Adóbevallások

Átírás

1 Adóbevallások

2 1153-as bevallás A bevallás részei A bevallás négy fő része: Magánszemélyekre vonatkozó lapok a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 09-es pótlapig; Mezőgazdasági őstermelői lapok az előzőeken túl a 12-es pótlapok; Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 15-ös pótlapig; Önellenőrzésre vonatkozó lapok a 16-os pótlapok. 2

3 Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása (adóalap-kiegészítés számítása) Kiss Jánosnak 2011-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként forintot igazoltak a 11M30-as igazolás 1. sor ( d ) oszlopában, mely összeg adóalapkiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor ( a ) oszlopában szereplő forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege). ( Ft x 1,27) 3

4 A bevallás kitöltése: Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor ( a ) oszlopba a forintot,majd az 1,27-tel való szorzást követően a ( d ) oszlopba a forintot kell beírni. A ÁNYK program segítségével a forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást elvégzi és a ( d ) oszlopban megjeleníti a forintot. 4

5 Ha a 11M30-as igazoláson nincs feltüntetve az ( a ) oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa szerinti esetben a bevallás ( a ) oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az igazolás ( d ) oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás ( a ) oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti esetben: : 1,27 =

6 2./ Az igazolás alapján Kovács János az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól október 4-én forint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (12. sor) adóköteles. 6

7 A bevallás kitöltése: A forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után Kovács János köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz forintot. A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor ( e ) oszlopában). 7

8 Ezen kívül Kovács János 2011-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként forint munkáltatói adományban részesült. A forint egyéb jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel Kovács Jánosnak nem kell ezen összeg után egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A fenti jövedelmek esetében az ÁNYK segédprogram a ( b ) - ( c ) oszlopok különbözetének 100%-át írja az ( a ) oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia ( ) forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a ( d ) oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget. 8

9 3./ Borzas Károly az Előre Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele forint volt. Költségként forintot tud érvényesíteni a számlái alapján. Borzas Károlynak 2011-ben ingatlan bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből származó bevétele forint, költségként számlák alapján forintot számol el. 9

10 A bevallás kitöltése: Borzas Károlynak a 7. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint. A 7. sor ( b ) oszlopába írandó összeg ( ) forint, a ( c ) oszlopba a költségek együttes összege kerül ( ) forint. Ha Borzas Károlynak az ÁNYK programmal készíti el a bevallását, és jelöli a segédszámítás használatát, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az ( a ) oszlopba a bevétel és a költség ( ) különbözetét, a forintot. 10

11 Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és ezt a közterhet költségként nem (a érvényesíti, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének ( ), azaz az forintnak a 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt összeget korrigálnia kell. Az forint 78%-ához, azaz forinthoz hozzá kell adnia az előadásból származó ( ) forint jövedelmét. Az ( a ) oszlopban tehát forintra kell korrigálni a program által felkínált összeget. 11

12 Családi kedvezmény 1./ A Kiss házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is. A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért Ő is eltartottnak minősül. Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe venni! Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermekre tekintettel havonta 2* forint családi kedvezményre jogosultak. A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését kővető hónaptól 2* forint családi kedvezményre jogosultak. 12

13 2./ A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három gyermeket nevelnek. Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya a saját gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért 1* forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett eltartottak száma két fő, két gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a családi pótlék mértékének megállapítása során figyelembe veszik, tehát az eltartottak száma három fő az esetében. Az apa 2* forint családi kedvezményre jogosult havonta. 13

14 Az adójóváírás számítása, a 1153-B lap 24. sora 1./ Horváth Tibor 2011-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege forint volt (1. sor a oszlop). Adóalap kiegészítéssel számított összeg ( x1,27)= forint (1. sor d oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet, mivel a évi összes jövedelme (20. sor) a forintot meghaladta. 14

15 Ha az első példában Horváth Tibor munkaviszonyból származó jövedelme adóalap kiegészítéssel csak forint lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna adóalap kiegészítéssel Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (20. sor) jövedelme forint lenne, ami a forint értékhatárt szintén meghaladná. 15

16 3./ Sors Tibor 2011-ben Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett adóalap kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (20. sor) a Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 16%-a, de legfeljebb forint lenne, ez azonban csökkentendő ( ) az forint 12%-ával, azaz forinttal, így Sors Tibor 2011-ben adójóváírás címén = forinttal csökkentheti a számított adóját. 16

17 4./ Tóbiás Béla évi adóbevallásban bevallott összes jövedelme (20. sor) forint. Az adóévben megszerzett bérjövedelme adóalap-kiegészítéssel forint, az adójóváírásra jogosító hónapok száma: 8 volt. Tóbiás Béla az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A forint adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16%-a forint, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x forint/hó, vagyis forint adójóváírás illeti meg. 17

18 Tevékeny József 2011-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összege Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig Ft volt. Június 23-tól július 4-ig beteg volt. Erre az időre az adóalap kiegészítéssel növelt táppénz összege Ft. Más jövedelme nem volt. 18

19 A táppénz bérjövedelemnek minősül, és a évi összes jövedelme (20. sor) Ft, azaz a Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz után az adójóváírást csökkentett összegben érvényesítheti. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a Ft 16%-a, vagyis Ft lenne, mivel a bér 16%-a nem éri el a 2 hónapra levonható legfeljebb (2 x 12100=) Ft-ot. A jogosultsági határt ( Ft-ot) a 20. sor jövedelme ( = ) meghaladja, így a és a Ft különbözete ( Ft) 12%-ával ( Ft-tal) csökkentenie kell az adójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy adójóváírást az adózó nem érvényesíthet. 19

20 Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1153-C lap 53., 68. sorához 1./ Bekecs Tamás a kifizetőnek forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak forint. A két összeg különbözete forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%-a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A forint után, annak 39%-át, vagyis forintot (ez kerül a c oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie. 20

21 A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több forintnál (a forint 5%- ánál), azaz a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás forint vagy annál magasabb összeg lenne. 21

22 Az előzőek alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 67. sorban adókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e. Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a forintot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további 12% adót kell felszámítania (68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg. 22

23 Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója es lap a 161. sora Berta József az önkormányzattól a 2007-ben megvásárolt lakását 2011-ben eladta forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) forint. A jövedelem kiszámítása: Bevétel ( b oszlop) Ft Költség ( c oszlop)( ) Ft Számított összeg: Ft Jövedelem ( d oszlop) a számított összeg 30%-a: Ft Adó ( e oszlop) a Ft 16%-a Ft 23

24 Ha a példa szerinti ingatlannak nem csak Berta József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni. Bevétel ( b oszlop) Ft Költség ( c oszlop) Ft Számított összeg Ft Jövedelem ( d oszlop) a számított összeg 30%-a: Ft Adó ( e oszlop) a Ft 16%-a Ft 24

25 Ha a példa szerinti adózó a jövedelméből forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel ( b oszlop) Ft Költség ( c oszlop) Ft Számított összeg Ft Jövedelem ( d oszlop) a számított összeg 30%-a: Ft Adó ( e oszlop) a Ft 16%-a Ft, a forint 16%-os adója, azaz forint. A d oszlopban szereplő forint jövedelmet és az e oszlopban feltüntetett, levont forint adót a bevallás es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A 209. sor a oszlopba a forintot, és a b oszlopba a forintot kell beírnia. 25

26 Horgos Róbert a 2006-ban forintért vásárolt üdülőjét forintért értékesítette 2011-ben. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel ( b oszlop) Költség ( c oszlop) Ft Ft Számított, egyben adóköteles jövedelem ( d oszlop) Ft 26

27 A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2012-ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 16% mértékű adót, azaz forintot kell az e oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. 27

28 Horgos Róbert 1998-ben forintért vásárolt telkét forintért adta el 2011-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel ( b oszlop) Ft Költség ( c oszlop) = Ft Számított jövedelem Ft Levonandó a Ft 80%-a Ft Jövedelem ( d ) oszlop Ft Adó ( e oszlop) Ft 16%-a Ft Ha a példánkban szereplő Horgos Róbert, az eladott telket 1996-ban vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania. 28

29 Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a es lap 163. sora Az ingó értékesítéséből származó jövedelem forint. Ennek 16%-os adója forint lenne, de a forintos mentességre tekintettel a forint 16%-át, vagyis forintot le kell vonni, ezért e sor e oszlopába forintot kell az adózónak írnia. 29

30 Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése lap Molnár Ágnes 2010-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított forint jövedelme után a forint adót megfizette ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet forintért lap kitöltése: 204. sor 2010-ben megfizetett adó Ft 205. sor évi cél szerinti felhasználás alapja: 0 adója: 0 Ft 206. sor évi cél szerinti felhasználás alapja: adója: Ft* *Ezt az összeget kell beírnia a 1153-C lap 65. sorába. 30

31 Bartos Áron 2011-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme forint, melynek az adója forint ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg forint. A lap kitöltése: 208. sor évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: adója: Ft 209. sor 2011-ben cél szerinti felhasználás alapja: adója: Ft 210. sor évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető: 0 Ft 31

32 A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a es lap kitöltése Móri János adózó évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: = forint, melynek a 14%-a forint. Móri János után a kifizető forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg, rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét ( forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét ( forint). Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a es lapot nem kell kitöltenie. 32

33 Mivel a két tétel összege meghaladja a forintot ( = ), Móri Jánosnak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell töltenie. A es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia: A 288. sor g mezőjébe a forintot kell feltüntetni. A 289. sor g mezőjébe a forintot kell beírni. A 290. sor g oszlopba az előző két sor összege, forint kerül. A 290. sor f oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát ( =) forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert Móri Jánosnak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget ( forintot). Ez lesz a ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás 90. sorába is át kell vezetni. 33

34 Példák az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. 34

35 Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónap első napján érvényes személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege ( forint), ha azonban az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum havi összege ( forint). 35

36 Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. Az őstermelői jövedelem havi összege forint (évi forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes garantált bérminimum összegét. A járulékalap január 01-jétől havi forint (évi forint). A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével ( forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 36

37 Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása a as lapok kitöltése 436. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása január 10-én vásárolt és január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz beszerzési ára Ft volt. Az adózó szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás [( x 0,145)= Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege ( : 365 x 263)= Ft, így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár ( Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás összegét, mely a példa szerint ( : 365 x 92)= Ft. 37

38 Járművek költségelszámolása Amennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használatra km volt és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén km után fizetett költségtérítést, akkor km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben. Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel költséget számol el, akkor cégautóadó fizetésére kötelezett. 38

39 491. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevétel a évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül Ft évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összeg ( b oszlop adata) Ft évi bevétel összesen ( c oszlop adata) Ft A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a Ft. Az átalány szerint megállapított jövedelem meghatározására, az adózó 40%-os költséghányadot alkalmazhat. A jövedelem Ft bevételt figyelembe véve Ft, melyet a 9. sor a oszlopában kell szerepeltetni. Továbbá ezt az összeget kell a 27% adóalap-növelő összeggel kiegészítve a 9. sor d oszlopába beírni, azaz Ft. 39

40 egyszerűsített bevallás Az egyszerűsített bevallást Ön akkor választhatja, ha az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól és/vagy kifizető(k)től bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, melyből a kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le. 40

41 A fenti feltételen túl Ön egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet ha: - ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni); - ingó vagyontárgy értékesítésből származott bevallás köteles jövedelme; - vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallás köteles jövedelme (pl. haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat); - termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől származott bevallás köteles jövedelme; - az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt; - magán-nyugdíjpénztártól kedvezményezettként is részesült nem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben; 41

42 - mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz; - osztalékból származott jövedelme; - értékpapír kölcsönzésből származott jövedelme; - vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett; - az Szja tv-ben meghatározott sorrend szerint kíván az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket érvényesíteni; - az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményt érvényesít; - rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számla javára; - rendelkezni kíván megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony esetén, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján; - visszafizetendő adókedvezménye keletkezett (pl. biztosítási szerződés megszüntetése miatt); 42

43 - valamely bevételének adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint kíván eleget tenni, és az Ekho - törvény szerinti különadó fizetésére nem kötelezett, valamint a kifizetőtől nem vállalta át a kifizetőt és az - Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását, megfizetését; - olyan jövedelmet szerzett, amely után a munkáltató/kifizető a 27%-os - egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljes egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége; - túlvont nyugdíjjárulékot kíván visszaigényelni. 43

44 Az egyszerűsített bevallás választásának további feltétele az adózó belföldi lakcímének vagy elektronikus levélcímének közlése.6 A 1153NY jelű nyilatkozat főlapján külföldi cím szerepeltetése esetén az adózónak az címét is meg kell adnia. Belföldi cím feltüntetése esetén az cím kitöltése nem kötelező. 44

45 nem választhatja Ön az egyszerűsített bevallást az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetéshez kapcsolódó adóalap kedvezményt érvényesít, a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő 98%-os különadó hatálya alá tartozó bevételt szerzett, az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet szerzett, egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett. 45

46 - az adóévben egyéni vállalkozó volt, - az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott és nem tesz nemleges nyilatkozatot; - a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választotta, - a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez, az igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott, - az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözetibírság11 fizetésére köteles, - az ingatlant - egyéni vállalkozónak nem minősülő - bérbeadó magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) értékcsökkenési leírást számol el az Szja tv. 11. számú mellékletének rendelkezései szerint, 46

47 - köteles jövedelme mely után a 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése Önt terheli, - privatizációs lízingből származott jövedelme, - árfolyamnyereségből származott jövedelme, - egyéb forrásadós jövedelmet szerzett és utána az adót, adóelőleget Önnek kell bevallani és megfizetni, - ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmet szerzett, - az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származott jövedelme/ vesztesége, illetve ha a keletkezett veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni, - az adóévben tartós befektetésből származott jövedelme, - önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben a szerződése megszűnt és adófizetési kötelezettsége keletkezett, 47

48 1143 bevallás Határidő: Február 27. Bevételi nyilvántartást vezető EVA adóalanyok kötelezettsége A bevallási időszak napjától kezdődik éves bevallás esetén napig tart, - a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart, - egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdő időpontját megelőző napig tart, - az eva alanyiság évközi megszűnése esetén, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek, akkor az adóalanyiságot kizáró feltétel bekövetkezése napját megelőző napig tart, illetőleg amennyiben az adózó - az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladja akkor az általános szabálytól eltérően - az ezt követő napig, - végelszámolás, felszámolás esetén a végelszámolás, felszámolás kezdő időpontját megelőző napig tart, egyébként a megszűnés időpontját kell a bevallási időszak utolsó napjának tekinteni, 48

49 1101 bevallás Éves bevallási határidő: február 27. Amennyiben egy éves bevalló az adóév második negyedévében rehabilitációs hozzájárulás-, szakképzési hozzájárulás-, innovációs járulék előleg és cégautóadó bevallására is kötelezett, akkor kitölti a második negyedév kezdőnapjától a második negyedév zárónapjáig ( ) a főlap (C) blokkjában a Bevallási időszakot és külön mezőben jelöli a szakképzési hozzájárulás előlegének a bevallási időszakát is. (Ez az időszak általános esetben havi, negyedéves és éves bevallóknál: ) 49

50 Amennyiben a adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, akkor a társasági adóbevallás helyett az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás nyilatkozatot tesz. A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat az adóévet követő év február 25-éig nyújtható be, a nyilatkozat tényét a mezőben X -szel kell jelölni! 50

51 A rehabilitációs hozzájárulás előleget mindig a negyedév utolsó hónapjának oszlopában kell szerepeltetni, tehát amennyiben az adózó éves gyakoriságú (vagy negyedéves, mivel előleg bevallás esetében az éves és a negyedéves gyakoriságú adózó a bevallási időszak tekintetében egyformán működik), akkor az első negyedéves rehabilitációs hozzájárulás előleg kötelezettségének a márciusi hónapban tesz eleget, és ebben az esetben a főlap (C) blokkjában a Bevallási időszak , havi bevalló esetében a márciusi ( ) hónap. Az előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a havi, negyedéves és éves bevallók ezen a bevalláson teljesítik. 51

52 Rehabilitációs hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát. A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás éves mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás évi mértéke Ft/fő. 52

53 Játékadó Nem tartalmazhatja a pénznyerő automaták utáni havi bevallású játékadó kötelezettséget, illetve a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó féléves bevallású játékadót, azt a 1178 számú nyomtatványon kell bevallani. 53

54 az ötös-lottó szerencsejáték játékadó kötelezettség teljes összegét kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötös-lottó szerencsejáték játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára. Ezt a sort kizárólag a Szerencsejáték Zrt. töltheti ki, 54

55 Szakképzési hozzájárulás Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulás előleget, illetve az előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetének összegét kell szerepeltetni. Ezt a sort az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó adózók nem tölthetik ki! Az eltérő üzleti év szerint elszámoló adózó ideértve a végelszámolás alatt álló adózót is a szakképzési hozzájárulásról a 1112 számú bevallásában számol el. 55

56 Innovációs járulék Az innovációs járulékelőleg-kötelezettség vonatkozásában a 1101-es bevallás csak a kötelezettség keletkezése évének I-II. negyedéve tekintetében nyújtható be. Az ezt követő 12 hónapos időszakra vonatkozó előleg-kötelezettséget a es számú bevallásban kell szerepeltetni. 56