JELENTÉS a Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről október 0130

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Halász Gejza számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: dr. Szávai Tamás osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Tóth István tanácsadó Az ellenőrzésben részt vettek: Bamberger Mária számvevő tanácsos dr. Faragóné Tóth Mária számvevő Tóth István tanácsadó A pártnál folytatott korábbi vizsgálatok: A Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1995.) A Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1997.) A Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (2000.) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 V /2001. TÉMASZÁM:566 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLAT 4 1. Összegző megállapítások 4 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 6 3. Javaslat II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 7 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók Bevételek Kiadások 8 2. A beszámoló megalapozottságát alátámasztó könyvvezetés A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások Eszköznyilvántartás Elszámolásra kiadott előlegek, ellátmányok elszámolása Vevők és szállítók Szigorú számadású nyomtatványok Készpénzforgalom nyilvántartása A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás Bizonylatolás Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések Gépjármű üzemeltetés Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A Párt bevételszerző tevékenysége A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 17 1

4 J E L E N T É S a Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a, és 16. (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Magyar Igazság és Élet Pártja (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Igazság és Élet Pártja Címe: 1085 Budapest, Rökk Szilárd u. 19. Jogállása: önálló jogi személy (6. Pk /93.) Az ellenőrzött időszak: január december 31-ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló - többször módosított évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Számviteli törvény), valamint az egyéb jogszabályi és belső előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást; Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján A helyszíni ellenőrzés időszaka: május 2. - június 7. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt által rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. Ennek köre kiterjedt a Párt Országos Irodájában, valamint a budapesti, a Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász - Nagykun - Szolnok, Somogy megyei szervezeti egységeknél lebonyolított gazdasági eseményekre. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte. 3

5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLAT I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLAT 1. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt az és évi gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámoló elkészítésekor betartotta a Számviteli törvényben megfogalmazott alapelveket, de a beszámolók alapját képező könyvelési adatok hitelessége csak a bizonylatonkénti szabálytalanságok teljes megszűntetésével válhat teljes körűvé. A Párt az Állami Számvevőszék előző vizsgálata által feltárt hiányosságokat a beszámolókkal kapcsolatos szabálytalanságok megszüntetését új főkönyvelő és új könyvelési program alkalmazásával és az évi teljes anyag újrakönyvelésével oldotta meg. Az évi pártbeszámoló határidőre elkészült, de az idő rövidsége miatt a helyi szervezetek elszámolásaiban még mindent rendezni nem tudtak. Az évi könyvelés átdolgozása után az újonnan elkészített módosított pártbeszámolót ismételten közzétették. Az évi két beszámoló (beszámoló és a módosított beszámoló) eltérése megfelelően dokumentált a könyvelésben, az újonnan elkészített számlatükör és számlarend szerinti számlákon tételesen nyomon követhető. A évi beszámoló már a javított adatokra és tételes leltárra épült. A kiemelkedő szakmai színvonalon szervezett könyvvezetés már biztosítja a szabályos és megbízható elszámolások feltételeit. A Párt a beszámolókat a Párttörvényben megjelölt határidőn belül, az abban meghatározott tartalommal, és az előirt formában hozta nyilvánosságra. A közétett - módosított tartalmú - beszámolók a főkönyvi nyilvántartásokra visszavezethetőek, és a Párt szabályzatában rögzített előírások szerint készített nyilvántartásokon alapultak. A Párt beszámolójában szereplő bevételi és kiadási összegek összesen adatai megegyeztek a főkönyvi könyvelés és az egyéb szabályzatai szerinti nyilvántartások adataival. A Párt számviteli rendje jól szabályozott. A Párt a számviteli politikájában a könyvvezetési módok közül a kettős könyvvitel szerinti könyvvezetést választotta. Mindkét vizsgált évben ugyanazt a számítógépes programot alkalmazták. A helyi szervezetek költségvetésük erejéig önállóan gazdálkodnak, de könyvvezetésük központosított. A főkönyvi könyveléshez kapcsolódó, a számviteli politikában előírt analitikus nyilvántartások vezetése csak részben felel meg a jogszabályi és a belső előírásoknak: Az elszámolásra kiadott előlegek kifizetésekor nem történik meg az elszámolási határidő és a felhasználási cél meghatározása. Így ezeket az adatokat a szabályozás ellenére a nyilvántartás sem tartalmazza. 4

6 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLAT A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása csak az Országos Iroda által felhasznált nyomtatványokat tartalmazza. Az Országos Irodában a pénztárzáráskor nem készítettek címletjegyzéket, amely a pénztári egyeztetés egyik feltétele. A kötelezettségvállalás és az utalványozás rendjét a Gazdálkodási Rend határozza meg. Az azonban a kis értékű kiskereskedelmi beszerzések kivételével csak a Párt elnökének ad kötelezettségvállalási jogot. Az engedélyezett költségvetésen belül azonban a helyi szervezetek vezetői gyakorolnak kötelezettségvállalási jogot. Központi szerződés-nyilvántartás nincs, így szerződéstől eltérő számlakifizetés is történt. A bizonylati fegyelem betartása - megfelelő szabályozás ellenére - nem volt megfelelő ben több mint 10,5 M Ft, 2000-ben több mint 7,5 M Ft értékben fogadott be és fizetett ki a Párt olyan számlákat, amelyek nem feleltek meg a Számviteli törvény előírásainak, mert azoknál a gazdasági esemény tényleges tartalma, vagy mennyisége nem volt megállapítható. Ugyanakkor a készpénzes kifizetések során a felvételre jogosult nevét nem tüntették fel a kiadási pénztárbizonylaton. Ezekben az esetekben az sem ellenőrizhető, hogy a pénzt az arra jogosult vette-e fel. A Párt a hivatali célú gépjármű használat és elszámolás rendjét megfelelően szabályozta. A gyakorlat az 1999-ben tapasztalt elszámolási hiányosság kiküszöbölése után 2000-ben már megfelelt a követelményeknek. A Pártnál a vizsgált időszakban személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok, továbbá a munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség nem keletkezett. A Párt a nyilatkozata alapján a vizsgált időszakban részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem használta. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem állapított meg. Egyes szervezeti egységei - más pártokkal azonos elvek alapján - ingyenesen vagy névleges, alacsony bérleti díj ellenében használnak önkormányzati tulajdonú ingatlant. Ez a vagyoni hozzájárulás a Párttörvény rendelkezése szerint nem megengedett, tiltott bevételnek minősül. A tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás nagyságrendjét - hasonlóan a többi párt ingatlanhasználatához - az Állami Számvevőszék külön eljárás során, a rendezés általános elveit figyelembe véve vizsgálja, illetőleg állapítja meg. A gazdálkodás belső ellenőrzése szabályozott volt és javuló színvonalon működött. A Párt az utóvizsgálat megállapítása szerint a korábbi ÁSZ ellenőrzés által feltárt hibák döntő többségét megszüntette. Nem vizsgálta felül azonban a Párt szervezetei által használt helyiségek használati jogviszonyának a Párttörvény előírásaival való összhangját, és nem biztosította a házipénztári készpénzállomány ellenőrzését sem. 5

7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLAT 2. FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA A vizsgálat megállapításai alapján a Párttörvény 10. (4) bekezdése értelmében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: 1) Szabályozza a helyi szervezetek vezetőinek kötelezettségvállalási jogát. 2) Biztosítsa a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása során a számvitelről szóló évi C. törvény előírásainak a Párt egészére vonatkozó érvényesülését. 3) Biztosítsa, hogy a Pártnál alkalmazott külső és belső bizonylatok feleljenek meg a Számviteli törvényben előírt követelményeknek, és így azok hitelt érdemlően támasszák alá a könyvelésben és a beszámolókban rögzített adatokat. 4) Intézkedjen, hogy a Pártnál alkalmazott kötelezettségvállalási gyakorlat kerüljön összhangba a Gazdálkodási Rendben foglaltakkal, és a párhuzamos kötelezettségvállalás gyakorlata szűnjön meg. 5) Intézkedjen, hogy az elszámolási előlegek kiadásának gyakorlata feleljen meg a Párt belső szabályzatában az elszámolási előlegek nyilvántartásával szemben támasztott követelményeknek. 6) Gondoskodjon arról, hogy a házipénztár kezelése és ellenőrzése feleljen meg a Párt belső szabályzatában előírtaknak. 7) Szüntesse meg a Párt által használt önkormányzati tulajdonú ingatlanokra kötött - még meglevő - törvénysértő bérleti jogviszonyokat, illetőleg módosítsa a bérleti szerződéseket, hogy azok összhangban legyenek a Párttörvény előírásaival. Intézkedjen az ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból származó bérleti, térítési díj-különbözet rendezéséről. 3. JAVASLAT Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: Gyorsítsa fel az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos, az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés II/3. pontjában is megfogalmazottak miatt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdése módosításának folyamatát. 6

8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI BESZÁMOLÓK A Párt az évi pénzügyi beszámolóját április 30-án a Magyar Közlöny 39. számában, a évi beszámolóját április 27-én a Magyar Közlöny 48. számában jelentette meg. A beszámolókat a Párttörvény 1. sz. mellékletében előírt formában, és a 9. (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül hozták nyilvánosságra. Az évi beszámolót - önrevízióval - módosították és április 12-én a Magyar Közlöny 43. számában ismételten megjelentették (1., 2. sz. melléklet). A közétett évi és évi pénzügyi beszámolók az Országos Iroda és az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei és budapesti szervezetek gazdálkodásának összesített adatait foglalják magukba. A évi beszámoló már a javított és tételes leltárral is alátámasztott adatokra épült. A beszámoló-készítés szabályait az január 1-jei hatállyal kiadott, a Párt gazdálkodására vonatkozó újrafogalmazott szabályzatok tartalmazzák. Rögzítették a beszámoló összeállításának módszerét. Szabályozták, hogy mit tekint a Párt politikai és mit működési kiadásnak a beszámolóban. Ez a szabályozás teljes körű és lehetővé tette a könyvvezetés és az éves beszámoló összhangját. A Párttörvényben és a Számviteli törvényben a beszámoló-készítéssel összefüggő ellentmondást a belső szabályozás nem oldhatta fel. Így nem tartalmazza a beszámoló bevételi sora adományként a Magyar Út Alapítvány által ingyenesen biztosított gépkocsihasználat értékét annak ellenére, hogy a megtett tényleges kilométer felhasználásokat - a Párttörvény 4. (5) bekezdése szerinti nem pénzbeni hozzájárulás értékét - 8 Ft-os díjjal számolva meghatározták évben Ft-ot és évben Ft-ot adományként kezeltek és könyveltek. Azáltal, hogy az így kimutatott összeg nem a pénzforgalmi tételek között szerepel, - a belső szabályozásukkal összhangban - azt a korrekciónál levonásba helyezték, s így az összeg a pártbeszámolóban nem jelenhetett meg. A beszámoló összeállítása során érvényesültek a Számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek, de a beszámolók alapját képező könyvelési adatok hitelessége csak a bizonylatonkénti szabálytalanságok teljes megszűntetésével válhat teljes körűvé. 7

9 A közzétett beszámolók a főkönyvi nyilvántartásra visszavezethetőek voltak, a párt gazdálkodásának szabályai és számviteli politikájában rögzített előírások szerinti nyilvántartásokon alapultak Bevételek A beszámoló tagdíjbevételeket, állami költségvetésből származó támogatást, egyéb hozzájárulásokat, adományokat és egyéb bevételeket nevesített. A beszámoló soraiban szereplő összegek megegyeztek a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások. Az évre vonatkozó, eredetileg megjelentetett és a helyesbített beszámoló között a bevételi főösszeg 208 E Ft-tal emelkedett. Az emelkedés a tagdíjbevételeknél, (52 E Ft) az egyéb hozzájárulások és adományoknál (118 E Ft) és az egyéb bevételeknél (38 E Ft) jelentkezett. A Tagdíjak beszámoló soron az évi beszámolóban E Ft szerepelt, ez megegyezett a 91 Tagdíjak bevétele főkönyvi számla összegével. A évi beszámoló tagdíjbevételek során szereplő E Ft megegyezett a 91. sz. főkönyvi számlán könyvelt összeggel. Az Állami költségvetésből származó támogatást a központi költségvetésből kiutalttal azonos értékben tartalmazza a beszámoló. Az Egyéb hozzájárulások, adományok jogcímen megszerzett bevételek évi módosított beszámolóban közzétett E Ft és évi beszámolóban közzétett E Ft egyeznek a főkönyvi könyvelés adataival. Az Egyéb bevétel soron a beszámolóban évben E Ft szerepelt. Ebből E Ft kamatbevételből - nagyrészt a bankszámla időszakos lekötéséből - származott. A Pártnak évben kártérítésből is volt még bevétele. A évi (4.345 E Ft) egyéb bevétel szintén kamatbevételből származott Kiadások Az évre vonatkozó, eredetileg megjelentetett beszámoló és a helyesbített beszámoló között a kiadási főösszeg E Ft-tal emelkedett. Az emelkedés a működési kiadásoknál a politikai tevékenység kiadásainál és az egyéb kiadásoknál jelentkezik a helyi szervezetekkel történt egyeztetést követő, pótlólagos bizonylat átadás eredményeképpen. A Párt kiadásainak meghatározó részét évben 47,3 %-át, évben 70,9 %-át, támogatásként egyéb szervezeteknek utalta át évben E Ft évben pedig E Ft támogatást juttatott a Párt. A beszámolóban és a könyvelésben szereplő összegek megegyeztek egymással. 8

10 A Párt a támogatás nagy részét, évben E Ft-ot (98%-át), évben E Ft-ot (93%-át) a Magyar Út Alapítványnak nyújtotta. A kifizetés dokumentált, a négy éves költségvetési terv, módosított terv és az Országos Elnökségi ülés (1999. január 14. és február 25.) döntésén alapult. A beszámolóban működési kiadások címen évben a módosított beszámolóban E Ft, évben a beszámolóban E Ft szerepelt. Az összegek megegyeztek a nyilvántartások adatainak összegével. Eszközbeszerzés címen a beszámoló évben E Ft-ot, évben 2.49 E Ft-ot rögzít a vásárlások alapdokumentumaival egyezően. A politikai tevékenység kiadásai soron a nyilvántartások adataival egyezően évben E Ft-os és a évben E Ft-os kifizetés szerepelt. Az egyéb kiadások soron évben 212 E Ft, évben 367 E Ft összeget mutattak ki. Itt jelent meg az előző számvevőszéki jelentés által megállapított, a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző Ft, és a 4. (3) bekezdésébe ütköző Ft, összesen Ft, mint jogtalanul igénybe vett támogatás befizetése (2000. október 4.) a központi költségvetésbe. 2. A BESZÁMOLÓ MEGALAPOZOTTSÁGÁT ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVEZETÉS 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata Az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzése a Párt könyvvezetési gyakorlatával kapcsolatban negatív megállapításokat tett. Ezért áprilisában két új társasággal kötött a Párt szerződést, az egyikkel a főkönyvelői, a másikkal a könyvelési feladatok ellátására. A Párt előző könyvelőjétől az évi bizonylatokat április 7-én vették át az új megbízottak. Miután a korábbi könyvelési gyakorlat nem biztosította a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért a teljes forgalom újrakönyvelésre került. A főkönyvelő - megbízását követően - elkészítette a Párt gazdálkodásával, számviteli rendjével összefüggő szabályzatokat. A szabályzatokat - a leltározási szabályzat kivételével, visszamenőlegesen január 1-jei hatállyal léptették életbe. A Párt teljes gazdálkodási tevékenységét átfogja a Gazdálkodási Rendről szóló szabályzat. Ebben meghatározták a Párt gazdálkodásáért felelős személyeket, az Országos Iroda vezetőjének irányítása alá tartozó feladatokat és szabályzatokat (a kötelezettségvállalás rendjét, az utalványozási és az iratkezelési szabályzatot), a főkönyvelőség vezetőjének irányítása alá tartozó felada- 9

11 tokat és szabályzatokat (a pénztár és pénzkezelési szabályzat, a számviteli szabályozás). Meghatározták továbbá a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés rendjét, a pártbélyegzők használatát és kezelését, a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságot, a szigorú számadású nyomtatványok körét. A szabályzatot a Párt elnöke írta alá. A főkönyvelő a Számviteli törvény előírásainak betartása érdekében a kötelezően előírt számviteli szabályzatokat átdolgozta, illetve több új szabályzatot készített a hibamentes gyakorlat megvalósítása érdekében. A vizsgált időszakra vonatkozóan új Számviteli Politikát készítettek. A Párt könyvvezetési kötelezettségének továbbra is a kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A nem önálló helyi szervezetek pénztárkönyvet vezetnek. A beszámoló-készítés szabályainak zárt szakmai, logikai rendjét alakították ki, bár tévesen hivatkoztak arra, hogy a 219/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet előírásait kötelezően kell a párt beszámoló-készítése során alkalmazni. Meghatározták mind a Számviteli törvény szerinti beszámoló, mind a Párttörvény szerinti beszámoló készítésének rendjét, a Számviteli törvény és a Párttörvény alapján készített beszámoló kapcsolatát, a beszámolók közzétételét, a könyvviteli zárlat szabályait, valamint a szöveges értékelés tartalmát. Miután a Párttörvényben és a Számviteli törvényben meghatározott beszámolókészítési kötelezettség szabályai között - az Állami Számvevőszék által többszörösen jelzettek ellenére - továbbra sincs összhang, így a szabályozás ellenére sem sikerült a törvények között meglévő ellentmondást feloldani, a Magyar Közlönyben megjelentetett beszámolókban nem jelenik meg a nem pénzbeli adomány annak ellenére, hogy a Párt könyveiben azt értéken szerepelteti. A Számviteli politika tartalmazza továbbá a Párt költségvetését, a befektetett eszközöknek tekintett eszköz-kört (a kis értékű tárgyi eszközöket értéktől függetlenül befektetett eszközként határozza meg), az amortizáció elszámolási módját, az értékelési, költség-elszámolási módokat és eljárásokat, a rendkívüli események, a lényegesség meghatározását, az elszámolások bizonylati rendjét, a számlarend összeállításának, az eszközök és források leltározási kötelezettségét, a zárlati időpontokat, valamint a beszámolóhoz kapcsolódó szöveges értékelés tartalmának meghatározását. A számlatükör és szöveges számlarend tartalmazza a Párt január 1-jétől alkalmazott főkönyvi számlaszámait. A számlatükörben kijelölésre került, hogy az adott főkönyvi számlák a pártbeszámolóban, valamint a Számviteli törvény szerinti beszámolóban mely sorban szerepelnek. A szöveges számlarend a számlák tartalmát, alkalmazásuk rövid ismertetését mutatja be. A szabályzat tartalmazza az alap számlatükör és keret év közben történt módosításainak rövid magyarázatát is. 10

12 Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata a Pártnak a könyvvezetés és a mérleg beszámolók elkészítése során alkalmazott, értékelési eljárásait írja le részleteiben. A Bizonylatkezelési Szabályzat a Párt tevékenysége folytatása során használt bizonylatok kezelésének, használatának, elszámolásának, nyilvántartásának, a bizonylatok feldolgozásának, szállításának, tárolásának és megőrzésének szabályait írja elő. A szabályzatot kiegészíti a helyi szervezetek számára készített írásos segédlet a pénzügyi elszámolások elkészítéséhez, egy Kitöltési útmutató, melyben az időszaki pénztárjelentések, a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltéséhez kaptak szöveges és minta feladattal levezetett segédletet. Az Analitikus Nyilvántartások Vezetése Szabályzat a Párt működése során alkalmazott számviteli elszámoltatást, nyilvántartást elősegítő bizonylatainak típusait, a nyilvántartások vezetésének módját szabályozza. A számítógépes főkönyvi könyvelésből nyerhető analitikák mellett hét mellékletben határozzák meg teljes körűen a nyilvántartandó adatkört. A Pénztárak Pénzkezelési Szabályzata a Párt működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására és megőrzésére vonatkozó előírásokat szabályozta szervezeti és központi szinten. A Leltározási Szabályzat a könyvek év végi zárásához, a beszámolók elkészítéséhez szükséges leltározási előírásokat mutatja be, mely alapján tételesen és ellenőrizhető módon megállapítható a Párt eszközeinek és forrásainak állománya mennyiségben és értékben egyaránt. E szabályzat alapján első ízben a november 15-én kiadott elnöki leltározási utasítás szerint december 31-i fordulónappal leltároztak. A Selejtezési Szabályzat a Párt tulajdonában lévő, feleslegessé vált vagyontárgyak rendszeres feltárásának, hasznosításának, leértékelésének és selejtezésének szabályait írja elő. A Párt könyveit és években új számítógépes program segítségével vezették, ami biztosította a kettős könyvviteli előírások szerinti könyvvezetést. A program továbbfejlesztésével további információs és elszámoltatási igények kielégítését biztosították, így pl. lehetővé vált a helyi szervezetek pénztárainak tételes kigyűjtése összesítés és ellenőrzés céljából, valamint kimutatható, hogy a helyi szervezetek költségszámláit a megyei vagy a központi pénztárban fizették-e ki, biztosítva az egyes szervezetek között pénzmozgásból eredő halmozódás kizárását. 11

13 2.2. Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét és tartalmát az Analitikus Nyilvántartások Vezetése Szabályzatban határozták meg. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának szabályait a Gazdálkodási Szabályzat és a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg Eszköznyilvántartás A Párt az eszköznyilvántartáson belül a vizsgált időszakban az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről vezetett számítógépes analitikus nyilvántartást. A Párt a tárgyi eszközökről ezen kívül egyedi nyilvántartó kartont is vezetett. A nyilvántartások a Párt egészére vonatkozóan tartalmazzák a befektetett eszközöket Elszámolásra kiadott előlegek, ellátmányok elszámolása Az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartásának tartalmát, és elszámolásának szabályait a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. A szabályzat betartása lehetővé tenné a cél szerinti felhasználás és az elszámolási határidő betartásának ellenőrzését. Az elszámolási előleg kiadását azonban nem előzi meg az elszámolási határidőt és a felhasználási célt meghatározó elrendelés. Így a nyilvántartásból sem állapítható meg, hogy az előleget az eredeti célra használták-e fel, valamint, hogy az előleggel határidőre elszámoltak-e. A megyei és a helyi szervezeteknek kifizetett ellátmányokat, a szervezetek által gyűjtött bevételeket és azok felhasználását az Országos Iroda könyvelésében egyedi pénztárkódok alapján, a szervezeteknél időszaki pénztárjelentésben tartják nyilván Vevők és szállítók A Párt tartozásait és követeléseit a főkönyvi könyveléshez kapcsolódóan egyedileg nyilvántartotta. A nyilvántartás tartalma megfelel a követelményeknek. A gyakorlat hiányossága, hogy a helyi szervezetek évi egyszeri elszámolási kötelezettsége miatt a nyilvántartás nem alkalmas a késedelmes kifizetés megelőzésére Szigorú számadású nyomtatványok A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok körét a Gazdálkodási Rendben meghatározták. Ilyen bizonylatként kezelik az időszaki pénztárjelentést; a kiadási pénztárbizonylatot; a bevételi pénztárbizonylatot; a készpénz felvételére jogosító utalványt és a belföldi kiküldetési rendelvényt. Az Országos Irodában vezetett szigorú számadású nyilvántartás azonban nem tartalmazza 12

14 a Párt által felhasznált valamennyi szigorú számadású bizonylat adatait. A megyei, és a helyi szervezetek által felhasznált szigorú számadású nyomtatványok a központi nyilvántartásban nem szerepelnek. Így viszont nem állapítható meg, hogy a felhasznált bizonylatok szigorú számadású nyilvántartása megtörtént-e Készpénzforgalom nyilvántartása A Pártnál a készpénzforgalom nyilvántartására Időszaki Pénztárjelentést rendszeresítettek. Valamennyi szervezeti egység részére előírták a pénztárjelentés vezetési kötelezettséget. Így a Párt a Számviteli törvényben előírt, a készpénzforgalom azonnali nyilvántartására vonatkozó kötelezettségének - a pénztárjelentések dokumentációja szerint - eleget tesz. A pénztárzárással és pénztárellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat a központi pénztár kivételével betartották. A központi pénztárban a pénztárzárás alkalmával egy esetben sem készítettek címletjegyzéket és 2000-ben a pénztárellenőrzést is elmulasztották. Csak utólag, a bizonylatok egyeztetése formájában végezték el A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás A Párt a kötelezettségvállalás és az utalványozás rendjét a Gazdálkodási Rendben határozta meg. A Gazdálkodási Rend szerint minden kifizetés előtt - kivéve a kiskereskedelmi kis értékű beszerzéseket - kötelezettségvállalást kell tenni (megrendelés, megbízás). A kiskereskedelmi kis értékű beszerzés értékhatárát a Számviteli politika Ft-ban határozta meg. A Pártban kötelezettségvállalásra a Párt elnöke jogosult. A kötelezettségvállalás csak írásban történhet és ellenjegyzés után érvényes. Ellenjegyzésre az Országos Iroda vezetője jogosult. Az ellenjegyző köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás összhangban van-e a költségvetéssel és van-e fedezete. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokat a gyakorlatban nem tartják be maradéktalanul: A megyei és a helyi szervezetek működésével kapcsolatos kötelezettségvállalásokat - ingatlanbérleti szerződések, megbízási szerződések - ugyanis nem a Párt elnöke írta alá és az ellenjegyzésük sem történt meg az előírt módon. A szerződések az Országos Irodában nem is találhatók meg. Így az azokhoz kapcsolódó számlák szerződéssel való összhangja - az Országos Irodában - nem ellenőrizhető. A központban vezetett szerződés nyilvántartás hiánya eredményezte, hogy 7 esetben a megbízási szerződésben - szolgáltatásként - más szerepelt, mint amit kiszámláztak. Ennek ellenére a kifizetés megtörtént. 13

15 A Párt elnöke 15 M Ft értékben szerződéseket is aláírt, amelyek nem feleltek meg a Polgári Törvénykönyvnek a szerződések tartalmára vonatkozó előírásainak. Azokból hiányzott a szolgáltatás tárgyának konkrét meghatározása, vagy a mennyisége. Így a kiállított számláról sem lehet megállapítani, hogy a teljesítés a szerződés szerint történt-e. A kötelezettségvállalási gyakorlat hiányosságainak a következménye, hogy ugyanazon szolgáltatásra a Párt elnöke és mások is kötnek szerződést. A megkötött szerződések alapján pedig az Országos Irodában kifizetés is történik. pl.: január 05-én a Párt elnöke egy vállalkozóval kötött szerződést január 10. és december 31. közötti időszakra egyebek mellett szórólapterjesztésre és nyomdai anyag szállítására országos szinten Ft értékben. A szerződés 3. pontja szerint a megállapodás magában foglalja a szerződés időszakába eső időközi országgyűlési és önkormányzati választásokat is. Ezzel párhuzamosan az őszén lezajlott siófoki és székesfehérvári időközi országgyűlési választások kapcsán címzetlen nyomtatványok terjesztésére a Magyar Posta Rt-nek Ft-ot fizettek ki január 05-én a Párt elnöke a fent leírtakkal azonos tartalmú szerződést kötött ugyanazzal a vállalkozóval január 06. és június 30. közötti időszakra. A szerződéssel érintett időszakban lezajlott két időközi országgyűlési választási kampányban címzetlen nyomtatványok terjesztésére a Magyar Posta Rt-nek Ft-ot fizettek ki. Az utalványozás rendjére vonatkozóan a Gazdálkodási Rend előírja, hogy a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. A Pártban utalványozásra az Elnök által felhatalmazott személyek jogosultak. Az utalványozás során a belső szabályzatba foglaltakat betartották Bizonylatolás A korábbi vizsgálati jelentésekben foglaltakhoz képest jelentős javulás következett be a bizonylati rend és fegyelem területén. Bizonylat nélküli könyvelési tételt az ellenőrzés nem tárt fel. A vizsgált évek beszámolóinak összeállítása során feltárt bizonylat nélküli kifizetések esetében, amikor a kifizetéssel összefüggő bizonylatokat a helyi szervezet nem tudta átadni, akkor fizetési felszólítást bocsátottak ki és tartozásként előírták, illetve követelésként nyilvántartásba vették. A könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit, a Számviteli törvény és az ÁFA törvény vonatkozó rendelkezései szabályzatukba illesztésével határozták meg. 14

16 A jogszabályokkal összhangban lévő szabályozás ellenére a megvizsgált bizonylatok közül 1999-ben 30 db, 2000-ben 7 db olyan befogadott számlát találtunk Ft, illetve Ft értékben, amelyek nem feleltek meg a jogszabályi követelményeknek. A számlákon az áru vagy szolgáltatás megnevezése nem volt konkrét, vagy az áru, vagy a szolgáltatás mennyisége és egységára nem volt feltüntetve. A készpénz kifizetéssel kapcsolatos bizonylati hiányosság, hogy 1999-ben a kiállított kiadási pénztárbizonylatok 50%-án, 2000-ben a kiállított bizonylatok 20%-án nem a felvételre jogosult nevét tüntették fel. Így az ellenőrzés során nem állapítható meg, hogy a pénzt a felvételre jogosult vette-e fel, vagyis a Pénzkezelési Szabályzat ezen előírásainak betartása nem ellenőrizhető Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések A Pártnál a vizsgált időszakban külföldi kiküldetést nem számoltak el, így a külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költség sem merült fel Gépjármű üzemeltetés A Pártnál a hivatali célú gépjármű használat és költségelszámolás rendjét a vizsgált időszakban az július 2-án kelt körlevél szabályozta. A szabályozás megfelel a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 5. számú melléklete II. 7. pontjában leírtaknak. A Pártnál csak üzemanyag-költséget térítettek, egyéb költség elszámolását nem engedélyezték. Az elszámolható üzemanyag-költség meghatározásánál kettős korlátot alkalmaztak. Az elszámolható üzemanyag-költség kiszámítása a norma szerinti fogyasztás alapján, az elszámoláshoz csatolt üzemanyag számlán szereplő egységár figyelembevételével történhetett. A kifizetett üzemanyag-költség azonban nem haladhatta meg a csatolt számlán szereplő értéket. Az elszámolási gyakorlat a vizsgált időszakban megfelelt a jogszabályi és a belső előírásoknak. Egyetlen hiányosság, hogy 1999-ben a kiadási pénztárbizonylathoz csatolt alapbizonylatokról hiányzott a kifizethető üzemanyag költség kiszámítása. A kifizetett összeg azonban minden vizsgált esetben megfelelt a szabályozás alapján számított értéknek. A évben az útnyilvántartásokon, illetve a kiküldetési rendelvényeken az üzemanyagköltség számítás minden esetben szerepelt Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Pártnál munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem foglalkoztatnak senkit, ezért személyi jövedelemadó és TB járulék elszámolási és befizetési kötelezettség a vizsgált időszakban nem keletkezett. 15

17 3. A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ, GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE 3.1. A Párt bevételszerző tevékenysége A Párt Országos Irodájának vezetője által adott nyilatkozat szerint a vizsgált időszakban a Párt részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, egyszemélyes Kft-t nem alapított, a Párttörvény által nem engedélyezett gazdálkodó tevékenységet nem végzett. Ezzel ellentétes megállapítást az ellenőrzés sem tett A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételei a vizsgált két évben tagdíjakból, a központi költségvetésből származó támogatásból, adományokból, egyéb hozzájárulásokból, kamatbevételekből álltak. Az Országos Iroda vezetőjének nyilatkozata szerint a Párt a vizsgált időszakban Ft értékben kapott tárgyi adományokat, tiltott pénzforrásokat nem fogadott el. Az ellenőrzés ugyanakkor megállapította, hogy a Párt a vizsgált időszakban a korábbi ellenőrzés során megállapítotthoz hasonlóan a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző módon nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el önkormányzatoktól ingyenes ingatlanhasználat formájában. Az ingyenes, illetőleg aránytalanul csekély bérleti díj ellenében történő ingatlanhasználat a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütközik, mivel párt költségvetési szervtől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A Párttörvény hivatkozott rendelkezésére tekintettel ez a nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságrendjét - mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ nem a jelenlegi ellenőrzés, hanem külön eljárás során vizsgálja, illetőleg állapítja meg. 4. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁNAK BELSŐ ELLENŐRZÉSE A Párt Gazdálkodási Rendje D. fejezete tartalmazza a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés rendjét. Ennek alapján a vezetői ellenőrzés körében az Országos Elnökség jogosult irányítani és ellenőrizni a Párt tevékenységét az Országos Gyűlés határozatai és az Alapszabály szerint. Jogosult a végzett feladatokról folyamatosan beszámoltatni és helyszíni ellenőrzéssel meggyőződni a kitűzött feladatok teljesítéséről. A belső ellenőrzés körébe tartozik a Párt működésének, gazdálkodásának, pénzkezelésének, ügyvitelének, az eszközvagyon védelmének rendszeres felmérése, a jogszabályok és a belső szabályzatok betartása, helyes alkalmazásuk megkövetelése. 16

18 Az Országos Számvizsgáló Bizottság feladata az alapszabályban meghatározottakat kiegészítve: A gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. A költségvetés alakulásának vizsgálata. Párt éves számviteli és pártbeszámolóinak értékelése és ellenőrzése. A Párt Leltározási Szabályzatában előírtak végrehajtásának ellenőrzése. Az Országos Iroda vezetője köteles ellenőrizni a helyi szervezetek részére kiutalt előlegek (támogatások) költségvetési előirányzatok szerinti felhasználását, az elszámolások (elszámoltatások) szabályszerű vezetését, a tagdíj befizetések és nyilvántartások vezetését. Feladata továbbá haladéktalanul intézkedni a hiányosságok megszüntetéséről, a szükséges anyagi és fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezni a gazdálkodást sértő esetekben. A főkönyvelő feladata ellenőrizni a könyvvezetés és az éves beszámoló adatainak egymáshoz rendelését. A Számviteli Politikában az ehhez kapcsolódó számviteli szabályzatokban előírtak betartását. A beszámoló adatai és az azt alátámasztó analitikák kötelező egyezőségét. A beszámoló és a leltárak kötelező egyezőségét. A helyi szervezetek vezetőinek feladata a helyi szervezeteknél a vezetői ellenőrzés végrehajtása, a rendelkezésre bocsátott eszközök (anyagi és pénzbeli) szabályszerű felhasználása a Párt vagyonát képező eszközök védelme és megóvása. E feladatok betartásának eredményeképpen javult a gazdálkodási munka színvonala év folyamán a főkönyvelő az Országos Számvizsgáló Bizottsággal személyes kapcsolatot alakított ki. A bizottság vezetőjét tájékoztatták az évi és a módosított évi, valamint évi pártbeszámolókról és a Számviteli törvény szerint készített beszámolókról. Betekintést nyertek az elkészült szabályzatokba, a könyvelés, könyvvezetés helyzetébe. A bizottság tagjai helyszíni ellenőrzést végeztek a december 31-i fordulónapra vonatkozó leltár kiértékeléssel kapcsolatban. 5. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK A Párt elnöke az előző ellenőrzésben foglalt felhívás többségének eleget tett. Intézkedése nyomán szabályozott, szervezett számviteli környezet jött létre, ami szükséges feltétele a gazdálkodásra és beszámolásra vonatkozó törvényes előírások betartásának. Jelen jelentésben jelzett hiányosságok azonban arról tanúskodnak, hogy az intézkedések eredményei még nem teljes körűek. A Párt elnöke az éves beszámolókkal kapcsolatos szabálytalanságok megszüntetéséről, a Számviteli törvényben előírt számviteli alapelvek teljes körű érvényesítéséről, illetve ennek alapját képező Párton belüli feltételek biztosításáról gondoskodott. A könyvvezetés gyakorlata megfelel a Számviteli törvényben és a Párt Számviteli Politikájában előírtaknak, de a beszámolók alapját képező könyvelési adatok hitelessége csak a bizonylatolási szabálytalanságok megszüntetésével válhat teljes körűvé. 17

19 A Párt a helyi szervezeteinek elszámolási kötelezettségével kapcsolatban korábban megállapított szabálytalanságokat megszüntette. Megfelelő szervezéssel és ellenőrzéssel biztosította a helyi szervezetek pénzforgalmi adatainak a könyvelésben történő szabályszerű rögzítését. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálati jelentésében foglaltak alapján a Párt Győr - Moson - Sopron megyei és gödöllői szervezetének évre vonatkozó bizonylati hiányait pótolni nem tudták, az egyik szervezet megszűnt, a másiknál becsületbírósági eljárás van folyamatban. A budaörsi szervezetnél alkalmazott bankszámlát megszüntették. A szigorú számadású nyomtatványok vezetésénél csak az Országos Központ vonatkozásában biztosították a Számviteli törvényben előírt követelmények érvényesülését. A helyi szervezetek által használt nyomtatványok központi kezelésbe vételét a következő időszak feladatai között szerepeltetik. A Párt elnöke a Párt Gazdálkodási Rendjében kijelölte a gazdálkodásért felelős személyeket, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat és hatásköröket is meghatározta. A Pártnál alkalmazott aláírási gyakorlat (kötelezettségvállalás, kifizetés engedélyezése, teljesítés igazolása) javult. A központi házipénztár elhelyezése a korábbi időszakhoz képest változatlan. A pénztárbizonylatok ellenőrzése rendszeres, a házipénztári készpénzállomány ellenőrzése továbbra sem biztosított. Az üzemanyag felhasználás térítése során a rendszeresített útnyilvántartást hiánytalanul és szabályszerűen vezették. Az Állami Számvevőszék által készített korábbi jelentés I/3. pontjában megállapított, a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző Ft, valamint a 4. (3) bekezdésébe ütköző Ft, összesen Ft-ot a Párttörvény 4. (4) bekezdése alapján befizették a központi költségvetésbe. Az Országos Központ a pártigazgató nyilatkozata szerint továbbra sem rendelkezik olyan kimutatással, amelyik tartalmazná a Párt által használt valamennyi, helyiség használati jogviszonyára vonatkozó adatokat. Az Állami Számvevőszék felhívásának e pontjára - vizsgálja meg a Párt által használt valamennyi nem tulajdonában álló helyiség használati jogviszonyának a Párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt törvénysértő gyakorlatot szüntessék meg - a nyilatkozat szerint azért nem tett eleget, mert a vitatott törvényes rendelkezések rendezéséig a párt saját gazdasági érdeke ellenében nem kíván lépéseket tenni. Melléklet: 2 db Budapest, október. 18

20 dr. Kovács Árpád elnök 19