Százéves történet: a Balkán-háborúk

Átírás

1 2012 október 08. Flg 0 Értékelés kiválsztás nincs Give Százéves értékelve történet: Mérték Még Blkán-háborúk Blkán-háborúk Blkán-háborúk Blkán-háborúk Blkán-háborúk 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Száz évvel ezelőtt tört ki z első Blkán-háború, mely Délkelet-Európát megszbdított több évszázdos oszmán török urlomtól. Az s két Blkán-háború voltképp z első világháború nyitány volt. Bár blkáni népek egymássl összefogv szinte teljesen kiszorították törököket Európából, rögtön kezdetét vette z egymás közötti ellenségeskedés térség újrfelosztásáért. Az 1911-es olsz török háború történései blkáni állmokt felbátorították. Miután Olszország 1. oldl (összes: 5)

2 győztesen került ki küzdelemből, z oszmán török kormányzt belpolitiki helyzete megrendült. Bulgári, Görögország, Szerbi és Montenegró 1912-ben szövetséget kötött. Ezt Blkán Szövetségnek, másik nevén Blkán Ligánk nevezték. A négy ország célj z európi török területek felszbdítás és egymás közötti felosztás volt. Az március 13-án megkötött Blkán Szövetséget meglpozó szerb bolgár brátsági és szövetségi szerződésben két fél hivtlosn Mcedóni utonómiáját követelte z Oszmán Birodlomtól. A titkos zárdékbn viszont terület szerb igény szerinti felosztásánk, illetve bolgár igény szerinti függetlenségének lterntíváj szerepelt. Délkelet-Európ térképét teljesen átrjzolták blkáni háborúk (Forrás: Történelmi Világtlsz) A két ország közötti korábbi rossz kpcsolt némileg jvult ugyn, ám Mcedóni felosztásánk ügyében igen nehezen állpodtk meg. A bolgár fél z utonóm Mcedóni létrehozását szorglmzt, úgy tervezve, hogy z mjd cstlkozik Bulgáriához. Szerbi viszont terület felosztás mellett krdoskodott. A szerződésben végül két fél vittott területek felosztásábn állpodott meg: eszerint Sr-hegységtől észkr fekvő terület Szerbiát illeti, Bulgári leendő htár pedig Golem-csúcstól egészen z Ohridi-tóig húzódn. A középső Sr-hegységtől és szkopjei Crn Gorától délre fekvő vittott szkopjei körzet hovtrtozásánk mjdni eldöntését pedig z orosz cárr bízták. A bolgárok eleinte rr hivtkoztk, hogy mcedónii szlávok bolgárok, így egész Mcedóniár igényt trtottk. Ám hivtlos bolgár politikábn ekkorr már két irányzt képviseltette mgát. Az egyik irányzt képviselői mereven elzárkóztk z osztozkodástól, míg másik tábor belátt, hogy bolgárok Mcedóni ngyobbik részét csk rivális országokkl megegyezve tudják megszerezni. Mcedóni területének tervezett bolgár szerb felosztásán kívül viszont nem született előzetes megállpodás Trákiáról, Epiruszról és Albániáról. Mi több, szerződés Mcedóniár vontkozó részéről Görögország elvileg nem tudhtott. A törökök kiűzetése Az első Blkán-háború október 8-án tört ki. A több frontot nyitó keresztény erőkkel szemben török hdsereg egy sor cstát elvesztett. A súlyos vereségek nyomán Port november 4-én z európi ngyhtlmk közvetítését kérte. December elejére Görögország kivételével törökök mindegyik támdó országgl fegyverszünetet kötöttek elején kiújultk hrcok, de újbb 2. oldl (összes: 5)

3 vesztes csták után török hdsereg kpitulálni kényszerült. Az új blkáni országhtárokt ngyhtlmk z 1912 decemberében kezdődő londoni konferencián kívánták meghúzni. A bolgár görög és bolgár szerb htár kijelöléséről viszont szövetséges blkáni állmoknk egymás között kellett voln megállpodniuk, z említett mcedónii területsáv esetében pedig z orosz cárnk kellett voln döntenie. Ám vittott területek tárgylásos úton vló felosztásár és döntőbíráskodás igénybevételére már egyik fél sem gondolt komolyn. A győztes szövetségesek mindegyike kkor területet igyekezett urlm lá vonni, mekkorát csk tudott. A bolgárok egyrészt keleten, Drinápoly környékén, másrészt Szloniki vidékén hrcoltk törökökkel, ezért Szerbi megszállhtt gykorltilg egész Vrdr-Mcedóniát. (Ez vidék ngyjából mi Mcedón Köztársság területének felel meg.) Ezután Bulgáriávl 1912 márciusábn kötött szerződésről Szerbi megfeledkezett. Szloniki és környéke, zz z Égei-Mcedóni hovtrtozásánk kérdésében pedig görögök kerültek szembe bolgárokkl. Szerbi és Görögország Mcedóniát immár tehát nem etniki lpon, hnem nnk tényleges megszállás lpján kívánt felosztni. Az így ellenséggé váló Bulgári letörésére Szerbi és Görögország 1913 elején titkos ktoni pktumot kötött. Románi mely nem cstlkozott Blkán Szövetséghez ezt látv területi igényekkel, Dél-Dobrudzs (ekkor bolgár és török többség áltl lkott terület) átengedését követelve lépett fel Bulgáriávl szemben. Mindezek nyomán Bulgári június 29-én hdüzenet nélkül megtámdt Szerbiát és Görögországot. A második Blkán-háborúbn Bulgári ellen, vlmint szerbek és görögök mellett hrcoltk románok, törökök és montenegróik is. A htlms túlerőben levő kolíciótól bolgárok vereséget szenvedtek. Az elégedetlen Bulgári Az ugusztus 10-én láírt bukresti béke rr kötelezte Bulgáriát, hogy Drinápolyt és környékét dj vissz z Oszmán Birodlomnk, ugynkkor Dél-Dobrudzsát engedje át Romániánk. Ezzel egyidejűleg z új bolgár görög és bolgár szerb htárt úgy húzták meg, hogy Bulgári csupán Mcedóni legkeletibb részét, mindössze 6800 négyzetkilométeres Pirini-Mcedóniát kpt meg, továbbá Tráki z Égei-tengerhez kijártot biztosító középső sávját. Mcedóni legngyobb része, Égei-Mcedóni ( négyzetkilométer), vlmint Nyugt-Tráki Görögország, Vrdr-Mcedóni ( négyzetkilométer) pedig Szerbi része lett. Egy új állm, Albáni is kpott Mcedóniából egy 0,5 ezer négyzetkilométer ngyságú területet. A htárok 1913-s meghúzásánál z kkori erőviszonyok döntöttek, tehát htlompolitiki, nem pedig etniki, nyelvi, vllási, történelmi szempontok érvényesültek. Fontos fejleményként értékelhető z is, hogy Blkán-háborúk következményeként z Oszmán Birodlom htári úgymond távol kerültek Albániától, pontosbbn z lbánok lkt területektől. Ekkor ngyhtlmk elismerték Albáni függetlenségét, állmformáját, ez utóbbit vlójábn z európi htlmk kollektív gyámság ltt álló fejedelemségként htározták meg. Megállpították Albáni htárit is, melyek természetesen nem estek egybe z lbánok áltl lkott vidékekkel. Így rendkívül jelentős lbán népesség került z nyország htárin kívülre: ngyobb közösség Szerbi, kisebb közösség pedig Görögország fennhtóság lá. Új htárok: konfliktus kódolv Az új htárok meghúzás után számítni lehetett rr, hogy előbb vgy utóbb újbb fegyveres konfliktusok törhetnek ki Délkelet-Európábn. Ez be is következett, z első világháború kirobbnásávl. A bukresti béke bolgár politiki elitet és közvéleményt egyránt sokkolt, így bolgár külpolitik fő irányító elve továbbikbn revánsvágy lett. Bulgári nem tett le Vrdr-Mcedóni, illetve nnk ngy része megszerzéséről. Így Bulgári Koszovóvl és Szndzsák egy részével is jelentősen megnövelt területű Szerbi vetélytárs lett. Azé Szerbiáé, mely z első világháború kirobbnáskor főszereplővé lépett elő. 3. oldl (összes: 5)

4 Nem véletlen, hogy Szófiábn z oroszbrát kormány már 1913-bn megbukott, és Bulgári központi htlmkhoz közeledett. Az első világháborúbn blkáni fronton többek között Mcedóni és Tráki megszerzéséért, illetve megtrtásáért folyt küzdelem. A bolgár urlkodó 1915-ben szövetséget kötött Németországgl. Bulgári, októberben cstlkozv központi htlmkhoz, megtámdt Szerbiát. Az ezt megelőző tárgylások során központi htlmk jogosnk ismerték el Szófi igényét Vrdr-Mcedóniár, és megígérték, hogy nem provokált román és görög támdás esetén bolgár területi követeléseket Romániávl és Görögországgl szemben ugyncsk támogtják. Bulgári pedig fő céljként z 1913-s bukresti béke területi előírásink teljes érvénytelenítését, vlmint etniki-történelmi htárink kivívását htározt meg. Felhsznált irodlom Demeter Gábor: Kisállmi törekvések és ngyhtlmi érdekek Blkánháborúk idején ( ). Hungrovox Kidó, Budpest, 2007 Jelvich Brbr: A Blkán története I II. Osiris Kidó 2000, Budpest, 1996 Köztes-Európ (Térképgyűjtemény). Szerk: Pándi Ljos. Osiris Kidó, Budpest, 1997 Niederhuser Emil: A nemzeti megújulási mozglmk Kelet-Európábn. Akdémii Kidó, Budpest, 1977 Plotás Emil: Kelet-Európ története 20. százd első felében. Osiris Kidó, Budpest, 2003 Pándi Ljos: Köztes-Európ (Kronológi). Teleki László Alpítvány, Budpest, 1999 mgyrhirlp.hu -Zsebők Csb Tweet (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 4. oldl (összes: 5)

5 5. oldl (összes: 5)