KEG Nyrt. Igazgatótanácsának éves jelentése. a Társaság évi üzleti tevékenységéről. (konszolidált, IFRS szerinti, auditált)

Átírás

1 KEG Nyrt. Igazgatótanácsának éves jelentése a Társaság évi üzleti tevékenységéről (konszolidált, IFRS szerinti, auditált) 1

2 a./ A KEG Nyrt bemutatása: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Társaság neve: KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Társaság rövidített cégneve: KEG Nyrt. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg A Társaság székhelye: 2545 Dunaalmás 0704/35. A Társaság alaptőkéje: Ft azaz Ötmilliárdkilencszáznyolcvanhatmillió-harmincötezer-kettőszáz forint. A Társaság alakulásának időpontja: A Társaság működése 1991-ig, a jogelőd Globimpex Kft. megalakulásáig vezethető vissza, amely október 18-án alakult KEG Közép-európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársasággá. A Társaság Nyilvánosan Működő Részvénytársasággá alakulására 2008 novemberében, részvényeinek tőzsdei bevezetésére május 22-én került sor. A KEG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdére db törzsrészvényét bevezette. A Társaság működésének időtartama: határozatlan A Társaság üzleti éve: a naptári évvel egyező, amely minden év január 1-től december 31-ig tart A Társaság fő tevékenységi köre: gázkereskedelem A Társaság Könyvvizsgálója: Gázelosztás- kereskedelem Duna Controll Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (2120 Dunakeszi, Bagoly u. 12., cégjegyzékszáma: , Kamarai nyilvántartási száma: A Társaság internet elérhetősége: A Társaság címe: kegrt@lpg.hu A Társaság központi elérhetősége: Telefon: 34/ Fax: 34/ b./ A KEG Nyrt tevékenységi körének bemutatása: A KEG Nyrt. fő profilját a cseppfolyós propán-bután gáz (angol rövidítéssel: LGP) forgalmazása képezi. Az importból, vagy a MOL Nyrt-től éves szerződés alapján nagykereskedelmi áron vásárolt LPG-t tárolja, palackozza, vagy tartályos formában a végfelhasználóknak kiszállítja. A Társaság az ország egész területére szállít és a nagyobb régiókban saját képviselőkkel rendelkezik. Vevői között megtalálhatók az ipari és mezőgazdasági létesítmények, valamint a lakossági fogyasztók. A termékválasztékot autógáz töltőállomás üzemeltetésével, és palackos gáz forgalmazásával szélesítette. Rendelkezik turistapalack töltésre alkalmas korszerű töltőberendezéssel, illetve saját fejlesztésként, Magyarországon egyedülálló módon 5 2

3 és 11 kg-os, és 45 kg-os biztonsági szelepes acélpalackkal. Ez utóbbi egyszerű, biztonságos csatlakoztatást, és a robbanással szemben tökéletes védelmet biztosít. Főbb termékek, szolgáltatások: A tartályos gázszolgáltatás több ipari és háztartási felhasználót szolgál ki. A Társaság partnerei között megtalálhatóak pékségek, fémdaraboló üzemek, autószalonok és egyéb mezőgazdasági üzemek. A KEG Nyrt. által szállított gáz minősége megfelel az MSZ 1601-es Magyar Szabványnak. A Társaság 2001-ben kezdte meg a 11,5, a 23 és 11 kg-os motorüzemű palackok forgalmazását. Az új PB palacktöltő üzembelépésével az üzletág forgalma és az ellátásbiztonság jelentősen megnőtt. A disztribúciós rendszer fejlesztése folyamatosan történik, amelyhez viszonteladói partnerek jelentkezését a Társaság folyamatosan fogadja. A Stafétagáz palack biztonsági szeleppel kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy magas hőmérséklet vagy akár nyílt láng okozta nyomásnövekedés esetén, a palack szelepe a beállított, biztonságos nyomáshatár felett tartalmát a levegőbe fúvatja le, ezzel megakadályozza a robbanást. A stafétagáz palack az Európai Uniós normák szerint 10 évre minősített, forgalmazását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásával kezdtük meg. Az extra könnyű palackcsalád forgalomba helyezése 2010-ben kezdődött. A hagyományos szerkezeteknél lényegesen kisebb súlyú, kedvező esztétikai adottságokkal rendelkező palackokkal kapcsolatos piaci visszajelzéseket bíztatónak ítéljük. Bértárolás: A KEG Nyrt ban helyezte üzembe Közép-Európa legnagyobb LPG tartályát. Ezzel, valamint a kapcsolódó jogi háttér rendezésével megnyílt a lehetőség arra, hogy a dunaalmási terminál idegen áru bértárolásával, az áru megrendelő igényei szerinti konfekcionálásával logisztikai szolgáltatásokat végezzen. A kapacitás lehetőséget biztosít arra, hogy a Társaság szerepet vállaljon a stratégiai készletezés feladatainak ellátásában. Bérpalackozás: Meglévő palacktöltő kapacitásunk lehetőséget biztosít arra, hogy kiszélesítsük a korábbi években megkezdett szolgáltatást. A logisztikai arculat hangsúlya lehetőséget kínál arra, hogy az LPG piac szereplőivel kiszélesítsük együttműködésünket. c, Stratégiai céljaink Rövidtávú célunknak tartjuk, hogy javítsuk belső működési hatékonyságunkat. Annak érdekében, hogy eredményeinket javítsuk az egyre élesedő versenykörnyezetben, határozott költségkontrollal tervezzük részben ellensúlyozni a dráguló árubeszerzési és működési költségeinket. Ez megtakarításokat eredményezett már 2011-ben is. Tovább kívánjuk stabilizálni a társaság pénzügyi helyzetét, különös tekintettel a magas hiteltörlesztési kötelezettségekre és a likvidítás folyamatos biztosítására. Minden piaci szegmensben további volumen növekedést tűztünk ki célul, a gazdaságosság és a fajlagos mutatók javításával együttesen. Ehhez kereskedelmi tevékenységünk folyamatos felülvizsgálatára, működésünk további optimalizálására van szükség. A KEG Nyrt az átlátható és elszámoltatható működésre törekszik, a hatékony kockázatkezelés biztosítása mellett. 3

4 d. A Társaság gazdálkodásának legfontosabb, mérőszámai: változás [%] Árbevétel ,1% Értékesítés költségei ,0% Bruttó haszon ,0% Üzleti eredmény ,8% Adózott eredmény ,9% Mérlegfőösszeg ,3% A Társaság árbevételének jelentős növekedésében meghatározó szerepe van a Visonka Nyrt gazdálkodásának, amelyet az elmúlt év második felétől konszolidál a KEG Nyrt. A növekményben 30,8%-os bővüléssel van jelen az anyavállalat forgalmának bővülése, az ezt meghaladó részt a konszolidációs hatás magyarázza. A bruttó haszon jelentős mértékű növekedését az anyavállalat és a Visonka Nyrt. gazdálkodása eredményezte: az érték alakulásában 57%-ban a leányvállalat működése volt meghatározó, a fennmaradó hányad az anyavállalat működési hatékonyságának javulásával hozható összefüggésbe. A vállalatcsoport egészére elmondható, hogy az alapanyag árak jelentős mértékű emelkedése meghatározó volt az eredményadatok alakulása szempontjából. Az üzleti eredmény alakulására a működést meghatározó költségek dinamikus emelkedése, és a ráfordítások folyamatos racionalizálása volt hatással. A pénzügyi ráfordítások ugyan jelentős mértékben csökkentek a bázissal összehasonlítva (66,8%), de a vállalatcsoportot finanszírozó banki hitelek állománya miatt a kamatterhek még mindig jelentős terhet rónak a gazdálkodásra. Az adózott eredmény alakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy az anyavállalat jelentős összegben számolt el értékvesztést, kisebb részben vevő követelésekkel, nagyobb részt pedig az érdekkörében lévő ingatlanok óvatosságból történő átértékelésével kapcsolatban. A mérlegfőösszeg csökkenését a beruházások elmaradása, valamint az előző évinél alacsonyabb szintű vevő és készletfinanszírozás okozta. e, Gazdasági környezet bemutatása 2011-ben a világgazdaság kisebb ütemben bővült, mint az azt megelőző évben. A konjunktúra lendületvesztése a globális gazdaságban meghatározó nemzetgazdaságok számos, növekedést korlátozó belső problémájára (például inflációs nyomás, államháztartási, illetve munkaerő-piaci egyensúlytalanságok) vezethető vissza. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint ben a világgazdaság növekedése 3,8% volt az előző évhez képest. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 1,8%-kal emelkedett. Az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménybővülése is lassult, 2011-ben 1,5%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés motorját továbbra is Németország (3,0%) jelenti, bár a bővülés dinamikája jelentősen mérséklődött. (KSH) 4

5 A Fogyasztói Várakozások Indexének (FVI) alakulásában 2011-ben folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, másfél évi folyamatos visszaesést követően 2012 februárjában mértek először növekedést. A kialakult helyzet oka, hogy az ország rövid és hosszú távú gazdasági helyzetének megítélése romlott, a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére, valamint a megtakarítási képességre vonatkozó várakozásai visszaesést mutattak. A belföldi felhasználás alakulását jelentősen befolyásoló háztartások fogyasztási kiadásainak volumene a I. negyedévet leszámítva enyhén növekedett az év folyamán, ennek ellenére az év egészében stagnálás mutatkozott. A közösségi fogyasztás 2011 minden negyedévében csökkent, az év egészében 1,3%-os mérséklődés következett be. A háztartások tényleges fogyasztásának és a közösségi fogyasztásnak együtteséből számított végső fogyasztás 2011 egészét tekintve lényegében nem változott (KSH) 2011-ben hazánk bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat közös, korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 1,7%-kal emelkedett. A szektorok közül a mezőgazdaság kibocsátása 10%-kal, az iparé 5,4%-kal haladta meg a évi szintet. Az építőipar teljesítménye ezzel szemben 7,8%-os csökkenést mutat, amelyen belül az épített lakások száma 39%-kal esett vissza. A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke 11%-kal múlta felül a megelőző évi szintet, a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnált... A foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 779 ezer fő volt, 0,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött egy év alatt, éves szintje 11% volt ben a nettó átlagkereset forintot tett ki, folyó áron 6,4%-kal magasabb összeget, mint 2010-ben. Idén januárban a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet 5,5%-kal, a decemberit pedig 2,1%-kal haladták meg. (KSH jelenti, 2011/12) Árfolyam információk: Az euró 11,6%-kal erősödött a forinttal szemben (a december 31-i 278,75 Ft/euró árfolyamról a december 31-i 311,13 Ft/euró árfolyamra). Az átlagos Ft/euró árfolyam a évi 276,46-ról 2011-re 279,08-ra nőtt. Az USA dollár 15,4%-kal erősödött a forinttal szemben (a december 31-i 208,65 Ft/dollár árfolyamról a december 31-i 240,68 Ft/dollár árfolyamra). Az átlagos dollár/ft árfolyam a évi 209,33-ról 2011-re 199,58-ra csökkent. A Társaság-tevékenységhez kötődő főbb ágazatok helyzete: A rendszerváltozás óta a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson ment keresztül, amelynek legszembetűnőbb jellemzője az energiaintenzív iparágak fokozatos visszaszorulása. Ennek eredményeként a hazai össztermék jelentős növekedése mellett a halmozatlan bruttó energiafelhasználás gyakorlatilag stagnált, illetve csak 2000 után kezdett lassan növekedni. Eközben az energiahordozók hazai termelése erőteljesen csökkent. A gazdaságban és az energiaszektorban lezajlott sokrétű minőségi változás eredőjeként a hazai gazdaság egységnyi vásárlóerő-paritáson számított GDP-re 5

6 vetített energiafelhasználása mintegy 10%-kal magasabb az EU25 átlagánál. Az energiahordozók áremelkedése azonban a rendszerváltás óta legalább másfélszeresen haladja meg az átlagos infláció ütemét. A naturáliában mért fajlagos energiafelhasználás radikális javulását tehát nem követte az egységnyi kibocsátás energiaköltségének csökkenése. A jövőben a magyar energiapolitika legfontosabb feladata, hogy járuljon hozzá a gazdaság versenyképességének javulásához. A hazai energiapolitika feladatai között az egyik legfontosabb feladat, hogy diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat, az energiafajtákat és a szállítási csatornákat. Növelni kell a stratégiai készletezést, pl. meg kell teremtenie a stratégiai gáztárolás lehetőségét. Mindezeken túl Magyarországnak is gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő kapacitástartalék álljon rendelkezésre folyamatosan az egész infrastruktúrában. 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0, Primer energiahordozók GDP Egységnyi GDP-re jutó primerenergia-felhasználás (Hegedűs Miklós: Energiapolitikai kérdések, lehetséges válaszok) 2011 első tizenegy hónapjában 963 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 10 PJ-lal, 1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az energiafelhasználást egyrészt a fűtési igény az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatti növekedése, másrészt a feldolgozóipar egyes ágazatainak növekvő energiaigénye alakította. A gazdaság relatív energiaigényessége a GDP 1,7%-os emelkedése mellett 0,7%-kal csökkent. Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül 39% hazai termelésből,61% behozatalból származott, s mind a termelt, mind az importált energia mennyisége az előző évi szint alatt maradt. A termelés mennyisége 2,9%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A nagyobb részarányt képviselő energiaforrások közül a földgáz termelése 16%-kal, a kőolajé 12%-kal csökkent, míg a széné 3,1%-kal nőtt. Az energiahordozó behozatal fűtőérték alapján számolva 8%-kal csökkent, ezen 6

7 belül az import felét kitevő kőolaj és kőolajtermékek behozatala 2,1, a széné 7,9, a földgázé 17%-kal. Az energiakivitel 10%-kal volt több a január novemberinél, mennyisége a belföldi felhasználás 14%-ának felelt meg. (KSH) Időszak Energiafelhasználás előző év petajoule azonos évkezdettől hó = 100, január 115,0 98,3 98,3 február 105,5 102,4 100,2 március 96,5 101,6 100,6 április 71,0 101,4 100,8 május 64,0 106,7 101,6 június 71,0 106,0 102,1 július 75,0 102,7 102,2 augusztus 76,0 104,1 102,4 szeptember 77,0 104,1 102,6 október 96,0 103,2 102,7 november 106,0 98,1 102,1 december 132,0 107,7 102, január 113,0 98,3 98,3 február 108,0 102,4 100,2 március 97,0 100,5 100,3 április 70,0 98,6 100,0 május 65,0 101,6 100,2 június 72,0 101,4 100,4 július 74,0 98,7 100,2 augusztus 78,5 103,3 100,5 szeptember 79,0 102,6 100,7 október 93,5 97,4 100,4 november 113,0 106,6 101,0 december Mezőgazdaság: A év mezőgazdasági szempontból is kimondottan hektikusan alakult, amit az állandóan változó nemzetközi gazdasági helyzet, a mezőgazdasági termékek volatilitása, és az ideálisnak koránt sem mondható időjárás is befolyásolt. Egymást érték a különböző tervek, javaslatok, becslések mind hazai, mind európai viszonylatban. A mezőgazdaság megerősítését hangsúlyozva, már az idei (2012.) év elején, a kormány bemutatta a Darányi Ignác Tervet, ami szintén az agrárium értékeinek megőrzését, megújítását és annak minőségét helyezte előtérbe. 7

8 Végeredményben, a mezőgazdaság évi teljesítményéről összegezve elmondható, hogy az év végére a magyar gazdaság húzóágazatává vált. A KSH 2012.február 16-i tájékoztatója szerint, 2011-ben a mezőgazdasági termékek árszínvonala az előző évi 16,8%-os növekedés után 19,3%-kal nőtt a évihez képest. A növényi termékeknél 21,6, az élő állatok és állati termékek esetében 15,3%-os volt az áremelkedés. A gabonafélék ára 30,1%-kal meghaladta a január decemberit ben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,9%-kal nőttek, ami a folyó termelő felhasználás árszínvonalának 14,7%-os növekedéséből, valamint a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 0,8%-os csökkenéséből következett ben a takarmányok ára is jelentősen, 27,6%-kal emelkedett az előző évihez viszonyítva: az egyszerű takarmányoké 38,3, a keveréktakarmányoké 21,7%-kal. Visszatekintve a 2011.év kezdetére, a baromfipiacról is elmondható, hogy nem volt kellőképpen kiszámítható, nem lehetett tudni, hogyan fogják befolyásolni e területet az ágazatot is érintő hazai és nemzetközi változások. Egy biztos, az év nem kezdődött jól a baromfipiac számára, ahogy a VISONKA Nyrt. szempontjából is érezhető visszaesés volt az első negyedév. Tekintettel arra, hogy a VISONKA Nyrt. ezen a piacon értékesíti az általa gyártott keveréktakarmányt, a baromfipiac és az ezt érintő változások közvetlenül befolyásolhatják a Társaság eredményeit. A bizonytalanságot növelték azok a hírek is, amik szerint a baromfitermelők visszamondják a telepítéseket, takarmányigényeket. A február 24-én, KSH által megjelentetett statisztikai tükör adatai alapján a tyúkfélék száma decemberben 33 millió volt, 1,2 millióval (4 százalékkal) több az egy évvel korábbinál, a június 1-jeihez viszonyítva 4,2 millióval (11 százalékkal) fogyott. A közel 11,4 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 1,2 millióval (9 százalékkal) kevesebb, a hat hónappal ezelőttinél 1,4 millióval (14 százalékkal) több volt. A VISONKA Nyrt.-t leginkább érintő állatállomány: lúd-, kacsa- és pulykaállomány alakulása: A lúdállomány december 1-jén 1,2 millió volt, 140 ezerrel (10 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A kacsaállomány (4,4 millió) 1,4 millióval (negyedével), a pulykaállomány (több mint 3 millió) 114 ezerrel (4 százalékkal) csökkent ezen időszak alatt. A lúdállomány 60, a kacsaállomány 40, míg a pulykaállomány 13 százalékát tartották 2011 decemberében az egyéni gazdaságok. Ludat 39 ezer, kacsát 113 ezer, pulykát 24 ezer háztartásban tartottak, ebből 18, 52, illetve közel 12 ezer tekinthető egyéni gazdaságnak decemberében 73 gazdasági szervezet tartott ludat, 68 kacsát, illetve 109 pulykát első 11 hónapjában a vágólúd felvásárlási ára 33, a vágókacsáé 16, a vágópulykáé 14 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest. Fentiek miatt számítani kell a VISONKA Nyrt. egyre éleződő versenyhelyzetére a magyar és külföldi forgalmazókkal szemben egyaránt Ipari ingatlan bérbeadás Az ingatlanpiaci helyzet általában szoros összefüggésben van a gazdaság általános állapotával. 8

9 A Budapest Research Forum (március 5) szerint alig bővült tavaly az ipari ingatlanok kínálata. Az ipari ingatlanok 90 százaléka úgynevezett big box típusú raktár, bevezető utak mellett található nagyméretű logisztikai létesítmény. Az A-kategóriás ilyen létesítmények bérleti díja 3,8 euró havonta és négyzetméterenként. A városi A+ kategóriás logisztikai létesítményekben 5 euró a fajlagos bérleti díj. A kihasználatlanság 20,9 százalékon állt múlt év végén, a Colliers International szerint elképzelhető, hogy az idén már 20 százalék alá esik. Tavaly 150 ezer négyzetméter ipari ingatlanra kötöttek új bérleti szerződést, az újratárgyalás és a szerződés hosszabbítás 176 ezer négyzetmétert tett ki. A fórum amelynek tagjai a CBRE, a Colliers International, a Cushman & Wakefield, a DTZ, az Eston International, a GVA Robertson és a Jones Lang LaSalle adatai szerint 2011 negyedik negyedévében az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet négyzetméter volt, ami megközelíti a 2011 első negyedévének kiemelkedő bérbeadási szintjét ben összesen négyzetméterre kötöttek bérleti szerződést, ami 57 százalékkal magasabb a 2010-es bérlői aktivitásnál, ennek ellenére négyzetméterrel csökkent a bérbe adott terület nagysága egy év alatt. A kiemelkedő kereslet miatt a kihasználatlan ipari ingatlanterület aránya 1,5 százalékponttal csökkent a negyedik negyedévben, a teljes állomány 20,9 százalékára. A bérbeadottság szintje mindkét kategóriában emelkedett, a logisztikai parkok esetében 79,8 százalékra, a városi logisztikánál pedig 72,5 százalékra. Tamás Éva, a DTZ ipari ingatlantanácsadója elmondta, hogy tavaly az ipari ingatlanpiac elindult a stabilizáció útján; ez leginkább a bérbeadásokban nyilvánult meg; a bérbeadási szint enyhén emelkedett, és 2011 harmadik negyedévében meghaladta a 2010 egészére vonatkozó adatokat. Amíg tavaly összesen m²-t adtak bérbe, addig, 2011 októberéig a bérbeadások összege elérte a m² -t. Az elmúlt évet is a szerződéshosszabbítások jellemezték, a január-szeptember időszakot vizsgálva a teljes bérbeadások felét tették ki, míg az új szerződések 34 százalékot. A bérbeadásokban a logisztikai tevékenységet végző cégek képviseltették magukat a legnagyobb arányban. II. A konszolidációban részt vevő társaságok évi üzleti tevékenységének bemutatása A KEG Nyrt (anyavállalat) TEVÉKENYSÉGE Üzleti év értékelése A év gazdálkodásáról általánosságban elmondható, hogy a KEG Nyrt. gazdálkodása stabilizálódó alapokra került. Ebben nagy szerepe van a belkereskedelmi kapcsolatrendszer sikeres átalakításának, a banki háttér restrukturálásának, a beszállítói háttér diverzifikálásának és a belső működési környezet átalakításának. A kereskedelmi kapcsolatrendszer, és ezzel a forgalom a 9

10 második negyedévtől folyamatosan bővült, elsődlegesen az autógáz forgalmazás terén sikerült a piaci pozíciókat számottevően erősíteni. A következő diagram a termékértékesítés havonkénti értékének alakulásán keresztül mutatja, hogy az értékesítés alapjainak kialakítása megtörtént, a piaci kapcsolatrendszer bővül. Az értékesített volumen alakulása összehasonlítva az egy évvel korábbival az alábbiakat mutatja: A görbe jól mutatja, hogy az év első felében történt átszervezések átmenetileg lelassították a kibocsátást, az új struktúra azonban a forgalom folyamatos bővülését tudta biztosítani. Az árbevétel alakulásában az értékesítési forgalomnak van meghatározó szerepe. A szolgáltatások növekvő forgalommal, de viszonylag alacsony súllyal vannak jelen a KEG Nyrt. gazdálkodásában. Szerepük elsődlegesen a rendelkezésre álló kapacitások minél hatékonyabb kihasználásában jelenik meg. Az értékesítés fajlagosainak alakulása is rámutat a reorganozációs folyamatra: megtörtént a kedvezőtlen feltételrendszerben működtetett kapcsolatok felszámolása, illetve átalakítása, majd a piaci körülményeket, és a vállalati érdekeket egyaránt szem előtt tartó bővítési folyamat indult el. A fajlagosok alakulásával kapcsolatban 10

11 kiemeljük, hogy pozícióinkat a határokon átnyúló kereskedelem által is kiélezett piaci versenyhelyzetben kell erősítenünk. Belső átrendeződés történt a termékértékesítés szerkezetében. Jelentősen megnövekedett az autógáz forgalmazás szerepe, miközben megszűnt a palackos forgalmazás dominanciája. Abszolút értékben és arányaiban növekedett a fűtési gáz értékesítése, tehát a forgalmat az egyes termékcsoportok között a vállalat sikeresen diverzifikálta. A évi értékesítési forgalmat a palackos termék esetében a piaci kapcsolatok felülvizsgálata, felújítása, az autógáz és a fűtési célú gáz esetében pedig a kapcsolati kör dinamikus bővítése jellemezte. Az alapanyag beszerzés fajlagos költségei az előző évivel összehasonlítva jelentősen növekedtek. 11

12 Az erőteljesen megemelkedett hazai beszerzési költségek miatt a vállalat jelentősen növelte import beszerzéseit. A KEG Nyrt gazdálkodása szempontjából a év kiemelkedő jelentőséggel bír: Az év első felében új menedzsment állt fel azzal a célkitűzéssel, hogy az általa egyeztetett és az Igazgatótanács által elfogadott üzleti elképzeléseket, piaci, gazdasági folyamatokat végrehajtsa. Az új vezetés egyeztette terveit a vállalat legnagyobb finanszírozójával, a Raiffeisen Bankkal. Az egyeztetésben a Bank független szakértőt vont be az üzleti elképzelések felülvizsgálata céljából, majd annak zárójelentését figyelembe véve a KEG Nyrt. által kezdeményezett finanszírozási struktúramódosítást végrehajtotta. A módosítás eredményei: - működés sajátosságaihoz illeszkedő adósságszolgálat - kereskedelmi kapcsolatok körének szélesítéséhez fizetési garancia - strukturált külkereskedelmi ügyletekhez LC keret A kereskedelmi kapcsolatok felülvizsgálata mentén megtörtént az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan együttműködések átalakítása. 12

13 A működés hatékonyságának javítása érdekében költségcsökkentő intézkedéseket hajtottunk végre a szolgáltatói kapcsolatok felülvizsgálatával, a költségfelhasználások korábbinál tudatosabb alakításával és kontrolljával. Folyamatosan értékeljük teljesítményünket, a negatív jelenségekre a legrövidebb határidőn belül reagálunk. Jelentős mértékben javult a fizetési fegyelem. A megújult partnerkörben jelentős fizetési elmaradás nem tapasztalható. Megerősítettük, és további fejlődési lehetőséget látunk az autógáz forgalmazásában. A termék 2011-ben második lábat biztosított a palackos forgalmazás mellett, és mérsékelte annak túlsúlyát. Előkészítettük, és a beszámolással érintett időszakot követően elindítottuk bérmunka konstrukciónkat, javítva palacktöltő üzemünk kihasználtságát. Az év végére a korábbi szintet megközelítő létszámú szakember gárdával dolgoztunk. Pénzügyi eredmények értékelése A KEG Nyrt. gazdálkodásának legfőbb mutatói: Tételek megnevezése (e Ft-ban) Index Mérleg főösszeg % Befektetett eszközök % Saját tőke % Értékesítés nettó árbevétele % Üzleti eredmény % Pénzügyi műveletek eredménye % KEG Nyrt árbevételei, működési bevételei A KEG Nyrt. árbevétele 31%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ebben meghatározó szerepe volt az új típusú kereskedelmi kapcsolatok keretében hangsúlyossá tett autógáz és fűtési gáz forgalmazásnak, amely a palackos értékesítés mellett növekvő forgalmat biztosít a vállalat számára. A palackos forgalmazás árbevétele az előző évhez képest 14,4%-kal csökkent, ennek oka a partnerkapcsolatok felülvizsgálata során kiesett alacsony jövedelmezőséggel rendelkező együttműködések leállítása volt. Csökkent a palackos forgalmazás részaránya is a KEG árbevételein belül (70%-ról 46%-ra), ennek a forgalom visszaesése melletti - másik oka a többi termékcsoport elsősorban az autógáz forgalmának erőteljes növekedése. Az autógáz forgalmazás 10%-ról 34%-ra növekedett részarányával a második 13

14 legjelentősebb termékké nőtte ki magát, az előző évi forgalom több, mint négyszeresét teljesítve. 60%-kal növelte forgalmát a fűtési gáz értékesítése, forgalmának részarányát 9%-ról 11%-ra növelve. A szolgáltatások árbevételeit 6%-os növekedésükkel gyakorlatilag szintentartónak tekinthetjük, részarányuk 11%-ról 9%-ra esett vissza. Ebben a tevékenységi körben meghatározó a MOL Nyrt. részére végzett bértárolás. Bizonyosra vehető, hogy a következő üzleti évben beindított bérpalackozás ennek a csoportnak a forgalmát számottevő mértékben fogja emelni. A KEG Nyrt. költségei és ráfordításai: A költségszerkezetben meghatározó súllyal jelentkeznek az árubeszerzés költségei. Különösen jelentős növekedések történtek ezen a területen az LPG árainak területén. Amint a korábban bemutatott, beszerzési árak alakulását szemléltető ábrán látható, a gázárak az egy évvel korábbinál lényegesen magasabb szinten alakultak. Különösen nagymértékű volt a változás a hazai beszerzések esetében, ahol az előző évihez képest 29%-kal magasabb áron alakult a súlyozott beszerzési egységár. Ebben az USD-ben jegyzett ármozgások mellett a forint árfolyam ingadozásának is jelentős szerepe volt. Javította a gazdálkodás körülményeit, hogy az import beszerzéseket a hazai beszerzés árszintje alatt cca. 5%-kal sikerült realizálni. Itt is ki kell emelni a HUF/EUR és a HUF/USD árfolyam magas szintjének és ingadozásainak negatív hatásait. Az import beszerzés fajlagosai 4,5%-kal alatta maradtak a múlt évi HUF-ban meghatározott beszerzési egységáraknak. Mindezeknek megfelelően az import részarányát 8%-ról 47%-ra növeltük. A személyi jellegű ráfordítások 15,3%-os mérséklődése a költségracionalizálási folyamatokkal van összefüggésben. Az év első időszakában a létszámot a visszafogott forgalomnak megfelelően alakítottuk, majd az értékesítés növekedése mentén emeltük vissza a korábbi szintre. Az év végére az előző év véginek megfelelő szintű foglalkoztatási költségszintre tértünk vissza hangsúlyozva, hogy decemberi forgalmunk az egy évvel korábbi havi forgalom 2,5-szerese volt. A forgalom további bővítésével, az élőmunkát igénylő logisztikai szolgáltatási feladatok növelésével várható, hogy ezen a területen a ráfordításokat növelnünk kell. Az elszámolt értékcsökkenés 32%-os növekedése a múlt év közepén üzembe helyezett palacktöltő gépsor amortizációs ráfordításainak megjelenéséből adódik. Jelentős változás a Részesedések, értékpapírok értékvesztése soron elszámolt 207,7 mft összegű ráfordítás. Ez részben a Visonka Nyrt. birtokolt részvényeinek tőzsdei árfolyammozgásai alapján elszámolt árfolyamveszteségből, részben pedig az Anonymus Kft. üzletrészének Igazgatótanácsi döntés alapján, óvatosságból történt soron kívüli leértékeléséből adódik. Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések, és a működés finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. 14

15 A KEG Nyrt eredményének vizsgálata A év során foganatosított működési és szervezeti változások célja a tevékenység hatékonyságának számottevő javítása, az alternatív alapanyag ellátás bevezetése, a logisztikai tevékenységi kör szélesítése, a kereskedelmi kapcsolatrendszer korszerűsítése volt. Az alkalmazott költségmegtakarító intézkedések csak részben tudták ellentételezni a jövedelmezőségre gyakorolt kedvezőtlen hatást, nagyobb jelentőséggel az értékesítési kapcsolatok felülvizsgálata bírt. Másrészt a már ismertetett piaci viszonyok elsődlegesen a palackos üzletágban árleszorító hatással voltak, vagyis a bevételek növelése oldaláról korlátozták a KEG Nyrt. lehetőségeit. Mindezen körülmények között, a második negyedévvel kezdődően folyamatosan javuló gazdálkodási környezetben az üzemi szintű veszteséget a bázisévi érték 59%- ára sikerült visszaszorítani. Az egyensúlyi gazdálkodás feltételeihez a forgalom további bővítésére, a beszerzések hatékonyságának javítására van szükség. A bruttó haszon alakulásában az alapanyagárak dinamikus növekedése volt meghatározó valamennyi területen. A pénzügyi műveletek eredményének alakulásában a fizetendő kamatok mértéke mellett meghatározó szerepet kaptak az árfolyam veszteségek, amelyeket értékpapírok árfolyam mozgásai kapcsán kellett a KEG Nyrt-nek elszenvednie. Mérlegadatok A befektetett eszközök állománya részben az elszámolt értékcsökkenés, részben pedig a részesedésekkel kapcsolatos értékvesztés miatt csökkent 2011-ben. 15

16 A forgóeszközök összetétele az alábbiak szerinti: A készletek állományának szinten tartását a likviditási egyensúly megőrzése miatt kellett eszközölni. A stabilizációs folyamat mentén cél a technológiai készlet szintjének növelése. A követelések állományának mérséklődése a vevői konszolidáció eredménye. Vevőink rövid fizetési határidővel vásárolnak tőlünk, a kintlévőségeket napi rendszerességgel ellenőrizzük. A pénzeszközök állományának csökkenésében az előző beszámolási időszakban még óvadékként szereplő betét hiteltörlesztésre történt felhasználása játszik kulcsszerepet. A saját tőke alakulásában a gazdálkodás negatív eredménye volt meghatározó. a évben megkezdett átalakításokat végigvezetve a KEG Nyrt. gazdálkodásának egyensúlya, jövedelemtermelő képessége helyre fog állni. A hosszú lejáratú kötelezettségek csökkenése az éven túli hitelek szerződés szerinti törlesztésével magyarázható. A rövid lejáratú kötelezettségek növekedése elsődlegesen a bankgaranciával biztosított szállítói finanszírozás belépésének következménye. 16

17 A KEG Nyrt LEÁNYVÁLLALATAINAK TELJESÍTMÉNYE I. A VISONKA Nyrt évi gazdálkodása A VISONKA Nyrt. legfőbb gazdálkodási mutatói a következők szerint alakultak: Tételek megnevezése (e Ft-ban) Index Mérleg főösszeg ,4% Saját tőke ,1% Értékesítés nettó árbevétele ,6% Adózás előtti eredmény ,7% Nettó eredmény ,3% I.1. Árbevétel- és eredményadatok áttekintése (2010. év bázis) I.1.1. Árbevétel A VISONKA Nyrt. csoport szinten 41,6 százalékos növekedés mellett évben eft árbevételt ért el a évben elért eft tal szemben. A közúti teherszállítás és az egyéb tevékenységek árbevétele kivételével valamennyi tevékenység árbevétele emelkedett. A keveréktakarmány gyártás árbevétele eft-tal, az extrudált termékek értékesítése eft-tal, a belkereskedelmi tevékenység árbevétele eft-tal nőtt. A keveréktakarmány gyártás árbevételének változását az értékesítési árak emelkedése, az extrudált termékek és 17

18 a belkereskedelem árbevételének alakulását az értékesítés volumenének növekedése és az értékesítési árak emelkedése együtt befolyásolta. I.2. Értékesítés költségei Értékesítés költsége eft eft Összesen Az értékesítés önköltsége évben eft-tal meghaladta az előző évi szintet. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. A mezőgazdasági eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára évben 40,5%-kal, az ipari eredetűeké 13,9%-kal voltak magasabbak az előző évhez viszonyítva. Az árváltozást nem tudtuk az értékesítési árakban maradéktalanul érvényesíteni. Alapanyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény felhasznált, valamint értékesített készletre jutó értéke összesen eft tal növelte az értékestés önköltségét. 18

19 I.3. Mérlegadatok változása A készletek december 31-i záró értéke eft volt (2010. december 31-én: eft). A változás 11,9 százalék. A vásárolt anyagok és áruk eft csökkentek, a késztermékek eft-tal növekedtek. A követelések december 31-i záró értéke eft volt, eft tal több, mint az előző évben (2010. december 31-i záró: eft). A legjelentősebb változás a vevőállományban ( eft), az egyéb követelésekben ( eft) következett be. 19

20 A VISONKA Nyrt. hitelei beruházás finanszírozási céllal kerültek felvételre. A hitelek változó kamatozásúak, a kamat mértéke jellemzően 3 havi BUBOR + 3,5%. A hitelek biztosítékait képezik a Társaság eszközein lévő vagyont terhelő zálogjogok, ingatlan jelzálog, vevőköveteléseken lévő csendes zálogjog, óvadék (Commerzbank Zrt.), továbbá a beszerzett eszköz (Lombard Finanszírozási Zrt.) A szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek december 31-i záró értéke eft volt, az előző évinél eft tal több (2010. december 31-i záró: eft). A legjelentősebb változás a szállítóállományban ( eft), az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekben ( eft) következett be. I.3.1. A VISONKA Nyrt. pénzügyi adataiból kalkulált, néhány fontosabb mutató 20

21 21

22 II. Az Anonymus Kft évi gazdálkodása Az Anonymus Kft. legfőbb gazdálkodási mutatói a következők szerint alakultak: Tételek megnevezése (e Ft-ban) Index Mérleg főösszeg ,9% Saját tőke ,1% Értékesítés nettó árbevétele ,2% Adózás előtti eredmény ,6% II.1. Árbevétel: Az Anonymus Kft ben ingatlan bérbeadásából származó bevételt realizált. Az árbevétel a bázis időszakitól jelentősen elmaradt, ennek oka a bérleti hasznosítás lehetőségeinek szűkülésében van. II.2. Értékesítés költségei: anyagköltség igénybevett szolgáltatások egyéb szolgáltatások eladott áruk besz.értéke személyi jellegű ráf értékcsökkenés egyéb Összesen

23 II.3. A főbb eredményadatok alakulása II.4. A mérlegadatok alakulása Az eszközállomány változásait szemlélteti az alábbi diagram. Az eszközállomány zsugorodását (7%) elsődlegesen a forgóeszközökben bekövetkezett változás okozta. A befektetett eszközök állományának csökkenését a tárgyi eszközök körében elszámolt értékcsökkenés magyarázza. A forgóeszközök a visszafogott gazdasági teljesítménnyel összhangban a vevőállomány, és az egyéb követelések csökkenése miatt mérséklődtek. A követelések állománya 38%-kal maradt alatta az egy évnél korábbinak. 23

24 A források összetétele az alábbiak szerinti: A saját tőke változásában a gazdasági évben elszenvedett veszteség a meghatározó. Az Anonymus Kft. működésének finanszírozásában a rövid lejáratú kötelezettségek (46%), ezen belül a szállítók állományának (689,1%) növekedése a meghatározó. II.5. Likviditási mutatók 24

25 III. A Társaság évi konszolidált teljesítményének bemutatása Működési eredmények 1. Az árbevétel éves összehasonlítása és megoszlása Az értékesítés konszolidált nettó árbevételének vezető termékenkénti megoszlása 2011 és 2010 években: eft eft Termék Gázértékesítés Takarmányértékesít és Ingatlan bérbeadás Összesen A Társaság gázértékesítésből származó bevétele jelentősen nőtt az előző évi bevételhez képest. A növekedés fő oka, hogy a Társaság közepétől megújított kereskedelmi szervezetével, újra strukturált finanszírozási hátterével intenzíven növelte értékesítését. A három fő termékcsoportban palackos, tartályos fűtési és autógáz folyamatosan növelte kibocsátását, felülvizsgálva és jelentősen bővítve korábbi kereskedelmi kapcsolatrendszerét. Folytatta bértárolásait, illetve előkészítette a következő évben bevezetett konfekcionálási szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét. A takarmányértékesítés árbevétele is jelentősen emelkedett. A keveréktakarmány gyártás árbevételének változását az értékesítési árak emelkedése, az extrudált termékek és a belkereskedelem árbevételének alakulását az értékesítés volumenének növekedése és az értékesítési árak emelkedése együtt befolyásolta. A növekedés mértékében szerepet játszik még, hogy a takarmányértékesítés árbevétele 2010-ben csak a második félévtől került a konszolidációs körbe, míg a 2011-es árbevétel teljes évi árbevétel. 25

26 2. Az értékesítés költségei eft eft Gázértékesítés önköltsége Takarmányértékesítés önköltsége Ingatlanbérbeadás közvetlen önköltsége Alvállalkozói tevékenységek Összesen A gázértékesítés önköltségének alakulásában a hazai és az import beszerzés aránya volt meghatározó. Mindkét beszerzési forrás költségeire jelentős hatást gyakoroltak az árfolyammozgások, amelyek különösen az év utolsó hónapjaiban okozták az input költségek számottevő mértékű növekedését. 3. Igénybe vett szolgáltatások eft eft Szállítás-rakodás, raktározás költségei Bérleti díjak Karbantartási költségek Hirdetés, reklám, propaganda költségek Oktatás és továbbképzés költségei Könyvelési, könyvvizsgálati díj Üzletviteli tanácsadás Telefon, posta,futár ktg Biztosítási díjak Egyéb igénybevett szolgáltatások Hatósági, igazgatási díjak, illetékek Egyéb Igénybevett szolgáltatások összesen

27 4. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások eft eft Értékesített befektetett eszközök (1.316) (8.527) bevétele Értékesített befektetett eszközök önköltsége Terven felüli értékcsökkenés, selejtezés Bírságok Készletek értékvesztése Kontaflex értékvesztése Jövedéki adó és bírság Behajthatatlan követelések, értékvesztés Iparűzési adó Egyéb adók Céltartalék (510) Kapott támogatások (11.889) (35.544) Kapott késedelmi kamatok (3.365) ( ) Ganz dokumentáció értékvesztése Anonymus goodwill értékvesztése Visonka goodwill értékvesztése Egyéb (3.249) (14.505) Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó ben a Társaság a meghatározhatatlan élettartammal rendelkező immateriális eszközök értékvesztését megvizsgálta. A megtérülő érték kiszámítása alapján értékvesztést számolt el a Ganz dokumentáció tekintetében eft összegben, a Visonka goodwill összegében eft értékvesztés került elszámolásra, míg az Anonymus társaságok goodwill-ja teljes összegében értékvesztésre került eft összegben a hozzá kapcsolódó ingatlanok, gépek, berendezések értékével együttesen ben jogerőssé vált a VPOP jövedéki adó vizsgálat határozata, mely e Ft jövedéki adó hiányt és e Ft bírságot állapított meg a Társaság terhére. A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van, a határozat végrehajtása felfüggesztésre került ben a KEG csoport jelentős összegben kényszerült követelések leírására. Az ANONYMUS Kft. leányvállalat eft követelése behajthatatlannak minősült 2011-ben. A KEG Nyrt eft beruházásra adott előleg leírására kényszerült a partner fizetésképtelensége miatt. 27

28 5. Pénzügyi műveletek eredményei eft eft Fizetett kamatok Lízingek kamatai Árfolyamveszteség Értékpapírértékesítés (181) árfolyamvesztesége Tulajdoni rész értékesítése Kapott kamatok (2.490) (1.078) Árfolyamnyereség (7.409) (2.458) Bankköltség Phylaxia részvények árfolyamvesztesége Badwill elszámolása - (1.487) Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége Az eredmény alakulásában meghatározó szerepe volt a konszolidációs hatásnak, továbbá annak, hogy jelentős árfolyam veszteséget eredményező befektetések értékesítésére 2011-ben nem került sor. 6. Egy részvényre jutó konszolidált eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát. Mérleg Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eft) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlaga (ezer db) Egy részvényre jutó eredmény (alap és hígított) (Ft) ( ) ( ) (59) ( 5 9 ) (88) 1. Eszközök Ingatlanok, gépek berendezések Az eszközkör nettó értékének alakulását a korábbi időszakban megkezdett beruházások üzembe helyezése, valamint a tervszerinti értékcsökkenés 28

29 elszámolása határozta meg. Mindezek eredőjeként az állomány 3%-kal mérséklődött, így a vállalatcsoport eszközeinek avulása szerény mértékű volt. Immateriális eszközök Az immateriális eszközök állományának nettó értéke 2011 során 18,8%-kal csökkent. Ennek alakulásában nagyságrendileg azonos mértékben játszik szerepet a tervszerinti értékcsökkenés, és az óvatosság elvének szem előtt tartásával elszámolt értékvesztés december 9-én a KEG peren kívüli egyezség során megállapodott a GANZ Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Zrt f.a felszámolójával, mely szerint a KEG eft kártérítési igényét (vállalkozási szerződés késedelmes és hibás teljesítése miatt) a GANZ tulajdonában lévő dokumentált műszaki rajzok, gyártási rajzok, gyártási eljárások átadásával egyenlítette ki ben a Ganz rajzokra értékvesztés került elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Készletek Gázkészletek, kapcsolódó göngyölegek Takarmánykészletek Összesen A készletek év végi állománya az anyavállalatnál és a Visonka Nyrt-nél egyaránt csökkent az előző évihez képest. Ennek oka a megemelkedett alapanyagárak miatti feszesebb készletgazdálkodás volt. eft eft Vevők Vevőkövetelések Vevőkövetelések (4.096) (13.697) értékvesztése Az állomány növekedését a Visonka Nyrt. érdekkörében bekövetkezett változások magyarázzák: a bővülés a forgalom növekedésével mutat szoros összefüggést. Az anyavállalatnál a bővülő forgalom ellenére a vevői kintlévőségek állománya alig változott. eft eft 29

30 2. Források Jegyzett tőke A Társaság jegyzett tőkéje december 31-én db részvényből állt. A részvények névértéke 400 Ft/db ben a jegyzett tőkében semmilyen változás nem történt. Hosszú lejáratú kötelezettségek A Társaság hitelei beruházási céllal kerültek felvételre. A hitelek jellemzően 3 havi BUBOR + 3,5%, esetenként BUBOR + 5% kamattal bírnak. A kötelezettség állományának alakulását, 11%-os csökkenését, az év során szerződés szerint teljesített tőketörlesztések, valamint az anyavállalatnál a működés körülményeihez igazodóan újra strukturált feltételrendszer határozta meg. Rövid lejáratú kötlezettségek A kötelezettségek állománya szerény mértékben, 3,6%-kal mérséklődött. A kötelezettségek állományának alakulásában jelentős szerepe volt, hogy az anyavállalat fő finanszírozójával, a Raiffeisen Bankkal során újra struktúrálta kötelezettségeit. Ennek részeként korábbi, éven belüli lejáratú működési hiteleinek felét átalakította végén lejáró, ütemezett tőketörlesztéssel működő forgóeszköz hitellé, multicurrency hitelét pedigmeghosszabbította június 30-ig. Ez utóbbi hitelkeret újabb egy évvel történő meghosszabbításáról a banki egyeztetések április második felében indulnak. A restruktúrálás keretein belül a Bank fizetési garanciát biztosított a Társaság részére, amely a szállítói finanszírozás bevonására ad lehetőséget. A Társaság a struktúrált ügyletek finanszírozása céljából előkészített akkreditív kerettel rendelkezik. Szállítók A szállítók állományának bővülése részben az alapanyag beszerzés árainak jelentős növekedésével, részben pedig a beszállítói kapcsolati kör stabilitásnak növekedésével magyarázható. Az anyavállalat az év során jelentős mértékben hajtott végre szállítói konszolidációt. Likviditási helyzet 2011 során a biztonságos likviditás szint megőrzésén volt a fő hangsúly. A Társaság vezetése továbbra is fontos prioritásként kezelte a Társaság likviditásának biztonságos szinten tartását. 30

31 IV. Kiegészítő információk a társaság működéséről Környezetvédelem: A Társaság célja, hogy ügyfelei is megismerjék a biztonság fokozása érdekében tett erőfeszítéseit. A célok között szerepel többek között a biztonsági szeleppel ellátott ún. KEG palackok népszerűsítése, az ügyfelek egyre magasabb színvonalon történő kiszolgálása és a biztonságnövelő kezdeményezések megismertetése az ügyfelekkel. A Társaságnak eddigi működése során jelentősebb környezetvédelmi problémája nem volt. A hulladék elhelyezés megfelel a jogszabályi és egyéb hatósági követelményeknek, a Társaság mindent megtesz az érvényes előírások betartása érdekében. A Társaság első alkalommal évben dolgozta ki minőségbiztosítási rendszerét és annak ISO 9001:1994 szerinti megfelelőségét nemzetközileg elismert testület tanúsította. A folytonosság fenntartása mellett a tanúsítás érvényességén belül azt továbbfejlesztette, tevékenységét az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményein alapuló minőségirányítási rendszer szerint végzi. Időközben bevezette és tanúsíttatta MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerét. Társaságunk az MSZ EN ISO 9001:2001 és MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok követelményeinek megfelelően 2008-ban létrehozott, dokumentált és bevezetett egy integrált irányítási rendszert. Ez garantálja, hogy a folyamatokban résztvevő, a minőséget és a környezeti tényezőket befolyásoló valamennyi munkatársunk tevékenysége és a tevékenységük eredménye minden szempontból megfeleljen a felhasználói, vevői igényeknek, illetve a integrált irányítási szabványok követelményeinek Az integrált irányítási rendszer érvényességi területére (palackos és tartályos propánbután gáz tárolása, logisztikai szolgáltatása, értékesítése, gáztechnológiai rendszerek tervezése és fejlesztése, autógáz töltőállomás üzemeltetése), társaságunk fő tevékenységére dokumentált eljárásokat vezettünk be, e tevékenységek végrehajtásának részletes leírását munkautasításokban rögzítettük. Az eljárások és munkautasítások által szabályozva működő Társaságunk tevékenysége során folyamatosan fejlesztjük és felülvizsgáljuk a környezetvédelmi és biztonságtechnikai területeken felmerülő kérdéseket, így biztosítva a megfelelő minőségű és színvonalú, a jogszabályokban, törvényekben is előírt irányelvek szerinti szolgáltatást. Az ágazatra és Társaságra jellemző kockázati tényezők: Kockázatkezelési politikánk: Kockázatkezelési rendszerünk magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, a szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési rendszer hatékony működtetése érdekében biztosítanunk kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit. 31

32 Az Igazgatótanács mindent megtesz azért, hogy lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat, a pénzügyi, jogi és egyéb kockázatot rendszeresen értékeljen és kezeljen. Kockázati tényezők: A pénzügyi helyzetünket, a működési eredményünket, illetve az értékpapírjaink kereskedési árát ezen kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznünk. További, jelenleg nem ismert kockázatok vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg lényegtelennek tekintünk, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetünkre, működési eredményeinkre, illetve az értékpapírjaink kereskedési árára. Gazdasági környezet, makrogazdaság: A Társaság működése és jövedelmezősége összefügg a nemzetgazdasági folyamatokkal. Amennyiben a makroökonómiai helyzetben negatív előjelű változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Társaság sem izolálhatja el magát. Az elmúlt években kialakult válság az egyes iparágak termelését és kibocsátását - differenciált mértékben ugyan, de - általában csökkenti. Az energia ipar jelentős globális változáson megy keresztül, aminek hatása a magyar piacon is érezhető és ezek hatásától nem tudjuk függetleníteni saját tevékenységünket sem. Jogi szabályozás A gyakran változó hazai jogi környezet (elsősorban az adózási jogszabályok) szintén kockázati tényezőként jelentkezik, tekintettel arra, hogy a változás jelentős hatást gyakorol a Társaság üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti eredményre. Erősödő verseny Minden nap meg kell küzdenünk az LPG nemzetközi és hazai piacán az egyre kiéleződő versennnyel. Folyamatosan változnak versenytársaink üzleti stratégiái és képességei is. Hatásuk eredményeinkre különböző tényezőktől függ, amelyeket pontosan nem áll módunkban mindig felmérni. Erőfeszítéseket teszünk a változó helyzetekre történő eredményes alkalmazkodásra, ezek hatásai azonban nem mindig azonosíthatóak be előre. A menedzsment véleménye szerint a Társaság termékei versenyképesek, ennek ellenére számítani kell arra, hogy a KEG Nyrt-nek egyre éleződő versenyben kell helytállnia mind a belföldi, mind a külföldi piacokon, a magyar és külföldi forgalmazókkal szemben egyaránt. Az éleződő versenyhelyzetben a KEG Nyrt. versenyelőnyének kell tekinteni az általa hazai viszonylatban egyedülállóan kialakított és működtetett energetikai logisztikai szolgáltatást, amelyet telephelyének közlekedési adottságai, valamint Közép-Európa legnagyobb LPG tároló tartályának üzemeltetése alapoz meg. Belföldi értékesítés Rövidtávon a hazai kilátások kiélezett piaci versenyt vetítenek előre, azzal, hogy több év után a PB piac várhatóan újra bővülni fog, mivel a földgáz árak az emelések hatására már kevésbé kedvezőek, mint korábban. A kiélezett 32