LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE A Pedagógiai Program hatálya Területi hatálya: Az óvoda székhelye: 1028 Budapest, Hárshegyi u.3. Tagóvodája: 1053 Budapest, Egyetem tér 5. Személyi hatálya: A székhely óvoda és tagóvoda valamennyi dolgozójára, valamint a szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki (gyermek, szülő, nagyszülő..). Időbeli hatálya: Érvényességének ideje: január 1-től, visszavonásig. A program felülvizsgálatára 5 évenként kerül sor. Érvényességi, módosítási feltételek: A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, mivel többlet költségek felszabadításával jár a megvalósíthatósága. Módosítására, akkor van szükség, ha törvényi változás következik be. Módosítása az alábbi indokok alapján lehetséges: hálózatbővítés, összevonás, leépítés szervezeti átalakítás nevelőtestület kezdeményezése a szülők többségének módosító javaslata jogi szabályok változása A módosítás előterjesztésének feltétele: Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetője felé. Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. Koherencia vizsgálat a jogi szabályzókkal. Nyilvánosságra hozatal: A LOTTI & MAXIM Angol Nyelvi Montessori Óvoda Pedagógiai Programja a törvényi előírásnak megfelelően nyilvános : honlapon óvodavezető irodájában kihelyezve nevelőtestületi szobában 2

3 I.1. Általános információk I.1. Óvoda alapadatai Az intézmény neve: Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Az intézmény székhelye: Budapest, Hárshegyi u. 3. Tagóvodája: Budapest, Egyetem tér 5. Nyilvántartási száma: 665 Adószáma: Bankszámlaszáma: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény telefonszáma: / címe: Alapító és fenntartó neve: Öko - Hámor Környezetvédelmi Nonprofit Kft Alapító és fenntartó székhelye: 3531 Miskolc, Kiss Ernő utca 19. Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény tevékenységei: a/ alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése 0911 Óvodai nevelés b/ szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai c/ kiegészítő tevékenysége 0960 Oktatást kiegészítő szolgáltatások Óvodai intézményi étkeztetés Az intézmény nyitva tartása: Működési területe: Gyermekcsoportok száma: Székhely intézményben: Tagintézményben: Befogadó képessége: Székhely intézményben: Tagintézményben: Az intézmény jogállása: hétfőtől - péntekig: 8:00-17:00-ig körzethatárral nem rendelkezik 5 vegyes korcsoport 3 vegyes korcsoport 2 vegyes korcsoport 60 fő 40 fő önálló jogi személy Az Óvoda önálló jogi személy. Képviseletét a fenntartó ügyvezetője, és az általa megbízott óvodavezető látja el. Az Óvoda önálló szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. A fenntartó látja el a pénzügyi, számviteli, munkaügyi, gazdálkodási feladatokat. Az Óvoda vállalkozási tevékenységet nem végez. 3

4 I.2. Jogszabályi háttér Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/ (XII.17.) Korm. rendelet évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31. )EMMI rendelet évi XXXI. törvény a Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.) Korm. rendelet évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében megszabja az óvodai nevelés határait. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését végzi. Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 4

5 Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 1 A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről biztosítja a gyermek jogát az esélyegyenlőség alapján, és a gyermekek, valamint a szülők, óvodában foglalkoztatottak jogait, és kötelezettségeit. 1. (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata foglalja össze az óvoda szervezetére, működésére, az óvodát használók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó általános és egyedi szabályokat. Az évi XXXI. törvény a Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátásáról rendelkezik. Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjával. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési oktatási feladatait, céljait. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. 1 Óvodai Nevelés Országos Alprogramja 5

6 SEGÍTS NEKEM, HOGY MAGAM CSINÁLHASSAM (MARIA MONTESSORI) II. Bevezető Kedves Szülők! Szeretettel köszöntjük Önöket a LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODÁBAN! Megtiszteltetés számunkra, hogy érdeklődnek óvodánk és annak pedagógiai programja iránt. Kérjük, ismerjék meg terveinket, s legyenek partnereink céljaink megvalósításában. Tegyük együtt szebbé, emlékezetesebbé a gyermekek itt töltött éveit! Hiszünk abban, hogy EGYÜTT szülők, munkatársak, fenntartó tartalmassá és élményt adóvá tesszük a hozzánk járó óvodás gyermekek óvodás napjait! Küldetésünknek tartjuk, hogy hozzájáruljunk a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez, egészséges, boldog felnőtté válásához. Ennek érdekében saját egyéniségüknek, érdeklődésüknek és tempójuknak megfelelően segítjük őket, hogy felfedezzék és kiaknázzák a bennük rejlő képességeket és az ezekből adódó lehetőségeket. Tesszük mindezt úgy, hogy szoros kapcsolatot alakítunk ki és tartunk fenn a szülőkkel, s bevonjuk őket tevékenységünk mindennapjaiba és döntéshozatali folyamatainkba. A gyermekek családias környezetben, szeretetteljes légkörben, nyugalomban, sokféle tevékenység kipróbálásával tölthetik nálunk napjaikat. Nevelési elveinkben, az óvoda berendezésében, képében egység- és egyedi vonások együttesen érvényesülnek. Az óvónők feladatát a gyermekek szükségletei, fejlődésük törvényszerűségei szabják meg. Óvodánk nevelőtestülete a múlt tiszteletéből táplálkozva igyekszik megfelelni a jövő elvárásainak. Nevelésünkben a játékot tekintjük a legfontosabb eszközünknek. A gyermekek egyéni érésének, fejlettségének figyelembevétele érdekében folyamatos napirenddel dolgozunk. Óvodánkban vegyes életkorú csoportokat szervezünk, amely kedvezően befolyásolja a gyermek személyiségének fejlődését, erkölcsi és viselkedési kultúrája alakulását. Küldetésünk: A gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve az eltérő testi, lelki, értelmi és szociális fejlődés ütemét figyelembe véve, barátságos, elfogadó légkörben, változatos tevékenységek biztosításával, korszerű szemlélettel, a gyermekek személyiségének kibontakoztatása, pozitív irányú fejlesztése. Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a hátrányok csökkentése, valamint a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Óvodánk nevelőtestülete biztosítja a gyermekek fejlődésének, nevelésének optimális feltételeit. Segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda Montessori pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete támogatja a 6

7 gyermekek fejlődését. Pedagógiai programunkkal olyan értékeket közvetítünk, melyek partnereink számára lehetővé teszik, hogy jól érezzék magukat ezen értékek mentén, s ez által aktív részeseivé váljanak az értékközvetítés megvalósításának. Elismerjük a család elsődleges nevelői jogát, és kötelességét, s alapértékeink közvetítése mellett a családokkal való együttműködésre törekszünk. A LOTTI & MAXIM ANGOL NYELVI MONTESSORI ÓVODA pedagógiai programja az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei alapján készült Mária Montessori pedagógiáját követve. A program B. Méhes Vera: Magyarországi Montessori Óvodai Programjának adaptációjával készült. III. MONTESSORI PEDAGÓGIÁJA, ALAPELVEI A gyermekek nevelése és oktatása területén forradalmi ötleteket kidolgozó Maria Montessori Olaszországban született 1870-ben, Chiaravalle településen. Nézetei az egész világon elterjedtek, elismertté váltak és jelentősen befolyásolták a nevelés alakulását. A konvenciókat, társadalmi beidegződéseket leküzdve ő lett az első orvosnő hazájában. Pályája kezdetén fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott, majd 1909-ben létrehozta a Gyermekek Házát, (Casa dei Bambini) miután Róma egyik szegények lakta negyedében 3-6 éves gyermekek nevelését biztosító intézmény létrehozásával bízták meg. Orvosi végzettségének köszönhetően a nevelést nem pedagógusként közelítette meg, hanem tudósként. Az osztálytermet laboratóriumként használta. Itt figyelte meg a gyerekeket és fejlesztette tovább a nézeteit arról, hogyan segítse a gyerekeket saját képességeik mind tökéletesebbre fejlesztésében. Pedagógiája a békés, nyugodt fejlődés útjához teremtett olyan környezetet és eszközrendszert a gyermekeknek, mely a meglévő pedagógiákhoz képest új irányú nevelést eredményezett. Pedagógiai szemléletét: az emberi értékek, a humanizmus, a demokrácia, a gyermekek megbecsülése hatotta át. A Montessori féle tanítási módszer nemzetközileg is ismertté vált. Véleménye szerint minden gyerek belülről motivált a tanulásra. Azt állította, hogy a gyerekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha megfelelő cselekvést biztosítunk számukra. A tanulás szerinte nem más, mint öröm és élvezet a kíváncsiság kielégítésére. A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk a gyermeket, hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köréje a megfelelő környezetet. (MARIA MONTESSORI) A Montessori pedagógiában kiemelt szerepet kap a másság elfogadása, a tolerancia, az integráció. Nagy hangsúlyt fektet a csend gyakorlatokra, melyek fejlesztik az összpontosítást, a figyelmet, a mozdulatok összerendeződését. A Montessori módszer alkalmazását aprólékosan kidolgozott eszközrendszer segíti. Ezek lehetővé teszik a látó, halló, szagló, tapintó érzék, a matematika képesség fejlesztését, a környezettel kapcsolatos ismeretek bővítését. 7

8 A Montessori módszer a gyermek teljes személyiségének elfogadásán alapuló, a gyermek természetes érdeklődésére épülő személyiségközpontú nevelő- oktató módszer. Montessori alapelvek: - A gyermek áll a pedagógiai munka középpontjába. - A környezet berendezése: elérhetőség, variálhatóság, nyitott polcrendszer, kis bútorok. - A szabad mozgás lehetősége. - A szabad választás lehetősége. - Az érzékeny fázisok, periódusok tiszteletben tartása. - Az érzékszervek bevonása a tanulási folyamatba. - Az önálló tevékenység lehetősége Montessori eszközökkel. - Az önellenőrzés biztosítása. - A pedagógus szerepe: megfigyelő, támogató, háttérből segítő - segíts, hogy magam csinálhassam jelszavának megalkotása. Montessori környezet szerepe : Montessori szerint az egész óvodai életet, át kell hassa a szépség és a szeretet. Nagy odafigyeléssel olyan környezetet kell kialakítani, amelynek felszereltsége biztosítja a gyermek örömteli játékát, fejlesztését, ismeretszerzését az általa szabadon választott játékos tevékenység által. Az előkészített környezet a Montessori pedagógia indirekt megközelítési módját hangsúlyozza. A környezetben nyitott polcokon azok a Montessori eszközök kapnak helyet, melyek közül a gyermek szabadon választhat. Minden a megfelelő helyen áll, ez segíti a gyermeket abban, hogy cselekedetei is rendezettebbek legyenek. Az eszközöket mindig a helyére kell visszatenni. A rend nem külső személy által fenntartott állapot, hanem a belső rendet kialakító környezeti hatás. Fontos elv, hogy a környezet ne legyen zavaró, zaklatott, legyen könnyű a tájékozódás, a rend fenntartása érdekében. Mindenek felett tartotta a gyermek szabadságát:...a választás szabadsága az ember méltóságához vezet. A szabadságot azonban nem lehet megadni, ez az emberi természethez tartozik, s ápolni kell és az emberi jellem fő vonásaként, kell megmutatkoznia. (MARIA MONTESSORI) A gyermek szabadsága azt jelenti, hogy a rászabott környezetben szabadon nyilatkozhat meg mindaddig, míg magatartása nem sérti a közösség érdekeit, amelybe tartozik. Az óvónőnek törekednie kell a kényszer, a stressz hatás elkerülésére. A szabadság az alkotókészség kibontakozásának feltétele, de nem a szabadosság. Montessori megfigyelte, hogy minden gyermek életében vannak fogékony periódusok, ezeket nevezte az érzékeny periódusok idejének. Az érzékeny periódusok ideje: A fogékony fázisok elve szerint, a gyermek bizonyos ingerek felfogására, ismeretek elsajátítására fejlettségének egy adott szakaszában intenzívebben képes. Ez az érzékenység egyénenként különböző időpontban jelentkezik. A szakaszoknak megfelelően a gyermeket érdeklődése, akarata viszi előre a megismerési folyamatban. Mindez a személyiségközpontúságot, az egyéni megfigyelés és tanulás fontosságát hangsúlyozza. A gyermeknek akkor kell nyújtani a fejlődés lehetőségét, ha valaminek a befogadására, elsajátítására különösen fogékony. Ha ezt nem vesszük figyelembe, később nehezen pótolható, vagy pótolhatatlan kimaradások alakulnak ki. A fejlődés ún. szenzibilis fázisok intenzív, irreverzibilis időszakok során valósul meg. Az intenzív érdeklődés hatására a gyermek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába, ha számára a megfelelő cselekvést a megfelelő időben biztosítjuk. 8

9 Fejlődési periódusok: éves korig abszorbeáló tudat periódusa: éves kor közötti időszakot az érzékszervi tapasztalatok ösztönös befogadása jellemzi; éves korban a tudat fejlődése, az én és az akaraterő megjelenése dominál Tapasztalati, érzékelésen alapuló tanulás: Az absztrakcióval nem lehet tudást átadni a Montessori módszer hívei szerint. Ahhoz, hogy a gyermek az egyes fogalmakat elsajátítsa, érzékelnie kell, konkrét és kézzelfogható módon, az öt érzékszervét felhasználva. Ehhez megfelelő segédanyagokra van szüksége. Az önellenőrzés biztosítása: Az eszközök funkcionális használata lehetővé teszi a hibák önálló érzékelését és javítását, így a tévedés nem okoz a gyermek számára kudarcot, hanem az önkorrekció lehetőségének biztosításával önmegfigyelésre, helyes önértékelésre és önmegvalósításra készteti. A Montessori szemlélet szerint nem az a lényeg, hogy helyes vagy helytelen a megoldás, a lényeg a gyakorlás, a tőle telhető legjobban végezze a tevékenységet, ezáltal tökéletesítve tudását. A Montessori pedagógus: A Montessori pedagógiában a parancsoló, irányító ismereteket közlő óvodapedagógus helyett a segítő, támogató, tájékoztató, lehetőségeket felkínáló óvó néni jelenik meg, aki nem a gyerekek fölött áll, hanem mellettük. csak megfigyelő és segítő szerepet tölt be. Az óvodapedagógus magatartásának meg kell felelni a Montessori pedagógia elvárásainak új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítő társa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szüksége van. IV. Óvoda adottságai, felszereltsége Az óvoda rendelkezik a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, ami a pedagógiai program megvalósításához szükséges. Óvodánk csoportszobái tágasak, világosak. A csoportszobák berendezései Maria Montessori pedagógiáját követik, gyermekméretű bútorok, nyitott polcok, mesesarok, gyermekméretű eszközök az önkiszolgáláshoz, takarításhoz, növénygondozáshoz, terrárium az állatgondozás átéléséhez. Mind az óvoda épülete és az eszközök a gyermekek harmonikus és biztonságos fejlődését szolgálják. A Hárshegyi úti épülethez tágas udvar tartozik, az udvaron árnyékot nyújtó ősfák segítik a gyermekek egészséges fejlődését és lehetőséget biztosítanak a tiszta levegőn történő mozgáshoz. A Tagóvodában játszótéren biztosítjuk a gyermekek levegőzését. Angol nyelvi Óvodánkban három+kettő vegyes korcsoportú csoport működik, csoportonként két óvodapedagógussal - egy angol és egy magyar nyelvű - és egy dajkával. A Montessori csoportban legalább az egyik óvónőnek Montessori végzettséggel kell rendelkeznie. A Montessori tanfolyamot végzett óvónő feladata, hogy munkatársát és a vele egy csoportban dolgozó dajkát ha szükséges megismertesse a Montessori pedagógia alapelveivel és megtanítsa a Montessori eszközök használatát a mindennapi tevékenységben. 9

10 Az előkészített környezet Montessori nevelésében rendkívül fontos szerepe van a környezetnek. Ezért óvodánkban is olyan környezetet alakítunk ki, ami megfelel a Montessori követelményeknek. Elsődleges és általános követelmény, hogy az eszközök és játékok a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. A csoportszoba szép legyen, mert a szépség derűt sugároz. A gyermekek által használt eszközök, játékszerek, a tárgyak esztétikus összbenyomást keltsenek. A szoba legyen világos, napos, nyugalmat és derűt árasszon. Minden eszköznek legyen állandó helye. A rend kiemelkedően fontos Montessori pedagógiai rendszerében. A Montessori eszközöket nyitott polcokon helyezzük el. A polcok előtt egy vagy két kisebb asztal áll, de biztosítjuk a szabad területet is, ahová a gyermekek kis szőnyegeiket letehetik, ha a földön szeretnének játszani. (Ezeket összegöngyölve az eszközökhöz közeli sarokban tároljuk.) Nyitott polcra helyezünk minden egyéb eszközt pl.: a rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, formáláshoz szükséges eszközöket. Fontosnak tartjuk, hogy legyenek polcokkal leválasztott kisebb kuckók, ahová visszavonulhatnak a gyermekek, ha hangulatuk, játékuk úgy kívánja. Elmaradhatatlan a kincsesláda, melyből mindenféle kelléket bármikor elő lehet varázsolni és játékaikban kreatívan felhasználni. Minden gyermek fényképe kint van a falon, alatta a neve csupa nagy nyomtatott betűvel. Megfelelő helyet biztosítunk a gyermekek munkáinak, ahová esztétikusan kifüggesztheti, kihelyezheti munkáit.. Fontos a csoportszobában elhelyezett gyermekek által beállítható naptár, időjárás és napostábla, faliújság. Minden gyermeknek elérhető helyen van dossziéja vagy saját fiókja, jellel és névvel ellátva amelyekbe rajzaikat, egyéb alkotásaikat és kincseiket helyezhetik. V. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI V.1. Alapelveink: 10 A gyermeket - mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás, különleges védelem illeti meg. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítését, a gyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítását az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével, az egyenlő esélyeket szolgáló színvonalas, folyamatosan fejlesztett nevelőmunkával segítjük Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítő szerepének optimális betöltése óvodánkban a Montessori pedagógia és a korai kétnyelvű nevelés adaptációjára, alapelveinek befogadására épül. Minden kisgyermek önálló, színes egyéniség. A nevelés középpontjában a gyermek áll. A gyermek eltérő ütemben fejlődő, más és más területen elismerést érdemlő, szabad és mással nem helyettesíthető lény. Csak magához képest viszonyítható, egyénenként változó testi, lelki szellemi, erkölcsi, biológiai szükségletei vannak. A gyermek tettei érzelemvezéreltek. Az óvodás korú gyermek alapvető tevékenységi formája a játék, melyen keresztül egyéni képességeinek megfelelően fejlődik. A játékon keresztül biztosítjuk a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését, hozzájárulva személyiségük sokoldalú kibontakoztatásához, esetlegesen meglévő hátrányainak csökkentéséhez. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem egyéb tekintetben.

11 A nevelés értékközvetítés. Értékeinket, alapelveinket a szülőkkel együttműködve ültetjük át a mindennapokba, s következetesen betartjuk azokat a gyakorlati munka során. V.2. Célrendszer: Célrendszerünket az alapelveinkhez igazodva az alábbiakban határozzuk meg: a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus egyéniségének kibontakoztatása az életkori, egyéni sajátosságaik figyelembevételével. a gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeihez, szükségleteihez, érési tempójához igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált fejlesztés, a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységeken keresztül. toleráns segítőkész gyermekek nevelése a gyermek szabadságra, önállóságra, önművelődésre nevelése azáltal, hogy a gyermek fejlettségi szintjére és a gyermeki felfedezés örömére építünk, a gyermeki tevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás, az akadályok elhárítása a gyermek fejlődése elől, a fejlődés feltételeinek biztosítása: amire képes a gyermek, azt önállóan is elvégezhesse a kibontakozó tevékenység célja, hogy a gyermeket saját fáradozásai útján segítsük hozzá az egyre nagyobb mértékű önállósághoz és tökéletesedéshez. a tanításközpontúság helyett az önálló tanulást helyezzük előtérbe. minden gyerek számára meg engedjük a szabad felfedezés örömét, és a problémák önálló megoldását. minden gyermek veleszületett adottsága révén ösztönösen törekszi a világ megismerésére, intenzív cselekvési vágy él benne annak felismerésére, ezért ehhez biztosítjuk a szükséges feltételeket. biztosítjuk a gyermek számára, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a világról, ezáltal kialakuljanak és fejlődjenek képességei, készségei, gondolkodása, fogalmai. környezeti adottságainkat kihasználva mindennap biztosítjuk a szabad levegőn történő játékot a játékot kiemelten kezeljük az egész nap folyamán, mert a játékon keresztül tapasztalja és ismeri meg a világot és fejlődik képessége a gyermekekről készített egyéni portfóliók segítik a fejlődés nyomon követését egyéni mérőlapokon rögzítjük illetve jelöljük ki a fejlesztési területeket a gyermek fejlődési, haladási ütemét tiszteletben,tartjuk így a tanulás örömteli és eredményes folyamat marad. a gyermek számára olyan környezetet kell biztosítunk, ami örömet nyújt, mert életkorának megfelel és fejlesztő tevékenységre motivál. biztosítjuk a gyermek számára a fejlődéshez szükséges speciális eszközöket a nevelés-oktatás legfőbb formájának az önművelődést és a szabad munkát tekintjük. V.3. A korai kétnyelvű nevelés alaplevei Az anyanyelv elsajátításához hasonlóvá tehető folyamatként értelmezzük, ennek megfelelően tervezzük és szervezzük a korai nyelvi nevelést (nem tanítjuk a nyelvet) A mindennapos rendszeres gyakorlás lehetőségét biztosítjuk a spontán élethelyzetekben és a szervezett tanulási folyamatban egyaránt. 11

12 Az egyéni és kiscsoportos gyakorlás biztosítását a megfelelő munkaformák alkalmazásával érjük el. A megerősítés, a pozitívumokra való odafigyelés elvét alkalmazzuk. Minden gyermeket elismerünk azon a szinten, ahol tart, az önmagához mért fejlődést, az odafigyelést, az erőfeszítéseket pozitív visszajelzéssel erősítjük VI. ÓVODA - GYERMEK- PEDAGÓGUS - DAJKA - SZÜLŐKÉPÜNK VI.1. Óvodaképünk A gyermekeket óvodába lépésük pillanatától fogva egyéniségük, képességeik figyelembevételével neveljük. Tudomásul vesszük, hogy az emberi személyiség szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben egyedi. Programunk Montessori szellemisége nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Mivel a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, elsődleges feladat számunkra a szülőkkel való együttműködés, s ezen együttműködés által a harmónia megteremtése a gyermekek nevelése terén. A gyermekek nevelése elsősorban a családok joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik, mely a kölcsönös tisztelet és megbecsülés elvén alapszik. A gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a Montessori pedagógia és a kétnyelvű nevelés személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosításával történik óvodánkban. Óvodánk Montessori eszköztárral rendelkezik. Óvodai életünket áthatja a szeretet, mely Montessori megfogalmazásában a szeretet a kreativitás forrása, valamint a szépség, amely fejleszti a személyiséget és motiválja a cselekedeteket. A Montessori módszer felkészíti gyermekeinket az eredményes közreműködésre egy állandóan változó, kihívásokkal teli világban. A hozzánk járó gyermekek a szerető, pozitív tanulási környezetben kreatívvá, produktívvá és rendezetté válnak. A Montessori módszer segítségével a gyermekek fejlesztik magabiztosságukat, önbizalmukat és pozitív önértékelésüket, amely a sikeres élet kulcsa. Vegyes életkorú csoportjainkban az eltérő fejlettségű gyermekek szocializáló hatása, minta szerepe nagy erővel bír. A másság sokféleségével való találkozás, a kapcsolatok differenciáltsága, a nagyobbak húzóereje, a szociális érzékenység, alkalmazkodás, elfogadás, megértés, segítőkészség, megegyezés hamarabb kialakul, gyorsabban fejlődik. Óvodánk figyelembe veszi a gyermekek és családok eltérő hagyományait, nemzetiségi kultúráját. A pedagógusok által alkalmazott módszereket, intézkedéseket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk. A hazájukat ideiglenesen elhagyni kényszerült családok gyermekeinek is biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. VI.2. Gyermekképünk A gyermek egyedi, megismételhetetlen. Életkori sajátossága a nyitottság, érdeklődés, befogadni vágyás, az önmegvalósításra való törekvés. Természetes fejlődéséhez értő irányításra, elfogadásra, szabadságra van szüksége. Minél tökéletesebb környezetet 12

13 emelünk köré, minél több lehetőséget nyújtunk számára, minél jobban elfogadjuk olyannak, amilyen, annál kevesebb beavatkozásra lesz szükség a felnőtt részéről. A gyermek törekszik a világ megismerésére, felfedez, tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik, érez. Az érdeklődése az érzelmeiben gyökeredzik. Minél tudatosabban figyel, gondolkodik, annál kíváncsibbá válik, annál több dolgot akar felismerni, felfedezni. Óvodai életünk, szokásaink biztosítják, hogy a hozzánk járó gyermekek, nyitottak, vidámak, fogékonyak legyenek a világ dolgaira. Egyéni adottságaiknak, életkoruknak megfelelően, testileg-lelkileg jó ütemben fejlődjenek. Óvodáskor végére rendelkezzenek mindazokkal a készségekkel, képességekkel, amelyek segítségével környezetükben eligazodhatnak, és alkalmazkodhatnak az iskolai életmódhoz. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes neveléshez. Olyan gyermekeket szeretnénk óvodánkból elengedni, akik rendelkeznek a humanista értékek alapjaival, boldog, egészséges lelkületűek, a világ dolgai iránt nyitottak, alkotásra, problémamegoldásra, együttműködésre képesek, s széleskörű ismeretek birtokában kezdik meg iskolás éveiket. Feladatunk a személyiség fejlesztés terén: Az óvoda legfontosabb feladata a gyermeki személyiség fejlesztése, testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Legfontosabb feladatunk a gyermek önállóságra nevelése, mind a játék, mind a munkatevékenység segítségével. Gyermekeink számára biztosítjuk a nyugodt, szeretetteljes légkört, ami lehetőséget biztosít a nyílt kommunikációra és a beszédkészség fejlesztésére. Pedagógiai munkánk során kiemelten kezeljük a gyermeki kérdezés szabadságát. Személyes példaadásunkkal, arra törekszünk, hogy a tolerancia és türelem áthassa az egész intézmény légkörét. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére, mindennapi tevékenységeinken keresztül. Iskolára felkészítést az önálló felfedezés és tapasztalás öröme hatja át. VI.3. Pedagógusképünk Pedagógiai Programunkkal dolgozó pedagógus: 13 Hiteles és példamutató. A szabadság és a keretadás, szabály betartatás helyes arányával biztonságot, bizalmat, elfogadást és védelmet nyújt. Elhivatott az óvoda Montessori pedagógiai programjának megvalósítása iránt, hisz a kisgyermekkor adta szenzitív lehetőségekben, az egyéni fejlesztésben. Sajátos gondolkodású és érzékenységű, aki rendelkezik azzal a képességgel, hogy a tervezett feladatait, elképzeléseit élő pedagógiai helyzetekben képes rugalmasan módosítani. Az óvodapedagógus feladata, hogy minden gyerekkel külön foglalkozzon, figyelembe véve képességeiket és egyéniségüket, hogy saját tempójukban fejlődhessenek. Ápolja tehetségüket és érdeklődési körüknek megfelelő információkkal látja el őket. Pedagógiai módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságait figyelembe véve a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza.

14 14 Problémahelyzetek biztosításával elősegíti a problémamegoldó önálló gondolkodás fejlődését. Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógusokat feltételez, akik kreatívak, kísérletezőek, folyamatosan megújulni képesek, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetítik. A jó óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje, modell a gyermekek számára. Jó családi bánásmódhoz hasonló, játékba ágyazott komplex személyiségfejlesztésre törekszik, ahol minden gyermek megfelelően fejlődik, szem előtt tartva a gyermeki szükségleteket, jogokat, érdekeket. Pedagógus megfigyelései segítségével tudja meghatározni a fejlődési fokozatot és ehhez igazítani a gyermeki fejlesztés irányát. A gyermek életkori sajátosságait vegye figyelembe az alkalmazott módszerek megválasztásánál. Minden gyermekben lássa meg a jót, a fejlődés lehetőségét. Differenciálást megfelelően alkalmazza. Mérje fel a gyermekek értelmi- érzelmi-szociális és erkölcsi állapotát Ismerje fel a segítségnyújtás megfelelő idejét és mértékét, a fejlesztés módját, feladatait. Érzelmi biztonságot nyújtson minden egyes gyermek számára. Az óvodapedagógus minden egyes gyermek teljesítményét saját előző teljesítményéhez mérje és értékelje. Hatékonyan alkalmazza a gyermek megismerési technikákat. Tisztelje a gyermekben az embert és nevelje őket egymás tiszteletére. Külseje legyen mindig ápolt, esztétikus. Szeresse a tisztaságot, rendet és ezért tegyen is környezetében. Szava halk, beszéde helyes és kedves, de nem kedveskedő. Kommunikációját minden esetben a kölcsönös tisztelet és konstruktivitás hassa át. Fogalom használata pontos a 3-7 éves korosztályhoz igazodó, példaértékű legyen. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára fenntartja érdeklődésüket Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket megismerő funkciók és az önálló felfedezés gyakoriságát. Pozitív visszajelzésekre épülő bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyereknek van lehetősége a javításra. Elmélyült tevékenységhez nyugodt légkört és környezetet teremt. Biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. Felismeri a gyermek magatartási problémáit szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál Önálló tapasztalatszerzéshez életkornak és a gyermek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. Gyermekben fenntartja az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, próbálkozás örömét. Különleges bánásmódot igénylő gyermek számára hosszabb távú fejlesztési tervet készít és ezeket hatékonyan alkalmazza. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak.

15 Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni - értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikálni. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelően kezeli. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről lehetőség szerint alkalmazza azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket Részt vesz az intézményi innovációkban. Legyen segítő, támogató, tájékoztató, aki nem a gyermek fölött áll, hanem mellette. A munkatársakkal, szülőkkel jó viszony kialakítására törekszik. Pedagógusnak legyen igénye az önművelésre és szaktudásának növelésére Az együtt dolgozó pedagógusok összehangoltan feladatokat megosztva tevékenykedjenek a gyermekek érdekében. Toleranciával és előítéletektől mentesen forduljon a gyermek és felnőtt partnereink felé. A gyermekek igényeit, egyéni értékeit ismerje fel és vegye figyelembe A gyerekek egyéniségét tartsa tiszteletben a jó közérzetet biztosító együttélés szabályainak keretei között. VI.4. Dajkaképünk A nevelés eredményességét a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája biztosítja. Óvodai csoportunkban saját dajka segíti az óvodapedagógusok munkáját. A dajka partner, a nevelőmunka segítője, egész személyisége hatással van a 15

16 gyermekek fejlődésére, ezért viselkedésének és kommunikációjának példaértékűnek kell lennie. VI.5. Szülőképünk Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki programunkat, elképzeléseinket ismeri, programunk és alapelveink értékeit elfogadja. Gyermeke fejlődése érdekében együttműködő, érdeklődő, elfogadja a másságot, s tevékenyen vesz részt óvodai életünkben. Pozitívan viszonyul intézményünkhöz, munkatársainkhoz, a gyermekekhez és a többi szülőhöz. VII. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI VII.1. Nevelési koncepciónk A Montessori pedagógia alapja, amelyhez hasonlót szinte minden, a maga idején progresszív pedagógia tartalmaz: a gyermekbe vetett bizalom. A gyermekben megvan a cselekvésnek és a világ megismerésének a vágya. A gyermekek a gyakorlatban sajátítják el az együttélés, az egészséges életmód, a környezet védelmének a szabályait, a jó szokásokat, a rend szeretetét. Fontos a gyermek függetlenségének biztosítása. Ez csak akkor lehetséges, ha megtanulja önmagát ellátni. Mindig az egész személyiség fejlesztésére törekszünk. Ezen belül legfontosabb feladat az érzelmi nevelés, elsősorban: a szeretet. A szeretet a kölcsönös érintkezésen belül és a mindennapi élet során alakul ki. A pedagógus segítőtársa a gyermeknek. Elsősorban megfigyel és segít. Mindig akkor és annyit, amennyire szükség van. Minden egyes gyermeknek éreznie kell, hogy a pedagógus ott van a háttérben, bármikor hozzáfordulhat segítségért, felvilágosításért, kellékekért. Megvédi játékának, foglalkozásának nyugalmát. Segít abban is, hogy más gyermektől segítséget kapjon. Fontos, hogy a gyerekek megszokják, ne zavarják egymást, segítsenek társaiknak. Megtanulják a problémák békés megoldását, egymás másságának megértését, értékeinek megbecsülését, esetleges gyengeségeik elfogadását, elnézését. A pedagógus minden egyes gyermek teljesítményét saját előző teljesítményéhez méri és értékeli. Nem az eredmény a fontos, hanem az igyekezet, a tevékenység. Így a gyermekeknek nem lesznek kudarcélményeik és már az óvodások is átveszik pedagógusuk értékelését. Az óvoda életét áthatja a szépség és a szeretet. Kreativitáson nemcsak valami újnak a létrehozását értjük, hanem minden érdeklődéssel, buzgalommal, odafigyeléssel végzett tevékenységet. Ez érvényes a gyermeki munkára, a játékra, az éneklésre, a mesemondásra és minden egyébre. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek környezetében legyen minden esztétikus, mert a szép tárgyaknak felszólító jellege van. A kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék, ugyanakkor, fontos számára az is, ha valamit megtanulhat vagy "igazi" munkát végezhet, "dolgozhat." Több tevékenység 16

17 megtanulásának örömét az okozza számára, hogy ezzel biztosítani tudja függetlenségét a felnőttől. Az önállóan elvégzett munkálatok, tevékenységek fejlesztik önállóságukat, feladatés kötelességtudatukat, kitartásukat, állhatatosságukat. A tudás forrása nem a pedagógus, hanem a gyermek tevékenysége során szerzett tapasztalat. A gyermek szabadságát csak az egymás iránti figyelem korlátozza. A gyermeki ismeretszerzés legfontosabb forrása a játék. Montessori olyan játékkészletet dolgozott ki, amely felkelti a kisgyermek érdeklődését, felfedezési vágyát ugyanakkor biztosítja számára a tanulás örömét. Az eszközökkel folytatott manipulálás egyidejűleg biztosítja a gondolkodási műveletek gyakorlását, miközben a problémák gyakorlati megoldásától eljut az elvont összefüggések megértéséig. Játék közben, játék által tanulnak, dolgoznak, problémákat oldanak meg, magatartásformákat, felnőtt szerepeket sajátítanak el, valamint megtanulnak irányítani, egymáshoz alkalmazkodni, miközben fejlődik beszédkésségük, figyelmük, emlékezetük, képzeletük. Valójában a kis gyermekek életében a játék, a munka és a tanulás nem egymástól különálló folyamat vagy tevékenység. Játék által tanul, munka közben játszik, sőt a munkát és a tanulást is sokszor játékként élik meg. A pedagógus feladata, hogy figyeljen, segítsen játékban, munkában, tanulásban egyaránt. Törekedjen a gyermek adottságainak kibontakoztatására. VIII.2. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az óvodai nevelés kiemelt feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése gyermek testi képességeinek, fejlődésének segítése gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása Cél: - A gyermekek testi, lelki egészségének biztosítása - Környezettudatos magatartás megalapozása - Egészségre orientált higiéniás szemlélet és kifogástalan higiéniás magatartás kialakítása. - A gyerekek egészségének védelme, szervezetük edzése. - Az egészséges táplálkozás alapjainak lefektetése. Az óvodapedagógus feladata - A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése 17

18 - A gyermekek egészségének megőrzése, védelme, edzése, óvása, edzettségüknek biztosítása - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, a betegségmegelőzés. és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - Figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat, egyénre szabottan segítséget nyújt. - Szeretetteljes, nyugodt légkört alakít ki. - A személyi tisztaság szokássá alakításán tevékenykedik. - Pozitív megerősítéssel segíti a gyermekeket a folyamat során. - Biztosítja a szükséges időt, személyi és tárgyi feltételeket. - A családi és óvodai szokásokat összehangolja. - Ráirányítja a szülők figyelmét az egészséges életmóddal összefüggő szokások fontosságára. Feladatok az egészséges életmód alakítása terén Gondozás: A gyermek komfortérzetének kielégítése, alakítása. A rendszeres tisztálkodás iránti igény kialakítása. Az egyes műveletek (fésülködés, zsebkendőhasználat, mosakodás, fogmosás, WC használat) helyes technikájának elsajátíttatása, gyakoroltatása. Ápolási szokások, igényesség kialakítása Kötelező rendszeres fogmosás A gondozási feladatoknál az óvónőknek különösen fontos figyelembe venni a gyermek egyéni helyzetét, szükségletét, életkori sajátosságait, otthoni szokásait, stb. Nem csak jól kell ismernie ehhez a gyermeket, hanem meg kell teremteni gondozás közben is a szoros kapcsolatot, a testi kontaktus örömét, a testközelség pozitív élményét. Gondozáson belül különösen fontos az óvónő és dajka szeretetteljes, mintát nyújtó magatartása. Öltözködés: A ruházat mindig igazodjon a hőmérséklethez, időjáráshoz. A ruházat biztosítsa a szabad mozgást és óvjon a sérülésektől. A kényelmes lábbeli biztosítsa a láb fejlődését, a lábizmok erősödését. Védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen Gyermek esztétikai ízlését alakítja Óvodai öltözet: kényelmes ruha, biztonságos cipő,tartalék fehérnemű, cserecipő, tornafelszerelés kötelező Az öltözködés mozzanatait, öltözködés közben tanulják meg a gyermekek. A gyakorlást segítik a keretek. Egy fakeret szélére textilanyagot szegeznek, amely középen ketté van vágva, és különbözőképpen kell a két részt egymáshoz illeszteni. Vannak gombokkal, kapcsokkal, cipzárral, szalaggal, szíjakkal, cipőfűzővel ellátott keretek. Bármikor elővehetik a gyermekek a kereteket is és játszhatnak velük. Ez a foglalatosság nagy koncentrációt kíván és komoly sikerélményt jelent, ha már jól tudják csinálni. Egészséges táplálkozás A gyermek étrendjének kialakításánál kiemelt hangsúlyt helyezünk az egészséges táplálkozásra. A gyümölcsök, zöldségek, halak, száraz húsok, rostban gazdag ételek 18

19 fogyasztását preferáljuk. Ma már tudományos kutatások igazolják az étkezés kihat a tanulási képességekre, aktivitásra, egészségre. Megfelelő mennyiségű és minőségű, vitaminokban, rostokban gazdag ételek fogyasztása a mérce intézményünkben. Minden tízórai friss gyümölcsökből és zöldségekből áll. A napi étrend kialakításánál lényegesnek tartjuk a minőségi élelmiszerek fogyasztását óvodánkban. Odafigyelünk a táplálékallergiás gyerekek szükségleteire, számukra ételszállító partnerünk segítségével külön menüt biztosítunk. Főbb feladataink e téren: speciális étrend megbeszélése a szülővel, az ételszállítóval, a munkatársakkal, a gyerekekkel. A speciálisan étkező gyermekek ételeinek szállítását, előkészítését, melegítését, tálalását megszervezni. Faladat Megismertessük a gyermekkel az egészséges táplálkozást Az evőeszközök helyes használata. Étkezési kultúra kialakítás, megalapozása. Különös figyelmet fordítunk a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére. Biztosítjuk a tányérváltást, a megfelelő evőeszközöket, szalvétát, az ízléses terítést. Alkalmazzuk az önkiszolgálást illetve a naposi rendszert. Sose kényszerítjük a gyermekeket valaminek az elfogyasztására, ha azt soknak találja vagy nem ízlik nekik. A gyermekek az óvodában bármikor ihatnak vizet, folyamatosan biztosítva van számukra a folyadék a csoportszobában. Az étkezés esztétikája és hangulata, az óvónő példamutatása növeli az evés élvezetét. Pihenés: Egészséges életfolyamatok kialakításának nélkülözhetetlen eleme a pihenés. Az óvodás gyermekek alvásigénye nagyon különböző. Ha szükséges, lehetővé tesszük, hogy a korán óvodába érkező gyermekek lepihenhessenek Feladat: 19 A zavaró belső és külső ingerek megszüntetése. Az alvás előtti és alatti légcsere biztosítása. Az egyéni alvásszükséglet figyelembevétele. Ebéd után minden gyermek feküdjön le, de aki nem tud aludni fekve vagy a fekhelyet elhagyva nézegethet könyvet, képeket vagy csendben tevékenykedve, játszhat. Levegőzés: Az időjárástól függően minél több tevékenység szervezése a szabad levegőn. Fontos a levegő, napfény edző hatása minden korosztály számára Minden nap biztosítjuk a gyermekek számára a szabad levegőn történő mozgást Betegség megelőzés: A prevenciós feladatok alapja a személyi higiénia következetes megtartása, a környezethigiénia. A gyermekeket önmaguk és társaik testi épségének megóvására és védelmére neveljük (konfliktuskezelés, tolerancia). A balesetek megelőzése céljából a személyi és tárgyi feltételek ellenőrzésére, a

20 hibaforrások megszüntetésére gondot fordítunk. Baleset esetén az SZMSZ-ben szabályozottak szerint járunk el. Mozgás - edzettség: Az egészséges életmód kialakításának egyik elengedhetetlen feltétele a mozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez. Célunk, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. A mozgásra kötött és kötetlen formában is lehetőséget biztosítunk. A mozgásfejlesztő program az egész személyiség fejlesztésére irányul, s változatos tevékenységek sorozatában valósul meg. Lényeges a motoros képességek fejlesztése. A nagy és finommozgások, testséma és fizikai erőnlét fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordinációjának fejlesztése. Problémamegoldások erősítése mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatmegoldásokkal. Mozgással kapcsolatos és mozgáshoz kapcsolódó szókészlet fejlesztése. Ritmikus tevékenységekkel a ritmusérzék fejlesztése. Mozgást a mindennapos testneveléssel és hetente egyszer a nagy testnevelés foglalkozással, valamint a szabad levegőzéssel biztosítjuk. VII.3. Az egészségnevelési elveink Célok alapvető emberi szükségletek tiszteletben tartása, emberi jogok tiszteletben tartása, a biológiai és társadalmi sokféleség elfogadása; elfogadtatása, egészségtudatos szemlélet, testi, lelki, és szociális ( egészséges táplálkozás megszervezése) jólét biztosítása, a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülése érdekében, preventív szemlélet érvényesülése baleset megelőzés és elsősegélynyújtás A gyermekek váljanak képessé az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében a gyermekek tudjanak erőfeszítéseket tenni. Legyenek eszközeik a nehézségek legyőzésére, a kudarcok feldolgozására. Óvodapedagógus feladata Az óvodapedagógus elősegíti a gyermekek beállítódásainak, magatartásának, életvitelének egészség központú kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek nyomon követni saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotukat érintő hatásokat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Önállóan, felszólítás nélkül, igényének megfelelően végzi a testápolási teendőket. 20