Győr Megyei Jogú Város rendezési tervének

Átírás

1 Győr Megyei Jogú Város rendezési tervének SZTM sz. módosításai Véleményezési dokumentáció sz. módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció (OTÉK tól való eltérés kérése) Tervezők Németh Géza vezető tervező TT /2001 Horváth Ervin közműves szaktervező TE-T TV-T Auer Jolán tájrendezés, környezetalakítás szaktervező TK/ Bogár Zsolt közlekedési szaktervező K 1d-1/ Győr, november

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 1 A TERVEZÉSI FELADAT A TERVEZÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV... 5 Víz... 5 Levegő... 5 Föld... 5 Klíma... 5 Élővilág... 6 Épített környezet... 6 Zaj és rezgésvédelem Közlekedés Közművesítés Hírközlés Távközlés, műsorszórás Örökségvédelmi javaslat EGYÉB ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK Tulajdonvizsgálat Területismertető talajmechanikai vizsgálat Vízgazdálkodás JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A módosítás szükségességének indoklása A módosítások várható hatásainak bemutatása A módosításnak az önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA TERVEZÉSI TERÜLETENKÉNT TERVJEGYZÉK MELLÉKLETEK... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3 3 1 A TERVEZÉSI FELADAT 1.1 A TERVEZÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése módosítani kívánja a város 2006-ban elkészült, és azóta többször módosított, az 1/2006.(I.25.) Ök. rendelettel elfogadott Szabályozási tervét és Győri Építési Szabályzatot (GYÉSZ), valamint a 2/2006. (I.19.) Kgy. határozattal elfogadott településszerkezeti tervet. A rendezési terv módosításához az Építési Törvény (Étv.) és a 314/2012. (XI.8.) sz. korm. rendelet szerinti dokumentáció készül, mely három tervezési területet érint. Az SZTM sz. terület esetében a területfelhasználási kategória változtatása is szükséges. A településrendezési terv módosítással cégünket a Tér-Háló Kft.-t bízták meg. A módosítás általános céljai: a beérkezett lakósági igények megoldása alapján a GYÉSZ egységes keretbe foglalása és megfeleltetése az aktuális jogszabályi követelményeknek, előírásoknak a szabályozási terv és a GYÉSZ használatából eredő, a magán- és a köztulajdont érintő hátrányok megszüntetése, melyek GYÉSZ (helyi építési szabályzat) gyakorlati használhatóságát segítik. A fenti okok miatt elkerülhetetlenné vált a rendezési terv módosítása, mely során egyes tervezési területek esetében a településszerkezeti terv, illetve a szabályozási terv és a GYÉSZ is módosításra kiegészítésre kerül, mely a város valós, és realizálható településrendezési céljainak hátterét biztosítja. A tervezési feladat jelen dokumentációban a településszerkezeti és szabályozási terv valamint a GYÉSZ módosítása volt, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Győr Város Településszerkezeti Terve (és hatályos módosításai) Győr Város Szabályozási Terve (és hatályos módosításai) Győr Helyi Építési Szabályzat (GYÉSZ) (és hatályos módosításai) Győr-Moson-Sopron Megye Településrendezési Terve (és hatályos módosításai) Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) (és hatályos módosításai) Jelen dokumentáció a településrendezési terv módosításának véleményezési eljárás bemutatására készített anyaga az SZTM , SZTM tervezési terület esetében a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 34. (1)/b. szerinti. Az SZTM sz. terület esetében a Korm. rendelet szerinti a teljes eljárás lefolytatására szükség van.

4 4 SZTM A Tűrr István, Tarcsay és a Móricz Zsigmond rakpart közötti tömbben egységes arculattal egy parkolóház kialakítása tervezett. A jelenlegi GYÉSZ szerint a tömb Tv - településközpont vegyes övezetben található. A telkek összevonásra kerülten egy hrsz.- alá, így egy telken épül fel a parkolóház. A támogatott koncepció szerint a telek csaknem 100 %-os beépítettséggel épülne a maximális telek kihasználást szem előtt tartva. A sz. tömb területfelhasználási kategóriája is változik Kkö - különleges közlekedési területfelhasználásra. Az övezeti paraméterek ez alapján kerülnek meghatározásra. A teljes 100 %-os beépítettség eléréséhez az OTÉK tól történő eltérésre van szükség, melyet a tervben kifejtünk és a kérelmet a véleményezési eljárás részeként tekintjük. SZTM Győr belterületén a sz. tömbben a jelenleg hatályos rendezési terv nem tartalmaz építési hely kijelölést. A GYÉSZ előírásai szerint a területeken - építési hely kijelölésének hiányában az OTÉK elő- oldal- és hátsó kerti előírásai az irányadóak. A GYÉSZ általános szabadon álló beépítésre vonatkozó előírásai max. 18 m-es épületmélységet engednek a területen két szintnél magasabb épület esetén. Ez az előírás jelentősen rontja a kialakult telkek beépíthetőségét, így a tervmódosítás célja területre a az építési hely kijelölése. A jelenlegi telekhatárok racionálisabb megrajzolására is javaslatot ad a módosítás (Szabályozási javaslat I.). A szabályozási javaslatban kitérünk egy rugalmasabb megoldásra, mely a telekhatár rendezési lehetőség meghagyása mellett teszi lehetővé a kötelező 18 m-es épületmélység nélküli épület elhelyezést (Szabályozási javaslat II.). A Kagyló utca és a Bácsai út, Szabadrév, Irinyi utca közötti sz. tömbben a jelenlegi keskeny telekszélesség mellett felépült 4 lakásos társasházak további kialakulásának megelőzése a cél, a rendkívül rossz utcafrontra merőleges oldalhatáros fektetett házak negatív példái alapján. Az övezetben szükséges szabályozni azt a telekszélességet ami esetén a 2 nél több lakást vagy rendeltetési egységet tartalmazó épületek elhelyezhetőek, szabadon álló beépítésként. SZTM A sz. tömbben a GYÉSZ előírásai alapján a jelenleg egy ütemű beépítés lehetséges, egységes építészeti koncepció alapján. A módosítás a több ütemű beépítési lehetőségre terjed ki, figyelembe véve az egy ütemben eladható lakások számát, melyet gazdaságosan a piaci körülmények között lehet értékesíteni.

5 5 2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elhatározásokat a tervezési területeken tervezett módosítások nem érintik, a településfejlesztési koncepció nem módosul. 3 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A településszerkezeti terv céljaiban, alapvető elhatározásaiban változás történik, a tervezési területek terület felhasználási kategóriái változnak az egyes tervezési területeken. A tervezési programban megfogalmazott elképzelések és a valós területfelhasználási igényeknek megfelelően a terület felhasználási módok módosításra kerülnek. Jelen fejlesztési elképzelések Győr város belterületén található alábbi tervezési területekre és ingatlanokra vonatkoznak a településszerkezeti terv vonatkozásában: SZTM A módosítás eredményeként a sorszámú Tv településközponti vegyes területfelhasználású övezet területe a parkolóház felépítése céljára kijelölt beépítésre szánt Kkö - különleges közlekedési területfelhasználású övezet területébe kerül. Tájrendezés: A tervezési területek tervezett területfelhasználási kategóriáiból adódóan jelentős tájrendezés, tájképbe való beavatkozás nem történik. A területek jelenleg is beépítésre szánt és beépített tömbök, melyek városias szerkezeten belüli épített környezet az övezeti és területfelhasználási kategóriák változásaival nem befolyásolják. Környezetalakítás: Víz A tervezési területeken a hatályos rendezési tervben rögzítette feltételek nem változnak, a tervezett módosítások nem érintik a felszíni és felszín alatti vizek minőségét és védelmét. Levegő A tervezési területeken a hatályos rendezési tervben rögzített feltételek nem változnak, a tervezett módosítások nem érintik a levegő minőségét és védelmét. Föld A tervezési területeken a hatályos rendezési tervben rögzített feltételek nem változnak, a tervezett módosítások nem érintik a föld minőségét és védelmét. Klíma

6 6 A tervezési területeken a hatályos rendezési tervben rögzített feltételek nem változnak, a tervezett módosítások nem érintik a mikro-klíma minőségét és védelmét. Élővilág A tervezési területeken a hatályos rendezési tervben rögzített feltételek nem változnak, a tervezett módosítások nem érintik a kialakult élővilág rendszerét. Épített környezet A tervezett módosítás az épített környezetre gyakorolt hatásában nem módosítja a jelenleg hatályos rendezési terv elhatározásait. Zaj és rezgésvédelem Zaj és rezgésvédelem szempontjából a tervezett módosítás nem jelent a jelenlegi állapothoz képest eltérést. A tervezett parkolóház forgalma a működés folyamán nem generál számottevő zaj növekedést a jelenlegi belvárosi közlekedési helyzethez képest. 3.1 K ÖZLEKEDÉS A módosítások által érintett fejlesztési területek (SZTM , SZTM ) és tágabb környezetük nem indukálnak közlekedés fejlesztési változtatási igényt a hatályos rendezési tervben megfogalmazottakhoz képest. Az SZTM terület esetében hivatkozunk a Győr - Belváros évben készült parkolási rendszer vizsgálati anyagának kiegészítése című dokumentációra (Hidro-Plan Kft.): A évben készített parkolási rendszer vizsgálati anyaga nagy teret szentelt a Belváros perem parkoló hálózatának kialakítására. Az anyag minden megállapítása ma is érvényes. Ami évben új elem az, az eredeti anyagban is szerepelt csak a vizsgált beépítési tömbök szomszédságában kijelölt helyszíneken. Az eredeti javaslat volt: A tanulmánytervünk ad még egy konkrét javaslatot a Belváros másik perem oldalán, a 14. számú főút, Széchenyi híd alatti, vagy közeli területeinek fel, illetve kihasználásával. Ezen a területen, vagy akár a Rákóczi Ferenc út Vas-gereben út csomóponti terület felhasználásával legalább 500 db-os tároló kapacitás építhető. Ez a helyszín is akár a Duna korzón, Pálffy sétányon gyalogosan, vagy a City-busz szolgáltatás igénybevételével a Belváros szerves része tud lenni. Módosított helyszínek: Inkább a tervezési területek konkretizálódásáról beszélhetünk, mert a helyszín lényegében nem változott (a Széchenyi híd keleti oldaláról a nyugati oldalára került.) A konkrétan vizsgált területek a Móricz Zs. rakpart Tartsay utca Türr István utca 14. sz. főút tömbje vagy (és) a Türr István utca Tartsay utca Rákóczi Ferenc utca sz. főút tömbje. A vizsgált helyszínek kiváló közlekedési adottságokkal rendelkező

7 7 területek, amik vagy önálló, vagy vegyes funkciójú parkolási létesítmények megvalósítására alkalmasak. Tömbönként kb db-os kapacitás (vegyes hasznosítás esetén) vagy egy tömbben összesen kb. 500 db tároló kapacitás kiszolgálására alkalmasak a területek. A javasolt parkolási létesítmények telepítésével kapcsolatban először meg kell vizsgálni a Tartsay utca közlekedési nyomvonalát. A meglévő kétirányú forgalmú nyomvonal ma is egy fontos közlekedési kapcsolat a Belváros peremén, de a kihasználtsága nem jelentős. Kapacitás tartalékokkal rendelkezik ezért ma még megengedett az utcában a szegély menti leállás és parkolás. A Tartsay utca, a Schwarzenberg és az Árpád utcák jelzőlámpás csomópontjain keresztül indirekt módon kapcsolódik a 14. sz. főúthoz. Mindkét csomóponti kapacitás kicsi. Így, a tervezett parkolóházak feltöltő forgalmában, még a jelzőlámpás programok kisebb módosítása után sem tudnak ezek a csomópontok jelentős szerepet betölteni. A Tartsay utca északi vége a Móricz Zs. rakparthoz kapcsolódik. A ma meglévő csomópont nehezen belátható balesetveszélyes útkereszteződés. A Belváros új közlekedési rendszerében a jövőben kiemelt jelentősége lesz a Tartsay utcai nyomvonalnak. A Tartsay utca lesz a Kiss János utca helyett a közösségi közlekedés nyomvonala. Ez lesz az a Belváros peremi útkapcsolat, ami a főúti nyomvonalakkal párhuzamosan vezeti el a Belváros forgalmát és tehermentesíti a Belváros belső úthálózatát. A Tartsay utca észak dél és ellenirányú közlekedési folyosója távlatban közvetlen összeköttetésbe kerül a Szent István úttal (a Bisinger híd alatt) és a Révai utca tervezett meghosszabbított nyomvonalával. Így a 81. sz. főúttal is. Ezek az utca déli végén tervezett átalakítások jelentősen megnövelik a tervezett parkolóházak délről észak felé irányuló feltöltő forgalmát. A vázolt fejlesztések ugyanúgy segítik az ürítő forgalom déli irányú kivezetését is. Jó lenne, ha a Révai utca meghosszabbítása és kicsatlakozása megvalósulhatna a 81. sz. főút irányába. Ez a hiányzó hálózati, közlekedés szerkezeti kapcsolat nagyon fontos a forgalom további belvárosi megosztásában. A Móricz Zs. rakpart, rendezési terv távlatban kelet felé közvetlenül az 1-es számú főúthoz fog kapcsolódni. A nyomvonal kelet felé való terjeszkedése, ütemesen a Városrét beépítési programjával együtt lehetséges. A rakpart így majd maradéktalanul, a távlati teljes nyomvonalán betölti a Belváros déli gyűjtőúti szerepét. A felértékelődő Móricz Zs. rakpart és a felértékelődő Tartsay utca csomópontját át kell alakítani. A munkaanyaghoz mellékelt kétváltozatú körforgalmú csomópont átalakítási javaslat mindegyike a helyszínrajzi adottságokkal küzd. Az autóbusz forgalomhoz szükséges Rk = 15 m es sugárérték alkalmazása, a csomóponti ágak geometriai elhelyezkedése miatt jelentős forgalmi irány kitérítéssel jár a Tartsay és Móricz balra fordulási viszonylatban. A csomópontváltozat kiépítésének idegen területi helyigénye jelentős. Kisebb helyigényű egy járható középszigetű szűkített méretű körforgalmú csomópont, ahol az autóbusz a körforgalom burkolt középszigetét is felhasználja a balra forduláshoz. A forgalomigényeket (kb jármű/nap) ez a csomóponttípus is ki tudja elégíteni, de az autóbusz közlekedés, de inkább az autóbuszokkal találkozó egyéb közlekedők biztonsága miatt, mégis a nagyobb méretű körforgalmú kialakítás javasolható.

8 8 Az ismertetett átalakítások még inkább erősítik a tervezett parkolási létesítmények telepítési helyszíneinek fontosságát. Mindkét, vagylagos létesítményi helyszín, a Tartsay utcai forgalomáramlás szempontjából támogatható és egyenértékű. A Móricz Zs. úti kapcsolódás és a forgalmi kiszolgálás, kiszolgálhatóság szempontjából az északi tömb telepítése kedvezőbb. Értékelni kell még a mellékúti kapcsolatokat is. Mind a Türr István út, mind a Rákóczi út közvetlen kapcsolatban van a Széchenyi híd keleti oldalán található Vas Gereben úttal. A Vas Gereben úti meglévő csomóponti csatlakoztatások szempontjából a déli tömb telepítése a kedvezőbb. A parkolóházakban tárolt autók utasai gyalogosok lesznek. Így nagyon fontos a gyalogos kapcsolatok értékelése is. A Belváros peremén létesített parkoló kapacitás nem a Belvárosi sétaforgalmat erősíti. A gyalogos forgalom is inkább célforgalom lesz. Cél lehet a parkolóházhoz kapcsolódó egyéb funkció (pl. piac), akkor helyben marad a gyalogos. Cél lehet a parkolóháztól kelet felé található bevásárló központ is. Ebben az esetben a déli oldali tömbben való telepítés a kedvezőbb. Gyalogos cél lehet a Dunakapu rendezvénytér, vagy a Széchenyi tér megközelítése. Ezek az irányok a terektől függően különböző módon értékelik fel a telepítési helyszíneket. Az biztos, hogy sem a Rákóczi utcát, sem a Móricz zs. rakpartot teljes hosszban és teljes keresztmetszetben nem lehet átadni a gyalogos forgalomnak. Így azt kell mondani, hogy gyalogos szempontból nem meghatározó jelentőségű, hogy a két tömb közül melyiken valósítható meg a tervezett parkolóház. 14. sz. főúti közlekedési kapcsolat: A beépítésre szánt tömbök közvetlenül a 14. sz. főút, Széchenyi Duna híd mellett találhatók. Ebből a helyszínrajzi elhelyezkedésből kézenfekvő gondolat a főút és tervezett parkolóház közvetlen jobbra kisíves közlekedési kapcsolatának megadása. Nagyon jó hatásfokkal működne a főúti forgalom direkt parkolóház irányú megcsapolása. Ez a megoldás jelentősen tehermentesítené a belvárosi úthálózatot, különösen a Schwarzenberg utcai kis kapacitású jelzőlámpás csomópontot. Megoldás jó, műszakilag kivitelezhető, de rendkívül drága. A kisíves bejárati kapcsolat csak egy jobbra forduló többletsáv megépítésével lehetséges. Mivel a vizsgált tömbök csatlakozási pontjai a híd műtárgyra esnek, ezért a híd szerkezetet kell ehhez az új közlekedési kapcsolathoz átépíteni. A szükséges híd szerkezetépítés pedig jelentős beruházási forrást igényel. (a megvalósításhoz további statikai vizsgálatok szükségesek, a szélesített szerkezet és a parkolóház között továbbra is biztosítani kell a híd fenntartási távolságát) A jobbra kisíves kicsatlakozás megadása ugyanilyen költséges lenne, de ott már a kiközlekedés balesetveszélyéről is kell beszélni. A hídról érkező forgalomáramlási sebessége jelentős. Ebbe az áramlásba a parkolóház kicsatlakozó forgalma csak jóval kisebb sebességgel tud becsatlakozni, még akkor is, ha viszonylag hosszú gyorsító többlet sávot építünk a híd szerkezethez. Tehát a parkolóház jobbra kisíves direkt kapcsolódása a főúthoz egy új közlekedési konfliktus pontot jelent. Előzetes állami közútkezelői vélemény szerint a feltöltő fogalom megadásától nem zárkóznak el, míg a kicsatlakozó forgalom megadását nem támogatják. A beruházás arányaihoz képest is jelentős költséghányad miatt költség haszonelemzéssel kell tovább vizsgálni a főúti direkt közlekedési kapcsolat megadásának lehetőségét. Összefoglaló értékelés a tervezett Tartsay utcai parkolóház telepítéséről:

9 9 A javasolt parkolás fejlesztési elemek megvalósítása szükséges. A telepítési helyük nagyon jó. Kihasználtságuk megfelelő lesz, főleg, ha piac funkcióval együtt épülnek. A vegyes funkció miatt kívánatos lenne, mindkét tömb felhasználása. Ha egy tömbbe koncentrálunk kb. 500 db-os tároló kapacitást, akkor a bejárati és ürítési pontok, túlzsúfoltságával lehet számolni. (inkább 2 x 250 db tároló kapacitás + tömbönként egyéb kiegészítő funkciók javasolhatók) A Belváros külső peremén elhelyezkedő, szabadon felhasználható (?) (ingyenes(?)) parkolási területektől a Belváros központi része kb. 10 perces gyaloglással elérhető. Ezzel együtt a belváros zsúfoltságát csak akkor lehet csökkenteni, ha a felszíni parkoló kapacitást a parkolóház építési programmal együtt, vagyis azzal párhuzamosan csökkentjük. Először a kínálati oldalt kell bővíteni új parkolóház építéssel, majd egy minőségi utca rehabilitációval a felszíni tároló kapacitást csökkenteni. Például: majd meg kell vizsgálni a lehetőségét egy Rákóczi utcai új gyalogos közlekedési tengely kialakításának. Ez a vonal a Bécsi kapu tértől a Városrétig kínál egy új nyugat- kelet és ellenirányú belvárosi átjárás lehetőséget. Közlekedés szakmailag nem lehet a két helyszín közül választani. Mindegyik megfelelő, jó színvonalon kiszolgálható. Bármelyik (vagy mindegyik) megvalósítása támogatható. A használatbavételig meg kell oldani a Tartsay utca két végének átépítését. Annál jóval előbb kell tisztáznia 14-es úti direkt közlekedési kapcsolat megadásának lehetőségét. Összefoglalva a közlekedés, műszaki feltételei és lehetőségei adottak egy új jelentős Belvárosi fejlesztési elem, elemek megvalósításához. 3.2 K ÖZMŰ VESÍTÉS A tervezési területeken a tervezett területfelhasználási kategóriáiból adódóan jelentős közművesítési tervezési feladat nem adódik, figyelembe véve, hogy területek nagy része beépítésre szánt területeken, illetve már beépített területen találhatóak. A tervezett módosítási területek közművesítési igényei a meglévő városi rendszerekről kielégíthetőek, melyet alátámaszt a területen szolgáltató vállalatok nyilatkozata is. A tervezési területek közműellátási feladatai az alábbiak: szennyvíz elvezetés villamos energia ellátás gázellátás hírközlőrendszer kiszolgálás ivóvíz ellátás távhőellátás A tervezési területek ez egyes közművesítési igények differenciáltan jelennek meg, melyek a jelenleg hatályos rendezési terv alátámasztó munkarészeiben rögzítettekhez képest változást nem generálnak. 3.3 H ÍRKÖZLÉS Távközlés, műsorszórás A tervezett módosítások nem érintik a jelenlegi hatályos rendezési tervet.

10 3.4 ÖRÖKSÉGVÉDELMI JAVASLAT 10 A tervezett módosítások régészeti és művi értékvédelmi szempontból nem érintik a hatályos rendezési terv elhatározásait. 3.5 EGYÉB ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK Tulajdonvizsgálat A tervezett módosítások szempontjából nem vált szükségessé a részletes tulajdonvizsgálat, a tervezési területek természetes magyar magán személyek és cégek tulajdonában vannak. Az SZTM tervezési területek esetében az önkormányzat rendelkezik tulajdonjoggal, illetve üzemeltetési, használati feladatokkal Területismertető talajmechanikai vizsgálat A tervezési területekre a rendezési tervfázisban talajmechanikai vizsgálat készítése nem vált szükségessé Vízgazdálkodás A tervezési területeken az elhelyezkedésekből adódóan, sem árvízvédelmi, sem belvízvédelmi intézkedések nem szükségesek.

11 11 4 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 4.1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Határozati javaslat A Közgyűlés jóváhagyja Győr Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítását a TSZTM sz. tervlapjai szerint. A jóváhagyott módosításokat a Győr Megyei Jogú Város Szabályozási terve és a Győr Építési Szabályzata című dokumentumokban át kell vezetni, és a módosított dokumentumokat a polgármester nevében meg kell küldeni az egyeztetésében részt vett államigazgatási, érdek-képviseleti szerveknek és társadalmi szervezeteknek. Felelős: városi főépítész Határidő: Győr, Révi Zsolt városi főépítész Az előterjesztést véleményezte: Városstratégiai Bizottság Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság Az előterjesztést látta: Borkai Zsolt polgármester Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Lipovits Szilárd jegyző Az előterjesztést készítette: Településfejlesztési Főosztály / Városfejlesztési Osztály / Főépítészi Csoport

12 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA (részletes területi leírás a 3. pontban) A módosítás szükségességének indoklása A jelenleg hatályos településrendezési terv jóváhagyása óta és többszöri módosítása során a város a felmerülő változtatási kérelmeket összegyűjtve indítja el a rendezési tervmódosítást. A belterületi módosítási igények a lakóság részéről a konkrét építési, telekalakítási kérdéseket vetnek fel. Az egyes tervezési területekre tett szabályozási javaslatok a GYÉSZ rendszerén belül adnak megoldást az problémákra. Az önkormányzati területeket érintő tervezési területeken, a jelenlegi rendezési tervben meghatározott terület felhasználástól eltérő fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg, melyek összhangban vannak a környező magántulajdonú területek esetleges területfelhasználási kategóriáinak változtatásával. A fenti okok miatt elkerülhetetlen a tervezési területekre vonatkozóan a településszerkezeti és szabályozási terv módosítása. A megjelenő fejlesztési igényekhez szükséges településrendezési tervmódosítást az alábbi szempontrendszer hangsúlyozásával kell elkészíteni: a lakósági igények kielégítése a város településpolitikai szempontjainak figyelembe vételével a hatályos rendezési terv alapkövetelményeinek szem előtt tartásával a magasabb rendű jogszabályok alkalmazásának betartásával a tervezett fejlesztések településszerkezeti összefüggéseinek vizsgálatával és a településszerkezeti elemek szükséges módosításának indoklásával egyértelmű építési jogalkalmazás biztosításával a szabályozási vonalak, és övezeti paraméterek szabályozási szélességek felülvizsgálatával Győr város közigazgatási területén találhatóak a tervezési területek, melyek belterületeket érintenek. A belterületi módosítások nagyrészt a meglévő szabályozási rendszerhez igazodva elkészíthetőek a GYÉSZ módosításával, illetve a kapcsolódó szabályozási tervek változtatásával. Ezek az igények többnyire településszerkezeti terv módosítást nem igényelnek, nagyobb szerkezeti összefüggések vizsgálata nem válik szükséges. A belterületi igények rendezési terv keretein belüli szakszerű és jogszerű kielégítése cél a város szempontjából, ahol a magán és a közérdek sérelme nélkül lehetséges az építési, telekalakítási célok elérése A módosítások várható hatásainak bemutatása A tervezett módosítások elősegítik a reális gazdasági befektetői igényekhez és a folyamatosan jelentkező lakósági változtatási szándékokhoz történő rendezési terv működtetését. A módosítások által érintett építési övezeti paraméter aktualizálások a lakó területi beépítések további kialakítását biztosítják. A módosítások hatályba lépésével a beépítésre szánt belterületeken belül gazdaságos telekhasználat és még elfogadható intenzitású beépítések jöhetnek létre.

13 A módosításnak az önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai A módosítások hatályba lépésével az önkormányzatnak a jelenleg hatályos rendezési tervhez képest további pénzügyi kötelezettségvállalása nem keletkezik.

14 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Rendelet tervezet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2013. (...) GYMJVÖ rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) ök. rendelet módosításáról, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. -a (3) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében a következőket rendeli el: 1. A GYÉSZ szabályozási tervlapja az SZTM , SZTM sz. tervlapjai szerint módosul. 2. A GYÉSZ a kiegészül az alábbiak szerint: Az övezetben, egy ütemben, egységes építészeti koncepció alapján történő beépítés esetén a győri tervtanács kedvező állásfoglalása alapján telepszerűen több épületben összesen 22 lakás elhelyezhető. Telepszerű beépítés esetén a telek kialakítása és a beépítés több ütemben is megvalósulhat, az egyes ütemekre a telekalakítási és építési engedély önállóan megkérhető a koncepció egészének beépítési terv szintű bemutatásával. Ebben az esetben az építési helyen belüli tekehatárokon az épület(ek) határfala is állhat. Amennyiben az egységes koncepció alapján a telepszerű beépítés első üteme megkezdődik, vagy az építési övezet egy egyedi telkének beépítése egységes koncepció hiányában kezdődik meg, úgy az érintett építési övezet egészére vonatkozóan csak az a beépítési alternatíva valósulhat meg, amely szerint a beépítés megkezdődött. Az épületek elhelyezésénél biztosítani kell az épületek közötti benapozást, és az átszellőzést. Kertvárosias (nem telepszerű) beépítés esetén a négy lakás két épületben is biztosítható. Az övezetben 2 lakásnál vagy 2 rendeltetési egységnél többet tartalmazó épület csak 24 m széles telken és szabadon állóan helyezhető el. A jelenlegi telkeken csak 2 lakás vagy 2 rendeltetési egység helyezhető el oldalhatáron állóan Szabályozási javaslat II.: Az övezetben az épületek elhelyezésénél a GYÉSZ 83.. (2) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyhatóak. 3.

15 15 (1) E rendelet december lép hatályba és december.. napján hatályát veszti. Borkai Zsolt polgármester.. Dr. Lipovits Szilárd jegyző Általános indoklás: A 2006-ban elfogadott rendezési terv módosítását az elmúlt időszakban a terv tartalmától eltérő, de támogatható szabályozási igények tették szükségessé. Részletes Indoklás: 1. A hivatkozásban szereplő tervlapok az 1/2006. (01.25.) ök. rendelettel elfogadott rendezési terv rajzi részét a szabályozási tervet módosítják. 2. Az telektömbök esetében az övezeti jelben foglaltakon szabályozási mutatókon túlmenően részletesebb szöveges szabályozási előírások megfogalmazása szükséges a helyi adottságok, környezet esetlegesen egyéb szakterületeket érintő jogszabályok érvényre juttatása érdekében. 3. A szabályozási tervben a telektömbök 5 számjegyből álló úgynevezett övezeti sorszámmal azonosítottak. Az alábbi övezeti sorszámon hivatkozott telektömbök a helyi építési szabályzat tervlapjára kerülnek fel mint, bányatelkek, kutatási joggal rendelkező területek, illetve a tervlapra az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek. Az újonnan beépítésre szánt területek esetében a GYÉSZ 22. előírásait kell alkalmazni: (2) Az (1) bekezdés szerinti területeken a szabályozási tervben foglaltak végrehajtásának költségei a terület tulajdonosait terhelik. (3) Az utak és közművek kiépítésére, az önkormányzat és az érintett ingatlanok tulajdonosai között kötendő megállapodásra külön önkormányzati rendeletek szabályai irányadók. 4. A rendelet hatályba léptetéséről rendelkezik. 4.4 A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA TERVEZÉSI

16 TERÜLETENKÉNT 16 SZTM Kagyló utca, Szabadrév utca, Új Bácsai út, Irinyi utca közötti tömb: Szabályozási javaslat I. : A sz. tömb telkeire a jelenlegi hatályos rendezési terv nem határoz meg építési helyet. A rendezési tervmódosítás a területre vonatkozóan építési helyet rögzít, mely lehetővé teszi a jobb telekkihasználást a 2 szintesnél nagyobb épületek esetében. A javaslat mellékleteként a szabályozási tervlap is változik, melyen az építési helyeket rögzítjük. Ebben az esetben a későbbi telekhatár rendezések után az építés hely kötöttséget jelent, mely nem biztos hogy előnyös az új telekgeometria számára. Területfelhasználás: A módosítás eredményeként a telektömb nem rendeződik át, a településszerkezeti alap célkitűzések nem változnak meg. Beépítési mód: Beépítési százalék: Zöldfelület megengedett legkisebb aránya: Megengedett építménymagasság, megengedett szintszám: Telekalakítás, megengedett telekméret: Szabályozási javaslat II. : A javaslat szerint sz. tömb telkeire a jelenlegi hatályos rendezési terv és a GYÉSZ szerinti 82.. (2) bekezdése nem vonatkozna, mely a tömbre vonatkozó részletes feltételrendszerben kerülne rögzítésre. Ebben az esetben a későbbi beruházói érdekeknek megfelelően a telekalakítások elvégezhetőek természetesen az övezeti paraméterek figyelembe vételével kijelölt építési hely hiányában nincs megkötés az épület elhelyezésére. A telken belüli épület elhelyezésre a GYÉSZ egyéb előírásai továbbra is érvényben maradnak. Területfelhasználás: A módosítás eredményeként a telektömb nem rendeződik át, a településszerkezeti alap célkitűzések nem változnak meg. Beépítési mód:

17 17 Beépítési százalék: Zöldfelület megengedett legkisebb aránya: Megengedett építménymagasság, megengedett szintszám: Telekalakítás, megengedett telekméret: Kagyló utca, Szabadrév utca, Bácsai út, Irinyi utca közötti tömb: Szabályozási javaslat: Az övezetben 2 lakásnál vagy 2 rendeltetési egységnél többet tartalmazó épület csak 24 m széles telken és szabadon állóan helyezhető el. A jelenlegi telkeken csak 2 lakás vagy 2 rendeltetési egység helyezhető el oldalhatáron állóan. Területfelhasználás: A módosítás eredményeként a telektömb nem rendeződik át, a településszerkezeti alap célkitűzések nem változnak meg. Beépítési mód: Beépítési százalék: Zöldfelület megengedett legkisebb aránya: Megengedett építménymagasság, megengedett szintszám: Telekalakítás, megengedett telekméret: SZTM Szabályozási javaslat: A Tűrr István, Tarcsay és a Móricz Zsigmond rakpart közötti tömbben egységes arculattal egy parkolóház kialakítása tervezett. A támogatott koncepció szerint a telek csaknem 100 %-os beépítettséggel épülne a maximális telek kihasználást szem előtt tartva. Az övezeti paraméterek ez alapján kerülnek meghatározásra. A teljes 100 %-os beépítettség eléréséhez az OTÉK tól történő eltérésre van szükség, melyet a tervben kifejtünk és a kérelmet a véleményezési eljárás részeként tekintjük. Területfelhasználás: A módosítás eredményeként a telektömb nem rendeződik át, a szerkezeti

18 18 tervi célkitűzések nem változnak meg. A sz. tömb területfelhasználási kategóriája is változik Kkö - különleges közlekedési területfelhasználásra. Beépítési mód: A módosítás eredményeként beépítéssel helyezhetőek el. nem változnak, az épületek keretes Beépítési százalék: A módosítás eredményeként az érintett övezet mutatói változnak, a beépítési % 100 %-ra módosul. Zöldfelület megengedett legkisebb aránya: A módosítás eredményeként zöldfelületi mutató min. 0 %-ra módosul. Megengedett építménymagasság, megengedett szintszám: A módosítás eredményeként az érintett övezet max. építménymagasság 20 m-re módosul. Telekalakítás, megengedett telekméret: A módosítás után a minimális telek méret nem kerül rögzítésre. SZTM Szabályozási javaslat: A sz. tömbben a GYÉSZ előírásai alapján a jelenleg egy ütemű beépítés lehetséges, egységes építészeti koncepció alapján. A módosítás a több ütemű beépítési lehetőségre terjed ki. A módosítás elfogadásával az övezetben egy vagy több ütemben egységes építészeti koncepció alapján történő beépítés esetén a győri tervtanács kedvező állásfoglalása alapján telepszerűen több épületben összesen 22 lakás elhelyezhető. Telepszerű beépítés esetén a telek kialakítása és a beépítés több ütemben is megvalósulhat, az egyes ütemekre a telekalakítási és építési engedély önállóan megkérhető a koncepció egészének beépítési terv szintű bemutatásával. Ebben az esetben az építési helyen belüli tekehatárokon az épület(ek) határfala is állhat. Amennyiben az egységes koncepció alapján a telepszerű beépítés első üteme megkezdődik, vagy az építési övezet egy egyedi telkének beépítése egységes koncepció hiányában kezdődik meg, úgy az érintett építési övezet egészére vonatkozóan csak az a beépítési alternatíva valósulhat meg, amely szerint a beépítés megkezdődött. Az épületek elhelyezésénél biztosítani kell az épületek közötti benapozást, és az átszellőzést. Kertvárosias (nem telepszerű) beépítés esetén a négy lakás két épületben is biztosítható. Területfelhasználás: A módosítás eredményeként a telektömb nem rendeződik át, a településszerkezeti alap célkitűzések nem változnak meg. Beépítési mód:

19 19 Beépítési százalék: Zöldfelület megengedett legkisebb aránya: Megengedett építménymagasság, megengedett szintszám:

20 5 TERVJEGYZÉK 20 KSZT KTSZT SZTM Módosítással érintett területek Átnézeti Helyszínrajza Kivonatok a hatályos szabályozási tervből KSZ , KSZ , KSZ Településszerkezeti terv kivonat az érintett tervezési terület esetében TSZTM Szabályozási tervmódosítások SZTM , SZTM , SZTM , M 1:2 000 M 1:4 000 M 1:2 000