Példák a 1153-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez

Átírás

1 Példák a 1153-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása (adóalap-kiegészítés számítása) : Adózó Jánosnak 2011-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként forintot igazoltak a 11M30-as igazolás 1. sor ( d ) oszlopában, mely összeg az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor ( a ) oszlopában szereplő forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege). A bevallás kitöltése: Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor ( a ) oszlopba a forintot, majd az 1,27-tel való szorzást követően a ( d ) oszlopba a forintot kell beírni. Az ÁNYK program segítségével a forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást elvégzi és a ( d ) oszlopban megjeleníti a forintot. Ha a 11M30-as igazoláson nincs feltüntetve az ( a ) oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa szerinti esetben a bevallás ( a ) oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az igazolás ( d ) oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás ( a ) oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti esetben: : 1,27 = példa: Az igazolás alapján Adózó János az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól október 4-én forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (12. sor) adóköteles. A bevallás kitöltése: A forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után Adózó János köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalapkiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz forintot. A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor ( e ) oszlopában). Ezen kívül Adózó János 2011-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként forint munkáltatói adományban részesült. A forint egyéb jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel Adózó Jánosnak nem kell ezen összeg után egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A fenti jövedelmek esetében az ÁNYK segédprogram a ( b ) - ( c ) oszlopok különbözetének 100%-át írja az ( a ) oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia ( ) forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a ( d ) oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget. 3. példa:

2 2 Adózó János az Előadó Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele forint volt. Költségként forintot tud érvényesíteni a számlái alapján. Adózó Jánosnak 2011-ben magánszemély részére történő ingatlan bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből származó bevétele forint, költségként számlák alapján forintot számol el. A bevallás kitöltése: Adózó Jánosnak a 7. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint. A 7. sor ( b ) oszlopába írandó összeg ( ) forint, a ( c ) oszlopba a költségek együttes összege kerül ( ) forint. Ha Adózó János az ÁNYK programmal készíti el a bevallását, és jelöli a segédszámítás használatát, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az ( a ) oszlopba a bevétel és a költség ( ) különbözetét, a forintot. Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és ezt a közterhet költségként nem (a későbbiekben sem) érvényesíti, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének ( ), azaz az forintnak a 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt összeget korrigálnia kell. Az forint 78%-ához, azaz forinthoz hozzá kell adnia az előadásból származó ( ) forint jövedelmét. Az ( a ) oszlopban tehát forintra kell korrigálni a program által felkínált összeget. Családi kedvezmény (néhány példa a családi kedvezményre való jogosultságra, illetve a megosztásra) : Egy házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is. A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért Ő is eltartottnak minősül. Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe venni! Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermekre tekintettel havonta 2* forint családi kedvezményre jogosultak. A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését kővető hónaptól 2* forint családi kedvezményre jogosultak. 2. példa: A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három gyermeket nevelnek. Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya a saját gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért 1* forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett eltartottak száma két fő, két gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a családi pótlék mértékének megállapítása során figyelembe veszik, tehát az eltartottak száma három fő az esetében. Az apa 2* forint családi kedvezményre jogosult havonta.

3 3 Az adójóváírás számítása, a 1153-B lap 24. sora : Kovács Tibor 2011-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege forint volt (1. sor a oszlop). Adóalap kiegészítéssel számított összeg ( x1,27)= forint (1. sor d oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet, mivel a évi összes jövedelme (20. sor) a forintot meghaladta. 2. példa: Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme adóalap kiegészítéssel csak forint lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna adóalap kiegészítéssel Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (20. sor) jövedelme forint lenne, ami a forint értékhatárt szintén meghaladná. 3. példa: Nagy Tibor 2011-ben Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett adóalap kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (20. sor) a Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 16%-a, de legfeljebb forint lenne, ez azonban csökkentendő ( ) az forint 12%-ával, azaz forinttal, így Nagy Tibor 2011-ben adójóváírás címén = forinttal csökkentheti a számított adóját. 4. példa: Nagy Kázmér évi adóbevallásban bevallott összes jövedelme (20. sor) forint. Az adóévben megszerzett bérjövedelme adóalap-kiegészítéssel forint, az adójóváírásra jogosító hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A forint adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16%-a forint, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x forint/hó, vagyis forint adójóváírás illeti meg. Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1153-C lap 53., 68. sorához Az adózó a kifizetőnek forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak forint. A két összeg különbözete forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%- a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A forint után, annak 39%-át, vagyis forintot (ez kerül a c oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie. 2. példa A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több forintnál (a forint 5%-ánál), azaz a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás forint vagy annál magasabb összeg lenne.

4 4 3. példa Az alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 67. sorban adókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e. Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a forintot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további 12% adót kell felszámítania (68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg. A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összegének kiszámítása a 1153-C lap 84. sora Ha Ön július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x , vagyis forint után kötelezett a 10%-os mértékű, összesen forint nyugdíjjárulék megfizetésére. 2. példa Ha Ön január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365 x , vagyis forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x , vagyis forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a , vagyis forint után kötelezett a 10%-os mértékű, összesen forint nyugdíjjárulék megfizetésére. Tandíj, felnőttképzés díja címén befizetett összeg halasztott kedvezményének kiszámítása, a 1153-B lap 34. sora Szép Gézának a Tudás Egyetem által évre vonatkozó igazolása alapján, halasztott kedvezményként forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatói jogviszonya évben szűnt meg. Szép Géza a évi adóbevallásában forintot felsőoktatási tandíj halasztott kedvezményeként igénybe vett. A évben forint kedvezmény alap figyelembe vételével forint kedvezményt érvényesített. A évre Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezmény kiszámítása: Igazolt, befizetett összeg: Ft 2009-ben igénybe vett kedvezmény: Ft A évi kedvezmény alap:... (90 000/30)*100 = Ft A 2010-ben igénybe vett kedvezményalap: Ft A évben figyelembe vehető kedvezmény alap Ft* *Ezt az összeget kell a 1153-B lap 34. sor a oszlopába halasztott kedvezmény alapjaként beírnia. A évben lehetősége van még forint kedvezmény alap után forint halasztott kedvezmény érvényesítésére, melyet a 34. sorban kell feltüntetnie. Ezzel az összeggel lezárul a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módon történő kedvezmény érvényesítésének lehetősége.

5 5 Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója es lap a 161. sora Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására Kiss József az önkormányzattól a 2007-ben megvásárolt lakását 2011-ben eladta forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) forint. A jövedelem kiszámítása: Bevétel ( b oszlop) Költség ( c oszlop)( ) - Számított összeg: Jövedelem ( d oszlop) a számított összeg 30%-a: Adó ( e oszlop) a Ft 16%-a Ft Ft Ft Ft Ft 2. példa Ha az szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni. Bevétel ( b oszlop) Költség ( c oszlop) Számított összeg Jövedelem ( d oszlop) a számított összeg 30%-a: Adó ( e oszlop) a Ft 16%-a Ft Ft Ft Ft Ft 3. példa Ha az szerinti adózó a jövedelméből forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel ( b oszlop) Ft Költség ( c oszlop) Ft Számított összeg Ft Jövedelem ( d oszlop) a számított összeg 30%-a: Ft Adó ( e oszlop) a Ft 16%-a Ft, a forint 16%-os adója, azaz forint. A d oszlopban szereplő forint jövedelmet és az e oszlopban feltüntetett, levont forint adót a bevallás es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A 209. sor a oszlopba a forintot, és a b oszlopba a forintot kell beírnia. 4. példa Nagy Bálint a 2006-ban forintért vásárolt üdülőjét forintért értékesítette 2011-ben. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel ( b oszlop) Ft Költség ( c oszlop) Ft Számított, egyben adóköteles jövedelem ( d oszlop) Ft

6 6 A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2012-ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 16% mértékű adót, azaz forintot kell az e oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. 5. példa Nagy Bálint az 1998-ben forintért vásárolt telkét forintért adta el ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel ( b oszlop) Ft Költség ( c oszlop) = Ft Számított jövedelem Ft Levonandó a Ft 80%-a Ft Jövedelem ( d ) oszlop Ft Adó ( e oszlop) Ft 16%-a Ft Ha a példánkban szereplő Nagy Bálint, az eladott telket 1996-ban vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a es lap 163. sora Az ingó értékesítéséből származó jövedelem forint. Ennek 16%-os adója forint lenne, de a forintos mentességre tekintettel a forint 16%-át, vagyis forintot le kell vonni, ezért e sor e oszlopába forintot kell az adózónak írnia. A évben képződött és december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítés számítása, lap sorok Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kovács János ellenőrzött tőkepiaci ügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása években év Kovács Jánosnak 2009-ben és 2010-ben nem volt vesztesége ben Ft, ben Ft jövedelmet ért el. A évben veszteséget közölt ( es lap 172. sor a oszlopa). A bevallás es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adója Adókiegyenlítési keret év év év Adókiegyenlítési keret összesen Adókiegyenlítésre jogosító összeg év

7 év év Adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként figyelembe vehető * * Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni. A bevallás es lapjának kitöltése: Sor száma a b c d e év Adózó János 2012-ben Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2011-ben elköltötte az adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe a bevallásában. A bevallás es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adója Adókiegyenlítési keret év év év Adókiegyenlítési keret összesen Adókiegyenlítésre jogosító összeg év év * év Adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként figyelembe vehető * A 1253-as bevallás 219. és 220. sorában feltüntetett összeg különbözete. A bevallás es lapjának kitöltése: Sor száma a b c d e év Adózó János 2013-ban Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogy a és évi vesztesége Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből Ft-ot érvényesíthet. A bevallás es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adója Adókiegyenlítési keret év év év Adókiegyenlítési keret összesen Adókiegyenlítésre jogosító összeg év

8 év év Adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként figyelembe vehető * *Ezt az összeget kell a 1353-as bevallás 65. sorában feltüntetni. A bevallás es lapjának kitöltése: Sor száma a b c d e A évben képződött és évben lezárult csereügyletből származó jövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként, lap sorok Kockáztató Béla a évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le is zárultak még ebben az évben. A bevallás es lapjának kitöltése a következő: Sor száma a Csereügylet jövedelme b Csereügylet vesztesége c 222. Adott csereügylet Adott csereügylet Adott csereügylet Adott csereügylet Csereügyletből származó jövedelem összesen 231. Csereügyletből származó veszteség összesen * * Ezt az összeget kell a es lap 171. sorának d oszlopába beírni, a 16% mértékkel megállapított adó összegét ( Ft) pedig e sor e oszlopában kell feltüntetni. Nem számítható össze az egyik ügyleten elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével! Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése lap Kis Virág 2010-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított forint jövedelme után a forint adót megfizette ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet forintért lap kitöltése: 204. sor 2010-ben megfizetett adó Ft 205. sor évi cél szerinti felhasználás alapja: 0 adója: 0 Ft 206. sor évi cél szerinti felhasználás alapja: adója: Ft* *Ezt az összeget kell beírnia a 1153-C lap 65. sorába. 2. példa Minden Áron 2011-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme forint, melynek az adója forint ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg forint.

9 9 A lap kitöltése: 208. sor évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: adója: Ft 209. sor 2011-ben cél szerinti felhasználás alapja: adója: Ft 210. sor évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető: 0 Ft Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a es lap sorai 1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A kifizetőnek adott nyilatkozata szerinti bevétele Ft volt, ebből Ft (4 szerződésből) megbízási szerződésből származott. A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés ( Ft, Ft, Ft, Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkel ekho-t, a fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott. A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt. Gábor Zsolt rendszeresen közreműködik mérkőzésvezetőként az első osztályú kézilabda mérkőzéseken szeptembertől induló szezonban az év végéig 36 mérkőzést vezetett, melyekért a megbízási szerződés szerint mérkőzésenként Ft-t kapott. Erre a bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot választotta. A nyilatkozat szerinti bevétel: Ft 15% ekho 4x (21 000x0,15)= Ft 11,1% ekho [ (4x21 000)] x 0,111= Ft és 11,1%ekho ( ) x0,111= Ft 11,1% ekho ( ) x 0,111= Ft Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba évben Ft befizetést teljesített, mely után a kedvezményt az ekho szerint adózott összegből kívánja érvényesíteni. Az adóalap-kedvezmény mértéke ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem haladja meg az adóévi ekho alapját a befizetett összeg 63,3%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 15%-os mértékű ekho terheli, illetőleg 85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 11,1%-os mértékű ekho terheli. A Ft esetében a teljes összeg levonható ( x0,633= ). A 11,1%-os bevétele esetében, tekintettel arra, hogy a kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető [( )x0,856= ] A es lap kitöltése Sor 15%-os bevétel A levont adó 11,1%-os bevétel A levont adó száma a b c d e * * ** ** * Ezeket az összegeket kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 20. sorban ** Ezt az összeget visszaigényelheti adózó a 1153 C lap 81. és 82. sorát kitöltve.

10 10 A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a es lap kitöltése Kocsis Péter adózó évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: = forint, melynek a 14%-a forint. Kocsis Péter adózó után a kifizető forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg. Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét ( forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét ( forint). Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a es lapot nem kell kitöltenie. Ugyanakkor jogszabály írja elő a következőket: A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a meghatározott jövedelmek után megfizetett 14%os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a forintot (a továbbiakban: hozzájárulásfizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek. Mivel a két tétel összege meghaladja a forintot ( = ), az adózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell töltenie. A es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia: A 288. sor g mezőjébe a forintot kell feltüntetni. A 289. sor g mezőjébe a forintot kell beírni. A 290. sor g oszlopba az előző két sor összege, forint kerül. A 290. sor f oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát ( =) forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget ( forintot). Ez lesz az adózó által ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás 90. sorába is át kell vezetni. 2. példa Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét ( forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét ( forint).

11 11 Az adózónak saját jogon I negyedévében forint, a II. negyedévben forint, a III. negyedévben forint és a IV. negyedévben forint (összesen forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett. Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes összege nem haladja meg a felső határt (összesen: forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni: A 288. sor g mezőjébe a forintot kell feltüntetni. A 289. sor g mezőjében a forintot kell beírni. A 290. sor g oszlopba az előző két sor összege, forint kerül, az f oszlop üresen marad, mivel a g oszlop összege nem éri el a forintot. A 291. sorba a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a [ ( )]= forintot kell beírni. A 292. sor b - e oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozó összegeket ( ) kell szerepeltetni, a 292. sor g oszlopában az előző oszlopok összesen adatát, a forintot kell feltüntetni. Példánkban a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége (25%, 27%, stb.) nincs, ezért a 293. sorban is a forintot kell feltüntetnie. A 294. sor g oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: az adózó befizette az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294. sorba a forintot kell beírni. A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, sem túlfizetésről nincs szó. A 296. sorba is a forintot kell beírni, valamint a 297. és 298.sorok is üresen maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyileg rendezte.