9842 Jelentés a Munkáspárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 9842 Jelentés a Munkáspárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók 2. Az és évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. E törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Munkáspárt (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Munkáspárt Címe: 1082 Budapest, Baross u. 61. Jogállása: önálló jogi személy (6. Pk /1989/). Az ellenőrzött időszak: január december 31. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy:

2 ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt; Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján A helyszíni ellenőrzés időpontja: augusztus szeptember 24. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt országos központjában (a továbbiakban: Központi Bizottság) rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok, valamint a Párt V. kerületi, továbbá Békés-megyei, Somogy-megyei és Veszprém megyei koordinációs bizottságoktól bekért nyilvántartások, bizonylatok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzésen alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végeztük el. I. részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját a Magyar Közlöny évi 29. számában április 3-án, az évi beszámolóját a Magyar Közlöny évi 39. számában május 13-án a párttörvény 9. (1) bekezdésében és a törvény 1.

3 sz. mellékletében meghatározott formában hozta nyilvánosságra (1. és 2. sz. mellékletek). Az évi beszámolót a Párt 13 nap késéssel tette közzé. A közzétett beszámolók a Központi Bizottság, a megyei koordinációs bizottságok (a továbbiakban: KOB-ok) és az ezekhez tartozó alapszervezetek, valamint a fővárosi kerületi KOB-ok gazdálkodási adatainak összesítésével készültek. A felmerült számviteli hiányosságok következtében a könyvelési adatok alapján összeállított éves beszámolók bevételi és kiadási összegei több vonatkozásban tartalmilag nem felelnek meg a számviteli törvény (továbbiakban: Szt.) előírásainak. A Párt által közzétett éves beszámolók fentiek miatt mind részleteikben, mind főösszegükben pontatlanok. A pontatlanságok egyrészt a halmozódások nem teljes körű kiszűréséből, másrészt a téves kontírozásból adódtak. A Párt gazdálkodása a Központi Bizottság által elfogadott pénzügyi tervben, valamint a Szervezeti Szabályzatban rögzített módon decentralizáltan folyik. A gazdasági események, a gazdálkodás egészének számbavétele azonban centralizáltan, a Központi Bizottság szintjén történik. A Párt szervezetei - Alapszabályában foglaltak alapján - önálló gazdálkodást folytatnak, bevételeikről és kiadásaikról analitikus nyilvántartást vezetnek. Összeállított beszámolóikat - alapbizonylatok nélkül - évente egyszer átadják a központi könyvelésnek. A főkönyvi könyvelés az Országos Központban tárgyévet követően ezekről történik. Csupán az Országos Központ adatait könyvelik eredeti bizonylatok alapján, számítógépes rendszerben. A megyei és a fővárosi kerületi KOB-ok összesítőinek egyes bevételi és kiadási oszlopai végösszegét egy összegben könyvelik bevételi és kiadási főkönyvi számlákra. A könyvelés az összesítőkben közölt adatok ellenőrzése nélkül történik. A könyvvezetés és az éves beszámolók összeállítása során megsértették az Szt.-ben előírtakat, így az alapelvek közül a teljesség és a következetesség elvét.

4 ˇ A teljesség elvét, mivel a beszámolók nem tartalmazzák teljes körűen - több megye és kerület hiányos adatszolgáltatása miatt - a bevételeket és kiadásokat. ˇ A következetesség elvét, mivel az egyes évekről készült beszámolók tartalmának összehasonlíthatósága nem biztosított. A Párt éves beszámolója bevételi és kiadási tételeinek a szervezeti egységek részére kiadott kitöltési útmutató rendelkezéseivel nem megegyező összeállítása annak a következménye, hogy nincs megfelelő számlarend, nem határozták meg a beszámoló éves sorainak tartalmát, nincs folyamatos kontírozás, nem ellenőrzik a területi szervezetek beszámolóit. A Párt éves beszámolóját, a főkönyvi könyvelést társadalmi munkában végző könyvelési vállalkozó - a fentiek tanúsága szerint - sem kap elegendő szakmai segítséget. Sem a Párt Pénzügyi Ellenőrzési Bizottsága, sem a gazdasági vezetője nem ellenőrzi, hogy a könyvelés, majd a beszámoló megfelel-e a számviteli törvényben, illetőleg a párttörvényben előírt követelményeknek Bevételek Mindkét évben a tagdíjak beszámolóban szereplő összege a Tagdíj bevétel főkönyvi számla követel egyenlegével egyező. A központi költségvetésből származó támogatások - az előző ÁSZ jelentés alapján érvényesített szankció figyelembe vételével - összege megegyezik az Állami támogatás alapösszege főkönyvi számla követel egyenlegével. Az Egyéb hozzájárulások, adományok beszámolósoron szereplő összegek mindkét évben egyezőek a főkönyvi számlák egyenlegével, azonban egyes pénzösszegeket - a gazdasági események helytelen megítélése miatt - téves számlákra könyvelték. Így: az Egyéb bevételek főkönyvi számlára a magánszemélyektől kapott adományt könyvelték több tételben, összesen E Ft nagyságrendben. Szintén az Egyéb bevételek között szerepel E Ft belföldi jogi személytől származó adomány. A Párt évi beszámolójában a magánszemélyektől származó adomány összege 199 E Ft -tal, a belföldi jogi személytől származó adományt pedig 688 E Ft-tal szükséges növelni, az utóbbit nevesítve kell feltüntetni. Az évi beszámoló magánszemélyektől származó adományok sorát

5 1.591.E Ft-tal, a belföldi jogi személytől származó adományok összegét 813 E Ft-tal növelve, az utóbbit szintén nevesítve kell megjelentetni. Az Egyéb bevételek beszámoló sora mindkét évben a felsorolt összegekkel azonos csökkentést igényel. Az Egyéb bevételek beszámoló sora egyezik a főkönyvi kivonattal, de a feltárt téves könyvelések összegeivel a beszámolók módosításra szorulnak. Az egyéb bevételek címén könyvelt tételek között szerepel a Párt tulajdonában álló ingatlan hasznosításából, a tárgyi eszközök értékesítéséből, és a kártérítésekből eredő, továbbá nem saját tulajdonú helyiség hasznosításából származó bevételek összege. A nem saját tulajdonú helyiség hasznosítása a Párt egyik szervezeti egységénél fordult elő mindkét évben, összesen Ft összegben. Ezzel a tevékenységével a Párt a párttörvény 6. (1) bekezdésében foglaltakat sértette meg, tiltott gazdálkodási bevételre tett szert Kiadások A Támogatás egyéb szervezeteknek beszámoló sor évi összege pontatlan, mivel nem tartalmazza a Marxista Ifjúsági Szövetségnek adott 200 E Ft összegű támogatást, amelyet saját szabályozásuktól eltérően a politikai kiadások között számoltak el. A közölt kiadások beszámoló sora mindkét évben egyébként a főkönyvi kivonatok egyenlegével egyező. Az Eszközbeszerzés összege a beszámolóban évben 141 E Ft, egyezően a főkönyvi kivonattal, de a kimutatott összeg nem pontos, nem teljes körű. Ugyanis nem tartalmazza a megyék és fővárosi kerületek eszközbeszerzésének adatait, amelyeket - összesen 451 E Ft - a könyvelésben nem rögzítettek. Ezzel megsértették a teljesség számviteli alapelvét. A Működési kiadások beszámoló sora évben E Ft, amelynek tartalmaznia kellene - a Kitöltési Útmutató szerint - ÁFA nélkül az anyag, anyagjellegű költségeket, a bér- és bérjellegű kiadásokat. Ezzel szemben az említett szervezeti egységek összesítőjében szereplő E Ft anyagjellegű költséget (telefon, fénymásolás) az Egyéb kiadások, míg a központ ugyanilyen jellegű költségeit a Működési kiadások közé könyvelték, megsértve a következetesség elvét. A Politikai tevékenység kiadása beszámolósoron feltüntetett adatok mindkét évben egyezőek a főkönyvi kivonat

6 egyenlegével. A következetesség számviteli alapelvét azonban sérti az a gyakorlat, hogy a vizsgált időszakban felmerült általános forgalmi adót a Párt központját illetően az Egyéb költségek között, míg a megyék és fővárosi kerületek vonatkozásában a Politikai tevékenység költségei között számolták el, megsértve ezzel a következetesség számviteli alapelvét. 2. Az és évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások A Párt egészének gazdálkodási rendjét alapvetően az évben elfogadott Gazdálkodási és Vagyonkezelési Szabályzat foglalja össze, amelyhez szorosan kapcsolódnak a gazdasági vezetői utasítások. A vezetői utasítások közül az Ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők c. utasítás átdolgozásra szorul az időközben történt jogszabályi módosítások miatt. A Gazdálkodási és Vagyonkezelési Szabályzatot korszerűsíteni szükséges az Szt. és a párttörvény év óta történt változásai miatt. Ennek keretében a Pártnak ki kell dolgoznia számviteli politikáját, számlatükröt és számlarendet szükséges készítenie, bezárólag pedig módosítani a Kitöltési Útmutató - t, amely a megyék és fővárosi kerületek pénzügyi gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről történő adatszolgáltatást szabályozza A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata A Párt számviteli rendjét szabályozta, de nem megfelelően. Számviteli politikáját nem alakította ki. A számviteli politika keretében el kellett volna készíteni az eszközök és források Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat -át, az Eszközök és források értékelési Szabályzat -át és a Pénzkezelési Szabályzat -ot. Az Országos Központban a könyvvezetés módja a számítógépes program alapján végzett kettős könyvvitel. A megyei központok és a hozzájuk tartozó alapszervezetek, valamint a fővárosi kerületek bevételeikről és kiadásaikról pénzforgalmi nyilvántartást vezetnek.

7 A Párt könyvvezetési rendszerének kialakítása, a könyvviteli feladatok végrehajtása - a vizsgált időszakban - megbízható és teljes körű tájékoztatást a Párt egészének gazdálkodásáról, vagyonának elszámolásáról, illetve helyzetéről nem nyújtott. Ezt alátámasztja pl. az, hogy a Párt főkönyvi számláiban, kivonatában - a szervezetek hiányos adatszolgáltatása következtében - a megyék és kerületek tárgyi eszközállománya, illetve értéke nem szerepel. Továbbá: egy-egy megye éves beszámolójából több alapszervezet adatszolgáltatása kimaradt, mivel a megyei központ részére nem nyújtottak be gazdálkodásukról beszámolót (pl. Veszprém megyei KOB, Békés megyei KOB). Nem részletezik a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. Emiatt a központ és a megyei, fővárosi KOB-ok, valamint az egyes KOB-ok és alapszervezetek egymás közötti pénzmozgása miatti halmozódások kiszűrése továbbra sem megoldott annak ellenére, hogy a Párt a területi szervezetei számára rendszeresített beszámolót és az ahhoz készült kitöltési útmutatót évtől módosította. A szervezeti egységek számviteli munkájához továbbra sem nyújtanak kellő segítséget. Az Szt. 46. (1) bekezdése szerint évtől az ÁFA elszámolása módosult évtől az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok, igénybevett szolgáltatások általános forgalmi adóját is. A területi szervezeteknek kiadott beszámolót és kitöltési utasítást nem módosították, ennek következtében ezek teljes ÁFA összegei a Politikai tevékenység kiadásai soron szerepelnek. A Párt gazdálkodását szabályozó gazdasági vezetői utasítások, szabályzatok többsége 1992-es keletű, így a Számlarend is. A beszámolók pontatlanságához a központi könyvelés kontírozási hiányosságai is hozzájárultak, amelyek egy része kiküszöbölhető lett volna kellő eligazítást szolgáló szabályozások révén Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartás

8 A Párt központja a főkönyvi könyveléshez kapcsolódóan az alábbiakban felsorolt analitikus nyilvántartásokat vezeti: ˇ befektetett eszközök, ˇ követelések, ˇ adott előlegek; ˇ értékpapírok, ˇ beszerzett eszközök, ˇ elszámolásra kiadott előlegek, ˇ szigorú számadás alá vont bizonylatok, ˇ vevők és szállítók. A nyilvántartások vezetése a vizsgált időszakban az előírásoknak megfelelő volt Bizonylatolás A könyvvezetés a központban készpénzforgalom esetén bevételi és kiadási pénztárbizonylatok és az azokhoz kapcsolódó alapbizonylatok által alátámasztott Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések A Párt központi könyvelése minden ellenőrzött gazdasági műveletről, amely eszközeinek és forrásainak állományát változtatta, vagy azok összetételét, bizonylatot állított ki. A bizonylatok adatait könyvelésében rögzítette. A könyvelés számítógépes programja az ellenőrzésre kellő lehetőséget nem nyújt. A Párt nem rendelkezik a külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolásának rendjét tartalmazó hatályos szabályzattal. A devizáról szóló évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 161/1995. (XII.26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról szóló 30/1992. (II.3.) Kormány rendeletet, ugyanakkor január 1-jétől lépett hatályba a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet, amelynek 1. a./ pontja - a személyi jövedelemadóról szóló törvény 27. c./ pontjához igazodóan - napi 10 USA dollárnak megfelelő forintösszegben határozta meg a naponta igazolás nélkül elszámolható összeget. A párt mind 1996-ban, mind 1997-ben az január 1-je előtt hatályos rendelkezések

9 szerint számolta el a napidíjakat, ezért indokolt, hogy önrevizíót hajtson végre. Az alkalmazott nyomtatványok révén az elszámolás nyomon követhető és zártkörű. Így minden egyes külföldi kiküldetést elnökségi határozat rendel el; alkalmazták a devizaigénylési és a külföldi kiküldetési és elszámolási lapot Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása érdekében - a tömegközlekedési eszközök igénybevételén kívül - a tulajdonában álló gépkocsik és magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg. A központ a gépkocsik használatával kapcsolatos költségtérítést és az elszámolás ügyvitelét gazdasági vezetői utasításokban szabályozta. A Párt a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat - belföldi kiküldetési rendelvény alkalmazásával - betartotta. A költségtérítések során a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendelet - amely az üzemanyag elszámolásáról rendelkezik - szerint jártak el. A Párt használatában álló gépkocsik használatára és üzemanyag elszámolására futásteljesítmény nyilvántartást (menetlevél) vezettek be. Az útnyilvántartás vezetése az Szt. 85. (1) bekezdésében rögzített, a bizonylatokra vonatkozó általános alaki és tartalmai követelményeknek megfelel Az adózásra, illetőleg járulék fizetésére vonatkozó jogszabályok betartása A Párt a személyi jövedelemadóról szóló évi CVII. törvényben, illetőleg az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvényben előírtaknak - egy kivétellel - eleget tett. A kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget és járulékot levonták, továbbá teljesítették adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. A napidíjként felvett valuták személyi jövedelemadózásával kapcsolatban ugyan az adóelőlegeket levonták, bevallották és befizették, azonban nem az január 1-jétől érvényes törvényi előírások szerint. Nem vették figyelembe, hogy a devizatörvény, illetőleg annak végrehajtási rendelete módosításával az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők

10 devizaellátmányáról szóló korábbi rendelkezések hatályukat vesztették január 1-jétől a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendeletben előírtak szerint kell az igazolás nélkül elszámolható összeget figyelembe venni, és a személyi jövedelemadóról, illetőleg az adózás rendjéről szóló törvényekben foglaltaknak megfelelően kell eljárni az adóköteles bevétel megállapítása, illetőleg az adóelőleg levonása tekintetében. Annak megállapítására, hogy a jogszabályi változásoknak a személyi jövedelemadó megállapítására, levonására vonatkozóan milyen nagyságrendű hatása van, és ennek megfelelően milyen intézkedéseket kell tenni, a Pártnak önrevizíó keretében lehetősége van, ezért azt az adóhatóság intézkedése nélkül megteheti. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A Párt bevételei a vizsgált években - az állami támogatáson kívül - tagdíjakból, belföldi jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásaiból, adományaiból és egyéb bevételekből származtak. Az egyéb bevételek között elszámolt, gazdálkodó tevékenységből származó összeg forrása a Párt tulajdonában álló ingatlan hasznosításából származó bérleti díj bevétel, propaganda tevékenység bevétele, a Párt Kaposvár, Városi és a Budapest V. kerületi Koordinációs Bizottságok esetében a közösen használt helyiségek közüzemi díjainak megosztásából származó költségtérítések. További bevétel a bankkamat jóváírása, a deviza és valuta árfolyam nyeresége és egyéb, rendkívüli bevételek (pl. kapott kártérítés, biztosítás visszatérítés). A Párt által adott nyilatkozat szerint a Párt részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedésre nem tett szert, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem használta. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem tárt fel. Néhány, a többihez képest magasabb bevételről számot adó megyei és fővárosi kerületi összesítő adatainak az eredeti dokumentumok alapján történt felülvizsgálata után megállapítottuk, hogy a Párt egyik alapszervezete nem a tulajdonában álló, közösen használt helyiségének

11 hasznosításából, az indokolt költségtérítéseken felül, a párttörvény 6. (1) bekezdés b./ pontjába ütköző, ezért tiltott bevételnek minősülő bevételre tett szert. Ennek nagyságrendje évben Ft; évben Ft, amely összegekre érvényesíteni kell a párttörvény 4. (4) bekezdésében előírt szankciót. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A beszámolók adatainak pontossága és teljes körűsége a jelenlegi ügyviteli rendszerben a belső ellenőrzés gyengesége miatt sem biztosított. A Párt belső ellenőrzési rendszerét tekintve: középpontjában a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság (PEB) áll, amelyet központi, megyei és kerületi szinten egyaránt létrehoztak. A Párt szervezeti szabályzata szűkszavúan határozza meg a PEB feladatkörét. A PEB éves tevékenységéről csak a kongresszusnak köteles beszámolni. Ezek a beszámolók azonban az általánosság szintjén érintik a gazdálkodási tevékenységet, konkrét és tényszerű vizsgálatról nem adnak számot. A PEB évi tevékenységéről készült jegyzőkönyv szerint a Bizottság vizsgálta a Párt pénzügyi gazdálkodását, de megállapításait nem rögzítette. Kifogásolja, hogy az és évi beszámolókat azok ismételt - az ÁSZ által elrendelt - megjelentetése előtt nem volt módjában megvizsgálni. A munkafolyamatba épített ellenőrzés nincs kialakítva megfelelően, mert pl. a megyei és fővárosi kerületek beszámolói ellenőrzés nélkül kerülnek az országos bevételi és kiadási főösszesítőbe, végül a főkönyvi könyvelésbe nem költséghelyekre, hanem egy főkönyvi számlára egy összegben. Tartalmukat gyakorlatilag senki sem vizsgálja felül (példa erre az eszközbeszerzés, a tárgyi eszközök állományának hiányos könyvelése, a külföldi napidíjak után elszámolandó személyi jövedelemadó helytelen bevallása és elszámolása stb.). A vezetői ellenőrzés hiányossága változatlanul, hogy a könyvelés részére nem minden esetben nyújt kellő segítséget a könyvelés előtt álló bizonylatok minősítéséhez. Egy kellően részletezett szabályozás alkalmazása a rendszeres ellenőrzés folyamán több hibaforrás megszűntetését eredményezhetné.

12 A központba beérkező adatszolgáltatás teljes körűségének ellenőrzése nem biztosított, a központnak nincs információja arról, hogy a nyilvántartott szervezeti egységek közül mennyi egység adata szerepel az adatszolgáltatásban. 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az előző ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ elnöke felhívta a pártot, hogy: ˇ készítsék el és tegyék közzé a Magyar Közlönyben a Párt tényleges állapotának megfelelő gazdálkodási adatokat tartalmazó és évi pénzügyi beszámolókat; ˇ a párttörvény 6. (5) bekezdése, valamint 4. (4) bekezdése értelmében a Jelentés II/4. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodó tevékenységből származó 293 E Ft összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be az állami költségvetésbe. Ugyanakkor tájékoztatta a pénzügyminisztert és felkérte, hogy a Párt költségvetési támogatását azonos összeggel csökkentse. A Párt elnöke a felhívásra a szükséges intézkedéseket megtette, amelynek eredményeként a két módosított beszámoló április 30-án a Magyar Közlöny 38. számában megjelent. A tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeget a központi költségvetésbe 15 napon belül befizették; a pénzügyminiszter az évi költségvetési támogatás utolsó részletének kiutalásánál érvényesítette az előírt szankciót. II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások A Párt által - a Magyar Közlönyben - közzétett pénzügyi beszámolók, amelyek az és évi gazdálkodásról adnak számot, mind részleteiben mind főösszegükben pontatlanok és nem teljes körűek. A beszámolók nem tartalmazzák teljes körűen a Párt szervezeti egységeinek gazdálkodási adatait, az ellenőrzött megyei koordinációs

13 bizottság esetében az általuk készített adatszolgáltatásból kimaradt néhány alapszervezet gazdálkodásának adata. Több beszámolóban - a halmozódások nem teljes körű kiszűrése következtében - a könyvelt adatok pontatlanok. A megyei koordinációs bizottságok alá tartozó alapszerveztek egymás közötti pénzmozgásait ugyanis több esetben semmilyen szinten sem szűrték ki. Pontatlanságot eredményezett a Párt központja által a szervezeti egységeknek kiküldött kitöltési útmutató nem kellően részletes eligazítása is, mivel egyes fogalmak értelmezéséhez nem ad egyöntetű magyarázatot. A Párt nem korszerűsítette meglévő, elavult belső szabályzatait, és nem dolgozta ki számviteli politikáját, amelyet az Szt január 1-jei hatállyal előírt. A Párt a működéséhez helyszíni tapasztalataink alapján szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt fel, egy szervezete folytatott mindössze a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet. Tiltott adományt a Párt nem fogadott el. A felmerült hiányosságok és hibák feltárása a belső ellenőrzési rendszer gyenge működése következtében nem valósult meg. A gazdálkodó tevékenységét illetően a Párt egyik szervezeti egysége közösen használt helyiségek közüzemi díjainak megosztásából származó költségtérítések során olyan bevételre tett szert, amely ellentétes a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló pártörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett gazdálkodó tevékenységgel. Következésképpen a két évben összesen Ft összegű bevétel tiltott gazdálkodási bevételnek minősül. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A vizsgálat megállapításai alapján a párttörvény 10. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: 1. A párttörvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában ismételten hozzák nyilvánosságra a Párt és évi beszámolóját. 2. A párttörvény 6. (1) bekezdése, továbbá a 4. (4) bekezdése alapján a Jelentés és 3. pontjában részletezett tiltott

14 gazdálkodási tevékenységet szűntessék meg és e tevékenységből származó Ft összeget fizessék be a központi költségvetésbe. 3. Dolgozza ki a Párt az Szt. 79. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően a hiányzó számviteli politikáját, készítsen számlatükröt és korszerű számlarendet, ehhez kapcsolódóan módosítsa Gazdálkodási és Vagyonkezelési Szabályzat -át, és a megbízható adatszolgáltatást megalapozó Kitöltési Útmutató -ját. 4. Biztosítsa az Szt. 79. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai logikailag zárt rendszerét. 5. Biztosítsa a folyamatba épített ellenőrzés zártkörű működését. 6. A külföldi kiküldetések napidíja után bevallott és befizetett személyi jövedelemadóval kapcsolatban hajtson végre önrevizíót. 3. Javaslat Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a párttörvény 4. (4) bekezdése utolsó mondata értelmében a Párt költségvetési támogatását a Jelentés I. fejezet és 3. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodásból származó Ft-tal csökkentse.