KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉV

Átírás

1 CIMBORA Nyugdíjpénztár 1111 Budapest, Kende u Engedélyszám: E/1962/95 Adószám: KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉV Budapest, április 24.

2 1 A Kiegészítő melléklet szöveges indoklása a 223/2000.(XII. 19.) Kormányrendelet alapján) A évben a Nyugdíjpénztár rendeltetésszerűen működött. A tartalékok közötti felosztási arány az Alapszabály évi módosításának megfelelően 2007-ben is: - működési tartalék 0. 5 % - fedezeti tartalék % - likviditási tartalék 0. 5 % A évi gazdálkodás legfontosabb mutatói (létszámok főben, számadatok e Ft-ban) év legfőbb mutatói Terv Tény Taglétszám az időszak végén Tagdíjfizetők átlagos létszáma Szüneteltetők Szolgáltatást igénybevevők 9 11 Ebből elhalálozott - - Átlépett más pénztárba - 1 Bevételek összesen évben ezen belül tagdíjbevételek egyéb egyéni befizetések SZTAKI támogatás (műk. tart) Hozambevételek (realizált, nettó) más pénztárból áthozott Kiadások összesen évben ezen belül működési kiadások befektetésitevékenység ráfordításai tagoknak visszatérített összeg Ebből kilépett Ebből részkivét ( csak hozam) Ebből elhalálozott - Ebből évi kilépők végelszámolása 373 Átlépő más pénztárba Bevételek és kiadások évi egyenlege Működési tart. záróállománya én Fedezeti tart. záróállománya én Likviditási tart. záróállománya én Összes tart. záróállománya én

3 2 A terv és tényadatok eltérése a következőkkel magyarázható: A taglétszám az előző évhez viszonyítva csupán 4 fővel növekedett, jelentős eltérés nem mutatkozott. Pénztárunk 2 fős létszámcsökkenéssel számolt, nem számítottunk a taglétszám jelentős változására. Az összetételbeli változások a következők: 15 új belépőt regisztráltunk, más pénztárból a évben csupán 1 új tag érkezett. Ebben az évben haláleset miatt nem csökkent taglétszámunk. Nyugdíjas tagjaink közül 11 fő döntött úgy, hogy kiveszi megtakarításait. A Pénztár tagsága stabil. Más pénztárba 1 tag lépett át. A nyugdíjba vonuló tagok zöme alaptagdíj fizetését vállalva, a nyugdíjpénztár tagja maradt. 44. (15) A létszámadatok közül a szüneteltetők számát 6 fős eltéréssel becsültük. Nagy részük a nyugdíjasok közül kerül ki. (már nem fizet, de pénzét bennhagyja jó hozam reményében) a szolgáltatást igénybe vevők száma a tervezettől csupán 2 fővel tér el. A tagoknak fizetett összeget e Ft-os összegre becsültük. A ténylegesen visszatérített összeg nem haladta meg a tervezett tételt, 93,33%-os pontosságú becslés mellett, e Ft-tal maradt el a tervtől. Más pénztárba átlépő tagoknak kifizetett összeggel nem terveztünk, az átlépett 1 fő részére átutalt összeg nem volt jelentős mértékű, 564 e Ft. Ennek legfőbb oka, hogy 2007-ben azon tagjaink, akik már szolgáltatásra jogosultakká váltak, úgy döntöttek, hogy összegyűjtött befizetéseiket biztonságos befektetési formában hagyják, nem nyúlnak megtakarításaikhoz ben 3 tagunk úgy döntött, hogy tagsága megőrzése mellett egyéni számlájáról kizárólag hozambevételeit veszi ki, nekik e Ft-ot fizettünk ki. A felhalmozott hozam adómentes kivételének lehetősége ismét meglehetősen furcsa ötlet (bár kormányunk és Pénzügyminisztériumunk meglepni már nemigen tud). Eddig úgy tudtuk, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár az öngondoskodás lényeges formája, ezért támogatják az adókedvezmények. Most azután találgathatjuk, hogy valamelyik fontos ember elfeledkezett arról, hogy a hozam biztosítja a befizetett pénz értékállóságát, vagy egyszerűen pénzre volt szüksége, és ezt a remek jogszabály-módosítást találta kézenfekvőnek. Nyugdíjas kilépőink összesen e Ft-os kifizetésben részesültek. Kilépő nyugdíjas tagjaink a kisebb megtakarítással rendelkezők táborából kerültek ki, átlagosan e Ft kifizetésben részesültek Eddig még senki sem tartott igényt nyugdíjszolgáltatásra, ami azzal is magyarázható, hogy olyan jelentős összegek még nem halmozódtak fel az egyéni számlákon, amellyel érdemes lenne ezt a szolgáltatást kezdeményezni. Tehát a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetéseinkben változás nem következett be sem típusban, sem volumenben, valamint nem tudjuk vizsgálni a nyugdíj-szolgáltatási kötelezettség és ennek fedezete közötti összhang érvényesülését, hiszen nullán maradt az érték. 44. (13) Az egyösszegű kifizetést igénylő tagoknak kilépési költséget nem számolunk fel, így nem tartjuk szükségesnek az ezzel kapcsolatos költségnemek szerinti csoportosítást. 44. (14) A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok száma: 93 fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege: e Ft. 44. (22) A taglétszám alakulását korévenként a 6/1. számú melléklet mutatja, a szolgáltatást igénybe vevők létszámát pedig korévenkénti csoportosításban a 6/2. számú melléklet. 44. (25)

4 3 Az egységes alaptagdíj továbbra is havi Ft. Az MTA SZTAKI, mint munkáltatói tag saját, 6 hónapnál hosszabb munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottai esetében havi bruttó munkabérük 11 %-ának, illetve az alapszabály szerinti tagsági körökben 15 %-ának megfelelő tagdíj befizetését átvállalta 2007-ben. Más munkáltatói tagok különböző mértékű tagdíjat vállalnak. A tagdíjbevétel e Ft-tal csökkent a tervezett értékhez képest, ugyanakkor az egyéni befizetések e Ft-tal haladták meg a tervezett összeget. A hozambevételek jelentős mértékű, e Ft-os növekedést mutatnak. A gazdasági évre 600 e Ft összeget terveztünk más pénztárból áthozott bevételekre. E kategóriába 1 fő más pénztárból áthozott befizetései kerültek 564 e Ft értékben. Ennek fő oka, hogy a pénztárunkba újonnan belépő tagok általában fiatalok, többségünk nem rendelkezik más pénztárnál sem önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel. Összességében a bevételek eredménykategóriában a tervezett értéket messze meghaladtuk, e Ft-tal. Mind a 39%-kal túlteljesített hozambevételek, mind a tervhez képest 15%-os növekedést mutató tagdíjbevételek azt jelzik, hogy a pénztár tagsága jogosan szavaz bizalmat nyugdíjpénztárunknak, úgy gondolják, hogy biztonságos helyen vannak megtakarításaik, és mindemellett jelentős nyereséget is tudnak realizálni. A nyugdíjpénztár munkáltatói tagjai a szerződésben vállalt kötelezettségeiket általában pontosan teljesítik. Legfeljebb 1 havi csúszások fordulnak elő, több havi elmaradása egyetlen munkáltatói tagnak sincs. 44. (16) Azonosítatlan (függő) befizetés pénztárunknál még nem fordult elő, mivel zártkörű és kis létszámú a pénztárunk. 44. (10) Az egyéb egyéni befizetés tényadata 15,4 %-kal magasabb a vártnál. Ez az a szám, ami szintén nehezen tervezhető. Magyarázata egyrészt: az adójóváírás lehetősége, másrészt az, hogy nyugdíjpénztárunk eddig általában az egyéb befektetéseknél magasabb hozamot realizált. (A tagság bízik abban, hogy megtakarítása jó helyen van.) a évtől az egyéb befizetés 100%-ban a fedezeti alapba (egyéni számlára) kerül. Ez is ösztönzőleg hathatott a tagdíjon felüli befizetésekre. A nettó hozambevétel e Ft-tal magasabb a vártnál. A realizált nettó hozam e Ft. A befektetési tevékenység realizált bevétele e Ft. A e Ft negatív értékelési különbözetet a diszkont-kincstárjegyek, államkötvények illetve jelzáloglevelek felhalmozott kamata e Ft-tal növelte. A hazai illetve a külföldi részvények értékvesztése, pedig e Ft-tal csökkentette az értékelési különbözetet ben Pénztárunk befektetési jegyeket is vásárolt, ezen értékpapírok értékvesztése is hozzájárult a negatív értékelési különbözet kialakulásához, e Ft-tal. A működési kiadások közül a pénztári tisztségviselők tiszteletdíja 2007-ben nem változott. Alakulástól 3 tagú az Igazgatótanács és 3 főből áll az Ellenőrző bizottság is óta Ft volt az Igazgatósági tagok havi és Ft az Ellenőrző bizottsági tagok éves tiszteletdíja. A májusi közgyűlési határozat alapján az IT tagok havi Ft-t az EB tagok évi Ft-t kapnak. A könyvelő bére a decemberi közgyűlési döntés értelmében januártól emelkedett havi Ft-ra. 44. (17), (18). A kiadások 2007-ben nem változtak.

5 4 A tényleges működési kiadások a tervhez képest csökkentek ebben az évben, azonban mértéke nem jelentős. Pénztárunk különböző költségeit - konzultáción való részvétel, posta és bankköltség - próbálta minimálisra csökkenteni. Az összes működési kiadás 250 e Ft-tal marad el a tervezettől. A befektetési tevékenység kiadásait jelentős mértékben alulterveztük, ez több okra vezethető vissza: a Pénztár értékpapír-állományának jelentős mértékű növekedése nagyobb összegű vagyonkezelői díjat vont maga után, valamint a 2007-ben fennálló devizás értékpapírjaink eladásakor keletkezett árfolyamveszteséggel sem tudtunk előre tervezni. (Jelenleg nehezen tervezhető a forint árfolyamának alakulása). A e Ft-os befektetési ráfordítások jelentős részét a devizás részvények eladásakor keletkezett e Ft-os veszteség teszi ki. Ugyanakkor a devizában fennálló eszközeink értékesítésekor keletkezett árfolyamveszteség ellenére, az eladási ügylet eredménye nyereség jellegű különbözettel zárt. Az összes bevétel a tervezettnél e Ft-tal több, ami 30, 14 %-os növekedést jelent a tervhez képest. Az összes kiadás a tervezettől jelentősen, e Ft-tal több. Ennek okairól már a fentiekben szóltunk. A keletkezett kiadástöbbletet két csökkentő illetve egy növelő tétel eredményezte: a vártnál kisebb összegű megtakarítást kellett kifizetnünk tagjainknak, ez E Ft-tal járult hozzá a kiadások csökkentéséhez. A pénztár működéssel összefüggő kiadásai is elmaradtak a tervezett szinttől, 250 e Ft-tal kevesebb költséggel működtünk, ez is kedvező irányba befolyásolta a kiadások alakulását. Ugyanakkor a részvényeink értékesítésekor keletkezett jelentős mértékű nyereség ( e Ft) mellett során veszteséget is realizáltunk e Ft összegben. A hozambevételek, illetve az egyéb egyéni befizetések jelentős mértékű bevételi többlete pozitív irányba mozdította el a tervezett eredményt, e Ft-tal több bevételt realizáltunk. A kiadási többlet kedvezőtlen irányú változásai sem tudták lerontani az eredményt, jelentős összegű E Ft-os többleteredménnyel zártuk a gazdasági évet a tervezett adatokat figyelembe véve. Fontosabb bevételi tételek eltérése a tervezett összeghez viszonyítva: (tény-terv) év legfőbb mutatói Terv Tény Eltérés Bevételek összesen évben ezen belül tagdíjbevételek egyéb egyéni befizetések SZTAKI támogatás (műk. tart) Hozambevételek (realizált, nettó) más pénztárból áthozott

6 5 Fontosabb kiadási tételek eltérése a tervezett összeghez viszonyítva: (tény-terv) év legfőbb mutatói Terv Tény Eltérés Kiadások összesen évben ezen belül működési kiadások Befektetési tevékenység ráfordításai tagoknak visszatérített összeg Átlépő más pénztárba A pénztár tartalékainak megoszlása nyilvántartási értéken év végén: Megnevezés e Ft % Működési tartalék ,79% Fedezeti tartalék ,09% Likviditási tartalék ,12% Tartalékok összesen: , 00 A Pénztár fedezeti tartalékának alakulását a tagok száma, a szolgáltatást igénybe vevők száma, az egyéb egyéni befizetések és a hozamok befolyásolják. A tagok száma 2007-ben 4 fővel nőtt. Összetételének változását a fentiekben ismertettük: év közben 15 új belépő, valamint 1 fő más pénztárból átlépő mellett, 11 fő vette fel egyéni számlájáról megtakarításait, 1 fő átlépett más pénztárba. A szolgáltatásra jogosultak vagy egy éven belül jogosulttá válók száma a teljes taglétszámhoz viszonyítva magas, jelenleg 93 fő azok száma, akik már ben jogosulttá váltak, vagy 2008-ban részesülhetnek szolgáltatásban. (6/b. számú melléklet). A szolgáltatásra jogosultak legalább 50 %-a a Pénztárban hagyja a pénzét a kedvező hozam reményében. A Pénztár az összes előző évben legalább a nagyobb kötvény-alapokkal azonos hozamot biztosított és eredményei más önkéntes pénztárakkal összehasonlítva is igen kedvezőek. Ez - és az adókedvezmény - biztosítja az egyéni befizetések jelentős szintjét, ami elérheti a tagdíjbevételek 20 %-át. A likviditási tartalék mérsékelt ütemben növekszik (a tagdíjak 0, 5 %-a kerül ide), összhangban avval, hogy nagyobb vagyonhoz magasabb kifizetések, szolgáltatások tartoznak, és ehhez nagyobb likviditási tartalék lehet szükséges. Likviditási tartalékunk az eddigi tapasztalatok alapján lényegesen meghaladja az igényelt mértéket. 44 (8) A gazdasági évben szükségessé vált a likviditási tartalék igénybevétele a fedezeti tartalék javára. A negyedéves hozamfelosztások alkalmával nem megfelelő arányban kerültek megosztásra a vagyonkezelői díjak, illetve a március 1-től a változó vagyonkezelői szerződés következtében keletkező - brókeri jutalékok. A fedezeti tartalékot nem megfelelő mértékben terheltük meg a befektetési tevékenység ezen ráfordításaival. Nyugdíjpénztárunk e hibát a mérlegkészítés időszakában feltárta, a könyvvizsgálóval egyetértésben a fenti tételek

7 6 korrigálásra, a hozamok negyedévente újra felosztásra kerültek. A szolgáltatásban részesülő tagoknak a fedezeti tartalékról történő jogalap nélkül kifizetések nem voltak jelentős mértékűek (48 e Ft), ezeket a likviditási alapból pótoltuk. 44 (9) A Nyugdíjpénztár elmúlt évi gazdálkodásával kapcsolatban rendkívüli esemény nem történt, a nem rendkívüli események viszont eléggé viharosak voltak. Az infláció hirtelen megugrott, a készletben lévő kincstárjegyek viszont még alacsony kamatozásúak voltak. A részvénypiacon igen hektikus jelenségek játszódtak le. Mintegy másfél évi folyamatos emelkedés után (példaként a Dax értéke júniusában 5300 pont volt, március elején pedig 6900 pont) márciusában hirtelen zuhanni kezdtek a tőzsdék (a DAX például 400 pontot az ilyesmit már eléggé régen prognosztizálták). Megijedtünk eladtunk egy sor részvényt és befektetési jegyet. Úgy két hét múlva kiderült, hogy az ijedtség felesleges volt, a tőzsdék tovább emelkedtek (a DAX júliusra 8100 pontig). Júliusban újabb zuhanás (DAX 800 pont), majd korrekció de ekkor már az ingatlanfejlesztők, bankok, és néhány más ágazat nem tért vissza a korábbi szintre: kezdett érezhetővé válni a hitelválság előszele. Október végén november elején nyereséggel értékesíthető részvényeinket még időben eladtuk, közöttük az összes hongkongi és a dollárban denominált részvényeket, ami a dollár későbbi mélyrepülését látva szerencsés ötlet volt. Több részvény és befektetési jegy viszont a nyakunkon maradt, amelyek a júliusi esés után már nem tértek magukhoz és csak jelentős veszteséggel lettek volna értékesíthetők, közöttük pl. az OTP. Ezek most több tízmilliós negatív értékelési különbözetet okoznak a január elejei hatalmas zuhanás eredményeképpen (DAX 8100 pontról 6500 pontra, BUX pontról pontra), de miután értékesítési kényszerünk nincsen, hosszabb távon a dolgok helyrerázódnak. A mostani válság azonban eléggé hosszú lefutású lesz. Az összes probléma és néhány nem különösebben szerencsés döntés ellenére a részvényeken 53 MFt-os hozamot sikerült realizálni, ami 25 % feletti hozamnak felel meg, figyelembe véve azt, hogy a részvények állománya soha sem haladta meg a 200 MFt-ot. A Pénztár a évben is maximális biztonságra törekedett, lejáró értékpapírjait elsősorban rövidtávú, biztonságos, papírokba (DKJ) fektette, év végére a pénztári eszközállomány 72,96 %-át Magyar Állampapír tette ki. Magyar hitelintézeti kötvényeket nem tartalmaz jelenlegi portfoliónk. A hazai részvények csupán 3,23 %-ot, a külföldi részvények 5,85 %-ot képviseltek portfoliónkban, míg a jelzáloglevelek aránya 10,62 % volt ben nyugdíjpénztárunk portfoliója hazai befektetési jegyet is tartalmazott: 6,73%-kal járult hozzá a piaci érték alakulásához.(piaci értékre vetített adatok) 44. (7).

8 7 A befektetések megoszlása nyilvántartási- és piaci értéken december 31-én: Megnevezés Nyilvántartási érték e Ft Százalékos megoszlás %-ban Házipénztár (forint és valuta) 148 0,01% Pénforgalmi számla ,60% Bankszámlák és készpénz összesen ,61% Magyar Állampapír ,05% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény ,05% ,45% ,88% Részvények összesen ,33% Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott, nyílvánosan forgalmoba hozott jelzáloglevél ,84% - 0,00% ,84% ,18% Jelzáloglevél ,18% ÖSSZESEN ,00%

9 8 Megnevezés Piaci érték e Ft Százalékos megoszlás %-bán Házipénztár (forint és valuta) 148 0,01% Pénzforgalmi számla ,60% Bankszámlák és készpénz összesen ,61% Magyar Állampapír ,96% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény ,96% 3,23% Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan 5,85% forgalomba hozott részvény Részvények összesen ,08% Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is 0 Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír ,73% 0,00% 6,73% Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott, nyilvánosan 10,62% forgalomba hozott jelzáloglevél Jelzáloglevél ,62% ÖSSZESEN ,00% A kockázati osztályok szerinti megoszlás megfelel a jogszabályi előírásoknak. A Pénztár portfoliójának nyilvántartási és piaci értéke c. táblázat (2. sz. melléklet) szerint az értékpapír-állomány piaci értéke eft.

10 9 Befektetési politikánk jövőbeni elképzelései: Befektetési politikánk véleményünk szerint elvi változtatást nem igényel. A pénztár vagyonának meghatározó része állampapírban van, a 12 % körüli FHB letéti jegy ugyanilyen stabil eszköz. Extra-hozamot csak a tőzsdén lehet elérni, és úgy véljük, hogy a vagyon 15 %- a körüli összeg részvényekbe, vagy ahhoz hasonló, nagyobb hozammal kecsegtető instrumentumokba (részvény-befektetési alapok, ETF-ek, stb.) fektethető. Kétségtelenül kell átmeneti kockázatokkal számolni, azonban hosszabb távon a tőzsdék visszatérnek a normális trendhez. Mivel nincsen eladási kényszerünk, ki tudjuk várni a helyzet normalizálódását. Az állampapírokkal a kérdés a rövidebb (tipikusan 3 hónap) vagy középtávú lejárat. A magyar gazdaság eléggé sok bizonytalanságot rejt magában (a tervezett ütemben fog-e csökkenni az infláció, ha egyáltalán; teljesítjük-e 2008-ban a konvergencia-programot, stb.) és nem felejtkezhetünk meg a spekulációról sem. Valószínűleg biztosabb a maximum éves lejáratnál maradni. Valójában ma a gyakorlati mozgástér minimális. Részvényt, befektetési jegyet csak veszteséggel tudnánk eladni: ezt nem tesszük. A mai alacsony tőzsdei áraknál részvényt talán venni kellene, de a bizonytalanság óriási. Egyébként a hozamok lényeges emelkedése miatt kincstárjegyet sem tudunk veszteség nélkül eladni. A mozgástér tehát mindössze annyi, hogy amikor lejár egy nagyobb összegű kincstárjegy, dönthetünk arról, hogy újra kincstárjegyet veszünk, vagy egy részéért részvényt. Március elején járt le nagyobb összegű kincstárjegy, akkor nem vállaltuk a részvényvásárlás kockázatát. A következő nagyobb lejáratok augusztusban és októberben lesznek. A nyugdíjpénztár évi nettó hozamrátája (5/a. sz. melléklet) a pénztár egész vagyonára 7,53 % volt, vagyonkezelőnk által megállapított hozamráta 7,73 % a pénztári vagyon egészét tekintve. A évi bruttó hozamrátát az (5/b. sz. melléklet) mutatja. Ezen adat a következő: a pénztár egész vagyonára 7,94 %. Az összehasonlításokat nagyobb nyíltvégű befektetési alapokkal végeztünk. Ennek eredményét a 7. sz. melléklet tartalmazza. A hozamráta gyakorlatilag azonos a választott referenciahozammal, amihez azt is hozzá kell tenni, hogy az indexek az elsődleges forgalmazók által elérhető eredményt tükrözik, és a Pénztár ennél néhány tized százalékkal alacsonyabb hozam mellett tud csak értékpapírt vásárolni. Ugyancsak összhangban van a hozamráta az összehasonlításba bevont kötvényalapok hozamával. A Pénztár évben sem végzett kiegészítő vállalkozási tevékenységet és az Alapszabállyal összhangban nem is tervezi e tevékenység végzését. 44. (11) A Pénztár a Számvitelről szóló törvény óvatosság elve alapján a Mérlegben szereplő eszközök értékét a Letétkezelő által kimutatott piaci értéken vette figyelembe. A Pénztár mérlegének főösszege: e Ft.

11 ben szinte valamennyi értékpapírunk negatív értékelési különbözettel zárt, kivételt csupán a diszkont-kincstárjegyek ( e Ft) illetve a jelzáloglevek ( e Ft) jelentettek, ezen értékpapírok pozitív értékelési különbözettel zártak. Megnevezés Nyilvántartási érték Összesen Piaci érték Értékelési különbözet Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla Bankszámlák és készpénz összesen Magyar Állampapír Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Részvények összesen Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél Jelzáloglevél ÖSSZESEN Értékelési különbözet alakulása én Összességében tehát én e Ft a nyugdíjpénztár értékpapírjainak a nyilvántartási és a piaci érték közötti különbsége. Az év elejei nyitáskor ez az érték e Ft volt. A fedezeti céltartalék értékelési különbözete e Ft. Ez az összeg e Ft időarányos

12 11 kamatból, 234 e Ft-os deviza átértékelésből származó árfolyamnyereségből, valamint e Ft piaci értékelésből adódó árfolyamveszteségből áll. Nyitó érték e Ft volt, ami e Ft időarányos kamat és e Ft piaci értékelésből adódó árfolyamnyereség összege. A Mérleg Forrás oldalán e Ft értékben egyéb rövidlejáratú kötelezettség szerepel, mely összeg a januárban esedékes decemberi TB, SZJA és letétkezelői díjakból, valamint a évi vagyonkezelői díjból áll. A technikai költségszámlánk negatív egyenlegét is e mérlegsorba vezettük át. A passzív időbeli elhatárolás, 252 e Ft, a évi beszámoló könyvvizsgálói díjának negyedik negyedévi részlete, amely januárjában kerül kifizetésre. Nyugdíjpénztárunk mérlegében nem találhatóak egyéb függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségek (21) A pénztár nem rendelkezik az üzleti év mérleg-fordulónapjáig még le nem zárt határidős- és opciós ügyletekkel, valamint portfoliónk nem tartalmaz kockázati tőkealap-jegyeket 44.. (20) (24) A 2007-es gazdasági évben nem adtunk kölcsön értékpapírokat, nem kaptunk óvadékot (23) A Pénztár működésének, a befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése: A tartalékok alakulását a tárgyévben az 1. sz. mellékletek mutatják. Ez évben sem volt olyan esemény, amely a céltartalékok alakulását meghatározó jelleggel befolyásolta volna. A Pénztárunk értékpapír összetételét és az értékelési különbözet változását a tárgyévben negyedévenként, illetve alakulástól a tárgyidőszak végéig a 2. és 3. sz. mellékletek tartalmazzák. A Pénztár 1995 év végén alakult, az alakulás évében befektetései nem voltak, az 1996., 1997., 1998., 1999., 2000., 2001., 2002., 2003., 2004., 2005., és a évi adatokat tartalmazzák a mellékletek. Az állampapírok lejárat szerinti megoszlását a 4. sz. mellékletből olvashatjuk ki. A nettó és bruttó hozamráta alakulását a fedezeti tartalékra és a Pénztár egész vagyonára vonatkozóan az 5/a. valamint az 5/b. sz. mellékletei tartalmazzák. Az éves referencia hozam mértékét az 5/c. sz. mellékletben rögzítettük. A 281/2001. (XII. 26.) Korm. R. 31 (1) szerinti táblázatok a 6. sz. mellékletben vannak. Pénztárunk évi hozamának értékelése a 7. sz. mellékletben látható. A évi Cash-flow kimutatást a 8. sz. melléklet tartalmazza A befektetések hozamait és a ráfordításokat a tartalékok közötti befektetések megosztása szerint számoljuk el. Az egyéni számlákra való felosztás vagyonarányosan történik.

13 12 A Pénztár konszolidált működése, tervszerű gazdálkodása a fentieken kívül további elemzéseket nem indokol. Az eszközök állományában bekövetkezett változásokat, a tartalékok változásait a mellékletek megfelelő módon érzékeltetik. További mutatószámok alkalmazását nem tartjuk szükségesnek. Budapest, április 24. Erősné Hargitai Katalin IT elnök S.K.

14 13 Mellékletek 1/a. sz. melléklet: CIMBORA Nyugdíjpénztár évi tartalékainak alakulása 46. (1-3) 1/b. sz. melléklet: CIMBORA Nyugdíjpénztár évi fedezeti tartalékának alakulása negyedéves bontásban 46. (4) 1/c. sz. melléklet: CIMBORA Nyugdíjpénztár évi likviditási tartalékának alakulása negyedéves bontásban 46. (5) 2. sz. melléklet: CIMBORA Nyugdíjpénztár évi portfoliójának értékelése a 281/2001.(XII. 26.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerint (2/1-2/4) 3. sz. melléklet: CIMBORA Nyugdíjpénztár portfoliójának nyilvántartási és piaci értéke (3/a 3/l) 4. sz. melléklet: Állampapírok lejárat szerinti megoszlása én 5/a. sz. melléklet: Piaci értékelésen alapuló nettó hozamráta én 5/b. sz. melléklet: Piaci értékelésen alapuló bruttó hozamráta én 5/c. sz. melléklet: Piaci értékelésen alapuló referencia hozam én 6/1. sz. melléklet: Tagdíjfizetők létszáma korévenként 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. számú melléklet szerinti bontásban 6/2. sz. melléklet: Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. számú melléklet szerinti bontásban, egyéni számlák alakulása 7. sz. melléklet: A pénztár évi hozamának összehasonlítása 8. sz. mellékelt: A pénztár évi Cash-Flow kimutatása 45.. (1-2)