9843 Jelentés az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 9843 Jelentés az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága 2. Az évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvitel 3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések utóvizsgálata II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt Címe: 1054 Budapest, Széchenyi u. 9. Jogállása: önálló jogi személy (6.Pk /1989/1.) Az ellenőrzött időszak: január december 31. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy:

2 ˇ a Párt á ltal készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján A helyszíni ellenőrzés időpontja: augusztus szeptember 24. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte. I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt évi pénzügyi beszámolóját április 25-én a Magyar Közlöny 35. számában, az évi beszámolót pedig április 30-án a Magyar Közlöny 36. számában jelentette meg (1. és 2. sz. melléklet). A beszámolókat a párttörvény 1. sz. mellékletében előírt formában és tartalommal, a párttörvény

3 9. (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül hozták nyilvánosságra. A közzétett beszámolók az Országos Központ és a helyi szervezetek által beküldött adatok összesítése alapján készültek. A közzétett beszámolók azonban pontatlan adatokat tartalmaznak, a beszámolók elkészítése során a következő számviteli alapelvek nem megfelelően érvényesültek: ˇ A teljesség elvét sérti, hogy az és év során megszűntetett BAZ és Pest megyei irodák beszámoló készítéséhez felhasznált dokumentációi hiányosak voltak (naplófőkönyv és a kapcsolódó alapbizonylatok, jegyzőkönyv a zárásról, vagyonelszámolásról). ˇ A valódiság elvét sérti, hogy a beszámoló összeállításához az Országos Központban készített Munkalap -nak nevezett összesítő kimutatás adatai több esetben nem egyeznek a megyei irodák adataival; ˇ A következetesség elvét sérti, hogy a beszámoló egyes sorainak tartalma nem állandó. A könyvvezetés tekintetében az állandóság és összehasonlíthatóság nem volt biztosítva, kezdetben szabályozási hiányosság, később pedig a Párt saját szabályozásától eltérő könyvvezetési gyakorlat következtében Az évi beszámoló A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló elkészítéséhez az egységes értelmezést biztosító kitöltési útmutatót, segédletet a jogszabály nem tartalmaz, így pártonként eltérő felfogás, kitöltési gyakorlat lehetséges. Az előzőekre tekintettel az ellenőrzés a beszámolók esetében csak az egyértelműen jogszabályba ütköző gyakorlatot kifogásolja. A Párt esetében évre belső előírás nem határozta meg, hogy mely gazdasági események, mely beszámoló soron szerepeltetendők Bevételek A központi költségvetésből származó támogatás beszámoló soron található Ft összeg megegyezik a főkönyvi könyvelés és az alapbizonylatok adataival. Az egyéb bevétel beszámoló soron feltüntetett Ft összeg nem pontos, mivel a beszámoló összeállításához alapul szolgáló Munkalap -on Tolna megye esetében Ft egyéb bevételt rögzítettek. Ez azonban nem egyezik a megyei

4 iroda naplófőkönyvében ilyen címen könyvelt összesen Ft összeggel. Az eltérést a Párt nem indokolta Kiadások A beszámolóban működési kiadások címen Ft található. Belső előírás nem határozta meg a működési kiadások tartalmát, a gyakorlatban a következő kiadási jogcímeket sorolták ide: ˇ bérjellegű kiadások, ˇ tb járulék, ˇ munkaadói járulék, ˇ költségtérítések, ˇ iroda fenntartásával kapcsolatos kiadás, ˇ egyéb műszaki kiadások. A Tolna megyei iroda naplófőkönyvében bérjellegű kiadásként Ft tb járulék címén Ft található, a beszámolóhoz készített munkalapon azonban Ft, illetve Ft szerepel. Eszközbeszerzés címen a beszámoló Ft-ot rögzít. A eszközbeszerzések tényleges összege Ft. Az Ft különbség valójában személygépkocsi lízingdíja, melyet egyéb kiadásként kellett volna szerepeltetni a beszámolóban. A politikai tevékenység kiadásai adat Pest megye esetében az alapbizonylatok hiánya miatt nem egyeztethető a munkalap és a megyei iroda naplófőkönyvének adataival. Az egyéb kiadások soron a beszámoló összeállításához alapul szolgáló munkalapon feltüntettek 918 Ft összeget Vas megye esetében, ez az adat azonban a megyei iroda naplófőkönyvével nem egyezik. A munkalapon a BAZ megyénél rögzített Ft nem egyeztethető, mivel a megyei iroda megszűnésekor nem adta le naplófőkönyvét, alapbizonylatát. Az egyéb kiadások között szabálytalan könyvelés következtében a politikai tevékenység kiadásai közé tartozó kiadások is találhatók, pl. választási hirdetés, koszorú vásárlás Az évi beszámoló Az évi beszámoló elkészítésekor már rendelkezésre állt az Agrárszövetség-NAP gazdálkodásának szabályai és Számviteli politika, amely a korábbi év hiányosságát megszűntetve rögzíti az egyes beszámolósorok tartalmát.

5 Bevételek Kiadások Meghatározza azokat a kiadási tételeket, amelyek a működési, illetve politikai tevékenység kiadásait tartalmazzák. ˇ A központi költségvetésből származó támogatás Ft összeg megegyezik a főkönyvi könyvelés és az alapbizonylatok adataival. ˇ A tagdíjak soron szereplő Ft megegyezik a naplófőkönyv és a vonatkozó bankbizonylatok adataival. ˇ Az egyéb bevételek beszámoló soron feltüntetett Ft összeg halmozódást tartalmaz. Az egyik megyei szervezet megszűntetésekor az Országos Központba befizetett Ft is szerepel az egyéb bevételek között. ˇ A működési kiadások beszámoló sor tartalmát a már említett belső szabályozás az előző évben ténylegesen követett gyakorlattal azonosan határozta meg. ˇ A Tolna megyei naplófőkönyvben a munkabérek közterheinek összege soron Ft szerepel, a beszámoló összeállításához készített munkalapon azonban Ft-on tüntettek fel. ˇ A politikai tevékenység kiadása beszámolósoron Ft található, azonban az összeg nem pontos, mivel az egyéb működési kiadások között, politikai tevékenység kiadásai fogalomkörébe tartozó költségek is találhatók, pl. koszorú vásárlás. ˇ Az eszközbeszerzés beszámolóban feltüntetett Ft összege megegyezik a naplófőkönyv és az analitika adataival. ˇ Az egyéb kiadások soron a beszámolóban Ft-ot tüntettek fel, ez nem pontos, mivel halmozódást tartalmaz Ft összeggel. Ennek oka, hogy a már említett megyei iroda megszűnése kapcsán a központba történt pénzbefizetést helytelenül tényleges pénzkiadásként vették számításba. A Tolna megyei iroda kiadások összesen naplófőkönyvi adata nem egyezik meg a munkalapon feltüntetett adattal. A naplófőkönyvben Ft, míg a munkalapon Ft összeg található. 2. Az évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvitel

6 2.1. A könyvvezetési kötelezettség teljesítése A Párt mindkét vizsgált évben az egyszeres könyvvezetést alkalmazta. Az Országos Központ számítógépes főkönyvi könyvelést vezetett évben és évben május 31-ig június 1-je óta az országos központban naplófőkönyvbe könyvelik a gazdasági eseményeket. A megyei irodák esetében mindkét évben kézi naplófőkönyv vezetés történt, adataikat az éves beszámoló összeállításakor közölték az Országos Központtal. A naplófőkönyvbe az Országos Központban minden esetben bizonylatok alapján, idősorrendben rögzítették a gazdasági eseményeket, havi zárások történtek. A könyvelési adatok alapján az alapbizonylatok visszakereshetők. A megszűnt megyei irodák közül a BAZ megyei iroda naplófőkönyve és alapbizonylatai, a Pest megyei iroda évi alapbizonylatai nem álltak rendelkezésre, így egyeztetésükre nem volt lehetőség évben csak a tényleges könyvelés során határozták meg az egyes főkönyvi számlák tartalmát. A tényleges könyvelés azonban nem volt következetes. Az egyéb működési kiadások számlán május 9-i keltezéssel választási hirdetést számoltak el Ft összegben, amely tételt a politikai tevékenység kiadásai között kellett volna helyesen könyvelni. Mindkét évet illető szabályozási hiányosság, hogy az eszközök értékcsökkenési leírására vonatkozóan a számviteli törvény 37. és 46. -ának rendelkezései ellenére 1996-ban nem volt előírás az elszámolásra, az éven hatályos belső előírás pedig azt rögzíti, hogy tárgyi eszközei után értékcsökkenést nem számol el. Szükséges a törvény előírásaival összhangban lévő és a Párt sajátosságait is tükröző rendelkezésekkel (használati idő meghatározása, bruttó v. nettó érték, mértékek) kiegészíteni a számviteli politikát ban szabályozás hiányában, 1997-ben pedig a törvénytől eltérő szabályozás következtében a számviteli nyilvántartásokban (naplófőkönyv, analitikus nyilvántartó kartonok) értékcsökkenés elszámolása nem történt meg.

7 A Párt a fent említett néhány hiányosságtól eltekintve a könyvvezetés és gazdálkodás során betartotta a vonatkozó jogszabályi előírásokat Az analitikus nyilvántartások és bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A Párt az analitikus nyilvántartások közül a következőket vezeti: ˇ eszköznyilvántartás; ˇ értékpapír nyilvántartás; ˇ elszámolásra kiadott előlegek; ˇ szigorú számadású, kötelezettség alá vont bizonylatok Eszköznyilvántartás Az eszköznyilvántartáson belül - egyéb eszközök hiányában - a tárgyi eszközökről és az értékpapírokról vezettek nyilvántartást. A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartására a Beruházások, tárgyi eszközök (műszaki és egyéb berendezések, gépek, felszerelések, járművek) egyedi nyilvántartó lap -ja elnevezésű nyomtatványt használták. Az egyedi nyilvántartás vezetése nem megfelelő, a kartonokon nem rögzítették az eszközök beszerzési árát, a beszerzési bizonylat számát, az üzembehelyezés dátumát, az értékcsökkenést stb Értékpapír nyilvántartás Az értékpapírokról vezetett nyilvántartás megfelelt az előírásoknak Elszámolásra kiadott előlegek Az évben belső előírás Az Agrárszövetség gazdálkodásának és számviteli rendjének szabályzata rendelkezett arról, hogy a naplófőkönyv mellett kötelező többek között az elszámolásra kiadott összegekről analitikus nyilvántartást vezetni. Az előlegekről számítógépes analitikus nyilvántartást vezettek, a nyilvántartásból megállapítható a felvétel és a visszafizetés ténye. A számítógépes analitikus nyilvántartást május 31-ig vezették, ezután az elszámolásra kiadott előlegek és visszavételezések a naplófőkönyv adatai alapján követhetők Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok A Párt belső előírás keretében szabályozta a szigorú számadású nyomtatványok körét.

8 A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása az előírásoknak megfelelő A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás A Párt Utalványozási és Pénzkezelési Szabályzat -ában rögzítette az utalványozásra, kötelezettségvállalásra és pénzkezelésre vonatkozó előírásokat. Meghatározták az utalványozási joggal rendelkezők névsorát, valamint azt, hogy az utalványozási joggal rendelkezők közül a kötelezettségvállalások tekintetében ki és mekkora összeghatárig utalványozhat. A vizsgált időszakban az utalványozás és kötelezettségvállalás rendjét néhány kivételtől eltekintve betartották (nem engedélyezett kiküldetési rendelvények) Bizonylatolás A gazdasági eseményeket mindkét évben be- és kivételezési pénztárbizonylatok, bankbizonylatok alapján rögzítették, amelyekhez minden esetben alapbizonylatok kapcsolódtak. Az alapbizonylatok megfeleltek a jogszabályokban és a belső előírásokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek. A BAZ megyei iroda és évi alapbizonylatait, a Pest megyei iroda évi alapbizonylatait azok hiányában nem volt lehetőség ellenőrizni Személyi jellegű kifizetések A személyi jellegű kifizetések közül a Párt gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos kifizetéseket teljesített Gépjármű üzemeltetés A Párt mindkét vizsgált évben szabályozta a belföldi kiküldetés és a saját gépkocsi hivatalos célra történő használatának költségelszámolását, valamint a hivatali gépjármű költségelszámolását. A hivatali gépjármű hivatali, valamint a saját gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat és a belső szabályzatban foglaltakat néhány hiányosságtól eltekintve betartották (a Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás című nyomtatványt hiányosan töltötték ki). A gépjárművek üzemanyag elszámolásánál útnyilvántartás alapján történő norma szerinti elszámolást alkalmazták. A saját tulajdonú gépkocsi használata során több esetben előfordult nem engedélyeztetett kiküldetési rendelvény

9 elszámolása. A nem engedélyezett kiküldetési rendelvények miatti kifizetéseket a Párt Számvizsgáló Bizottsága időközben ellenőrizte, és a szükséges intézkedéseket megtették Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt a vizsgált időszakban a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok, továbbá a munkaadói és munkavállalói járulék levonási, bevallási és befizetési kötelezettségét teljesítette. 3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége A Párt bevételei a vizsgált időszakban tagdíjakból, állami költségvetésből juttatott támogatásból és a tulajdonában álló eszközök értékesítési bevételéből, továbbá kamatbevételekből tevődött össze. A Párt nyilatkozata szerint a vizsgált időszakban a Párt vállalatot, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot nem alapított, szabad pénzeszközeit értékpapírba fektette. Tiltott gazdálkodó tevékenységet nem folytatott, tiltott vagyoni hozzájárulást nem fogadott el. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem tárt fel. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Párt a belső ellenőrzés rendszerét belső szabályzatban rögzítette. Az ellenőrzési rendszer elemei pl. az utalványozáson, számlaellenőrzésen, adatkérésen, beszámoltatáson keresztül, továbbá a Számvizsgáló Bizottság szabályszerűségi és célszerűségi ellenőrzésén keresztül érvényesülnek. A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzése kiterjed a Párt gazdálkodási tevékenységének egészére. A Bizottság munkáját a munkatervének megfelelően végezte. 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések utóvizsgálata A Párt eleget tett a V /1996. sz. ÁSZ jelentés III. fejezetében foglalt felhívás egyes pontjainak: ˇ a Tolna megyei Irodánál megszűntették a helytelen könyvelési gyakorlatot, (1995. évet újra könyvelték, 1996-tól szabályosan könyvelnek). ˇ a megyei irodák is meghatározták az utalványozásra

10 jogosultak névsorát, ˇ intézkedtek az április 7-én kifizetett tiszteletdíj után fizetendő társadalombiztosítási járulék bevallása és befizetése iránt, ˇ a módosított évi beszámolót megjelentették a Magyar Közlöny december 17-i 111. számában. II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására 1. Összefoglaló megállapítások A Párt által az és évi gazdálkodásról a Magyar Közlönyben közzétett beszámolók részben pontatlan adatokat tartalmaznak, egyik vizsgált évben sem érvényesült megfelelően a teljesség, a valódiság és a következetesség számviteli alapelve. A gazdálkodás és a könyvvezetés során néhány hiányosságtól eltekintve betartották a jogszabályi előírásokat. Az analitikus nyilvántartások vezetése az eszköznyilvántartás kivételével megfelelő. A számviteli rendet illetően előfordult szabályozási hiányosság, néhány esetben a könyvvezetés gyakorlata nem volt megfelelő. A megyei irodák megszűnése következtében a teljesség elvének érvényesülésével kapcsolatos problémák év végére megszűntek. A bizonylati rend és fegyelem érvényesülése általában megfelelő volt mindkét vizsgált évben. Az alapbizonylatok kezelése 2 megye kivételével megfelelő volt. A Párt nem folytatott tiltott gazdálkodó tevékenységet, tiltott adományt nem fogdott el. A Párt az utóvizsgálat megállapítása szerint a korábbi ÁSZ ellenőrzés által feltárt hibákat megszűntette.

11 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A megállapított hiányosságokra tekintettel a párttörvény 10. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: 1. A számviteli politikát egészítsék ki a számvitelről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban lévő értékcsökkenési elszámolási szabályokkal. 2. Gondoskodjon az eszköznyilvántartásnak az Szt.-vel összhangban történő vezetéséről. 3. Biztosítsák a teljesség, valódiság, következetesség számviteli alapelvének maradéktalan érvényesülését mind a könyvvezetés, mind a beszámolókészítés során. 4. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a beszámolóhoz megfelelő dokumentáció nélkül adatot szolgáltatott megyék bizonylatai teljes körűen rendelkezésre álljanak. Amennyiben biztosítható az adatok teljes körűsége, tegyék közzé az és évi módosított beszámolókat.