Dózsa izzó vaskoronája a nemesek bosszúja

Átírás

1 2014 április 25. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Givenincs Dózs értékelve izzó vskoronáj Give Dózs izzó vskoronáj Give Dózs izzó vskoronáj Mérték Give Dózs izzó vskoronáj Give Dózs izzó vskoronáj 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A közép-és kor újkor történetét áttekintve zt láthtjuk, hogy prsztfelkelések, társdlmi rend elleni nyílt lázdások egytől-egyig elbuktk, leverettek és bosszújánk lettek kiszolgálttv. A történészek mindössze két győztes prsztfelkelést trtnk számon: svájcik és hollndok függetlenségi hrcit, de ott nem csk prsztok hrcoltk, és z idegen htlom kiszorításávl megteremtették két ország máig trtó függetlenségét. Mgyrország legngyobb jobbágyfelkelése nem ilyen volt: itt nem kellett külhtlom ellen küzdeni, sőt éppen z volt felkelés egyik ok, hogy 1. oldl (összes: 7)

2 nem engedték kereszteseket török ellen vonulni. Mi volt innentől keresztesek célj? Mit kptk jobbágyok büntetésül? Mihez kezdtek győztesek felkelésben részt vett egyházikkl és kel? A Dózs-féle prsztfelkelést tglló írásunk második részében ezekre kerestük válszt. Másnpos Dózs György A Dózs-felkelés júniusbn érte el tetőpontját. A fősereg ekkor vette ostrom lá strtégii jelentőségű Temesvárt, melyet Báthori István nádor védett. Dózs György minden vlószínűség szerint tudtosn válsztott Temesközt fősereg trtózkodási helyéül. A mocsrs, több folyó áltl htárolt vidék védekezésre lklmsbb volt, mint nyílt Alföld. Temesvárt sem hiáb ostromolt székely vezér: felkelés bázisát krt itt kilkítni. Ennek ellenére Dózs nem bizonyult ktoni strtégánk: rr számított, hogy lesz ideje, z ostrom ltt tábori élet is lzult, keresztesek nem egyszer erdei vdászttl töltötték z idejüket, várv várbeliek éhhlálár. A városbn rekedt Báthori István nádor - ő és Szpolyi János kölcsönösen utálták egymást - még levelet is ki tudott csempészni lz ostromgyűrűn át z erdélyi vjdánk, ki Gyulfehérváron kpt kézhez levelet. Dózs egy végzetes hibát kkor követett el, mikor nem küldött felderítőket, hogy ostromló seregének hátországát fedezze. Szpolyi egyébként is elkötelezte mgát, hogy pontot tesz felkelés végére: ekkorr már vjdként egész Erdély ktonságát mozgósított. A későbbi János királynk sikerült meglepnie Dózs hdit: mg Dózs éppen z előző esti multságot próbált kiheverni, mikor meglepte őket z erdélyi vjd hd. Az erős szervezet és z drenlin zonbn megtette mgáét, mert z előző npi részegség ellenére cstár rendezte hdit és szembeszállt kel. Akármekkor hrcértéket is képviselt Dózs hd - ne feledjük: lovsság és tüzérsége is volt, korántsem egyetlen kszávl felszerelt jobbágyi tömegről vn szó! -, Szpolyi jobbn szervezett, török elleni háborúkbn hrcedzetté vált serege ellen nyílt színi cstábn nem volt esélye. A keresztes hd nem sokáig bírt: július 15-i temesvári cst fősereg fegyverletételével és menekülésével végződött. A bosszúr éhes nemesi hd sem mrdt el kegyetlenkedésben: Brutus János Mihály szerint Szpolyi megtiltott ktonáink, hogy bárkit is élve elfogjnk. Ennek ellenére több felkelő is élve került győztes kezére. 2. oldl (összes: 7)

3 A mindent eldöntő temesvári cstábn esett fogságb Dózs György is. Egyes történetírók viszont nem is tudnk cstáról. Szerémi György szerint például egy kémszemle során fogták el Dózsát, megint mások szerint Szpolyi fogtt le, mikor megtévesztő módon tárgylásr hívt. Sőt II. Ulászló, mikor később Miks német-rómi urlkodónk írott levelében beszámolt felkelésről, zt állítj, hogy keresztesek dták ki Dózsát Szpolyink, miután prsztok cst nélkül szétoszlottk. Ez is muttj, hogy felkelésről szóló számtln forrás nem egy helyen ellentmondásokbn szenved. A fősereg megsemmisülésével felkelés sors is végleg eldőlt. De hátr volt még két ellenséges fővezér, Dózs és Szpolyi testvéreinek hrc. Alig egy héttel temesvári fegyverletétel után György öccsének, Dózs Gergely hdát Pest melletti gubcsi cstábn verte szét Bornemissz János budi várngy és későbbi király öccse, Szpolyi György nemesi hd, miközben észkbbr z egri püspök cspti tettek rendet. Dózs Gergely mg is fogságb esett. A szétszórt seregeket Szerémségtől Munkácsig helyi erők és végvárik verték szét. Legtovább Lőrinc pp seregrésze trtott ki, őt és kereszteseit csk Kolozsvár környékén tudt utolérni és szétszórni nemesi sereg - kísérteties hsonlóságot muttv ebben z s prsztfelkeléssel. Mi volt felkelés célj? Az ország elfogllás ekkor seregnek ktonilg lehetetlen volt - ezt ők mguk is jól tudták. A királyság megdöntése tehát nem szerepelhetettt Dózsáék céljként. Logikusbb z z állítás, hogy Dózsáék közös ellenség, török ellen krtk vonulni és sikereket elérni. Egy győztes sereg, mely nemcsk Mgyrországnk, de keresztény világnk is jó szolgáltot tesz, jutlm nem mrdt voln el. Hunydi Jánost és Dózs Györgyöt - már csk hdászti tehetségük lpján is persze értelmetlen összehsonlítni, ám elképzelhető, hogy eleinte Dózs így képzelte el prszti jogok érvényesítését. A legelfogdhtóbb mgyráztnk z tűnik, hogy minden régióbn megkísérelték felőrölni és engedményekre kényszeríteni nemességet, hogy zt Budi Ngy Antl is tette Erdélyben 76 évvel zelőtt. Más kérdés, hogy z Erdélyben kivívott jogokt nemesség nem trtott be, hnem ismét fegyverhez nyúlt. Romsics Ignác forrásokt összevetve nemesi kiváltságok eltörlésében látj Dózsáék célját, mi huszit mozglmkhoz hsonlíthtó. A nemesi oklevelek elégetése is fennálló jogrend eltörlésére vló törekvést bizonyítj. Ktonilg felkelés bukásához, leveréséhez elsősorbn keresztes seregek szétszórtság járult hozzá. Dózs minden égtáj felé küldött egy-egy sereget, hogy terjesszék ki felkelést, mi bár részben sikerült is, fősereget rendkívül meggyengítette. Ezzel bár elérték, hogy 37 vár, illetve város került keresztesek kezére, vgy állt melléjük Gönctől-Szlánkeménig és Soprontól z erdélyi Besztercéig, ez csk szétforgácsolt erőiket. Nemesi knniblizmus A felkelést tehát nem gyengekezű király, hnem verték le sját erejükből, mi előrevetítette, hogy király megtorlásb sem tud mjd beleszólni. Az egyértelmű volt, hogy vezérekre hlálbüntetés vár, de z sem kármilyen formábn; kor kegyetlen volt, hogy felkelés is, de mi zután következett, z kortárskt is meglepte. Dózs György kivégzésére vlmikor júliusbn került sor Temesvárott. Amíg vezért egy földltti veremben trtották, már készülhettek vlmire, mert testőrségének negyven tgját közben éheztették. Ezltt Szpolyi és Báthori megtették kivégzés előkészületeit. A keresztes vezér előtt öccse, Gergely kivégzésére került sor, ki részére György bátyj kegyelmet kért (leglábbis könnyű hlálnemet), mit Gergely viszutsított: ő bátyj sorsábn krt osztozkodni. A végzetes npon Dózsát hóhér félmeztelenre vetkőztette, mjd egy f-trónszékhez kötözték. Az izzó vstrónt nem 3. oldl (összes: 7)

4 említik források, z csk utólg kilkult legend, mit Petőfi Sándor: A nép nevében c. versében még elterjedtebbé tett. Egyébként egy felhevített vstákolmányt megközelíteni sem lehet, nemhogy odvezetni és rákötözni vlkit. Dózs végignézte öccse lefejezését - megkönnyebbülvén kegyes végrehjtáson. De vele szemben már nem ismertek kegyelemet győztesek. Temesvár közönségének figyelme közepette ráerőltettek Dózs fejére egy broncsból rögtönzött, előre felhevített vskoronát. Dózs legtöbb történetíró szerint egy hng nélkül tűrte kínzásokt, míg egyikük szerint vér (vgy hsonló) ptkzott ki orrán és fülén. A legembertelenebb csk ezután következett: elővezették tömlöcükből 9 életben mrdt hjdú-testőrt, mjd felszólították őket, hogy egyenek vezérük felhevített fogóvl letépkedett húsából. Hármójukt, kik vonkodtk z emberevésre, helyben felkoncoltk, míg ht életben mrdtnk büntetlenséget ígértek, h részt vesznek kegyetlen elrettentésben. Verncsics Antl zenéről és Dózs körbetáncolásáról is ír - szerinte hjdúknk körönként kellett egyet hrpniuk vezérükből. A szenvedést némán tűrő Dózs ekkor megszóllt: kutykölyköket neveltem mgmnk.... Verncsis beszámolójábn egy különleges kútfőt is említ, miszerint neki ezeket gyermekkorábn z egyik (már öregember) túlélő mesélte, ki úgy menekült meg nnk idején, hogy evett Dózs húsából. Székely Dózs György testét ezt követően lefejezték, mjd felnégyelték. Fejét Szeged, testének drbjit pedig Fehérvár, Bud, Pest és Ngyvárd városkpuir szegezték. A kel szemben elvileg nem lehetett kegyetlen, meglázó kivégzési módokt lklmzni, de z s években több hsonlón kegyetlen (bár knniblizmust nélkülöző) kivégzésről tudunk szerte KözépEurópábn. Dózs Gergely testét szintén felnégyelték, legtovább kitrtó Lőrinc ppot pedig máglyán égették meg, ugynkkor mások szerint neki sikerült z erdőkön keresztül eltűnnie. A felbujtókr, tisztekre, lvezérekre mind krób húzás, vgy más szörnyű hlálnem várt - Temesvárt egyenesen króerdő vette körül. Második jobbágyság? A mrxist történetírás előszeretettel nevezi nemesi ellenforrdlomnk z itt történteket, sőt mgyrországi feudlizmus új erőre kpását z 1514-es országgyűléstől számítj. A törvényhozás mindenesetre további kemény retorziókt foglmzott meg prszt söpredék -kel szemben. A megölt ért fejdíj, elpusztult vgyonukért kártérítés járt, melyet z elkövetés helyén élő jobbágyok, fluközösségek trtoztk megfizetni, h nincsenek meg z elkövetők. Ez nem járt zoknk nek, kik várukt hrc nélkül feldták prsztsereg közeledtére. Bár tiszteknek hlálbüntetés járt, prsztság ("mely nélkül nemesség nem sokt ér") személyében sértetlen mrdt XIV. törvénycikk szerint. Sokn 1514-től számítják prsztság röghöz kötését, z ún. második jobbágyságot, ugynis törvénycikkek földesúr beleegyezéséhez kötötték jobbágyok költözési jogát, örökös szolgságr ítélve prsztokt. Ez kétségtelenül igz is törvényi szinten, ám földesúr-jobbágy viszonyt 1514 előtt és után is z országrészenként, sőt sokszor urdlmnként különböző szokásjog lkított. Az 1514: XXV. törvénycikk meghgyt városb költözés lehetőségét is. Rádásul Szpolyi János, mjd Hbsburg Ferdinánd ltt törvényileg állították vissz szbd költözés jogát. A jobbágyok dóterheit is megkísérelte törvényhozás egységesíteni: eszerint minden jobbágytelek heti egy np munkávl (robot), hvont egy csibével, minden rthtó vgy kszálhtó termény egy tizedével és félévente egy libávl trtozott uránk, sőt krácsonyonként tíz jobbágytelek közösen egy hízott sertést trtozott jándékozni. A földbért (census) évi egy forintbn egységesítették. A prsztok nem trthttk fegyvert, sznkció zért kézlevágás, hjdúk esetén kiherélés, míg második rjtkpás után hlálbüntetés volt. Kifejezetten prszti sorból felemelkedett Bkócz bíboros ellen szólt z törvénycikk, mely megtiltott, hogy jobbágynk születettből püspök legyen. Különösen kegyetlen büntetést róttk zokr, kik szexuális erőszkot követtek el nemessszonyokon: hlálbüntetés mellett leszármzóik és testvéreik (nőtlen elkövető esetén pjuk 4. oldl (összes: 7)

5 is) sohsem lehettek tisztségviselők (mint például flubírák), vgy királyi szolgák. Egy és ugynzon nemesség Az egyházi rendbe trtozókt sem kerülte el törvény: felkelésben résztvevőkre életfogytiglni börtönbüntetést szbtk. A ppok és deákok fegyverviselését is hsonlón büntették; őrájuk nem volt ugynis nek szükségük, nem veszítettek ezáltl munkáskezet. Éppen 1514-ben, Werbőczi István jogtudós törekvésére született meg jogi egyenlősége, z egy és ugynzon nemesség ( un edemque nobilits ), mely nemesi demokráci jegyében eltörölte különbségeket fő-, kis-, és közép között. A felkelő felett ugynkkor nem hunyhttk szemet. Például XXXIV. törvénycikk megemlíti, hogy Mrmros vármegyének mjdnem minden nemese prsztok pártját fogt és ezeknek minden gonosz és veszedelmes tettében résztvett - ezért ott kivizsgálásokt is szomszédos vármegyék szolgbírái kellett, hogy végezzék. Minden nemes, ki felkeléssel trtott (kivéve kik félelemből tették, mjd elszöktek), teljes ingtlnvesztéssel volt büntetendő, mely birtokokt király meggyilkolt csládjink volt köteles továbbdni. Az új rend lefektetése mellett gyenge kezű királyt megfosztották kegyelmezési jogától is, melyet prsztháborúvl kpcsoltosn nem gykorolhtott. 5. oldl (összes: 7)

6 A polgárháború győztesének egyértelműen et kiálthtjuk ki. A jobbágyok felett megszilárdult z urlmuk, egységes renddé szerveződtek és király fölé kerekedtek. A háború és megtorlás áldoztink számáról becslések ezerig terjednek. Ez vérveszteség és királyi htlom gyengülése leginkább z Oszmán Birodlomnk kedvezett, megkönnyítve 1526-os hdjártuk sikerét. Szociális Alp társfinnszírozásávl TÁMOP A/ zonosító számú Nemzeti Kiválóság Progrm Hzi hllgtói, illetve kuttói személyi támogtást biztosító rendszer kidolgozás és műödtetése konvergenci progrm című kiemelt projekt keretei között vlósult meg. Csernus Szilveszter - mult-kor.hu Tisztelt olvsók! Legyenek olyn kedvesek és támogssák "lájkukkl" Flg Polgári Mgzin fcebook oldlát, következő címen: - Minden "lájk számít, segíti mgzin működését! Köszönettel és brátsággl! 6. oldl (összes: 7)

7 Tweet (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 7. oldl (összes: 7)