A játékvezetőszakmai teljesítménye és szerepvállalása a mai labdarúgásban
|
|
- Kornélia Dobosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A játékvezetőszakmai teljesítménye és szerepvállalása a mai labdarúgásban Doktori tézisek Bartha Csaba Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudomány Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hamar Pál egyetemi docens, Ph.D. Hivatalos bírálók: Dr. Nádori László professzor emeritus, az MTA doktora Dr. Hegyi Péter tudományos főmunkatárs, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Csapó János egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Keresztesi Katalin egyetemi docens, kandidátus Dr. Gáldi Gábor főiskolai docens, Ph.D. Budapest
2 BEVEZETÉS Minden labdarúgó játékvezetőpályafutása azzal indul, hogy beiratkozik egy játékvezetői tanfolyamra, s várhatóan sikeresen elvégzi azt. A Játékvezetői Bizottságokkal, illetve az oktatás vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján az érintettek arra panaszkodtak, hogy a sikeresen vizsgát tett játékvezetők évről-évre azt kifogásolják, hogy a játékvezetői alapozó képzésük gyakorlati értelmére maguknak kellett rájönniük az elsőmérkőzések levezetése után. Ez egyfelől természetes is, másfelől korántsem az, ha a tanfolyamot végzők tanulmányaik gyakorlati értelmét főleg csak utólag látják meg. Úgy vélem, ennek főoka az, hogy a játékvezetőjelöltekben a képzés folyamán nem eléggé tudatosítják azoknak a szerepköri feladatoknak a lényegét, amelyekre felkészítik őket. A képzés során nem sikerül biztosítani a játékvezetői szakma végzésének társadalmi konkrétságát, ideértve a szóban forgó szakemberek társadalmi helyzetének sajátosságait is. Nem sikerül megfelelő hatékonysággal közvetíteniük, hogy sokszor túlságosan általánosságokban fogalmazzák meg azokat a normákat, amelyek teljesítése e hivatás teljesítésének feltétele. Továbbá a képzés során nem válnak eléggé nyilvánvalóvá azok a jellegzetes cselekvésmódok, amelyek e normák megvalósításának eszközei. A játékvezetői pálya szereplőtípusokat kíván. A képzésben nem csak a tananyagot, a játékszabályokat hanem a nyilvános szereplés képességeit, készségeit is meg kell tanulni. A játékvezetőhétről-hétre nyilvános szereplésre kényszerül a televízió kamerája, a rádió mikrofonja, a szurkolók közössége előtt. Valószínűleg ezt hiányolják a tanfolyamot végzett hallgatók, a kezdőjátékvezetők. Készítsen fel a képzés a kemény normák megvalósításának tipikus cselekvéseire, a valóságos körülmények sodrásában való helytállásra, hogy ne csak sodródjunk, de sodorjunk is. Így emeljük szereplésünkkel a játékvezetők társadalmi rangját azokra a magaslatokra, melyekről egyre jobban belátható a hivatás teljesítésének tere. CÉLKITŰZÉS Sportjátékokkal foglalkozó szakemberek körében evidenciának számít, hogy egy sportág fejlődésében releváns szerepet játszik a játékvezetés minősége. Igaz ez a megállapítás a labdarúgásra is, hiszen a korszerű labdarúgás korszerű játékvezetést igényel. Könnyen belátható állításom valódisága, amennyiben végiggondoljuk, hogy a játékosok és edzők 2
3 részéről hiába való próbálkozás lenne bármineműkorszerűsítés, ha a játékvezetés színvonala nem követné a játék fejlődését. Korszerűjátékvezetés azonban csak minden tekintetben felkészült játékvezetőkkel lehetséges! A kutatásom leíró jellegű, kérdésfeltevése röviden a következőképpen összegezhető: mi szükséges ahhoz, hogy valaki felkészült, minden igényt kielégítőjátékvezetőnek mondhassa magát? Elsődleges célom ennek az átfogó kérdéskörnek a megválaszolása. Célul tűztem magam elé, hogy tudományos vizsgálatokkal igazolt, gyakorlati jelentőségű szakanyagot adjak a labdarúgó játékvezetőknek. Célom továbbá, hogy mind a legmagasabb osztályban tevékenykedőknek, mind a legalacsonyabb játékvezetői kategóriában működő fiatal, feltörekvőjátékvezetőknek segítséget nyújtsak a fejlődéshez. Kutatásom során, a fizikai és elméleti felkészültségen túl, a játékvezetők pszichikai állapotát is megvizsgálom. Emellett felmérem a játékvezetők között meglévőszociális különbségeket. Kiemelten fontos kérdésként kezelem a céltudatos játékvezetői szerepvállalás feltárását és a pedagógiai módszerek használatának felmérését. Kutatásom komplexitását a játékvezetők szorongásvizsgálata, valamint a konfliktuskezelőképességek vizsgálata teszi teljessé. Hipotézisek 1. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetők, illetve asszisztensek jobb kondicionális képességekkel állóképességgel, gyorsasággal rendelkeznek, mint a megyei keretbe tartozó játékvezetők. 2. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetőknek, illetve asszisztenseknek magasabb a játékszabály-ismereti felkészültsége, mint a megyei keretbe tartozóknak. 3. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó bírók, illetve asszisztensek a játékvezetői tevékenységhez kedvezőbb pszichikai figyelemkoncentráció, konfliktuskezelési, alkati szorongás mutatókkal rendelkeznek, mint a megyei keretbe tartozó játékvezetők. 4. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetőknek, illetve asszisztenseknek a mérkőzésvezetői cselekvésükhöz megfelelőbb a motivációjuk, mint a megyei keretbe tartozóknak. 3
4 5. Feltételezem, hogy a magasabb minősítésű játékvezetők szélesebb skálájú, és hatékonyabb pedagógiai metodikával dolgoznak, mint az alacsonyabb szinten tevékenykedők. ANYAG ÉS MÓDSZEREK Vizsgált személyek Vizsgálatomban 17 európai ország nemzetközi minősítésű játékvezetője, valamint a Magyarországon működőteljes játékvezetői populáció szerepelt (n=2500). A vizsgálatok sokszínűsége és eltérőmódszertana miatt, az egyes felmérésekben más-más mintavételi eljárást alkalmaztam. Az európai labdarúgó szövetségek köztük a magyar is különbözőszintűjátékvezetői kereteket állítanak fel. A legmagasabb szint a nemzetközi FIFA, a legalacsonyabb pedig a megyei III. osztályú minősítés. Külön keretben dolgoznak a játékvezetők és külön keretben a játékvezetőasszisztensek, de az átjárhatóság meghatározott esetekben lehetséges. Vizsgálati módszerek A labdarúgó játékvezetők alapadataihoz kapott szociológiai vizsgálatot survey módszerrel végeztem. A kérdőív kilenc tételből állt, melyben voltak zárt, illetve nyílt kérdések is. A vizsgálatot 2004 nyarán, a játékvezetők szakmai edzőtáboraiban készítettem. A kérdőív magyar, illetve angol változata is megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak. A kondicionális képességek, illetve a játékvezetők fittségi szintjének vizsgálatához a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tesztjét stop tests használtam, amely egy 12 perces állóképességet mérőfutásból Cooper teszt, valamint kettő200 méteres és kettő50 méteres gyorsaságot mérősprintfutásból áll. A játékvezetőasszisztensek a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség előírásának megfelelően a 200 méteres próbát nem teljesítették. Az eredményeket elektromos időmérővel mértem (Infragate Radiotelemetric Time Measuring system, Type: GUR-1). A vizsgálati személyek minden esetben állórajtból indultak. A vizsgálatok időpontjai június, február-március, július, és február-március voltak. A vizsgálat megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak, mivel a statisztikai számítás a csoportokon belüli korreláció kiszámításakor (ICC R) -1 és +1 közötti értéket mutatott. 4
5 A játékvezetők játékszabály-ismeretét elméleti felkészültségét mérő felmérésemhez survey módszert használtam. A kérdőív összeállításakor mérkőzéseken előfordulható szituációkat írtam le, és erre vártam a helyes megoldásokat. A kérdőív 25 kérdésből állt, melyre hibátlan válasz esetén egyenként 4 pontot lehetett kapni, így 100 pont volt a maximális pontszám. A vizsgálatot a magyarokkal nyarán, a külföldiekkel nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáboraiban készítettem. A nemzetközi minősítésűjátékvezetőkkel angol nyelven töltettem ki a kérdőívet. A kérdőív magyar, illetve angol változata is megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak. A figyelmet, koncentrációt vizsgáló módszerek közül Toulouse és Pieron sorompó-tesztje a legáltalánosabb, illetve az egyik leginkább elterjedt módszer. A feladat során négy jelvariációt kellett figyelembe venni és a jelsorozatból áthúzni. A tesztet mindenkivel, minden esetben négy percig, nyugodt körülmények között végeztettem, a játékvezetők és évi szakmai edzőtáboraiban. Az instrukciókban a gyorsaság és a pontosság egyenlősúllyal szerepeltek. A konfliktuskezelési módszerek mérésére kvantitatív kérdőíves survey módszert használtam. A kérdőív a Management Decision Making, In: Tutor Guide University of Humberside, illetve ennek magyar változata volt. A vizsgálatot és nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A kérdőív ötfokozatú skálán 20 tétellel méri a következő konfliktuskezelési módokat: versengő, alkalmazkodó, elhárító, kompromisszumkereső, együttműködő. A kérdőív minden tekintetben megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak, Cronbach alpha értékei minden esetben 0.79 feletti étékeket mutattak. Az alkati szorongás mérésére Spielberger által standardizált kérdőívet, illetve ennek Sipos által szabványosított magyar változatát használtam. Jelen vizsgálatomban csak az alkati szorongást mértem, mivel a vizsgálatban részt vevők szorongásra való hajlamára voltam kíváncsi, vagyis arra, hogy a szorongás, mint személyiségvonás mennyire jellemzőrájuk. A vizsgálatot és nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A skála Cronbach alpha értékei minden esetben 0.81 feletti értékeket mutattak. A motivációs anamnézis vizsgálathoz Nagykáldi 1975-ös Sportolók motivációs anamnézis kérdőívét használtam, amely minden tekintetben megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak. Az anamnesztikus kérdőív kronologikus sorrendben feltárja a múlt, a jelen és a várható 5
6 jövőbeni indítékokat egy-egy sportágra vonatkozóan, és mint a nevéből is kitűnik a motiváció részletes leírását célozza. A vizsgálatot és nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatát terepkutatással, a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös labdarúgó idényben készítettük. A vizsgálatok során labdarúgó mérkőzéseket tekintettünk meg, s ott a játékvezetők kommunikációját regisztráltuk. A játékvezetők verbális kommunikációján belül a kijelentést, a kérdést és a felszólítást, a nem verbális kommunikációnál a mimikát, a tekintetet, a hangerőt, a kézmozgást és az érintést kísértük figyelemmel. A terepkutatás módszerrel készített megfigyelésünk során nem csak a verbális, illetve nem verbális kommunikáció gyakoriságát vizsgáltuk, hanem annak hatékonyságát is. Egy előre meghatározott intenzitás-skálán 1-től 5-ig osztályoztuk a kommunikáció eredményességét. A megfigyeléseket négyen, közvetlenül a pálya széléről végeztük, s ahhoz, hogy a megfigyelt eredményeinket még hitelesebben tudjuk értékelni a televízió által közvetített mérkőzéseket videoszalagra is felvettük. A feljegyzéseket egy előre elkészített adatlapon rögzítettük. Statisztikai analízis A szociológiai vizsgálatban alapstatisztikai analízist végeztem, mivel a kutatás eredményeit a játékvezetők alapadataihoz használtam fel, s nem volt célom a csoportok közötti különbségek kimutatása. A kondicionális képességek és a figyelemvizsgálat eredményeit átlag és szórás alapján adtam meg. A játékvezetői csoportok átlag értékeit paraméteres, egyszempontos varianciaanalízissel (one-way ANOVA) hasonlítottam össze. Az F-próba szignifikáns értéke után, a csoportok közötti különbségek kiszámításához post hoc tesztjét (Tukey HSD) használtam. A szignifikancia szint p<0.05. A játékszabály-ismeret, a konfliktuskezelés és a szorongás vizsgálatainak eredményeit nemparaméteres, egyszempontos varianciaanalízissel hasonlítottam össze. A csoportok közötti különbségek kiszámításához post hoc tesztjét (Kruskall Wallis ANOVA) használtam. A motivációs anamnézis és a verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatainak eredményeit Chi-négyzet próbával hasonlítottam össze, mivel arra voltam kíváncsi, hogy a kérdésekre kapott válaszok, illetve a mérkőzéseken használt kommunikációs eszközök eloszlása azonosnak tekinthető-e a csoportok között. A szignifikancia szint p<0.05. Az adatok 6
7 feldolgozásához minden esetben a Statistica for Windows 6.0, Stat-Soft Inc softwert használtam. EREDMÉNYEK A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek vizsgálati eredményei A 12 perces futásban a legnagyobb távolságot (3046±127 méter) a FIFA játékvezetők tették meg, akiket az utánpótlás keret tagjai követtek (2956±74 méter). Az országos csoport eredménye (2939±136 méter) ugyan elmaradt a magasabb minősítésűekétől, viszont az NB III-as csoport eredményét jelentősen felülmúlta (2833± 141 méter). A játékvezetői csoportok közül a leggyengébb teljesítményt a megyei III. osztály érte el (2522±270 méter). A 200 méteres és az 50 méteres gyorsaságot mérőpróba eredményei a FIFA és az országos keret között nem mutattak szignifikáns eltérést. Szignifikáns különbséget találtam viszont a magasabban kvalifikált játékvezetői csoportok javára a megyei I., II., III., osztállyal szemben (p<0.001). Mindkét esetben a FIFA az országos és az utánpótlás csoport érte el a legjobb időeredményt (200-m futás: 28.79±0.98 mp., 29.66±1.20 mp., 28.95±0.86 mp., 50-m futás: 6.82±0.18 mp., 6.84±0.29 mp. 6.91±0.15 mp.), míg a megyei III. osztály a leggyengébbet (200-m futás: 32.80±2.92 mp., 50-m futás: 7.64±0.46 mp.). A női játékvezetőknél, a 12 perces futásban a FIFA csoport teljesítette a legnagyobb távolságot (2534±158 méter). Az országos és a megyei keret játékvezetői szignifikánsan (p<0.05) alacsonyabb eredményt értek el (2336±15 méter, 2273±264 méter). A női játékvezetőknél a 200 méteres és az 50 méteres próbában is a FIFA csoport eredménye volt a legjobb (200-m futás: 33.85±0.88 mp., 50-m futás: 7.54±0.26 mp.). A hosszabbik távú sprintfutásban mind az országos, mind a megyei női keret szignifikánsan (p<0.05) gyengébben teljesített (200-m futás: 35.38±1.88 mp., 35.55±2.25 mp.). A rövidebbik távú gyorsaságot mérőfutásban is mindkét alacsonyabb minősítésűjátékvezetői csoport rosszabb eredményt ért el, viszont csak a megyei minősítésűek teljesítménye mutatott a másik két csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.01) alacsonyabb eredményt (50-m futás: 7.81±0.24 mp., 8.18±0.60 mp.). A férfi játékvezetőasszisztenseknél a 12 perces futásban a FIFA, az országos és az utánpótlás játékvezetői csoportok eredményei (2950±107 méter, 2900±96 méter, 2894±76 méter) között nem volt szignifikáns eltérés, viszont a megyei asszisztensek teljesítménye (2628±326 méter), 7
8 mindhárom magasabban kvalifikált csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb értéket mutatott. Az 50 méteres gyorsaságot mérő próbában ugyancsak a magasabban kvalifikált FIFA és országos keretbe tartozó játékvezetőasszisztensek voltak a leggyorsabbak (6.78±0.21 mp., 6.61±0.35 mp.), de az utánpótlás asszisztensi csoport eredménye (6.84±0.09 mp.) sem mutatott szignifikáns különbséget velük szemben. A megyei asszisztensi csoport ebben a kondicionális képességet mérőgyorsasági próbában is szignifikánsan (p<0.05) alulteljesített (7.30±0.97 mp.) a magasabb minősítési osztályúakkal szemben. A labdarúgó játékvezetők játékszabály-ismeretének vizsgálati eredményei A férfi játékvezetők játékszabály-ismereti felkészültségét mérő vizsgálatban a legjobb teljesítményt a FIFA csoport érte el (98 pont). Ez az eredmény, az országos keret (95 pont) kivételével, a többi játékvezetői csoporttal szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. A leggyengébb játékszabály-ismereti felkészültséggel a megyei I., II., III. osztályok rendelkeztek (71 pont, 66 pont, 63 pont), amely statisztikailag is kimutatható szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott minden férfi játékvezetői csoporttal szemben. A férfi utánpótlás játékvezetők eredménye (88 pont) a magasabb minősítésűországos kerettel nem mutatott szignifikáns differenciát, viszont a hasonló kvalitású NB III-as csoporttal (75 pont) szemben igen (p<0.001). A női játékvezetőknél mind a FIFA, mind az országos keret kimagaslónak mondható (91 pont) eredményt ért el. A megyei keretbe tartozó női játékvezetők elméleti felkészültsége (63 pont) szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb, mint a két magasabb minősítési osztályú csoporté. A férfi játékvezetőasszisztenseknél a legjobb teljesítményt a FIFA minősítésűcsoport érte el (96 pont), de az országos csoport eredménye is kiválónak tekinthető(95 pont). Mind az utánpótlás (85 pont), mind a megyei asszisztensi keret (68 pont) eredménye szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb volt, mint a magasabb minősítési csoportoké. A labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálatának eredményei A férfi játékvezetőknél a legjobb eredményt a FIFA minősítésűek érték el (302.1±3.32). Őket követik az országos keret tagjai (280.8±3.52). Az utánpótlás csoport eredménye (264.9±3.80) ugyan jobb, mint a minősítési osztályának megfelelőnb III-as csoporté (239.7±4. 37), de a magasabb kvalitású kollégáikétól elmarad. A megyei játékvezetői csoportok eredményei 8
9 (megye I ±3.35), (megye II ±9.87), (megye III ±10.14) jelentősen elmaradnak mind a magasabban rangsorolt kollégáikétól, mind pedig a korábban elvégzett, szakirodalomból megismert vizsgálatok adataitól. Minden csoport között szignifikáns (p<0.001) eltérést találtam a magasabb minősítésűek javára. A női játékvezetőknél a legjobb figyelmi teljesítményt ugyancsak a FIFA csoport érte el (259.8±5.82). Az országos kategóriába tartozó játékvezetői csoport eredménye ettől gyengébb (229.8±4.98), a megyei kvalitású játékvezetőnők teljesítménye pedig, mindkét csoporttól nagymértékben elmarad (198.0±7.32). Minden csoport között szignifikáns (p<0.001) különbséget tapasztaltam a magasabb minősítésűek javára. A játékvezetőasszisztenseknél a FIFA csoport érte el a legjobb figyelem teljesítményt (308.2±3.00). Az országos keret asszisztenseinek teljesítménye (294.9±6.11) elmaradt a nemzetközi élvonaltól. Az utánpótlás játékvezetőasszisztensek eredménye (266.2±6.68) e kognitív képességben elmarad a magasabb minősítésűosztályokban tevékenykedőktől. A megyei csoport eredménye (209.3±5.63) nagymértékben elmarad a többi csoport teljesítményétől. Minden játékvezetőasszisztensi csoport között szignifikáns (p<0.001) differenciát találtam a magasabb minősítésűek javára. A labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelési képességének vizsgálati eredményei A nemparaméteres statisztikai számításból kiderült, hogy a férfi játékvezetők közül a FIFA minősítésűek a legkevésbé versengők. Eredményük minden csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott. A leginkább versengőtípusúak a megyei III. osztályúak. A magasabb kvalitású játékvezetői csoporttokkal szembeni eredményeik szignifikáns (p<0.001) különbséget mutattak. Az alkalmazkodó stratégia a versengőellentéte, így nem csoda, hogy inkább ez jellemzi a magasabb szinten működőjátékvezetőket. Legjobban a FIFA minősítésűek alkalmazkodnak a konfliktusos helyzetekben, legkevésbé pedig a megyei osztályokban tevékenykedők. A megyei csoportok eredményei a FIFA, az országos és az utánpótlás csoporttal szemben is szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. Az elhárító konfliktuskezelési stratégia legkevésbé a FIFA minősítésű játékvezetőkre jellemző, s eredményeik e konfliktuskezelési stratégiában is szignifikáns (p<0.001) 9
10 különbséget mutatnak az alacsonyabban kvalifikált kollégáikkal szemben. A leginkább elhárító konfliktuskezelés a megyei játékvezetőkre jellemző. Eredményeik nem csak a nemzetközi és az országos csoporttal szemben mutattak szignifikáns (p<0.05) eltérést, de az utánpótlás csoporttal is. A kompromisszumkeresőkonfliktuskezelési stratégia sokkal inkább jellemzőa nemzetközi, illetve a magyar élvonalbeli játékvezetőkre. A FIFA játékvezetők e konfliktuskezelési stratégiája minden csoporttal, még az országos kerettel szemben is szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott. A megyei játékvezetőcsoportok a legkevésbé kompromisszumkeresők, s eredményeik minden magasabb kvalitású csoporttal szemben szignifikáns (p<0.01) differenciát mutattak. A férfi játékvezetők együttműködőkonfliktuskezelési stratégiája a FIFA minősítésűekre jellemzőleginkább. Eredményük az összes férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatott. A megyei kvalitású vizsgálati személyek eredményeiből kiderült, hogy a konfliktusok kezelésében nem szívesen működnek együtt a konfrontációban állóval. A női játékvezetők konfliktuskezelési eredményeiben csak a versengőstratégiában találtam szignifikáns különbséget. A legkevésbé versengőtípusúaknak az országos keretet találtam, akik a leginkább versengő megyei kerettel szemben mutattak szignifikáns (p<0.01) különbséget. A férfi játékvezetőasszisztensek közül a legkevésbé a FIFA csoport, a leginkább pedig a megyei csoport versengő. Mindkét keret eredménye természetesen a megfelelőelőjellel szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatott a többi csoporttal szemben. Az alkalmazkodó és a kompromisszumkereső konfliktuskezelési mód eredményeinek statisztikai elemzéséből kiderült, hogy e stratégiák inkább a nemzetközi és a hazai élvonalbeli játékvezetőasszisztensekre jellemzőek. Az eredményeik szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak mind az utánpótlás, mind pedig a megyei csoportokkal szemben. Az asszisztensek vizsgálati csoportjai közül az elhárító konfliktuskezelési stratégia legkevésbé a FIFA csoportra jellemző. A konfliktusok elhárítása leginkább a megyei 10
11 asszisztenseket jellemzi. Minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést sikerült kimutatni. Az együttműködőkonfliktuskezelési mód leginkább a FIFA, legkevésbé pedig a megyei játékvezetőasszisztenseket jellemzi. Mind a négy vizsgálati csoport eredménye között szignifikáns (p<0.05) különbséget tapasztaltam. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongásvizsgálatának eredményei A férfi labdarúgó játékvezetők közül a legalacsonyabb alkati szorongás mutatóval a FIFA csoport rendelkezik (26.9±1.5). A legmagasabb alkati szorongása a megyei III. osztálynak van (42.0±7.2). A megyei csoportok alkati szorongásának eredménye szignifikáns (p<0.01) eltérést mutatott a magasabban rangsorolt csoportokkal szemben. Az utánpótlás csoport alkati szorongása (36.0±3.4) nagyobb, mint az országos csoporté (33.4±6.8), viszont kisebb, mint a minősítési osztályának megfelelőnb III-as osztályé (37.3±5.5). A három csoport közül csak az országos és az NB III-as keret mutatott szignifikáns (p<0.001) különbséget. A női játékvetőcsoportoknál a legkisebb alkati szorongásértékeket a FIFA minősítésűek (34.5±0.9) produkálták. Az országos keret szorongásmutatója (36.5±4.6) az előbb említett csoportétól nagyobb. A megyei csoport alkati szorongása (40.5±5.8) mindkét magasabb minősítésűosztályhoz képest szignifikánsan (p<0.001) nagyobb. A férfi játékvezető asszisztenseknél a legalacsonyabb alkati szorongással a FIFA minősítésűek (26.3±2.2), a legmagasabbal pedig a megyei kvalitásúak (40.0±5.1) rendelkeznek. Mindkét csoport pozitív, illetve negatív előjellel szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott a másik két asszisztensi csoporttal szemben. Az országos (34.2±7.2) és az utánpótlás asszisztenseknek (35.7±3.1) csaknem megegyezik az alkati szorongása. A labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézis vizsgálatának eredményei A játékvezetői tevékenység vállalásának egyik indítórugója a saját elhatározás, a másik az, ha az illetővalaki biztatására határozza el magát. Statisztikailag kimutatható különbéget (p<0.05) találtam a férfi utánpótlás és a nemzetközi, valamint a magyar elit játékvezetők között. A FIFA és a megyei csoportok között ugyancsak szignifikáns (p<0.01) volt az eltérés, de a megyei III. osztálynál fordított előjelűdifferenciával. A női csoportoknál az országos keret játékvezetői szerepkörének indítórugója mindkét női csoporttal szemben szignifikáns 11
12 (p<0.05) eltérést mutatott. A férfi játékvezető asszisztenseknél szignifikáns (p<0.05) különbséget találtam a FIFA csoport, illetve az országos és a megyei minősítésűek között. A férfi játékvezetőcsoportoknál a hivatásos mérkőzésvezetés megkezdésének életkor szerinti megoszlása rendkívül heterogén képet mutatott. A kérdésre kapott válaszok eredménye minden csoport között szignifikáns (p<0.05) különbséget produkált. Az életkor alapján összehasonlított, hivatásos mérkőzésvezetés megkezdésének időpontjai a női játékvezetőknél is minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést eredményezett. A férfi játékvezető asszisztenseknél a FIFA ás az utánpótlás csoport között nem volt statisztikailag kimutatható különbség. A többi csoport eredményeinek összehasonlítása során szignifikáns (p<0.05) differenciát tapasztaltam. A férfi labdarúgó játékvezetők esetében az első, nem hivatalos mérkőzések levezetésének életkor szerinti meghatározása szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott a csoportok között. A minősítési osztályokban előrébb tartó játékvezetők szignifikánsan (p<0.01) korábban megkezdték a mérkőzésvezetői szerepkör betöltését, mint a megyei osztályokban tevékenykedők. A női játékvezető csoportoknál az első nem hivatalos mérkőzések vezetésének életkor szerinti időpontja is alacsony. Minden női csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérés fordult elő. Az életkor szerinti, elsőnem hivatalos mérkőzés vezetésénél, a férfi játékvezetőasszisztensek minősítési osztályai között, minden esetben statisztikailag kimutatható (p<0.05) volt a különbség. A férfi játékvezetői csoportok mindegyike szignifikánsan magas százalékban számolt be kiemelkedően szép élményekről a labdarúgó mérkőzések vezetése során. A magasabb minősítési osztályokban dolgozó csoportok játékvezetőinek szignifikánsan (p<0.05) nagyobb százalékban voltak pozitív élményei, mint a megyei csoportokban tevékenykedő kollégáiknak. A pozitív élmények a női játékvezetőket sem kerülik el a mérkőzések vezetése során, s a férfi csoportokhoz hasonlóan náluk is szignifikánsan magas százalékban fordulnak elő. A férfi játékvezetőasszisztenseket is domináns mértékben érték kiemelkedően szép élmények a labdarúgó mérkőzéseken. A FIFA és az országos csoport pozitív élményeinek előfordulási aránya szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott az utánpótlás és a megyei keretek válaszadásaival szemben. 12
13 A férfi labdarúgó játékvezetők pályafutásában magas a kellemetlen, rossz élmények aránya is. A FIFA és az utánpótlás minősítésűmérkőzésvezetők körében rendkívül magas a negatív emlékek előfordulási aránya a mérkőzésekkel kapcsolatban, amely eredmény minden férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott. Rendkívül érdekes, hogy a női játékvezetőknél kellemetlen, rossz élményeket a legnagyobb arányban a FIFA minősítésű csoportnál találtam, amely mind az országos, mind a megyei keret eredményével szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. A férfi játékvezető asszisztenseknél is, a magasabb minősítési osztályokban tevékenykedők, nagyobb százalékban számoltak be negatív élményekről, mint az alacsonyabb besorolású társaik. A férfi mérkőzésvezetői csoportok az utánpótlás csoportot kivéve játékvezetői munkájában jelenleg a legnagyobb motivációs erőt, a labdarúgás sportág iránti szeretet jelenti. Ez a motivációs bázis szignifikánsan magasabb százaléknyi arányban fordul elő, mint a többi alternatíva. Az utánpótlás csoportnak is bizonyára jelentős a labdarúgás iránti szimpátiája, viszont a vizsgálat kérdéseként dominánsan a magasabb osztályba való felkerülést jelölték meg. A női játékvezetők jelenlegi motivációs bázisainak vizsgálata mindhárom minősítési osztály között szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A férfi játékvezető asszisztensi csoportok motivációs bázisainak vizsgálatában a FIFA és az utánpótlás csoport eredményei szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak az országos és a megyei keretekkel szemben. A férfi labdarúgó játékvezetők döntőtöbbsége jobban kedveli az összetettebb, feszültségekkel telibb mérkőzéseket. Amíg viszont a nemzetközi keretbe és a magyar elit csoportba tartozók 94%-a, illetve 96%-a részesíti előnyben a nehéz, sok nézőelőtt zajló tétmérkőzéseket, addig a megyei csoportoknak csupán körülbelül a 80%-a. Ezen arányszámok különbségei statisztikailag kimutatható eltérést (p<0.01) eredményeztek. A női labdarúgó játékvezetőknél, a FIFA és az országos minősítésűcsoport tagjai magas hajlandóságot mutatnak a sok néző előtt zajló tétmérkőzések irányítására. A férfi játékvezető asszisztenseknél szignifikáns (p<0.01) differencia alakult ki a nehéz, sok nézőt vonzó mérkőzések iránt mutatott affinitásban, a magasabb minősítésűosztályok és a megyei keret között. A férfi játékvezetőknél és asszisztenseknél minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést sikerült kimutatni a további jövőre vonatkozó sportpályafutásukkal kapcsolatban. 13
14 A női labdarúgó játékvezetők pályafutásának, jövőre vonatkozó motivációs bázisai, ugyancsak minden minősítési osztály között szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak. A férfi labdarúgó játékvezetők és asszisztensek közül a legnagyobb anyagi kedvezményeket a FIFA minősítésűek remélik sportpályafutásuktól. A nemzetközi mérkőzések vezetésére jogosult csoport e motivációs bázisa a többi férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A női labdarúgó mérkőzésvezetőknél a megyei osztálynak ugyanezen jellegűmotivációja szignifikánsan (p<0.01) nagyobb, mint a két magasabb minősítésűcsoport tagjaié. A labdarúgó játékvezetők verbális, illetve nem verbális kommunikációjának vizsgálati eredményei A kijelentést, mint verbális közlési formát a legtöbbször és legnagyobb hatékonysággal a FIFA minősítésűek alkalmazták. Eredményük valamennyi vizsgálati csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A legkevesebbszer, és viszonylag gyenge hatásfokkal a megyei osztályúak használták ezt a közlési módot, s erősségük ugyancsak valamennyi csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.01) gyengébb volt. A kérdést megközelítőleg ugyanannyiszor használták a mérkőzések folyamán a FIFA játékvezetők, mint az országos keret tagjai. Igaz ez a megállapítás az utánpótlás, és a megyei csoportok viszonylatában is. A csoportok között mégis minden esetben szignifikáns (p<0.05) különbség adódott a közlési mód hatékonyságában. A verbális közlési módok közül előzetes megítélésem szerint is a felszólítás a legfontosabb. Feltételezésemet a vizsgálatom eredményei is bebizonyították, ugyanis a mérkőzések folyamán ez fordult előa leggyakrabban. A FIFA minősítésűjátékvezetők szignifikánsan többször és eredményesebben éltek a verbalitás ezen módjával. Teljesítményük az összes többi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A megyei osztály teljesítménye szignifikánsan (p<0.01) alacsonyabb a többi játékvezetői csoportétól. A mimikát, a magasabb minősítésű játékvezetők szignifikánsan (p<0.05) többször, és hatékonyabban használják, mint az alacsonyabb játékvezetői keretben tevékenykedők. 14
15 A tekintet, mint nem verbális kommunikációs csatorna vizsgálatánál csak az intenzitást, illetve hatékonyságot tudtuk hitelesen mérni. A FIFA és a magyar élvonalba tartozó mérkőzésvezetők ezen nem verbális kommunikációja szignifikánsan (p<0.05) eredményesebbnek bizonyult, mint az alacsonyabb minősítési osztályúaké. A hangerő, illetve hangszín szoros kapcsolatban áll a verbális kommunikáció mindhárom közlési módjával. A FIFA és az országos csoport tagjainak hangerő, hangszín eredménye szignifikánsan (p<0.01) eredményesebbnek bizonyult, mint a két alacsonyabb minősítésű osztályba soroltak teljesítménye. Az utánpótlás és a megyei keret között szignifikáns (p<0.05) eltérést találtam az előbb említettek javára. A kéz mozgása a verbális kommunikáció árnyalására szolgál. A legtöbbször és a legnagyobb hatékonysággal a FIFA játékvezetők használták e nem verbális kommunikációt. Eredményük az alacsonyabb minősítésű játékvezetői csoportokkal szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. Az országos, az utánpótlás, és a megyei keret között a kézmozgás gyakoriságát tekintve nem volt jelentős a differencia, viszont az eredményességet figyelembe véve minden csoport között szignifikáns (p<0.05) volt az eltérés a magasabb minősítésűek javára. Az érintés gyakoriságát figyelembe véve a FIFA, az országos, és az utánpótlás csoport között nem volt statisztikailag jelentős különbség, a megyei csoport viszont szignifikáns (p<0.01) eltérést mutatott velük szemben. A hatékonyságát tekintve a FIFA és az országos keret szignifikánsan (p<0.05) jobban teljesített, mint az alacsonyabb osztályokban tevékenykedő kollégáik. Az előzetesen felállított öt hipotézisem mindegyike beigazolódott. KÖVETKEZTETÉSEK A játékvezetők körében végzett vizsgálatom vezérlőelve a sokrétűség volt. Éppen ezért jártam körbe a kérdéskör kondicionális, játékszabály-ismereti, figyelem, illetve koncentráció képességbeli, konfliktuskezelési, pszichikus (alkati szorongás, motiváció) és kommunikációs vonatkozásait. 15
16 Vizsgálatom eredményei alátámasztották, a nemzetközi kutatók azon korábbi kutatási eredményeit, hogy a játékvezetőknek a mérkőzéseken elsősorban az aerob állóképességre, az asszisztenseknek inkább az anaerob állóképességre van szükségük. A kutatásom során használt pályatesztek mindegyikében Cooper teszt, 200 méteres, illetve 50 méteres futás szignifikáns különbséget kaptam a magasabb minősítésűjátékvezetők és asszisztensek javára. A 12 perces futásban szinte minden csoport között szignifikáns eltérés volt, míg a sprintfutásokban a megyei csoportok mutattak statisztikailag jelentősen gyengébb eredményt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a kondicionális képességek tekintetében az utánpótlás csoport egyfajta határvonalat képez a minősítési osztályok között. Vizsgálati eredményeim igazolták a stop test szelektáló képességét. A labdarúgó játékvezetőtalán legalapvetőbb, s leginkább elvárható jellemzője, hogy magas szinten ismeri sportága játékszabályait. Nem csak, hogy ismeri, hanem képes is azt magas szinten alkalmazni. A játékszabály-ismereti elméleti felkészültséget mérő vizsgálatban szignifikáns különbséget állapítottam meg a FIFA és az országos keretben tevékenykedő játékvezetők és asszisztensek javára. Az utánpótlás csoport eredménye itt is választóvonalként értelmezhető, hiszen az mindkét irányba (a hasonló minősítésűés megyei bajnokságokban bíráskodó társaikéhoz, illetve az elit kategóriájú játékvezetőkhöz és asszisztensekhez képest is) jelentős eltérést mutat. A sportjátékok vezetésében kitüntetett szerep jut a figyelemnek, illetve a koncentrációnak. Mind a játékvezetők, mind az asszisztensek figyelemvizsgálatának eredményeiben szignifikáns különbséget tapasztaltam a magasabb minősítésűek javára. Az egyazon osztályba tartozó férfiak és a nők eredményeinek összehasonlításakor szignifikáns eltérést találtam a megyei csoport kivételével a férfiak javára. Az utánpótlás csoport e kognitív képessége a szakirodalmi adatok alapján jónak mondható, de a magasabb szint eléréséhez, s a nagyobb elvárások teljesítéséhez ezen a téren is fejlődniük kellene. A labdarúgó mérkőzéseken a játékvezetőáltal hozott ítéletek gyakran konfliktusforrást jelentenek, mivel a döntések az egyik fél számára negatívak. A különböző, általam elvégzett konfliktuskezelési stratégiák vizsgálatából megállapítható, hogy a magasabb minősítési osztályokban dolgozók a tevékenységük során adekvátabban oldják meg a problémás, s olykor vitás eseteket, mint a megyei keretekben tevékenykedők. A versengőés elhárító konfliktuskezelési mód az alacsonyabb osztályokban dolgozókat, az alkalmazkodó, a 16
17 kompromisszumkereső és az együttműködő stratégia a magasabb keretben lévő férfi játékvezetőket, illetve asszisztenseket jellemzi jobban. A női játékvezetők e pedagógiai és pszichológia képessége szignifikánsan eltér a labdarúgó játékvezetőkkel szemben támasztott követelményektől. Azok a játékvezetők, akik magas alkati szorongásúak, kevésbé alkalmasak a játékvezetésre. A FIFA és az országos keretben tevékenykedőjátékvezetők és asszisztensek szignifikánsan alacsonyabb alkati szorongásúak, mint a megyei osztályokban vezetőkollégáik. E vizsgálat is azt igazolja, hogy ma Magyarországon az utánpótlás csoport szakmai kiválasztása megfelelő, hiszen e pszichikai mutatójuk a magasabb minősítési osztályban dolgozó elit játékvezetőkével szemben nem mutatott szignifikáns eltérést. A neveléstudomány egyik alaptézise, hogy bármely tevékenység eredményes végzése csak abban az esetben lehetséges, ha a rendszer dinamizmusa biztosított. Ebből kifolyólag eredményes játékvezetés is csak akkor alakulhat ki, ha a játékvezető rendelkezik a tevékenységre késztetőbelsőfeszültséggel. A motivációt mérővizsgálatom eredményei azt bizonyították, hogy a FIFA és az országos minősítésű játékvezetők a mérkőzésvezetői cselekvésükhöz magasabb szintű motivációs tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a megyékben tevékenykedőkollégáik. Emellett a vizsgálat eredményei azt is igazolták, hogy a magasabban kvalifikált férfi és női játékvezetők, illetve asszisztensek szignifikánsan korábban kezdték el a játékvezetést, mint az alacsonyabban jegyzettek. A labdarúgó játékvezetésben mind a verbális, mind a nem verbális kommunikáció jelentős tényező. A megfelelőidőben és hatékonysággal használt kommunikáció nagymértékben hozzájárulhat a mérkőzések fair play szellemének kialakításához. Vizsgálatomból kiderült, hogy a FIFA és az országos keret játékvezetői szignifikánsan többször és sikeresebben alkalmazták a verbális és nem verbális közlési módokat, mint az utánpótlás és a megyei társaik. Mindebből más egyebek mellett az a következtetés vonható le, hogy az utánpótlás csoportnak a szakmai fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a tudatos és eredményes kommunikáció használatának elsajátítása. Vizsgálati eredményeim rövid konklúziójaként elmondható, hogy a mai modern labdarúgás kondicionálisan az állóképességi és gyorsasági képességek terén egyaránt jól felkészített, magas játékszabály-ismerettel rendelkező, kiemelkedőkoncentrációs képességű, alacsony 17
18 szorongási szintű, másokkal megfelelően kommunikálni képes játékvezetőket kíván. Ezen kívánalmak összességének azonban csak nagyon kevesek képesek megfelelni. Akik viszont képesek, belőlük lesznek a legkiválóbbak. Belőlük válhatnak a Puhl Sándorok és a P. L. Collinák. Ők lehetnek egy piciny mértékben ugyan, de a magyar labdarúgás olyannyira várt felemelkedésének letéteményesei is! 18
19 SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 1. Bartha, Cs. (2003): A fejelés technikájának hatékonyságvizsgálata a labdarúgásban. Módszertani Lapok, Testnevelés. 10(3): p. 2. Bartha, Cs. Hamar, P. (2003): Testnevelés szakos végzős női hallgatók véleménye az iskolai labdarúgás tanításáról, tanulásáról. Tanulmánykötet I. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus p. 3. Bartha, Cs. Rigler, E. (2003): Labdarúgók rúgáspontossága és rúgásbiztonsága távolságbecslésük alapján. Tanulmánykötet II. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus p. 4. Bartha, Cs. (2004): A korszerűlabdarúgás edzésmódszertana, avagy új kihívások a mai modern labdarúgásban. Futball Tréner. 1: 6-8. p. 5. Bartha, Cs. Hornyák, L. (2004): A labdarúgó játékvezetés fejlődéstörténete I. Futball Tréner. 2: p. 6. Bartha, Cs. Hornyák, L. (2004): A labdarúgó játékvezetés fejlődéstörténete II. Futball Tréner. 3: p. 7. Bartha, Cs. Rigler, E. Berkes, P. (2004): Rúgáspontosság és távolságbecslés vizsgálata labdarúgóknál. Magyar Edző. 1: p. 8. Bartha, Cs. Hamar, P. (2004): Az iskolai labdarúgás megítélése testnevelés szakos női hallgatók szemszögéből. Iskolai testnevelés és sport. 23: p. 9. Bartha, Cs. Rigler, E. Berkes, P. (2004): Investigation on shooting accuracy and distance guessing with soccer players. Hungarian Review of Sport Science. 4: p. 10. Berkes, P. Bartha, Cs. (2004): A kultúra és testkultúra értelmezési dimenzióinak tudományági perspektívái. Új Pedagógiai Szemle. 10: p. 11. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek összehasonlító vizsgálata. Kalokagathia. 4: p. 12. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Magyar labdarúgó játékvezetők elméleti felkészültségének vizsgálata. Sporttudományi Szemle. 1: p. 13. Bartha, Cs. Tóth, J. (2005): A labdarúgó edzőszemélyisége. Futball Tréner. 1: p. 14. Bartha, Cs. Tóth, J. (2005): Labdarúgó játékvezetők speciális bemelegítése. Futball Tréner. 2: p. 19
20 15. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Comparison of European soccer referres conditional abilities. The 10th Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. CD. 16. Hamar, P. Leibinger, É. Bartha, Cs. Soós, I. (2005): Investigation on content of Hungarian school physical education in european comparison. The 10th Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. CD. 17. Bartha, Cs. Petridis, L. Puhl, S. Hamar, P. Castagna, C. (2006): Fitness test results of Hungarian and international level soccer referees and assistants. Journal of Strength and Conditioning Research. (in press) IF: Bartha, Cs. (2006): Európai labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelőképességének vizsgálata. Tanulmánykötet. I. Országos Labdarúgó Konferencia. (in press) 19. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálata Pieron teszttel. Tanulmánykötet. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. (in press) 20. Bartha, Cs. Majoross, K. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek konfliktuskezelőképességeinek összehasonlító vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia. 1: p. 21. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Magyar élvonalbeli labdarúgó játékvezetők szakmai teljesítményének vizsgálata. Magyar Edző. 1: p. 22. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők és játékvezető asszisztensek alkati szorongásának vizsgálata. Sporttudományi Szemle. (in press) 23. Bartha, Cs. Hamar, P. Puhl, S. Szomoru, E. (2006): Analiza atentiei principali si secunzi de fotbal cu ajutorul testului Pieron. Olimpia. (in press) 24. Bartha, Cs. Petridis, L. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Fitness test performance in female soccer referees of different competitive levels: a field study. Journal of Coimbra Network on Excercise Sciences. (in press) 20
21 KONFERNCIA ELŐADÁSOK IDÉZHETŐABSZTRAKTJAI 1. Bartha, Cs.: A fejelés technikájának hatékonyság vizsgálata az iskolai testnevelésben. Házi Tudományos Diákköri Konferencia, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) november 21. Budapest. Absztrakt kötet. 21. p. 2. Bartha, Cs.: A fejelés technikájának hatékonyság vizsgálata az iskolai testnevelésben. XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Testnevelés és Sporttudományi Ph.D. szekció április Győr. Absztrakt kötet. 89. p. 3. Bartha, Cs. Rigler, E.: Távolságbecslés és találati pontosság vizsgálata labdarúgásban. III. Országos Neveléstudományi Konferencia október Budapest. Absztrakt kötet p. (poszter) 4. Bartha, Cs. Hamar, P.: Testnevelés szakos végzős női hallgatók véleménye az iskolai labdarúgás tanításáról, tanulásáról. III. Országos Neveléstudományi Konferencia október Budapest. Absztrakt kötet p. (poszter) 5. Bartha, Cs. Rigler, E.: Labdarúgók rúgáspontossága és rúgásbiztonsága távolságbecslésük alapján. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus október Szombathely. Absztrakt. Sporttudományi Szemle szám. 34. p. (poszter) 6. Bartha, Cs. Hamar, P.: Testnevelés szakos végzős női hallgatók véleménye az iskolai labdarúgás tanításáról, tanulásáról. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus október Szombathely. Absztrakt. Sporttudományi Szemle szám. 12. p. (poszter) 7. Rigler, E. Bartha, Cs.: Rúgáspontosság és távolságbecslés vizsgálata labdarúgóknál. 34. Mozgásbiológiai Konferencia november Budapest. Absztrakt kötet. 18. p. 8. Bartha, Cs. Hamar, Pál.: Néhány gondolat az iskolai labdarúgás tanításának, tanulásának problematikájáról. 34. Mozgásbiológiai Konferencia november Budapest. Absztrakt kötet. 19. p. 9. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, Pál.: Labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek összehasonlító vizsgálata. IV. Országos Neveléstudományi Konferencia október Budapest. Absztrakt kötet p. (poszter) 10. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, Pál.: Labdarúgó játékvezetők elméleti felkészültségének vizsgálata. 35. Mozgásbiológiai Konferencia december 2-3. Budapest. Absztrakt kötet. 18. p. 21
22 11. Bartha, Cs. Majoross, K.: Labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelőképességének összehasonlító vizsgálata. XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Ph.D. szekció március Nyíregyháza. Absztrakt kötet. 84. p. 12. Bartha, Cs.: Labdarúgó játékvezetőasszisztensek konfliktuskezelő képességének összehasonlító vizsgálata. Ph.D. Tudományos Napok április Absztrakt kötet. 38. p. (Szekciódíjas előadás). 13. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P.: Comparison of European soccer referees conditional abilities. The 10. Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE July Belgrade. Serbia. Abstrakt book p. 14. Hamar, P. Leibinger, É. Bartha, Cs. Soós, I.: Investigation on content of hungarian school physical education in european comparison. The 10. Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE July Belgrade. Serbia. Abstrakt book p. 15. Bartha, Cs.: Európai labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelésének és kommunikációjának vizsgálata. Pécsi Tudományegyetem TTK. Testnevelési- és Sporttudományi Intézet. I. Országos Labdarúgó Konferencia szeptember 23. Pécs. Absztrakt kötet. 3.p. 16. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P.: Labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálata Pieron teszttel. V. Országos Sporttudományi Kongresszus október Budapest. Absztrakt kötet. 12. p. 17. Hamar, P. Leibinger, É. Bartha, Cs. Ozsváth, K.: Testnevelői vélemények a tantervelmélet időszerűkérdéseiről. V. Országos Sporttudományi Kongresszus október Budapest. Absztrakt kötet. 23.p. 18. Bartha, Cs.: Labdarúgó játékvezetők és játékvezető asszisztensek alkati szorongásának vizsgálata. Ph.D. Tudományos napok április Budapest. Absztrakt kötet. 48. p. (Szekciódíjas előadás). 19. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P.: labdarúgó játékvezetők verbális és nem verbális kommunikációjának vizsgálata. Mozgásbiológiai Konferencia április Absztrakt kötet. 33. p. Egyéb szakspecifikus előadások: 1. Bartha, Cs.: Magyar labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek és elméleti felkészültségének összehasonlító vizsgálata. Budapesti Labdarúgó Szövetség játékvezetői nap január 30. Budapest. 22
23 2. Bartha, Cs.: Európai labdarúgó játékvezetők szakmai teljesítményének vizsgálata. Budapesti Labdarúgó Szövetség edzőtábora július 23. Jászberény. 23
Dr. BARTHA CSABA - SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ -
Dr. BARTHA CSABA - SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ - Születési hely, idő: Salgótarján, 1978. 06. 13. Anyja neve: Prezenszki Erzsébet Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős Tanulmányok: 2002-2006: Semmelweis Egyetem
RészletesebbenDr. BARTHA CSABA - SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ -
Dr. BARTHA CSABA - SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ - Születési hely, idő: Salgótarján, 1978. 06. 13. Anyja neve: Prezenszki Erzsébet Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős, 2 gyermek édesapja Tanulmányok: 2002-2006:
RészletesebbenDR. BARTHA CSABA. Személyes adatok
DR. BARTHA CSABA Személyes adatok Születési hely, idő: Salgótarján, 1978. 06. 13. Anyja neve: Prezenszki Erzsébet Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős, 1 gyermek édesapja Tanulmányok 2002-2006:
RészletesebbenA BALKAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS EDZETTSÉGI JELEI KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS SZÍNVONALÚ SPORTOLÓKNÁL Doktori tézisek KNEFFEL ZSUZSANNA
A BALKAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS EDZETTSÉGI JELEI KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS SZÍNVONALÚ SPORTOLÓKNÁL Doktori tézisek KNEFFEL ZSUZSANNA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA NEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI DOKTORI
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenSuskovics Csilla PhD. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv
Suskovics Csilla PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenSZEMÉLYES ADATOK TANULMÁNYOK NYELVISMERET SPORTEREDMÉNYEK. Berkes Péter Születési hely: Kazincbarcika Születési idı: 1981. 05. 24.
Mottó: JÓL DÖNTENI NEHÉZ - a valóság ismerete nélkül lehetetlen!. Berkes Péter SZEMÉLYES ADATOK Név: Berkes Péter Születési hely: Kazincbarcika Születési idı: 1981. 05. 24. Anyja neve: Pásztor Erzsébet
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenDR. TÓTH JÁNOS. Személyes információk
DR. TÓTH JÁNOS Személyes információk Születési adatok: 1959. szeptember 10. (Gyöngyöspata) Végzettség: PhD testnevelő tanár, labdarúgó szakedző Edzői fokozat: labdarúgó szakedző MSc, UEFA Pro licensz Anyanyelv:
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenDr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola
Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók
1. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016-2017-es tanév I. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az ország legfiatalabb felsőoktatási intézményeként olyan örökséget hordoz,
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése. 6. és 8. évfolyamokon. 6. és 8. évfolyamokon 2017
Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 200232 Országos kompetenciamérés Levelezési cím: H - eredményeinek 4400 Nyíregyháza, Gomba kiértékelése utca
RészletesebbenBeszámoló a évi kompetenciamérésről
Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Beszámoló a 2017. évi kompetenciamérésről Készítette: Mezeiné Gurbán Juliánna Hajdúnánás, 2018. március 26. Matematika 6. évfolyam
RészletesebbenSPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN
SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN Témavezető: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Szente Anita 2017. Az érzelmi szenvedés tudattalan konfliktusok
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenAndragógia BA szak év hallgatói elégedettségmérés adatai
Andragógia BA szak 2009- év hallgatói elégedettségmérés adatai 4,90 4,70 4,50 4,30 4,10 3,90 3,70 3,50 felkészültségét, szakmai tudását elismerem. tárgyat használ különféle óraáthelyezés, elmaradt Az Andragógia
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012 A hatodik osztályban 12 tanulóból 11 írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 1 fő SNI-s, 3 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet
Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.
RészletesebbenNYELVISMERET, NYELVTANULÁSI
NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉS HARMADIK NYELV A nyelvi és motivációs felmérés néhány tanulsága a BGE turizmus - vendéglátás szakos I. évfolyamos hallgatók leggyengébb csoportjában Fűköh Borbála
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 20. I. A telephely épületének állapota
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell
Példa STATISZTIKA Egy gazdálkodó k kukorica hibrid termesztése között választhat. Jelöljük a fajtákat A, B, C, D-vel. Döntsük el, hogy a hibridek termesztése esetén azonos terméseredményre számíthatunk-e.
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva 2016. június 17. 6 évfolyam A hatodik évfolyamon összesen 296 diák tanult
RészletesebbenMINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE Tanfolyam képzési időtartama: 2015. január 22-23-24. (30 óra elméleti és
RészletesebbenTanítási tanulási stratégiák az általános iskolai úszásoktatásban, különös hangsúllyal az interakciós helyzetekre
Tanítási tanulási stratégiák az általános iskolai úszásoktatásban, különös hangsúllyal az interakciós helyzetekre Doktori tézisek Bíró Melinda Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományok Doktori Iskola
RészletesebbenA telephely létszámadatai:
Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenMagyar és a szerb utánpótláskorú férfi kézilabdázók edzőhöz és az edzésekhez való attitüdjének összehasonlítása
Mandulavirágzási Tudományos Napok 2013 Magyar és a szerb utánpótláskorú férfi kézilabdázók edzőhöz és az edzésekhez való attitüdjének összehasonlítása Paic Róbert egyetemi tanársegéd, PhD hallgató PTE
RészletesebbenUEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN
KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,
RészletesebbenMatematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,
RészletesebbenKísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért
Kísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért Kiss Edina 1, Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet drkissed@gmail.com 2 Debreceni
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenA SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
RészletesebbenA Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)
A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 2015-2016. tanév Ányos Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Nagyesztergár A kompetenciamérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos
RészletesebbenDr. Tóth János. beosztása: egyetemi docens, tel.: / : Személyes adatok
Dr. Tóth János beosztása: egyetemi docens, tel.: 487-92-00 / 61327 e-mail.: janostoth6@tf.hu Személyes adatok Születési dátum: 1959.09.10 Születési hely: Gyöngyöspata Állampolgárság: magyar Családi állapot:
RészletesebbenAbban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban
Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február
RészletesebbenIRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK
IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK Tokyo 2020 2020. júl. 24. 2020. aug. 9. Várhatóan 207 ország részvételével, 11.090 sportoló indulhat. 33 sportágban 339 aranyérem kerül kiosztásra. 40 versenyhelyszín és több mint
RészletesebbenA DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen
A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen DR. TÖRÖK ERIKA ÉS KOVÁCS ZSUZSANNA NEMZETKÖZI KONFERENCIA A DUÁLIS FELSŐOKTATÁSRÓL KECSKEMÉTI FŐISKOLA 2015. ÁPRILIS 14.
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2016
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2016 A hatodik osztályban 13 tanulóból 11 fő írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 1 fő SNI-s, 2 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést
RészletesebbenTANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM
E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12
RészletesebbenMérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):
Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A Telephelyi jelentésből megállapítható, hogy az épület közepes állagú,
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése as tanév II. félév. Oktatók
Oktatói munka hallgatói véleményezése 2017-2018-as tanév II. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem olyan örökséget hordoz, amely a tudást mindig értéknek, kiindulási alapnak tekintette. Ennek szellemisége
RészletesebbenIgazgató: Szabó Győzőné
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenKompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola
Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés
RészletesebbenBuda András szakmai életrajza
Buda András szakmai életrajza Tudományos fokozat 2001 PhD nevelés és sporttudomány; száma:100/2001 Szakterület didaktika, e-learning, tanárképzés Munkahely Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete
RészletesebbenA hivatásos labdarúgók fejlesztésének és karriertámogatásának vizsgálata Magyarországon
A hivatásos labdarúgók fejlesztésének és karriertámogatásának vizsgálata Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem, Sportgazdaságtani Kutatóközpont Eredményjelző: Magyar sport 2016 Nyerges Mihály emlékkonferencia
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenLÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK DOHÁNYZÓ ÉS NEM DOHÁNYZÓ FIÚKNÁL
LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK DOHÁNYZÓ ÉS NEM DOHÁNYZÓ FIÚKNÁL Készítette: Rostás Katalin Témavezetõ: Dr. Mészáros János egyetemi tanár A Tudományos Bizottság Sipos Kornél Ph.D. egyetemi tanár, elnök Bánhegyi
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése as tanév I. félév. Egységes osztatlan képzés
1. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2017-2018-as tanév I. félév Egységes osztatlan képzés A Nemzeti Közszolgálati Egyetem olyan örökséget hordoz, amely a tudást mindig értéknek, kiindulási
RészletesebbenFügedi Balázs PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv
Fügedi Balázs PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok
2. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016/2017-es tanév I. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország meghatározó felsőoktatási intézménye.
RészletesebbenSportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék
Sportoló nők és az agresszió Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Agyunk evolúciós programozottsága Nemi szerepek Állatvilág: pl. főemlősök domináns
RészletesebbenTestnevelés- elmélet és Pedagógia Tanszék, Főépület, II. 80.
Önéletrajz CV Személyes információk: Név: Születési idő, hely: Tanszék: E-mail: Csáki István 1987.06.07. Mátészalka Testnevelés- elmélet és Pedagógia Tanszék, Főépület, II. 80. csaki@tf.hu Végzettség:
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése 2017. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
Részletesebben1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika
1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,
RészletesebbenJuhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu
Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése 2015. június 17. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok
Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett
RészletesebbenA évi kompetenciamérés eredményeinek értékelése a FITjelentés
A 2017. évi kompetenciamérés eredményeinek értékelése a FITjelentés alapján EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenKépzési beszámoló június - július
2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs
Részletesebben2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása
2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása A 2016.évi Országos kompetenciamérésen résztvevő 10 évfolyamos osztályok osztályfőnökei; a könnyebb beazonosíthatóság végett: 10.A: Ányosné
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenKőnig-Görögh Dóra 1,2 Dr. Ökrös Csaba 1
Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája 2016.12.03. Budapest Kőnig-Görögh Dóra 1,2 Dr. Ökrös Csaba 1 1 Testnevelési Egyetem 2 Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar BEVEZETÉS A
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenA 2017-es Országos Kompetenciamérés eredményei:
A 2017-es Országos Kompetenciamérés eredményei: Hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulóink minden évben részt vesznek az Országos Kompetenciamérésen szövegértésből és matematikából. A jelentéseket a mérést
RészletesebbenGyakorlat 8 1xANOVA. Dr. Nyéki Lajos 2016
Gyakorlat 8 1xANOVA Dr. Nyéki Lajos 2016 A probléma leírása Azt vizsgáljuk, hogy milyen hatása van a család jövedelmének a tanulók szövegértés teszten elért tanulmányi eredményeire. A minta 59 iskola adatait
RészletesebbenAZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük
Részletesebben"Emeljük a szintet 2. Képzési Nap. Labdarúgók állóképességének fejlesztése gyakorlati teszteken keresztül, a továbblépés.
"Emeljük a szintet 2. Képzési Nap Labdarúgók állóképességének fejlesztése gyakorlati teszteken keresztül, a továbblépés Sáfár Sándor Szakaszos Tartós Ciklikus mozgás. 140-160 ütés/perc munkapulzus. Állóképességi
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016.
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 06. / A felmérés célja és módszere 06 júniusában a záróvizsgán részt vett szociális munka szakos
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenFogalmi meghatározás
A terhelés összetevıi Készítette: Gondi Noémi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar 2007.10.04. Fogalmi meghatározás A terhelés az az alkalmazkodás érdekében szervezetre gyakorolt
RészletesebbenA tanítási-tanulási motivációk szabályozási kérdései, Budapest, november 29. Készítette: Bánné Mészáros Anikó, RPI
A tanítási-tanulási motivációk szabályozási kérdései, Budapest, 2017. november 29. Készítette: Bánné Mészáros Anikó, RPI 1 3500 fő OKM jelentésben szereplő - református intézményben tanulók - létszáma
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenA évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója
A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai
RészletesebbenBabes-Bolyai Egyetem. Összefoglaló jelentés. Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06
Babes-Bolyai Egyetem Összefoglaló jelentés Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06 Project N : 2015-1-HU01-KA202-13551 Összefoglaló jelentés
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
Részletesebbentanév. Országos Kompetenciamérésének értékelése. 6. évfolyam matematika
OKÉV felmérés értékelése 2011-2012. tanév Országos Kompetenciamérésének értékelése 6. évfolyam matematika Országos szinten 2087 általános iskola vett részt a mérésben. Nálunk jobb teljesítményt 28 iskola
RészletesebbenA SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ
A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,
RészletesebbenXVI. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május
XVI. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár 2013. május 23-26. Pszichológia szekció 1.díj: Savoş Iulia, Bíró Botond, Székely Renáta 2.díj: Brezoi Bettina, Lőrincz Noémi
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2013
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2013 A hatodik osztályban 26 tanulóból 26 fő írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 0 fő SNI-s, 4 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGIAI TEHETSÉGEK Kovács Edina & Orgoványi- Gajdos Judit A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Tehetséges pedagógus: Tehetség Akadémiai Pedagógiai
RészletesebbenErasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV
1. Személyes adatok Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV Név: Sándor-Schmidt Barbara Felsőoktatási intézmény neve: Szak megnevezése: A képzés típusa: Kutatási téma címe, tudományági
RészletesebbenMagyar Vízilabda Játékvezetők Etikai Kódexe
Magyar Vízilabda Játékvezetők Etikai Kódexe Preambulum A Magyar Vízilabda évszázados hagyományának, tekintélyének, a sportág iránti alázat védelmének, illetve a Magyar Vízilabda hírének öregbítése érdekében
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
Részletesebben