0040 Jelentés a Kereszténydemokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 0040 Jelentés a Kereszténydemokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összegző megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága 2.Az és évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés utóvizsgálata Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Kereszténydemokrata Néppárt (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet: Kereszténydemokrata Néppárt Címe: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5. Jogállása: önálló jogi személy (6 Pk /1989/1.) Az ellenőrzött időszak: január december 31-ig terjedő be- számolóval lezárt gazdasági évek A bevételek tekintetében június 30-ig.

2 Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat; ˇ a Párt működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján A helyszíni ellenőrzés időpontja: augusztus szeptember 22. A helyszíni ellenőrzést végezték: Tóth István A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett általános ellenőrzési program alapján végezte. I. Összegző megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összegző megállapítások A Párt és évi gazdálkodásáról szóló beszámolót a párttörvényben előírt határidőben és formában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók tartalma egyik évben sem felelt meg a számviteli törvény előírásainak. A beszámolók a felmerült bevételeket és ráfordításokat, nem pedig a tényleges bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. Emellett a beszámolóban szereplő politikai és működési

3 kiadásokat a számviteli nyilvántartásokban nem különítették el, így azok értékének helytállósága nem állapítható meg. A beszámolók nem tartalmazzák teljes körűen a Párt bevételeit és kiadásait. Mindezzel a Párt a beszámolók készítése során megsértette a teljesség, a valódiság, a következetesség és a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelveit. Az 1998-ban lefolytatott ÁSZ vizsgálat megállapításaira való tekintettel őszén a Párt új Alapszabályt fogadott el, s ezzel összhangban új Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint Számviteli Politikát készített. A Számviteli Politikához kapcsolódóan elkészítették a Leltározási, Értékelési és Pénzkezelési Szabályzatot. Számlarendet azonban annak ellenére sem készítettek, hogy a Számviteli Politika annak készítését kifejezetten előírta. Ennek következtében nem készült szabályozás arról sem, hogy a Pártnál mely költségek minősülnek működési, politikai vagy egyéb kiadásnak. A számlarend hiánya is közrejátszik abban, hogy a könyvvezetés gyakorlata egyik évben sem felelt meg mindenben a számviteli törvény előírásainak. A könyvelés nem biztosít megfelelő hátteret a beszámoló elkészítéséhez, illetve nem biztosítja a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások egyezőségét. Emellett a könyvvezetés az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat nem mutatja a valóságnak megfelelően ban legalább 285 M Ft értékben bizonylat nélkül könyveltek gazdasági eseményeket. A könyvvezetés során nem tartották be maradéktalanul a számviteli törvénynek a gazdasági események rögzítésére vonatkozó előírásait. Az események 10%-át a törvényben előírt határidőn belül nem rögzítették a gazdasági nyilvántartásokban. Ezért azokról a Párt vezetésének sem volt információja. A Pártnál a Számviteli Politikában előírt analitikus nyilvántartásokat vezették, azok vezetése az esetek többségében nem felelt meg a követelményeknek. Az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi zárást megelőzően nem egyeztették a főkönyvi könyveléssel. Az elszámolási előlegek nyilvántartási és elszámoltatási gyakorlata 1998-ban a Párt belső előírásainak sem felelt meg. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának szabályozása és gyakorlata nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak. Gyakorlatilag nem vezettek nyilvántartást. A kötelezettségvállalás és utalványozás rendje 1998-ban nem felelt meg a törvényi előírásoknak, az ezzel kapcsolatos hiányosságokat azonban az 1998-ban lefolytatott ÁSZ vizsgálat már feltárta. Ennek alapján a Pártnál a kötelezettségvállalás és utalványozás rendje megváltozott. A gyakorlat alapvetően megfelelt a belső előírásoknak.

4 Az utalványozás területén azonban 1999-ben a Párt főtitkára az esetek 80%-ában a részére eszközölt kifizetéseket - összeférhetetlen módon - önmaga utalványozta. A munkabér kifizetések egyáltalán nincsenek utalványozva, az elszámolási előleg felvételek pedig 29 esetben utalványozás nélkül történtek. A kiadási pénztárbizonylatok kiállítása nem felelt meg a tartalmi követelményeknek, mert azokról hiányzott a kifizetés alapjául szolgáló bizonylatok megjelölése, a csatolt bizonylatok száma. Az elszámolási előlegek kifizetését nem olyan alapbizonylat alapján végezték, amelynek adatai alapján az előírt belső nyilvántartás megfelelően vezethető, és az elszámoltatás elvégezhető lenne. A gépjárművek üzemeltetésével, illetve a magántulajdonú gépjárművek hivatali használatával kapcsolatos gyakorlat a korábbi vizsgálat által feltárt hiányosságokat mutatta. A hivatali gépjárművek üzemanyag felhasználását kizárólag benzinszámla alapján számolták el, fogyasztásellenőrző számítást nem végeztek. A magántulajdonú gépjárművek használatával összefüggésben kiállított kiküldetési rendelvények vezetése 1999-ben sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. Az adózással és a járulék fizetéssel összefüggő nyilvántartási, bevallási kötelezettségeknek a Párt eleget tett. A beszámolók tartalma azonban nem volt összhangban a főkönyvi könyveléssel. Ezért a Párt a helyszíni vizsgálat alatt önrevíziót hajtott végre, melynek realizálása folyamatban van. Költségvetési befizetési kötelezettségét a Párt a vizsgált években rendszertelenül teljesítette, 1998-ban közel E Ft köztartozást halmozott fel, amelynek befizetését év végéig hitelből rendezte. A Párt bevételei alapvetően a párttörvényben engedélyezett forrásokból származtak. Az ingatlanhasználat területén azonban a Párt tiltott bevételre is szert tett. Területi szervezetei ingyen, vagy jelképes összegű bérleti díjért béreltek ingatlanokat költségvetési szervektől, így tiltott, nem vagyoni hozzájárulásra tett szert a Párt. A tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás nagyságát az ÁSZ külön eljárás során vizsgálja, illetve állapítja meg. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzésére az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jogosult. A bizottság 1999-ben és 2000-ben vizsgálta a Párt évi gazdálkodását. A vizsgálatok az ÁSZ által feltárttal azonos hiányosságokat állapított meg. A hiányosságokat azonban az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének nyilatkozatában foglaltak ellenére sem szüntették meg. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására

5 Az Állami Számvevőszék elnöke felhívja a Párt elnökét, hogy a jelentés megállapításai alapján a törvényes állapot helyreállítása érdekében az alábbi intézkedéseket tegye meg: ˇ Ismételten készíttesse el és tegye közzé a Párt és évi gazdálkodásáról szóló beszámolókat. ˇ Készíttesse el a Párt Számviteli Politikájával összhangban lévő számlarendet. A Számviteli Politikán pedig a szükséges módosításokat végeztesse el. ˇ Intézkedjen a jogszabályokkal és a belső szabályzatokkal összhangban lévő könyvvezetési gyakorlat kialakítására. ˇ Intézkedjen annak érdekében, hogy a jogszabályokban, illetve a Párt belső szabályzatában előírt analitikus nyilvántartásokat teljes körűen, a megfelelő tartalommal vezessék. ˇ Rendeljen el vizsgálatot annak tisztázására, hogy ki a felelős a XI. kerületi értékpapírvásárlással összefüggésben elkövetett szabálytalanságokért, és hogy az alapján a Pártot érte-e anyagi kár. A vizsgálat alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket. ˇ Intézkedjen a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának - a számviteli törvény előírásainak megfelelő - belső szabályozása kialakítására és a nyilvántartás szabályszerű vezetésére. ˇ Intézkedjen annak érdekében, hogy a Párt Leltározási Szabályzatában előírtakat a gyakorlatban megfelelően végrehajtsák. ˇ Intézkedjen a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem maradéktalan betartása és betartattatása érdekében. ˇ Intézkedjen a házipénztári pénzkezelés és nyilvántartás rendszeres ellenőrzésének megvalósítása érdekében. ˇ Intézkedjen, hogy a jövőben szabálytalan utalványozás, vagy utalványozás nélküli kifizetés ne történjen meg. ˇ Intézkedjen a kiküldetési rendelvények szabályszerű kiállítása és vezetése érdekében, valamint hogy a hivatali gépkocsik futásteljesítményének és üzemanyag fogyasztásának elszámolása során a jogszabályi előírásokat tartsák be. ˇ Intézkedjen az adók és járulékok bevallásának a főkönyvi könyveléssel való egyezősége megteremtésére. ˇ Vizsgálja meg a Párt által használt valamennyi, nem tulajdonában álló helyiség használati jogviszonyának a

6 párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt törvénysértő gyakorlatot szüntesse meg. ˇ Intézkedjen a munkafolyamatba épített ellenőrzés hiányzó alapfeltételeinek megteremtésére, a zárt munkafolyamatok, az ellenőrzési pontok kialakítására, és a vezetői ellenőrzés hatékonyabb működésének megvalósítására. 3. Javaslatok Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: a) kezdeményezze a korábbi pártvizsgálatok alapján tett jelzésekre is figyelemmel a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény, valamint a számviteli törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő - ellentmondásainak feloldását. b) Kezdeményezzen jogszabály módosítást az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos - az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen jelentés 3.2 pontjában is megfogalmazott - a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdésébe ütköző törvénytelen gyakorlatnak a megszüntetése érdekében. II. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága A Párt az és évi beszámolókat (1. és 2. sz. melléklet) a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában április 29-én a Magyar Közlöny 37. számában és április 28-án a Magyar Közlöny 39. számában hozta nyilvánosságra. Az évi beszámolót - önrevízióval - módosították és április 28-án a Magyar Közlöny 39. számában ismételten megjelentették (3. sz. melléklet) A közzétett beszámolók a Központ és az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei és budapesti szervezetek gazdálkodásának összesített adatait foglalják magukba. Az éves beszámolók egyik évben sem feleltek meg a számvitelről szóló - többször módosított évi XVIII. törvény (továbbiakban: Szt.) előírásainak a beszámoló összeállításának szabálytalan módszere, valamint a könyvelési és bizonylatolási szabálytalanságok miatt.

7 A beszámolókban nem a pénzforgalmi szemléletnek megfelelően a tényleges kiadásokat szerepeltették, hanem eredményszemléletben az év folyamán elkönyvelt költségeket. Emellett a működési és politikai költségeket sem különítették el a számviteli nyilvántartásokban. Az évi beszámolóban nem tüntették fel az április óta ingyenes ingatlanhasználat formájában kapott - a jelentés 3.2 pontjában részletezett - nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás értékét. A számviteli alapelvek közül megsértették a teljesség, a valódiság, a következetesség és a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelveket. ˇ A teljesség elvét, mert az évi beszámolóban nem mutatták ki a beszámoló kiadások 2. Támogatás egyéb szervezeteknek" során az MVSZ-nek adott 20 E Ft összegű támogatást. Az évi beszámoló 4. Működési kiadások" során szereplő E Ft összegű kiadás E Ft-tal kevesebb az 5. és 8. számlaosztályokban kimutatott E Ft összegű költségnél. Egyik évben sem mutatták ki a beszámolóban a felvett, illetve visszafizetett hiteleket. Egy banktól 1998-ban igénybe vett E Ft összegű jelzáloghitel és ennek évi visszafizetése nem szerepel a bevételek és a kiadások között. ˇ A valódiság elvét, mert a könyvelésben rögzített és az évi beszámolóban szereplő - a jelentés b) pontjában részletezett legalább E Ft összegű - kiadási tételekről a bizonylat nem áll rendelkezésre, illetve a meglévő bizonylatok nem támasztják alá hitelt érdemlően a könyvelésben és a beszámolóban rögzített adatok helyességét. ˇ A következetesség elvét, mert a beszámoló tartalma, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és összehasonlíthatóságot nem biztosították azáltal, hogy nem határozták meg a működési, a politikai és az egyéb kiadások körét. ˇ A tartalom elsődlegessége a formával szemben elvét, mert a bizonylatokon a gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak megfelelően mutatták be. 2.Az és évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata A könyvvezetés szabályozottsága A könyvvezetés szabályozási keretei teljes körben módosultak. Az ÁSZ augusztusában lefolytatott helyszíni vizsgálatát követően őszén új Alapszabályt fogadtak el, s ezzel

8 összhangban januári hatállyal - újították meg a Párt Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve alakították ki Számviteli Politikáját. A Számviteli Politikában fenntartották a kettős könyvvitel rendszerét, meghatározták az évenkénti beszámoló határidejét. Értékhatárhoz és használati időhöz kötötten szabályozták a befektetett és forgóeszközök ismérveit, míg az amortizációs politikáról a társasági adózásra vonatkozó előírások szerint rendelkeztek. Külön szabályozást fogadtak el az eszközök és források leltározási, értékelési követelményeiről, valamint a pénzkezelés rendjéről. A Számviteli Politikában előírták, hogy olyan számlarendet kell alkalmazni, amely a szervezet által alkalmazott valamennyi számlát, számlacsoportot tartalmazza, az azokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások meghatározásával", - az 1998-ban lefolytatott ÁSZ vizsgálat felhívásra ellenére - mégsem készült e követelményeknek megfelelő számlarend. A bemutatott szabályozás nem megfelelő, mivel az alkalmazott számlatükör nincs a számviteli politikával összhangban, továbbá hiányzik annak meghatározása is, hogy mely költségeket számolnak el működési kiadásként, politikai vagy egyéb kiadásként A könyvvezetés gyakorlata Az Szt.-ben előírt számlarend hiányának tulajdoníthatóan a könyvvezetés egyik évben sem felelt meg mindenben a törvény előírásainak, mivel: ˇ a párttörvény által előírt beszámoló készítését nem biztosította maradéktalanul; ˇ a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetés - az évi ÁSZ felhívás ellenére - nem biztosított. Emellett a könyvvezetés az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat esetenként nem mutatja a valóságnak megfelelően, illetve folyamatosan és áttekinthetően, a könyvviteli nyilvántartásokba nemcsak szabályszerű bizonylatok alapján könyveltek. A fentiekkel kapcsolatos hiányosságok, hibák az alábbiak: a) A könyvelési költségszámlák elnevezéséből és adataiból egyik évben sem állapítható meg, hogy a beszámolókban kimutatott működési vagy politikai kiadásokhoz kapcsolódnak-e ben a belföldi és külföldi kiküldetési költségeket azonos költségszámlára könyvelték és a kiküldetési költségként kimutatott Ft-ot teljes egészében működési

9 költségként szerepeltették a beszámolóban, függetlenül az utazás jellegétől. b) Az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervezeteknek nyújtott ellátmányok elszámoltatásával és e szervezetek gazdasági-pénzügyi elszámolásainak könyvelésével kapcsolatban - a korábbi évekhez hasonlóan - a vizsgált időszakban is szabálytalanul jártak el. Leltári egyeztetést nem végeztek, utólag a bizonylatok hiányban nem állapítható meg a területi szervezetek főkönyvi számlákon kimutatott tartozásainak tényleges állapota. Emellett az Szt. 83. (2) bekezdésében a könyvelés hitelességét biztosító bizonylati szabályszerűség előírásait sem tartották be. Így: ˇ 1998-ban a területi szervezetek évi - az előző ÁSZ vizsgálat által megállapított Ft összegű elszámolatlan ellátmányából Ft-ot rendezés" címén a 353. sz. bizonylatra hivatkozással én az alábbi költségszámlákra elkönyvelték: Belföldi kiküldetési költségek Ft Rendezvények Ft Nyomdaköltség Ft Összesen: Ft-ot. A fenti 353. sz. bizonylatot, illetve az elkönyvelt költségadatokat tartalmazó számlákat, bizonylatokat az ellenőrzésnek bemutatni nem tudták. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: OPEB) elnöke által adott nyilatkozat szerint a területi szervezetek az általa ellenőrzött bizonylatokkal számoltak el tartozásaikról. Arra azonban nem tudott magyarázatot adni, hogy a fenti bizonylatok jelenleg hol találhatók. ˇ A 3532 Budapest elnevezésű főkönyvi számlán i kelettel a 42. sz. bizonylatra hivatkozással elkönyvelték a Párt XI. kerületi szervezete évi bevételeinek és kiadásainak éves összesített adatait. A bizonylatok feldolgozásánál nem tartották be az Szt. azon előírásait, miszerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek bizonylatainak adatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg rögzíteni kell. A XI. kerületi szervezet évi pénzforgalmának pénztárkönyvben történt rögzítését az ellenőrzésnek nem tudták bemutatni, és a központi könyvelésben is csak év végén kerültek könyvelésre az összesített adatok. Az összesítés alapjául szolgáló - összesen Ft összegű bevételi és Ft összegű kiadási -

10 bizonylatok alakilag és tartalmilag nem tekinthetők hitelesnek az alábbiak miatt: ˇ Nem tartalmazzák a bizonylat megnevezését, sorszámát. ˇ A gazdasági műveletet elrendelő személy, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint az ellenőr aláírása hiányzik a bizonylatokról. ˇ A bizonylatok adatainak összesítéséről hiányzik az összesítés alapjául szolgáló bizonylatokra történő hivatkozás, annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik és a könyvelő aláírása. ˇ Az összesített elszámolásban Ft összegű kamatbevétel szerepel, melyhez bizonylatot nem csatoltak. Fenti összeget a 971 Kamatbevételek főkönyvi számlára is elkönyvelték bizonylat nélkül. A könyvelési adatokból így nem állapítható meg, hogy milyen befektetésből, illetve milyen jogcímen keletkezett a kamatbevétel. A kiadások között is elszámoltak Ft összegű kötvény letéti díjat" az i és a i kötvények letétbehelyezéséről kiállított nyugta alapján, mely bizonylatokon feltüntetett számok alapján nem állapítható meg a kötvények fajtája, vásárlásának ideje, mennyisége, névértéke, illetve beszerzési ára. A fenti Ft összegű kamatbevétel és Ft összegű kötvény-letéti díj eredetével kapcsolatban feltett kérdésre a Párt főtitkára azt nyilatkozta, hogy évben a KDNP XI. kerületi szervezete banki kötvényeket vásárolt és a kamatbevétel a kötvényekből származik. Erről a kötvényvásárlásról - melyet a XI. kerületi szervezet akkori elnöke saját nevén vásárolt - a pártközpontnak nem volt információja, és ezért nem szerepelnek a Párt nyilvántartásaiban. A XI. kerületi szervezet a vásárlással kapcsolatos bizonylatokat a központnak nem adta át. Fenti nyilatkozatot megerősíti a XI. kerületi szervezet elnökének és gazdasági vezetőjének a kötvényekkel kapcsolatos i tájékoztatása. A tájékoztatóban közöltek szerint: ˇ a tagdíjakból és támogatásokból képzett tartalékból közötti időszakban összesen Ft értékű kötvényt vásároltak, melyből Ft értékű

11 kötvényt 1998-ban visszaváltottak Ft értékű kötvény a birtokukban maradt. A kötvényvásárlással és annak elszámolásával kapcsolatban súlyosan megsértették az Szt aiban a bizonylati elv és a bizonylati fegyelemmel kapcsolatos előírásokat, mert: ˇ a kötvények vásárlásánál - az előírt kellékekkel rendelkező - bizonylatokat nem állítottak ki, és azt a központi könyvelésnek nem adták át. Így a kötvényvásárlás és eladás adatait a könyvviteli nyilvántartásokban nem rögzítették; ˇ a XI. kerületi szervezet egyik tisztségviselője - a Párt belső előírásainak figyelmen kívül hagyásával - saját nevére vásárolta és helyezte letétbe az értékpapírokat; ˇ bizonylatok hiányában nem állapítható meg, hogy a XI. kerületi szervezet értékpapírjainak évi visszaváltásából származó Ft összegű pénzkészlet az év folyamán felhasználásra került-e, illetve mennyi volt ebből az év végi maradvány. A központi könyvelésben ugyanis a kötvényvásárlásból és eladásból származó adatok nem kerültek rögzítésre. ˇ A szabálytalan összesítés, illetve az ellenőrzés hiányának a következménye az is, hogy a nyomdai költségek éves adatainak összesítése során összeadási hiba miatt Ft-ot Ft-tal kevesebbet - könyveltek el költségként az főkönyvi költségszámlára. c)a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások adatai egyeztetésének hiánya miatt a Párt által magánszemélytől igénybe vett Ft összegű rövidlejáratú kölcsönt nem a megfelelő, hanem a Központi elszámolási előleg számlára könyvelték mint előleg visszafizetést. Ugyanakkor a kölcsön visszafizetését a Rövidlejáratú hitelszámlán rögzítették. Emiatt az elszámolási előlegek és a rövidlejáratú hitelek évi állománya nem a tényleges állapotot tartalmazza. d)a Párt én jelzálog hitel szerződést kötött egy bankkal Ft hitel igénybevételére. A fenti összegből Ft-ot a Párt korábbi hiteltartozásának kiegyenlítésére átutalt a hitelezőnek. A hitelszerződés alapján a bank további Ft-ot

12 a Párt szállítói és egyéb tartozásainak rendezése céljából átutalt a jogosultaknak. A fenti hitelügyletekről - a szerződés kivételével - a könyvelési bizonylatok nem álltak rendelkezésre. A Párt felkérésére a hiányzó átutalási bizonylatok másolatait a bank - a helyszíni vizsgálat időszakában - utólag megküldte Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A Párt Országos Központjában a vizsgált időszakban a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat többségében vezették Eszköznyilvántartás A Pártnál az eszköznyilvántartáson belül ingatlan, tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartását vezetik. A tárgyi eszközökről Ft egyedi beszerzési érték felett egyedi, az alatt összevont mennyiségi nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartott eszközöket a Leltározási Szabályzatban meghatározott gyakorisággal leltározták. A Pártnak - a jelentés b) pontjában részletezettek szerint óta banki kötvényei is voltak, azokról értékpapír nyilvántartást nem vezettek. Ennek oka, hogy a pártvezetésnek végéig nem is volt információja az értékpapírokról A készpénzforgalom nyilvántartása A készpénzforgalom nyilvántartására a Pártnál Időszaki pénztárjelentés" című formanyomtatványt rendszeresítettek. A Párt házipénztárának működésére vonatkozó szabályokat a Pénzkezelési Szabályzat" tartalmazza. A pénztári pénzforgalom nyilvántartása alapvetően megfelel a jogszabályoknak és a Párt belső előírásainak. Hiányosság azonban, hogy a rendszeres pénztárellenőrzés a vizsgálat időszakában nem valósult meg. A vizsgált időszakban a pénztárjelentések tanúsága szerint pénztárellenőrzés nem történt Elszámolásra kiadott előlegek Az elszámolásra kiadott pénzeszközök kifizetésére, nyilvántartására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket a Párt Pénzkezelési Szabályzat"-a tartalmazza, mely szerint ha valaki elszámolásra pénzt vett fel, újabb összeget csak akkor vehet fel, ha a korábbi előleggel elszámolt. Ezt a szabályt a vizsgált időszakban nem tartották be. Az elszámolási előlegek kiadásakor egyetlen esetben sem jelölték meg az elszámolási határidőt. Az elszámolásoknál a Pénzkezelési Szabályzatban előírt általános határidőt pedig nem tartották be.

13 Az ellenőrzésnek nem tudtak olyan dokumentumot bemutatni, amely az elszámolás elmulasztása miatti intézkedéseket tartalmazott. A Pártnál az elszámolási előlegek nyilvántartása 1998-ban nem volt teljes körű. A főkönyvi könyvelésben 6 személy részére adott összesen Ft összegű olyan elszámolási előleget tartottak nyilván, amely az analitikus nyilvántartásban nem szerepelt. Az év végén december 31-i dátummal Ft összegű, a központi pénztárban korábban felvett és az analitikus nyilvántartásba bevezetett elszámolási előleget vezettek át a központ könyveléséből 10 megye és a főváros elszámolási kötelezettségei közé. A megyei elszámolási kötelezettségként nyilvántartott összeget a jelentés I. fejezet b) pontjában leírtak szerint a 353. sz. vegyes bizonylat alapján költségként könyvelték. Az átvezetett előlegek közül Ft-tal azonban január 6-án elszámoltak és költségként ismételten elkönyvelték Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása A Párt Pénzkezelési Szabályzat"-ában meghatározták a szigorú számadású nyomtatványok körét és a nyilvántartási kötelezettség tartalmát. Szigorú számadású nyomtatványként kellett kezelni a szabályzat értelmében a Pártnál 1998-ban: ˇ a készpénzcsekket, ˇ az elszámolási utalványt, ˇ a pénztárjelentést, valamint ˇ a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat. A Pénzkezelési Szabályzat a nyilvántartás vezetését a pénztáros feladatai közé sorolja től új Pénzkezelési Szabályzatot fogadtak el. Az új szabályozás csak a készpénzcsekket nevezi meg szigorú számadású nyomtatványként. Készpénzcsekket azonban nem használtak, így 1999-től a Pártnál szigorú számadású nyilvántartást nem vezettek. A Pártnál a vizsgált időszakban kiadási, bevételi pénztárbizonylatot, időszaki pénztárjelentést, készpénzátvételi nyugtát, étkezési utalványt, kiküldetési rendelvényt használtak azok közül a nyomtatványok közül, amelyeket az Szt a alapján szigorú számadású nyomtatványként kellett volna kezelni Szállítók és vevők A Párt szállítóiról és vevőiről egymástól elkülönített nyilvántartást fektetett fel, amelynek tartalma minden információigényt kielégít. A nyilvántartások vezetése a követelményeknek megfelel. Azok évente

14 újrakezdődő sorszámozással a beérkező, illetve kimenő számlát tartalmazzák A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás Bizonylatolás A Pártnál a kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét az Alapszabály, a Szervezeti és Működési, Szerződésaláírási Jog Kötelezettségvállalási Szabályzat, valamint a Pénzkezelési Szabályzat 1999-ig gyakran egymásnak is ellentmondó módon szabályozta. Az évi kötelezettségvállalási gyakorlattal kapcsolatos hiányosságokat az 1998-ban lefolytatott ÁSZ vizsgálat feltárta. A jelentés alapján a pártvezetés intézkedéseket tett a hiányosságok kiküszöbölésére. Ennek során szeptemberében a Párt Alapszabályát módosították, ezáltal az elnök és a főtitkár korlátlan kötelezettségvállalási joggal rendelkezik. Az utalványozási joggal kapcsolatban a kötelezettségvállaláshoz hasonlóan 1998-ban több belső szabályzat tartalmazott rendelkezéseket. Az ezzel kapcsolatos hiányosságokat az előző ÁSZ vizsgálat szintén feltárta. A vizsgálat alapján a Pártnál az utalványozás gyakorlatát évtől megváltoztatták január 1-jétől érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat a Párt elnökét és főtitkárát korlátozás nélküli utalványozási joggal ruházta fel. Nevezettek más személyeknek írásban, a gazdasági esemény és az értékhatár megjelölésével utalványozási jogot adhatnak. A gyakorlatban 1999-ben a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeken kívül más nem utalványozott. Az utalványozási gyakorlat évi hiányosságai az alábbiak: ˇ A Párt főtitkára által a pénztárból elszámolási előleg címén felvett összegeket az esetek 80%-ában saját maga, 5%-ban pedig senki nem utalványozta. ˇ A pénztárból felvett elszámolási előlegek egy részét - 29 esetben összesen E Ft összegben - utalványozás nélkül fizették ki; ˇ A munkabér fizetési jegyzékeket, illetve egyedi bérfizetéseket nem utalványozták. Utalványozott bérjegyzékeket bemutatni nem tudtak. ˇ A megyék által elszámolásra benyújtott számlákról az utalványozás előtti teljesítés igazolás a vizsgált esetek 70%-ában hiányzik.

15 2.3. Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések A bizonylatolással kapcsolatos évi hiányosságokat a korábbi vizsgálat már feltárta. A mostani vizsgálat ezért alapvetően az évi bizonylati helyzetet hivatott feltárni. A bizonylati fegyelem az évi ÁSZ felhívás ellenére 1999-ben érdemben nem javult. A gépjármű üzemeltetéssel összefüggésben és a jelentés pontjában már említetteken túlmenően egyéb hiányosságok is tapasztalhatók. Főbb hiányosságok a következők: ˇ A pénzforgalommal kapcsolatban kiállított kiadási és bevételi pénztárbizonylatokról minden esetben hiányzik a kiállító szervezet megnevezése, a kifizetés alapjául szolgáló bizonylatok megjelölése, a csatolt bizonylatok számának feltüntetése. ˇ Az elszámolási előlegekből összesen E Ft-ot úgy fizettek ki, hogy az elszámolási előleg felvételét engedélyező rendelvényt nem csatolták. ˇ Azokban az esetekben, amikor az elszámolási előleg kifizetésére vonatkozó rendelvényt csatoltak, a rendelvény csak a felvehető összeg nagyságát tartalmazta, a felhasználás jogcímét és az elszámolási határidőt nem. Az alapbizonylat tartalma nem felel meg a követelményeknek, az elszámolási előleg nyilvántartása és elszámoltatása sem valósítható meg az előírásoknak megfelelően. A hivatalos külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolását a Párt megfelelően szabályozta. A vizsgált időszakban a külföldi kiküldetések elrendelése és elszámolása megfelelt a jogszabályi előírásoknak Gépjármű üzemeltetés A vizsgált időszakban a Pártnál saját, illetve bérelt, valamint magántulajdonú gépjármű hivatali célú használata fordult elő. A Párt a gépjárműhasználat és az elszámolás módját a Személyszállító gépjárművek üzemeltetésének és igénybevételének szabályzatá"-ban rögzítette. A Párt saját tulajdonú gépjárművel február 27. óta rendelkezik. Ezen időpont óta rendszeresen vásároltak üzemanyagot. Az üzemanyag felhasználás elszámolása során 1998-ban nem tartották be a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.) 9. (4) bekezdésének előírásait. A gépkocsi közlekedéséről ugyanis sem menetlevelet, sem útnyilvántartást nem vezettek. Az elszámolható üzemanyag mennyiségét nem a törvény előírásai szerint számolták ki, hanem útielszámolás nélkül a gépkocsivezető által benyújtott üzemanyagszámlákat kifizették. A hivatolos célú gépkocsihasználat

16 ellenőrizhetőségének hiányában nem állapítható meg, hogy csak az elszámolható mértékű kifizetésre került-e sor ben a Párt tulajdonában lévő gépkocsi üzemeltetéséről menetlevelet vezettek, de az üzemanyag fogyasztást továbbra is benzinszámla alapján számolták el, az év végi fogyasztás-ellenőrző számítást nem végezték el. A Párt január 13-tól 3 db, a Barankovics István Alapítvány tulajdonában lévő személygépkocsit használt évben 1 db - az Alapítvány tulajdonát képező - gépkocsit használt a Párt. Az üzemeltetés során a saját tulajdonú gépkocsi üzemanyag elszámolásánál már feltárt törvénysértést követtek el. A saját tulajdonú, valamint a bérelt gépkocsik után augusztus 31-ig összesen Ft értékben fizettek ki benzinszámlát az Szja. tv-ben előírt fogyasztás ellenőrző számítás mellőzésével. A Pártnál a leggyakrabban alkalmazott megoldás a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használata volt. A magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatánál az elszámolható költség megállapítására a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendeletben előírt számítási módszert alkalmazták. A költségelszámolás alapjául szolgáló belföldi kiküldetési rendelvény kiállításánál hiányosság, hogy a kiküldetés helyét, időpontját, a meglátogatandó személyt és a kiküldetés célját nem, vagy nem megfelelően határozták meg. A kiküldetést előre nem rendelték el, az gyakran hónapokkal a rendelvényen elszámolt utazás után történt meg. További hiányossága az elszámolási gyakorlatnak, hogy a rendelvény költségelszámolás oldalán indulás és érkezés oszlopban csak helységnév szerepel, az érkezési - indulási időpont óra/perc megjelölése is hiányzik. Emiatt a kiküldetésben eltöltött idő, valamint az utazás hivatalos célja nem állapítható meg. Mindezek alapján a kiküldetési rendelvényen elszámolt utazások esetében az utazás valóssága, annak hivatalos jellege nem igazolt Az adózásra, illetőleg a járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A központi költségvetés bevételét képező - foglalkoztatással összefüggő - adók és járulékok számfejtésének rendje a törvényi előírásoknak megfelelt. A bevallásokat határidőre benyújtották, de különösen 1999-ben nem biztosították a főkönyvvel való egyezőséget. A Párt által dolgozóknak adott természetbeni juttatás - formaruha, cégautó - után a személyi jövedelemadót nem vallották be és nem fizették meg. Észrevételünk nyomán valamennyi adó- és járuléknemre kiterjedően végrehajtották a havonkénti bevallások tételes önellenőrzését, s hivatalos bejelentését - a természetbeni juttatások Szja. kötelezettségének pótlásával - folyamatba helyezték.

17 A költségvetési befizetési kötelezettségeket rendszertelenül teljesítették. Likviditási gondok miatt 1998-ban közel E Ft köztartozást halmoztak fel, amelyet a E Ft-os banki hitelből sikerült rendezni. A késedelmes teljesítés miatt az APEH E Ft késedelmi pótlékkal és 895 E Ft mulasztási bírsággal sújtotta a Pártot, melynek kifizetését még nem teljesítették. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 3.1. A Párt gazdálkodó tevékenysége A Párt a vizsgált időszakban a párttörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett bevételszerző tevékenységet folytatott, így: ˇ a Párt tulajdonában álló ingó- és ingatlanokat hasznosított, ˇ a Pártot szimbolizáló jelvényeket és egyéb tárgyakat értékesített, ˇ a Pártot ismertető kiadványokat árusított. A Párt elnökének nyilatkozata szerint a vizsgált időszakban a párttörvény 6. (1) bekezdésébe ütköző, tiltott gazdálkodó tevékenységet nem végzett, gazdasági társaságban tiltott részesedést nem szerzett. A vizsgálat során a nyilatkozattal ellentétes megállapítás nem történt A Párt egyéb bevételei A Pártnak a vizsgált időszakban az előbb felsoroltakon kívül egyéb bevételei is voltak, így: ˇ állami támogatásból; ˇ tagdíjakból; ˇ adományokból; ˇ káresemények miatti bevételből; ˇ valuta árfolyam nyereségből; ˇ folyószámla kamatokból. A Párt részére nyújtott vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban a vizsgált időszakban az alábbi hiányosság tapasztalható: ˇ A Párt április 1-jével eladta a tulajdonát képező irodaházat. Ugyanezen időponttal az általa az eladás időpontjában használt részét bérbe vette az új tulajdonostól. A bérleti szerződés értelmében a Párt bérleti díj címén az ingatlan közüzemi díjait köteles megfizetni. Ezáltal az ingatlanhasználat

18 értéke a Párt részére nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásnak minősül. A párttörvény 4. (5) bekezdése értelmében, ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni." A Párt e kötelezettségének nem tett eleget. A bérleti jog értékét nem állapították meg és a Párt évi beszámolójában nem szerepeltették. A Párt elnökének nyilatkozata szerint a párttörvény 4. (2) és (3) bekezdéseibe ütköző, tiltott vagyoni hozzájárulást nem kapott. Az ellenőrzés viszont feltárta, hogy a Párt több esetben tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulást fogadott el. Az ÁSZ évben feltárta, hogy a XI. kerületi Önkormányzat Vagyongazdálkodási- és Privatizációs Bizottsága 196/VPB/1994. sz. határozatában úgy döntött, hogy minden, a Parlamentben képviselettel rendelkező Párt részére 0" Ft bérleti díj felszámításával biztosít irodahelyiséget. A pártokkal a konkrét szerződéseket az önkormányzat Vagyonkezelő Szervezete kötötte meg. A Párt és az önkormányzat vagyonkezelő szervezete által aláírt szerződés szerint a XI. kerületi pártszervezet Budapest, XI., Karinthy Frigyes u. 9. sz. alatti ingatlant ingyenesen használja. Az ingyenes használat a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütközik, mivel a Párt részére költségvetési szerv vagyoni hozzájárulást nem adhat, illetőleg a Párt ilyentől nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást. A hivatkozott rendelkezésre tekintettel ez ingyenes ingatlanhasználat tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságát - mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ nem a jelenlegi ellenőrzés, hanem külön eljárás során vizsgálja, illetve állapítja meg. A vizsgálat ideje alatt a Párt főtitkára nyilatkozott a Párt által használt ingyenes ingatlanok használati jogcíméről és annak pénzügyi feltételeiről, és hogy ki az ingatlanok tulajdonosa. A nyilatkozatban szereplő adatok alapján megállapítható, hogy a XI. kerületi Önkormányzaton kívül az elmúlt években más települési önkormányzatok is hoztak olyan döntést, hogy a pártok részére a tulajdonukban álló helyiségekben a térítés nélkül, vagy jelképes térítéssel biztosítanak irodahelyiségeket: ˇ A Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete III-618/14/96. sz. május 28-án kelt határozata alapján 1 Ft/év/+ÁFA bérleti díjért biztosít a Pártnak 102 m 2 alapterületű irodahelyiséget január 1-je óta. ˇ Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 810/1996. sz. határozatával április 1-jétől ingyen biztosít a Pártnak 141 m2 alapterületű irodahelyiséget.

19 A két önkormányzat jegyzőjét a vizsgálat alatt felszólítottuk a törvénysértő helyzet megszüntetésére. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése Az Alapszabály az Országos Választmány hatáskörébe utalja a Párt éves költségvetésének ellenőrzését. Ennek megfelelően tárgyalták és fogadták el az évi költségvetést, illetve évi tervezetét. A gazdálkodás szabályszerűségének felügyeletét az OPEB látta el. Hatáskörében egy vizsgálati jelentés készült. Az októberében végzett vizsgálat tárgya a pártingatlan eladására, valamint az ÁSZ által előírt kötelezettségek végrehajtására irányult. Utóbbi kapcsán megállapítást nyertek a szabályozórendszerrel kapcsolatos alapvető hiányosságok, amelyek a kilátásba helyezett célvizsgálat, valamint az OPEB elnök nyilatkozatában foglaltak ellenére sem szűntek meg. Független belső ellenőrt nem alkalmaztak, a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés nem működött. 5. Az előző ellenőrzés utóvizsgálata Az előző ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ elnöke felhívta a Párt elnökét, hogy: ˇ Újra készíttesse el és tegye közzé a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. ˇ Készíttesse el a Párt számviteli politikáját és a hozzá kapcsolódó egyéb szabályzatokat. A gazdálkodással kapcsolatos egyéb belső szabályzatokat hozza összhangba a Párt Alapszabályával és a jogszabályi előírásokkal. ˇ Intézkedjen a szigorú számadású nyomtatványok kezelésének az Szt. előírásaival összhangban lévő szabályozására és a nyilvántartások előírásszerű, teljes körű vezetésére. ˇ Intézkedjen a Szja. törvény, valamint a Párt belső szabályzata alapján történő üzemanyag költség elszámolásra, valamint a kiküldetési rendelvények szabályszerű vezetésére. ˇ Tegyen intézkedést a bizonylati fegyelem javítására, hogy csak az Szt. előírásainak megfelelő bizonylatok alapján kerüljön sor kifizetésre és bevételezésre. ˇ Tegyen intézkedést a bevételek tényleges jogcímének és tényleges nagyságának megállapítására, a minősítéstől függően a pénzügyi

20 rendezés kezdeményezésére, valamint ha szükséges, a hiányosságokért felelős személy felelősségének megállapítására. A Párt elnöke a felhívás alapján intézkedéseket tett, melyek során az évi gazdálkodásról szóló beszámolót ismételten elkészítették és a Magyar Közlönyben megjelentették. A Párt Alapszabályát módosították és összehangolták a gazdálkodással kapcsolatos egyéb belső szabályzatokkal. A Párt számviteli politikáját és az ahhoz kapcsolódó egyéb szabályzatokat - a számlarend kivételével - elkészítették. Az üzemanyagköltség elszámolás gyakorlata és a kiküldetési rendelvények vezetése továbbra sem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A bizonylati fegyelem érdemben nem javult.