Feketeribizli. Áfonya: a szépséges kékség. Az északi országok bogyói. G y ü m ö. s ö k

Átírás

1 19 G y ü m ö l c s ö k Feketeribizli A feketeribizli is bokron terem. A levele, szára és a gyümölcse is édeskés illatot bocsát ki, amit már néhány levél leszakítása után érezhetünk. A gyümölcsét nem frissen esszük és ha beleharapunk nagyon fanyar és kiszárítja a szánkat. Fôzve viszont sok sütemény kitûnô hozzávalója és likôrnek sem utolsó! Áfonya: a szépséges kékség A vadonban a feketeáfonya egy hegyekben, erdôkben és közepes magasságú területeken élô cserjén nô. De az áfonyát termesztik is. Az amerikai áfonya az Európában is termesztett fajta, kétszer-háromszor akkora, mint a vadon élô társa. Júniustól lehet szedni az áfonyát Németország, Franciaország, Belgium és Portugália Caranulo és Agueda tartományainak hegyvidékein, csakúgy, mint az északi országokban. Az áfonyaszedés igencsak fárasztó munka, mivel szinte a földrôl kell a gyümölcsöt szedni. Az összes bogyó közül az áfonya a legkevésbé savas. Ez teszi alkalmassá lekvárok, sütemények és áfonya lé készítésére. Mindenre lehet használni, még köhögéscsillapítót is készítenek belôle. És aranyos kék bajszot hagy azon, aki egyszerre túl sokat eszik belôle. Az északi országok bogyói Az északi országokban a nyári napok elég hosszúak. Az Északi Sark közelében a nap le se megy egész nyáron. Sok cserje és bokor nô ezekben a régiókban, és a bogyóik egész nyáron érnek. Több mint húsz fajta található meg itt. Nônek erdôkben, lápokon, sziklákon. Valamennyi nagyon ízletes és tele van vitaminnal. Ilyenek például a vörösáfonya, a kékáfonya, a törpemálna. A törpemálna már egészen északon, Lappföldön terem. Ezeket a bogyókat mind felhasználják lekvárok és gyümölcskocsonya készítéséhez, valamint a tejtermékeik ízesítésére is. Néhányat közülük, például a törpemálnát, csak az elsô fagyok után szedik le. A hideg ugyanis enyhíti savanyú ízüket. Másokat, például a berkenyét meg kell fôzni fogyasztás elôtt. A bogyós gyümölcsök nagyon fontos szerepet játszanak Finnország és Svédország konyhájában. Bár ez nem számít igazán hagyományos mezôgazdasági munkának hagyományos gyümölcsszedésnek annál inkább! évente mintegy tonna bogyós gyümölcsöt szednek le Finnországban. Még erjesztett italok készítésére is használják ôket. A borókabogyó az egyetlen fán növô bogyó, amit megeszünk. Apró bogyó, amit a téli fagyok után takarítunk be. Leginkább egy erôs holland ital készítéséhez használják.

2 20 G y ü m ö l c s ö k Citrusfélék Narancs, mandarin, grapefruit... A citrusfélék gusztusos húsú, finom levû gyümölcsök. Tele vannak C-vitaminnal és még a héjukat is meg lehet enni cukrozva. Micsoda rendkívüli gyümölcscsalád! Gyümölcsök meleg éghajlatról A citrusfélék közepes méretû fákon nônek. Ezek fejlôdéséhez magas hômérsékletre és sok napfényre van szükség. Európában leginkább Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Görögországban találkozhatunk ilyen fákkal. Gyümölcsük lédús húsból és vékony bôrbôl áll. A mûtrágyák, új növényvédelmi módszerek, de mindenekelôtt az öntözés elterjedésének köszönhetôen a citrusfélék terméshozama az utóbbi években jelentôsen megnôtt. Egy hektár* narancsliget egy évben akár tonna termést is hozhat. Narancsliget Nagy gyümölcscsalád A citrusféléknek igen sok fajtája van, mint a narancs, a citrom, a grapefruit, a mandarin és így tovább. A narancs A narancs eredetileg Közép-Ázsiából származik, az arabok hozták be az Ibériai-félszigetre (Spanyolország és Portugália). A narancsot fogyaszthatjuk frissen, vagy a levét kifacsarva gyümölcsléként is. Az elsô Európában termesztett narancsok október közepén jelennek meg a boltok polcain, és a termelés folyamatos egészen júniusig. Az év hátralévô részében a narancsot a délebbi országokból importáljuk. Az egyik legfinomabb fajta az ún. köldökös narancs. Ennek a nem túl gyakori fajtának a belsejében egy kisebb narancs fejlôdik ki. Ez jól látható a narancson kívülrôl is, és innen kapta a köldökös elnevezést is. A narancs héját is meg lehet enni, kandírozva. Ehhez a héjat cukorszirupban lassan meg kell fôzni. Sok régióban használják ezt a kiegészítôt karácsonyi süteményekhez. Mindezeken túl a szárított narancsvirágot is fel lehet használni ízletes gyógytea készítéséhez. Az ágakon hagyott narancsvirágok pedig esküvôi csokrok kedvelt alkotórészei.

3 21 G y ü m ö l c s ö k A citrom A citrom leginkább levérôl ismert, amit használnak fôzéshez, sütéshez, de mindenek elôtt szomjoltó italok készítésére is. Citromot gyakran szolgálnak fel halételek mellé, ahol dekorációs szerepük mellett extra ízt is adnak az ételnek. A citromhéj olyan esszenciát* tartalmaz, amit kölni készítéséhez használnak. Ha kandírozott citromhéjat vásárolunk a fôzéshez, az nagy valószínûség szerint cédrát héja ezt a hatalmas citromfélét ugyanis kifejezetten a héja miatt termesztik. A grapefruit Megkülönböztetünk sárga, rózsaszín és piros grapefruitot attól függôen, hogy a gyümölcs húsa fehér, vagy rózsaszínû. A grapefruitot más gyümölcsökkel együtt eszük, vagy kifacsarjuk a levét.. Más kedvelt gyümölcsök A sevillai narancsot lekvárok, például az angol narancslekvár készítéséhez használják. A mandarin a legillatosabb citrusféle, a XIX. században került Európába Kínából. Ennek a héja is tartalmaz egy illatesszenciát*, ami széles körben használatos a parfümkészítéshez, ételízesítésben, a cukrászatban és gyógyászati szerek elôállításában. Az Észak-Olaszországban, fôleg Szicíliában termô bergamot fa gyümölcseit nem lehet megenni, de ebbôl állítják elô a bergamotolajt. Ezt sütemények és torták készítésénél használják. Hibrid gyümölcsök A citrusfélék családján belül a különbözô fajok könnyen keresztezôdhetnek egymással: az egyik faj virágpora rákerül egy másik faj bibéjére és a megporzás után máris egy új fajjal van dolgunk. A keresztezéssel* elôállított növényeket nevezzük hibrideknek. A magtalan mandarin, a clementine az egyik legjobb példa erre. A sevillai narancs és a mandarin házasságának eredményeként jött létre. A clementine kedvelt gyümölccsé vált, és a mandarineladások is megsínylették a megjelenését. Micsoda egy fa! A citromfa az egyetlen gyümölcsfa, amelyen egyszerre találhatóak meg a virágok, az éretlen és az érett gyümölcsök. Ez azonban csak akkor figyelhetô meg, ha rendes körülmények közt, meleg helyen tartják a növényt, azaz leginkább a mediterrán országokban. A citrusfélék virágai rendkívül illatosak. Egy séta a narancsligetben az orrunknak is kellemes élményt nyújt. Clementine virágja Citromfák Spanyolország évente 5 millió tonna citrusfélét termel.

4 22 G y ü m ö l c s ö k Narancsot termesztek Célestino Recatala Rico Spanyolországban narancsot termeszt. A munkájáról mesél. - Célestino, mesélj magadról és a munkádról. Spanyol gazda vagyok. Valencia tartományban termesztek citrusféléket. 36 éves vagyok, nôs, két lányom van, hat és tíz évesek. - Mit termesztesz? Többfajta mandarint és narancsot termesztek: marisolt, orovalt, a clemenule-t és navelt, évszaktól függôen. A különbözô fajtákat különbözô idôpontokban kell betakarítani szeptembertôl júniusig. Faurában élünk, ez egy 2000 lakosú falu. A régiónk a citrusfélék termesztésére specializálódott. Akkor kezdett érdekelni a gazdálkodás, amikor 17 évesen befejeztem a középiskolát. Mielôtt dolgozni kezdtem volna, gazdaképzésen vettem részt. - Hogy néz ki a gazdaságod? A gazdaság 14 hektár*. A bátyáim társtulajdonosok, de dolgozni egyedül én dolgozom a gazdaságban. Egész évben három embert alkalmazok, akik segítenek a munkákban. A gazdaság sok kisebb, elszórtan elhelyezkedô földdarabból áll, ez a mediterrán gazdaságok jellegzetessége. A darabok kicsik, és távol vannak egymástól, ez megnehezíti a munkát és megemeli a költségeket is. Teraszos gyümölcsös - Mibôl áll a munkád? Januárban, és februárban megmetsszük a fákat. Utána mûtrágyát szórok ki a földekre. Március és augusztus között ellenôrzöm a fákat, és a kártevôk ellen kezelem ôket, mint más gazdaságok is. A betakarítás szeptemberben kezdôdik. Felénk a legnagyobb gond a szárazság. Ezért a narancsligetekben mindenfelé csepegtetô öntözôrendszereket látni. Ezek kilyuggatott csövek, amelyek a vizet pontosan a fák tövéhez vezetik. Ez nagyon gazdaságos öntözôrendszer, a mediterrán területekre igen jellemzô.

5 23 G y ü m ö l c s ö k Mással is foglalkozol? Én vagyok az elnöke a Spanyolországi Citrustermesztôk Szövetségének, az Intercitrusnak, és az alelnöke a Valenciai Gazdaszövetségnek. Ez betekintést ad a környék és az ország termelésébe is. Csepegtetô öntözés Eladásra szánt narancsokat csomagolnak Minden munkát kézzel végzünk, hiszen lehetetlen is lenne a sok kis területet gépesíteni. Emiatt a munkánk költségei igen magasak. Az Európai Unión kívüli, kisebb költségekkel dolgozó citrustermelô országokkal szembeni verseny pedig igen kemény. Gyümölcsszedés

6 24 Z ö l d s é g e k Zöldségek: az ehetô részek listája A zöldségek napi étrendünk alapvetô összetevôi, frissen tartósítva és fagyasztva is. Tekintsétek át Európa kertjeit és állítsatok össze egy listát a kedvenc zöldségeitekbôl. Itt van néhány kategória, amelyekbe ehetô részeik alapján besorolhatjuk a zöldségeket: - gyökérzöldségek: répa, zeller, cékla stb. - leveles zöldségek: káposzta, spenót, saláta stb. - húsos zöldségek: paradicsom, bab, uborka, tök, görögdinnye stb. - virágos zöldségek: karfiol, articsóka stb. - hagymás zöldségek: vöröshagyma, fokhagyma, gyöngyhagyma stb. És eszünk még: - rügyeket: kelbimbó - hajtásokat: spárga - gumókat: burgonya - magokat: lencse, csicseriborsó

7 25 Z ö l d s é g e k Meghatározás A zöldségek leveles növények. A különbözô növényeknek különbözô részeit fogyasztjuk. Néhánynak rövid a kifejlôdési ideje, a reteknek egy hónap, a salátának 2 hónap, a krumplinak pedig 6 hónap. Mások évelôk, mint az articsóka és a spárga ezek évekig élnek. A zöldségeket frissen, vagy különbözô módszerekkel tartósítva fogyasztjuk. Minden zöldség ki van téve az idôjárás viszontagságainak, s ez lényegesen befolyásolhatja eladási árukat is. Zöldségtermesztés A magok vagy hagymák elültetése után a termesztônek ki kell ültetnie a palántákat, amint elég erôsek lesznek. Ez a munka azt jelenti, hogy a kertész a cserépbôl óvatosan eltávolítja a növényt, és kiülteti. A cukkíni és az uborka élete cserepekben kezdôdik, míg a salátapalántáké egy földlabdában. Ezeket a növényeket azzal a földlabdával együtt ültetik ki, amelyben a gyökereik fejlôdnek. Ahogy a növény növekszik, a termesztô öntözi, kapálja, trágyázza*, hogy a növény folyamatosan fejlôdjön. A kártevôk és betegségek ellen is kezelnie kell. Téli zöldségek Néhány zöldség jól tûri a hideget. A póréhagyma jó példa erre. Még tavasszal üvegházakba ültetik el, késôbb pedig kiültetik a növényeket. A répával ellentétben a póréhagymát nem befolyásolja a talaj keménysége. A póréhagyma a termesztôk jó barátja, hiszen az egész telet képes átvészelni. Ez azt jelenti, hogy mindig friss marad. Csak egy bökkenô van: ha a föld megfagy, nem lehet kihúzni. Emiatt a póréhagyma ritkább a boltokban, ezért az ára is magasabb. Melyik évszakban milyen zöldségeket tudtok megvásárolni a piacon? Gyûjtsetek információt, és állítsatok össze egy téli és egy nyári menüt az osztálytársaitokkal! Tanácsok kezdô kertészeknek Hogy biztosan kikeljenek a magok, egy éjszakára áztassátok be ôket. Ez a technika különösen a babnál és borsónál hasznos. A petrezselyem lusta növény 4-6 hétig is eltart, míg kikel. Mindig öntözzétek a földeket, és takarjátok le ôket zsákkal. Ez benntartja a nedvességet és segíti a csírázást. Póréhagymaföld

8 26 Z ö l d s é g e k A paradicsom A paradicsom eredetileg a meleg éghajlatú országokból származik, de ma már egész Európában termesztik üvegházakban. A paradicsom sokoldalúan használható fel, rengeteg receptben megtalálhatjuk. Bemutatás A paradicsom eredetileg Mexikóból származik, és több más növényhez hasonlóan az elsô felfedezôk hozták át Európába. A burgonyafélék családjába tartozik. Ez elsôre talán egy kicsit furcsán hangzik, de ha összehasonlítjátok a leveleiket, vagy még inkább a virágukat, akkor már kétségtelenül felismerhetitek a közös családi jegyeket. Több mint 1700 paradicsomfaj ismert, de ezek nem mind termesztett fajok. A paradicsom az egyik legtöbb helyen termesztett zöldség a világon. Paradicsom termesztés A paradicsom az egyetlen zöldség, amit az Európai Unió valamennyi országában termesztenek. A legnagyobb paradicsomtermesztô Olaszország, utána Spanyolország, Görögország és Portugália következik. A paradicsomot szabadföldön és üvegházakban is termesztik: - A szósz, paradicsompüré és sûrített paradicsom alapanyagául szolgáló növényt szabadföldön termesztik, és speciális betakarítógépekkel szedik le a termést. - Az üvegházakban termesztik a friss fogyasztásra szánt paradicsomot. Ezzel sokkal óvatosabban kell bánni, és persze kézzel szedik. Dél-Európa egyes területein az étkezési paradicsomot is szabadföldön termesztik. Karóra felkúszó paradicsom Szabadföldi paradicsomültetvény

9 27 Z ö l d s é g e k Alak és szín A paradicsomra általában úgy gondolunk, mint gömbölyû zöldségre. De vannak hosszúkásabb és vaskosabb, húsosabb fajták is, mint például a lucullus paradicsom. Van még ezen kívül a cseresznyeparadicsom, ami alig nagyobb, mint a meggy, és körteparadicsom, ami miniatûr körtére hasonlít. A paradicsomoknak sok napfényre van szükségük, hogy szép piros színük legyen. Még ha le is szedsz egy sárga paradicsomot, az tovább érik és pirosodik. Minden kertész tudja, hogy ha leszedi az utolsó paradicsomokat ôsszel és kiteszi az ablakba, nemsokára megpirosodnak. Vetés és kiültetés Paradicsompalánták A zöldségkertészek vethetik a paradicsomot meleg földbe kinn, vagy kis cserepekbe üvegházakban. Néhány nap múlva kikelnek a magok Aztán a növényeket ki kell ültetni: a kis növénykéket óvatosan kiemelik a cserepekbôl, és elpalántálják ôket a földeken vagy az üvegházakban. A növénynek így már nagyobb helye van a fejlôdésre. Az üvegházakban nevelt paradicsomok növekedését úgy segítik, hogy egy karót raknak melléjük. A termesztôk gondosan eltávolítják a feltûnôen agresszívan növekvô növényeket, amelyek a leveleik alól újabb indákat növesztenek. Mindenféle alak és méret A paradicsom nyári növény, nagyon étvágygerjesztô, mind frissen, mind salátákban, mind készételekben. Spanyolországban a paradicsom a gazpacho, egy frissítô hideg paradicsomleves nélkülözhetetlen hozzávalója. Hogy a paradicsomokat télen is élvezhessük, meghámozzák és konzervbe teszik ôket püré, vagy sûrítmény formájában. Paradicsomszószt is készítenek belôle, ami az olasz specialitások alapanyaga. A paradicsomot meg lehet szárítani a napon vagy tartósítani olívaolajban. Paradicsom és mozarella pesto szósszal Itt egy tökéletes nyári recept négy fô részére. Hozzávalók: 4 szép, érett paradicsom, 30 dkg mozarella sajt, bazsalikomlevél, egy gerezd fokhagyma, 5 dkg fenyômag, 3 dkg parmezán sajt, 4 evôkanál olívaolaj, valamint só és bors. Szeleteljük fel a paradicsomot, a mozarellát vágjuk fel vékonyra. Tegyük két rétegben egy tálba. A pesto szószhoz aprítsuk fel a bazsalikomot a fenyômaggal és a fokhagymával, majd alaposan keverjük össze az olajjal, a reszelt parmezán sajttal, a sóval és a borssal egy tálban. Ezután öntsük a szószt a paradicsomra és a sajtra. Jó étvágyat!

10 28 Z ö l d s é g e k Saláta A saláta lehet zöld, vörös, édes, keserû, foltos, és így tovább. De nem számít, melyiket választjuk, a saláta levelei mindig frissek és ropogósak. Nagy család Mintegy 1600 salátafajta létezik. Ez egy nagy család, amit három fô csoportra oszthatunk: - tépôsaláták, - fejes saláták, - leveles saláták. Egy réges-régi történet A több mint 4000 éves egyiptomi hieroglifák tanúsága szerint a saláta a mediterrán országokból származik. A saláta gyakori szereplôje a nagy flamand festômûvészek csendéleteinek is. De a ma fogyasztott salátafajták legtöbbjét a XIX. században nemesítették ki kertészek, akik a növényeiket ízük, alakjuk és színük alapján termesztették. Ma már mindenhol lehet salátát kapni. Ez a növény bejárta az egész világot az Európából Amerikába és Ausztráliába vándorlók tömegeivel. A legismertebbek A tépôsaláták a fehér, gumiszerû anyagról ismerhetôk fel, amit a leveleik levágásakor eresztenek magukból. A tépôsaláták legismertebb változatai a Batávia saláta, a római saláta, a tölgylevelû saláta, a Lollo Rossa, és sok más is. A fejet képzô vagy fejes saláták a legnagyobb kategória. Néhány jól ismert fajta, például a fodroslevelû saláta, a széleslevelû cikória, a vöröslevelû radicchio és más salátafajták, mint az endívia, más néven cikória, ami télen, sötétben nô. A leveles salátáknak is több tucat különbözô fajtája van. A legjobban ismert a galambbegy, de mindnek megvannak a különleges ismertetôjegyeik, sajátos levélcsokruk, vagy többé-kevésbé puha szöveteik. Tépôsaláta Széleslevelû cikória Cikória Galambbegy saláta

11 29 Z ö l d s é g e k A magtól a növényig A saláta egynyári növény. Rövid életciklusa van, ami a magok elvetésével kezdôdik. Néhány nap múlva megjelenik a palánta. A saláta nagyon gyorsan gyökeret ereszt. Ezután elkezd formálódni a saláta szíve. Ettôl kezdve a salátát körülbelül 45 napig hagyjuk növekedni, hogy ínycsiklandozó salátafej legyen belôle. Télen ez a folyamat hónapokig is eltart. Ez alatt az idô alatt folyamatosan kell ellenôrizni a növényeket. A kertésznek biztosítania kell, hogy a tövek elegendô vízhez jussanak a zavartalan fejlôdés érdekében. Amikor a saláta szíve kifejlôdött, a kertész felszedi és eladja a növényeket A kezdô kertészek, akik salátát termesztenek a kertjükben, néhány növényt meghagynak, hogy felmagozzon, így termelik meg a vetômagot a következô évre. Lefedve, vagy kint a szabadban A salátát könnyû szabadföldön termeszteni. A kertész folyamatosan öntözi és trágyázza* növényeit, és rendszeresen ellenôrzi a kórokozómentességét. Szem elôtt tartja a következô problémákat is: - Van olyan gomba, amely megtámadja a fiatal növénykéket a csírázást követô néhány napon belül, és tönkreteszi a veteményt. - Ha a salátát túllocsolják, szürke rothadás indul meg, ami elpusztítja a növény szívét. - Esô után giliszták és csigák tucatjai jelennek meg. - Egyes levéltetûfajok a saláták levelén, mások a gyökér közelében, a száron élôsködnek. A télen termesztett salátákat védett helyen, legtöbbször alig, vagy egyáltalán nem fûtött fóliasátrakban nevelik. A kertész legkényesebb feladata, hogy biztosítsa a fóliákban a páratartalom megfelelô szintjét a túl magas páratartalom ugyanis a gombás fertôzések melegágya lehet. A kertészek igyekeznek olyan fajtákat választani, amik nem igényelnek túl sok meleget, vagy fényt. Szabadföldi salátatermesztés Fogyasztásra készen Hogy a salátát minél kelendôbbé tegyék, a zöldségesek elôre elkészítve, frissen tartó csomagolásban, megmosva és felaprítva adják el. A vásárlónak mindössze annyit kell tennie, hogy kinyitja a zacskót és ízesíti a tartalmát. Iható saláta? A cikória egyik fajtáját a gyökeréért termesztik. Arra használják, hogy a kávéhoz hasonló forró italt állítsanak elô belôle. Régen valódi kávépótlékként használták a kávé igazi luxuscikknek számított. Saláta, ami a sötétben nô A witloof cikória úgy néz ki, mint egy nagy sárga-fehér sarjú. A fejessaláták közé tartozik, és két szakaszban fejlôdik. - A magokat tavasszal vetik el, mint az átlagos salátáknál. A nyár folyamán is hasonlóan fejlôdik, és tartalékokat halmoz fel a gyökerében. Ôsszel a leveleket leszedik. A bimbó, ami majd fejlôdni fog, ezek alatt a levelek alatt van elrejtve. - A witloof cikória fejlôdésének második szakasza tökéletes sötétségben kezdôdik. A gyökereket nedves homokkal teli zsákokba, vagy csak vízbe rakják. Néhány héten belül a hajtás megnô a gyökérben elraktározott tápanyagoknak köszönhetôen. A levelek fehérek maradnak, mivel nem érte ôket fény. Spanyolország az Európai Unió legnagyobb salátatermelô országa, megelôzi Olaszországot és Franciaországot. A spanyolok az elsôk a salátafogyasztásban is: egy átlagos spanyol kb. 20 kiló salátát eszik meg, míg a franciák csak 7,5 kg-ot. A salátatermesztés egész évben folyik, de novembertôl áprilisig holtszezon van. A gazdák kevesebbet termesztenek nyáron, mivel tudják, hogy a hobbikertészek is ilyenkor termesztenek salátát a saját kertjeikben családi fogyasztásra.

12 30 V i r á g t e s r m e z t é s Virágok A virágok felvidítják életünket, otthonunkban és a szabadban is. Különbözô szaporítási módszerek Hagymás növények A hagymás növények speciálisan tavaszi növények. Ilyen a tulipán, a nárcisz, vagy a krókusz. A hagymás növények a föld alatti hagymájukban raktároznak el tápanyagokat évrôl évre. Átalusszák a telet és utána tavasszal kivirágoznak. Amikor elvirágoznak és a leveleik is elszáradnak, kiszedik és megszárítják a hagymáikat. (Egyes zöldségek, például a vöröshagyma és fokhagyma hagymáját meg is esszük.) A nárcisz gumós növény Magról szaporodó növények A magról szaporodó virágok nyári virágok. Mihelyt a talaj eléggé felmelegedett, azonnal elvetik ôket. Az ôszirózsa, a szalmavirág és a cinnia csak néhány a sok közül. A magról szaporodó növények egynyáriak. Nyáron virágoznak, ôsszel elszáradnak. De mielôtt teljesen elpusztulnának, magvakat termelnek, amik a következô tavasszal újra kikelnek majd. Minél kisebb a mag, annál finomabb földbe és annál sekélyebbre kell vetni azt. A termesztôk különleges gépek segítségével vetik a magokat dobozokba és tápkockákba. Néhány nap vagy a lustábbak esetében néhány hét múlva kiválogatják a kikelt növénykéket, és csak a legjobbakat hagyják meg. Ezek a hajtások nemsokára akkorára nônek, hogy ki lehet ôket ültetni, azaz palántálni az állandó helyükre a kertbe vagy a virágföldre. (Az uborka és a paradicsom is magról szaporított növény.) Dugványozás Egy egész növényt lehet létrehozni egy levél-, vagy szárdarabka felhasználásával! Sok növény tud így fejlôdni. Ezt hívják dugványozásnak. Megfelelô nedvességtartalmú és hômérsékletû talajba helyezve a dugvány hamar hajtásokat növeszt, amikbôl az új növény lesz. Szárdugványról szaporítják a muskátlit és a rózsaféléket; a begóniát és a Saint Pauliát levelek dugványozásával. A dugványozás egyszerû szaporítási módszer. Az új növény, ami tökéletes mása az eredeti növénynek, néhány hónapon belül kifejlôdik. A hollandok a világ vezetô tulipántermelôi. Ha rengeteg különbözô színû, alakú és méretû hagymás növényt szeretnétek látni, látogassatok el májusban a hollandiai Keukenhof parkba. Ez a virágpark ebben az idôszakban világméretû turistalátványosságnak számít.

13 31 V i r á g t e s r m e z t é s Virágtermesztés Ismert példák Hollandia mintaországnak számít a kertészet szempontjából. A hollandok már több mint két évszázada foglalkoznak dísznövénytermesztéssel. És mióta felépült az elsô üvegházuk a XIX. század végén, a termelés csak fokozódott. Ma a világ vezetô hagymásnövény-termelôjének számítanak. A tulipán is ebbe a kategóriába tartozik. Olaszország és Spanyolország a vágott virág termesztésében áll az élen. Egy másik jelentôs kertészeti hagyományokkal rendelkezô ország Nagy-Britannia, ahol Kent, Hampshire és West Sussex tartományok járnak élen ebben az ágazatban. Kentben amit ma csak Anglia kertjeként emlegetnek egyébként holland bevándorlók honosították meg a hagymás növények termesztését. Tulipántermesztés Hollandiában Vágott virágok a csokrokba Egyes kertészek a csokrokhoz való virágok termesztésére specializálódtak. A virágboltban, vagy a virágárusnál kapható virágok nagy részben a kertész saját üvegházában termettek, a sokféle színû rózsák csakúgy, mint az illatos liliomok, és így tovább. Sok Európában termesztett vágott virágot a hollandiai Alsmeer aukción adnak el. Naponta virág kerül itt kalapács alá. Cserepes növények - Virágok A kankalin, ciklámen, hanga (vagy erika) és begónia a cserépben nevelt virágos növények ismert példái. Üvegházakban nevelik ôket. A száruk túl rövid ahhoz, hogy vágott virágként el lehessen adni ôket. Néhány virágos növény, mint az azálea például, kis cserjeként fejlôdik. - Leveles növények Ezeknek a növényeknek általában gyönyörû levélzetük van, ami állhat kicsi vagy hatalmas, ép vagy tagolt szélû, világoszöld vagy foltos levelekbôl, lehetnek egynyáriak vagy évelôek. A leveles növények legtöbbje nem hoz virágot. Sok ilyen növényt hoztak Európába a nagy felfedezések idôszakában. Gerberatermesztés Rózsatermesztôk Van olyan kertész, aki csak rózsákat termel, cserjék, bokrok vagy akár méteres kúszónövények formájában. Mások olyan rózsafajt termesztenek, amelyeket már évszázadok óta ismerünk. Errôl tanúskodnak a XVII. századi németalföldi mesterek festményei is. Ezek ôsi rózsáknak számítanak, illatuk miatt kedveljük ôket. De a rózsatermesztôk új, modern fajtákat is létrehoznak. Ehhez az egyik rózsafajta virágporával termékenyítik meg egy másik rózsa virágát. A megtermékenyülés után apró magok jönnek létre. Ezeket elvetik a következô tavasszal. Senki sem tudja, hogy fog kinézni az új növény. Lehet, hogy új szín, vagy új illat fog felbukkanni. Egy-egy új rózsafajta kineveléséhez tíz évre van szükség.

14 32 D í s z n ö v é n y e k Dísznövények Legyenek bár fák vagy bokrok, egynyáriak, vagy évelôk, virágosak vagy nem virágosak a dísznövények kellemesebbé teszik mindennapi életünket. Mi az a dísznövény? A dísznövényeket dekorációs céllal termesztik. Találkozhatunk velük házakban, kertekben és belvárosi parkokban is. Egyeseknek szép virágai vannak, mint a petúniának, a rózsának, a muskátlinak, vagy a gólyahírnek, mások szép színükkel vagy csodás illatukkal gyönyörködtetnek minket. Megint másoknak mutatós lombozata van, mint a bukszus, ami egész évben zöld, vagy a repkény, ami ôsszel százféle színben pompázik. Néhány dísznövénynek olyan speciális formája van, ami tökéletesen beleillik a parkok és kertek képébe. A ciprus például magas és sudár, a babérfát szép gömbölyûre lehet nyírni, a futórózsa magasra tud kúszni, a hanga pedig teljesen beteríti a talajt. Karácsonyfák A karácsonyfák termesztése eltart egy darabig, de a termesztônek biztosnak kell lennie, hogy a fái készen állnak az eladásra az ünnepekre. A karácsonyfákat faiskolákban ültetik és nevelik. Az elsô két évben még szigorúan figyelik ôket, mivel nagyon lassan nônek ennek a periódusnak a végére még csak 15 cm-esek. Ezután szétültetik ôket, de továbbra is a faiskolában maradnak. Két év múlva, amikor a fenyôk elérik a 4 éves kort, erdôkbe, vagy kifejezetten fatermelésre kijelölt területekre ültetik ki ôket. Itt szabadon növekedhetnek természetes igényeiknek megfelelôen, és mikor elérik a tíz éves kort, eladják ôket karácsonykor. Ekkorra már elérik a két méteres magasságot. Lucfenyô ültetvény Minôségi fák Két fafajt szoktak karácsonyfának eladni: az erdei fenyôt és a lucfenyôt. Minden eladott fának komoly minôségi követelményeknek kell megfelelnie. Például bokorszerûen sûrûnek kell lenniük, és nem hullajthatják le túl gyorsan a leveleiket. A faiskola dolgozói minden növényt kiirtanak a fa töve körül, hogy az alsó ágakon lévô tûlevelek is sûrûk, zöldek és szépek legyenek. A fákat csak eladás elôtt vágják ki, így a tûlevelek a lehetô leghosszabb ideig maradhatnak a fán. Az erdei fenyô általában kedveltebb, mint a lucfenyô, mivel ez utóbbi gyorsabban lehullajtja leveleit. Az erdei fenyô tûlevelei még akkor is az ágon maradnak, ha már teljesen elszáradtak. Az Európai Unió legnagyobb karácsonyfa-termesztôi az északi országok, amelyek a a fenyôk természetes élôhelyei.

15 33 D í s z n ö v é n y e k A leánder A leánder eredetileg a mediterrán országokból származik. Más országokban is megterem, ha elég meleg a nyár, de mindig cserepekben, és télen be kell vinni, mivel a fagy erôsen károsítja. A leánder ritka növény, mert egész nyáron virágzik. Lehetnek egyes vagy dupla, fehér, rózsaszín és piros virágai, amik igen sokáig virulnak. Új növényeket dugványozással hajtatunk; ekkor egy pár leveles kis hajtást helyezünk jó minôségû földbe. Ha a körülmények megfelelôek, egy-két hónapon belül gyökereket ereszt. Ekkor elérkezett az ideje, hogy az új növényt átültessük egy cserépbe, vagy ki a kertünkbe. Ezeket a növényeket elsôsorban a mediterrán országokban termesztik. Fontos! A leánder erôsen mérgezô növény, amit nem szabad összetéveszteni a testvérével, a babérfával, aminek a leveleit gyakran használjuk levesek és más ételek ízesítésére. Egy leánderlevél elfogyasztása komoly szívproblémákhoz vezethet. A leánder Gyerünk, kis kertészek! Nyár végén vágjatok le néhány hajtást a növényrôl. Vigyázzatok, hogy ne virágos hajtások legyenek, inkább a nyáron fejlôdött fiatal hajtások. Ez azért fontos, mert a virágos ágak nem fognak hajtást hozni. Ezután vágjátok le a két legalsó levelet, és az összes többi levél felét. Így megakadályozzátok a túlzott párolgást, és megóvjátok a hajtást a kiszáradástól. A dugványotok kész az ültetésre. Tegyétek a dugványt egy vizesüvegbe. Ügyeljetek rá, hogy az alsó vége mindig víz alatt legyen. Most rakjátok az üveget világos szobába, de vigyázzatok, hogy ne érje közvetlen napfény a növényt. Két hónapon belül megjelennek az elsô gyökerek. Ezután mindössze annyit kell tennetek, hogy a növényt elültetitek egy cserépbe vagy a kertben. A leánder

16 34 S z ô l é s t z e A szôlô asztali és borszôlôk A borászat már több mint ezer éves múltra tekint vissza. Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália mind bortermelô országok. Egy kúszónövény A szôlô kúszónövény. Nedves talajon terem. Vadon élô fajtái kevés gyümölcsöt, viszont sok hajtást és levelet növesztenek. Néhány még a Római Birodalom idejébôl ránk maradt dokumentumban ez áll: a szôlôskert tulajdonosa nem felelôs a szüretelôket ért sérülésekért. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehet szôlôszedés közben megsérülni. Akkoriban meg lehetett! Fákat használtak a szôlôtôkék megtámasztására, amikre a szüretelôknek fel kellett mászniuk, hogy elérjék a gyümölcsöt. A szôlô kúszónövény A termesztési technikák változása A korai szôlôtermesztôk igazi zsenik voltak. Olyan területekre ültették a növényeiket, amelyek sok napfénynek voltak kitéve, de a talaj száraz volt. Ilyen körülmények közt a növény sok gyümölcsöt hoz. Ha pedig metszik is, akkor még többet terem. Manapság a szôlôskertek nagy része olyan domboldalakon fekszik, amelyek folyamatosan ki vannak téve a napfénynek. Spanyolországban Rioja, Portugáliában Douro, Olaszországban Toszkana, Franciaországban Burgundia, Németországban a Rajna-völgye, Luxemburgban a Moselle-völgye, vagy Bécs környéke Ausztriában mind a szôlôtermesztéshez megfelelô talajtulajdonságokkal és napfénymennyiséggel rendelkezô terület. De ezek a környezeti viszonyok területenként jelentôsen eltérôek ennek megfelelôen a megtermelt borok is teljesen különbözôek. Ezért vannak annyira változatos boraink Európában. Szôlô a Rajna mentén.

17 35 S z ô l é s t z e Hidegérzékeny növény Mivel mediterrán területekrôl származik, a szôlô nem tûri jól a hideget. A görögök, krétaiak és egyiptomiak termesztették, és a rómaiak hozták vissza Európába hódításaik során. Néhány szôlôsben, mint például a francia Elzászban, vagy Luxemburgban és Németországban a szôlôk magasak. A földtôl akár egy méter magasra is felnyúlnak, ezért védettebbek a tavaszi fagyokkal szemben. A másik elônye ezeknek a növényeknek, hogy könnyebb leszüretelni a szôlôt, mivel nem kell olyan mélyre hajolni. Asztali szôlôk Így hívjuk azokat a szôlôket, amit megeszünk. Ezek a szôlôfajták, mint a chasselas vagy a muskotály vékony héjúak és nagyon édesek, ha megérnek. Az összes ilyen szôlôt Dél-Európában termesztik, azaz Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, és Franciaország déli részén. Magas szôlô Mazsola Borszôlôk A legtöbb termesztett szôlô nem alkalmas fogyasztásra. A bôrük túl vastag és aprók a magvaik. Amellett, hogy nem is túl jó ízûek, ezek a szôlôk tökéletesen megfelelôek borkészítésre. Az összes Európában termelt szôlônek 90 %át borkészítésre használják. A különbözô fajta szôlôket változatoknak nevezik. A legismertebb a cabernet és a merlot vörösborokhoz, valamint a chardonnay és a riesling fehérborokhoz. Ezek mind francia változatok. De más országoknak is megvannak a saját változataik: Spanyolországban a tepranillo, Olaszországban a Sanjovese, Németországban és Luxemburgban a rizling, Ausztriában a zöld veltelini, Görögországban a roditi és az agiorgitiko (szent György), Portugáliában az arinto és a touriga nacional. Amikor a szôlô megérik, meg lehet szárítani. A gyümölcsök szárítása kedvelt tartósítási módszer (lásd 10. oldal). A legjobb példa erre a sokféle görög mazsola, amit számtalan desszertben használnak. Ezeknek a szôlôfajoknak külön elônye, hogy nincs magjuk, ezért még inkább alkalmasak a fogyasztásra.

18 36 S z ô l é s t z e A szôlész a szôlôben A szôlô igényes növény. Sok napfényre, törôdésre és figyelemre van szüksége. Nézzük, mibôl is áll egy szôlész évi munkája. A szôlôtôke és a talaj kombinációi Valamikor szôlôt telepítettek mindenhol, ahol ehhez a talaj megfelelô volt. Apránként rájöttek arra, hogy bizonyos fajták bizonyos területeken jobb termést hoznak. Elkezdték keresni a legjobb talaj és szôlôfajta kombinációkat. Ma már szabályozva vannak ezek a párosítások, például: - vörösborhoz Spanyolországban legjobb grenache fajtát ültetni, míg Franciaországban, Burgundiában a pinot noir a legmegfelelôbb. - Fehérborhoz Luxemburgban, a Moselle folyó völgyében, a franciaországi Elzászban és a német Frankóniában rizlinget ültetnek, de például Burgundiában inkább chardonnayt használnak. Bordeaux területein a szôlészek a sziklás talajokon sauvignont ültetnek, míg Spanyolországban a malvasia, a verdejo vagy az albarino fajokra esküsznek. A szôlô telepítése A szôlô évelô növény. Ez azt jelenti, hogy akár évig, sôt néha még tovább is élhet. Az ültetés nagyon komoly munka: a soroknak párhuzamosnak kell lenniük, a növények közti távolságnak pedig egyformának minden sorban. Ezt a munkát egyébként verôfényes tavaszi napokon végzik. Spanyolországban, Olaszországban és Dél- Franciaországban a szôlôk szabadon bokrosodhatnak. Máshol viszont, ahol a tavaszi fagyok fenyegetnek, a tôkének magasra kell nôniük, ezért drót köré vezetik ôket karók segítségével. Ma ezt az eljárást alkalmazzák Dél-Franciaországban is, ahol ezzel könnyítik meg a szôlészek munkáját és a gépesítést. Három évig tart, míg az elsô fürtök megjelennek, de a szüretet csak négy év múlva lehet elkezdeni. Spanyol bokros szôlôtôkék Németországi magas szôlôk

19 37 S z ô l é s t z e A szôlô metszése Télen, amikor a levelek lehullottak a növényrôl, csak az ágak látszanak. Ez a metszés ideje. Metszôollók segítségével a szôlészek lemetszik a szükségtelen szôlôvesszôket*, hogy csak egy vagy két szem maradjon meg a vesszôkön. Ezek fognak jövôre teremni. A levelek gondozása Metszés után a szôlész elégeti a venyigét A szôlônek sok napfényre van szüksége, hogy a leveleiben cukrot termelhessen. Ez a cukor minden nap a szôlô nedveivel a bogyókba kerül, ahogy azok nônek. Ezért a szôlész mindent megtesz a szôlô leveleinek épségéért, és biztosítja, hogy a lehetô legtöbb napfényhez jussanak. A szôlész a szôlôt karó köré növeszti, így a levelek minél több napfényhez jutnak. Megvizsgálja a leveleket, hogy nem találja-e rajtuk betegség nyomát, amilyen pl. a peronoszpóra és az oidium, két agresszív gombafaj, amik ellen csak vegyszerekkel lehet védekezni. Érik a szôlô Ahogy a szôlô növekszik, megváltozik a színe és az állaga: elôször zöld és kemény, aztán puhul és sárga, fekete vagy lila lesz, fajtától függôen. A szôlô elôször savanyú, késôbb egyre édesebbé válik. A szôlész a szüret elôtt ellenôrzi a szôlô cukortartalmát. Szôlôszüret A szürethez sok ember kell. A szôlészek gyakran alkalmaznak napszámosokat ehhez a munkához. Néha szôlôszedô géppel végzik a munkát, de ehhez elég távol kell lenniük egymástól a soroknak, és a talaj sem lehet túl meredek. Gépek azonban nem mindig alkalmazhatók, mivel egyes boroknál a szôlôlé nem érintkezhet a levegôvel. Két fajta bort különböztetünk meg: a minôségi borok meghatározott területeken készülnek specifikus fajtákból, az asztali boroknál nincs ilyen kikötés.

20 38 S z ô l é s t z e Borászat A sötét és csendes pincék mélyén a szôlôlé borrá alakul. Vörös vagy fehér? A fehérborhoz használt szôlôfajok bôre és húsa világos színû. A bor is ezt a színt veszi fel. Alapjában véve fehér szôlôbôl fehérbor lesz. A vörösbornál ez már nem ilyen egyszerû. Sok szôlônek van ugyanis színes héja, de fehér húsa, mint például a pinot noirnak, vagy a gamaynak, amibôl fehér szôlôlé lesz. A szôlô héját ezért néhány napig a szôlôlében hagyják, amíg el nem színezi azt. Ha kevés a színezôanyag, vagy rövid ideig hagyjuk csak benne a héját, rosé bort kapunk. Néhány fajnak, mint például a grenachénak a héja és a húsa is színes. Az élesztô szerepe Mikroszkopikus penészgombákat használnak a szôlészek. Ezek felhasználva a szôlôlé cukortartalmát, osztódni kezdenek. Eközben csökkentik a cukortartalmat és alkoholt termelnek. Ezt a folyamatot nevezik alkoholos erjedésnek. Miközben a cukorból alkohol lesz, szén-dioxid képzôdik. Ha ezt a gázt nem vezetik el, a borospince veszélyessé válhat. A szôlôlevet medencékbe töltik a borrá alakuláshoz Munka a borospincében Borászatnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a szôlôlébôl bort készítenek. A bor nem szereti az alacsony, vagy magas hômérsékletet. Ezért folyik a borkészítés hûvös, sötét pincékben vagy raktárakban. Manapság már az erjedés* hômérsékletét légkondicionáló rendszereken keresztül szabályozzák. Sok munkát kell végezni a következô szüretig: ellenôrizni a bor érését, feltölteni a hordókat, palackozni a bort, és megtisztítani az eszközöket és a hordókat.