A Kormány.../2006. (..) Korm. rendelete

Átírás

1 A Kormány../2006. (..) Korm. rendelete az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a villamos energiáról szóló évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 4. - ának l) pontjában és a ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a VET pontjában meghatározott átállási költségek meghatározása és kezelése részletes szabályainak megállapítására a következőket rendeli el: 1. (1) Az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az e rendeletben használt kifejezéseknek a VET-ben, illetve az alábbiakban meghatározott jelentése van:] 3. Közüzemi nagykereskedő: a VET 43. -ában hivatkozott engedélyes. (2) Az R. 2. -a a következő 7-9. ponttal egészül ki: [Az e rendeletben használt kifejezéseknek a VET-ben, illetve az alábbiakban meghatározott jelentése van:] 7. Tárgyidőszak: a közüzemi nagykereskedő által az e rendelet szerinti adott nyilvános árverésen értékesített villamos energia szállításának teljesítési időszaka. 8. Bekerülési átlagár: a közüzemi nagykereskedő által adott eladótól a tárgyidőszak alatt megvásárolt hosszú távú szerződés szerint lekötött kapacitásból származó villamos energiának a felek közötti elszámolás alapját képező hatályos szerződés szerint számított vásárlási átlagára [Ft/kWh]. Az átlagár számítása során valamennyi kapcsolódó költségelemet figyelembe kell venni (kapacitásdíj, energiadíj, tüzelőanyag lekötési díj, bányakapacitásdíj, stb.). Amennyiben a közüzemi célra lekötött villamos energia hatósági ármegállapítás alá tartozik, akkor a hosszú távú szerződés szerinti garantált átvételig terjedő mennyiségeket legfeljebb a vonatkozó maximált hatósági árakon lehet figyelembe venni. A garantált átvételen felüli többletek legfeljebb az adott nyilvános árverés értékesítési (átlag)árán vehetők figyelembe a számítás során. 9. Bekerülési érték: az adott nyilvános árverésen értékesített villamos energia eladónkénti bekerülési átlagárai és értékesített mennyiségei szorzatának összege. 2. Az R. 3. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 1

2 (3) A lekötött teljesítőképességnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános árverési eladásából keletkező, átállási költségre jogosító veszteség az árverésen elért árbevétel és az árverésen értékesített villamos energia bekerülési értékének különbsége. 3. Az R. 4. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 4. E rendelet alapján hosszú távú szerződésre tekintettel [3. (1) bekezdésének a) és b) pontja] a december 31. napjáig felmerült, átállási költségek megtérítése iránt lehet igényt érvényesíteni. Az R. 7. -ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 4. (1) A közüzemi nagykereskedő a lekötött teljesítőképességnek a közüzemi ellátási kötelezettség feletti részét nyilvános árverés útján értékesítheti. Az árverési értékesítés során a közüzemi nagykereskedő határozott idejű, legalább féléves időtartamra szóló, egy hosszú távú szerződésben foglalt, egy erőművi egységhez, vagy egy eladóhoz tartozó lekötött teljesítőképességet, vagy egy vagy több hosszú távú szerződésben foglalt, több eladóhoz tartozó lekötött teljesítőképességekből képzett teljesítőképességet ajánlhat fel. Az egy vagy több hosszú távú szerződésben foglalt, több termelő egységhez és/vagy eladóhoz tartozó lekötött teljesítőképességekből képzett teljesítőképesség bekerülési értékét a Hivatal az átállási költségek megtérítésére vonatkozó igény felülvizsgálata során állapítja meg. (2) Abban az esetben, ha a kapacitásmérleg alapján fél évnél rövidebb időtartamra értékesíthető közüzemi ellátási kötelezettség feletti teljesítőképesség többlet is jelentkezik, a közüzemi nagykereskedő jogosult ezen többletek értékesítésére is a Hivatal előzetes egyetértésével nyilvános árverést szervezni. 5. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A rendszerirányító köteles a rendszerirányítási díj részeként befolyt átállási díjakat egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten, külön bankszámlán kezelni [VET 98. (1) bekezdése]. A rendszerirányító e számlájának terhére történő bármilyen kifizetéshez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges (VET 99. ). Az R ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 6. 2

3 (1) A közüzemi nagykereskedő az egy naptári évben felmerült átállási költségek megtérítése iránti igényét a következő év január 31. napjáig a Hivatalhoz benyújtott kérelem útján érvényesítheti. (2) A kérelemben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt igény jogcímét és mértékét, valamint a következő adatokat: a) a nyilvános árverésen eladott lekötött teljesítőképesség mértékét eladók szerinti bontásban, b) a nyilvános árverésen eladott lekötött teljesítőképességet biztosító eladók és a közüzemi nagykereskedő közötti elszámolás alapját képező hatályos szerződésben meghatározott árakat és mennyiségeket eladók szerinti bontásban, valamint a nyilvános árverésen elért eladási árat, c) az igényelt átállási költség összegét eladók szerinti bontásban, d) az igény alapjául szolgáló lekötött, újratárgyalt és igénybe vett lekötött teljesítőképességek mértékét, eladók szerinti bontásban. (3) A közüzemi nagykereskedő előbbi adatszolgáltatásához a villamos energia eladója köteles a közüzemi nagykereskedő részére a rendszerirányító által hitelesített okiratot megküldeni, amely feltünteti, hogy a közüzemi nagykereskedő által a VET 17. és a szerint igénybe nem vett teljesítőképességet milyen mértékben értékesítette. 7. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Amennyiben a 7. szerint megtartott nyilvános árverés során a felajánlott lekötött teljesítőképességre vonatkozó bekerülési érték és a nyilvános árverésen elért árbevétel közül a nyilvános árverésen elért árbevétel a nagyobb, akkor e kettő különbségének 90%- át a közüzemi nagykereskedő egyéb átállási költségeivel szemben kell elszámolni. 8. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Hivatal javaslata alapján a miniszter a tárgyidőszakot követő év március 30-áig megállapítja a közüzemi nagykereskedőnek megtéríthető átállási költségek összegét. A Hivatal javaslatára a miniszter a közüzemi nagykereskedő benyújtott jogos igénye alapján a tárgyidőszakra átállási költség előleget állapíthat meg és dönthet ennek kifizetéséről. 9. (1) Ez a rendelet napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az R. 3. -a (1) bekezdésének c) pontja. (2) A már lebonyolított nyilvános árverések alapján folyamatban lévő teljesítésekre vonatkozó átállási költségek kiszámításánál az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni. 3

4 Indokolás az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló /2006. (.) Korm. rendelethez Általános indokolás A Korm. rendelet módosítását az alábbiak teszik indokolttá: a) Az erőművi hatósági árak bevezetése. A felek közötti elszámolás alapjául szolgáló szerződésre történő hivatkozásoknál a hatályos szó beszúrásával utaltunk arra, hogy ezek a szerződések nem állhatnak ellentétben a fennálló jogszabályokkal, azaz nem tartalmazhatnak magasabb árakat, mint a (kihirdetendő) miniszteri rendeletben feltüntetett árak. b) Az átállási költség számítási módjának módosítása. A bekerülési átlagár és bekerülési érték fogalmának definiálásával egyértelművé válik az átállási költségek kiszámításának metodikája (különös tekintettel a garantált átvételen felüli többletek figyelembe vételének módjára). c) A hosszú távú szerződések újratárgyalásának elősegítése. Az adott év novemberére javasolt előrehozni az újratárgyalások időpontját, ami az erőművek értékesítési esélyeit növelheti. Így összhangba kerül a következő évre vonatkozó tervezési időszakkal is. A tervezet tartalmazza, hogy kerüljenek hatályon kívül a R. azon rendelkezései, amelyek mind a közüzemi nagykereskedő, mind a Hivatal szerint korlátozzák az újratárgyalások eredményességét. d) A rendelet értelmezhetőségének javítása, pontosítások. A módosítási javaslat valamennyi célt igyekszik előmozdítani. Részletes indokolás Az 1. -hoz A közüzemi nagykereskedő R. szerinti fogalmának egyszerűsítése indokolt, mert e meghatározás jelenlegi változatában a korábbi VET-re történő hivatkozás már idejét múlta. Az R. 2. -ának új 7. pontjaként célszerű bevezetni a Tárgyidőszak fogalmát, mivel az egyes aukciók különböző hosszúságú időszakokra vonatkozhatnak (éves, féléves, stb.). Az R. 2. -ának új 8. és 9. pontjai esetében a hatósági ármegállapítás megemlítése az egyértelműséget szolgálja és az esetleges vitáknak kívánja elejét venni. A bekerülési átlagár számításához fel kell használni a hosszú távú szerződések szerinti kapacitásokból származó, garantált átvétel fölötti többleteket is, ugyanakkor a hosszú távú szerződések fölötti kapacitásokat (és az azokból származó villamos energiát), valamint a kötelező átvételt nem. A hosszú távú szerződések léte feltehetően előnyös pozíciót biztosít a közüzemi nagykereskedőnek a többletek megvásárlásakor, növelve ezáltal a hosszú távú szerződések értékét. Ezért mindenképp indokolt a többlet villamos energia figyelembevétele is a 4

5 bekerülési átlagár számítása során, egyrészt a megvásárolt egységnyi energiához allokált kapacitás (az eddigi gyakorlat elvének megfelelően), másrészt az átlagos vásárlási ár kiszámításánál. Amennyiben a garantált átvétel a közüzemi keresletnél nagyobb, úgy a többletek megvásárlása a piaci értékesítéshez kapcsolódik, a fogyasztók szempontjából alapvetően csak olyan többleteket racionális megvásárolnia a közüzemi nagykereskedőnek, amelyeket nyereségesen tud(na) értékesíteni a versenypiacon. Ez indokolja a többletek beszámításánál felállított korlátot. A 2. -hoz Az új rendelkezés olyan általános szabály, amely minden esetet kezel, ugyanakkor az előzőeknél lényegesen egyszerűbb is. A jelenlegi 3. (1) bekezdésének c) pontjának megtartása már nem is indokolt. A 3. -hoz A R. 4. -ának egy része pontosításra, a már nem aktuális része pedig törlésre került. A 4. -hoz A R. 7. -a (1) és (2) bekezdéseinek pontosítása a R többi részével való konzisztencia, illetve az ellentmondás feloldása (a költségek csak utólagosan állapíthatóak meg) érdekében történik. A rendelet még így sem teljesen konzisztens a R. 8. -ának (3) bekezdése révén. A 5. -hoz Ez a rendelkezés az R a (1) bekezdésének a szükséges formai pontosítását tartalmazza. A 6. -hoz Az R a (1) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert egyrészt az átállási költség mértékét nem lehet az adott időszak lezárulta előtt kiszámítani, másrészt létezik külön szabály az előlegfizetésre. Az R a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjainak módosítása a gyakorlathoz igazodó pontosítás. Az R a (2) bekezdésének b) pontja módosításával az új módszertannak (és az eddigi gyakorlatnak) megfelelő adatszolgáltatás kérése kerül bevezetésre. Az eladási árat nincs értelme eladónként részletezni. Az R a (3) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert az elszámolás utólagos pontosításához elegendő az értékesített mennyiséget tudnia a közüzemi nagykereskedőnek. A 7. -hoz Az R ának (3) bekezdése kapacitás díj alapú árverésre vonatkozott, azonban nem feltétlenül kapacitásdíj alapú az árverés. Az új általános szabály minden esetet kezel. 5

6 A 8. -hoz Az R. 13. (1) bekezdésének módosítására azért kerül sor, mert nem szükségszerű, hogy a szállítási időszak a naptári évhez igazodjon. Ezen kívül a tárgyidőszakot megelőzően az igény jogossága véglegesen nem dönthető el. A 9. -hoz E a módosító jogszabály hatálybalépését tartalmazza. 6

7 ELŐTERJESZTÉS 1. Előzmények A gazdasági és közlekedési miniszter részére a villamos energia termelői engedélyesek által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia hatósági ármegállapításának jogát a villamos energia árszabályozását érintő egyes törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény mellékletének módosításával, illetve a villamos energiáról szóló évi CX. törvény 95. -ának módosításával írta elő. 2. A szabályozás módosításának szükségessége A villamos energia termelői engedélyesek által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia hatósági ár megállapításáról szóló rendelettervezet forrást csoportosít át a termelőktől a közüzemi nagykereskedő részére. Az átállási költség meghatározása a hosszú távú szerződésekben szereplő ár és a nyilvános aukción értékesített ár különbsége volt a miniszteri rendelettervezet hatályba lépését követően a számítás alapját a rendeletben meghatározott ár képezi. A Korm. rendelet módosítása a számítás pontosítását és annak metodikáját tartalmazza. Amennyiben a miniszteri rendelettervezet nem kerül kihírdetésre, abban az esetben a jelen Korm. rendeleti módosítás sem indokolt. 3. A szabályozás módosításának főbb elvei A Korm. rendelet módosítását az alábbiak teszik indokolttá: az erőművi hatósági árak bevezetése; A felek közötti elszámolás alapjául szolgáló szerződésre történő hivatkozásoknál a hatályos szó beszúrása utal arra, hogy ezek a szerződések nem állhatnak ellentétben a fennálló jogszabályokkal, azaz nem tartalmazhatnak magasabb árakat, mint a (kihirdetendő) miniszteri rendeletben feltüntetett árak. az átállási költség számítási módjának módosítása; A bekerülési átlagár és bekerülési érték fogalmának definiálásával egyértelművé válik az átállási költségek kiszámításának metodikája (különös tekintettel a garantált átvételen felüli többletek figyelembe vételének módjára). a hosszú távú szerződések újratárgyalásának elősegítése; Az adott év novemberére javasolt előrehozni az újratárgyalások időpontját, ami az erőművek értékesítési esélyeit növelheti. Így összhangba kerül a következő évre vonatkozó tervezési időszakkal is. a R. értelmezhetőségének javítása, pontosítások. A módosítás azt a célt is szolgálja, hogy az érintettek véleményének figyelembevételével a jogszabály ne korlátozza az újratárgyalások eredményességét. Kérem a Kormányt, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter 7