Or:;zágos MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV.

Átírás

1 Or:;zágos MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV.

2 A IV. kiadású magyar gyógyszerkönyv tartalma. í A m. kir. belügyminiszter életbeléptetö rendelete. I. Előszó és alapelvek, II. Általános tudnivalók. m. Az erös hatású gyógyszerek előírásainak egységesítése tárgyában Bruxelles-ben 929-ben tartott Il. nemzetközi értekezlet határozatai, melyekhez Magyarország is hozzájárult. IV. A III. kiadású gyógyszerkönyvböl át nem vett gyógyszerek névsora. V. A Gyógyszerkönyv jelen kiadásába felvett uj gyógyszerek névsora. VI. Megváltozott elnevezések felsorolása. VII. Azon gyógyszerek névsora, melyek a Gyógyszerkönyv ill. kiadásában is hivatalosak voltak, de készítésük ezen IV. kiadásban megváltozott. vm. A hivatalos gyógyszerek betűrendben. IX. Kémlöszerek, eszközök, készülékek és műszerek. X. Táblák. I. Kémlőszerek. 2. Gyógyszerek vizsgálatához szükséges eszközök, készülékek és műszerek. 3. Pathologiai, mikrobiologiai és egyéb orvosi vizsgálatokhoz használatosabb kémlőszerek és festő oldatok. I. Sűrűségi táblák. A. Sósav sűrűsége és hydrogenchlorid-tartalma. B. Kénsav sűrűsége és hydrogensulfat-tartalma. C. Salétromsav sűrűsége és hydrogennitrat-tartalma. D. Phosphorsav sűrűsége és hydrogenorthophosphat-tartalma. E. Ammonia-oldat sűrűsége és ammonia-tartalma. 2. Hígítási tábla szeszhez. 3. Cseppszámtábla. 4. Erős hatású hivatalos gyógyszerek legnagyobb adagjai. 5. A többiektől elkülönítve, zárt szekrényben tartandó gyógyszerek jegyzéke (+). 6. A méregszekrényben tartandó gyógyszerek jegyzéke <+ +). 7. A Gyógyszerkönyv IV. kiadásában szereplő elemek atomsúlya. XI. Tárgymutató.

3 A m. kir. belügyminiszternek / M. számu rendelete a negyedik Magyar Gyógyszerkönyv életbeléptetése tárgyában.! ' A harmadik Magyar Gyógyszerkönyv életbeléptetése óta, tekintettel az orvosi és gyógyszerészi tudomány fejlődésére, a közegészségügy érdekeinek megóvása és előmozdítása végett szükségessé vált a kor igényeinek megfelelő, új gyógyszerkönyv kiadása. Ezért a közegészségügy rendezéséről szóló 876: XIV. t.-c. 24. és 25. -aira való figyelemmel, ugyanezen törvény 6. és 67. -aiban kapott felhatalmazás alapján, a negyedik Magyar Gyógyszerkönyv életbeléptetése tárgyában a következőket rendelem: I. A negyedik Magyar Gyógyszerkönyv egy példányát minden nyilvános (reál- és személyjogú, fiók) és magánjellegű (házi és kézi) gyógyszertár tulajdonosa, illetőleg felelős vezetője köteles beszerezni és gyógyszertárában megőrizni. 2. Minden gyakorlatra jogosított orvos és állatorvos köteles gyógyszerrendelésében a negyedik Magyar Gyógyszerkönyv előírásaihoz alkalmazkodni. 3. A negyedik Magyar Gyógyszerkönyv összes rendelkezéseinek megtartásáért az l. pontban felsorolt gyógyszertárak tulajdonosai, illetőleg felelős vezetői saját személyükben felelősek. + Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 876 : XIV. t.-c. 7. -a alapján - az 928 : X. t.-c. rendelkezései szerint - pénzbüntetéssel kell büntetni azt a) a gyógyszerészt, aki az I. pont rendelkezései ellenére a negyedik Magyar Gyógyszerkönyv beszerzését és megőrzését elmulasztja; b) azt a gyógyszertártulajdonost (felelős vezetőt), akinek gyógyszertárában a negyedik Magyar Gyógyszerkönyvben a hivatalos gyógyszerek összetételére és készítésére előírt rendelkezéseket meg nem tartják.!,!

4 8 E kihágások miatt az eljárás a közigazgat~si hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. 5. A negyedik Magyar Gyógyszerkönyv, valamint ez a rendelet 934. junius hó első napján lép életbe és ezzel egyidejűleg a harmadik Magyar Gyógyszerkönyv és annak életbeléptetésére vonatkozó l00.000/909. B. M. sz. rendelet hatályát veszti. Budapest, 933 október 3-én. vitéz dr. Keresztes Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.. ELŐSZÓ ÉS ALAPELVEK. A Magyar Gyógyszerkönyvnek ezt a IV. kiadását az Országos Közegészségi Tanács javaslatára a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Miniszter rendeletére Dr. Mágocsy-Dietz Sándor egy. ny. r. tanár, Dr. Bugarszky István egy. ny. r. tanár, Dr, Matolcsy Miklós egy. c. rk. tanár, mint szakférfiak bevonásával és a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet közreműködésével az Országos Közegészségi Tanács által megbízott alábbi szerkesztő-bizottság dolgozta ki és írta meg: Dr. VÁMOSSY ZOLTÁN a gyógyszertan egy. ny. r. tanára, m. kir. egészségügyi főtanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Országos Közegészségi Tanács és az Igazságügyi Orvosi Tanács rendes tagja, mint elnök és főszerkesztő; Dr. WINKLER LAJOS az analytikai és gyógyszerészi chemia egy. ny. r. tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; Dr. JAKABHÁZY ZSIGMOND a gyógyszerismeret egy. ny. r. tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; Dr. DEÉR ENDRE gyógyszerész, m. kir. kormányfőtanácsos, az Országos Közegészségi Tanács rendes tagja. Latinra fordította: ERNYEY JÓZSEF, a Magyar Nemzeti Muzeum éremtárának igazgatója. A szerkesztő-bizottság munkájában a következő alapelveket tartotta szemelőtt: ALAPELVEK. l. A IV-ik kiadású Magyar Gyógyszerkönyv úgy az orvosi gyakorlat, mint a közhasználat igényeinek figyelembevételével készült. 2. Az 925. szeptemberében Brüsszelben, az erőshatású gyógyszerek előírásainak egységesítése tárgyában tartott II-ik Nemzetközi Értekezlet határozataihoz, melyeket teljes egészükben a III. fejezet foglal magába, Magyarország is hozzájárulván, a szerkesztő-bizottság e határozatoknak a következőkben tett eleget :

5 IO a) Az erőshatású gyógyszeres készítmények származásának, minőségének, készítési módjának és hatóanyag-tartalmának megállapítása e határozatokhoz mérten történt és ezt a főcím mögé írt P. I. betűk (praescriptio internationalis) jelzik. E határozatok körébe tartozó és a III. fejezetben felsorolt erőshatású gyógyszerek között a Magyar Gyógyszerkönyv ezen kiadásában nem hivatalos erőshatású gyógyszerekre vonatkozó határozatok a külföldi orvosi rendelések elkészítésében tájékoztatnak. b) A gyógyszerek a használatban levő latin nomenklatura szerint sorakoznak betűrendben. A III. számú fejezet névsorában foglalt hivatalos gyógyszerek (a sók kivételével) azon a néven szerepelnék főcímként, melyet számukra a II. Nemzetközi Értekezlet megállapított. Ezen értekezlet jegyzőkönyvének a sók megnevezésére vonatkozó 26-ik pontját a szerkesztő-bizottság, hogy a nálunk megszokott nomenklaturától el ne térjen, élve a 2. pontban biztosított joggal, figyelembe nem vette. Megjelölésükre tehát az eddig használt nomenklatura a gyógyszerkönyv szövegében továbbra is fennmarad, a nemzetközi elnevezés azonban az alcimek közt fel van említve. e) A növényi és állati származású drogok latin megnevezése a II-ik Nemzetközi Értekezlet határozatának. megfelelően történt. A növény neve megelőzi használt részének egyes számban írt nevét. d) A gyógyszeres készítmények (galenica) megnevezése a II. Nemzetközi Értekezlet határozatának megfelelően történt. A készítmény megnevezése megelőzi a használt drog egyes birtokosesetben irott nevét. e) Az erőshatású gyógyszerek egyes és egy napra való adagainak nagysága a Nemzetközi Értekezlet ajánlatának megfelelő mennyiségben van megállapítva. f) A beléndeklevél-, ebvészmag- és a nadragulyalevél-kivonat a Nemzetközi Értekezlet előírása szerint készül, de a híg kivonatok az eltartás és kiadás megkönnyítése végett annyi dextrinporral párologtatnak szárazra, hogy a kész kivonatok hatóanyag-tartalma fele az egyezmény névsorában foglalt azonos kivonatok hatóanyag-tartalmának. E kivonatokból tehát a rendelt mennyiség kétszerese veendő; hasonlóképen az Extractum Colocynthidis és az Extractum Secalis cornuti siccum rendelt mennyiségének is kétszerese, az Extractum Scillae-ből pedig annak háromszorosa veendő. 3. A synonimák közül csak a leghasználatosabbak szerepelnek. A bejegyzett védett nevek (V. N.) közül pedig csakis az ősanyagaikból itthon előállított és úgy tisztaságuk, mint hatásuk tekintetében bevált egységes vegyi anyagok védett elnevezései vétettek fel zárójelben a címszavak alatt. 4. A gyógyszer házi előállítása csak abban az esetben van elrendelve, ha a gyári készítmény kevesebb biztonságot nyújt, mint a házilag készült; a tisztítás pedig akkor, ha az indokolt..5. A sorrend, amelyet a gyógyszerkönyv az egyes chemiai készítmények leírásában használ, rendszerint a következő: Megnevezés,' chemiaf~ képlet és molekulasúly. Az olyan chemiai készítménynél, amelynek. összetétele ingadozó, a képletnek csak tájékoztató jelentősége van. Külső leírás és a fontosabb fizikai állandók: sűrűség és forráspont, kristályosodás- és olvadáspont, továbbá a sav- és észterszám, illetőleg a jódbromszám, melyek csak akkor állapítandók meg, ha a gyógyszerkönyv ezekre vonatkozólag két határértéket közöl. (Pl. Aether ad narcosim sűrűsége és forráspontja ellenőrizendő, a Hydrargyrum metallicum-é nem.) Elővizsgálat, azonossági próbák, továbbá a szennyezésekre és hamisításokra irányuló vizsgálat. A minőségi próbákban a III. kiadású gyógyszerkönyvhöz hasonlóan a IV. gyógyszerkönyv is három fokozatot különböztet meg : d megszabott töménységű oldat a kémlőszertől ne változzék", alig zavarosodjék", ne adjon csapadékoírr. Ezt követi szükséghez képest a tartalom meghatározása. Eltartásra vonatkozó utasítások és óvatossági rendszabályok. 6. Az olyan oldat töménységét, amely nem a nemzetközi megállapodás szerint készül, a szerkesztő-bizottság lehetőség szerint a tizedes számrendszernek megfelelően állapította meg. 7. A tartalom ellenőrzése a volumetriás módszerek alkalmazásával továbbra is mindenütt úgy van megállapítva, hogy a vizsgálandó anyag milligramm egyenértéksúlyának százszorosát (o r n. oldat használata esetén tízszeresét) az úgynevezett szabályos mennyiséget", illetőleg ennek célszerű sokszorosát vagy törtrészét vesszük a meghatározáshoz; ehhez képest a volumetriás oldat elhasznált köbcentimétereínek száma, vagy ennek egyszerű sokszorosa, illetőleg törtrésze közvetlenül fejezi ki a százalékos tartalmat. Volumetriás oldatok készítéséhez célszerű olyan rooo kcm. jelzésű mérőlombikot használni, amelybe jeléig annyi 20 hőmérsékletű desztillált víz fér, hogy annak súlya levegőben mérve 9977 gr.-nyi rézsúllyal tart pontos egyensúlyt. Az ilyen lombik valódi térfogata 20 -on rooo oo kcm. és rendesen 20 /4 jelzéssel van ellátva. A kisebb mérőedények (kisebb mérőlombikok, pipetták és büretták) köbözése természetesen ugyanazon rendszer alapján történjék, mint az 000 kcm.-es mérőlombiké. 8. A kémlőszerek külön fejezetekben találhatók és pedig egyrészt pontos volumetriás oldatok, amelyek a titrálások végzésére használatosak; II

6 2 másrészt közelítő pontosságú kémlőszeroldatok, melyek a gyógyszerek minőleges vizsgálatához kellenek. Megjegyzendő, hogy ha a szövegben közelebbi megjelölés nélkül sósav", ammonia" stb. szó szerepel, a közelítő pontosságú kémlőszer értendő. A kémlőszerek közül azok, amelyek a IV. kiadású gyógyszerkönyvben különben is mint gyógyszerek hivatalosak, *-gal vannak megjelölve. A többi kémlőszer gyanánt használt anyagok szintén kellő tisztaságúak legyenek. 9. Avégből, hogy a gyógyszerészt a kénhydrogenes víz készítése és annak kémlőszerként használata alól felmentse, helyébe ez a gyógyszerkönyv a glycerines natriumsulfid-oldat használatát rendeli, amivel egyszersmind a kénammonium-oldat készítése és használata is feleslegessé válik. IO. A molekulasúlyok kiszámításához használt atomsúlyok értékeit az 7. számú tábla tartalmazza. r r. A kémlőszerek, eszközök és műszerek jegyzéke a betűrendes szöveg után következik. 2. Az állati és növényi drogokról szóló cikkelyekben az illető állat vagy növény rendszertani nevének és földrajzi elterjedésének említése után a drog leírása következik. A drogok szennyezése, hamisítása, felismerésük módja, valamint hamuszázaléka is kellő figyelemben részesült. A makroskopos leírást szükséghez képest a mikroskopos vizsgálat egészíti ki. Tartalom- vagy kellő esetben hatóanyag-meghatározásról is gondoskodás történt. A növényeket a gyógyszerkönyv a Kewi-index és függelékei szerint nevezi meg. 3. Az olyan gyógyanyagokat és készítményeket, melyeknek forgalomba bocsátása hatásértéküknek kormányrendeletben előírt megállapításához van kötve, mindenkor ezen rendeletben meghatározott hatáserősségben és alakban kell készletben tartani és kiadni vagy gyógyszerek készítésére felhasználni. Amennyiben pedig e gyógyanyagok és készítmények vagy más használatra kész gyógyszerek és u. n. gyógyszerkülönlegességek, sebkötözőszerek, serumok, vaccinák zárt csomagolásban kerülnek forgalomba, felelősséggel a gyógyszerész csak annyiban tartozik, amennyiben ügyelnie kell arra, hogy az érvényben levő szabályrendeletek követelményeinek jelzésben és külső alakban meg nem felelő anyagot és készítményt se fel ne használjon, se ki ne adjon és hogy azon, amit kiad avagy felhasznál, a romlásnak vagy más hibának a csomagolás sértetlensége mellett semmi észrevehető nyoma ne legyen (törés, repedés, átnedvesedés, penészedés, csapadékképződés stb.). Az ilyen zárt csomagolásban forgalomba kerülő gyógyszerek hatáserősségéért és megfelelő voltáért a forgalomba hozó, illetőleg az engedményes viseli a felelősséget. 4. A gyógyszerkönyv hivatalos szereivel megegyező vegyi összetételű, de más néven forgalomban levő készítmények a gyógyszerkönyv rendelkezéseinek mindenben meg kell hogy feleljenek. 5. A gyógyszerész csak azokat a gyógyszereket köteles készletben tartani, amelyek a IV. kiadásu magyar gyógyszerkönyvben föcimként szerepelnek. Azonban mindig azt a szert köteles kiadni, amit az orvos rendel vagy a közönség kíván, amennyiben az készletében van vagy beszerzésére megbizást kap. 6. A kötelezőleg készletben tartandó gyógyszeres készítmények mennyisége az előírásokban úgy van megállapítva, hogy közepes for- galmú gyógyszertár szükségletét kielégítse. 7. A pathologiai-chemiai és a bakteriologiai vizsgálati módszerek elterjedésére tekintettel, szükségessé vált e vizsgálatokhoz használt kémlőszerek, festékek és oldatok felsorolása, amelyeknek készletbeli tartása azonban nem kötelező.

7 'ü. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK. I. A gyógyszerkönyv szövegében víz" mindig desztillált vizet, szesz" tömény (90 térf. %) szeszt jelent. Ha az oldószer nincs megnevezve, az oldat desztillált vízzel készül. 2. A százalék súlyszázalékot jelent, hacsak nincs kifejezetten térfogatszázaléknak jelölve. 3. Az oldat töménységét kifejező arány pl. I : ro, I : 20, I : 50 stb. úgy értelmezendő, hogy az oldatban r sr. oldott anyag és 9, illetve r9, vagy 49 sr. oldószer van. 4. A hőmérsék mérésére Celsius szerinti beosztású hőmérőt használunk. 5. Gőzfürdő az élénk forrásban lévő víz közelítőleg roo 0 hőmérsékletű gőzével végzendő melegítést jelenti. ;2, ;,~,,z ;;~ i i~ ~' ~!;ti '* " Y! *;;; 'i '.,j;;; 6. Physikai állandók meghatározása. a) Sűrűség. A III. kiadású magyar gyógyszerkönyvben szereplő fajsúly" elnevezés helyett, amely a r5 hőmérsékletű folyadék és vele egyenlő térfogatú 5 hőmérsékletű víz súlyának viszonyát jelentette, a IV. kiadású magyar gyógyszerkönyv - a borok és a borpárladék kivételével - a sűrűség" elnevezést használja, amelyen légüres térben mért 20 hőmérsékletű folyadék és vele egyenlő térfogatú 4 hőmérsékletű víz súlyának viszonyát értjük. A folyadékok sűrűségének meghatározására pontos térfogatu üvegdugós, könnyű kis mérőlombikot használunk (r. sz. rajz). E mérölombik nyakának belső átmérője mm. legyen. A lombikba, ha benne annyi 20 hőmérsékletű víz van, hogy a vízmeniscus legalja a körkörös jel síkjáig ér, levegőben rézsúllyal mérve pontosan gr. víz férjen. A tiszta, száraz lombik súlyát az analytikai mérlegen egyszersmindenkorra I mgr.-nyi pontossággal megállapítjuk. A sűrűség meghatározása végett megtöltjük a lombikot közelitőleg jeléig a kérdéses folyadékkal. A lombikot 20 hőmérsékletű ('/s nagyságban). vízfürdőbe merítjük, majd ro perc multán a folyadékhoz annyit. sz. rajz. pótlunk vagy veszünk el belőle, hogy a folyadék-meniscus legalsó pontja éppen a körkörös jel síkjába essék. A lombikot a vízfürdőből kiemelve, lágy ruhával

8 I6 megtörölgetjük és súlyát I mgr.-nyi pontossággal megállapítjuk. Ha a lombikba folyadék sűrűségét férő folyadék grammokban mért súlyát ro-el osztjuk, az illető határoztuk meg 20 -on a gyakorlatnak megfelelő pontossággal és pedig 4 hőmérsékletű vízre és légüres térre vonatkoztatva. b) Olvadáspont. Az olvadáspont meghatározására 0 3 mm. falvastagságú, 5 mm. belső átmérőjű és 25 cm. hosszúságú olvasztócsövet használunk. Ebbe az olvasztócsőbe a megvizsgálandó kristályos készítményből gr.-nyit szórunk, azután az olvasztócső alját a Bunsen-lámpás vagy szeszlámpás igen kis lángjával nagyon óvatosan addig melegítjük, míg az anyag éppen megolvadt. Az olvasztócsövet most vízszintesen tartva tengelye körül forgatjuk, hogy a kristályosan megszilárduló anyag az olvasztócső alsó végét lehetőleg egyenletesen r-2 cm.-nyi magasságban bevonja. Az olvasztócsövet ezután néhány percre hideg vízbe állítjuk. Az olvadáspont meghatározására való készülék (2. sz. rajz) körülbelül roo kcm. befogadó képességű Kjeldahl-lombikjába annyi tömény kénsavat öntünk, hogy az a lombik nyakának feléig érjen. E készülék belső edényébe sülyesztjük azután a leírt módon előkészített olvasztócsövet és a 250 -ig mutató hőmérőt, majd szabad lánggal a kénsav hőmérsékletét lassankint addig fokozzuk, míg az olvasztócső alsó részét bevonó hártyavékonyságú kristálykéreg leolvadása éppen megindul és az olvasztócső legalján folyadék kezd összegyülemleni. Az ilyenkor észlelt hőfok a vizsgált anyag olvadáspontja. Némelyik anyag az olvasztócső imént leírt előkészítése alkalmával még a vízzel hűtés után is néha folyós marad, mint pl. a phenylsalicylat, thymol, azophensalicylat stb. Ilyenkor a kristályosodás megindítására kopogtatással az olvasztócső falán tapadó kristálykákból néhányat a folyadékba juttatunk, illetőleg parányi eredeti anyagot szórunk abba. A phenylaethylbarbitursav a kihűlés után üvegszerűen vonja be az olvasztócső falát, de ha az olvasztócsőbe néhány szemecske szilárd anyagot szórunk és az olvasztócsövet a fürdőben lassankint melegítjük, a phenylaethylbarbitursav 90 -on előbb olvadni kezd, azután megszilárdul, majd kristályossá válik, úgy hogy a valódi olvadáspont meghatározásának mi sem áll útjában. ( /, nagyságban). 2. sz. rajz. A chloralhydrat megvizsgálása végett abból kb. o r gr.-nyit teszünk az ülvasztócsőbe és a megolvasztott chloralhydratot forrásig hevítjük ; továbbiakban a leírt módon járunk el. i / A gyógyszerkönyv határértékei : Acetanilidum rr3-r4 Methylsulfonalum.... Acid. benzoicum synth.. r2r-r22 Naphtalinum.... carbolicum cryst N ap h to l um.... diaethylbarbituric... I89-90 phenylaethylbarbituricum.. ". Acid. salicylicum.... Aethylium aminobenzoicum.... Carbamidum bromaethylaceticum Phenacetinum.... Phenochinolinum methylcarbonicum.... Phenyldimethylpyrazolonum Phenyldimethylpyrazolonum amidodimethylicum... Phenyldimethylpyrazolonum IIl-II rr8-rr9 Carbamidum bromisova- salicylicum lerianicum.... Phenylum salicylicum Chloralum hydratum.... Pyrogallolum Coffeinum.... Resorcinum... IIO-lII 0 Ephedrinum hydrochlor.. Santoninum Guajacolum carbonicum Mentholum Thymolum Urethanum e) Forráspont. A forráspont meghatározására vékony falú, 2 mm. belső átmérőjű és 25 cm. hosszúságú jénai üvegből készült forralócsövet használunk (3. sz. rajz). Ebbe a forralócsőbe a megvizsgálandó folyadékból 4-5 kcm.-nyit töltünk, majd apróra tört horzsakőből kb gr.-nyit szórunk; a szemecskék átmérője mintegy I mm. legyen. A forralócsőbe most a szükséghez képest vagy a 00 "-os vagy a 250 "-os hőmérőt állítjuk; célszerű a hőmérő gombjára igen vékony ezüst lemezből készült, oldalt nyitott csövecskét illeszteni olyformán, hogy a forralócsőbe állított hőmérő gombja közvetlenül ne érjen a forralócső aljához. A forralócsövet most állványba fogva kis lángon addig hevítjük, míg a folyadék hevesen nem forr és gőzének kiáramlása a forralócsőből meg nem indul. Ekkor a hőfokot leolvasva, a forráspont meghatározását befejeztük. Ha nagyon alacsony forráspontú folyadékot vizsgálunk (aether, széndisulfid, chloroform stb.) a lámpás kürtőjét kis darabka vasdróthálóval befödjük. Az így megállapított forráspontot az észlelőhely tengerszín feletti magasságának megfelelően a következő javítószámokkal helyesbítjük: ('/s nagyságban) 3. sz. rajz. 2

9 8 Magasság Javítószám om -06 IOO " +o 0 I 300 " +04 " Magasság 600 m 700 " goo " 900 " Javítószám +r40 +r go o go!ooo +2 go 500 +r! 0 IIOO +3 Ha tizedfoknyi pontosságú forráspontmeghatározást kell végeznünk, mint az aether vagy chloroform vizsgálatakor, úgy a 00 "-os hőmérő alkalmazásával az imént leírt módon a forráspont meghatározását elvégezvén, a talált értéket normális barometer állásra vonatkoztatjuk. Evégből desztillált vízzel ugyanezen készülékben forráspontmeghatározást végzünk és aszerint amint a víz forráspontját rno 0 -nál valamivel magasabbnak vagy alacsonyabbnak találjuk, ezt a különbséget a megvizsgált aether vagy chloroform észlelt forráspontjából levonjuk vagy hozzáadjuk. A gyógyszerkönyv határértékei : Aether aceticus.. ad narcosim depuratus... Alcohol absolutus.. Amylium nitrosum Chloroform. ad narcosim oc Chloroform. ad. usum ext Kreosotum Methylium salicylicum Paraldehydum Zsiradékok, viaszfélék és hozzájuk hasonló állományú anyagok vizsgálata. A. Sűrűség meghatározása. a) Zsíros olajok és a paraffin-olaj sűrűségének meghatározására a 6. pontban leírt sűrűség-mérő lombikot használjuk. A gyógyszerkönyv határértékei az Olea pinguia" fejezetben találhatók. b) Kenőcs-állományú anyagok sűrűségének meghatározására kis orvosságos palackot (20 gr.-os üveget) használunk, amelynek száját símára csiszoltuk. Miután az üres és száraz palack súlyát egyszersmindenkorra o or gr.-nyi pontossággal megállapítottuk, megtöltjük szobahőmérsékletű vízzel úgy, hogy a víz tükre és a palack karimájának csiszolt felülete pontosan egy szintben legyenek. Végül a vízzel telt palack súlyát megállapítjuk, hogy a beléje férő víz súlyát megtudjuk. A tökéletesen kiszárított palackot azután színig megtöltjük a megolvasztott vizsgálandó anyaggal. A palackot Y4 óra hosszat hűlni hagyjuk, miközben időnként a palack nyakát lánggal kissé felmelegítjük és a lehűlő anyag összehúzódása folytán keletkezett hiányt a megolvasztott anyaggal pótoljuk. A palackot most 20 hőmérsékletű vízbe állítjuk és nyakába még annyit csepegtetünk a folyós megvizsgálandó anyagból, hogy a palack tökéletes lehűlése után is csordultig telve legyen. Fél óra (sertészsír esetén egy óra) múltán az anyag feleslegét eltávolítjuk olyformán, hogy simítócsont élével a palack karimáján végig húzunk. Ezután a telt palackot a fürdőből kivesszük, gondosan szárazra töröljük és súlyát 0 0 gr.-nyi pontossággal megállapítjuk. A sűrűség kiszámítása végett a palackba férő anyag súlyát osztjuk a palackba férő víz súlyával. Ha a talált érték harmadik tizedesét 2-vel megnagyobbítjuk a 4 hőmérsékű vízre vonatkozó sűrűséget kapjuk. ' A gyógyszerkönyv határértékei : Adeps lanae.... Adeps suillus Unguentum simplex.. Vaselinum album cholesterinatum... " fiavum... " g65-o g70 og65-og70 og75-08go g8o c) Viasz- vagy faggyúállományú anyagok sűrűségének megállapítása végett belőlük kb. I kcm.-es kockát kimetszünk és e kocka lapjait meleg késsel kisimítiuk. Azután higított szeszt és vizet olyan arányban elegyítünk, hogy a kocka ha a r~ája tapadó levegőbuborékokat eltávolítjuk, a 20 hőmérsékletű szeszes folyadékban éppen lebegjen; végül meghatározzuk a szeszes folyadék sűrűségét 20 -on a sűrűségmérő-lombikkal. A talált érték a megvizsgált anyag sűrűsége. A gyógyszerkönyv határértékei: Butyrum Cacao " Cera alba o flava.... " 096o Ceresinum.... o ggo Sebum ovile , ~ Kristályosodáspont és olvadáspont meghatározása. A megolvasztott es papiroson megszűrt anyagból kissé bővebb kérnlőcsőbe kb. 5 kcm.-nyit öntünk..z:ásr~szt egy 200 kcm.-es hengerpoharat háromnegyedrésznyire vízzel megtöltünk es a vizet kb. 5 -kal magasabb hőmérsékre melegítjük, mint a vizsgálandó anyag várható kristályosodáspontja. A kémlőcsőben foglalt anyagot kis lángon tökéletesen megolvasztjuk és a kérnlőcsövet a hengerpohár meleg vizébe sűlyesztjük. A kérnlőcsőbe.. ~ost kissé felmeleg~tett hőmérőt állítunk és ezzel kevergetve gondosan megfigyeljuk, hogy a lassankent lehűlő folyadék mikor törik meg éppen: az észlelt hőmérsék a ~ris~ál!os~dáspont. Azután a hőmérővel való kevergetést folytatva, a hengerpohar vizet kis lánggal addig melegítjük, míg a kérnlőcsőben foglalt lassanként felmelegedő zavaros folyadék éppen újból átlátszóvá nem vált; az ilyenkor észlelt hőmérsék az olvadáspont. 9 2*

10 20 A gyógyszerkönyv határértékei: Kp. Op.. Adeps lanae Adeps suillus Cera alba fiava Ceresinum Cetaceum Sebum övile Stearinum Unguentum simplex Vaselinum album cholesterinatum flavum C. Savszám meghatározása. A vizsgálandó olajból vagy zsírból 50 kcm.-es üvegdugós palackba 5 60 gr.-ot mérünk és hozzá kb. ro kcm. semlegesített legtöményebb szeszt öntünk, továbbá o gr. phenolphtaleint szórunk. A palackba most rázogatás közben finom mérőcsőből annyi 0 normal lúgot csepegtetünk, míg a szeszes folyadék éppen maradandóan rózsaszínű iesz. Az elhasznált mérőoldat kcm.-einek száma a savszám. Ha szobahőmérsékleten nem folyós anyagot (sertészsír, faggyú, kakaóvaj, fehér és sárga vaselin) vizsgálunk, a palackot meleg vízbe állítjuk, hogy a vizsgálandó anyag megolvadjon. A gyapjúzsír, fehér és sárga viasz, cetaceum vagy cholesterines vaselin savszámának meghatározását az észterszám meghatározásával kapcsolatosan végezzük. D. Észterszám meghatározása. A megvizsgálandó anyagból roo kcm.-es lombikba 2 80 gr.-ot mérünk és reá ro kcm. tisztított propylalkoholt öntünk, majd a lombikot gőzfürdőn addig melegítjük, míg a vizsgálandó anyag tökéletesen feloldódott. A folyadékba most o gr. phenolphtaleint szórunk és a o 5 normal propylalkoholos kálilúggal e-pontjáig feltöltött csapos pipettából annyit csepegtetünk a még meleg folyadékba, míg az maradandóan rózsaszínt öltött. Az elhasznált mérőoldat kcm.-einek száma ro-el szorozva a savszámot jelenti. A lombikba ezután folytatólagosan még annyit csurgatunk a pipettában maradt propylalkoholos kálilúgból, míg abból összesen 20 kcm. jutott a lombikba. Visszahelyezve a lombikot a gőzfürdőre, azt még fél óra hosszat melegítjük; a lombikot e művelet alatt hengerpohárkával födve tartjuk. Végül a folyadékba újból o gr. phenolphtaleint szórunk és a lúg fölöslegét - 30 kcm.-es mérőcsövet használva - o 5 normál sósavval visszamérjük. Ha e művelet közben a folyadék kocsonyásan megmered, enyhe melegítéssel ismét folyékonnyá tesszük. Az elfogyott o 5 normál sósav mennyiségét a 20 kcm.-ból levonva és a maradékot ro-el szorozva, a szappanszámot határoztuk meg. A szappanszámból a savszámot levonva, a megvizsgált anyag észterszámához jutunk. Pl. ha a viasz vizsgálatakor első ízben r 9 kcm. propylalkoholos káli-lúg fogyott, úgy e viasz savszáma 9. Ha pedig viszszaméréskor a o 5 normál sósavból ro 8 kcm fogyott, a megvizsgált viasz szappanszáma 92 (20,0-ro,8 = 9,2 és 9,2 x ro = 92).. Vizsgálatunk eredménye tehát: szappanszám 92 savszám.. észterszám.. 9 '.,, 73 A gyógyszerkönyv határértékei : Savszám Észterszám Adeps lanae Cera alba flava Cetaceum Vaselinum cholesterinatum. o o-o l l-2 Az aetherikus olajokra vonatkozó határértékek az Olea aetherea" fejezetben találhatók. E. Jodbromszám meghatározása. A megvizsgálandó anyagból l5okcm.-es jól záró üvegdugós palackba annyit mérünk, amennyit a megfelelő cikkely megszab; az anyag leméréséhez célszerűen gyüszűnagyságú üvegedénykéket használunk. A palackba ro kcm. tisztított széntetrachloridot öntünk, majd az anyag oldódása után (amit szükséghez képest enyhe melegítéssel elősegítünk) 50 kcm. o l normal kaliumbroma,t:-oldatot és l gr. durva porrá dörzsölt kaliumbromidot, végül pedig ro kcm. hígított sósav.:i! teszünk és a palackot dugó)ával azonnal elzárjuk. A palack tartalmát több ízben hevesen összerázzuk, majd a palackot késedelem nélkül sötétre tesszük. Az összerázást a várakozási idő első öt percében néhányszor ismételjük. Jodbromszám meghatározásában különösen arra kell ügyelni, hogy a bromozás folyamán nappali világosság a palackot lehetőleg ne érje. A megsavanyítástól számított fél óra multán a palackba l gr. kaliumjodidot szórunk és a zárt palack tartalmát ismételten hevesen összerázzuk. Végül a folyadékba rázogatás közben lassanként annyi 0 normal natriumthiosulfat-oldatot csurgatunk, illetőleg csepegtetünk, míg e mérőoldat utolsó cseppje a színes kétrétegű folyadékot éppen elszíntelenítette. J elzőül keményítőoldatot csak akkor használunk, ha nem nappal titrálunk vagy ha a végreakciót nem figyelhetjük meg különben kellő élesen. Ha például mandulaolajból OJ2l gr.-ot mértünk le és jodbromszámmeghatározást végezve a visszamérésre 25 9 kcm. 0 normal natriumthiosulfat kellett, akkor a vizsgált olaj 24 kcm. ( =24 ) 0 norma! oldatnak megfelelő mennyiségű bromot kötött meg. A jod milligrammegyenértéksúlyának tizedrészét, vagyis gr.-ot, a bromozásra elhasznált 0 norma! oldat kcm.-einek számával szorozva a megkötött brom mennyiségét kapjuk egyenérték-mennyiségű jodban kifejezve: x 24 = gr. Ha tehát OJ2l gr. mandulaolaj gr. joddal egyenértékű mennyiségű bromotkötöttmeg, akkor az loo súlyrész olajra számítva: 2I

11 22 roo x 0 306o7 : 0"32I = 95 3 súlyrész jodnak felel meg; ennélfogva a vizsgált olaj jodbromszáma A gyógyszerkönyv határértékei. A zsíros olajok és illó olajok jodbromszámára vonatkozó határértékek a megfelelő általános fejezetekben vannak összefoglalva; az ott nem szereplő hivatalos gyógyszerek jodbromszámának határértékei~ Adeps lanae... suillus Butyrum Cacao.... Cetaceum, legfeljebb.... Paraffinum liquidum, legfeljebb.. Sebum ovik Vaselinum album " " cholesterinatum.. flavum 8. Drogok vizsgálata l I A beszerzett virágos, úgyszinte felaprított drogokat, továbbá a magvakat és gyümöksöket szitáld ki gondosan a V. sz. szitán. Ha pedig a drogot magad gyűjtötted, illetőleg azt egészében szerezted be, akkor a kitisztítást a fölaprított és szárított droggal végezd. A készletben tartott növényi drogokat szitáld ki évenként legalább egyszer, hogy azokat a netalán beléjük került portól megtisztítsd. Ne mulaszd el hamumeghatározással ellenőrizni, hogy a kiszitált drog hamuszáma megfelel-e a gyógyszerkönyv határszámainak. a) Mikroskopos vizsgálat. Mikroskopos mérések mértéke r p (mikron)='' r 000 mm.-rel. A szemlencsemikrométer beosztásának absolut értékét a mikrométer tárgylemez segélyével minden nagyításra vonatkozólag külön-külön a következő módon határozzuk meg: A mikrométer tárgylemezre / 00 mm.-re beosztott mérték van bemaratva. A szemlencsemikrométer skáláján pedig minden miliméter még ro részre van felosztva. Lecsavarván a szemlencserendszer felső lencséjét, helyezzük el a szemlencsemikrométert a rendszer középmagasságában álló diaphragmáján beosztásával (o betűjelével) fölfelé és csavarjuk újra vissza helyére a felső szemlencsét. Ha rosszul helyeztük el a szemlencsemikrométert, vagyis ha a diaphragma, amire azt helyeztük, nem épen a szemlencserendszer focusában állott, a beosztást homályosan vagy egyáltalán nem látjuk; míg ha jól helyezzük el, akkor a beosztás élesen látható. Most a tárgyüvegmikrométert a tárgyasztalra téve nézzük meg, hogy a szemlencsemikrométer hány beosztása fel el meg a tárgylemezmikrométer bizonyos számú beosztásának? Mondjuk, hogy a szemlencsemikrométer l l beosztása a mikrométer tárgyüvegnek épen 20 beosztásával egyenlő. Tehát a szemlencsemikrométer egy beosztása egyenlő 200 : l l p-nal, mert a mikrométer tárgyüvegen r mm. roo részre van beosztva s így egy beosztás egyenlő 0 0 mm.-rel, azaz ro mikronnal, tehát 20 beosztás egyenlő 200 mikronnal. Most kiszámítjuk, hogy a szemlencsemikrométer egy beosztásának hány mikron az értéke. A fenti példában, ha l I beosztásnak 200 mikron felel meg, az a kérdés, egy beosztás hány mikronnal egyenlő : 200 : II = I 8 l 8 mikron. Most a mikrométer tárgylemezt félretesszük és a készítményt a tárgyasztalra helyezzük s megmérjük, hogy a vizsgált tárgy mérete a szemlencsemikrométer hány beosztásának felel meg s azt megszorozzuk annak mikronokban kiszámított értékével, ez esetben 8 8 mikronnal. Lupeval történő vizsgálatokban ötszörös nagyítású lupe értendő, illetőleg használandó. A drogok mikroskopos vizsgálatában említett glycerines és chloralhydratos készítményt úgy csináljuk, hogy a drogokból készült finom metszetet vagy a drogok finom porát glycerines készítmény esetén a tárgylemezre cseppentett glycerinbe helyezzük; a chloralhydratos készítményt pedig előbb 5-ro percre 3 rész chloralhydrat és l rész víz oldatába tesszük derítés céljából s csak azután helyezzük a tárgylemezre cseppentett glycerinbe s fedőlemezzel lefedve vizsgáljuk. Ha a sejttartalmat akarjuk vizsgálni, a glycerines készítményt, - ha a szövetek struktúráját vizsgáljuk, a chloralhydratos készítményt használjuk. b) Hamumeghatározás. A drogok elhamvasztása után megmaradó hamu mennyiségét a következőképen állapítjuk meg. A nem poralakú drogot (virág, levél, kéreg, gyökér, stb.) előbb durva porrá törjük, azután mész fölött egy napig szárítjuk, végül a hamumeghatározás előtt finom porrá dörzsöljük. Vékonyfalú, kb. 5 kcm. befogadó képességű kvarc (vitreosil) tégelybe r gr. tisztított homokot szórunk. A homokot tartalmazó tégelybe ro csepp füstölgő salétromsavat teszünk, a homokot óvatos] hevítéssel megszárítjuk és a drótháromszögbe illesztett tégelyt Bunsen-lámpás lángjával 5 percen át izzítjuk. A homokot tartalmazó forró tégelyt vastagabb fémlapra állítjuk, majd súlyát annak tökéletes kihűlése után, tehát 0 perc mulva állapítjuk meg és pedig l mgr.-nyi pontossággal Az égetett mész fölött szárított és kézi mérlegen lemért drogból most o 5 gr.-ot hintünk a tégelybe és legömbölyített végű vékony üvegbottal a homokkal jól összekeverjük. A tégely súlyát pontosan meghatározva, megtudjuk az elhamvasztandó drog-por mennyiségét. A drótháromszögbe visszahelyezett tégelyt előbb enyhén hevítjük, míg a tégelytartalomnak lánggal égése megszűnt, azután a tégelyt a kürtővel felszerelt Bunsen-lámpás lángjával hevítve, a hőmérsékletet izzásig fokozzuk és a tégelyt ezen a hőmérsékcn tartjuk, míg a kezdetben fekete szenes tömeg elhalványul és a homok eredeti szürkés színe tér vissza. A láng eltávolítása és 5 percnyi várakozás után a már csak langyos meleg tégely tartalmát az üvegbottal felkeverjük, majd a botot ro csepp füstölgő salétromsavval leöblítjük, hogy a reátapadó por is a tégelybe jusson. A salétromsav elűzése után a tégelyt még 5 percen át élénken izzítjuk. Befejezésül a kihűlt tégely súlyát l mgr.-nyi pontossággal megállapítjuk, amiből a százalékos hamutartalmat - a hamuszámot - kiszámítjuk. A homokot ismételten használni nem szabad. Abban az esetben, ha a hamumeghatározás másképen vagy kevesebb anyaggal végzendő, azt az illető cikkelyben leírva találjuk. 23

12 24 Hamu Bulbus Scillae sicc. 2-3 % Cort. Aurantii dulc. 3-4 Chinae succirubrae l-2 Cinnamomi Cassiae 2-3 Condurango IO Frangulae 3-5 Punicae granati IO-2 Farina Placentae Lini 5-7 Sinapis Flos Caryophylli Chamomillae Croci, stigm. Malvae A gyógyszerkönyv határértékei : 4-6 " 4-5 " " 0-2 Sambuci Tiliae Verbasci Folium Althaeae... n-3 Belladonnae " Digitalis " Hyoscyami.... " Malvae.... " Menthae pip..... " Salviae.... " Sennae. " Stramonii.... " Trifolii fibrini.... " Uvae Ursi " Fructus Anisi stellati.... vulgaris.... " " " " " " Capsici Cardamomi.... Carvi... Colocynthidis Coriandri Foeniculi.... Galla Herba Absinthii II " 4-6 " II " 8-9 " 4-6 " 7-9 " 2-3 " 2-3 " 5-7 " 6-8 " 4-5 " lo 4-6 " 6-8 " l " Hamu Herba Adonidis vern ~ Centaurii " Chenopodii..... l 3-l 5 " " " " Equiseti arv. 6-8 Galeopsidis grand.ifi. 5-7 Herniariae. 6-8 Leonuri lanati... l0-5 " Lobeliae " Marrubii... 0-!2 Thymi " Lichen islandicus l-2 Nux moschata. l-2 Radix Althaeae Angelicae Gentianae Hydrastis canad... Ipecacuanhae.... Jalapae.... Liquiritiae... Ononidis.... Ratanhiae... " Saponariae... " " " " " " " Senegae.... Taraxaci Valerianae... Rhizoma Calami.... Filicis maris.... " Graminis.... " Iridis.... " Rhei. " Zedoariae Zingiberis Secale cornutum Semen Lini Sinapjs Strychni Tuber Salep " 5-7 " 3-4 " 3-5 " 2-3 " 3-5 " 3-4 " 3-5 " l " 2-3 " 5-7 " 6-8 " 3-5 " 2-4 " 2-4 " 2-3 " 7-2 " 3-5 " 2-3 " 2-3 " 3-4 " 4-5 " l-2 l-2 A porított drog hamuja l /o-kal nagyobb lehet, mint a nem porítotté. Aloe... legf. Aroylum... legf. Benzoe... legf. Cantharis... legf. Dextrin... legf. Euphorbium... legf. Extr.Liquir. ven. sicc. legf. Gummi ammoniacum legf. Gummi arabicum... legf. Jalapae resina... legf. Kamala... legf. Manna... legf. Mastix res..... legf. Opium... legf. Pepsin... legf. Podophyllin... legf. Tragacantha... legf. 2 0% (csak Y4 gr. hamvasztandó el.) 0 5" 0 5" TO" l'o 6 0" TO 3 0" 3 0 (csak Y4 gr. hamvasztandó el.) O"l /TO" l'o 0 5 (0 5 gr. homok nélkül hamvasztandó el.) TO 0 5 (0 25 gr. hamvasztandó el.) 0 5" }'O" 9. A gyógyszerek készítésére vonatkozó szabályok. a) Cseppek számlálására az 902. évben Bruxellesben megtartott nemzetközi értekezlet határozatának megfelelően olyan cseppszámlálót használunk, melyből szobahőmérsékleten desztillált vízből öt centigramm (0 05 gr.) súlyú cseppek esnek; 20 ilyen cseppnek súlya tehát egy gramm (r o gr.) legyen. b) Az áztatás hőmérséklete 20-25, a pállításé e) A drogok és készítmények felaprításának illetőleg porításának mértékéül a következő rostákat és szitákat alkalmazzuk : I. számú rosta fonalközeinek átmérője 6 mm II. " " " " 4 III. " 2 " " IV. szita " " " 075 (durva por.) v. " " " " 0 30 (középfinom por.) " VI. " " " 0 5 " (finom por.) " " " " Az előirásokban foglalt drogok és készítmények neve után zárójelbe tett római szám a felaprítás, illetőleg a porítás mértékét jelöli. d) A gyógyszerek sterilezését (a bennük élő csírák elpusztítását) a bakteriológiai technika szabályai szerint tiszta munkaköpenyben, gondosan megmosott kézzel, kifogástalanul tiszta eszközökkel, könnyen tisztítható munkaasztalon végezzük. A különféle gyógyszeralakok sterilezésekor az anyag természetéhez mérten a következő utasításokat vegyük figyelembe. "

13 26 A desztillált vizet az Aqua bisdestillata sterilisata'' cikkelyben leírt módon sterilezzük. Olyan vizes oldatot vagy suspensiót, mely a roo 0 hőmérsékletet változás nélkül tűri, fél órán át 00 hőmérsékletű áramló vízgőzben (gőzfazékban) sterilezzük. Az előírt fél óra a vízgőznek erős kiáramlásától számít. A roo 0 hőmérsékleten változást szenvedő oldatot, emulsiót vagy suspensiót megszakításokkal sterilezzük. (Tyndallozás.) E végből a folyadékot tartalmazó palackot dugójával elzárva és pergamenpapirossal lekötve 3 egymásután következő napon percig on, a közbeeső időkben pedig hőmérsékleten tartjuk. Minden oldatot a sterilezés előtt papiroson gondosan szűrjünk ineg. Glycerint, folyékony paraffint, vaselint, olajokat és zsiradékokat stb. sterilezés végett a kiadáshoz használt üvegdugós üvegben 2 óra hosszat 20 hőmérsékleten tartjuk (szárító szekrényben). Minden ilyen gyógyszert tartalmazó üveg dugóját pergamenpapirossal kötjük le. Ha akár az üveg elzárása akár annak pergamenpapírossal való lekötése a sterilezés után történik, a dugókat és a pergamenpapírost a leírt módon előzőleg sterilezzük. Sterilezett gyógyszert tartalmazó edényt sterilezve" jelzéssel látjuk el. A különböző gyógyszer-alakok ismertető leírását a részletes részben (VIII. f.) találod. 27 A poralakú gyógyszereket (pl. bolus) az alábbi pontban leírt módon r6o 0 hőmérsékleten sterilezzük. Az olyan poralakú gyógyszert, mely a 60 -ra való hevítést változás nélkül nem tűri, szesszel gondosan átnedvesítjük és Yz óra hosszat 60 -ot meg nem haladó hőmérsékleten szárítjuk. Ilyen esetben a kiszolgáltatáshoz használt üveget dugójával együtt szintén sterilezzük. Emulzióknak, úgyszintén glycerinnel, olajjal vagy folyékony paraffinnel készült suspensióknak, valamint kenőcsöknek, továbbá olyan gyógyszereknek, amelyeken a leírt módok egyike sem alkalmazható, közelítő sterilitását úgy érjük el, hogy az egyes alkotórészeket természetükhöz mérten a már leírtak figyelembevételével külön-külön sterilezzük, azután steril edényekben és steril eszközök- kel elkészítve steril üvegekbe töltjük. (Aszeptikus gyógyszerkészítés.) A steril vagy a közelítőleg steril gyógyszerek készítéséhez és kiadásához szükséges eszközöket és készülékeket, továbbá edényeket szintén a bakteriológiai technika szabályai szerint sterilezzük. És pedig : az üveg-, porcellán- és fémtárgyakat vagy a szárító szekrényben 2 óra hosszat r60 hőmérsékleten hevítjük, vagy pedig Yz óra hosszat 00 -os áramló vízgőzben tartjuk ; parafa- és kaucsukdugókat, pergamenpapírost vagy r5 percig vízben főzzük, vagy Yz óráig roo 0 -os áramló vízgőzben tartjuk. Az olyan eszközt vagy készüléket, melyek az előző pontokban leírt módon nem sterilezhetők, először szesszel, majd aetherrel megnedvesített steril gyapotpamattal gondosan megtöröljük. Sterilezett porokat és kenőcsállományú gyógyszereket szélesszájú üvegdugós üvegben, a folyékony steril- vagy aszeptikus módon készült gyógyszereket pedig üvegdugós palackokban vagy teljesen ép parafa- illetőleg vörös kaucsukdugóval ellátott palackokban adjuk ki.

14 . FEJEZET. BRÜSSZELI II. NEMZETKOZI ÉRTEKEZLET HATÁROZATAI (BRUXELLES 929. AUG. 20.), MELYEKHEZ MAGYARORSZÁG IS HOZZÁJÁRULT 930. OKT. 4-én. r. Nem kell fenntartani az 906. évi Egyezménynek a porításra és a gyűj- ~;!!~ tésre vonatkozó rendelkezéseit, mert a hatóanyag meghatározás módszere lehetővé teszi a drogok és készítményeik hatásának pontos értékelését és mivel azok hatóanyagtartalma előiratott. 2. A festvények maceratio avagy percolatio segítségével, vagy bizonyos esetekben meghatározott hatóanyagtartalmú hivatalos kivonat oldása útján készítendők. 3. Erős hatású drogok azon festvényei, melyeknek hatóanyagtartalma nincs előirva, ro súlyszázalékosak legyenek. 4. Erős hatású drogok azon festvényei, melyeknek hatóanyagtartalma előiratott, szükség szerint megfelelő fokú szesszel a kívánt hatásértéküre hígítandók. 5. Erős hatású drogok folyékony kivonatait, melyeknek hatóanyagtartalma nincs előírva, úgy kell készíteni hogy a folyékony kivonat egy súlyrésze a drog egy súlyrészének feleljen meg. 6. Erős hatású drogok azon folyékony kivonatait, melyeknek hatóanyagtartalma előiratott, szükség szerint megfelelő sűrűségű szesszel e hatásértékre kell hígítani. 7. Erős hatású gyógyszernek nem lehet gyógyborformát adni. 8. A következő táblázatban felsorolt gyógyszeranyagok arra szolgálnak, hogy re!~~t~; a szerződő kormányok mindegyike által közzétett Gyógyszerkönyvben a táblágy 6 bizony gysze zatban használt latin elnevezésükkel címszavakul szerepeljenek és megfeleljenek vonatkoz az itt megadott előírásoknak. (Az eredetitől eltérőleg betürendben sorakozó vezérnevek, melyekhez készítményeik csatlakoznak, dűlt betűkkel vannak nyomtatva.) A gyógyszer neve: Acidum hydrocyanicum dilutum Aconitum N apellus. L. Aconiti tuber Elöírás (P. I.) : 2 % hydrogencyanidot tartalmaz. Száraz gumó.

15 30 Aconiti pulvis Extractum Aconiti Syrupus Aconiti Tinctura Aconiti Aqua Amygdalae amarae Aqua Laurocerasi Atropa Belladonna L. Belladonnae folium Belladonnae folii pulvis Extractum Belladonnae (Extractum Belladonnae siccum Ph. Hung. IV.) Syrupus Belladonnae Tinctura Belladonnae (Tinctura Belladonnae Ph. Hung. IV.) Unguentum Belladonnae Cannabis sativa L. var. indica Lamk. Cannabis indicae herba Összes alkaloida-tartalma o 5% legyen. Esetleg rizskeményítővel gyengíthető ilyen hatásértéküvé. Összes alkaloida-tartalma l % legyen. 5% aconitum-festvényt tartalmazzon. Összes alkaloida-tartalma o 0025% legyen. 70 térf. %-os szesszel készüljön. Összes alkaloidatartalma o 05% legyen. Szabad és kötött hydrogencyanid-tartalma együttvéve o l % legyen. Szabad és kötött hydrogencyanid-tartalma együttvéve 0 % legyen. Száraz levél. E pornak összes alkaloida-tartalma legalább 0 3% legyen (ideiglenes tartalom-megállapítás). Ha erősebb volna, úgy rizskeményítőpor hozzákeverésével az alkaloidatartalom a megszabottra csökkentendő. 70 térf. %-os szesszel készült, chlorophylltól mentes kivonat. A híg kivonat bepárologtatása 50 -ot meg nem haladó hőmérsékleten történjék. Összes alkaloida-tartalma legalább 3% legyen. (Ideiglenes tartalom-megállapítás.) Ez a szirup 5 % Belladonna-festvénnyel készüljön. 70 térf. %-os szesszel készüljön. Összes alkaloida-tartalma legalább 0 03 % legyen. (Ideiglenes tartalom megállapítás.) Ez a kenőcs 0% Belladonna-kivonatot tartalmazzon. Keletindiában termesztett magvas növény gyantájától meg nem fosztott virágzó termőcsúcsai. Extractum Cannabis indicae (Extractum Cannabis indicae c. dextrino exsiccatum Ph. Hung. III.) Tinctura Cannabis indicae (nem azonos a Ph. Hung. III. azonos nevű készítményével.) Claviceps purpurea Tul. Secale cornuturn Extractum Secalis cornuti aquosum. (Extractum Secalis cornuti spissum. Extractum Secalis cornuti siccum Ph. Hung. IV.) Extractum Secalis cornuti fluidum rno %-ra készüljön. (Extractum Secalis cornutifluidum Ph. Hung. IV.) Extractum Secalis cornuti fluidum acidum Cúcaini hydrochloridum Colchicum autumnale L. Colchici semen Colchici pulvis 90 térf. %-os szesszel készüljön. 90 térf. %-os szesszel 0%-ra készüljön. Épségben megőrzött idei anyarozs. 60 térf. %-os szesszel tisztított vizes kivonat. loo %-ra készüljön. Kristályvíztől mentes legyen. Száraz mag. E pornak colchicin-tartalma 0 4%-os legyen. Ha erősebb volna, úgy rizskeményítőpor hozzákeverésével colchicintartalma a megszabottra csökkentendő. Extractum Colchici E kivonat colchicin-tartalma 2 % legyen. Tinctura Colchici 70 térf. % szesszel készüljön. Colchicin-tartalma 0 04 % legyen. Digitalis purpurea L. Digitalis folium hőmérsékleten szárított levél. Digitalis pulvis Tinctura Digitalis 70 térf. %-os szesszel 0%-ra készüljön. (Tinctura Digitalis Ph. Hung. IV.) Syrupus Digitalis Hydrastis canadensis L. Hydrastis rhizoma Hydrastis pulvis Extractum Hydrastis fluidum (Extracturn Hydrastis fluidum Ph. Hung. III.) 5 % digitalis-festvénnyel készüljön. A száraz gyökértörzs járulékos gyökereivel együtt. Hydrastin-tartalma legalább 2 % legyen. 2 % hydrastint tartalmazzon. 3

16 ~2 J Tinctura Hydrastis Hyoscyamus niger L. Hyoscyami folium Extractum Hyoscyami (Extractum Hyoscyami siccum Ph. Hung. IV.) Tinctura Hyoscyami Lobelia inflata L. Lobeliae herba Tinctura Lobeliae (Tinctura Lobeliae Ph. Hung. IV.) Lytta vesicatoria Fabr. Epicauta Gorhami. Mars. és más hólyaghuzó bogarak Cantharidis pulvis Tinctura Cantharidis Natrii arsenas Opium Opii pulvis 60 térf. %-os szesszel készüljön. Hydrastintartalma legalább 0 2 % legyen. Száraz levél. 70 térf. %-os szesszel készült, chlorophylltól mentes kivonat. A híg kivonat bepárologtatása 50 -ot meg nem haladó hőmérsékleten történjék. 70 térf. %-os szesszel IO%-ra készüljön. Szárított virágzó növény. 70 térf. %-os szesszel rn%-ra készüljön. E pornak cantharidin-tartalma legalább o 6 % legyen. 70 térf. %-os szesszel készüljön. Cantharidin-tartalma 0 06 % legyen. A kristályos só anhydroarsensav (As ) tartalma % legyen. A Papaver somnif erum L. termésfalának beszáradt tejnedve. Ennek a 60 hőmérsékleten szárított pornak kristályvíztől mentes morphin-tartalma rn% legyen. Ha erősebb volna, úgy rizskeményítőpor vagy tejcukor hozzákeverésével morphin-tartalma a megszabottra csökkentendő. Pulvis Opii et Ipecacuanhae com- Ez a por rn% opiumport és rn% Ipecacupositus. (Pulvis Doveri Ph. Hung. anha-port tartalmaz. IV.) Extractum Opii aquosum. Kristályvíztől mentes morphin-tartalma 20% legyen. A kivonat vízzel készüljön. Tinctura Opii 70 térf. %-os szesszel készült festvény. Kristályvíztől mentes morphin-tartalma I % legyen. Tinctura Opii benzoica E festvénynek kristályvíztől mentes morphintartalma 0 05 % legyen. Tinctura Opii crocata seu E festvénynek kristályvíztől mentes morphin- Laudanum Sydenhami. (Tinctura Opii crocata Ph. Hung. III.) Syrupus Opii Syrupus Opii dilutus seu syrupus diacodii Solutio arsenicalis Fowleri Solutio Jodi spirituosa (Tinctura Jodi III Ph. H.) Solutio Nitroglycerini spirituosa Solutio Phenoli. (Aqua carbolisata Pharm. Hung. III.) Strychnos nux vomica L. Strychni semen Strychni pulvis Extractum Strychni (Extractum Strychni siccum Ph. Hung. IV.) Tinctura Strychni Strophantus gratus Franch. Strophantus hispidus D. C. Strophantus Kombe Oliv. Tinctura Strophanti Tinctura Strophanti grati Syrupus Chlorali hydrati Syrupus Codeini Syrupus ferrosi jodidi concentratus (Syrupus Ferri jodati Ph. Hung. IV.) Syrupus.f errosi jodidi dilutus Syrupus Hydrargyri jodidi cum Kalio jodido. Syrupus Morphini Unguentum Hydrargyri Urginea Scilla Steinh. :a tartalma I % legyen. 33 Kristályvíztől mentes morphin-tartalma 0 05% legyen. Kristályvíztől mentes morphin-tartalma o or% legyen. Semleges oldat, melynek anhydroarsenessav (As ) tartalma I% legyen. 6 5% jódot, 2 5% kaliumjodidot és 9I% 90 térf. %-os szeszt tartalmazzon. (Kaliumjodid helyett 2 5% natriumjodid is vehető). Glycerinnitrat-tartalma I súly % legyen. Phenol-tartalma 2% legyen. Száraz mag. E por összes alkaloida-tartalma 2 5% legyen. 70 térf. %-os szesszel készüljön. A zsirmentes kivonat összes alkaloida-tartalma 6 % legyen. 70 térf. %-os szesszel készüljön. Összes alkaloida-tartalma 0 25 legyen. A Strophantus hispidus vagy Strophantus Kombe zsírtalanított magjából 70 térf. %-os szesszel rn%-ra készüljön. Ez a festvény a Strophantus gratus magvából készül úgy, mint az előző. Chloralhydrat-tartalma 5% legyen. 0 2% codeint bázis vagy só formájában tartalmazzon. Ferrojodid-tartalma 5% legyen. Ferrojodid-tartalma 0 5% legyen. 0 05% mercurijodidot és 2 5% kaliumjodidot tartalmazzon. Sósavas morphin-tartalma 0 05% legyen. Fémhigany-tartalma 30% legyen. 3