Hogyan tovább? a Kodály-pedagógia alkalmazása a 21. században. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola nemzetközileg is elismert ének-zene oktatása

Átírás

1 Hogyan tovább? a Kodály-pedagógia alkalmazása a 21. században A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola nemzetközileg is elismert ének-zene oktatása

2 Visszatekintés Kodály Zoltánnal

3 Kodály koncepciója "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját... Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége." (Gyermekkarok, 1929)

4 Ki a jó zenész "... a jó zenész kellékeit négy pontban foglalhatjuk össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van....kamarazene, karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész." (Kodály: Ki a jó zenész? 1953)

5 "... a jó zenész kellékeit négy pontban foglalhatjuk össze: kiművelt hallás "Ha egy szóval akarnók jellemezni e nevelés lényegét, szó nem lehetne más, mint: ének... Mechanizálódó korunk olyan úton halad melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg. (Zenei nevelés Magyarországon, 1966)

6 kiművelt értelem "Az általános iskola célja: a teljes embert megalapozni. Zene nélkül nincs teljes ember... Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. De zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik rendszeresen nyitogatni gyakorolni a fülét... A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés = közösségnevelés." (Közönségnevelés, 1958)

7 kiművelt szív "Többszólamú éneklés, s vele párhuzamosan fejlődő hallés felfogóképesség olyanok számára is megnyitja a Világirodalom remekeit, akik semmiféle hangszeren nem játszanak. S a művek csak akkor tölthetik be létük célját, ha milliók lelkében keltenek visszhangot." (Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat, 1941) Mi tehát a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi, értékes zenével. Mi ennek ma a legjárhatóbb útja? A karéneklés." (Kodály: Vidéki város zeneélete, 1937)

8 kiművelt kéz Gulyás György egy rádióinterjúban így nyilatkozott az oktatási módszerekről: Mi a növendékeinktől igen sokat követelünk. (...) A Hegedűs Janik, Monoki Lajosok, Farkas Istvánok egyszer Parasztemberek, vagy munkások gyermekei, akik odahaza nem jutottak hangszerhez. Ezért ezek a gyermekek jelentős startbeli hátránnyal indulnak, és ha kezdeti lemaradásukat be akarják hozni, minden erejüket meg kell feszíteni zenei munkára. A mi növedékeink közül nem egy van, aki már hajnalban öt órakor felkel és megy ki pavilonba gyakorolni.

9 A jó gyakorlat célja A kodályi az elvek korszerűségének és 21. századi alkalmazási szükségességének igazolása. Kodály szellemi örökségének újra érzelmezése, a kor követelményeihez alkalmazkodó igazítása./pl. új eszközök!/.

10 A jó gyakorlat alkalmazásának célja Az érzelmi és az értelmi intelligencia fejlesztésével felnőtt korra igénnyé váljék a művészetek befogadása Az ízlés finomítása, ezáltal a teljes ember, a személyiség formálása. A szociális, vagy egyéb okból eredő hátrányok kompenzálása.

11 Együttnevelés - másság a Kodály-pedagógia kulcsszava a nevelés, a társadalmi beilleszkedés, az értékrendek szerinti létezés segítése, a tanulók differenciált megközelítése (személyhez igazodó feladat meghatározások), a tehetségek gondozása (kreativitás, képességet figyelembe vevő programkínálat), a hátránnyal küszködők felzárkóztatása (esélyt teremtő zenei foglalkozások).

12 Transzfer Tantárgyi koncentráció: a művészeti korok megismerése együtt jár a kapcsolódó társadalmi, történelmi háttér bemutatásával, a társművészeti kapcsolódások erőteljes bevonásával (irodalom, szín- és képzőművészet, tánc, média).

13 Kiknek ajánljuk jó gyakorlatunk? Olyan felhasználóknak, akik: a már meglévő, működő ének-zenei gyakorlatukat szeretnék fejleszteni, magasabb szintre emelni, akik pedagógusaik számára igényként jelentkezik az önképzés, a szakmai megújulás, a metodikai frissítés (NAT2012-mindennapos művészeti nevelés!) a tanórai (ének-zene órák és karénekes foglalkozások) és tanórán kívüli tevékenységek (országos versenyszervezések : kórusverseny és műveltségi versenyek) megújulását igénylik, ahol a külső és a belső partnerek (első sorban a fenntartó és a szülők) igénye és szándéka az emelt óraszámú ének-zenei nevelés megvalósítása.

14 Megvalósulás feltétele a szaktanár evidencia szinten felkészült, nyitott, kreatív és konstruktív, az intézményvezetés és a közismereti tárgyakat oktató pedagógusok összhangot képezve támogatják e képzési profilt, A Kodály-pedagógia kivétel nélkül szól valamennyi gyermekhez. A program beindításához különösebb gyermeki előképzettség nem szükséges, hiszen általa valamennyi gyermek fejleszthető, motiválható. A jó gyakorlat a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások sorába egyaránt illeszthető.

15 A jó gyakorlat gazdái Jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek ahhoz, hogy mindebben útmutatást adhassanak a felhasználók, a nyitott pedagógusok és az elkötelezett szülők számára.

16 Periodikusan ismétlődő, intézményen belüli művészeti rendezvényeink országos gyermekkari kórusfesztivál ( Örvendjen az egész világ! 2013-ban már 21. alkalommal), kórushangversenyek, kamarakoncertek, jótékonysági koncertek, képzőművészeti kiállítások, ünnepségek, hazai és nemzetközi bemutató énekórák, kóruspróbák, zenei műveltségi versenyek.

17 Az intézmény falain túli zenei részvétel részvétel hazai és nemzetközi kórusversenyeken, hazai és külföldi kórusturnék, Kodály-szimpóziumokon való aktív közreműködés Magyarországon és külföldön, műveltségi versenyek, népdaléneklési versenyek, musical-bemutató. A programokhoz társuló sikerek, a koncert-tapsok olyan erőt adnak, amelyek a továbblépést, a fejlődést is garantálják.

18 Referenciák 1993 óta prosperáló emelt óraszámú ének-zenei képzés A Kodály-módszer megismertetésére hazai és külföldi vendégek fogadása A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen gyakorló iskolája Gyermek- és Leánykarunk több hazai és nemzetközi nagydíjjal rendelkezik, eredményességük 17 évre visszamenően folyamatos Országos Műveltségi Versenyek győztesei Éneklő Iskola cím elnyerése Pest megyében Szülői elégedettségmérés: év 90 % Gyermeki elégedettségmérés: % Megjelenés a médiákban Nemzetközi sikerű oktatófilmek

19 Várjuk érdeklődő partnereinket! Rápli Györgyi egyetemi gyakorlatvezető tanár