életvitelt is. Napjainkban is szükséges a Sík Sándor-i hagyományokra építve tudatosítani legfontosabb értékeinket, a magyar cserkészideált. Ma is valljuk, hogy az eszményi cserkész az, aki a cserkésztörvényben és a fogadalomban megfogalmazottakat valóra váltja. A cserkésztörvényben benne foglalt értékek a tíz pont sorrendjében a következők: Becsület: Tartást és kiállást ad, értékvezérelt életvitelt, példaadást, hitelességet, igazmondást jelent. Kötelességteljesítés: Hagyománytisztelet, nyitottság (emberek és értékek iránt), a kapott értékek vizsgálata, elfogadás, megbocsátás, hogy hasznára legyünk a környezetünknek. Önzetlenség, a szeretet tevékeny megélése, a családi életre nevelés és a család értékeinek tisztelete, a nemi identitás tudatos vállalása, a másik nem tudatos tisztelete. Felelősség a magyarságért, hagyományaik és múltunk, földrajzi, közösségi, történelmi gyökerek tudatosítása, tisztelete. Segítőkészség: Elfogadás, megbocsátás, empátia, hogy hasznosak legyünk a környezetünknek. Önzetlenség, minőségi idő és esetenként anyagiak felajánlása másoknak. Testvériség: Hitelesség, tisztelet, a kapott értékek továbbadása másoknak, példaadás, irgalmasság. Lovagiasság: Tartás, értékvezérelt életvitel, tisztelet mások iránt, egészséges életmód, a kapott értékek továbbadása mások felé, példamutatás. Természetszeretet: Tisztelet a teremtett világ iránt, a természetes környezet védelme és ezzel összhangban megvalósuló életvitel. Engedelmesség: Tisztelet mások iránt, példaadás és példakövetés. Vidámság és meggondoltság: Önzetlen öröm és örömszerzés, példamutatás, higgadtság, önfegyelem. Takarékosság: Idő, pénz, energia stb. felelős kezelése. Tisztaság: Testi és lelki tisztaság, erkölcsös életvitel. Ugyanilyen fontosak az egyén elkötelezettségét jelentő fogadalmunkban megfogalmazott értékek: Kötelességteljesítés és segítőkészség, amelyeket fentebb már tárgyaltunk. Törvénytartás: Hitelesség, tartás, értékvezérelt életvitel, tisztelet a vezetettek iránt, egészséges életmód, a kapott értékek továbbadása másoknak, példaadás A magyar vezetőképzés A magyar cserkészmozgalom értéke a Sík Sándor-i elképzelésekre építő vezetőképzési rendszer. Mind az őrsvezetőképzés, mind pedig a segédtiszti-vezetőképzés több évtizedes hagyományokkal rendelkezik. Az őrsvezetők foglalkoznak közvetlenül a cserkészekkel, az ő képzésük a vezetőképzés és tágabban a cserkészet működésének alapja. A Dr. Ádám János SJ által kimunkált és útjára indított ún. NLÁ-s őrsvezetői vezetőképzés Bi-Pi módszerét, a célzott felelősség- és feladatkiosztást alkalmazza 1927 óta sikeresen. Mindezt közösségformáló, élménypedagógia metodikával végzi. 13. Sík Sándor: Mi a cserkészet? 14. Baden-Powell: A cserkészvezető 11. o. 23

24 Segédtisztképzés már a 30-as évektől működött Magyarországon, de mai jellegét a KMCSSZ keretein belül Kővári Lajos Schp atya munkája révén nyerte el. Ő integrálta a magyar vezetőképzési hagyományokat a Gilwell-rendszerű vezetőképzésbe, és szervezte meg az első kagylós táborokat. Ennek nyomán az 1989-es újraindulástól kezdve a magyarországi segédtisztképzés is a kagylós metodikán alapul. E vezetőképzés sajátossága, hogy Magyarországon és a világ minden táján, a külföldi magyar cserkészkerületekben szervezett kagylós táborok hasonló módszertannal dolgoznak, így a kagylójelvény jelentése és a hozzá kapcsolódó élmény közel azonos minden résztvevő számára. A csapatparancsnok vezetőképzés Solymosi Balázs cst. (205.) Balu kezdeményezésére jött létre és 2008 óta a Magyar Cserkészszövetség vezetőképzési rendszerének része. A csapatparancsnokok képzése azért fontos feladat, mert egy cserkészközösség teljes körű irányításához már olyan ismeretek és kompetenciák is szükségesek, melyek birtoklását a segédtiszti vezetőképzést teljesítőktől nem lehet elvárni. A cserkésztiszti vezetőképzés szintén 2008 óta része az MCSSZ vezetőképzésének. Az egy éves képzési időszak célja, hogy szervezeti szintű vezetéshez (kerületi és országos szint) megfelelő tudást és képességeket sajátítsanak el a résztvevők. Mindkét fiatalnak mondható vezetőképzés előfeltétele a cserkész-segédtiszti képesítés megszerzése, mivel a szervezeti szintű felelős vezetői döntések meghozatalához elengedhetetlenek a beható mozgalmi ismeretek. Fontos szempontként mindig jelen volt a vezetőképzésben a hitelesség igénye is, vagyis példát mutatni hitelesen csak úgy lehet, ha valódi tartalom áll mögötte. Bi-Pi szerint: A fiú nem azt teszi, amit hall, hanem azt, amit lát. Ennek jegyében a magyar cserkészvezető-képzés egyik sarkpontja, hogy a vezetőtől a korosztályi munka nem erőn felüli elvárás, hanem a cserkészetben folytatott tevékenység, amelyhez képest többlet az a munka, amit vezetőként végez. Ahogyan nem lehet senki sem egyedül cserkész (vö. cserkészmódszer kisközösségi rendszer), úgy nem lehet senki sem csak vezető (vö. példaadás pl.: a tevékeny, kisközösségi létben, cserkészélet). A Sík Sándor által megfogalmazott vezetői erények is ezt tükrözik: felelősségtudat, együttműködési készség, szolgálat, elkötelezettség és az áldozatokkal járó vezetés tudatos vállalása. A vezetőképzés nem valamely korosztálynak szóló, életkori sajátosságokra választ adó program, hanem nevével összhangban: vezetők képzése, felkészítése a cserkészetben betöltendő nevelőfeladatukra. Amikor a cserkészéletről van szó, a cserkészek elé vázolt életpálya a kiscserkész korosztálytól (vagy a belépéstől) a halálig tartó, a fogadalomhoz való hűségben végigélt, tisztességes és cserkészies életet jelenti. A magyar cserkészet olyan nevelési ívet tud nyújtani, amely minden korosztályban a korosztályi igényekre ad választ programjaival és kihívásaival. Minden olyan fiatal, aki egy cserkészközösség része lesz, lehetőséget kap arra, hogy önmagát kibontakoztassa, és a bevezetőben említett boldogulás útjára lépjen ebben pedig a cserkészvezetők felelőssége kiemelkedő A magyar cserkészet vallásossága A cserkészet vallásos alapokon nyugszik. A WOSM mai alapszabálya az Isten iránti kötelesség alatt a következőt határozza meg: a spirituális elvekhez való ragaszkodást, az azokat kifejező valláshoz való hűséget, valamint az ebből fakadó kötelességek elfogadását. A Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya már a kialakulásakor megfogalmazta, hogy a hazai cserkészet vallásos alapokon áll, és a fogadalmat tett tagjaitól elvárja, hogy felekezetük előírásai szerint gyakorolják vallásukat. 24

25 3.4. A magyar cserkészet politikamentessége A magyar cserkészet a múlt század húszas-harmincas éveiben is ellenállt minden militarizációs törekvésnek és politikai nyomásnak, s nem volt hajlandó katonai előképzővé silányítani a mozgalmat. Nekünk nem kell katonákat nevelnünk hangozatta Sík Sándor. A magyar cserkészmozgalom kezdetektől hangsúlyosan képviselte a politikamentesség elvét, ahogy ezt ma is teszi. Lényeges ugyanakkor, hogy a cserkészszövetség része legyen a civil- és ifjúsági szférát érintő döntéshozatalnak, ezt diktálja az állampolgári felelősség elve is. A szövetség társadalmi beágyazottsága és civil kapcsolatai ma sem jelentenek és nem jelenthetnek pártpolitikai kötődést A magyar cserkészet magyarságtudata, a népi hagyományok fontossága, a regöscserkészet A hazai cserkészmozgalom már a kezdetektől sajátos karakterrel bír: a nemzeti és keresztény értékek már az első világháború előtt is a magyar cserkészet vezérmotívumai voltak. Krisztusibb ember, magyarabb magyar hangzik Sík Sándor megfogalmazásában. A krisztusibb ember a hitben gazdagabb, erősebb és határozottabb fiatalokat jelenti, akik hajlandóak küzdeni, és kiállni az igazukért, amely Isten igéjén alapszik. A magyarabb magyar pedig nem csupán hangoztatja nemzeti öntudatát, de valóban tesz is a hazájáért, ismeri szülőföldje nagyjait, példaképként tekint rájuk, ezen felül pedig maga is azon fáradozik, hogy szellemi-lelki vagy épp gazdasági téren gyarapítsa országát. A cserkészet kiemelkedő fontosságúnak tekinti a magyar népi kultúra megismerését, ezen belül a néphagyományok továbbörökítését is. A cserkészszövetség már indulásától fogva figyelemmel kíséri és gondozza a magyar népdalkincset; a cserkészénekek alapjait a népdalok jelentik. A magyar tánchagyományok, ősi mesterségek, népviselet és népdalkultúra megismerésére és eme értékek továbbadására a regöscserkészet vállalkozott az 1920-as évektől kezdve, és mind a mai napig sikerrel végzi e küldetését A magyar cserkészet természetközelisége, a nomád táborok A magyar cserkészpedagógia hangsúlyos eleme az alapítástól kezdődően a természetes környezet megismertetése, megszerettetése a cserkészekkel. Ez nem csak a próbaanyagok ismeretanyagán túl tükröződik, a cserkészprogramok megvalósulásában is jelen van. A magyar cserkészcsapatok nyári táborai a Brownsea szigeti mintához hűen hagyományosan természetes környezetben szerveződnek, a táborozás alapeleme a természetben, a természettel összhangban létezés. E nomád jellegű táborok a cserkész korosztály nevelése kapcsán egyik legjelentősebb sajátossága, hogy a táborozáshoz szükséges létesítményeket a cserkészek természetes anyagokból, önerőből hozzák létre. E tevékenységnek gyakorlati és közösségépítő szerepe mellett kiemelt pedagógiai jelentősége van: a cserkészek megtanulják értékelni a fizikai munkával együtt létrehozott közös javakat, és gyakorlati ismereteket szereznek a természetben való tudatos létezésről. Napjainkban felértékelődik a nomád táborozások szerepe, ugyanis Nyugat-Európa számos cserkészszövetsége mesterséges környezetben (cserkészparkok) szervezi meg táborait, és a világtalálkozók is eltávolodtak a természetben létezés Bi-Pi-féle alapideájától. 25