Standardok, indikátorok; az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja

Átírás

1 Standardok, indikátorok; az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja DR. PAULIK EDIT SZTE ÁOK NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET REZIDENSI TÖRZSTANFOLYAM SZEGED, NOVEMBER 9.

2 Az egészségügyi ellátás hatékonysága A minőség az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevője, és a mennyiségi és költség mutatók mellett minden egészségügyi ellátó tevékenység normális jellemzője. A betegellátás jó minősége minden betegnek és közösségnek joga, és valamennyi tagállam kiemelt feladatává vált, különösen a korlátozott források és a költségvetési korlátozások helyzetében. A Miniszteri Bizottság R (97) 17. számú ajánlása

3 Klinikai hatékonyság a rendelkezésre álló erőforrásokhoz viszonyítva a lehető legnagyobb egészségnyereség elérése egy adott egészségügyi beavatkozással, egyéni vagy populációs szinten klinikai epidemiológiai kutatások egészségügyi technológiaelemzés bizonyítékon alapuló egészségügyi ellátás klinikai audit

4 A minőség fogalma az egészségügyben A felhasználók, a páciensek szükségleteinek, igényeinek feltárása és kielégítése, valamint az ellátás struktúrájának, folyamatának és eredményeinek folyamatos fejlesztése. EMIKK Konszenzus Konferencia, Hajdúszoboszló, 1995: Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, mely az egészségmegőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított és elvárható igények megvalósíthatóságának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le. HA A BETEG HOZZÁFÉR A SZÁMÁRA SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGÜGYI STRUKTÚRÁKHOZ ÉS FOLYAMATOKHOZ ÉS A NYÚJTOTT ELLÁTÁS EREDMÉNYES MINŐSÉG = A VEVŐK IGÉNYEINEK VALÓ MEGFELELÉS

5 Az egészségügyi ellátás minőségének dimenziói Donabedian szerint, illetve a dimenziók közötti kapcsolatot módosító tényezők

6 Az egészségügyi ellátás minőségének legfontosabb komponensei Hatásosság ideális körülmények között (efficacy) Eredményesség szokásos körülmények között (effectiveness) Hatékonyság (efficiency) (technikai és allokációs hatékonyság) Hozzáférés (accessibility) Időszerűség (timeliness) Folyamatosság (szolgáltatáson belül és szolgáltatók között) (continuity of care) Méltányosság (azonos esélyű hozzáférés az egészségi állapottal indokolt szolgáltatáshoz) (equity) Biztonság (safety) nem kívánatos események! Megfelelőség (szakmailag indokolt ellátás nyújtása) (appropriateness) Elfogadhatóság (betegjogok, ellátási környezet, stb.) (acceptability) Belicza és mtsai. Orvosi Hetilap, 145 (2004):

7 A minőség mérése Az egészségügyi ellátás minőségét folyamatosan mérni kell. Az adatok gyűjtésének és értékelésének alapvető célja az ellátás minőségének fejlesztése. Jó minőségmérési módszerek a beteg szempontjából valóban fontos strukturális elemeket, folyamatokat és eredményeket értékelik. csak azokra a paraméterekre kell koncentrálni, amelyek megváltoztathatók. Az egészségügyi ellátás struktúrájának, folyamatának és eredményének mérése: STANDARDOK KRITÉRIUMOK INDIKÁTOROK

8 Standard fogalma Az egészségügyi ellátás számára megfogalmazott teljesítendő elvárás, cél, amely kifejezhető számszerű vagy szöveges formában A standard szintjei Minimum (el kell érni) Optimum (elérése az egyik fő cél) Maximum (választható)

9 Standardok elérendő célok; az optimális esetben elérhető állapot leírása, a standard szintje egy kicsit mindig az aktuális (és aktuálisan elérhető) szint felett van, a standardok a szervezet kulcsfontosságú funkcióit (betegellátás, menedzsment, hotel funkció, élelmezés, stb.) írják le, a standardok jellemzői: explicit, mérhető, egyszerű, érthető és elérhető.

10 Kritériumok segítik kiválasztani azokat az ADATOKat, amelyek előre meghatározott szempontok szerint felhasználhatók az egészségügyi ellátás értékelésére, egyértelműek, pontosan meghatározottak és precízen mérhetők, jelzik a vizsgált ellátással szoros kapcsolatban lévő struktúra, folyamat vagy eredmény megvalósulását. A legmegbízhatóbb kritériumokat a tudományos bizonyítékokra épülő irányelvek vagy az irodalom kritikus értékelése alapján lehet kialakítani.

11 Indikátor Indikátor alatt az egészségügyben valamely mutatószámot értünk. Az indikátorok mérhetik az egészségi állapotot és vonatkozhatnak az egészségügyi szolgáltatások minőségére. Az indikátorok fogalmát Donabedian alkotta meg az egészségügyi ellátás struktúrájának, folyamatának és eredményességének mérésére.

12 Indikátorcsoportok a donabediani dimenzióknak megfelelően strukturális indikátorok folyamatindikátorok eredményindikátorok Az egészségügyi ellátás minőségének méréséhez nélkülözhetetlen olyan információs rendszerek kialakítása, amelyek lehetővé teszik valid adatok gyűjtését és ezek alapján az indikátorok folyamatos fejlesztését és rendszeres alkalmazását.

13 Strukturális indikátorok Az egészségügyi rendszer, illetve szervezeti egység adottságainak (személyi, tárgyi, környezeti), jellemzőinek vagy bemeneteinek indikátorai; Bemutatják az egészségügyi rendszer adott helyzetét; DE nem teszik egyértelművé, hogy a folyamatok és az eredmények megfelelőek-e (bár a strukturális adottságok nagymértékben befolyásolják a folyamatok minőségét); Példa: az orvosok megfelelően képzettek-e vagy a kórházak megfelelően felszereltek-e. Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése. ESKI, 2009

14 Folyamat-indikátorok Az egészségügyi ellátás során végzett tevékenységeket, eljárásokat szakmailag vagy szervezettség szempontjából megfelelően (vagy nem megfelelően) végzik-e; A megfelelőségnek az adott folyamat hatásosságának klinikai bizonyítékán kell alapulni, összhangban a mindenkori szakmai tudással; A folyamat-indikátorok a klinikailag kívánatos kimenetekhez kötődnek; A folyamat-indikátorok adják a legjobb közelítést az aktuális egészségügyi ellátásra, a leginkább klinikai jellegűek; Példa: a gyerekek megkapják-e a megfelelő immunizációt, vagy a magas kockázatú betegek vérnyomását rendszeresen megméri-e a háziorvos Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése. ESKI, 2009

15 Kimeneti vagy eredményindikátorok Az egészségügyi ellátás hatásosan, eredményesen (vagy nem eredményesen) történt-e a releváns, (esetleg magas kockázatú) csoport esetében; Az egészségügyi ellátás szempontjából fontos események megtörténtét, illetve elmaradását mérik; A kimeneti indikátorok egyik legfőbb kihívása, hogy az ellátás minőségén kívüli egyéb tényezők is befolyásolhatják; Példa: a nozokomiális fertőzések aránya vagy az akut miokardiális infarktus 1 éves túlélési aránya Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése. ESKI, 2009

16 Indikátorcsoportok Elemi esemény/"őrszem" indikátor: egy szám, az egészségügyi ellátás folyamata során bekövetkező ritka, nem kívánatos vagy súlyos esemény előfordulását jelzi. A jó minőség a 0"-hoz közelít; a megismétlődés megakadályozása érdekében alapos kivizsgálás szükséges minden alkalommal. Példa: gyógyszercsere, anyai halálozás születéskor Arányszám-indikátor: az eredményt egy arányszám adja, ahol a számlálóban a mérendő vizsgálandó esetek, események vagy a struktúra indikátoroknál paraméterek száma, mennyisége szerepel, a nevezőben pedig a vizsgált esemény, paraméter szempontjából releváns összes esemény száma, mennyisége vagy a vizsgált populáció létszáma. Az arány alapú indikátor lehet megoszlásos, gyakorisági viszonyszám vagy átlag. Példa: bizonyos betegségek miatti kórházi felvételi ráta (aszthma, diabetes mellitus, magasvérnyomás)

17 Minőségi indikátor a minőségi indikátor olyan mutatószám vagy egyedi esemény, amely az ellátás (szakmai, menedzseri és támogató tevékenység) minőségének követésére és értékelésére alkalmazható. Az indikátor nem méri közvetlenül a minőséget: jelzi azon tevékenységi területeket, amelyek további elemzést igényelnek Forrás: Belicza és mtsai. Orvosi Hetilap, 2004;145:

18 Az indikátorok iránt elvárt legfőbb jellemzők tudományos eredményekre támaszkodik (ha releváns, elsősorban a szakmai indikátorok esetében) a számláló és a nevező világosan definiált és könnyen mérhető széleskörűen gyűjthetőek az adatok és terjeszthetők az eredmények az indikátor sok beteget érint (nagy a nevező), így a gyakoriság meghatározható (statisztikai értékelés kis esetszám esetén nem lehetséges) az indikátorral értékelt minőségi komponens meghatározható a folyamat indikátor jobb, mint a kimeneti indikátor, mert a folyamatok időben fejleszthetők, az eredmények pedig hosszabb időn keresztül ismeretlenek maradhatnak, az eredmény indikátorok értékeiből többnyire a beteg eredetű kockázati tényezők miatt nehezebb következtetéseket levonni a szolgáltatás minőségére vonatkozóan lehetőség van a háttérfaktorok figyelembe vételére, vagy pedig azok nem befolyásolják lényegesen az indikátor értékeket lehetőség van az értékelt ellátás fejlesztésére Forrás: Belicza és mtsai. Orvosi Hetilap, 2004;145:

19 A lehetséges indikátor területek kiválasztásakor érvényesítendő szempontok nagyszámú beteget érintő témakör magas költségű eljárást célzó témakör ismert változékonyság van az ellátási gyakorlatban nem megfelelő az ellátás eredménye a lehetőségekhez képest a lakosság szempontjából fontos témakör LEGALÁBB EGY SZEMPONTNAK TELJESÜLNI KELL! Forrás: Belicza és mtsai. Orvosi Hetilap, 2004;145:

20 Indikátorok az adatok forrása Adminisztratív adatok - rendszeresen és folyamatosan gyűjtött adatok (általában a finanszírozó felé); a fekvőbeteg és járóbeteg szakellátás beteg, illetve eset szintű adatai, az irányított betegellátási modellben keletkező adatok, a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdő igénybevételi, illetve a keresőképtelenségi adatok. Betegdokumentációk - nyilvántartások, amelyek a betegek ellátásával kapcsolatban keletkeznek az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során; kórlapok, műtéti naplók, laboratóriumi nyilvántartások. Célzott felmérés - az indikátorképzés céljára kidolgozott adatgyűjtési protokoll alapján készülő adatgyűjtés. Forrás: Belicza és mtsai. Orvosi Hetilap, 2004;145:

21 Az indikátor eredmények értékelése (1) nyers mutatókkal (pl. műtéti halálozás) vagy kockázati tényezőket figyelembe vevő (általában indirekt) standardizálás után (pl. kor és nem figyelembe vétele); (2) trendek vizsgálatával, azaz időben történő változások követésével ugyanazon szolgáltató esetében, vagy keresztmetszeti vizsgálattal, azaz egy meghatározott időpontban különböző szolgáltatók indikátor értékeinek összevetésével; (3) országos átlaghoz való viszonyítással vagy azonos szolgáltató csoporthoz való viszonyítással vagy esetenként nemzetközi ismert értékekhez való viszonyítással. BENCHMARKING!!! Forrás: Belicza és mtsai. Orvosi Hetilap, 2004;145:

22 Indikátorok (példa) Indikátor neve 28 napon belüli kórházi újrafelvétel aránya Számláló A nevezőben szereplők közül ugyanolyan diagnózissal 28 naptári napon belül újra felvettek száma (más intézménybe is!) Nevező Adatforrás Az elbocsátott betegek száma, kivéve a meghaltakat, az önkényesen távozókat, az áthelyezéssel, visszahelyezéssel odakerülteket az egynapos ellátásban részesülteket és a rákhoz köthető (BNO-10 C00-C97, D37-D48, Z51.1) diagnózisokat. ADATLAP kórházi (osztályos) ápolási esetről (OEP/NEAK) Adatfelelős OEP/NEAK Forrás: Javaslat a kórházak tevékenységének minőségét bemutató indikátorokra. ESKI, 2006

23 Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése (WHO indikátorok) a rokkantsággal korrigált várható életévek (DALY) az egyenlőség érvényesülése az egészségügyben a gyermekek életben maradási esélyeivel mérve az egészségügy megfelelősége a pénzügyi hozzájárulások méltányossága Forrás: Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése. ESKI, 2009

24 OECD: Health Care Quality Indicators Project Nagy klinikai fontossággal és politikai relevanciával bíró 6 legfontosabb terület Kardiológia Diabétesz Mentális egészség Betegbiztonság Alapellátás Prevenció/egészségfejlesztés Forrás: Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése. ESKI, 2009

25 EHCI (az Európai Közösség Egészségügyi Indikátorai) Az indikátorok kiválasztásának kritériumai: Átfogó jelleg (comprehensiveness). A fogyasztók elvárásainak való megfelelés: meg kell felelnie a Bizottság és a tagállamok népegészségügyi prioritásainak. Innovativitás: adatokon alapulónak kell lennie, de jeleznie kell a fejlesztési igényeket. Alkalmazza a korábbi munkát (pl. Eurostat, OECD és a WHO európai régiója) Az Egészségügyi Monitoring Program és a Népegészségügyi Program eredményeinek felhasználása. Forrás: Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése. ESKI, 2009

26 Az egészségügyi rendszerek indikátorai alcsoportok 1. Prevenció, egészségvédelem, egészségfejlesztés 2. Egészségügyi erőforrások 3. Egészségügyi ellátás igénybevétele 4. Egészségügyi kiadások és finanszírozás 5. Egészségügyi ellátás minősége/teljesítménye Forrás: Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése. ESKI, 2009

27 A minőség értékelésének formái Hatósági engedélyezési eljárás Tanúsítás Auditálás Akkreditálás Önértékelés

28 Minőségügyi rendszerek fejlődése

29 Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban (országos felmérés) Célkitűzés: a kórházak minőségügyi, műtéti, decubitus ellátás és infekciókontroll tevékenységének felmérése a külső értékelő rendszerek (tanúsítások, akkreditációk, kiválósági modellek) 2013-as állapota, a rendszerek kapcsolata a kórház típusával és az ágyszámmal, valamint a Betegellátók akkreditációja az ellátás biztonságáért (BELLA) nevű rendszer bevezetési hajlandósága A megcélzott kórházak 70,8%-a vett részt (EMMI támogatás!) december 31-i állapot Dombrádi V., Gődény S., Margitai B., Gáll T.: Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban egy országos felmérés eredményei, IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS

30 Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházakban december 31-én Dombrádi V., Gődény S., Margitai B., Gáll T.: Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban egy országos felmérés eredményei, IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS

31 ISO 9001 és MEES használata a magyar kórházakban december 31-én Dombrádi V., Gődény S., Margitai B., Gáll T.: Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban egy országos felmérés eredményei, IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS

32 Az ISO* 9000 szabványrendszer Világszerte elfogadott Stabil, megbízható és reprodukálható termék a vevő igényeinek megfelelően Rendszerre vonatkozó szabvány Általános követelmények, a rendszert minden szervezet magának alakítja ki *ISO = International Organization for Standardization

33 Az ISO 9001 szabvány Általános szabvány, bármely vállalatra adaptálható Definiálja az alapvető követelményeket, amelyek szükségesek a folyamatos vevői elégedettséghez és a szabályozásoknak való megfeleléshez Segíti a minőségbiztosítási rendszer bevezetését Termelés és szolgáltatás szabályozását teszi lehetővé (nem konkrét termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik)

34 A minőségügyi rendszerek felülvizsgálata Minőségügyi audit v. minőségügyi felülvizsgálat (MSZ EN ISO 8402): rendszerezett (módszeres) és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységek és a rájuk vonatkozó eredmények megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatásosan megvalósították-e, és alkalmasak-e ezek a kitűzött célok elérésére.

35 Az auditok típusai végrehajtó/céljuk szerint belső felülvizsgálat - belső audit, amelyet a cég szakemberei végeznek a cég minőségpolitikájával összhangban, vevői ellenőrzés, amikor a vevő auditálja a minőségügyi rendszert, harmadik fél által végzett ellenőrzés vagy külső auditálás tanúsítási audit.

36 Az auditok típusai tárgyuk szerint Termékaudit célja annak egyértelmű bizonyítása, hogy a termék megfelel a vonatkozó előírásoknak és a vevői igényeknek, valamint a termék előállításának folyamata alkalmas arra hogy a létrehozott termék várhatóan megfelel a követelményeknek. A szolgáltatás speciális terméknek tekinthető, ezért a szolgáltatás auditja lényegében megegyezik a termékaudittal, figyelembe véve a szolgáltatás sajátos jellegzetességeit. Az eljárás (vagy folyamat) audit célja annak egyértelmű bizonyítása, hogy valamely eljárás (folyamat) megfelel a vonatkozó munkautasításokkal, specifikációkkal, vevői igényekkel, technológiai előírásokkal meghatározott követelményeknek. Rendszeraudit a minőségügyi rendszer hatékonyságának vizsgálata a teljes rendszerre vonatkozóan.

37 Az auditálás fázisai Kezdeményezés, megbízás auditálás céljának és hatókörének meghatározása erőforrások meghatározása kapcsolatfelvétel és az auditált értesítése az auditáló csoport eligazítása kutatás ellenőrzőlisták készítése auditálás terv készítése nyitó értekezlet vizsgálat felkészülés a záró értekezletre záró értekezlet Tervezés, előkészítés Auditálás lefolytatása helyszíni vizsgálat Jelentés a helyszínen, a záró értekezleten a vezetőség megkapja az auditálás eredményeit. Ezután készül el az írásos auditálási jelentés Helyesbítő tevékenység ha nem megfelelőséget talál az auditálás, az auditált helyesbítő tevékenységet hajt végre Ellenőrzés (follow-up) az auditálttal egyeztetett időpontban a vezető auditor ellenőrzi a helyesbítő tevékenység hatékonyságát

38 Tanúsítás A tanúsítást egy akkreditált harmadik fél, egy tanúsító szervezet adja meg, miután a dokumentáció áttekintésével és helyszíni vizsgálatokkal (auditálás) meggyőződik arról, hogy a cég minőségügyi rendszere megfelel a szabvány előírásainak.

39 A tanúsítás motivációi a vevői elvárásoknak való megfelelés a cég számít arra, hogy egyszer majd ilyen igény felmerül a cég úgy tekinti a tanúsítást, mint a minőségügyi rendszer megvalósításának és menedzselésének leglogikusabb és leghatékonyabb módját.

40 Egészségügyi szolgáltatók akkreditációja - definíció Az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése, mely az egészségügyi szolgáltatók önértékelésén és külső kollegiális felülvizsgálatán keresztül valósul meg. Lefedi: a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését: elsősorban a betegellátásban érintett szervezeti egységek elvárt tevékenységeit azokat az irányítási funkciókat, amelyek befolyásolják az egyes betegellátási feladatok végrehajtását: elsősorban az irányításért felelősök elvárt működését írják le

41 A nemzetközi egészségügyi akkreditációs programok céljai az ellátás minőségének javítása; az egészségügyi szolgáltatások integrációjának és szervezettségének serkentése és javítása; összehasonlító adatbázis létrehozása; az egészségügyi szolgáltatások eredményességének és hatékonyságának növelésével a kiadások csökkentése; oktatás és konzultációs lehetőség; a lakosság bizalmának erősítése; betegek és dolgozók kórházi sérülésekkel és fertőzésekkel összefüggő kockázatának csökkentése. Forrás: Fügedi és mtsai, Orvosi Hetilap, 2016;157(4):

42 Az akkreditációs eljárás ciklusa bejelentkezéstől a kiadott igazolás érvényességi idejének végéig (3 év) tart részei: tanácsadás, konzultáció önértékelés helyszíni felülvizsgálat közti önértékelés közti helyszíni felülvizsgálat rendkívüli felülvizsgálat

43 Az akkreditáló szervezetre, illetve akkreditációra vonatkozó alapvető követelmények áttekinthetőség és nyilvánosság biztosítása, az akkreditálás igénybevétel nem kötelező, hanem önkéntes, függetlenség a különböző érdekcsoportok túlsúlyától, az akkreditáló szervezet nyereségérdekeltségtől mentes (nonprofit) szervezet, a közigazgatási szervezetek részvételi lehetőségének biztosítása, a tevékenység harmonizálása a nemzetközi és az európai akkreditálási eljárásokkal.

44 Az akkreditációval és ISO-tanúsítással kapcsolatos szakkifejezések és jellemzők bemutatása Forrás: Fügedi és mtsai, Orvosi Hetilap, 2016;157(4):

45 Egészségügyi Minisztérium, 2006

46 Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) a szolgáltatás minőségi értékelésére szolgáló egészségügy specifikus követelmények gyűjteménye A MEES egy 2000-ben kezdődött folyamatos fejlesztési folyamat eredménye, mely az alapellátástól a fekvőbeteg ellátásig magába foglalja a különböző ellátási szinteken történő betegellátásra vonatkozó standardokat, standardmagyarázatokat és felülvizsgálati kritériumokat.

47 Ellátási standardok (MEES) A standardok szerkezete állítás magyarázat felülvizsgálati szempontok (audit kritérium) A standardok filozófiája annak támogatása, hogy a kórházak jó dolgokat jól végezzenek el, így jelentősen csökkenjen az ellátás során fellépő veszélyek kockázata, és növekedjen a jó klinikai eredmények elérésének valószínűsége

48 Ellátási standardok A standardok alkalmasak a szolgáltató szervezeten belüli szakmai és szervezeti tevékenység ellenőrzésére, nyomon követésére, értékelésére, azaz a belső auditra, a külső fél általi minősítésre, szakmai ellenőrzésre, szakfelügyeleti (klinikai) auditra.

49 Ellátási standardok A kidolgozott standardok elsősorban az ellátók szakmai menedzsmentjének és munkatársainak szólnak, de a készítők a standardokat a betegek számára is érthető formában fogalmazták meg. A standardok a kívánatos szakmai kritériumokat, célokat tartalmazzák és beteg centrikusak, a definitív ellátásra való törekvést" prioritásként tartják szem előtt. A kézikönyv szerkezete az ellátási folyamatra épül, folyamatszemléletű felépítése, valamint az egészségügyben alkalmazott más alapokon nyugvó szabályozó rendszerekkel - pl. MSZ EN ISO 9001:2001 vagy EFQM - együtt az integrált minőségmenedzsment rendszerek kialakítását támogatja.

50 Betegellátási folyamatok - standardcsoportok Betegellátási folyamatok Háziorvosi ellátás Védőnői ellátás Járóbetegellátás Fekvőbetegellátás Általános diagnosztikai folyamatok Általános vezetési és támogató folyamatok Betegjogok, tájékoztatás, adatkezelés Minőségmenedzsment, értékelés Vezetés Gazdálkodás az erőforrásokkal - humán erőforrás menedzsment Gazdálkodás az erőforrásokkal - épületek és berendezések biztonsága

51 Ellátási standard - példa J.BEGY.1.2. Standard (állítás) A kezelőorvos módosítja a kezelési tervet, amennyiben a beteg állapota, az ellátási szükséglete ezt indokolja. A módosított kezelési terv dokumentált. J.BEGY.1.2. standard magyarázata A beteg állapotában bekövetkezett változás szükségessé teheti a kezelési terv módosítását. A kezelési terv módosítását a beteg kezelőorvosának kell elrendelnie, dokumentálni és a beteggel ismertetni. J.BEGY.1.2. standard felülvizsgálati szempontjai 1. A kezelési terv és annak minden módosítása a kezelőorvos által dokumentált. 2. A kezelési terv/kezelés módosításának indoka írásban rögzített. 3. A kezelési terv/ kezelés és annak minden módosítása a beteg által ismert és elfogadott.

52 MSZ EN 15224:2013 szabvány Egészségügyi szolgáltatások Minőségirányítási rendszerek Európai, egységes, ágazatspecifikus szabvány Középpontjában a klinikai folyamat- és kockázatmenedzsment áll Ezt az európai szabványt szöveghűen vagy jóváhagyó közleménnyel legkésőbb áprilisig kell nemzeti szabványként bevezetni, és az ellentmondó nemzeti szabványokat legkésőbb áprilisig vissza kell vonni. Adott területre nem vonatkozhat egyszerre nemzetközi és nemzeti szabvány - MEES??? Seres J., Guba T.: Mi lesz veled MEES? Az MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek című szabvány bemutatása. IME XIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER

53 A szabvány alkalmazási területe Gyógyszertárak Kórházak Orvosi rendelők Hospice intézmények MSZ EN Fogorvosi rendelők Ápolási otthonok Fizikoterápiás intézetek Rehabilitációs intézmények Seres J., Guba T.: Mi lesz veled MEES? Az MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek című szabvány bemutatása. IME XIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER

54 A szabvány bemutatása A szabvány elkülönít klinikai (tehát egészségügyi), kutatási (ismeretbővítési) és (alapvető szakmai) oktatási folyamatokat, ugyanakkor elvárja, hogy valamennyi folyamat kockázati tényezői meghatározásra kerüljenek és azok kivédésére, vagy következményeik enyhítésére érdemi, írásos intézkedést dolgozzanak ki. A szabvány, a rendszer naprakészen tartására/fejlesztésére alkalmas eszköznek a PDCA ciklust jelöli meg. A szabvány tanúsítható és más szabványokkal együtt használható (integrálható). Ezek, többek között az EN ISO (környezetközpontú irányítási rendszer), az ISO (kockázatkezelés), valamint az alapot képező EN ISO Seres J., Guba T.: Mi lesz veled MEES? Az MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek című szabvány bemutatása. IME XIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER

55 A szabvány bemutatása Minőségirányítási rendszer/dokumentációs rendszer Klasszikus elemek - minőségpolitika, minőségcélok, kézikönyv, eljárások, feljegyzések) A klinikai folyamatok leírása (nem felsorolását, hanem leírását! valamennyi folyamatot!) A kockázatkezelés módszertanának leírása, annak eredményei A vezetőség felelősségi köre Gazdálkodás az erőforrásokkal A termék előállítása/egészségügyi szolgáltatás megvalósítása Mérés, elemzés és fejlesztés + Seres J., Guba T.: Mi lesz veled MEES? Az MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek című szabvány bemutatása. IME XIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER

56 Egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere: a BELLA program BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fekvő- és járóbetegellátás standardjai. Egészségügyi Közlöny, 2016; 65(15): A BELLA logója

57 Szakmai minőségértékelés - definíció A megelőzésnek és a betegellátásnak a szakma szabályaival, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásokkal, ajánlásokkal, nemzetközileg jobb gyakorlattal való összevetése, értékelése, az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és az adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározása és értékelése, kapcsolódó konzultáció lefolytatása és a minőségfejlesztés módozatainak meghatározása, amelynek egyik eszköze a szakmai felülvizsgálat is.

58 A szakmai és működési szabályozók közti különbség az egészségügyi minőségbiztosítás során Szabályozás: szakmai irányelv helyi protokoll Szakmai munka Szervezeti működés Szabályozás: működési standardok Minőségügyi szakfőorvos/ szakterületi vezető Felülvizsgálók Fejlesztési lehetőségek feltárása klinikai audit javaslatok megfogalmazása Szervezeti működés felülvizsgálata és elismerése (akkreditáció)

59 Standardsablon Érvényességi terület, témakör Azonosítókód, verziószám, utolsó frissítés dátuma Standard meghatározása A standard célja A standard alkalmazásának magyarázata Érintett egységek, személyek A standard tartalma a standard teljesüléséhez szükséges tevékenységek listája Javasolt indikátorok Kapcsolódó standardok Kapcsolódó segédanyagok Alkalmazott fogalmak Referenciák Kapcsolódó jogszabályok

60 A tartalmi elemek típusai Szabályozás ( Sz ) a standardelvárások teljesülését segítő szabályozási pontok összefoglalása; Oktatás ( O ) a munkatársak felkészítése a szabályzók szerinti munkavégzésre; Működési jellemző ( M ) a szabályozók gyakorlati megvalósulása; Speciális ellátási szükségletek ( S ) kiemelt odafigyelés a különleges ellátási szükségletekre; Dokumentálás ( D ) a tartalmi elemekkel összefüggő dokumentálási feladatok; Ellenőrzés, fejlesztés ( E ) a tartalmi elemek szerinti munkavégzés megvalósulásának értékelése és szükség esetén módosító intézkedések megvalósítása.

61 A fekvő- és járóbeteg-ellátás standardcsoportjai (7) Menedzsment Kommunikáció Dokumentáció Betegellátás Infekciókontroll Betegellátással kapcsolatos egyéb tevékenységek Termékek, szolgáltatások

62 A felülvizsgálati rendszer alapelemei Témakör Akkreditációs eljárás A működés értékelési módja Fókusz Mehatározott szakmai tartalom A programba való jelentkezéstől az akkreditációs döntésig teendő lépések sorozata Önértékelés és helyszíni felülvizsgálat A gyakorlati működés értékelése Értékelési módszer Súlyozással kialakított pontrendszer a tartalmi elemek értékeléséhez, amelyek között kötelezően teljesítendő elemek is vannak Helyszíni felülvizsgálat Valamennyi betegellátásban érintett szervezeti egységben + betegdokumentáció felülvizsgálata + csoportos interjúk Felülvizsgálók A programban képzett, tapasztalt, vizsgázott, peer személyek Akkreditációs igazolás Kétszintű, 3 évre szól, független bizottság dönt az odaítéléséről a helyszíni felülvizsgálatról készült jelentés és intézményi visszajelzés alapján

63 Az akkreditációs eljárás lépései a kórházakban

64 Az akkreditációs szintek és a döntési kritériumok A helyszíni felülvizsgálaton az adott intézményben értelmezhető valamennyi standard tartalmi eleme értékelésre kerül, és az elért eredmények alapján alapvagy emelt szintű akkreditációt nyerhet el az intézmény. A standardok ún. kötelező tartalmi elemeit 100%-ban teljesíteni kell ahhoz, hogy az intézmény akkreditációs igazolást kaphasson. Az alapszint eléréséhez az alapszintű tartalmi elemek elérhető pontszámainak 75%-át kell teljesíteni a kötelező elemeken túlmenően. Az emelt szinthez az emelt szintű tartalmi elemek lehetséges összes pontszámának 75%-os teljesítése szükséges az alapszint elérése mellett. A pontozás a standardok tartalmi elemei szerint történik. Egy-egy tartalmi elem elért pontszámát az előre meghatározott súlyszám és a teljesítés alapján megítélt pontérték szorzata határozza meg. A maximálisan elérhető pontszámot az értékelt tartalmi elemekre adható pont és súlyszámának szorzatainak összege adja. A teljesítési szintet az elért pontszámok és az elérhető pontszámok százalékos aránya határozza meg.