JELENTÉS a Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről október 0131

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Halász Gejza Az ellenőrzést vezette: dr. Szávai Tamás számvevő főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Dr. Dotterweich Antal számvevő tanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: Berzétey Attiláné számvevő tanácsos Dr. Dotterweich Antal számvevő tanácsos Szendrey Lajos számvevő A pártnál folytatott korábbi ellenőrzések: A Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1993.) A Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1996.) A Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1998.) A Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1999.) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 V /2001. TÉMASZÁM: 567 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 4 1. Összegző megállapítások 4 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 5 3. Javaslat 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 6 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók Bevételek Kiadások 9 2. Az és a évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés A könyvvezetés szabályozottsága és gyakorlata Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt és a saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések Gépjármű-üzemeltetés Az adózásra, illetőleg járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége Belső ellenőrzés Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 19 1

4 2

5 J E L E N T É S a Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a, és a 16. (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Szabad Demokraták Szövetsége (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Szabad Demokraták Szövetsége Címe: Budapest, Gizella u. 36. Jogállása: önálló jogi személy (6.Pk /1989.) Az ellenőrzött időszak: január december 31-ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló - többször módosított évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Számviteli törvény), valamint az egyéb jogszabályi és belső előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján A helyszíni ellenőrzés időszaka: április május 24. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte. 3

6 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt és évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját az előírt határidőben és a Párttörvény 1. sz. mellékletében meghatározott mintának megfelelő formában jelentette meg a Magyar Közlönyben. A beszámoló-készítés során betartották a Számviteli törvényben rögzített alapelveket, a valódiság és az összemérés alapelvek kivételével. A főösszeget nem módosító kis számú kontírozási hiba miatt a beszámoló egyes sorai a lényegességi szintet el nem érő mértékben eltérnek a tényleges állapottól. Az elkövetett hibák nem számottevő mértéke miatt a beszámoló ismételt megjelentetése nem indokolt. A közzétett beszámolók tartalmazzák a Párt valamennyi működő szervezeti egységének bevételeit és kiadásait, a Párt egyes szervezeteinek egymásközti pénzmozgása nem okoz halmozódást. A Párt rendelkezik olyan belső szabályozással és számítási anyaggal, amely biztosítja a könyvvezetés és az éves beszámoló összhangját, a nyilvántartásokból az egyes beszámolósorok tartalma egyértelműen levezethető. A Párt a számviteli politikát és a kapcsolódó belső szabályzatokat elkészítette, ezek azonban nem minden tekintetben feleltek meg a törvényi követelményeknek. A január 1-jétől hatályos, az európai jogharmonizáció elérése jegyében született új, a számvitelről szóló évi C. törvény úgy rendelkezett, hogy a hatálybalépéstől számított 90 napon belül a gazdálkodóknak aktualizálniuk kellett számviteli politikájukat és a kapcsolódó szabályzatokat. A Párt intézkedett saját hatáskörben a szabályzatok módosítására, de így a szabályozások korszerűsítésére felhívás az ÁSZ részéről nem indokolt. A Pártnál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átfogó témaellenőrzést tartott évtől kezdődően, az APEH pedig az éves bevallás késedelmes benyújtása miatt az évben bírságot szabott ki. Egyebekben a Párt teljesítette a vizsgált időszakban az adózás rendjéről szóló törvényben előírt kötelezettségeit. A gépkocsihasználat és költségelszámolás szabályozása és dokumentálása csak részben felel meg a törvényi rendelkezéseknek, újraszabályozása indokolt. A kötelezettségvállalás és utalványozási jog átfogó, hézagmentes szabályozása nem történt meg, pótolni szükséges. A leltározás dokumentációja és a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapjainak vezetése hiányos. 4

7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Párt a nyilatkozata alapján a vizsgált időszakban részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem használta. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem állapított meg. Egyes szervezeti egységei - más pártokkal azonos elvek alapján - ingyenesen vagy névleges, alacsony bérleti díj ellenében használnak önkormányzati tulajdonú ingatlant. Ez a vagyoni hozzájárulás a Párttörvény rendelkezése szerint nem megengedett, tiltott bevételnek minősül. A tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás nagyságrendjét - hasonlóan a többi párt ingatlanhasználatához - az Állami Számvevőszék külön eljárás során, a rendezés általános elveit figyelembe véve vizsgálja illetőleg állapítja meg. 2. FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA Az ÁSZ elnöke felhívja a Párt elnökét, hogy: 1) Szüntesse meg a Párt által használt önkormányzati ingatlanokra kötött törvénysértő bérleti jogviszonyokat, illetőleg módosítsa a bérleti szerződéseket, hogy azok összhangban legyenek a Párttörvény előírásaival. Intézkedjen az ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból származó bérleti, térítési díj-különbözet rendezéséről. 2) Rögzítse belső szabályzatban a gépkocsihasználat és a költségelszámolás részletes rendjét a személyi jövedelemadóról szóló törvény évtől hatályos 25., 27. és 28. -ainak, valamint a törvény 3. sz. melléklete II. és IV. pontjainak megfelelően. 3) Intézkedjen a leltárkészítés és a tárgyi eszközök nyilvántartását illetően az ellenőrzés által megállapított hiányosságok megszüntetésére. 4) Intézkedjen a kötelezettségvállalási, utalványozási jog átfogó szabályozása érdekében. 3. JAVASLAT Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: Gyorsítsa fel az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos, az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés II/3. pontjában is megfogalmazottak miatt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdése módosításának folyamatát. 5

8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI BE- SZÁMOLÓK VALÓDISÁGA 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párttörvény 9. (1) bekezdése alapján a pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót a Magyar Közlönyben - a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott tartalommal - közzétenni. A Párt a beszámolási kötelezettségének mindkét évben határidőben eleget tett. A Párt december 31-i fordulónappal készít beszámolót, a végleges zárás időpontja a tárgyévet követő év március 15. A közzétett beszámolók az 1., 5., 8. és 9. számlaosztály adatai alapján készültek. A közzétett beszámolók a Párt gazdálkodásának számviteli egységei - a Központi Iroda, a Területi irodák és az ezekhez tartozó csoportok, valamint a Fővárosi kerületi csoportok - gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. Az egyes években működő szervezetekről a nyilvántartások rendelkezésre állnak. A Párt gazdálkodása az Alapszabályban, illetőleg az Országos Tanács által elfogadott költségvetésben rögzített módon decentralizált. A gazdasági események számbavétele azonban centralizáltan, a Központi Iroda szintjén történik. A Párt szervezetei bevételeikről és kiadásaikról analitikus nyilvántartást vezetnek, amelyet havonta az alapbizonylatokkal együtt átadnak a Központi Irodának. A könyvvezetést nem a Párt szervezeti egysége, hanem szerződés alapján külső cég végzi. A könyvvezetés módja kettős könyvvitel számítógépes program alapján. A Párt éves beszámolóit a számviteli rendjében szabályozott módon készült számítási anyag alapján állította össze. A beszámolóban szereplő adatok a rendelkezésre álló számviteli nyilvántartásokból, bizonylatokból és számítási anyagokból egyértelműen levezethetők. A könyvvezetés és az éves beszámolók összeállítása során megsértették a Számviteli törvényben előírtakat, így az alapelvek közül a valódiság és az összemérés elvét: a valódiság elvét azáltal, hogy mindkét évben nem a Pártot illető összeget is elszámoltak bevételként és kiadásként is, 6

9 az összemérés elvét azáltal, hogy 1999-ben nem alkalmazták következetesen az időbeli elhatárolásra vonatkozó előírásokat, így mindkét év kiadási adatai kis mértékben eltértek a tényleges helyzettől. A megállapított hibák nagyságrendje mind összegében, mind a beszámolók főösszegeihez viszonyítva olyan csekély, hogy a megbízható és valós kép megállapítását nem befolyásolja, a beszámolók ismételt közzétételére vonatkozóan felhívás nem indokolt A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók A Párt az és a évi gazdálkodásáról szóló beszámolóit a Párttörvény 9. (1) bekezdése előírásának eleget téve a törvényes határidőben és a törvény 1. sz. melléklete szerinti mintának megfelelő formában küldte meg közzététel céljából a Magyar Közlöny Szerkesztősége részére. Az évi beszámoló a Magyar Közlöny évi április 28-i 39. számában, a évi beszámoló pedig a évi április 28-i 49. számában jelent meg (1. és 2. sz. melléklet) Bevételek Az évi beszámoló tagdíjak során közölt adat E Ft, amely megegyezik a Tagdíjak főkönyvi számla Ft záró egyenlegének ezer forintra kerekített összegével. A Tagdíjak főkönyvi számlán azonban nemcsak az adott évre vonatkozó tagdíjak jelennek meg, hanem előző évre vonatkozó befizetések is. Így pl. a Debrecen városi szervezet esetében 21,9 E Ft, a Pécs városi szervezetet illetően pedig 11,2 E Ft nem 1999-re, hanem korábbi időszakra vonatkozó tagdíjbefizetés. Az Alapszabály 142. pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy A tagdíj teljesítésére méltánylást érdemlő esetben a helyi szervezet ügyvivő testülete legfeljebb egy éves haladékot állapíthat meg. A számviteli nyilvántartásban az előző évre vonatkozó tagdíjbevétel időbeli elhatárolására a számviteli politikában meghatározott február 15-ig tudomásra jutott gazdasági események vonatkozásában van lehetőség. Az ezt követően az előző évre történt befizetések a tárgyévi tagdíjbevételek között jelennek meg. Jogszabály nem mondja ki, hogy a tagdíjak között csak tárgyidőszaki befizetések szerepeltethetők, így az ellenőrzés a beszámolósor tartalmát nem kifogásolja. A évi beszámoló tagdíjak során közölt adat E Ft, ez a Tagdíjak főkönyvi számla Ft záróegyenlegének kerekített összege. Ebben az évben is találhatóak a főösszegben előző évi befizetések összegei, pl. Budapest III. kerületi csoport 8,2 M Ft, azonban az említett szervezetnél egy esetben ugyanazt a évi befizetést tévesen két alkalommal is rögzítették. A hiba következtében a tagdíjak összege és a bevételek összesen adata 10 E Ft-tal eltér a valós állapottól. 7

10 Az állami költségvetésből származó támogatás beszámolósor adata évben E Ft, évben E Ft, az összegek egyeznek a kapcsolódó főkönyvi számla összesen adatával és az alapbizonylatok adataival. Az egyéb hozzájárulások, adományok beszámolósor évi E Ft, és évi E Ft összege megegyezik a kapcsolódó főkönyvi számlák számlaegyenlegeinek összesen adatával. A beszámolóban mindkét évben a Párttörvény előírásának megfelelően a 100 E Ft-ot meghaladó, külföldiektől származó adományok esetében név szerint feltüntették az összeg adományozóját és az összeget. Belföldiektől származó, egy adományozótól 500 E Ft feletti összegű adomány nem fordult elő, így nevesítési kötelezettség e vonatkozásban nem állt fenn. Az adományok esetében a könyvelést "adományozási szerződés" elnevezésű, a Párt által kialakított bizonylat támasztja alá, amelyből az összeg és az adományozó megállapítható. Az évi beszámolóban az egyéb hozzájárulások, adományok, továbbá - az ezt alábontó a jogi személyektől származó adományok beszámolósorok összege nem a tényleges állapotot tükrözi, mivel 15 E Ft összeg ebből nem a Párt, hanem egy társadalmi szervezet (Liberális Fiatalok Társasága) részére nyújtott támogatás. Ezt a tételt helyesen a kötelezettségek és nem a bevételek között kellett volna szerepeltetni. A hiba következtében a beszámoló bevételi főösszeg adata is pontatlan. A évi beszámolóban az egyéb hozzájárulások, adományok belföldi jogi személyektől 250 E Ft adata nem a valós helyzetet tükrözi, az összeg befizetőjeként III. kerületi Frakció szöveges megnevezés szerepel, a frakció azonban nem jogi személy, az összeget a magánszemélyektől származó hozzájárulások soron kellett volna feltüntetni. A külföldi jogi személyektől hozzájárulások beszámolósor E Ft adata sem a valós helyzetet tükrözi, mivel az ezt részletező Határérték alatt külföldiektől beszámolósoron feltüntetett 138 E Ft-ból ténylegesen Ft nem adomány, hanem egy légitársaság által fizetett kártérítés, így ezt az egyéb bevételek beszámolósoron kellett volna szerepeltetni, a fennmaradó Ft összeg sem határérték alatti külföldiektől származó adomány, ez a Parl. Eur. Groupe -tól származik, az összeggel az e szervezettől származó adományként feltüntetett nevesített E Ft összeget kellett volna növelni, így a helyes összeg E Ft. A hozzájárulások magánszemélyektől beszámolósoron E Ft öszszegből ténylegesen 1 M Ft nem a Párt bevétele. Az összeget én fizették be az árvízkárosultak javára, tehát nem a Párt részére történt az adományozás. Szabályszerűen a rövidlejáratú kötelezettségek között kellett volna a befizetést nyilvántartásba venni. 8

11 Az egyéb bevételek beszámolósoron rögzített összeg évben E Ft, évben E Ft. Az összeget mindkét évben a vállalkozási tevékenység bevétele, a propaganda tevékenység bevétele, költségtérítések bevétele, értékesített eszközök bevétele, különféle egyéb bevétele, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek főkönyvi számlák adatai alapján állították össze. A évi beszámolóban közölt összeget pontatlanná teszi, hogy az egyéb hozzájárulások, adományok beszámolósorán található 73,6 E Ft kártérítési öszszeg valójában a rendkívüli bevételek fogalomkörébe tartozik Kiadások A Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámolóhoz az egyes sorok tartalmát értelmező, magyarázó jogszabályi rendelkezés, kitöltési útmutató nem kapcsolódik, így annak tartalma pártonként eltérő lehet. A Párt belső előírásban - számlarendjében - rögzítette, hogy a kiadásokat mely főkönyvi számlákból állítja össze, az egyes sorokhoz mely főkönyvi számlák kapcsolódnak. A kiadásokat a kettős könyvvitel rendszere következtében az 1., 5., és 8. számlaosztály számláinak adataiból állítják össze. Az ellenőrzés nem kifogásolja, csak jelzi, hogy az 5. számlaosztály számlái közül az 55. értékcsökkenési leírás összege nem része a beszámolónak. (Az ilyen címen elszámolt összeg költség, de nem kiadás.) A beszámoló kiadási sorai összeállításánál érvényesült a következetesség alapelve, az egyes sorok ugyanazon főkönyvi számlák adatai alapján készültek, mint az előző évben. A támogatás egyéb szervezeteknek beszámolósor évi E Ft adata az 58. Különféle támogatások főkönyvi számla egyenlegével megegyező, azonban nem a tényleges helyzetet tükrözi. A beszámoló jogi személyektől származó hozzájárulások soránál elkövetett hiba miatt a nem a Pártot illető 15 E Ft összeg kiadását egyéb szervezetnek nyújtott párttámogatásként rögzítették. A évi E Ft adat sem pontos, az összegből kiadásra 1 M Ft az árvízkárosultak javára felajánlott és befizetett összeg pártkiadásakénti feltüntetése helytelen, így a kiadások összesen adata is pontatlan. A vállalkozások alapítására fordított összegek évi 3 M Ft összege a Párt által ez évben alapított Szabad Demokrata Hírlapkiadó Kft. törzstőke befizetése. A évi beszámolóban található 2 M Ft összeg a Párt egyik egyszemélyes Kft.-jének törzstőke emelésére fordított összeg. A politikai tevékenység kiadásai beszámolósor az eseti megbízások díjai, a rendezvények, értekezletek költségei, az üzleti vendéglátás és a sajtó és propaganda költségek főkönyvi számlák adatai alapján készült, minden más költségnemet a működési kiadások közé soroltak. 9

12 A politikai tevékenységek kiadásait a Párt évben tovább tagolta, részletező adatként megjelentették az évi időközi országgyűlési képviselőválasztással összefüggésben felmerült költségeket. A közölt összeg megegyezik az Országgyűlési választással kapcsolatos költségek főkönyvi számla Ft ezer forintra kerekített összegével. A beszámolósort a évben két részletező sor egészíti ki, mivel időközi országgyűlési képviselőválasztás mellett olyan helyhatósági választásra is sor került az év folyamán, amelyen a Párt jelöltet állított. A működési kiadások évi E Ft összege nem pontos, mert Ft összeget i keltezéssel, a pénzügyi és nem a tényleges teljesítés havi időpontjában számoltak el. A hiba következtében a évi beszámoló adata sem a tényleges állapotot tükrözi. Az eszközbeszerzés beszámolósoron évben E Ft, a évben E Ft összeg található. Az összegek immateriális javak és a tárgyi eszközök beszerzési adatainak felösszesítésével készültek. A beszámolóban feltüntetett összegek egyeznek a könyvelt tételek összesen adatával. Az egyéb kiadások beszámolósor évi E Ft, és a évi E Ft adata a 8. számlaosztály számláinak összesített adataiból készült. A kiadások beszámolóban történő bemutatása tekintetében a kettős könyvvezetésre épülő Számviteli politika nem következetes, mert a költségszámlák közül kiszűrik a nem kiadásokat, a ráfordítások közül azonban nem. Az egyéb kiadások között mindkét évben megjelennek olyan összegek, mint pl. értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke, amelyek nem kiadások. (Ilyen címen az évi beszámolóban E Ft, a évről készült beszámolóban pedig E Ft található.) 2. AZ ÉS A ÉVI BESZÁMOLÓKAT MEGALAPOZÓ KÖNYVVEZETÉS 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága és gyakorlata Az és évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés vizsgálatának alapjául a Párttörvényen túlmenően - elsősorban - az akkor hatályos Számviteli törvény szolgált. A Párt által a rendelkezésünkre bocsátott szabályzatok a következők voltak: Számviteli Politika, Számlarend, Bizonylati Album az SzDSz számviteli rendjéhez, 10

13 A Szabad Demokraták Szövetsége apparátusának Szervezeti és Működési Szabályzata, Házipénztár és Pénzkezelési szabályzat, Leltározási Szabályzat, Selejtezési Szabályzat, A Szövetség Külföldi Kiküldetési és Elszámolási Szabályzata, Az SzDSz Gazdasági Szabályzata, 1/1998.sz. Igazgatói utasítás a választásról, Iratkezelési Szabályzat, Irattári terv. E szabályzatok érvényességét formailag kétségbe vonja, hogy egy részük tervezet, másrészük aláíratlan, bár alkalmazásuk tapasztalható. A tevékenységek részben szabályozottak, illetve a szabályzatok továbbfejlesztése a vizsgálat időszakában folyamatban volt. A Párt rendelkezik Számviteli politikával, azonban tartalmilag kifogásolható, hogy a Párt gazdálkodásának sajátosságai nem tükröződnek benne megfelelően. A beszámoló összeállításához nem nyújt kellő segítséget, nem szűrték ki következetesen a kiadást nem eredményező tételeket a 8. számlaosztályból. A korábbi ellenőrzés által kifogásolt hiányosságokat megszüntették, rögzítették a lényegességi küszöbértéket. A számlarend tartalmazza ugyan minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, de e mellett nem foglalja magában a számlák tartalmát. A befektetett eszközök és a forgóeszközök megkülönböztetése a szabályzatban nem történik meg. Az amortizációs politika szövegesen nincs kialakítva. A szokásos és rendkívüli események minősítési szempontjai nem kidolgozottak ezzel összefüggésben a rendkívüli bevételek között szerepelnek olyan tételek, melyek nem e fogalomkörbe tartoznak. A számviteli rendhez szorosan kapcsolódik a Gazdasági Szabályzat. Ebben a csoportok, szervező irodák, a Központi Iroda munkamegosztása, az elszámoltatás, a kiállítandó bizonylatok fajtái, alaki és tartalmi jellemzői vannak szabályozva, a bizonylat zárt útját határozták meg. 11

14 Az SZDSZ gazdálkodásának belső szereplői közötti pénzmozgás egy részének kezelésére szolgál a támogatások intézménye, mely a beszámolóban nem szerepel, a halmozódások kiszűrését a számviteli rend biztosítja. A Párt gazdálkodása a mindenkor elfogadott költségvetésben, valamint alapszabályában rögzített módon zajlik a csoportok, területi szervezőirodák szintjén. A gazdasági események, a gazdálkodás egészének számbavétele centralizáltan, a Központi Iroda szintjén történik. A csoportok önálló gazdálkodást folytatnak, de nem önálló jogi személyként, bevételeikről, kiadásaikról önmaguk számára analitikát vezetnek. A könyvvezetés a kettős könyvvitel rendszerében számítógépes program alapján történt. Egy tétel könyvelésével egyidejűleg bekerül a kontírozáskor megadott főkönyvi számlaszám szerinti gyűjtőszámla állományába. A havi forgalom adatai állandóan lekérdezhető állapotban vannak (kivonatkész). A számviteli, pénzügyi feladatokat jogilag különálló Kft. látja el szerződés alapján. A könyvviteli zárlati munkák dokumentálása tekintetében a leltározást illetően vannak hiányosságok. Hiba, hogy az eszközökhöz rendelt év végi leltározás (döntően helységleltár) a tárgyévi eszköz növekményt tartalmazza főkönyvi számlák szerinti csoportosításban. Így csak körülményesen, időbeli kombinációk révén is csak részben támaszthatók alá a főkönyvi kivonat egyes eszközszámláinak végső egyenlegei Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A főkönyvi könyvelés mellett analitikus nyilvántartást a következő számlákhoz kapcsolódóan vezetnek: befektetett eszközök, követelések, adott előlegek, egyéb követelések, aktív pénzügyi elszámolások, értékpapírok, hosszú lejáratú kötelezettségek, 12

15 rövid lejáratú kötelezettségek. Az analitikák főkönyvvel való egyezőségének vizsgálata a következők szerint alakult: A tárgyi eszközök egyeztetése az éves beszámolóhoz kapcsolódóan történik. A vevőket, szállítókat és az alkalmazotti tartozásokat havonta vetik össze a főkönyvi számlákkal. Az aktív pénzügyi elszámolásokat a területi egységek adatszolgáltatásaival havonta összehasonlítják és a szükséges korrekciókat vegyes feladás segítségével rendezik. Hasonló gyakorisággal egyeztetik a jövedelem kifizetési számlákat a munkaügyi adatokkal, költséggel. Folyamatosan ellenőrzik a bankszámlakivonatok, bankszámlák, átvezetési számlák, pénzkészlet egyezőségét. Az ellenőrzés tapasztalatai megerősítik, hogy az egyeztetések a belső előírások szerint megtörténtek. A belső szabályok értelmében a tárgyi eszközöket standardizált nyomtatványokon, egyedileg kell nyilvántartani, melyek vezetésének folytonossága időnként megszakad. Az eszköznyilvántartás egyedi nyilvántartó lapjai hiányosak voltak A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A kötelezettségvállalás, utalványozási jog írásban nem egységesen szabályozott, elsősorban szokásjog alapján működik. A Területi Irodák a csoportoktól történő bizonylat átvétele után alakilag és tartalmilag ellenőrzik azokat. Saját gazdálkodásuk kapcsán bevételeikről és kiadásairól alapbizonylatokat készítenek és ezt a naplófőkönyvben rögzítik, amelyet havonta zárnak. A Központi Iroda a beérkező anyagokat havonként könyveli. A Párt egészének gazdálkodásáról teljes körű főkönyvi kivonatot készít. A Párt meghatározta a bizonylatok körét, előállítási, tárolási helyét, a bizonylatok útját, a számviteli, pénzügyi feladatok munkamegosztását a központ és hálózat között. Előfordult, hogy olyan bizonylatok alapján könyveltek, melyek alaki illetve tartalmi hibával rendelkeztek (néhány típuspélda): 13

16 Az általános forgalmi adó kulcsa a végösszegre vetítve 25%-kal szerepel 20% helyett. Az üzletviteli tanácsadás mellé nem mellékelték a szerződést. Nem jelölték meg a számlán a vásárolt termék Ipari Termékjegyzék számát. A kiadási pénztárbizonylaton nem szerepel az összeg átvevőjének személyi igazolvány száma. A számlák számszaki ellenőrzése két esetben nem volt megfelelő. Az elszámolásra kiadott előlegekkel kapcsolatos eljárások a Házipénztár Kezelési Szabályzata által szabályozottak, az előírások érvényesülnek a gyakorlatban. A szigorú számadású nyomtatványok, bizonylatok beszerzése, nyilvántartása központilag történik. Az Irodák pénztárkönyveit, illetve naplófőkönyveit a Pénzügyi Titkárság hitelesíti A Párt és a saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt számvitelében az általa alapított egyszemélyes gazdasági társaságokkal folytatott pénzügyi kapcsolatok nyilvántartására a 3-as számlaosztályban elszámolási számlákat rendszeresített. A Párt a vizsgált időszakban kettő, a Párttörvény 6. (3) bekezdésében engedélyezett egyszemélyes gazdasági társaság (az 1994-ben alapított Liberior Kft. és az 1999-ben alapított Szabad Demokrata Hírlap Kiadói Kft.) tulajdonosa volt. A Párt és a Liberior Kft. közötti pénzmozgásokat az alapításkor megkötött megállapodásban foglaltak alapján számolták el a kijelölt elszámolási számlán. A Kft. által végzett munkákat, nyújtott szolgáltatásokat a teljesítést követően, illetőleg kölcsönös egyeztetés után, év végén, számla alapján egyenlítették ki. A Kft. elszámolási számláján szereplő tételeket mindkét vizsgált évben bizonylattal támasztották alá. A szerződés szerint szöveggel, illetőleg az összesített adatokat tartalmazó vegyes bizonylatok alapján könyvelt tételek alapbizonylatai a Számviteli törvény 85. (1) bekezdésének megfelelnek. A Szabad Demokrata Hírlap Kiadói Kft. a Párt részére a költségvetésben tervezettek szerint kiadja a Szabad Demokrata Hírlap elnevezésű országos politikai lapot, amelynek előállítási költségeit a Párt a Kft. által kiállított számla alapján havonta térítette meg a Kft. részére. 14

17 2.4. Személyi jellegű kifizetések A Párt alkalmazottai és tagjai részére jogszabályban megengedett költségtérítést fizetett a hivatalos külföldi és belföldi kiküldetések teljesítése kapcsán, hozzájárult a munkábajárás költségeihez, természetbeni hozzájárulásként ebédjegy hozzájárulást adott, továbbá a Párt tevékenységével összefüggő, arra hivatkozással történt mobiltelefon használat költségeit is megtérítette Külföldi kiküldetések A hivatalos külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolási rendjét a 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével alakították ki és szabályzatban rögzítették. A szabályozás teljes körű és megfelelő, amelyben meghatározták a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségeket és azokat a nyomtatványokat, melyek alkalmazásával az elszámolás zártkörűvé válik. A nyomtatványok: engedély külföldi utazáshoz, devizaigénylési lap, külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolási lap, valuta-, csekkvételi lap. Országonként valutanemben meghatározták a napidíj nagyságát, minden kiutazásra egységesen (differenciálás nélkül). A külföldi kiküldetések elszámoltatási gyakorlata követi a hivatkozott kormányrendelet előírásait; az elszámolás alapjául szolgáló bizonylatokat, dokumentumokat a vizsgált időszakban szabályszerűen töltötték ki. A kialakított elszámolási rendszer gyakorlata zártkörű, a főkönyvi számlarendben könyveltekkel egyező Gépjármű-üzemeltetés A Párt - feladatai ellátása érdekében - a tömegközlekedési eszközökön kívül a tulajdonában álló gépkocsik és a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg. A Párt tulajdonában álló gépkocsik közül egy gépkocsit a Párt alkalmazottjaként gépkocsivezető vezet, a többi autót a Párt céljai érdekében kulcsos rendszerben használták a Párt tisztségviselői és alkalmazottai. A Párt azon személyekkel, akik a Párt tulajdonában álló, továbbá a saját tulajdonú személygépkocsikat a Párt céljainak megvalósítása érdekében használhatják, megállapodást kötött. Továbbá jóváhagyott éves költségvetésében rögzítette az utazási költségekre felhasználható költségkeretet. 15

18 A megállapodások értelmében a gépkocsik üzemanyag költségének elszámolása a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet előírásai alapján történt. Az üzemanyag-fogyasztást az APEH által közzétett egységár alapulvételével számolták el. A magántulajdonban lévő gépkocsiknál a hivatalos kiküldetési rendelvényen történt az elszámolás. A Párt tulajdonában lévő gépkocsik esetében az üzemanyag-fogyasztást a MOL által kiállított számlák alapján fizették ki, és az elszámolás ugyancsak az APEH által közzétett egységárral történt. A Párt tulajdonában álló személygépkocsik használatának dokumentálása évben még hasonló volt az előző, decemberében kiadott ÁSZ jelentésben kifogásoltakkal, azaz az alkalmazott útnyilvántartások nem felelnek meg a Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. törvény) követelményeinek. Az ÁSZ felhívása nyomán évtől új módszert alkalmaztak, azonban nem az Szja. törvény 5. sz. melléklete II/7. pontja szerinti előírásnak megfelelő útnyilvántartást vezettek be, hanem kiküldetési rendelvényeket töltöttek ki gépkocsinként, amelyekből - kulcsos rendszerben történő használat miatt - nem állapítható meg, hogy adott időpontban ki vette igénybe a gépkocsit, hiányzik az elrendelő, az igazoló és az utalványozó aláírása, a gépkocsi km állása. A kiküldetési rendelvény-nyomtatvány hivatali tulajdonú gépkocsival történő utazás dokumentálására önmagában alkalmatlan. A helyes eljárás a kiküldött nevére szóló kiküldetési rendelvény és a gépkocsinként kiállított útnyilvántartás vagy menetlevél együttes alkalmazása lett volna. Szükséges, hogy a Párt belső szabályzatban rögzítse a gépkocsihasználat és költségelszámolás részletes rendjét az Szja. törvény évtől hatályos 25., 27. és 28. -ainak, valamint a 3. sz. melléklet II. és IV. pontjainak megfelelően Az adózásra, illetőleg járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt az Szja. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek eleget tett. Mindkét évben - a kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett - a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és járulékot levonták, továbbá teljesítették adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. A napidíjként felvett valuták személyi jövedelem adózásával kapcsolatos törvényi előírásokat betartották, az adóelőlegeket levonták, bevallották és befizették. 16

19 A Párt az február 15-én esedékes sz. bevallási kötelezettségének késedelmesen tett eleget, ezért az APEH május 21-én kelt határozatában 50 E Ft mulasztási bírságot szabott ki a Párt terhére. A bírságot befizették. A teljes időszak ellenőrzésének eredményeként az OEP Ft összegű fizetési meghagyást bocsátott ki (ebből: Ft ellátás és Ft késedelmi pótlék), amely összeget a Párt kifizette. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztára év 03. hó 06-án kelt jegyzőkönyve szerint témaellenőrzést tartott a Pártnál. Az ellenőrzés március 01-jétől január 31-ig tartó időszakra vonatkozott, és kiterjedt: a pénzügyi elszámolásokra vonatkozó rendelkezések betartására, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek betartására, a felelősségi szabályok betartására. A Párt - mint munkáltató - a vizsgált években eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségeinek, a nyilvántartási és adatszolgáltatási követelményeknek. 3. A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE A Párt erre vonatkozóan adott Nyilatkozata szerint csak a Párttörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem használta, tárgyi adományt nem kapott, részvényeket nem vásárolt. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem állapított meg. Gazdálkodó tevékenységéből származó bevétele évben E Ft, évben E Ft volt. Erről a pénzügyi beszámoló Egyéb bevételek sorában számolt el, amelynek összetétele a számviteli nyilvántartás szerint: vállalkozói tevékenységből, (eszközök bérbeadásából), költségtérítésekből, eszközértékesítésből, különféle egyéb bevételekből, pénzügyi műveletek eredményéből származó és rendkívüli bevételek. Az ÁSZ megállapította, hogy továbbra is fennáll - miként a többi párt esetében is - a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző ingatlanhasználat. Az ÁSZ a Párt által rendelkezésre bocsátott bérleti szerződésekben foglaltak alapján megállapította, hogy a Párt több, önkormányzati tulajdonban lévő irodahelyiséget bérleti díj megfizetése nélkül, vagy irreálisan alacsony bérleti díj felszámítása mellett kedvezményesen használt. 17

20 Az ÁSZ álláspontja szerint az évben megalkotott Párttörvény 4. (2) bekezdésének megfogalmazásával a törvényalkotók akarata arra irányult, hogy az állami feladatellátás körében - az évben megalkotott Államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiben - költségvetési támogatással is finanszírozott szervezetek ne nyújthassanak támogatást a pártok részére. Ezt támasztja alá a Párttörvény 5. (2) bekezdése, amelyet az évi XLIV. törvény 2. -a helyezett hatályba. A Párttörvény ezen módosítása megerősítette a jogalkotók azon akaratát, hogy párt a központi költségvetésből csak az itt rögzített és részletezett módon részesülhessen támogatásban. Az ÁSZ álláspontja továbbra is az, hogy az önkormányzatoktól történő ingyenes vagy az általánoshoz képest kedvezményesebb bérleti díj ellenében történt ingatlanhasználat a Párttörvény hivatkozott rendelkezésére tekintettel, mint nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás, tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságrendjét külön eljárás keretében fogja az ÁSZ megállapítani a témában érintett többi pártra is kiterjedően. Az előző ÁSZ jelentés felhívása nyomán a Párt a XI. kerületi Önkormányzatnál fennállt ingyenes bérleti jogviszonyt megszüntette. 4. BELSŐ ELLENŐRZÉS Az elnök, pártigazgató, szervezési igazgató, kommunikációs igazgató ellenőrzési feladatai általánosságban az SzMSz-ben rögzítésre kerültek. Ezen vezetői ellenőrzési kötelezettségek a belső információs rendszer nyújtotta ismeretek felhasználása, az aláírási jog gyakorlása, beszámoltatás és esetenkénti helyszíni ellenőrzés útján valósul meg. A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjével összefüggésben éves munkaterv alapján évenként általában egyszer beszámoltatja a pártigazgatót a Párt gazdálkodásáról. Célvizsgálatot végeztek évben a területi irodák finanszírozásával, elszámolási rendjével, az utalványozási és pénzkezeléssel, a szállítói és vevői szerződéses kapcsolatainak vizsgálatával kapcsolatban. A bizottság prospektív jelleggel az éves párt költségvetést, tervet véleményezi. A gazdálkodási (pl.: számviteli, pénzügyi) folyamatba épített ellenőrzés a bizonylatok útjának kijelölésén, az utalványozás betartásán, a kialakított ellenőrzési, egyeztetési pontokon keresztül valósul meg. Függetlenített belső ellenőrrel nem rendelkeznek. A belső ellenőrzés mechanizmusában résztvevők által készített jelentések, írásos anyagok nem tártak fel törvénysértést, lényeges szabálytalanságot, nem került sor felelősségrevonásra. 18

21 5. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK Az évek gazdálkodását érintő előző ellenőrzés törvényességi felhívásaira a Párt részben tett eleget; így megszüntette a XI. kerületi Önkormányzattal fennállt ingyenes bérleti jogviszonyt és felülvizsgálta valamennyi, önkormányzattól bérelt helyiségre vonatkozó bérleti szerződést. Az ÁSZ által törvénysértőnek ítélt gyakorlat megszüntetésére - jelzése szerint - a többi pártra is vonatkozó, egyetemleges eljárás elrendelésekor intézkedik. A cégautók használatával kapcsolatban évre rendszeresített útnyilvántartás tartalma - mivel a gépkocsikat kulcsos rendszerben több személy használta - nem felel meg az Szja. törvényben részletezett követelményeknek. Az Szja. törvény vonatkozó évtől hatályos - rendelkezéseit is figyelembe vevő új szabályozás kidolgozása a jelen ellenőrzés ideje alatt folyamatban volt. Budapest, október. Melléklet: 2 db dr. Kovács Árpád elnök 19