1. A JOGSZOCIOLÓGIA HELYE ÉS FUNKCIÓI A JOGI GONDOLKODÁSBAN; A JOGSZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNYÁG, SZEMLÉLETI KERET, ALAPHIPOTÉZISEK
|
|
- Mariska Deák
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. A JOGSZOCIOLÓGIA HELYE ÉS FUNKCIÓI A JOGI GONDOLKODÁSBAN; A JOGSZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNYÁG, SZEMLÉLETI KERET, ALAPHIPOTÉZISEK 1. Tudományelméleti felvezetés. A jogszociológia viszonya a jogelméleti irányzatokhoz. A jogszociológia, mint tudományág önállósága feltételezi, hogy a jogszociológia önálló kutatási tárggyal és kutatási módszerrel rendelkezik (hiszen ezek egy önálló diszciplína nélkülözhetetlen kellékei). A jogszociológiát ebből a szempontból a dogmatikai jellegű jogtudományokkal, valamint a jogelmélettel-jogbölcselettel érdemes kontrasztba állítani. Az egyes jogágakkal (alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetőjog, pénzügyi jog, eljárásjogok, polgári jog, családi jog, társasági jog és így tovább) foglalkozó tudományágak főként dogmatikai szempontból közelítenek a hatályos joganyaghoz, tehát különböző (gyakorta mesterkélt) fogalmak segítségével kívánják a tételes jogot rendszerezni és magyarázni. A dogmatikai jellegű, tételes jogi tárgyak mellett a jogászképzés hagyományos és fontos részét képezi a jogbölcselet stúdiuma is, amely egyebek mellett a jog fejlődésében releváns szerepet játszó elméleti tanokkal, irányzatokkal foglalkozik, de olyan kérdéseket is érint, mint a jog és az igazságosság összefüggései, illetve a jog viszonya meghatározott társadalmi jelenségekkel és társadalmi alrendszerekkel (politika, gazdaság és így tovább). Mindezekre tekintettel úgy tűnhet, hogy a tételes jogi és az elméleti tudományból építkező rendszer átfogó képet nyújt a jog egészéről jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy a jogszociológia mivel és mennyiben tud hozzájárulni a jogról alkotott tudásunkhoz. A jogszociológia első megközelítésben nem más, mint a jog területére alkalmazott empirikus szociológia, amely az empirikus kutatás módszereivel, statisztikai adatok elemzésével és kérdőívekkel szolgáltat adatokat a többi tudománynak. Azonban a jogszociológia óhatatlanul több is ennél: feladata korántsem merül ki az empirikus adatok gyűjtésében, feldolgozásában, illetve rendszeretésében. A jogszociológiai ezen tapasztalati bázisról kiindulva ugyanis elméleteket is kidolgoz, tehát létezik egy elméleti igényekkel fellépő jogszociológia. A jogszociológia tudománya tehát a jogról való gondolkodás egyik elméleti irányzataként is felfogható, azaz olyan tanként, amely a többi, a joggal kapcsolatos elméleti irányzat vetélytársa. A jogra vonatkozó felfogások kapcsán ugyanis számos, a jog alapjait magyarázó elmélet áll rendelkezésünkre. Ezek közé tartozik többek között a jogpozitivizmus, a természetjog, a történeti jogi iskola, a realista irányzatok és újabban a jog gazdasági elemzése. (Az egyes jogelméleti irányzatokkal az alábbiakban csak vázlatosan, a szociológiai jogelméletektől való megkülönböztethetőség kedvéért foglalkozunk. A szociológiai jogelméletek ezen stúdium keretein belül, a többi jogelméleti irányzat a jogbölcseleti félév alkalmával kerülnek részletesebb ismertetésre.) A jogszociológia jogról alkotott elképzelésének megértésében tehát sokat segít, ha megpróbáljuk megmagyarázni, hogy a jogelméleti irányzatok koordináta-rendsze rében helyet foglaló irányzatok mit is vallanak a jogról. A jogpozitivizmus bár számos alirányzata ismert, és jogbölcselőnként is eltér, hogy ki mennyire azonosul az alábbi, meglehetősen általánosított szempontokkal a következő álláspontot képviseli. 1
2 A jog a szuverén parancsa; 1 Nincs szükségszerű kapcsolat jog és erkölcs között; 2 A törvények és a jogelvek elemzése valójában logikai feladat, amely a jog formális ismérveire (és nem annak tartalmára) vonatkozik; A bíráknak, amikor jogi kérdésben döntenek, jogi (tehát nem morális, vagy politikai) érvelésre kell szorítkozniuk. 3 A természetjogi irányzat ezzel szemben a hatályos (pozitív) jog felett álló, a természetből, Istenből vagy az észből leszűrhető általános jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűnek tételezhetőek az ember alkotta pozitív jognál. A legtöbb természetjogász szerint a magasabb (igazságossági) elvek értékmérőt jelentenek a pozitív jog számára A jogszociológia koncepciója a jogról A jogszociológia a fentiekből következően nyilvánvalóan nem tud azonosulni a legtöbb jogpozitivista azon hipotézisével, miszerint a jog alkalmazása során el lehet és el is kell vonatkoztatni az ún. metajurisztikus tényezőktől (például a társadalomtól és a politikától). A jogpozitivizmus irányzatával élesen szemben álltak a későbbiekben részletezendő ún. szociológiai jogelméletek, de maga a jogszociológia diszciplínája is. A jogszociológia jogról alkotott képe szorosan összefügg a jogszociológia központi kérdéseivel, nevezetesen azzal, hogy miként alakul a jog a társadalom keretei között, milyenek a társadalom és a jog kapcsolatai, a társadalom mennyiben határozza meg a jogot (és vice versa), az érvényes jog miként hat a társadalomra és így tovább. Ez a nézőpont magyarázza azt is, hogy a jogszociológia a jog olyan koncepciójával dolgozik, amely a jogi dogmatika által használt fogalmakkal sem egyezik meg. A jogszociológia jogszemléletének bemutatására MAX WEBER joggenezisről alkotott elmélete lehet a legalkalmasabb, mert tartalmazza azon elemeket, amelyekben a legtöbb jogszociológus kimondva vagy kimondatlanul konszenzusra jutott. A weberi megközelítés a jog fogalmát ugyanis a jogi norma létrejöttének fogalmából vezette le. WEBER szerint a jogi norma létrejöttének első szakaszában a meghatározott helyzetekben tanúsított társadalmi magatartások stabilizálódnak. A társadalmi magatartás, mint egy bizonyos szituációra történő reagálás szinte biztosan bekövetkezik, azaz kialakulnak a magatartási rutinok. Ez a rutinszerű magatartás a jogi szabályozottság előtti időkben szokásként jelent meg. A jogi normák megjelenésével azonban a differenciálódott társadalmak cselekvéseit már nem 1 AUSTIN, JOHN: Lectures on Jurisprudence or the Philosophy of Positive Law. Murray, London, 1861, 96, 220, 295. p. 2 Ahogy a XX. század második felének egyik legnagyobb hatású mérsékelt pozitivista jogbölcselője, HERBERT HART fogalmazott: nem szükséges, hogy a törvények újrafogalmazzék vagy kielégítsék az erkölcs bizonyos követelményeit. Ld. HART, HERBERT: Positivism and the Separation of Law and Moral, in HART, HERBERT: Essays in Jurisprudence and Philosophy. Oxford University Press, New York, 1983, 57. p. 3 A mit tegyen a bíró, ha rendkívül igazságtalan törvénnyel kerül szembe? kezdetű kérdésre a pozitivizmus válasza tehát megint csak HARTot hívva segítségül az alábbi: a bírónak nem szabad összekevernie a jogi és az erkölcsi szempontokat; tudnia kell, hogy amit a jog követel tőle, az szélsőséges helyzetekben akár az erkölccsel ellenkező is lehet, és az erkölcstelen jelleg sem semlegesítheti a bírónak a jog alkalmazására vonatkozó kötelezettségét. Ld. HART, HERBERT (1961): A jog fogalma. (Fordította: Takács Péter). Osiris Kiadó, Budapest, 1995, pp , illetve SZIGETI PÉTER TAKÁCS PÉTER: A jogállamiság jogelmélete. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004, pp Mindehhez áttekintően ld. KULCSÁR KÁLMÁN: Jogszociológia. Vince Kiadó, Budapest, 2005, pp
3 a megszentelt kódexek intézkedései 5 alakították, és az irracionális jogszolgáltatás, majd a joghoz nem kötött feudális jogalkalmazás stádiumait egyre inkább a kodifikált törvénykönyvek valósága váltotta fel. A jogi előírásoknak azonban számolniuk kellett a társadalom által követett szokásokkal is: minél inkább elterjedt és tömegesebb szokásról van ugyanis szó, annál nagyobb társadalmi ellenállással kell számolnia az azzal ellentétes jogi normának. Ennek persze az inverze is igaz: minél kevésbé beágyazott vagy csekély jelentőségű egy szokás, annál jobban javulnak az ellentétes értelmű jogi norma érvényesülésének esélyei. Szociológiai szempontból kiemelendő, hogy a törvényhozó sohasem tértől és időtől függetlenül, társadalmi igényektől és tradícióktól mentes körülmények között szabályoz. A jogi norma végső soron mindig a gyakorlatban érvényesülő szokásokon alapul. WEBER arra is rámutatott, hogy egy szokás, magatartási szabályszerűség érvényességétől és érvényesülésétől mindig meg kell különböztetni annak legitimitását, igazoltságát. A legitimitás és az igazoltság emeli át ugyanis a szokást a normatív szférába. Ezért a jog genezisében a második elem, hogy a létező szokáshoz, társadalmi rutinhoz az a pszichológiai elvárás kapcsolódik a társadalom tagjai részéről, hogy egy adott szituációban a kialakult rutinnak megfelelő magatartás tanúsítása elvárt. Az elvárhatóság képzete miatt a szokás, a rutin szabállyá alakul át, azaz normatív rangra tesz szert. Modern körülmények között ez azt jelenti, hogy a jog nem csak leírja a magatartást, de előírja, azaz el is várja azt: a jog jogokat és kötelezettségeket egyaránt előír a magatartásokkal kapcsolatban. Ez lehetővé teszi a társadalom tagjai számára a magatartások egybehangolását a társadalmi elvárásokkal, illetve minősíti ezen magatartásokat. A társadalmi elvárások a rutinokat szabályokká alakítják át, de a szabályoknak sok fajtája létezik, amely közül csak az egyik a jogi norma. 6 Ennek megfelelően tisztázni kell a jogi és nem jogi szabályok közötti különbséget. Eszerint a jogi norma kialakulásában a harmadik elem a kényszer megjelenése, konkrétabban egy bizonyos típusú kényszer alkalmazása a szabályokat megsértő egyénekkel szemben. WEBER szerint ugyanis a kényszer nem pusztán a jogi norma sajátossága, specifikuma. Az erkölcsi szabály, a társadalmi konvenció és az illem megsértése is kényszert vonhat maga után. A különbség abban áll, hogy mi szavatolja a kényszert. WEBER szerint a jog által előírt magatartások végrehajtását egy kényszerítő gépezet biztosítja (modern körülmények között ez a legitim erőszak monopóliumával rendelkező állam), míg az erkölcsi szabály, a társadalmi konvenció megsértésének szankcionálása nem egy erre elkülönített szervezet feladata. Az erkölcsi szabály esetében a szankció alkalmazása ugyanis szervezetlen és emiatt a szankcionálás tényleges bekövetkezése az esetek egy jó részében kevésbé biztos. Weber szerint tehát összességében akkor beszélhetünk jogról, ha egy szabályrendet, annak betartását, annak érvényességét egy szervezett kényszerítő gépezet szavatolja. A gépezet erőssége nyilvánvalóan befolyásolja a végrehajthatóságot és az eredményességet, de az eredményesség nem befolyásolja a szabály jogi minősítését. 5 SOMLÓ BÓDOG: Szociológia. Stampfel Károly kiadása, Pozsony-Budapest, 1901, 35. p. 6 ANGYAL PÁL szerint a társadalomban érvényesülő e törvények igen sokfélék; ilyenek a konvencionális szabályok (illem, divat, udvariasság, társadalmi szokás szabályai), a vallási, erkölcsi és végül a jogi szabályok. Ezek közül a vallási és erkölcsi normák abszolút értékűek, a konvencionális normák s a jogszabályok ellenben empirikusak. Amazok az emberi akarattól függetlenek, emezek emberi akaratból eredők. ANGYAL PÁL: A szociológia vázlata. Dunántúl Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs, 1922, 65. p. 3
4 3. A jogszociológia alaphipotézisei A jogszociológia kiindulópontjai a lényegüket tekintve hipotetikus feltevések, amelyek igazolásra szorulnak. Ezek a hipotézisek kijelölik a kérdésfeltevés korlátait, egyben egy meghatározott képet is sugallnak a vizsgálat tárgyáról, ezzel bontva ki a jogról alkotott kép eddigiekben szükségszerűen elnagyolt vonásait. a) A társadalom hat a jogra A weberi koncepció szerint a jogi norma eredete a társadalmi magatartásokban gyökerezik. Ebből szükségszerűen következik az, hogy a társadalom valamilyen módon mindig hat a jog alakulására. A jogszociológia ezen alapfeltevése azt fogja jelenteni tehát, hogy valamilyen kapcsolat áll fenn a társadalom és a jog között. A hipotézis fontos következménye, hogy a jogszociológia a jogot annak működése során vizsgálja. Ha valaki az élő jogot kívánja vizsgálni a könyvekben foglalt joggal szemben, 7 akkor feltételezi, hogy a jog a táradalom közegében alakul, azaz eltér a könyvjogtól. Ennek előfutára MONTESQUIEU volt, aki azt a célt tűzte maga elé, hogy a törvényeket a maguk működésében vizsgálja. Fontos ugyan a törvény ismerete, de még relevánsabb a működési mechanizmus, az érvényesülés vizsgálata, és az így nyert ismeret tekinthető igazán hasznos tudásnak. b) A jog nem pusztán szabályrendszer A jogszociológia számára a jog több az állam parancsainál, mert a jog részét képezik az ezen túli tényezők is. Eszerint a jog egy olyan társadalmi jelenség, amely alkalmazkodik a változó körülményekhez, és rendelkezik a folyamatos alkalmazkodáshoz szükséges eszközökkel. Ennek a változásnak természetszerűleg megvannak a maga belső törvényszerűségei, hiszen a változások sem véletlenszerűek. A hipotézisből következő (jog)szociológiai álláspont élesen szemben áll az olyan véleményekkel, amelyek szerint például érdektelen a jog története, mert nincs közvetlen kapcsolata a hatályban lévő joggal. A jogfejlődés ezért a jogszociológia szempontjából a külső körülmények változására adott válaszokból áll, amelyek a belső fejlődés eredményeképpen a joggyakorlat és az elmélet által létrehozott válaszok. A jogszociológusok számára a jog lényege annak társadalmi kapcsolataiban rejlik, azaz magukban a társadalmi magatartásokban. A társadalmi magatartások vizsgálata eredményezi azt a következtetést, hogy a jogszociológia nem elégedhet meg a bíróságok, hatóságok működésének vizsgálatával noha ez is fontos feladata. A jogszociológia érdeklődési területe a hivatalos hatóságok mellett a nem hatósági jogalkalmazásra is kiterjed. c) A jog alapvetően plurális jelenség A jog életének analízisével nyilvánvalóvá válik a jogi pluralizmus, mert láthatóvá válik, hogy a társadalomban egyidejűleg több jogrendszer is létezik egymás mellett (például az állami és az 7 Vesd össze például POUND, ROSCOE: Law in Books and Law in Action, in American Law Review, Vol. 44. (1910), pp ; LLEWELYN, KARL N.: A realistic Jurisprudence The Next Step, in Columbia Law Review, Vol. 30. (1930), pp
5 egyházi jog), és jogot a magánszervezetek is alkothatnak bár evidens, hogy joguk közhatalmi kényszer útján főszabály szerint nem kikényszeríthető. 8 A jogszociológia ezért a jogrendszer leírása során különbséget tesz a köz-és magánjogrendszer között. A közjogrendszer modern körülmények között az állami jogrendszert jelenti. A két jogrendszer közötti differenciálás alapja a joghatóság kiterjedése: amíg a magánjogrendszer csak a tagjaira vonatkozóan alkot szabályokat, addig az állami jogrendszer hatálya mindenkire kiterjed. A jog pluralitása emellett más jellemzőket is magába foglal, például azt, hogy a jog többrétegű, azaz más és más eredetű intézmények jellemzik. Ez arra vezethető vissza, hogy a jogrendszerek gyakran élnek a jogátvétellel, jogkölcsönzéssel különösen az iparosítás megindulásával. A német szabadalmi törvény (1887) készítésénél az angol és amerikai szabályok szolgáltak mintául; a társasági jogban a kodifikáció során szintén szerephez jutottak az angol és a francia törvények, míg a versenyjogi szabályozás területén a Code Civilből eredő francia joggyakorlat hatása volt kimutatható. A jogi pluralitás nyilvánul meg abban is, amikor a régi jog valamilyen formában az újonnan létrejött joggal szemben érvényesül. A francia forradalom nyomán eltörölték ugyan a feudális járadékokat, sok francia paraszt mégis továbbra is fizette azokat. Amikor ezek örökösei bíróság előtt próbálták meg visszakövetelni az így kifizetett összegeket, a bíróság a régi jogfelfogással azonosult és az ancien regime joga alapján eljáró személyeket részesítette előnyben. d) A jog tágabb formális forrásainál Ez az alapfeltevés kitágítja a jogról alkotott képet és a jogszociológia kutatási területét. A jogász számára a jog elsődleges funkciója a társadalmi konfliktusok rendezése. A jogászok többnyire csak akkor látják a jogot, amikor az konfliktusokat old meg, holott az esetek többségében a jogügyletek a jogrend igényei által megkívánt módon, konfliktus-mentesen mennek végbe. E cselekvések azonban mivel a jogászok szereplését kevésbé kívánják meg, sőt általában bevételük sem származik belőle az érdeklődési körtől távolabb esnek. A jogszociológia számára azonban a jog konfliktuskezelő funkciója csak egy a sok közül, ráadásul számos jogszociológus szerint ez a jog kevésbé releváns funkciója. A jog szabályozó szerepében ugyanis szerintük az az elsődleges, hogy a társadalmat megkíméli bizonyos funkcióktól, és a jog által szabályozott magatartások a jogi normáknak megfelelően alakulnak, a jog beavatkozásától mentesen. A jog alkalmazására és a jogra történő hivatkozásra ugyanis többnyire akkor kerül sor a társadalmi konfliktusok során, amikor a konfliktust az érdekeltek nem tudják, vagy nem akarják megegyezés útján feloldani. 8 Napjainkban érvényesülő jelenség a jog globalizálódása, amely éppen az állam alkotta jog hagyományos hierarchiáját rombolja le a globális, állam nélküli jog révén. A globalizáció TEUBNER szerint a politikai szuverenitási igényeket és a jog hagyományos normahierarchiáját is lerombolja. A globális méretekben szerveződő és univerzális érvényességi igényre törekvő világjog tipikus terepei a nemzetközi piacok, valamint a TNC-k (a transznacionális vállalatok) bázisai. A nemzetállami keretektől függetlenedett, globális piacokon kötött szerződések, illetve a transznacionális konszernek belső jogrendjében keletkező szabályok egyre inkább emancipálódnak a nemzeti jogoktól és főszabály szerint nem tartanak igényt sem a nemzeti, sem a nemzetközi jogi keretek között szervezett igazságszolgáltatásra. Lásd TEUBNER, GÜNTHER: Des Königs viele Leiber: Die Selbstkonstruktion der Hierarchie des Rechts, in Soziale Systeme, Jg. 2., Heft 2 (1996), pp
6 A jog a jogszociológia számára tehát több a szabályok összességénél és a jogi konfliktusoknál. A jogszociológia számára a jogot a törvényeken, jogszabályokon túl a jogszokások, a bírói gyakorlat és a jogilag releváns magatartások alkotják. e) A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál Miközben a szociológia jog iránti érdeklődése tágabb kereteket jelöl ki, mint amelyet a jog a gyakorló jogászok számára jelent, ez a tág keret azt az illúziót kelti, hogy minden társadalmi viszony lényegében jogviszony is, ami viszont nyilvánvaló képtelenség. Egyfelől azok a magatartások tartozhatnak a jogszociológia hatókörébe, amelyekben a jog a társadalmi szereplők által tanúsított magatartások létrejöttében szerephez jutó okok között fontos tényező. WEBER példája szerint a Sixtus-kápolna kifestése felfogható jogi jelenségként is, de összevetve a kulturális és esztétikai okokkal, a jog szerep nem túlzottan jelentős, tehát ez a magatartás a jogszociológia számára vélelmezhetően érdektelen. A másik szűkít szempont a kutató kérdésfeltevése. Eszerint a jogszociológia hatókörét a jogszociológusok jelölik ki, ugyanis minden a jogszociológiához tartozik, aminek kutatását a szakmához tartozók művelik. A Sixtus-kápolna kifestésére irányuló szerződés is a vizsgálat tárgya lehet, ha valamelyik kutató például a kulturális élet és a jog kölcsönhatásait szándékozik vizsgálni és eme területen bizonyos összefüggéseket vél felfedezni. 6
JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi
RészletesebbenTÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS
TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenAnalitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
RészletesebbenA Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenJogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)
Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenA hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:
RészletesebbenÜzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1
Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak allokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv / képzési idő Kredit Százalék
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenA közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai
A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenPhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán
PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenGYŐRFI TAMÁS: A KORTÁRS JOGPOZITIVIZMUS PERSPEKTÍVÁI
GYŐRFI TAMÁS: A KORTÁRS JOGPOZITIVIZMUS PERSPEKTÍVÁI Kutatási záróbeszámoló TARTALOM 1.A kutatás háttere...1 2.A Hart utáni mainstream angolszász jogelmélet recepciója...2 3.A kutatás főbb eredményei...2
RészletesebbenA PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére I. A képzést megalapozó ismeretkörök óraszámának, és összkredit értékének
RészletesebbenAdatlap törzstagok számára
Adatlap törzstagok számára 1. Neve: Prof. Dr. Takács Péter 2. Születési éve: 1955 3. Felsőoktatási intézmény, amelynek Nemzeti Közszolgálati Egyetem teljes munkaidős oktatója: 4. Beosztása: Egyetemi tanár
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenJOGRENDSZER, JOGÁGAK
JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége
RészletesebbenÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve
A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve Általános ismeretek / képzési idő Kredit Százalék Általános szociológia 15 2 Politikaelmélet 15 2 Filozófia és jogi etika 30 5 Közgazdaságtan 30 5 Szaknyelv
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenVinnai Edina* Formalizmus a bírói gyakorlatban A formalista bírói érvelés jogelméleti alapjai recenzió Ficsor Krisztina művéről
Vinnai Edina* Formalizmus a bírói gyakorlatban A formalista bírói érvelés jogelméleti alapjai recenzió Ficsor Krisztina művéről A könyv Ficsor Krisztina 2014-ben megvédett doktori értekezésének monográfiává
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
RészletesebbenA bűncselekmény tudati oldala I.
Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi
RészletesebbenA pedagógus mint személyiségfejleszto
A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az
RészletesebbenDr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa
A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,
Részletesebben4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK
4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
Részletesebben02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?
VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési
RészletesebbenTamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015
ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős
RészletesebbenA POLGÁRI JOG FORRÁSAI
A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenSZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA
SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenKözszolgálati jog az önállósodás útján
Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés
RészletesebbenEMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenSzakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros
RészletesebbenJogi alaptan. 1. Jogképződési módok. 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai
Jogi alaptan 1. Jogképződési módok 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai 3. A magyar jogforrási rendszer A jogforrási rendszer alapelvei 4. A jogalkalmazás fogalma,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenA JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI
FRIVALDSZKY JÁNOS A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI Javított és bővített kiadás SZENT ISTVÁN TÁRSULAT AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA BUDAPEST 2013 LEKTORÁLTA PROF. DR. KARÁCSONY ANDRÁS (ELTE
RészletesebbenKriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenJOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT
JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT KALENDÁRIUM 2013/2014. tanév I. félévére Levelező tagozatos jogász mesterképzés (I-II-III-IV. évfolyam részére) A félév beosztása: Szorgalmi időszak: 37 50. hét: szeptember
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)
Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenKÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET
III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé
RészletesebbenMAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka
MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenTantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
RészletesebbenHatárokon és határidőkön innen és túl - Az európai szabadalmi gépezet, ahogy egy magyar homokszem látja
Határokon és határidőkön innen és túl - Az európai szabadalmi gépezet, ahogy egy magyar homokszem látja és más válogatott jogelméleti fejtegetések Bokor Tamás Fellebbezési tanácstag Európai Szabadalmi
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenDr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei
Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások
RészletesebbenAlapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése
1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,
RészletesebbenBEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA
BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e
RészletesebbenA bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül
RészletesebbenRixer Ádám. A köz természete
Rixer Ádám A köz természete Rixer Ádám A köz természete Új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban Patrocinium Kiadó Budapest, 2013 Feleségemnek, Juditnak és gyermekeimnek, Enikőnek,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka
KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy
RészletesebbenTANTÁRGYLAP. 2.6. Kiértékelés típusa
TANTÁRGYLAP 1. A program adatai 1.1 A felsőoktatási intézmény neve Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi 1.3 Intézet / Tanszék Közigazgatási és Közszolgálati
RészletesebbenDöntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenA PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ
JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,
RészletesebbenÁltalános áttekintés a jogforrások rendszeréről
Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMíg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább
Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek
RészletesebbenÚt a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.
Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak
RészletesebbenJogbölcselet 1. (levelező)
Jogbölcselet 1. (levelező) A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenKutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
RészletesebbenKöltségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje
Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
RészletesebbenSZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. **
114 SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** A magyar jogbölcseleti gondolkodás tradícióinak összefoglaló elemezése
RészletesebbenA környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,
Részletesebben