Szent Koronánk valódi eredete - a szkíta-keleti kreáció

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szent Koronánk valódi eredete - a szkíta-keleti kreáció"

Zsófia Bogdánné
8 évvel ezelőtt
Látták:

Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) 2010 február 20.

1 Közzétette: ( február 20. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Givenincs Szentértékelve Koronánk vlódi Give Szent Koronánk vlódi Give Szent Koronánk vlódi Mérték Give Szent Koronánk vlódi Give Szent Koronánk vlódi - szkít-keleti szkít-keleti szkít-keleti szkít-keleti szkít-keleti 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Bizonyár minden egyes mgyr középiskoli okításon átesett hétköznpi hlndó bebiflázt már Szent Koron konzumkultúr körében meghonosodott fls eredettörténetét, mely mindössze I. Géz király koráig vezeti vissz becses ereklyénk múltbéli klndjit. A hülyeségközeli hipotézist pedig egyetlenegy dtr lpozzák zombivá züllesztés kivitelezésében érdekelt kdémii gylúgozók, mégpedig királyi fejfedőn láthtó bizánci bsileos, Dukász Mihály ( ) portréjár. A hivtlos mesemtiné áltl erőltetett eszmeiség persze már réges-régen megdőlt, z elméletet legegyértelműbben Ludvig Rezső rnyműves cáfolt meg, ki koronát 1. oldl (összes: 5)

2 Közzétette: ( kezébe vevő kevesek közé sorolhtó, lévén 1983-bn felkérték egy szkértői elemzésre. Úriemberünk egyértelműen megállpított, hogy z urlkodóink áltl viselt szent gyönyörűség broncsár utólg szögelték csk rá konstntinápolyi császár rcmását, z eredeti koronánk tehát nem része VII. Mihály portréj. Aki persze kicsit jártos történelemben, z zt is tudhtj, hogy szóbn forgó bizánci bsileos birodlom lkonyát jelentő 1071-es mnzikerti cstktsztróf után került htlomr, ergo nem volt éppen bbn helyzetben, hogy kvázi hűbérúri viszonyt kezdeményezzen egy nemes fejfedő képében megnyilvánuló jutttás jándékozásávl. De h nem z 1070-es évek Bizáncábn készült állmiságunk lppillére, kkor mikor is? Szent Péter kopt motívumokr hjzó ábrázolás Szent Koronán, háttérben részlet Remete Szent Pál életéből (két oroszlán áss szkít mártír sírját) Tnítnk z iskolákbn fenti fls sztorinál vlóságosbb verziókt is. Mindnnyin ismerjük II. Szilveszter páp koronküldözgetős legendáját, melyben egy álom htásár dj át szentty Asztrik pátnk e becses ereklyét. A retekklub polihisztornk minősített pmpogói ezt tényszerű igzságot zzl próbálják cáfolni, hogy e korrekt történet mindössze Könyves Kálmán kori, zz 100 évvel kérdéses cselekmény után íródott. Ez persze egyáltlán nem ellenérv, mximum minősíthetetlen okoskodás. A legend minden vlószínűség szerint igz, ám koronküldés és koron készítésének időpontj közé nem szbd egyenlőségjelet helyeznünk; persze mond sem regél ról, mindössze egy kész remekmű átdásáról. H tehát szent ereklyénk István király koránál is régebbi, kkor mégis mikor, hol és kik készítették? 2. oldl (összes: 5)

3 Közzétette: ( Ludvig Rezső, koronánk igz történetének feltárój Ludvig Rezső vizsgálódási során megállpított, hogy Szent Koron művészettörténeti szempontból nemhogy nyugti királydidémok típusitól üt el teljes mértékben, de még bizánci császári fejfedők jellemzőire is csk részben hjz felépítése. A keleti kopt egyház ikonábrázolásink emberlkji és motívumi ellenben egy z egyben vissztükröződnek állmiságunk legfontosbb jelképén. Koronánk keleti szármzását tehát közvetett bizonyítékokkl már hitelesíteni lehetne, vn zonbn egy közvetlen, egyértelmű bizonyíték is! 1970-ben tárták fel régészek Egyiptombn 707-ben épült frsi templom mrdványit, s z egyik flifreskó döbbenetindukáló vlóságot tárt szemlélődő kuttók elé, mivel Szűz Máriát mgyr Szent Koronávl (!) fején jelenítette meg. Rádás gynánt ereklyénk postolábrázolási is egy z egyben frsi építmény hsonló figuráir emlékeztetnek, mi már egyáltlán nem lehet véletlen. A Szent Koron legrégibb ábrázolás 707 körülről... Normlitáspárti kuttók m már tisztábn vnnk zzl tgdhttln tlmudistpukksztó ténnyel, hogy Szent Koron régebbi 707-es időpontnál, s szkít kopt keresztények műve. A kopt vllás és kultúr különösen népszerű volt késő- és posztprthus korbn, s keleti sztyeppei népek körében, így nem túlzás zt állítni, hogy rokonink készítették ezt becses csodát vlmikor III. és VII. százd közötti időben, s 1000 körül II. Szilveszter áltli koronküldéssel csk visszkerült tárgy jogos tuljdonosihoz. A frsi templom flán tnulmányozhtó Mári kép rr is rávilágít, hogy hbltyhuszárság Szent Koronávl kpcsoltbn két összeillesztett különálló drbról dumálni (coron grec és ltin, zz z broncs és keresztpánt), lévén Hzánk szkrális jelképe mindig is egy volt és oszthttln. Bebizonyosodott továbbá, hogy Szűz Máriához történő istváni országfeljánlás sem XI. százdi újdonság, hnem már régi hgyomány, hisz z országot jelképező fejfedő és Jézus édesnyj már VIII. százd elején is összekpcsolódott. 3. oldl (összes: 5)

4 Közzétette: ( A Szent Koron közeli ábrázolás Frsból, tetején jellegzetes körtlpztú kereszt Koronánk keleti eredetét még egy döbbenetes igzság igzolj. A frsi templom közelében tlálhtó z ókori Egyiptom Thébi nevű város, hol z szkít szármzású Remete Szent Pál született, kinek z életét Szent Koron ikonji mesélik el z egyes postolképek hátterében. Lélegzetelállító dlék mindehhez, hogy Ngy Ljos királyunk minden követ megmozgtott nnk érdekében, hogy Velencéből - Pálos Rend közreműködésével - Mgyrországr hozthss III. százdbn elhunyt szent földi mrdványit. Végül 1381-ben siker koronázt nemes urlkodónk erőfeszítéseit, s pálosok Budár hozták szkít (h)ősünk csontjit, s török dúlásáig meg is őrizték ezt z ereklyét. A Szent Koron készítésének pontos éve mnpság már meghtározhttln, de Remete Szent Pál személye siker felé vezető legfontosbb dlék mjdni korszklkotó kuttók számár... Tor Slqvist Szerző Flg Polgári Műhely tgj Tweet 4. oldl (összes: 5)

5 Közzétette: ( (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldl (összes: 5)

Hasonló dokumentumok

: kalandok a levéltárban

: kalandok a levéltárban Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) 2014 március 16. Flg 0 Értékelés kiválsztás értékelve Mérték Még nincs levéltárbn levéltárbn levéltárbn levéltárbn levéltárbn 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A