A Villamos energia piac. 1 A piac bemutatása. 1.1 A múlt. 1.2 A piacnyitás

Átírás

1 A Villams energia piac 1 A piac bemutatása 1.1 A múlt A villamsenergia-szlgáltatás a többi vezetékes szlgáltatáshz (víz, gáz, csatrna, telefn) hasnlóan egy egyszerű mdell szerint zajltt. Az erőművek által előállíttt villams energiát az egyetlen hazai, mnplhelyzetben lévő nagykereskedő, a Magyar Villams Művek vásárlta meg és kiskereskedőkön (áramszlgáltatókn) keresztül értékesítette a fgyasztóknak. Az áramszlgáltatók tevékenysége természetes mnpólium vlt, a saját területükön, saját hálózatn keresztül értékesítették a villams energiát valamennyi kis- és nagyfgyasztó számára, akikkel szemben ellátási kötelezettségük vlt. Ezt, a 2007-ig fennálló rendszert nevezték közüzemi rendszernek (közüzemi ellátásnak). A régi VET (Villams Energia Törvény) alapján január 1-jén részben megvalósult a piacnyitás, elkezdődött a versenypiac térnyerésének időszaka évben megnyílt valamennyi nem háztartási fgyasztó számára a versenypiac. A villams energiáról szóló évi LXXXVI. törvény értelmében a krábbiakban megszktt, a liberalizált villams energia piaccal párhuzamsan létezett közüzemi villams energia szlgáltatás január 1-től megszűnt, és a szabadpiaci villams energia értékesítés, illetve az egyetemes villams energia szlgáltatás válttta fel. 1.2 A piacnyitás A fgyasztók versenypiaci környezetben történő ellátása több szakaszra épült váltzás eredménye a hazai áramszlgáltatásban. Elsőként január 1-től, a 6,5 GWh/év fgyasztás feletti, azaz legnagybb fgyasztók kaptak lehetőséget arra, hgy szabadn válasszanak kereskedőt az akkr jelen lévő áramkereskedő cégek közül. A piacnyitás másdik lépésében, július 1-től minden nem háztartási fgyasztó jgsulttá vált arra, hgy közüzemi szlgáltatója helyett szabadn választtt partnertől szerezze be a számára szükséges villams energiát. A piacnyitás harmadik ütemében, január 1-től minden fgyasztó számára megnyílt a szabad kereskedőválasztás lehetősége, bár ez kötelezettséget tvábbra sem jelentett minden fgyasztói szegmens számára. Azn üzleti fgyasztók, akik valamennyi felhasználási helyük tekintetében együttesen január 1-től 3x63 Ampernál nagybb névleges csatlakzási teljesítménnyel rendelkeznek, kötelezően a versenypiaci kereskedők ajánlataiból válgatva kell, hgy beszerezzék a számukra szükséges villams energiát. Az egyetemes szlgáltatás védettebb keretei között csak a lakssági, illetve az összességében 3x63 Ampert meg nem haladó névleges csatlakzási teljesítményű üzleti fgyasztók maradhatnak, bár a versenypiacról történő áramvásárlás már előttük is nyitva álló lehetőség. A piacnyitás - más néven liberalizáció - a villams energia ipar szabadpiaci kereskedelmi elvének megvalósulását jelenti, azaz azt, hgy egy fgyasztó bármely kereskedőtől vásárlhat áramt. Az így létrejövő piaci verseny hatéknyabbá tétele érdekében hazánkban is meg kellett teremteni a szabad villams energiakereskedő választás lehetőségét. Az energiapiac liberalizációja elősegíti az árak csökkenését, javítja az energiaellátás biztnságát, fkzza az energiahatéknyságt és hzzájárul a megújuló energiák elterjedéséhez. A villamsenergia-rendszer liberalizációja összetett flyamat, az egyes fgyasztókhz nem lehet párhuzams rendszereket kiépíteni, hgy azk közül szabadn válasszanak. Ezért a piaci verseny megvalósításának első lépéseként szervezeti szétválasztást kellett végrehajtani, aminek a célja, hgy a villamsenergia-kereskedők szabadn hzzáférjenek a hálózatkhz. Ehhez a krábbi áramszlgáltató társaságkat két külön társaságba kellett szervezni, azaz kettéválaszttták hálózat üzemeltető elsztói engedélyes és 1

2 villamsenergia-kereskedő társaságkra. Ezt a flyamatt nevezik unbundlingnak, azaz szétválasztásnak Szervezeti szétválasztás (Unbundling) A villams energia szlgáltatás száz esztendős gyakrlatát alapvetően váltztatta meg az es évek elején az Egyesült Királyságban kidlgztt új működési mdell. Ennek az új, liberalizált rendszernek a lényege abban áll, hgy a krábban zárt, vertikális ellátási lánct felhasíttta hárm jól elkülönülő üzletágra, nevezetesen a termelésre, az átvitelre és ellátásra, illetve kereskedelemre. Az elsősrban a termelők között létrejövő verseny működésének kulcsa az, hgy a villams energiát, mint terméket az egyes versengő kereskedők azns feltételekkel szállíthassák el a fgyasztókhz, azaz diszkriminációmentesen férhessenek hzzá az átviteli és elsztó hálózatkhz. Ezen gyökeresen új elképzelés illetve az időközben felhalmztt működési tapasztalatk alapján az Európai Unió illetékes szervei a 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben fgalmazták meg az egységes európai kereskedelem létrehzásáhz szükséges feltételeket. Az Uniós követelményeknek való megfelelés céljából a hazai évi LXXIX. törvény a villams energiáról szóló évi CX. törvényt (régi VET.) jelentősen módsíttta. A módsítás lényege abban áll, hgy a krábban egységes szervezetben működő áramszlgáltató vállalatknak ún. unbundling-t azaz szervezeti széttaglást kell végrehajtani abból a célból, hgy hálózattal kapcslats tevékenységeik - a kereskedelemtől elkülönülten - jgilag is független szervezetben történjenek. A fenti ábrán megfigyelhetjük, hgy az unbundling következtében a krábbi struktúrából kettévált a hálózati tevékenység és a kereskedelem. A törvényi szabályzás szerint a közüzemi szlgáltató helyébe január 1-jétől a Hálózati Kft-k, mint elsztói engedélyesek és a kereskedelmi engedélyesek léptek. A hálózattal kapcslats tevékenységeket kettéválaszttták, így külön került az elsztói engedélyes, aki a hálózati vagyn tulajdnsa és a hálózat üzemeltető szervezet. Magyarrszágn 6 elsztói engedélyes működik: ELMŰ, ÉMÁSZ, ÉDÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, DÉMÁSZ. Ők a krábbi közüzemi szlgáltatók. Az elsztó-hálózati engedélyesek a Hálózati Kft-k, míg a hálózat üzemeltetési szervezetek a Hálózati Szlgáltató Kft-k. A kereskedelem szétválasztása után az ügyfélszlgálati feladatkat az Ügyfélszlgálati Kft-k látják el, ezek általában nem teljesen különülnek el, mivel kereskedelmi feladatkörük mellett hálózati feladatkat is ellátnak. 2

3 1.2.2 Hálózatüzemeltetés Az első szintű szétválasztás után (hálózat-kereskedelem) a hálózati tevékenységeket újabb két részre választtták szét. Ennek értelmében külön-külön cégként létrejött az elsztói engedélyes és hálózat üzemeltető szervezet. A Hálózati Kft-k rendelkeznek az elsztói engedéllyel, amelyet a Magyar Energia Hivatal adtt ki nekik, tulajdnlják a hálózati vagynt és ezek a cégek felelősek a hálózat üzemeltetésért, karbantartásáért és fejlesztéséért. Az elsztói engedélyes alapvető feladata, hgy a kereskedők által beszerzett villams energiát vezetékein át eljuttassa a felhasználókhz és gndskdjn a hálózatról. Az elsztói engedélyes a felsrlt tevékenységek egy részét végzi csak maga, egy másik részével a hálózat üzemeltető vagy hálózat szlgáltató társaságt bízza meg. Ez a társaság a Hálózati Szlgáltató Kft. Az elsztói engedélyes inkább irányító feladatkat lát el, míg a hálózat üzemeltető szervezet végzi a hálózattal kapcslats munkák fizikai részét, úgymint karbantartás, üzemeltetés és a beruházásk lebnylítása. Az elsztói engedélyes a hálózat üzemeltetésében tehát krdináló feladatkat lát el, de mint a hálózati vagyn tulajdnsának számlnia kell különböző ráfrdításkkal és természetesen bevételekkel. Ráfrdításként fnts tényező a hálózathasználati díj befizetése a rendszerirányítónak, az állami tulajdnú MAVIR Zrt-nek, de ezt az összeget a fgyasztóval fizetteti meg. Másik lényeges veszteség, amivel számlni kell a hálózati veszteség. A hálózati veszteség a villams energia szállítása srán bekövetkezett energia veszteség, amely pusztán a fennálló fizikai törvényekből adódik. Ennek egy részét elismeri a Magyar Energia Hivatal. Jelenleg a hálózati veszteség árát az MVM határzza meg, míg a mennyiségét a MEH. Az elismert mennyiségről állandó viták és alkudzásk flynak az érintett vállalatk és a Hivatal között. Az elsztói engedélyes bevételként könyvelheti el a fgyasztóval kötött hálózatcsatlakztatási és hálózathasználati szerződésben fglalt hálózatcsatlakztatási és hálózathasználati díjakat. 1.3 A liberalizált energiapiac legfőbb jellemzői A decentralizált tulajdnsi kör, A nagyszámú, versenyző piaci szereplő. Az energiatermelés, szállítás és elsztás szétválasztása, tvábbá szabad hzzáférés a piachz. A verseny kikényszeríti a hatéknyság javulását, az így kialakuló innvatív megldásk az árak csökkenéséhez vagy legalábbis az áremelkedés lelassulásáhz vezethetnek. Figyelem: A gázipari liberalizáció jelentős eltéréseket mutat az árampiachz képest (limitált számú szereplő, szeznális ingadzás, hsszútávú szerződések, stb.) A villams energia szabad piaca 2003 óta nyittt, ám a legutóbbi évekig krlátztt maradt a kis- és a középvállalati kör szlgáltatásváltási aktivitása jellemzően a tőkeerős, a villams energia piacát jól ismerő jól ismerő nagyvállalatk éltek a lehetőséggel. A KKV szektrba tartzó vállalkzásk minimálisan vagy egyáltalán nem tájékzódnak piaci lehetőségeik felől, ezért általában aláírják a megszktt áramszlgáltatójuk által kínált szerződéses feltételeket, amik jellemzően nem a legkedvezőbbek. Az elmúlt évben ugyanakkr alapvető váltzás ment végbe, mind több cég vág bele a szlgáltató cseréjébe. Az kk egyértelműek: egyrészt megugrtt a villamsenergiakiskereskedők száma, ami élénkítette a versenyt, másrészt a piaci árszint is mérséklődött. A ptenciált jelzi, hgy a fentieket felismerve az idén tvábbi ezer a váltást tervező cégek száma. 3

4 1.4 A magyar villamsenergia-piac felépülése, szereplői Szabályzás, felügyelet, ellenőrzés - Magyar Energia Hivatal Önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, rszágs hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Krmány, felügyeletét a miniszter látja el. A hivatal feladatai közé tartzik az engedélyesek tevékenységéhez szükséges engedélyek kibcsátása illetve visszavnása, jóváhagyja a villamsenergia-ellátási szabályzatkat, figyelemmel kíséri a villamsenergia-piaci versenyt és ellenőrzéséket végez. Termelők (Erőművek) A piaci liberalizáció egyik legfntsabb eleme a villamsenergia-előállítás mnpóliumának megszüntetése vlt. Az új termelőegységek kiépítése ugyan hatósági engedélyhez kötött maradt, de a beruházásk finanszírzása és megvalósítása már a magánszektr számára is megnyíltt. A szabályzás arra is lehetőséget biztsít, hgy az ellátásbiztnság érdekében a krmányzatknak lehetősége van kapacitásbővítést, energiahatéknyságjavító és kereslet-visszafgó intézkedéseket kezdeményezni. A termelők kötelesek a közüzemi célra lekötött villams energia mennyiségét a közüzemi kereskedőnek felajánlani, az ezen felüli villams energiát szabadn értékesíthetik. Rendszerirányító Felelős a villamsenergia-rendszer irányításáért. Feladatai közé tartzik a villamsenergiarendszer működéséhez valamint a flyamats és biztnságs villamsenergia-ellátásáhz szükséges infrmációk összegyűjtése és szlgáltatása. Állami tulajdnban lévő rendszerirányító a MAVIR Zrt, amely peratív üzemirányítási és egyéb rendszerirányítási feladatkat is ellát. Átvitel A magasfeszültségen történő áramszállítást fglalja magában, illetve ezzel együtt a magasfeszültségű hálózat fejlesztését, karbantartását, és együttműködését más rendszerekkel. Az átviteli hálózat irányítója lehet a hálózat tulajdnsa vagy egy független vállalat is. Az átviteli tevékenység napjainkban tipikusan természetes mnpóliumnak számít. Az európai szabályzásk legfntsabb elve a diszkriminációmentes átviteli szlgáltatás nyújtása, ennek érdekében a nyilváns hzzáférési díjakat a nemzeti szabályzó hatóságk állapítják meg. Magyarrszágn az átviteli hálózat tulajdnsa a Magyar Villams Művek Zrt. Feladata a villamsenergia-átvitel, amelyet a saját hálózatán keresztül végez. Ellátja a nemzetközi áramkereskedelemhez szükséges átviteli feladatkat is. Egyetemes nagykereskedő MVM Zrt Elsődleges feladata a nagykereskedelem. Az rszág egyetemes fgyasztói igényének megfelelő mennyiségű áram megvásárlása az erőművektől és annak értékesítése az áramszlgáltatóknak. Elsztás A magas-, közép- és kisfeszültségen történő áramszállítást jelenti, amelynek srán az áram az átviteli hálózatból a végfgyasztóhz kerül. Fnts megjegyezni, hgy az elsztás a villams energia fizikai tvábbításának biztsítását jelenti. Az elsztói tevékenység ugyancsak természetes mnpóliumnak számíthat egy adtt földrajzi területen belül, és hasnló elvek vnatkznak rá, mint az átviteli hálózat üzemeltetőjére, ideértve a transzparens hatósági ármegállapítást és a diszkriminációmentes hzzáférést. Az elsztási feladatkat a valamikri közüzemi szlgáltatók jgutódjai, mint elsztói engedélyesek látják el. 4

5 Egyetemes szlgáltató A szlgáltatót az engedélyben meghatárztt működési területén a fgyasztókkal szemben ellátási és szlgáltatási kötelezettség terheli. Egyetemes szlgáltatási engedélyt is a régi közüzemi szlgáltatók jgutódjai váltttak. Villamsenergia-kereskedő Villams energiát vásárlhat termelőtől, kiserőműtől, más villamsenergia-kereskedőtől vagy közüzemi nagykereskedőtől, illetve jgsult azt más kereskedőnek, közüzemi nagykereskedőnek, felhasználónak értékesíteni. A villamsenergia-ellátás kereskedelmi tevékenység, a villams energia, mint termék kiskereskedelmi frgalmazására vnatkzik, a gazdasági közvetítést jelenti a termelők és a fgyasztók között. Egyetemes fgyasztó Az a fgyasztó, aki az egyetemes szlgáltatási engedélyestől egyetemes szerződés alapján energiát vesz. Ebbe a körbe tartznak a tvábbra is védett, hatóságilag felügyelt piaci kereteket élvező kisfgyasztók (kisvállalkzásk), illetve a lakssági ügyfelek, akik krábbi, területileg illetékes áramszlgáltatójuktól, egész pntsan annak egyetemes szlgáltatói engedéllyel rendelkező utódjától vásárlhatják meg az államilag kntrllált árn és feltételek mellett elérhető villams energiát. Szabadpiaci fgyasztó január 1-től 3x63 Amper feletti névleges csatlakzási teljesítménnyel rendelkező, szabadpiaci áramvásárlásra kötelezett nagyfgyasztók (gyárak, üzemek, nagyvállalatk), illetve közepes fgyasztók (üzleti fgyasztók, középvállalatk). A piaci szereplők és kapcslatrendszerük Piaci szereplők-kapcslatrendszer Termelő Kereskedő Mérlegkör felelős Elsztói engedélyes Fgyasztó A villams energia útja a termelőtől a fgyasztóig az egyetemes és szabadpiacn is ugyanaz, mint régen, hiszen váltzatlanul azn a hálózatn jut el a fgyasztókhz, csak a közbenső szereplők váltztak. Régen a villams energiát - törvényben szabályztt módn - kizárólag a nagykereskedő (a Magyar Villams Művek Zrt.) vehette át a termelőktől, és értékesíthette az elsztói engedélyes szlgáltatók felé, akik tvábbíttták az áramt a fgyasztóknak. A piac liberalizációjával aznban a kiskereskedők (azaz villams energia kereskedelmi engedéllyel rendelkező cégek) ugyanúgy átvehetik az áramt a termelőktől, mint a 5

6 nagykereskedő (tvábbra is az MVM), de ezzel párhuzamsan váltzatlanul beszerezhetik a nagykereskedőtől is a fgyasztóik ellátásáhz szükséges energiamennyiséget. A fgyasztók pedig a közüzem reginális szlgáltatói mnpóliumaihz való kötöttségtől mentesülve szabadn megválaszthatják, hgy mely kereskedőtől vásárlják az áramt. A villams energia piac szereplői tehát alapvetően nem váltztak csak a tulajdnvisznyk. 2. A villams energia útja a termelőtől a fgyasztóig 2.1 Magyarrszág éves áramigénye Magyarrszág éves villams energia fgyasztása a szakma becslése szerint 40 TWh ( kwh) vlt 2010-ben. A Mavir a jövőben évi 1,5%-s növekedéssel száml. Váltószámk: 1 TWh=1.000 GWh= MWh= kwh (Egy társasházban élő négytagú család éves áramfgyasztása kb kwh.) Az alábbi ábra a magyar villamsenergia egyetemes szlgáltatók elhelyezkedését, szlgáltatási területüket mutatja az rszágban. Az értékesített villams energia legnagybb részét az ELMŰ Zrt., az E.ON ÉDÁSZ Zrt. és az ÉMÁSZ Zrt. területén használták fel. Az áramfgyasztás várható növekedése és az egekbe szökő gázárak láttán, lgikus lépés lenne újra megnyitni a szénbányákat, hiszen kb. száz évre elegendő lignitvagynnal rendelkezünk. Meghármszrzhatnánk a mátrai erőmű kapacitását, csökkenthetnénk a gáztól való függőségünket, szenes erőművekkel elégíthetnénk ki a növekvő keresletet. Csakhgy itt jön be a harmadik szempnt, ami a krmány energiaplitikai lehetőségeit alapvetően behatárlja: az unió elvárásai szerint a következő évtizedekben lényegében le kellene nulláznunk a szén-dixid kibcsátásunkat. Hiába áll rendelkezésünkre a hazai szénvagyn, elégetése hsszú távn lyan környezeti kárkat kz, amelyeket ha belekalkulálunk a termelői árba, az jófrmán ellehetetleníti a szenes áramtermelést. 2.2 A magyarrszági termelés és az iparág egyszerűsített mdellje A közüzemi kifejezés helyett mst mindenhl egyetemes értendő! 6

7 Az ábrán megfigyelhető, hgy a krábbi mnpl szabályzással szemben a fgyasztók és az egyes társaságk a villams hálózat használatáért és a megvásárlt energiáért külön-külön fizetnek. A villams energia szektr, egy vertikálisan integrált ellátási lánc mentén működik. A magyar piacn párhuzamsan van jelen az egyetemes és a versenypiaci lánc. A versenypiacn mindenki szabadn értékesíthet és vásárlhat, míg az egyetemes láncban törvényben rögzített kötelezettségek élnek. Az egyetemes szektrban nincsenek meg a szükséges versenyfeltételek, erősen szabályztt, előre megkötött hsszú távú szerződések (HTM) alapján a nagykereskedő vásárlja meg az energiát az erőművektől, vagy imprtból, ha pedig így sem sikerül szükségletét fedezni a versenypiacról pótlhat. Ha az MVM Zrt.-nek az egyetemes szükségletnél nagybb a készlete, akkr a felesleges részt átadhatja a versenykereskedőnek, aki mint szabadpiaci szereplő értékesítheti azt bárkinek. A nagykereskedő ellátja az egyetemes szlgáltatót, akinek ellátási kötelezettsége van az egyetemes fgyasztók felé. Az árak itt - a legkisebb költség elve szerint - hatóságilag meghatárzttak, az engedélyezett tevékenység gyakrlásáhz szükséges és felmerült ráfrdítást lehet az árakban érvényesíteni. A megtérülés garantált és kckázatmentes ezen lánc szereplőinek. A versenypiacn a termelő, a le nem kötött kapacitását értékesítheti közvetlenül a fgyasztóknak vagy a villamsenergia-kereskedőknek. A villamsenergia- kereskedő a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján flytathat értékesítési tevékenységet. A kereskedő áramt vehet a termelőtől, a nagykereskedőtől vagy imprtálhat, hgy a versenypiaci fgyasztóknak, vagy más kereskedőknek értékesítse azt. Mindezek mellett természetesen végezhet külkereskedelmi tevékenységet, azaz a megvásárlt energiát exprtálhatja is A termelés Az erőműben elégetik a fűtőanyagt, az vizet melegít, a felszálló gőz meghajt egy turbinát, a turbina áramt termel - ez az áramtermelés klasszikus sémája. (A valódi megújuló erőműveknél annyi a különbség, hgy tüzelőanyag helyett a vízből, szélből, napból nyerik az energiát.) Az úgynevezett alaperőművek - atmerőművek, vízerőművek stb. - flyamatsan, nagy kihasználással üzemelnek, a rendszer terhelésének állandó részét fedezik. A paksi atmerőmű - a karbantartáshz szükséges kieséstől eltekintve - éjjel-nappal 2000 megawatt kapacitással termel, 2010-ben Magyarrszág villamsenergia-termelésének 42,1 százalékát adta. A rendszer fenntarthatósága érdekében alaperőműveken kívül szükség van lyan erőművekre is, 7

8 amelyek teljesítményük váltztatásával követik a fgyasztói igények váltzását, vagyis például nappal többet, éjszaka kevesebbet termelnek. Az erőművek harmadik csprtjába a csúcserőművek tartznak, ezek a legmagasabb terhelésű időszakkban a csúcsterhelések fedezésére, rendszerint csak rövid időszakkra lépnek üzembe. Erre a célra alkalmasak például a gyrsan indítható gázturbinák. Jelenleg tizenhárm 50 MW fölötti erőművet és több mint kétszáz kiserőműveket üzemeltető társaság van az rszágban. Bár a 95-ös privatizáció srán a francia EdF, a német RWE, a német E.On, és amerikai AES több erőmű tulajdnjgát megszerezték, az állami MVM a nagyknál még mindig a jegyzett tőke közel 60 százalékát tulajdnlja, és a kisebbek között is kmly erőműpark van a birtkában, a hazai szélerőmű-kapacitás 15 százaléka az övé. A Dunamenti és a Mátrai erőmű negyedét, a Paksi atmerőműnek és a Vértesi Erőműnek csaknem száz százalékát birtklja, több gázerőműve van és részesedése az új baknyi csúcserőműben is. Erőmű Tüzelőanyag Teljesítmény Főbb tulajdnsk (MW) Paksi atmerőmű nukleáris 2000 MVM 99,9% Dunamenti erőmű földgáz, tüzelőlaj 1800 MVM 25% GDF Suez 25%Electrabel 50% Mátrai erőmű lignit, földgáz, bimassza 950 MVM 26% RWE 51% ENBW 21,7% AES-Tiszai erőmű földgáz, tüzelőlaj 860 AES 99,9% Gönyűi erőmű földgáz 430 E.On 100% Vértesi Erőmű szén, bimassza 240 MVM 98,53% GTER földgáz 410 MVM 100% Csepeli áramtermelő földgáz 403 Alpiq 100% (EOS-EDF) Budapesti erőmű földgáz 395 EDF 95,58 önkrm. 3,93% AES Brsdi erőmű szén, bimassza 161 Cívis Capital 100% Baknyi erőmű Bimassza, szén 102 Eurinvest 100 % Baknyi Villams földgáz MVM, Eurinvest Művek Termelő Debreceni erőmű földgáz 95 E.On 100% ISD Pwer földgáz, fűtőlaj 69 ISD 100% Pannn hőerőmű bimassza 50 Pannnpwer 100% (Velia EDF) Az atmerőműben szinte szükségszerű az állami tulajdn, annak ugyanis az átlagsnál jóval nagybb a beruházási költsége és lassabban is térül meg, mint egy átlags erőmű. A piac nálunk jbb szabályzói és gazdaságplitikai környezetű rszágkban sem képes tőkeköltségű finanszírzást biztsítani a szakmai beruházók számára, csak ha az állam kmly tulajdnsi szerepet és garanciákat vállal a beruházási fázisban. Paksn jelenleg négy 500 megawatts blkk üzemel, a parlament az üzemidő meghsszabbításáról döntött és megadta az elvi engedélyt újabb blkkk építésének előkészítésére is. Bár a fukushimai erőműbaleset jelentősen csökkentette az atmenergia társadalmi elfgadttságát - Németrszág egyenesen száműzte az atmenergiát és 2022-re teljesen szakít vele - ráadásul az itthn tervezett kb milliárds gigaberuházás részletei is meglehetősen hmálysak, az újabb 2000 megawatt megépítése a növekvő áramigények egy részét biztsan fedezné, és a szén-dixid kibcsátást is csökkentené. Az ellenzők szerint aznban ugyanezt ennyi pénzből atm nélkül is meg lehetne ldani, érthetetlen, miért erőlteti az állam ennyire a nukleáris energiát. Szerintük a bővítés mellett leginkább plitikai érvek szólnak. "Ebben a helyzetben ésszerűtlen, ha az állam lyan kapacitáskban szerez tulajdnt, amit a piac - megfelelő ösztönzőkkel - magától is megépít, az MVM által megvett Hungarwind [11] 8

9 szélerőműpark például tipikusan ezek közé tartzik" - állítja az egyik kiserőműveket üzemeltető cég vezére. Szerinte a megújuló energia kiszámítható, tervezhető környezetben kimndttan jó üzlet, ha a krmány nem váltztatgatja kéthetente a jgszabálykat, és kijelöli az egyértelmű, hsszú távú célkat, akkr srban állnak a beruházók. "Az elmúlt évek szabályzása mindig az aktuálisan legerősebb lbbiérdek felé hajltt, a trz támgatási rendszerben például a megújulóknak szánt pénz jelentős részét lyan - budapesti, debreceni - kapcsltan termelő nagyerőművek szívták el, akiknek eredetileg nem is lett vlna helye a rendszerben" - tette hzzá. Ha nem látni előre, hgy milyen irányt vesz a plitika, és a pénzügyi szektr nem tud számlni a megtérüléssel, senki nem kezd erőműépítésbe, vagy fejlesztésbe. Jól látszik, hgy a piac mst is kivárásra játszik mndta egy másik cégvezető Átvitel és rendszerirányítás A villamsenergia-átvitel magában fglalja a magasfeszültségű áramszállítást, a magasfeszültségű hálózatk karbantartását, bővítését, összekapcslását más rendszerekkel és általában a hálózat működésének biztsítását ésszerű energiaszállítási igények mellett. Az átviteli rendszert a Mavir tulajdnlja, a cég 2003-ig közvetlenül MVM alá tartztt, aztán kikerült nnan és az állami óriástól függetlenül, de tvábbra is állami tulajdnban működött. A prbléma ezzel az vlt, hgy maga az alaphálózat tvábbra is az MVM-nél maradt, míg a hálózatfejlesztési feladatk engedélyileg a rendszerirányítóhz tartztak. A helyzet ideális felldása az lehetett vlna, ha magát az alaphálózatt is kiemelik az MVM-ből, ennek aznban éppen az ellenkezője történt: a Mavirt visszaintegrálták, 2006-ban újra az MVM részévé vált. Ennek egyértelmű hátránya, hgy felmerülhet a gyanú, hgy a vertikum egészében érdekelt tulajdnsa számára előnyöket biztsít más piaci szereplőkkel szemben, nehezíti az egészséges verseny kialakulását. Arra, hgy a rendszerirányítónak ki legyen a tulajdnsa, arra Európa-szerte sincs egységes gyakrlat, vannak teljes mértékben állami tulajdnban, vagy többségi állami irányítás mellett működő társaságk, és nyilváns társaságk is. A vertikálisan integrált mdell egyértelműen visszaszrulóban van, ahl megmaradt a társaság zárt jellege, tt is inkább közvetlen állami kézbe vnták a rendszerirányítót. A meghatárzó állami tulajdn leginkább az újnnan csatlakztt rszágkat jellemzi Az elsztás Az elsztói tevékenység a villams-energia magas-, közép- és kisfeszültségen történő szállítását jelenti, amely srán az áram az átviteli hálózatból a végfgyasztóhz kerül. Ide tartzik a hálózat karbantartása, bővítése és esetleges összekapcslása a szmszéds rendszerekkel. Az elsztást az elsztói engedélyes vezérli. Az elsztási és az ellátási vagy áramszlgáltatási tevékenységet jgilag és számvitelileg különválaszttt vállalatk végzik. 9

10 Az év srán lezajltt privatizációval a hat áramszlgáltató önálló részvénytársasággá vált. A Budapestet uraló Elmű és az Észak-Magyarrszágn szlgáltató Émász közvetett tulajdnsa, a EnBW: 27,25 százalékkal rendelkezik az Elműben, az Émászban pedig a részvények 26,83 százalékát birtklja. A Démász mintegy 750 ezer fgyasztót lát el villams energiával az rszág dél-keleti részén, amely a Magyarrszágn szlgáltattt összes villams energia 11,3 százalékát teszi ki, tulajdnsa a francia EDF. Dél-Dunántúln a száz százalékban E.On tulajdnlta Dédász (EDD) végzi az elsztói tevékenységet, az észak-dunántúli Édász (EED) felét a 1995 decemberben lezajltt privatizáció srán a francia EdF France vásárlta meg, amelynek a felét 1997-ben eladta a Bayernwerknek. A társaság jelenlegi főrészvényese a Bayernwerkből alakult E.On. Hat megyére kiterjedő ellátási területe négyzetkilméter, melyhez 38 várs és 826 község és több mint 900 ezer fgyasztó tartzik. Szintén az E.On a főrészvényes a tiszántúli Titászban (ETI), amelyen először az Isar-Amperwerke AG, az ÁPV Rt. és az önkrmányzatk sztztak. Az Isar-Amperwerke részesedését 2000-ben vette át a német cég. Az Émászban az MVM még 2008-ban 8,6 százaléks részesedést szerzett, az Elmüben 12,5 százalékt. A társaság célja az vlt, hgy minden magyarrszági áramszlgáltatóban visszaszerezzen részesedéseket, amelyeket a privatizációnál elvesztett. Az MVM tavaly még intenzív tárgyaláskat flytattt az E.On-tulajdnú magyarrszági áramszlgáltatókban az MVM esetleges részesedésszerzéséről. A villams-energia vételezés srán az egyetemes szlgáltató vagy a versenykereskedő csak magát a villams energiát biztsítja, aznban a hálózati hzzáférést a hálózat tulajdnsa, az elsztói engedélyes teszi lehetővé. Az elsztói hálózatk valójában kis helyi mnpóliumk, hiába vált valaki kereskedőt, tvábbra is ugyanazn a mérőórán lvassák le a fgyasztását, ugyanazkn a drótkn keresztül jut áramhz. Az állam feladata, hgy a hálózat karbantartására, fejlesztésére ösztönözze a társaságkat, valós költségeket tükröző árakat állapítsn meg, és akadályzza meg, hgy az elsztótársaságk kiszrítsák az esetlegesen belépő kereskedőket Kereskedelem A villams energia nagykereskedelmének legmeghatárzóbb szereplője az MVM Trade. A szabadpiac bevezetése előtt az erőművek csak az MVM-nek adhatták el a villams áramt, a hsszútávú szerződéseket aznban az unió nymására fel kellett bntani. Az egyetemes szlgáltatók a közüzemi szlgáltatók jgutódjának tekinthetők, a lakssági fgyasztók teljesilletve az üzleti felhasználók meghatárztt körének nyújtanak ellátási kötelezettség mellett - villams energiát hatóságilag jóváhagytt árakn. A versenypiaci működés szereplői még az energiakereskedő cégek. A kereskedő cégek a vásárlt villams energiát az átviteli és elsztó hálózatkn keresztül kereskedelmi szerződések alapján értékesítik a versenypiacról vételező fgyasztók részére nyarán Magyarrszágn 92 vállalat rendelkezett kereskedői engedéllyel, ezeknek körülbelül a negyede tevékenykedett aktívan. Mára elvileg minden fgyasztó szabadn megválaszthatja, melyik kereskedőtől vásárl villams-energiát, a mesterségesen alacsnyan tarttt árak miatt ugyanakkr a kiskereskedőknek nem éri meg az egyetemes szlgáltatásban lévő fgyasztókért versenyezni, a piac gyakrlatilag ebben a szegmensben mzdulatlan maradt. "Európában az egyetemes szlgáltatás ára jellemzően magasabb, mint a versenypiaci ár, ez egy a piacinál magasabb szintű, kiszámíthatóbb és kényelmesebb szlgáltatás, 10

11 cserébe meg is kérik az árát. A hazai plitikai gyakrlat aznban lyan árakat határz meg, ami alá nem lehet licitálni" - állítják szakértők. A kereskedői ldal - akárcsak a termelői - az iparágnak az a része, ahl elvi szinten adtt a verseny lehetősége, itt semmi keresnivalója nincs az államnak, elég, ha lyam jgszabálykat teremt, amelyek a belépési krlátkat csökkentik. Az MVM-nek bár határztt szándéka vlt, hgy visszaszerezze a kapcslatt a lakssági fgyasztókkal - ez ugyanis az a terület, amit teljesen elvesztett a privatizációval, és lényegében azóta sem tudtt visszaszerezni - az alacsny hatósági árak mellett ez jelenleg nem tűnhet üzletileg vnzó célpntnak. 2.3 A legnagybb piaci szereplők A legnagybb egyetemes szlgáltatók ELMÜ - ÉMASZ, EON, EDF DÉMÁSZ, A nagybb villamsenergia kereskedelmi engedélyesek GDF SUEZ, E-ON, EDF, CEZ, ALPIQ, JAS, MVM Partner, MÁSZ, Főbb fgyasztói csprtk A fgyasztók között fnts megkülönböztetni az egyetemes vagy szabadpiaci, illetve a lakssági vagy üzleti (nem lakssági) kis- és nagyfgyasztókat. A teljesítménydíjas fgyasztók általában a nagyfgyasztók, akiknek nemcsak fgyasztásaránys energiadíjat, hanem kapacitás utáni teljesítménydíjat, energiaadót és alapdíjat is fizetniük kell. Az alapdíjas fgyasztók a kisfgyasztók, mint például az üzletek, isklák, kisebb cégek, ők egy minimális alapdíj mellett energiaadót és energiadíjat fizetnek. A laksság nem fizet semmilyen teljesítmény díjat, energiaadót, csak a fgyasztással aránys energiadíjat. Természetesen az ellátási rendszer használatáért fizetendő díjakat (ún. RHD-ak) minden fgyasztói szegmensnek meg kell fizetnie. Lakssági fgyasztók száma: kb. 3,5 millió Kis- és középvállalati fgyasztók száma: kb Nagyvállalati fgyasztók száma: 100 alatt Prfils és idősrs fgyasztói kör A kereskedő és a fgyasztó közötti elszámlás alapját tvábbra is a lelvasás képzi, ami alapján megkülönböztetünk éves lelvasású, fgyasztási szkásaik alapján kategóriákba, ún. prfilkba srlt (a tvábbiakban prfils), valamint kiépített negyedórás távméréssel rendelkező, 3x80 Ampert meghaladó névleges csatlakzási teljesítményű, ún. idősrs elszámlású fgyasztókat. 11

12 A liberalizált villams energia piacn való áramvásárláshz 3 80 Amper kisfeszültségű csatlakzási érték felett terhelési görbe tárlására alkalmas, távlelvasható fgyasztásmérőre, hzzá illeszthető mdemre, és telefnvnaltól függően vnalválasztóra van szükség. A felsrlt eszközöket a hálózati engedélyes biztsítja és szereli fel, de a távlelvasást lehetővé tevő adatátviteli kapcslat kiépítésének és flyamats biztsításának kötelezettsége és ezek költségei - beleértve az előfizetési díjat is - már a fgyasztót terhelik. A 3 80 Ampert meg nem haladó, kisfeszültségű csatlakzási érték esetén a fgyasztó elszámlása prfilzással is történhet, amihez a jelenlegi mérés - esetleges átprgramzást követően megfelelő. Távlelvasható fgyasztásmérő kiépítésére ebben az esetben nincs szükség. Fnts aznban tudni, hgy középfeszültségű vételezés esetén a távmérés kialakítása teljesítménytől függetlenül szükséges. 12

13 3 Villamsenergia-kereskedelem A villamsenergia-kereskedő lyan kereskedő cég, amely az erőművektől, aukciókn keresztül a nagykereskedőtől (MVM), vagy akár imprtból vásárlja meg az áramt, és azt más kereskedőknek, illetve fgyasztóknak (akiket a törvény felhasználóknak keresztelt át) értékesíti. 3.1 Villamsenergia-értékesítés Az egyetemes szlgáltatók az elmúlt évek srán, az egyre növekvő szabadpiac miatt flyamats értékesítési csökkenést könyvelhettek el, mivel a fgyasztói körükből egyre többen tértek át a versenypiacra. A liberalizáció következtében a közüzemi szlgáltatás január 1-jével megszűnt és a helyére a piacnyitás fázisainak megfelelően a versenypiaci kereskedelem és az egyetemes szlgáltatás lépett. Az energiakereskedőből, aki a nagykereskedelmi piacn (erőművektől, imprtból és más kereskedő cégektől) vásárlja a villams energiát, kétféle lesz: Egyetemes Szlgáltató, amely alapvetően csak a laksságt és a legkisebb üzleti fgyasztókat láthatja el. Ennek árképzését a Krmány ellenőrzi. Versenypiaci kereskedő, amely piaci alapn működik, piaci árn veszi és adja el az energiát. Az egyetemes szlgáltatás egy speciális, hatóságilag ellenőrzött árn történő villams energia kereskedelem. Ennek keretében a szlgáltatót villamsenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli az erre jgsult felhasználók tekintetében. A versenypiacn a szerződéskötés szabad, a kereskedő csak azt köteles ellátni, akivel meg tud állapdni. Az így létrejövő egyetemes szlgáltatás és versenypiac határát a 3x63 Ampernyi csatlakzási teljesítmény jelenti. A törvényi előírásk szerint minden lyan fgyasztó, akinek a csatlakzási teljesítménye meghaladja a 3x63 A-t, annak versenypiaci kereskedőtől kell beszereznie a villams energiát, akié ennél kevesebb az tartzhat az egyetemes szlgáltatókhz, de a versenypiacról is beszerezheti szükségletét Fgyasztói csprtk Az egyetemes szlgáltatók ellátási körébe a lakssági és kis üzleti fgyasztók tartznak, akik a liberalizációnak köszönhetően többféle tarifacsmagból választhatnak mindamellett, hgy szabadn válthatnak villamsenergia-kereskedőt. A felhasználók két fajta tarifacsmagból választhatnak majd, az egyik a 24 órás, a másik a kéttarifás csmag. A 24 órás csmagban a nap 24 órájában árammal látják el őket ugyanazn az árn, míg a kéttarifás csmagban meg van határzva, hgy éjszaka és nappal milyen mennyiséget fgyaszthatnak milyen árn. A versenypiaci kereskedők kétfajta felhasználót látnak el: A versenypiacra lépett kisfgyasztókat prfils elszámlású felhasználóknak nevezik. A prfil egy statisztikai elemzéssel készült, nrmalizált 1000 kwh éves fgyasztásra vnatkztattt - éves negyedórás fgyasztói teljesítményigény-görbe. A körülbelül azns fgyasztási jellemzőkkel bíró fgyasztókat egy prfilcsprtba srlják, így minden kisfeszültségen vételező fgyasztó, akinek a névleges csatlakzási teljesítménye 3x80A vagy annál kevesebb, prfils elszámlású lesz. A prfils elszámlású ügyfelek egy évben 11 részszámlát és egy elszámló számlát kapnak. A részszámlák kiállításának alapja a Mértékadó Éves Fgyasztás (MÉF), amelyet az elsztói engedélyes az előző évi fgyasztás alapján állapít meg. 13

14 A versenypiacn jelenlévő másik csprtt idősrs fgyasztóknak nevezik, akik általában a nagybb ipari, 3x80 A csatlakzási teljesítmény feletti felhasználók. Az ő esetükben az elfgyaszttt energiamennyiséget negyedóránként kell mérni és elszámlni, amelyhez erre alkalmas mérőberendezés szükséges. Az idősrs elszámlású ügyfelek minden hónapban a tényleges fgyasztás alapján kapják a számlát Szerződések A szabadpiacn az energia kereskedelme, a villams energia hálózat üzemeltetése, valamint a csatlakzás kiépítése különválik egymástól, ennek megfelelően a versenypiaci fgyasztók a krábban megszktt egyetlen szerződés helyett már hárm szerződéssel kell, hgy rendelkezzenek. Ezek közül legfntsabb a szabadn választtt versenypiaci kereskedőcéggel megkötendő, az energia beszerzésének módját és árát meghatárzó kereskedelmi szerződés, melyen túlmenően a hálózathz kapcslódó, hatósági szabályzásn alapuló csatlakzási és hálózathasználati szerződés kerül megkötésre. Bármely felhasználó köthet villamsenergia-vásárlási (kereskedelmi) szerződést villamsenergia-kereskedővel, termelővel, illetve imprtálás útján. A kereskedelmi szerződésben fel kell tüntetni a nyújttt szlgáltatásk megnevezését, minőségi színvnalát illetve a felek kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelően tájékztatni. Az új jgszabályk értelmében a fgyasztóknak a területileg illetékes elsztói engedélyessel két szerződést kell megkötniük: a hálózatra való csatlakzáshz a hálózatcsatlakztatási, a flyamats hálózat-használathz pedig a hálózathasználati szerződést. A liberalizáció újabb pcióként még lehetővé teszi, hgy a felhasználó megbízza a kereskedőt, hgy összevntan kezelje a szerződéseket. Ez azt jelenti, hgy a felhasználó meghatalmazása után a kereskedőnek kell eljárnia a hálózati szerződések ügyében is, így a felhasználónak kiállíttt számla a hálózathasználati- és energiadíjat is tartalmazza. Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk a szabadpiacn megkötendő hárm szerződéstípust, azaz a hálózatcsatlakzási, a hálózathasználati, valamint a kereskedelmi szerződéseket Hálózatcsatlakzási szerződés Ez a szerződés létesít jgvisznyt a területileg illetékes hálózati engedélyes és a fgyasztó között, rögzítve egy adtt hálózati csatlakzási pnt helyét (helyrajzi szám, illetve pstai cím), annak alapvető műszaki paramétereit (feszültségszint), a rendelkezésre álló teljesítményt - mely vagyni értéket képvisel -, valamint természetesen azt, hgy az érintett csatlakzási pnttal kapcslatban a fgyasztó jgsult rendelkezni Hálózathasználati szerződés A hálózati engedélyes a hálózatcsatlakzási és kereskedelmi szerződéssel rendelkező fgyasztó (rendszerhasználó) számára - a vnatkzó szabályzásknak megfelelve -, ezen szerződés alapján végzi a villams energia adtt csatlakzási pntig történő szállítását, és ez a szerződés képezi - a szlgáltatás ellenértékeként - a rendszerhasználati számlák kiállításának alapját. A fgyasztónak minden csatlakzási pntjára külön hálózathasználati szerződést kell kötnie a területileg illetékes hálózati engedélyessel Kereskedelmi szerződés A versenypiaci kereskedelmi szerződések minden esetben a kereskedő és a fgyasztó közötti tárgyalásk eredményeként jönnek létre, és alapvetően két kategóriába srlhatók: Ellátás alapú 14

15 A versenypiaci fgyasztónak egy, és csakis egy ellátás alapú szerződéssel kell rendelkeznie, ugyanis ennél a szerződéstípusnál a villams energia értékesítője a menetrendtől való eltérés esetén is biztsítja a fgyasztó számára szükséges villams energia mennyiséget. Teljes ellátás alapú mennyiség tleranciasávs szerződés E szerződéses knstrukció választásával a felhasználó a számára szükséges villams energia teljes mennyiségét a kereskedőtől szerzi be, függetlenül az igény időbeli jelentkezésétől és lefutásától, menetrendadási kötelezettség nélkül. Mikr érdemes ezt a knstrukciót választani? Ha várható villams energia felhasználásának pnts időbeli alakulását a fgyasztó nem tudja előre megbecsülni, de a lehető legegyszerűbb módn, minimális kckázattal, mégis versenyképes árn, egyetlen partner közreműködésével kívánja kielégíteni teljes villams energia szükségletét. Teljes ellátás alapú teljesítmény tleranciasávs szerződés Ezen szerződéstípus választása esetén a felhasználó a számára szükséges villams energia teljes mennyiségét egy partnertől szerzi be, negyedórás menetrend megadásával, mely a beszerzési kckázat csökkentését, így kedvezőbb szerződéses árat tesz lehetővé. Ennél a szerződéstípusnál van egy ún. tlerancia sáv, amelyen belül a felhasználó tényleges villams energia felhasználása eltérhet a menetrendben megadttól.ezt a szerződéstípust akkr érdemes választani, ha a fgyasztó a várható villams energia felhasználását és annak időbeli alakulását pntsan tervezni tudja, és a teljes ellátás mellett a legkedvezőbb ár elérésére törekszik. Részleges ellátás alapú szerződés A részleges ellátás alapú szerződésknstrukció arra az esetre ajánltt, ha a felhasználó - menetrendes szerződése keretében - energiaszükségletének egy részét már lefedte, de a fennmaradó energiaigény kielégítésére is megldást keres. E szerződéstípus esetén - a teljes ellátás alapú terméktípushz hasnlóan - a ténylegesen mért energiafgyasztás képezi a pénzügyi elszámlás alapját, amelyet csökkenteni kell a menetrend alapú szerződés(ek) menetrend adataival. Menetrend alapú A menetrend alapú szerződésnél a villams energia értékesítője csak a menetrendben rögzített villams energia mennyiséget biztsítja. Ebben az esetben a fgyasztó tetszőleges számú menetrend alapú, vagy menetrend alapú és részleges ellátás alapú szerződés kmbinációjával rendelkezhet, melyekkel lefedheti villams energia igényét. Menetrend alapú szerződés esetén a kereskedő a felhasználó által megadtt menetrendben rögzített villams energia szállítására vállalkzik, a termékprtfliójában elérhető legkedvezőbb árn. Ezt a szerződéses knstrukciót akkr érdemes választani, ha a fgyasztó villams energia felhasználásának egy részét pntsan tervezni képes, és szeretné kiaknázni e típus pnts tervezhetőségen alapuló árelőnyét az ellátás alapú szerződéstípuskkal szemben. Tvábbá akkr is, ha saját mérlegkörrel rendelkezik, ezért csak ilyen típusú, menetrend alapú szerződéseket köt. Ebben az esetben a felhasználó egyetlen feladata a negyedórás menetrendadás. 15

16 Szerződés típusk Teljes ellátás alapú (kis kckázat, visznylag jó ár) Menetrend alapú (nagybb kckázat, skkal jbb ár) 3.2 Kereskedő váltás A felhasználó dönthet úgy, hgy másik kereskedőtől akarja a villams energiát megvásárlni. Ebben az esetben fel kell vennie a kapcslatt az új kereskedővel, aki tájékztatja a felhasználót a tvábbi teendőkről és sk esetben vállalja az ügyintézést is. Ekkr az új kereskedő jelez a réginek, aki infrmálja az elsztói engedélyest. Ezek után az elsztói engedélyes visszajelez a régi és új kereskedőnek és megállapdnak a mérőóra állásban. A régi kereskedő kiköltözteti a fgyasztót, majd a felhasználó új kereskedelmi szerződést köt. Kilépés a versenypiacra Szabályztt flyamat. Vizsgálandó szempntk (ár, fgyasztás jellege, nagysága). Döntés meghzatala, ajánlatk (érdemes rá időt szánni!) Szerződések előkészítése. Az egyetemes szlgáltatásból a versenypiacra, azaz a kereskedőhöz történő áttéréskr és esetleges visszatéréskr a felhasználónak a következőket kell figyelembe vennie: Jelentenie kell jelenlegi szlgáltatójának, szlgáltató váltásra irányuló szándékát. 16

17 A bejelentéstől számíttt másdik hónap első napjától lehet áttérni az egyetemes szlgáltatásból a versenypiaci szlgáltatókhz, más néven kereskedőkhöz (példa: ügyfél január közepén bejelenti szlgáltatójának, hgy váltani szeretne, akkr március első napjától válthat át, köthet új szerződést az általa választtt új szlgáltatóval, kereskedővel). Az ügyfélnek nem lehet számlatartzása, azt előtte rendeznie kell. Az egész flyamatt intézheti az új kereskedő meghatalmazás alapján! 3.3 Új árstruktúra Fnts megjegyezni, hgy a piacnyitás következményeként az árstruktúra is megváltztt. A fgyasztó által használt villams energia ára két részből tevődik össze. Az első a rendszerhasználati díj, amelyet a villamsenergia-rendszer használatáért fizetnek a felhasználók. Ezek a díjak a krábbi közüzemi árakhz hasnlóan hatóságilag szabályzttak. A másik rész pedig a kereskedelmi díj, amelynek esetében a villams energia árára a kereskedő tesz ajánlatt a nagykereskedelmi piaci visznyk függvényében Lakssági (kisüzleti) árképzés és díjszabás A lakssági csmagk elnevezése minden egyetemes szlgáltatónál megegyezik. Az árak nem! A1 árszabás Lakssági, egy zónaidős, a nap minden időszakában azns díjn kerül elszámlásra Évi 1320 kwh mennyiségig kedvezményes díjat tartalmaz (110kWh/hó) Az elszámlás éves lelvasás alapján történik. A2 árszabás Lakssági fgyasztó, rendelkezik két zónaidős mérőberendezéssel (csúcs és völgy) B árszabás Lakssági fgyasztó, rendelkezik vezérelt csatlakzási pnttal Szakaszsan is biztnságsan üzemeltethető, külön mérő van Versenypiaci díjszabás A versenypiacn fizetendő díj több tényezőből áll össze. Fő elemei: áramdíj, energiaadó, pénzeszközök, rendszerhasználati díjak, ÁFA. A versenypiaci tarifákn belül is többféle csmag lehetséges. Kereskedőnként az elnevezések is különbözőek és az árak is eltérőek! Példaként nézzük meg az ELMŰ csmagjait. ELMŰ Business tarifa Üzleti fgyasztó, 3x80 A-nál (50 kw) nagybb csatlakzási teljesítménnyel rendelkezik. Energia felhasználását és annak időbeli alakulását nem tudja megbecsülni. Határztt idejű villamsenergia vásárlási szerződés adta biztnságt igényel. ELMŰ BusinessMax tarifa Határzatlan idejű villamsenergia vásárlási szerződést igényel. ELMŰ Start tarifa Üzleti fgyasztó, 3x80 A (50 kw) vagy annál kisebb névleges csatlakzási teljesítménnyel rendelkezik. Határztt idejű villamsenergia vásárlási szerződés adta biztnságt igényel. ELMŰ StartMax tarifa Határzatlan idejű villams energiavásárlási szerződést igényel. ELMŰ Kntrll tarifa Rendelkezik vezérelt csatlakzási pnttal. 17

18 3.3.3 A rendszerhasználati díjak egyes tételeinek jelentése A hatóságilag rögzített és szabályztt, feszültségszintenként különböző rendszerhasználati díjak aktuális díjtételeiről a Magyar Energia Hivatal hnlapján kell tájékzódni: Átviteli-rendszerirányítási díj: az átviteli hálózat használatáért fizetendő díj, melynek alapja az energiafrgalm. Rendszerszintű szlgáltatásk díja: az üzembiztnság fenntartására, illetve szabályzók/szabályzásk költségeire fedezetet biztsító díjtétel, melyet az energiafrgalm után kell fizetni. Elsztási díjak: Elsztói alapdíj: külön mérővel rendelkező csatlakzási pntkra számlt alapdíj, mely a mérés feszültségszintjének megfelelően fizetendő. Elsztói teljesítménydíj: melyet adtt fgyasztási helyen, az egyes csatlakzási pntkn szerződött teljesítmények után kell fizetni. Elsztói frgalmi díj: a fgyasztók feszültségszintenként összegzett energiafrgalma után fizetendő díjtétel. Elsztói meddőenergia díj: mely lehet kapacitív és induktív meddő energiadíj. Induktív meddő energiadíjat abban az esetben kell elszámlni, ha az elszámlt induktív energia mennyisége meghaladja az elszámlt hatáss fgyasztás mennyiségének nagyfeszültség esetén 40%, középfeszültség esetén 30%, kisfeszültség esetén 25%-át. Ebben az esetben a % feletti rész után kell az induktív meddő energia díjat megfizetni. Elsztói veszteség díj: a fgyasztók feszültségszintenként összegzett energiafrgalma után fizetendő díj. Elsztói menetrend kiegyensúlyzási díj: prfil elszámlású fgyasztók fizetik, a feszültségszintenként összegzett energiafrgalm után. A rendszerhasználati díjakat elszámlás szempntjából két csprtra szthatjuk Tárgy hónapban elszámlt díjak, melyek esetében a fizetés előre történik. Ezek az alapdíj és a teljesítménydíj. Tárgy hónapt követő hónapban elszámlt, utólags díjfizetésű, a vételezett energia mennyisége szerint fizetendő díjak. Ide tartzik az összes többi rendszerhasználati díjelem Energiaár Miért annyi, amennyi, avagy mire jó a terhelési görbe? A villams energia árát több mint 90 százalékban a beszerzési ár határzza meg. Mégis, a különböző fgyasztási helyeken ezek az árak eltérhetnek egymástól. Hgyan lehetséges ez? Azkn a fgyasztási helyeken, ahl a lekötött teljesítményérték kisfeszültségen meghaladja a 3x80 A-t ( 50 kw), kötelező kiépíteni a mérőhöz a távadat-hzzáférést. Ez a gyakrlatban egy telefnvnalat és egy mdemet jelent, amelynek segítségével, a mérési adatk távlról is hzzáférhetővé válnak. Így megldhatóvá válik a mérőberendezés által negyedóránként rögzített és eltárlt mérési értékek egész hónapra történő kinyerése. Ezeket hívjuk idősrknak, illetve ezek az idősrs fgyasztási helyek. Ezeket a negyedórás adatkat idő-érték krdinátarendszerben ábrázlva kapjuk meg a terhelési görbét, amely jellemzi a múltbéli energiafgyasztás napi lefutásait az adtt vételezési helyen. Az említett lekötött teljesítményszintig, a mérőhelyek nagy száma miatt a gyakrlatban nem megvalósítható a távmérés kiépítése, így azknál a leggyakribb tevékenységek esetén elvégzett valós egyedi mintavételezések alapján kialakíttt prfilk közül kell egy adtt fgyasztási hely esetén kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ez alapján kapták ezek a 18

19 fgyasztási helyek a prfils vagy prfilztt jelzőt. Tehát a prfilk maguk is terhelési görbék, visznt nem egyediek, hanem csak jellemző, általáns görbék. Mire jó a terhelési görbe? A 2008-ban megszűnt közüzemi rendszerben jól átgndlt energiagazdálkdási megfntlásk alapján létezett az úgynevezett csúcsidei és csúcsidőn kívüli időszak, amelynek eltérő, de hatóságilag megállapíttt energiaárai lehetőséget adtak a napi rszágs terhelés egyenletesebbé tételére, hiszen arra ösztönözték a fgyasztókat, hgy a nagy leterheltségű időszakban annak magasabb ára miatt kevesebb energiát vételezzenek. A versenypiac energiaárai az egyes felhasználók fgyasztási sajátsságai terhelési görbéi alapján kalkulálódnak, ez tehát a magyarázata annak, miért térnek el az egyes idősrs fgyasztási helyek energiaárai. A gyakrlatban ugyanis kisebb energiaár kalkulálódik egy lyan terhelési görbe alapján, amelynél az látszik, hgy éjszakai, esetleg hétvégi időszakra tehát az rszágs energiagazdálkdás szempntjából kevésbé terhelt időszakkra esett a jelentősebb, míg a nagy leterheltségű csúcsidei időszakra a kevesebb fgyasztás. Az egyedi energiaár számítás pntsságát tvább fkzza, hgy a fgyasztás időbeli lefutásán túlmenően figyelembe veszi a vételezés egyenletességét is. Elméletben a legkedvezőbb a flyamats, váltzatlan terhelésű vételezés. Ez ugyan a legritkább esetben megvalósítható, mégis érdemes célul tűzni az egyenletes vételezés lehető legjbb közelítését, a lehető legkedvezőbb energiaár elérése érdekében. Így amennyiben aránytalan mértékű anyagi ráfrdítást nem igényel célszerű minél több ésszerűsítést, krszerűsítést, knkrét lépést megtenni a napi ingadzásk csökkentése érdekében. 4 Szabályzás Az EU szabályzás célja, hgy 27 elszigetelt piac helyett egyetlen egységes piac alakuljn ki, ahl a termelők, a szlgáltatók és (a kereskedők) versengenek egymással. Ez hsszú utat jelent, főleg a lakssági piac egyetemes szlgáltatásától elindulva. 4.1 Magyarrszági szabályzás A m-i szabályzás alapját az átvett EU jgszabályk képezik. Lényege: szabad és diszkriminációmentes hzzáférés az infrastruktúráhz ben megtörtént az árampiac nyitása, 2008.január 1-től pedig megszűnt a közüzem, a villams energia szlgáltatás hatósági ármegállapítása és az ellátási kötelezettség. A legfntsabb jgszabályk, rendeletek évi LXXXVI. törvény a villams energiáról 273/2007.(X.19) Krmányrendelet a villams energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a villams energia rendszerhasználati díjakról 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a közcélú villams hálózatra csatlakzás pénzügyi és műszaki feltételeiről 389/2007. (XII. 23.) Krmányrendelet a megújuló energiafrrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villams energia, valamint a kapcsltan termelt villams energia kötelező átvételéről és átvételi áráról (KÁT) évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról Egyéb jganyagk: 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfkú, haszns hőenergiával kapcsltan termelt villams energia és a haszns hő mennyisége megállapításának számítási módjáról 19

20 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villams energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétsztásáról és a szétsztás srán alkalmazható árak meghatárzásának módjáról 5/2005 GKM rendelet A villamsenergia-elsztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintű szlgáltatásk hatósági díjának középtávú szabályzásáról 36/2002. (XII. 19.) GKM rendelet a villamsenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszlgáltatáskról 285/2007. (X. 29.) Krmányrendelet a villamsenergia-rendszer jelentős zavara és a villamsenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésről 115/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a villamsenergia-piaci egyetemes szlgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szlgáltatás keretében nyújtandó termékcsmagról A szabályzási rendszer hierarchikus felépítése: 4.2 Néhány érdekesség a szabályzáskból Ki szerezhet be szabadpiacról energiát? Bárki, aki úgy dönt, hgy a szabadpiac nyújttta lehetőségeit kiaknázva, kedvezőbb árfekvésben és feltételek mellet talál és köt le éves felhasználásának megfelelő mennyiségű energiát, a szabadpiacra érvényes szlgáltatási engedéllyel rendelkező energiaszlgáltatók valamelyikétől. Természetesen ez nem azt jelenti, hgy a szabadpiaci szlgáltatóknak más szóval kereskedőknek egy évre előre kell fizetni, csak annyit takar, ahgyan eddig is az előző éveknek megfelelő energia felhasználási igényeit figyelembe véve, az egy évre szükséges kellő mennyiségű energiát, le kell kötni új szlgáltatójánál is. A fizetési mód a megszktt frmában, megállapíttt havi átlag, vagy a felhasznált mennyiség bejelentése alapján, havi rendszerességgel történik Csprtba tartzás. Mit is takar a csprtba való tartzás Az a vállalkzás, cég, vagy közintézmény, mely energia lekötési és vásárlási igényei önállóan intézte, a csprtba tartzás következtében, nem kell, hgy többé önállóan tegye ezt. A csprtba tartzásnak két fő előnye, hgy nem kell a szabadpiac váltzásait önállóan nymn követnie, mert erről flyamats tájékztatást kap. A másdik és talán a legfntsabb szempnt az ár. Az árakat a lekötött energiahrdzó nagyságával hzhatjuk összefüggésbe. Minél nagybb a lekötött mennyiség, annál nagybb kedvezményt lehet elérni, mind az ár, mind a feltételek tekintetében. Hgyan néz ki ez a gyakrlatban? 20