JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2003. Témaszám: 676 Vizsgálat-azonosító szám: V0086 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Balázs mb. osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Dr. Dotterweich Antal tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Dr. Dotterweich Antal tanácsadó Dr. Faragóné Tóth Mária számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Szocialista Párt (mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja) bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlege vizsgálata (1990.) Jelentés a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (1993.) Jelentés a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (1996.) Jelentés a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (1997.) Jelentés a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (2000.) Jelentés a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (2001.) sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A és a évi beszámolók Bevételek Kiadások A Pártnak a beszámoló összeállítására és az azt alátámasztó könyvvezetésre vonatkozó belső szabályozása és gyakorlata A belső szabályozás rendszere A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és belső előírásokkal Analitikus nyilvántartások A bizonylati elv és bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége A gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályokban foglalt előírások betartása Személyi jellegű kifizetések A társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése A Párt belső ellenőrzésének rendszere A belső ellenőrzés rendszerének szabályozottsága A belső ellenőrzés működése Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 21 MELLÉKLETEK 1. számú A Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámoló 2. számú A Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámoló 1

4

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁSZ KPEB OEP Párt Párttörvény PEB Állami Számvevőszék Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Országos Egészségbiztosítási Pénztár Magyar Szocialista Párt A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Szja tv. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény Számviteli törvény A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény 3

6

7 JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről BEVEZETÉS A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a és 16. (2) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) jogosult. Az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló - többször módosított évi C. tv. (a továbbiakban: Számviteli törvény) és az egyéb jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást, illetőleg adományt. Az ellenőrzés körülményeit illetően rögzíteni szükséges, hogy az ÁSZ évek óta folyamatosan javasolja a Kormánynak a pártellenőrzésről készített jelentéseiben a Párttörvény módosítását, tekintettel arra, hogy a Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló-mintához magyarázatot, kitöltési útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként kialakított számviteli politikájuknak megfelelően eltérő lehet; a beszámoló-minta a Számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. Az ellenőrzést az ÁSZ elnöke 13/2003. sz. utasításával kiadott "Módszertan a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez" c. kiadvány (a továbbiakban: Módszertan) alapján készítettük elő és hajtottuk végre. A helyszíni ellenőrzés időtartama: szeptember 19-október 31-e között, a Párt központjában történt, az Országos Központ által rendelkezésre bo- 5

8 BEVEZETÉS csátott (Országos Központ és általuk az ellenőrzés kérésére a Budapesti Tanácstól, a Pest, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szövetségtől bekért) iratok alapján. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Párt az előző év gazdálkodásáról készített beszámolóit mindkét vizsgált évben, a Párttörvényben előírt határidőn belül és meghatározott formában jelentette meg a Magyar Közlönyben. A évről készített beszámoló a április 26-i 53; a évről összeállított beszámoló pedig a április 25-i 41. számban jelent meg. A évi beszámoló összeállításánál érvényesítették a Párttörvény előírásait, a számviteli alapelveket és a Párt belső előírásait is. Az egyes beszámolósorok tartalma kielégítette a valódiság követelményét. Az ellenőrzés során a tagdíjak és az egyéb bevételek sorok esetében feltárt hibák mértéke nem érte el a lényegességi küszöböt, a megbízható és valós képet nem befolyásolták. A évről készült beszámoló "Támogatás egyéb szervezeteknek" és a "Politikai tevékenység kiadása" sorai nem feleltek meg a következetesség elvének. A Párt a Számviteli törvényben előírt határidőben elkészítette Számviteli Politikáját, január 1-től hatályba léptette a kötelező számviteli szabályozásokat. A szabályzatok igazodtak a Párt sajátosságaihoz és összhangban álltak a törvényi követelményekkel is. A hivatkozott törvényben előírt szabályzatokon túlmenően - a gyakorlati igényeknek megfelelően - készített a Számviteli Politikához kapcsolódó további szabályzatokat. A hatályos szabályozások tartalmazták a szabályzat tárgyával kapcsolatos fogalmakat, az elvégzendő feladatokat. Rögzítették a feladatok végrehajtásának módszereit, megjelölték a végrehajtáshoz szükséges bizonylatokat, valamint a főkönyvi és analitikus nyilvántartások közötti kapcsolatot. A könyvvezetés a kettős könyvvitel rendszerében központilag, az alapbizonylatok számítógépes feldolgozásával történt, mindkét vizsgált évben azonos számítógépes program alapján. A kialakított számítógépes könyvelési rendszerből az ellenőrzés részére szükséges adat azonnal lekérdezhető volt. A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolata a könyvvezetés vonatkozásában ellenőrzött mindhárom szervezeti egység esetében megfelelő volt. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján ellenőrizhető volt a zárlati munkálatok végrehajtásának szabályszerűsége. A leltározás bonyolítása megfelelt a jogszabályi és a belső előírásoknak. A bizonylatolás ellenőrzése az évente véletlenszerűen kiválasztott kéthavi bank- és pénztárbizonylatok átvizsgálásával történt. Az ellenőrzött mintában a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz, a bankkivonatokhoz az alapbizonylatok rendelkezésre álltak. Utalványozás nélküli bizonylat nem fordult elő. Az ellenőrzés kontírozási hibát a véletlenszerűen kiválasztott bevételi tételek esetében 2001-ben és 2002-ben is mindössze egy esetben tapasztalt. A kiadásokból vett mintában évben egy kontírozási hiba történt. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A gazdálkodó tevékenységgel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket az Alapszabály rögzítette, a részletes szabályokat a Gazdálkodási szabályzat tartalmazta. Utóbbi részben idejét múlt rendelkezéseket tartalmaz, korszerűsítésre szorul. A Párt könyvelt bevételei a vizsgált időszakban tagdíjakból, költségvetési támogatásból, hozzájárulásokból, kft. adózott nyereség befizetéséből, propaganda tevékenységből, ingók értékesítéséből, költségtérítésekből, a Párt tulajdonában álló ingók és ingatlanok hasznosításából, továbbá pénzügyi műveletekből tevődtek össze. A beszámolóban közölt bevételek egyeztethetők voltak a beszámolósorhoz kapcsolódó főkönyvi számlákkal. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján - a vizsgált szervezetek esetében - a Párt betartotta a Párttörvényben előírt gazdálkodási tilalmakat, korlátozásokat. A külföldi kiküldetések elrendelése, elszámolása és nyilvántartása megfelelt a Párt belső előírásainak, a jogszabályi követelményeknek. A Párt alapfeladatának teljesítéséhez - a tömegközlekedési eszközökön kívül - a tulajdonában álló járművek és magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedélyezte. A járműhasználat költségelszámolása a Gépkocsik használatának szabályzata szerint történt. A Párt, mint munkáltató mindkét vizsgált évben eleget tett a társadalombiztosításról és az egészségügyi ellátásról szóló, valamint a személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvények rendelkezéseinek. A kötelező nyilvántartásokat vezették, az előírt adatszolgáltatásokat teljesítették, a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és járulékokat levonták. A központi költségvetéssel szembeni bevallási és befizetési kötelezettségüket teljesítették. A Párt gazdálkodásának és számviteli tevékenységének belső ellenőrzési rendszerét hatályos alapdokumentumokkal szabályozták, melyek részletesen meghatározták a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzésnek, valamint az ellenőrző bizottságok tevékenységének feladatait. A vezetői és folyamatba épített ellenőrzés között megfelelően működött. Eredményessége a bizonylati rend és utalványozás terén kifejezésre jutott. A pénzforgalmi bizonylatolás tartalmi és alaki követelményei érvényesültek. A KPEB az Alapszabály szerinti költségvetés és beszámoló felülvizsgálati feladatain kívüli munkáját éves munkatervben ütemezte. Folyamatos munkájáról, havonkénti üléseiről részletes emlékeztető készült. A testület az ellenőrzési megállapításait jelentésbe és jegyzőkönyvbe foglalta. A dokumentumok érdemi megállapításokat tartalmaztak. A Pártnál az ellenőrzés megállapításaira és javaslataira a szükséges intézkedéseket megtették. A KPEB nem észlelt olyan szabálytalanságot, amely nyomán felelősségre vonást kellett volna kezdeményeznie. A vizsgált PEB-ek éves munkaprogram alapján, rendszeres ellenőrzést végeztek a pártszervezeteknél. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A központi és területi ellenőrző bizottságok folyamatos tevékenységükkel eredményesen segítették a Párt törvényes működését. Az ÁSZ V-1015/23/2001. számú jelentésében négy pontban sorolta fel azokat a hiányosságokat, amelyek megszüntetésére a Párt elnökét az ÁSZ elnöke felhívta. A Párt a felhívásban foglaltaknak eleget tett. Az intézkedéseket szabályszerűen dokumentálta, hiteles bizonylatokkal igazolta. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett az Állami Számvevőszék elnöke felhívja a Párt elnökét Gondoskodjon a Gazdálkodási Szabályzat korszerűsítéséről oly módon, hogy az összhangban legyen a hatályos belső szabályozásokkal. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak Kezdeményezze a párttörvény következők szerinti módosítását: A korábbi pártellenőrzések alapján tett jelzésekre is figyelemmel azon, a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény, valamint a január 1. napjától hatályos új számviteli törvény között továbbra is fennállnak. 9

12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI BESZÁMO- LÓK A Párt az előző év gazdálkodásáról készített beszámolóit mindkét vizsgált évben, a Párttörvényben előírt határidőn belül, az ott meghatározott formában jelentette meg a Magyar Közlönyben. A évről készített beszámoló a április 26-i 53. (1. sz. melléklet); a évről összeállított beszámoló pedig a április 25-i 41. számban jelent meg (2. sz. melléklet). A beszámoló összeállításának rendjét a Párt a január 1-jétől hatályos Számviteli Politikájában szabályozta. Az előírások szerint a Párt év végén területi, budapesti, Országos Központ szintenként és MSZP összesen egyszerűsített éves beszámolót készített, amely egyszerűsített mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből tevődött össze. Az egyszerűsített mérleg összeállítása a Számviteli törvény 1. sz. melléklet A változatú mérlege nagybetűvel és római számmal jelölt sorai alapján történt, az eredmény-kimutatás a Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló. Az ellenőrzés ennek tartalmát, jogszabályokkal és belső előírásokkal való összhangját vizsgálta A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját mindkét ellenőrzött évben a kettős könyvvitel rendszerében központilag rögzített gazdálkodási adatai alapján készített főkönyvi kivonatból és az ahhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokból állították össze. A beszámoló összeállítása során betartották a Számviteli Politikában foglaltakat. Első munkafázisban az Országos Központ, a területi és budapesti beszámolókat készítették el. Ezek adataiból készült a Párt összesített beszámolója. A Pártnál belső előírás nem tette kötelezővé az elkészült pénzügyi zárómérleg választott testülettel történő jóváhagyatását. A gyakorlatban mindkét évben a beszámoló közzétételét követően az Országos Választmány írásos tájékoztatót kapott a pénzügyi zárómérlegről, azt évben jóvá is hagyta a testület. A Párt beszámolói elkészítése során a évet illetően teljes mértékben érvényesítették a számviteli alapelveket, a évi beszámolóban sérült a következetesség alapelve. 10

13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.2. A és a évi beszámolók Bevételek A tagdíjak évben közölt ezer Ft adata egy ezer forinttal kevesebb a Párt összesített főkönyvi kivonatának ( Ft) ezer forintra kerekített összegénél. A beszámoló főösszegét a hiba nem érintette, mivel az egyéb bevételek esetében pedig helytelenül egy ezer forinttal felfelé kerekítettek. A két hiba kiegyenlítette egymást. A évről közzétett beszámolóban található ezer Ft tagdíj összeg egyezett a főkönyvi kivonat Ft adat ezer forintra kerekített összegével. A tagdíjfizetés szabályait az Alapszabály 48. -a rögzítette, a gyakorlat összhangban volt a tételes szabályokkal. A tagdíjak beszámolósor tételei közül az ellenőrzött éveket illetően véletlenszerű kiválasztással vett mintát az ellenőrzés. A kiválasztott mintában mindkét ellenőrzött évben csak tagdíjak fogalomkörébe tartozó bevételek szerepeltek. Az összemérés elve mindkét vizsgált évben, a mintában, egy esetben nem érvényesült, de a hiba mértéke egyik évben sem érte el a lényegességi küszöböt. A könyvelt tételekhez minden esetben alapbizonylat kapcsolódott. Több tag befizetése esetén a bevételi pénztárbizonylathoz "Tagdíjfizetési lap"-ot, valamint "Tagdíj bevétel és pénzügyi támogatásokat összesítő lap"-ot mellékeltek, melyek előírásszerűen kitöltöttek, aláírással hitelesítettek voltak. Banki befizetés esetén a számlakivonathoz minden esetben kapcsolódott postai befizetőlap. Az állami költségvetésből származó támogatás évi beszámolóban szereplő adata ezer Ft, ez megegyezett a vonatkozó főkönyvi számlára bizonylatok alapján könyvelt összeggel. A évről közölt ezer Ft öszszeg több tételből tevődött össze: a Párttörvény 5. (2) bekezdése alapján a választási eredménnyel arányos támogatás ezer Ft lett volna, ezt azonban a évi ÁSZ ellenőrzésről készült sz. jelentésben foglaltak alapján a pénzügyminiszter a Párttörvény 4. (3) bekezdése rendelkezésének megfelelően 4163 ezer Ft-tal csökkentette, a évi általános országgyűlési választásokra a Párt a vonatkozó törvény rendelkezése alapján, mint jelölőszervezet ezer Ft-ot kapott. A beszámolóban közölt támogatási összegek a kapcsolódó alapbizonylatokkal és a Magyar Államkincstártól kapott adatokkal is egyeztek. Az egyéb hozzájárulások, adományok beszámolósoron évre vonatkozóan ezer Ft összeget tüntetett fel a Párt, az összeg megegyezett a kapcsolódó Egyéb támogatások főkönyvi számla egyenlegének ezer forintra kerekített összegével. A évről készült beszámolóban e beszámolósoron közölt összeg ezer Ft, ez egyezett a vonatkozó főkönyvi számla egyenlegének ezer forintra kerekített összegével. A kiválasztott mintában csak az egyéb hozzájárulások fogalomkörébe tartozó bevételeket talált az ellenőrzés. 11

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A beszámolósort mindkét vizsgált évben a Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti minta előírásainak megfelelően tovább részletezték. A Párttörvény 9. (2) bekezdése előírásának megfelelően az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, a hozzájárulást adó megnevezésével és az öszszeg megjelölésével külön tüntették fel. Külföldről származó hozzájárulást a Párt egyik évi beszámolójában sem jelzett, a kiválasztott mintában az ellenőrzés ezzel ellentétes tényt nem állapított meg. A Párt a vizsgált időszakban azt a gyakorlatot alkalmazta, hogy a jogi személyektől származó hozzájárulás esetén nyilatkozatot kért arról, hogy az adományozó nem részesül állami költségvetési támogatásban. A nyilatkozatokat a bevételi bizonylathoz csatolták. A Pártnál a Párttörvény 4. (2) bekezdése szerinti tiltott vagyoni hozzájárulást a mintába került tételek között nem tapasztalt az ellenőrzés. A Párt által alapított vállalatok és kft-ék nyereségéből származó bevétel beszámolósoron a évi összege 977 ezer Ft volt. A Párt által bemutatott dokumentum szerint a befizetés a kft. adózás utáni eredményéből teljesült. Az egyéb bevétel beszámolósor adata évben ezer Ft, a évben pedig ezer Ft volt. Az egyéb bevételek jogcímeit, a rögzítésükre használható főkönyvi számlákat a Számlarendben meghatározták. A beszámolósorhoz kapcsolódó főkönyvi számlák és azok egyenlegei a következők voltak: adatok forintban Számla száma, megnevezése évi összeg évi összeg 961 Propaganda tárgy, kiadvány értékesítés Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése Bérleti díjbevétel Káresemény miatti bevétel Költségtérítési díjbevétel Behajthatatlannak minősített és leírt követelésre kapott összeg Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Összesen A beszámolókban közzétett adatok levezethetők a kapcsolódó főkönyvi számlák egyenlegeiből, azonban a évi összesen adat esetében helytelenül kerekítették ezer forintra az összeget. A hiba nem érte el a lényegességi küszöböt, a bevételi főösszeget sem érintette, mivel a tagdíjaknál helytelenül lefelé kerekítettek ezer forinttal. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A mintatételek között csak a Számlarendben meghatározott egyéb bevételek fogalomkörébe tartozó összegeket talált az ellenőrzés. A könyvelés az előírásoknak megfelelő alapbizonylatok alapján történt Kiadások A Pártnál a számítógépes könyvelésbe beépített analitika, valamint az a tény, hogy a Párttörvényben előírt beszámoló felépítése eltér a számviteli törvényben előírt eredmény kimutatás sémától, szükségessé tették bizonyos főkönyvi számlák tovább bontását, kiegészítését. A Számlarend szöveges magyarázata kitért minden egyes érintett főkönyvi számlánál a részletezés lehetőségére. Kontírozáskor a bizonylat záradéka alapján a könyvelő minősítette a Számlarend előírásai alapján az adott kiadást. A Számlarendben az egyes kiadási sorokon elszámolható összegek jogcímei a következők voltak: Támogatás egyéb szervezetnek (nem pártszervek) pl. iskolák, alapítványok, nyugdíjas szervezetek, sportegyesületek - amelyek állami támogatásban nem részesülnek - részére kifizetett összegek. Eszközbeszerzés - az Immateriális javak, az Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a Berendezések, felszerelések és járművek számlacsoportok éves növekedés forgalmának összesített adata. Működési kiadások - működési jellegű egy kiadás akkor, ha nem közvetlenül a politikai célok megvalósításához kapcsolódik és nem sorolható a Párttörvény által meghatározott egyéb beszámolósorokhoz. Pl. közüzemi díjak, javítási, karbantartási anyagok, üzemanyag stb. Politikai tevékenység kiadása - ha közvetlenül a politikai célok megvalósításához kapcsolódik és nem sorolható a Párttörvény által meghatározott egyéb beszámoló sorokhoz. Pl. folyóiratok, propaganda tárgyak, nemzetközi tagdíjak, hirdetés, reklám stb. Egyéb kiadások - egyéb jellegű egy kiadás akkor, ha politikai és működési célt egyaránt szolgál. Ilyen például a hitel kamata, kártérítés, árfolyam veszteség stb. A kiadási sorok tartalma a vizsgált években a következők szerint alakult: ezer Ft-ban Megnevezés év év Támogatás egyéb szerveknek Eszközbeszerzés Működési kiadások Politikai tevékenység kiadása Egyéb kiadások

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A kiválasztott minta tételei között hibás kontírozás évben nem fordult elő. A évben azonban a támogatások egyéb szervezeteknek beszámoló soron helytelenül szerepelt 2 millió Ft összeg. A Fejér megyei Területi Szövetség elnökének a könyvelés alapbizonylatául szolgáló levélből és az ahhoz csatolt "Felhívás"-ból az volt megállapítható, hogy valójában a pákozdi Mészeg-hegyen álló 1848-as emlékmű felújítására adott támogatást a Párt. Így az összeget a Számlarend előírásai alapján a politikai tevékenység kiadása soron kellett volna feltüntetni. A hiba a politikai tevékenység kiadása sor esetében 0,15%-os mértékű, mely nem érte el a lényegességi küszöböt. A hiba a bevételi főösszeget nem érintette, de a következetesség számviteli alapelve sérült a helytelen kontírozás következtében. A beszámolósorok megegyeztek a Számlarendben meghatározott főkönyvi számlák, nyilvántartások összegeinek összesített, ezer forintra kerekített adatával. A beszámolóban közzétett adatok levezethetők voltak a rendelkezésre bocsátott nyilvántartásokból. A vizsgált évek közül évben érvényesült a kiadások következetes elszámolása. 2. A PÁRTNAK A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA ÉS AZ AZT ALÁTÁ- MASZTÓ KÖNYVVEZETÉSRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOZÁSA ÉS GYAKORLATA 2.1. A belső szabályozás rendszere A Párt a Számviteli törvény rendelkezésének megfelelően, az előírt határidőn belül elkészítette Számviteli Politikáját, mely a törvényi szabályozáson túlmenően igazodott a szervezeti sajátosságokhoz. A hivatkozott törvény 14. (5) bekezdése előírásának megfelelően elkészítették a Számviteli Politika keretében az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, a pénzkezelési szabályzatot. Az eszközök és a források értékelési szabályzata a Számviteli Politika része, míg a másik két szabályzatot külön önálló szabályzatként adta ki a Párt pénztárnoka. A törvény hivatkozott rendelkezésén túlmenően is készítettek a Számviteli Politikához kapcsolódó további szabályzatokat gépkocsik használatának szabályzatát, külföldi kiküldetés elszámolásának szabályzatát, mobil távközlési szolgáltatás használati rendjét, protokoll és vendéglátási szabályzatot, bizonylati szabályzatot, bizonylati albumot. Az elkészített szabályzatok tartalmazták a szabályzat tárgyával kapcsolatos fogalmakat, feladatokat; rögzítették a feladatok végrehajtásának módszereit; kijelölték a végrehajtás bizonylatait, dokumentációját és a kapcsolatot az analitikus nyilvántartásokkal. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Számviteli Politikához a hatályos Számlarend kapcsolódik, amely a törvényi előírásnak megfelelt A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és belső előírásokkal A könyvvezetés a vizsgált időszakban a kettős könyvvitel rendszerében központilag, az alapbizonylatok számítógépes feldolgozásával történt, mindkét vizsgált évben azonos számítógépes program alapján. A kialakított számítógépes könyvelési rendszerből minden, az ellenőrzés részére szükséges adat azonnal lekérdezhető volt. A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolata mindhárom ellenőrzött szervezeti egység esetében (Országos Központ, Budapesti Tanács, Pest megyei Területi Szövetség) megfelelő volt. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján ellenőrizhető volt a zárlati munkálatok végrehajtásának szabályszerűsége. A könyvvezetés rendszere a Párt esetében mindkét vizsgált évben háromszintű volt: A) A helyi szervezetek idősorosan vezették a gazdasági eseményeket, a bank és pénztárbizonylatokhoz alapbizonylatok kapcsolódtak, ezek mellett vezették a kiegészítő és analitikus nyilvántartásokat is. A területi szövetségekhez tartozó helyi szervezetek a bank és pénztárbizonylatokat és a kapcsolódó alapbizonylatokat havonta juttatták el a területi szövetséghez. B) A területi szövetségek ugyancsak folyamatosan, idősorosan vezették saját gazdasági eseményeikről a számviteli nyilvántartásokat és állították ki alapbizonylatok alapján a pénztárbizonylatokat. A helyi szervezetek által beküldött bank és pénztárbizonylatokat, továbbá a kapcsolódó alapbizonylatokat tartalmilag és formailag ellenőrizték. Szükség esetén a felülvizsgálatot követően visszajuttatták a bizonylatokat hiánypótlás céljából. A területi szövetség a saját és a helyi szervezetek bizonylatait és a kapcsolódó alapbizonylatokat havonta küldte meg az Országos Központ főkönyvelősége részére. C) A főkönyvelőség első lépésben tartalmilag és formailag ellenőrizte a beérkezett bizonylatokat. A felülvizsgálatot követően a rendelkezésre álló adatok alapján indokolt esetben hibajavítást végzett, amennyiben erre nem volt mód, akkor hibajegyzék kíséretében visszajuttatta a hibás bizonylatokat a területi szövetség részére hibajavítás céljából. A területi szövetség köteles volt a következő hónapban a javított bizonylatot visszajuttatni; a következő munkafázisban kontírozta és rögzítette a beérkezett bizonylatokat, továbbá az Országos Központ bizonylatait is; a feldolgozás alapján számítógép által előállított összesítők készültek szervezetenként, területi szövetségenként, országos összesítésben, valamint számlasoros listák és a vezetés eseti igényeinek megfelelő kimutatások. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A számítógépes feldolgozást követően a területi szövetségeknek visszaküldték az általuk beküldött bizonylatokat és megküldték a rájuk vonatkozó gépi feldolgozás alapján készült számviteli nyilvántartásokat. Az ellenőrzés kontírozási hibát a mindkét évben véletlenszerűen kiválasztott bevételi tételek esetében 2001-ben és 2002-ben is mindössze egy esetben tapasztalt. A kiadásokból vett mindkét évi mintában évben kontírozási hiba nem fordult elő, évben pedig egy kontírozási hiba történt Analitikus nyilvántartások A Párt a vizsgált időszakban a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat vezette. Analitikus nyilvántartást vezettek az immateriális javakról és tárgyi eszközökről, a követelésekről és kötelezettségekről, a munkabérekről és az adóhatósággal szembeni kötelezettségekről. A vizsgált főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolata megfelelő volt. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellenőrizhető, minősíthető volt a zárlati munkák szabályszerűsége. A vizsgált időszakban az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről számítógépes analitikus nyilvántartást vezettek. A Pártnál között megvalósult eszközbeszerzéseket teljes körűen nyilvántartásba vették. A Párt szabályzata szerint az Ft egyedi beszerzési érték alatti immateriális javakat és tárgyi eszközöket - a Párt döntése alapján- beszerzéskor kiadásként egy összegben számolták el. Mennyiségi nyilvántartást vezettek az 5000 és Ft közötti kis értékű eszközökről. Az immateriális javakról és az aktivált Ft feletti tárgyi eszközökről mennyiségben és értékben egyedi nyilvántartást vezettek. Az eszközök értékcsökkenési leírását a vizsgált időszakban hiánytalanul elszámolták. Az egyedi nyilvántartás szerinti beszerzések megegyeztek a könyvelt eszköznövekedéssel. A nyilvántartások a Párt tulajdonában lévő befektetett eszközöket tartalmazták. A leltározás gyakorlatában érvényesültek a jogszabályi és a belső előírások. A belső szabályozás szerint a tárgyi eszközöket legalább 5 évenként tényleges mennyiségi felvétellel is leltározni kell. A Pártnál az előző vizsgált időszakban volt mennyiségi leltározás, így az ellenőrzött időszakban egyeztetéssel leltároztak. A Pártnál alkalmazott számítógépes analitikus nyilvántartás elősegítette mind a tételes leltár, mind az egyeztető leltár elkészítését. A megyék évente beküldték az immateriális és tárgyi eszközök állományának alakulását tartalmazó adatlapot, amelyen eszközcsoportonként szerepeltették a változásokat, amit a főkönyvelőség egyeztetett a könyvelt adatokkal. Leltározták a Párt által alapított kft.-k törzstőkéjét, az értékpapírokat, a pénzeszközöket. A leltárakat a Párt az éves beszámolója kiegészítő mellékleteként szerepeltette. A főkönyvi könyvelésbe beépített analitika és folyószámla vezetés biztosította a követelések (vevő követelések, a munkabér előleg, az utólagos elszámolásra kiadott előlegek, a kölcsönadott pénzeszközök) és a kötelezettségek, (szállítói 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK tartozások, munkabérek, stb.) folyamatos, idősoros nyilvántartását és a szintetikus könyveléssel való egyezőségét. A vizsgált időszakban vevőtartozás csak érvényes szerződés (eladott gépkocsi részletfizetésből származó tartozás) szerinti volt. A szállítókkal szembeni tartozásokat év végén egyeztették. A Pártnál az utólagos elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartásának tartalmát, a kiadási jogcímeket és az elszámolás szabályait a Pénzkezelési szabályzat határozta meg. Az elszámolási előlegek kifizetése, nyilvántartása, elszámolása szabályosan történt. A Párt a készpénzkezelés előírásait a központi és helyi szervezetek sajátosságaira tekintettel szabályozta. A Pénzkezelési szabályzatban a készpénzforgalom nyilvántartására vonatkozó rendelkezések egységesek voltak. A helyi szervezetek időszaki pénztárjelentést vezettek. A pénztárbizonylatokat és a kapcsolódó alapbizonylatokat havonta eljutatták a területi szövetséghez. A területi szövetségek ellenőrzés után, a saját havi pénzforgalomi bizonylataival együtt az Országos Központba jutatták, ahol azokat feldolgozták és könyvelték. A nyilvántartások szabályszerűségét - a mindkét szervezeti körben megvalósított - többlépcsős pénztári ellenőrzéssel is biztosították. A kifizetéseket - belső szabályozás szerint idősorosan rögzítették. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartási kötelezettségéről a Pénzkezelési szabályzat rendelkezett. A Pártnál szigorú számadás alá vonták: a pénztárjelentést, a bevételi és kiadási pénztárbizonylatot és a bankszámla terhére kibocsátható készpénz csekket. A szigorú számadású nyomtatványokat a vizsgált szervezeteknél - Országos Központban, Budapesti Tanácsnál és Pest megyei Területi Szövetségnél szabályszerűen, teljes adattartalommal vezették A bizonylati elv és bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt a Gazdálkodási szabályzatban, illetőleg az egyes szervezeteire vonatkozóan elkészített Szervezeti és Működési Szabályzatokban meghatározta a gazdálkodással kapcsolatos jogosítványokat és felelősséget. A Pénzkezelési szabályzatban rögzítették a számlakezelés és készpénzkezelés rendjét; a bizonylatok kiállításának, feldolgozásának eljárási szabályait; a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét. A bizonylatolás ellenőrzése a Párt Országos Központjában, a Budapesti Tanácsnál, a Pest megyei Területi Szövetségnél a vizsgált időszakban véletlenszerűen kiválasztott évenként kéthavi bank- és pénztárbizonylatok átvizsgálásával történt. A vizsgált mintában a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz, valamint a bankkivonatokhoz az alapbizonylatok rendelkezésre álltak. Utalványozás nélküli bizonylat nem fordult elő. A Pest megyei Területi Szövetség alapszervezeteinél a vizsgált időszakban beszámoló soronként további mintavétel történt. A vizsgált pénzforgalomhoz a megfelelő alapbizonylatokat csatolták. A Pest megyei Területi Szövetség alapszervezeteinél az ÁSZ előző jelentésében felsorolt bizonylatolási hiányosságok - a tett intézkedések és a folyamatba épített többlépcsős ellenőrzés hatásaként nem fordult elő. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3. A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE A gazdálkodó tevékenységgel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket az Alapszabály rögzítette. A részletes szabályokat a Párt pénztárnoka által elkészített és az Országos Választmány által elfogadott Gazdálkodási szabályzat tartalmazta. A Gazdálkodási szabályzat részben idejét múlt rendelkezéseket tartalmazott, amelyek helyett vagy más hatályos belső szabályzatok rendelkezéseit alkalmazták, vagy az általános jogszabályi előírásoknak, illetve a döntésre jogosult párttestület határozatának megfelelően jártak el. A szabályozás korszerűsítésre szorul. A Párt könyvelt bevételei a vizsgált időszakban tagdíjakból, költségvetési támogatásból, hozzájárulásokból, kft. adózott nyereség befizetéséből, propaganda tevékenységből, ingók értékesítéséből, költségtérítésekből; a Párt tulajdonában álló ingók és ingatlanok hasznosításából; továbbá pénzügyi műveletek bevételeiből tevődtek össze. A bevételek egyeztethetők voltak az egyéb bevételek beszámolósorhoz kapcsolódó főkönyvi számlákkal. A bevételek jogszerűségét megfelelő alapbizonylatok (pl. szerződések, számlák) támasztották alá. A Párt négy legnagyobb bevétellel rendelkező szervezeténél (Országos Központ, Budapesti Tanács, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szövetség) ellenőrzött okmányok tanúsága szerint a Párt betartotta a Párttörvényben előírt gazdálkodási tilalmakat, így részvényt nem vásárolt, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem hasznosította, névtelen adományt nem fogadott el, egyszemélyes kft.-n kívül más gazdasági társaságban részesedést nem szerzett. A Pártnak a vizsgált időszakban - nyilvántartásai szerint - négy egyszemélyes kft.-je volt, ezek közül egy fizetett osztalékot évben a Párt részére adózott eredményéből. A Párt és az általa létrehozott kft.-k kapcsolata szabályozott, a számviteli nyilvántartásokból megállapíthatók voltak a pénzügyi kapcsolatok, a Párt vagyoni részesedése. 4. A GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB JOGSZABÁLYOKBAN FOG- LALT ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA 4.1. Személyi jellegű kifizetések A külföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos feladatokról két szabályzat rendelkezett. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó valuta felvételét és az elszámolás módját a Pénzkezelési szabályzat, az elszámolható valuta mennyiségét pedig a Külföldi kiküldetés elszámolásának szabályzata tartalmazta. A külföldi kiküldtetések elrendelése, nyilvántartása és elszámolása megfelelt a szabályozásnak. A Párt alapfeladatának teljesítéséhez a tömegközlekedési eszközökön kívül a tulajdonában álló gépkocsik és a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedélyezte. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt a járműhasználatot a január 1-jétől hatályos Gépkocsik használatának szabályzatában határozta meg. A szabályzatban rögzítették a használat módját, az elszámolás rendjét. A kialakított elszámolási rendszer zárt, a főkönyvi számlákkal egyezett. A saját gépjármű hivatalos célú használatánál a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet, valamint az Szja. tv. előírásainak megfelelően jártak el. A vonatkozó belső szabályzat rendelkezése szerint a Pártnak és a gépkocsi tulajdonosának írásban Megállapodást kellett kötnie a gépkocsi használatról. Gépjárműhasználat címén 3 Ft/km költségtérítést fizettek. A Párt az üzemanyag fogyasztást a motor lökettérfogatától függően meghatározott átalány mértékével számolta el. A munkavállalóknál kiküldetési rendelvényen, egyéb esetben útnyilvántartás alapján. A kiküldetési rendelvényeket a Pártnál szabályosan állították ki. Az útnyilvántartás adattartalma megfelelt az Szja. tv.- ben előírt követelményeknek. A Párt szabályzatában rögzítette, hogy a saját tulajdonában lévő gépkocsik csak hivatali célra használhatók. A gépkocsik hivatalos célú használatát menetlevéllel dokumentálták, amelynek adattartalma igazodott a jogszabályi követelményekhez és belső előírásokhoz A társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése A Párt, mint munkáltató mindkét vizsgált évben eleget tett a társadalombiztosításról és az egészségügyi ellátásról szóló, valamint az Szja-ról és az adózás rendjéről szóló törvények rendelkezéseinek. A kötelező nyilvántartásokat vezették, az előírt adatszolgáltatásokat teljesítették, a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és járulékokat levonták, továbbá teljesítették bevallási és befizetési kötelezettségüket. A Pártnál a munkabérek és személyi kifizetések nyilvántartása, elszámolása, valamint a központi költségvetést megillető befizetési kötelezettségek megállapítása, bevallása és befizetése az Országos Központban történt. A Párt által vezetett nyilvántartások áttekinthetőek, a főkönyvi számlákkal egyeztethetőek voltak. A Pártnak a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásainál a szúrópróbaszerűen vizsgált dokumentumok tanúsága szerint a főkönyvi adatok megegyeztek a bevallással. A Párt Országos Központja a vizsgált időszakban táppénz kifizetőhelyként működött. Az ÁSZ ellenőrzés által vizsgált időszakot illetően az OEP Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztára soros május július 31. időszakra - témaellenőrzést végzett. Az ellenőrzés 7151 Ft jogalap nélküli kifizetést állapított meg és Ft pótkiutalást rendelt el. A nyugdíj-megállapításhoz közölt adatokat a Pártnál folyamatosan ellenőrizték. A természetbeni juttatások kiadásairól a Párt éves nyilvántartást vezetett. Adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, mivel a kifizetés az Szja tv. 69. (7) bekezdés a) pontja szerinti mértéket nem érte el. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 5. A PÁRT BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE 5.1. A belső ellenőrzés rendszerének szabályozottsága A Párt gazdálkodásának, pénzügyi és számviteli tevékenységének belső ellenőrzési rendszerét hatályos alapdokumentumok szabályozták. A Párt Alapszabálya rendelkezett a Párt ellenőrző szervei: a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, illetve a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megválasztásáról, feladatköréről. A KPEB Alapszabály szerinti feladata ellenőrizni a pártvagyon kezelésének és a Párt gazdálkodásának szabályszerűségét. Észrevételeiről beszámol a kongreszszusnak, feladatait éves munkaterv alapján végzi. Az Alapszabály és a Gazdálkodási szabályzat szerint az önálló jogi személyiséggel bíró területi szövetségeknek Szervezeti és Működési Szabályzatban kellett meghatároznia a gazdálkodásért felelős szerveket és személyeket, a gazdálkodás helyi rendjére vonatkozó előírásokat, a pénzügyi ellenőrzés rendjét. A területi szövetségek ellenőrzését a saját PEB-ek ellenőrizték. A belső ellenőrzési rendszer megszervezése és működtetése a belső előírások rendelkezései szerint a Pénztárnok feladata volt. Az Alapszabály szerint a Pénztárnok felelős a Párt vagyonának kezeléséért, a gazdálkodására vonatkozó törvények betartásáért A belső ellenőrzés működése A KPEB az Alapszabály szerinti költségvetés és beszámoló felülvizsgálati feladatain kívüli munkáját éves munkatervében is meghatározta. A KPEB ülésén megtárgyalta az előző évi ÁSZ vizsgálat megállapításait, érdemben foglalkozott a hatáskörébe tartozó felvetésekkel. A KPEB folyamatos munkájáról, havonkénti üléseiről részletes emlékeztető készült. Az ellenőrzések megállapításait jelentésbe, illetve jegyzőkönyvbe foglalták, melyek érdemi megállapításokat tartalmaztak. Az ellenőrzések megállapításai hasznosultak, az ellenőrzés megállapításaira és javaslataira, az arra felhívott szervezetek, vezetők a szükséges intézkedéseket megtették. A KPEB nem észlelt olyan szabálytalanságot, amely nyomán felelősségre vonást kellett volna kezdeményeznie. Az ellenőrzés négy területileg választott PEB belső ellenőrzési dokumentációját vizsgálta. A Budapesti és a megyei PEB-ek a vizsgált két évben éves munkaprogramjuk alapján a pártszervezeteknél rendszeres ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzésekről jelentés készült, a feltárt hiányosságokat megszüntették. A központi és területi ellenőrző bizottságok folyamatos tevékenységükkel segítették a Párt törvényes működését. A vezetői és folyamatba épített ellenőrzés között megfelelően működött. Az ellenőrzés hatással volt a bizonylati rendre, a bizonylatolás tartalmi és 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK alaki követelményeinek érvényesülésére. Biztosította a kötelezettségvállalás és utalványozás szabályszerű végrehajtását. A pénzforgalom tartalmi és alaki szempontból is ellenőrizetten zárt rendszerben folyt. 6. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK Az ÁSZ V /2001. számú jelentésében, az ÁSZ elnöke négy pontban sorolta fel azokat a hiányosságokat, amelyek megszüntetésére a Párt elnökét felhívta: A) Szüntesse meg a Párt által használt önkormányzati ingatlanokra fenn álló törvénysértő bérleti jogviszonyokat, illetőleg módosítsa a bérleti szerződéseket úgy, hogy azok összhangban legyenek a Párttörvény előírásaival. Intézkedjen az ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból származó bérleti, térítési díjkülönbözet rendezéséről. B) Határozza meg a Párttörvény 4. (5) bekezdésének megfelelően a magánszemélytől ingyenes ingatlanhasználat formájában kapott vagyoni hozzájárulás értékét. C) Intézkedjen a Győr-Moson-Sopron megyei Szövetség által folytatott tiltott gazdálkodó tevékenység megszüntetéséről és rendelje el a megállapított Ft tiltott bevétel befizetését a központi költségvetésbe a Jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül. D) A Győr-Moson-Sopron és a Pest megyei Szövetségek esetében vizsgáltassa meg a gazdálkodás szabályszerűségének betartására, illetőleg annak ellenőrzésére hivatott személyek és testületek felelősségét. A Párt a felhívásban foglaltaknak eleget tett. Az intézkedéseket szabályszerűen dokumentálta, hiteles bizonylatokkal igazolta. Budapest, december " Dr. Kovács Árpád Melléklet: 2 db 21

24

25