Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság LIBE_PV(2010)1130_1 JEGYZİKÖNYV a november 30-án, , és december 1-jén, között tartott ülésrıl BRÜSSZEL Az ülést a romák integrációjának uniós stratégiájáról szóló közmeghallgatást november 30-án, kedden, kor Gál Kinga elnökletével megnyitják. LIBE_OJ , PE v MEGNYITÓ Az elnök a meghívott elıadók és a civil társadalom szakértıinek köszöntése után emlékezteti a közönséget arra, hogy az Európai Parlament a romákról szóló legutóbbi állásfoglalását szeptember 9-én fogadta el. Hangsúlyozza a meghallgatás jelentıségét, és kifejti, hogy lehetıség nyílik arra, hogy a jelenlévık visszajelzést adjanak a Córdobában tartott második európai csúcstalálkozó (2010. április 8 9.) következtetéseivel kapcsolatban. Emlékeztet továbbá arra, hogy az ülés két fı célja az intézményközi együttmőködés elısegítése és építı jellegő párbeszéd kezdeményezése a civil társadalommal. 2. I. SZEKCIÓ Pervenche Berès, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnöke elismerését fejezi ki Jerzy Buzek romaügyi kezdeményezései miatt. Aggodalmának ad hangot az EU gazdasági és szociális válságának a romákra gyakorolt hatása miatt, és felidézi, hogy az EU elkötelezte magát a szegénység és a romák helyzetének kezelése mellett. Járóka Lívia, a romák integrációjának uniós stratégiájáról szóló jelentés elıadója kifejti, hogy az EU-nak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a második és harmadik generációs emberi jogokra, így a lakhatáshoz, az egészséghez és az oktatáshoz való jogra, és hangsúlyozza, hogy az uniós stratégia kizárólag konkrét fellépéseket foglal majd magában. Hangsúlyozza, hogy jobb szabályozásra és az érdekeltek fellépését PV\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 összehangoló, hatékony uniós mechanizmusra van szükség. Kiemeli, hogy az uniós romastratégia kizárólag jól meghatározott célkitőzések és alapelvek révén, megosztott hatáskörök, valamint támogató és egymást kiegészítı tevékenységek alapján válhat valósággá. A stratégiát illetıen az elıadó több ötletet is ismertet: a roma munkacsoport állandó testületté alakítását, az egységes piaci eredménytáblához hasonló mechanizmus kidolgozását, valamely igazgatási testület vagy tisztviselı nemzeti kapcsolattartóként és ekképpen a Bizottságot tanácsokkal ellátó forrásként való kijelölését. A stratégiának figyelembe kell vennie a területi és földrajzi körülményeket, mivel a kirekesztés és a szegénység a mikrorégiókban érvényesül. Javaslatai között felveti, hogy a kohéziós költségvetés egy részét a stratégia céljaira kellene felhasználni. Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvetı jogokért és az uniós polgárságért felelıs biztos leszögezi, hogy támogatja az elıadó azon javaslatát, hogy a roma munkacsoport állandó testületté váljék, és kifejti, hogy kész megvizsgálni a mikrorégiókkal kapcsolatos ötletet. Elismeri, hogy az uniós keret önmagában nem oldja meg a romák helyzetét, de egyetért azzal, hogy a probléma gyökereinek kezelése során a mikrorégiók jelenthetik az egyik megoldást. A biztos hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az oktatás hiányával a roma gyermekek körében, és kifejti, hogy az óvodai és az iskolai nevelést prioritásnak kell tekinteni. Nagyobb mértékő együttmőködésre szólította fel továbbá a tagállamokat annak érdekében, hogy a roma lakosság helyzetére vonatkozóan több információ álljon rendelkezésre. A biztos leszögezi, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét 2011 tavaszán ismertetik majd, és kiemeli, hogy a stratégia mind a 27 tagállamot felöleli. Viviane Reding emlékeztet arra, hogy az integráció biztosításához finanszírozásra és arra vonatkozó garanciákra van szükség, hogy az uniós jogban rögzített jogegyenlıség nemzeti szinten érvényesül. Utal a franciaországi helyzetre és megjegyzéseket főz a Bizottság elmúlt hónapokban bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos következtetéseire, leszögezve az alábbiakat: (1) úgy tőnik, hogy az érintett személyek egyéni körülményeinek vizsgálata nem rendszeres módon történt meg, különösen a tartózkodáshoz elegendı anyagi fedezet hiányán alapuló kiutasítások kapcsán; (2) a közrendet fenyegetı veszély súlyosságának egyéni felmérését és egyes esetekben a büntetett elıéletet nem mindig a szabad mozgásról szóló 2004-es irányelvvel és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezték. A Bizottság jogi szakértıinek véleménye szerint az irányelv jogi garanciákra és eljárási biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseinek Franciaország által már bejelentett átültetése a jövıben véget vet majd az efféle gyakorlatoknak, és a Bizottság ragaszkodott hozzá, hogy a francia hatóságok az irányelvet 2011 tavaszára maradéktalanul és megfelelıen átültessék. A biztos végezetül bejelenti, hogy a Roma Platform következı üléseit december 13-ra és április 8-ra tervezik. Továbbra is rendeznek majd a romakérdéssel kapcsolatos tudatosságfokozó eseményeket, amelyek középpontjába az uniós finanszírozás által nyújtott lehetıségeket helyezik. Göncz Kinga, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság a romák integrációjának uniós stratégiájáról szóló véleményének elıadója hangsúlyozza, hogy a romakérdés európai jogokat és többféle megkülönböztetést is érintı ügy. A társadalmi-gazdasági szempontot illetıen kiemeli az Európa 2020 stratégia középpontba állításának PE v /15 PV\ doc

3 szükségességét. Az uniós szintő feltételekhez kötöttséget szintén elengedhetetlennek tartja annak biztosítása érdekében, hogy az európai források eljussanak a roma közösséghez. Ösztönzi a nemzetközi szervezeteket a helyzet helyszíni nyomon követésére annak érdekében, hogy állandó visszajelzés érkezzen az irányelv különbözı tagállamokban való végrehajtásáról. Göncz Kinga javasolja továbbá, hogy a Bizottság az alapvetı jogokról szóló jelentésébe a következı években külön fejezetet illesszen be a romákról, és hangsúlyozza, hogy nem csupán az elért eredményekre, hanem a romák helyzetének javítása érdekében a hiányosságokra is hangsúlyt kell fektetni. Hannu Takkula, a Kulturális és Oktatási Bizottság a romák integrációjának uniós stratégiájáról szóló véleményének elıadója amellett száll síkra, hogy a romák integrációjáról szóló stratégia kidolgozása során nagyobb hangsúlyt kell helyezni az oktatási és kulturális szempontokra. Hangsúlyozza, hogy az oktatás jelentıségét, amelynek alapvetı jognak kellene lennie, amelyet a megkülönböztetés egyetlen formája sem akadályoz, továbbá kiemeli az oktatás romák körében való népszerősítésének jelentıségét is. Hannu Takkula felszólalásában kifejezetten kitér a roma nık helyzetére, és a nagyobb mértékő integrációjuk biztosítására szolgáló lehetséges módozatokra. Andrey Kovatchev, a Regionális Fejlesztési Bizottság a romák integrációjának uniós stratégiájáról szóló véleményének elıadója kifejti, hogy Európában 10 millió roma él, ami szükségessé teszi a megoldások összehangolását. Figyelmeztet arra, hogy a meglévı problémák dacára a tagállamok a romák számára elkülönített uniós költségvetést (2%) nem e célokra fordítják, és rámutat, hogy az integráció csak a többség és a kisebbség által közösen vállalt erıfeszítések és áldozatok révén valósulhat meg. Andrey Kovatchev hangsúlyozza, hogy a romák integrációja nem pusztán erkölcsi felelısség, hanem gazdasági szükségszerőség is. Végezetül a romákra utalva hozzáteszi, hogy halászni kell megtanítanunk ıket, nem pedig halat kell adnunk nekik. Joëlle Milquet, a belga elnökséget képviselı foglalkoztatási és esélyegyenlıségi miniszter hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válság tovább súlyosbította a romák hátrányos helyzetét és a velük szembeni megkülönböztetést. Az EU megkésett reakciója ellenére néhány kezdeményezést elfogadtak: az Európai Parlament öt állásfoglalást fogadott el; a romák integrációjával kapcsolatban két csúcstalálkozóra került sor, az Európai Bizottság több közleményt is készített, és 2007 óta öt alkalommal fogadtak el következtetéseket. Joëlle Milquet utal néhány kézzelfogható eredményre: a célzott fellépésekre vonatkozó jobb iránymutatásokra, az Európai Szociális Alap és az Európai Fejlesztési Alap szabályzatának romák bevonását célzó módosítására, valamint a romák integrációjára vonatkozó, határozatlan idıre szóló ütemterv létrehozására. Emellett hozzáfőzi, hogy a jelenlegi elnökségi trió (Spanyolország, Belgium és Magyarország) által vállalt három kötelezettség az alábbi volt: a szociális szempontok érvényesítése, a romák integrációjára vonatkozó ütemterv kidolgozása és annak biztosítása, hogy mindkét strukturális alap elérhetı a romák számára, és a tagállamok megfelelıen használják fel azokat. Kitart továbbá amellett, hogy a romákat be kell vonni a mutatók kifejlesztésébe és az eredmények végsı értékelésébe, valamint az ajánlások kidolgozásába. Kéri a tagállamokat, hogy használják fel meglévı jogi eszközeiket és cselekvési terveiket a roma közösség képviselıivel való jobb párbeszéd kialakítása érdekében. Végezetül hozzáteszi, hogy a PV\ doc 3/15 PE v01-00

4 romák marginalizálása saját kultúránk és történelmünk egy részének marginalizálását jelenti. Balog Zoltán, a soron következı magyar elnökséget képviselı, a társadalmi felzárkózásért felelıs államtitkár kifejti, hogy a cigányokkal szembeni folyamatos megkülönböztetés elfogadhatatlan. Megemlíti, hogy Magyarország többek között egy minisztériumközi testületben foglalkozott a romakérdéssel, amely testület a romákra vonatkozó specifikus politikákat is felölelı politikai koordinációért és integrációért felel. Balog Zoltán leszögezi, hogy kívánatos lenne a szegénység 90%-os csökkentése, mivel például a magyar lakosság 7 8%-a cigány származású. A romák uniós strukturális alapokhoz való hozzáférésének kérdését illetıen javítani kell az Unión belül az uniós források összehangolását e források megfelelı felhasználása érdekében. Javasolja ezért egy európai mutatómechanizmus létrehozását annak meghatározása érdekében, hogy e forrásokat milyen módon használták fel, és elérték-e céljukat. Balog Zoltán emlékeztet arra, hogy a Roma Fórumra április 8-án kerül sor, és hogy a Tanács a következı hónapokban hozzájárul majd a stratégia alakításához. Megemlíti továbbá az európai dimenzió és a tagállamok szuverenitásának összeegyeztetését a romák integrációjával, valamint a romákkal szembeni szervezett bőnözéssel kapcsolatos kérdés megoldása érdekében. Végezetül hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy az uniós polgárokat meggyızzék arról, hogy a romák integrációja az ı érdekük is. A vita során felszólal Renate Weber, és kifejti, hogy egyetért Reding biztossal, valamint hangsúlyozza, hogy fontos, hogy még április elıtt újabb ülésre kerüljön sor az Európai Bizottsággal a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének pontosítása érdekében. Megkérdezi, hogy tesz-e majd javaslatot az Európai Bizottság, amelynek esetleg pénzügyi vonatkozásai is lesznek. Sógor Csaba megjegyzi, hogy az EU-nak fel kell lépnie a romák integrációjával kapcsolatban, mivel az egyes társadalmi etnikai csoportokkal szembeni intolerancia és elutasítás arra utal, hogy bizonyos tagállamok még nem tették magukévá az uniós értékeket. Ioan Enciu Reding biztos megjegyzéseit hallva bizonyos fokú optimizmusának ad hangot, és hangsúlyozza, hogy a romák integrációjának megvalósulásához uniós szintő erıfeszítés szükséges. Cornelia Ernst kiemeli, hogy fontos a kötelezı jogi erejő fellépések beépítése annak biztosítására, hogy a tagállamok ne élhessenek a kimaradás lehetıségével. Javasolja továbbá szankciók bevezetését olyan esetekben, amikor az uniós forrásokat nem megfelelıen osztják el, továbbá aggodalmának ad hangot a Balog Zoltán által a romákra alkalmazott cigányok kifejezés miatt. Hozzáteszi, hogy a stratégiába be kell vonni a nem kormányzati szervezeteket és a roma közösségeket. Carmen Romero López kifejti, hogy a cigányok névvel rendelkezı személyek, és hogy a romakérdést nem szabad összekeverni a bőnözéssel, mivel fennáll a veszélye, hogy valamennyi romát bőnözıként bélyegeznek meg. Emine Bozkurt utal a kulturális integrációra, különösen arra, hogy a bevándorlók az integráció érdekében szokásaik asszimilálására kényszerülnek. PE v /15 PV\ doc

5 Philip Claeys kifejti, hogy a roma közösség magatartása néha olyan problémákhoz vezet, amelyekkel tabuk nélkül kellene foglalkozni, így például illegális táborokhoz, az oktatás hiányához vagy gyermekek koldulásra kényszerítéséhez. Raül Romeva i Rueda óva int az általánosításoktól, és hangsúlyozza, hogy a bőncselekményekért nem a roma közösség, hanem egyének felelısek, valamint kiemeli a megfelelı kifejezés használatának jelentıségét. Végezetül kifejti, hogy a romakérdés nem csupán a szabad mozgással, hanem a megkülönböztetéssel és az uniós polgárok jogaival is kapcsolatos. A Roma Fórum egyik finn tagja, Miranda Vuolasranta afelıl érdeklıdik, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság miként kívánja bevonni a romákat a stratégia kidolgozásába. Bukarest ötödik kerületének polgármestere, Marian Vanghelie hangsúlyozza, hogy rövid, közép- és hosszú távú projekteket kell kidolgozni, valamint javítani kell a helyszíni gyakorlati tevékenységeket annak érdekében, hogy a helyi hatóságok jelentıs szerepet töltsenek be a romák integrációjában. A Collectif Romeurope France-ot képviselı Marilisa Fantacci kijelenti, hogy a franciaországi helyzet nem változott, és hogy a francia törvények továbbra is összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Kéri a résztvevıket annak meghatározására, hogy Franciaország milyen módon dolgozhatna ki integrációs programot. Balog Zoltán a kérdésekre válaszolva kifejti, hogy az iménti, a romákra használt cigányok kifejezést nem szánta negatív konnotációjúnak. Egyetért azzal, hogy mindenkinek van saját neve, és hogy a romák egyének, és egyénekként is kell kezelni ıket. Hangsúlyozza, hogy az integráció és az asszimiláció nem szinonim fogalmak, és ezért az EU-nak és tagállamainak esélyegyenlıséget kell biztosítaniuk a romák számára. Járóka Lívia kifejti, hogy jelentése az alapvetı uniós jogokra, nem pedig kulturális vagy identitáskérdésekre helyezi a hangsúlyt. Hangsúlyozza, hogy a jelentés erıssége az, hogy civil szervezetek elsı kézbıl szerzett tapasztalatain alapul. Kifejezi abbéli reményét, hogy a jövıben az intézkedések jogilag kötelezı erejővé válnak, és hogy a tagállamok többet foglalkoznak a romákkal. 3. II. SZEKCIÓ Morten Kjærum, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatója rámutat, hogy a romák a leghátrányosabb helyzetben lévı csoport, amely megkülönböztetésnek és erıszaknak van kitéve, noha gyakran az esetek 66 92%-át be sem jelentik. Figyelmeztet, hogy a romák az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén is nehézségekkel küzdenek, aminek következtében körükben nagyobb mértékő a munkanélküliség. Morten Kjærum ismertet néhány adatot a roma közösség és az azt befogadó ország lakossága közötti óriási különbség szemléltetésére. Ami a munkanélküliséget illeti, az a roma férfiak körében eléri a 27%-ot, míg a férfi lakosság körében csak 7%. Hozzáteszi, hogy ez a különbség az oktatási ágazatban is megmarad, amelyben a romák 35 51%-a öt évnél rövidebb ideig jár iskolába. Morten Kjærum PV\ doc 5/15 PE v01-00

6 figyelmeztet arra, hogy e különbség a nık körében még nagyobb, és felhívja a figyelmet a romák szélsıséges és olykor embertelen lakhatási körülményeire. Hangsúlyozza, hogy az elırelépésekhez információkra van szükség, és javasolja egy, a helyi és nemzeti hatóságok, illetve a romák közötti hatékony partnerség kialakítását, mivel egy kutatás azt mutatta, hogy a romák e folyamatba való bevonása alapvetı fontosságú. Hozzáteszi, hogy a megkülönböztetés elleni intézkedéseknek és a rasszizmus elleni küzdelemnek együtt kell járnia a társadalmi-gazdasági feltételek javítására irányuló fellépéssel. A FRA által összegyőjtött bizonyítékok egyértelmővé teszik azt is, hogy a romák integrációjának kérdése holisztikus és integrált megközelítést tesz szükségessé, amely mind a helyi és nemzeti, mind pedig az uniós szintő tevékenységeket egybefogja a beavatkozás fıbb területein, például a foglalkoztatás terén. Végezetül a romák és a nem romák e folyamatban való részvétele biztosítja majd, hogy valós szükségleteikkel foglalkozzunk, és a politikák és intézkedések romák körében való elfogadottságát is nagyban növeli. Emlékeztet arra, hogy az elırelépéshez a tényleges helyzetre vonatkozó adatok elengedhetetlenek; a romák hozzájárulnak a névtelen információk közléséhez a megkülönböztetés leküzdése és az ıket támogató politikák kidolgozása érdekében. Bernard Rorke, a Nyitott Társadalom Alapítvány Roma Kezdeményezésének nemzetközi kutatással és a romák képviseletével foglalkozó igazgatója emlékeztet arra, hogy az EU a mediátor szerepét tölti be azon tagállamok között, amelyek nemzeti szinten nem tesznek eleget a romák integrációjára vonatkozó elsıdleges kötelezettségüknek. Kifejti, hogy attól tart, a jelenlegi erıfeszítések pusztán egy új közlemény közzétételét eredményezik majd áprilisban, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság éves jelentéseket készítsen az elırehaladás értékelése és az uniós források felhasználásának nyomon követése érdekében. Támogatja a munkacsoport szerepét, és aggodalmának ad hangot az iskolákban jelenleg érvényesülı szegregáció miatt, amelynek nyomán a roma gyermekeket sajátos nevelési igényő diákok iskoláiba veszik fel. A romák átfogó, páneurópai integrációs stratégiája mellett száll síkra, amely egy bıvítési dimenziót is felölelne, és a Nyugat- Balkánra is kiterjedne. Bernard Rorke hangsúlyozza, hogy a romák integrációja során a romákat az aktív polgárság elısegítésére irányuló folyamat valamennyi szakaszába be kell vonni. E célból a romák integrációs stratégiájában kiemelten kell kezelni a kapacitásépítés rendszerszerő bıvítését és a közvetlen beruházásokat. Emellett a romák kirekesztése elleni valamennyi kampányt egy hosszabb távú, a társadalmi párbeszéd elısegítését és fenntartását célzó folyamat szerves részévé kell tenni. Röviden ismerteti a Nyílt Társadalom A lehetı legoptimálisabban használni a romák számára biztosított uniós alapokat elnevezéső kezdeményezését. Figyelembe véve, hogy az alulfejlett az új tagállamokban túlnyomórészt romák által lakott mikrorégiókban milyen mértékben összpontosul a szegénység és a társadalmi kirekesztés, a Nyitott Társadalom egyetért az elıadó azon javaslatával, hogy e mikrorégiók érdekében európai szintő válságtérkép készüljön, összetett fejlesztési programokkal. Bernard Rorke hangsúlyozza az etnikai szempontból lebontott adatok jelentıségét, amelyek az elırelépés és a politikák európai szintő összehangolása szempontjából elengedhetetlenek. Nézete szerint az ezen adatok összegyőjtésére irányuló nemzeti kormányzati erıfeszítéseket a Bizottság hangolhatná össze. Valeriu Nicolae, a Romák és Kisebbségek Politikai Központjának elnöke ismertet egy dokumentumot a nemzeti romaintegrációs stratégiák hatékony uniós PE v /15 PV\ doc

7 keretrendszerének lényeges elemeirıl. Leszögezi, hogy az érdekeltek feladatait és hatásköreit egyértelmően el kell különíteni annak érdekében, hogy véget érjen az uniós és a nemzeti nyilatkozatok többértelmősége, és amellett érvel, hogy az EU, a nemzeti kormányok, a nemzetközi szervezetek és a romák társadalmi integrációjának területén tevékenykedı roma nem kormányzati szervezetek közötti pingpongnak véget kell vetni. Több, jelenleg elhanyagolt kérdést is felvet: a társadalmi integrációt ellehetetlenítı cigányellenességet, a tapasztalatok csekély voltát, a polgárok részvételének hiányát, a roma lakosság sokszínőségének nem megfelelı figyelembevételét, a vegyes roma családokat és a romák e folyamatban való marginalizálását. Valeriu Nicolae elıterjeszt néhány szükséges megoldást, például a kormányok számára vonzó, egységes kommunikációs stratégiát, amelynek célja a romák társadalmi integrációja, egyszersmind elısegítve az aktív polgárságot a roma közösségeken belül. A tagállamoknak ezenfelül a romák társadalmi integrációja céljából a strukturális alapokra építve nemzeti stratégiákat kell bevezetniük, és a politikai vagy etnikai alapú intézmények helyett szakértıi testületeket kell létrehozniuk annak biztosítására, hogy e pénzeszközöket a roma közösségek javára fordítsák. Az EU felelıssége, hogy az egyértelmő költségvetési tételekkel ellátott, pragmatikus nemzeti stratégiákat írjon elı annak biztosítására, hogy a romakérdés valamennyi Európa 2020 kezdeményezésben érvényesüljön, és hogy hozzásegítse a jövıbeli uniós elnökségeket a már elért, de még törékeny eredmények továbbviteléhez. Végezetül hozzáfőzi, hogy uniós és nemzeti szinten is hatékony intézményi mechanizmusokra, valamint nagyobb mértékben a részvételen alapuló egyeztetési mechanizmusra van szükség. Ivan Ivanov, az Európai Roma Információs Iroda igazgatója hangsúlyozza, hogy a romakérdés jelenleg az egész európai esélyegyenlıségi napirend egyik hajtómotorja. Az uniós politikáknak ezért az lenne a célja, hogy a romák és a nem romák között maradéktalanul és ténylegesen megvalósuljon az egyenlıség, ideértve az alapvetı jogok védelmét, a minıségi oktatást, a foglalkoztatást, a létesítményekhez, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életben való teljes körő részvételt is. Fel kell számolni ugyanakkor mindenfajta paternalista megközelítést, és a roma szereplıket is be kell vonni a folyamatba. Hozzáteszi, hogy a politikáknak mind a társadalmi-gazdasági integrációt, mind pedig a roma identitás tiszteletben tartását kell megcélozniuk. Ivan Ivanov a romák számára tényleges egyenlıségi politikát kér, és sürgeti az uniós intézményeket annak biztosítására, hogy a romákat valamennyi vonatkozó uniós programba bevonják. Hangsúlyozza, hogy fontos kiemelten kell kezelni a kisgyermekkort és a beiskolázást, a negatív megítélés és a rasszizmus elleni fellépést, valamint az iskolából a jövedelemszerzı tevékenységre való áttérés támogatását célzó intézkedéseket. Leszögezi továbbá, hogy a kiemelt témákat nem etnikai keretbe kell foglalni, és hozzáteszi, hogy a romaellenes sztereotípiák kezelését célzó programoknak inkább a jogokra kellene helyezniük a hangsúlyt ahelyett, hogy a nyilvánosságot a roma kultúrsajátosságok megbecsülésére buzdítanák. Végezetül az elızı felszólalókhoz hasonlóan egyetért azzal, hogy rendszeres jelentésekre van szükség, és támogatja a tudatosságfokozó kampányok szerepét. Barbara Lochbihler felveti a romákra alkalmazott fogalmak kérdését, és kifejti, hogy Németországban a roma szót maguk a romák is erıteljesen kritizálják. Javasolja, hogy a kifejezések az adott országtól függıen különbözıek legyenek. PV\ doc 7/15 PE v01-00

8 Pierre Barge, az AEDH (Association Européenne pour la défense des Droits de l'homme) elnöke egy másik kisebbség, a koszovóiak ügyét veti fel, akiket harmadik országokba toloncolnak ki. Utal különösen a németországi helyzetre, ahol a Koszovóba való visszatérítésre kényszerítenek olyan gyermekeket, akik Németországban nıttek fel és jártak iskolába. A Nyitott Társadalom Intézetet képviselı Martin Demirovski kifejti, hogy a jövıben a stratégia címének azt kell tükröznie, amirıl a dokumentum szól: a romák bevonását, integrációját vagy helyzetük javítását. Felveti, hogy vajon a stratégiát miképpen hajtják majd végre, valamint hogy a tagállamok politikusai körében nincs meg a kellı politikai akarat. Végezetül javasolja, hogy a jelentésben említsék meg, hogy a cigány és Gypsy szavak rasszista kifejezések. Göncz Kinga egyetért azzal, hogy a stratégia célkitőzéseit pontosítani kell. Emlékeztet arra, hogy az uniós intézményeken belül attól tartanak, hogy nem megfelelı üzenet jut el a tagállamokhoz, és a helyi közösségek hatásköreit elveszik. Hozzáfőzi, hogy fontos figyelmet fordítani az uniós feltételekhez kötöttségre, az átfogó szerkezetre, valamint arra, hogy a döntéshozatali mechanizmust a közösségekhez közelebb hozzák stb. E szekcióülés végén az elıadó, Járóka Lívia azt a záró megjegyzést teszi, hogy egy uniós romastratégia létrehozása tekintettel valamennyi bizottság kedvezı visszajelzésére, a rendelkezésre álló uniós forrásokra és a felelıs strukturális testületre kivitelezhetı, ám a döntés az Európai Bizottságon is múlik. Végezetül hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy a stratégia a tagállamok számára jogilag kötelezı erejő legyen. Az ülést kor berekesztik, és december 1-jén, szerdán folytatódik Göncz Kinga elnökletével. 4. III. SZEKCIÓ Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelıs biztos és a roma munkacsoport tagja felszólalásában kifejti, hogy a fellépéseknek az alábbiakra kell kiterjednie: a romák kirekesztésének eredendı okai, a tudatosságnövelés és az integrációs politikák és fellépések támogatása érdekében az uniós alapok jobb kihasználása. Egyetért azzal, hogy elı kell segíteni a kisgyermekkortól kezdve az oktatást, valamint a foglalkoztatást és a romák szolgáltatási hálózatokhoz való hozzáférésének megkönnyítését. Andor László kitér a szegénység és a társadalmi kirekesztıdés elleni jövıbeli platform által betöltendı kulcsfontosságú szerepre abban, hogy a tagállamokat hozzásegítse az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához és a társadalmi kirekesztés kezelése számára rendelkezésre álló eszközök, erıforrások és uniós alapok megfelelı felhasználásához. Figyelmeztet arra, hogy noha az Európai Szociális Alap forrásainak (10 milliárd euró) egyhatodát a hátrányos helyzető emberek társadalmi integrációjának elısegítésére különítették el, azt gyakran nem hatékonyan használják fel. Hangsúlyozza, hogy a társadalmi integrációnak elıfeltétele a megértés és a befogadó társadalmak elkötelezettsége, majd felszólalását azzal zárja, hogy a romák integrációja prioritás és az Unió és a tagállamok közös felelıssége. A közönség megjegyzéseit követıen PE v /15 PV\ doc

9 Andor László leszögezi, hogy a strukturális alapok nem könnyen hozzáférhetık, és hogy a módszereket illetıen hiány van tapasztalatokból. Birgit Sippel egyetért Andor biztossal, és támogatja a több területre vonatkozó integráció gondolatát, a hangsúlyt egyúttal a helyi szempontra is helyezve. Felteszi a kérdést, hogy vajon a regionális szereplık nagyobb befolyásra tehetnek-e szert, illetve hogy az EU biztosítani tudja-e a projektek végrehajtását. Végezetül hozzáfőzi, hogy amennyiben e megközelítést sikeresen alkalmazzák a romakérdésre, azt más meglévı kisebbségek esetében is alkalmazni lehetne. Henry Scicluna, az Európa Tanács romaügyi koordinátora felsorol néhány, a Tanács által a Strasbourgi Nyilatkozat értelmében hozott intézkedést: 2011-tıl uniós képzési program az iskolák számára, uniós képzési program jogászok számára, a bírák, ügyészek és rendıri erık az EJEB vonatkozó ítélkezési gyakorlatáról és az Európai Szociális Charta romákra vonatkozó elemeirıl, valamint a megkülönböztetés elleni általános elvekrıl szóló képzésének bıvítése, valamint egy, a romákkal kapcsolatos politikákra és bevált gyakorlatokra vonatkozó információk győjtésére, elemzésére, megosztására és terjesztésére szolgáló, 2011 elsı felétıl mőködı adatbázis létrehozása. Hozzáfőzi, hogy a Strasbourgi Nyilatkozat a kibıvített nemzetközi együttmőködésen alapul, és példaként megemlíti a romák oktatásával foglalkozó nemzetközi munkacsoportot. A nyilatkozat ezenfelül az uniós stratégiáról szóló jelentéstervezethez hasonlóan arra hívja fel a tagállamokat, hogy ösztönözzék a helyi és regionális hatóságokat a romák integrációjának kérdésében való együttmőködésre. A többi résztvevıhöz hasonlóan Henry Scicluna is hangsúlyozza a tudatosságfokozó kampányok így például a Dosta! szervezésének folytatását, továbbá ismerteti a Romák: a társadalmi integráció és az emberi jogok tiszteletben tartásának elısegítése címő programot. Johannes Wedenig, az UNICEF koszovói vezetıjének felszólalását követıen, aki a Koszovóba visszatoloncolt és a legtöbb esetben az iskolai tanulmányokat megszakítani kényszerülı gyermekek kérdését veti fel, Henry Scicluna hangsúlyozza a mediátoroknak az iskola és a család közötti szakadék áthidalásában, illetve a gyermekek iskolai képzés utáni segítésében betöltött szerepét. Megemlíti a Macedón Köztársaságban és a Moldovai Köztársaságban betöltött szerepüket, és hozzáteszi, hogy a siker garantálása érdekében az egészségügyi és oktatási ágazatban a mediátoroknak roma származásúaknak kell lenniük. Andrey Ivanov, az Európai Roma Információs Iroda igazgatója a romák integrációjáról szóló számtalan politikai nyilatkozat és az e téren elért tényleges elırelépések közötti szakadékra helyezi a hangsúlyt. Megemlít néhány olyan alapelvet, amely hozzájárulhat a politikai kezdeményezések vérgehajtásához: óvatosan megfogalmazott stratégia annak a tagállamok szuverenitásával kapcsolatos félreértések elkerülésére, a romák kirekesztésének mint a humán fejlıdés kihívásaként, nem pedig etnikai vagy csoportszempontból való kezelése, valamint a romastratégia kétirányú folyamatként való értelmezése, amely mindkét fél részérıl erıfeszítéseket igényel. Andrey Ivanov végezetül felsorol tíz, a projektek hatékonyságának fokozását célzó alapelvet (többek között az etnikai elvektıl való függés, illetve azok középpontba állításának elkerülése, egyértelmő kilépési stratégiák, az eredményekre vonatkozóan határozott haladási mutatók stb.), és amellett érvel, hogy a roma integráció évtizedét a romastratégia jövıbeli végrehajtására és nyomon követésére PV\ doc 9/15 PE v01-00

10 kellene felhasználni. Andrey Ivanov a paternalizmus Cornelia Ernst által felvetett kérdésére reagálva egyetért vele abban, hogy az EU a A romák nélkül semmit ne tegyünk a romákért mottó ellenére paternalista megközelítést alkalmaz. 5. IV. SZEKCIÓ Isabela Mihalache, az Európai Roma Jogok Központjának igazgatóhelyettese fıként arra helyezi a hangsúlyt, hogy a romák integrációjára irányuló uniós stratégia miként lehet hatékony. Az uniós romastratégiának maximalizálnia kell a romákra fordítható forrásokat, és általános követelményeket kell meghatároznia a nemzeti roma integrációs stratégiákkal szemben; egységesnek kell lennie, és koordinációs eszközként kell szolgálnia. Egyetért továbbá egy olyan uniós roma munkacsoport létrehozásával, amely meghatározza az elırelépés nyomon követését lehetıvé tevı mutatókat és referenciaértékeket, és hozzáteszi, hogy a meglévı uniós Roma Platformnak biztosítania kellene a magas rangú tisztviselık politikai bevonását, a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk megosztását és a meglévı kormányközi kezdeményezésekkel való koordinációt. Isabela Mihalache javasolja, hogy az uniós stratégia foglaljon magában egyértelmő célokat, fellépéseket, értékelési kritériumokat, nyomon követési eszközöket és mutatókat, és tegye lehetıvé a romák felelısséggel való felruházását, valamint azt a jogukat, hogy a többiekkel egyenlı polgárokként kezeljék ıket. Ezenfelül az uniós stratégiának a tagállamok nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti kötelezettségein kell alapulnia, és fel kell lépnie az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a lakhatás, a nıjogok és a nemek közötti egyenlıség területén fennálló strukturális megkülönböztetés ellen. A cigányellenességgel uniós és nemzeti szintő kampányok keretében kell foglalkozni. Az uniós finanszírozási eszközöknek szerzıdéses kötelezettségeket kell magukban foglalniuk, és biztosítaniuk kell, hogy az uniós alapok felhasználása nem segíti elı alapvetı jogok megsértését. Mindezen okoknál fogva Isabela Mihalache amellett érvel, hogy a romák társadalmi integrációját az uniós társadalmi integrációs és foglalkoztatási politikán, illetve a közötti uniós programozási idıszakon belül kiemelten kell kezelni. A görög ombudsman hivatalát képviselı Andriani Papadopoulou fıként a görögországi romák helyzetérıl számol be, akik integrációja a tényleges erıfeszítések ellenére továbbra is körülményes. Számot ad a városokban jogszerően élı görög romák és a jogellenesen épített városi lakóhelyeken élı görög romák közötti fı különbségekrıl (a bevándorló roma lakosság többnyire szintén ilyen jogellenesen kialakított táborokban él). Kiemeli a roma közösség által tapasztalt fıbb problémákat, amelyek a görög romák utóbb említett csoportja és a bevándorló romák esetében még égetıbbek: lakhatási körülmények, a roma gyermekek oktatási rendszerbe való integrálása, a munkaerıpiac helyett az önfoglalkoztatás irányába mutató tendencia és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés küszöbe. Figyelmeztet arra, hogy országában eddig a fıbb politikák a görög roma lakosságra irányultak, és hangsúlyozza, hogy a roma lakosságról állampolgárságuktól függetlenül minden uniós államban gondoskodni kell. Fel kell azonban számolni az iratokkal nem rendelkezı személyek jelenségét, mivel az az egyének életének valamennyi vonatkozását érinti. Végezetül bevált gyakorlatként támogatja a szociális orvosi központok fenntartását a romák által lakott területeken. Javasolja továbbá, hogy a romák integrációjának PE v /15 PV\ doc

11 európai uniós stratégiája legyen elég széles ahhoz, hogy különbözı szinteken lehetıvé tegye a fejlıdést, ugyanakkor legyen elég szigorú ahhoz, hogy ne tegye lehetıvé a tétlenséget és a status quo fenntartását egyetlen uniós tagállamban sem. Pierre Barge, az AEDH (Association Européenne pour la défense des Droits de l'homme) elnöke kritikával illeti a romák hosszú ideje fennálló helyzetét az EU-n belül, ahol bőnbakokként és bőnözıkként tekintettek rájuk, továbbá figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi európai pénzügyi válság fokozta a velük szembeni rasszizmust és idegengyőlöletet. Felhívja a figyelmet arra, hogy uniós tagállamokban, például Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, Németországban, Skóciában, Bulgáriában, Lengyelországban stb. rendszeresen megsértik a romák jogait. Hangsúlyozza különösen, hogy a romák uniós polgárok, és a többiekkel megegyezı jogok és méltóság illeti meg ıket. Tiszteletben kell tartani például az EU egyik célkitőzését, a mozgás szabadságához és a mobilitáshoz való jogot, és a társadalom legsérülékenyebb rétegét nem szabad abból kizárni. Pierre Barge emlékeztet annak jelentıségére, hogy a romák hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz, a jogi segítséghez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz, valamint szakszerő és gyors reakciót vár e kérdésben, mivel az idı halad. A jelenlévık által feltett kérdésekre válaszolva kifejti továbbá, hogy a további károk elkerülése érdekében véget kell vetni a szélsıjobboldali pártoktól eredı, új romaellenes politikáknak. A vita során Hélène Flautre hangoztatja, hogy az uniós stratégiának egy ikerpályás megközelítésre és nem pusztán a megkülönböztetés szempontjára kell összpontosítania. Másodsorban szintén elítéli a romák bőnbakként való kezelését, és felhívja a Bizottságot és az Európa Tanácsot az együttmőködésre. Végezetül hozzáfőzi, hogy az Európai Bizottságnak az európai alapból kellene támogatnia a finanszírozást. Johannes Wedenig, az UNICEF koszovói egységének vezetıje fıként arra a helyzetre utal, hogy néhány európai országban, például Németországban gyermekeket és fiatalokat kényszerítenek a Koszovóba való visszatérésre. Kéri egy olyan stratégia kidolgozását, amely hatással van a gyermekek tartózkodási jogállására és oktatására. Végezetül javaslatot tesz néhány bevált gyakorlatra, például a romáknak nyújtott tanácsadásra és a lakossággal való érintkezés megkönnyítésére. Az ülést kor berekesztik. PV\ doc 11/15 PE v01-00

12 ПРИСЪСТВЕН ЛИСТ/LISTA DE ASISTENCIA/PREZENČNÍ LISTINA/DELTAGERLISTE/ ANWESENHEITSLISTE/KOHALOLIJATE NIMEKIRI/ΚΑΤΑΣΤΑΣΗ ΠΑΡΟΝΤΩΝ/RECORD OF ATTENDANCE/ LISTE DE PRÉSENCE/ELENCO DI PRESENZA/APMEKLĒJUMU REĂISTRS/DALYVIŲ SĄRAŠAS/JELENLÉTI ÍV/ REĀISTRU TA' ATTENDENZA/PRESENTIELIJST/LISTA OBECNOŚCI/LISTA DE PRESENÇAS/LISTĂ DE PREZENłĂ/ PREZENČNÁ LISTINA/SEZNAM NAVZOČIH/LÄSNÄOLOLISTA/DELTAGARLISTA Бюро/Mesa/Předsednictvo/Formandskabet/Vorstand/Juhatus/Προεδρείο/Bureau/Ufficio di presidenza/prezidijs/biuras/elnökség/ Prezydium/Birou/Predsedníctvo/Predsedstvo/Puheenjohtajisto/Presidiet (*) Kinga Gál (1), Kinga Göncz (1, 2) Членове/Diputados/Poslanci/Medlemmer/Mitglieder/Parlamendiliikmed/Μέλη/Members/Députés/Deputati/Deputāti/Nariai/Képviselõk/ Membri/Leden/Posłowie/Deputados/DeputaŃi/Jäsenet/Ledamöter Roberta Angelilli (2), Emine Bozkurt (1), Philip Claeys (1), Cornelia Ernst (1, 2), Monika Flašíková Beňová (1), Hélène Flautre (1, 2), Nathalie Griesbeck (1), Lívia Járóka (1, 2), Claude Moraes (1), Georgios Papanikolaou (1), Carmen Romero López (1), Birgit Sippel (2), Csaba Sógor (1), Renate Weber (1) Заместници/Suplentes/Náhradníci/Stedfortrædere/Stellvertreter/Asendusliikmed/Αναπληρωτές/Substitutes/Suppléants/Supplenti/ Aizstājēji/Pavaduojantys nariai/póttagok/sostituti/plaatsvervangers/zastępcy/membros suplentes/supleanńi/náhradníci/namestniki/ Varajäsenet/Suppleanter Ioan Enciu (1), Iliana Malinova Iotova (1), Petru Constantin Luhan (1, 2), Zuzana Roithová (2), Raül Romeva i Rueda (1), Bogusław Sonik (1), Marie-Christine Vergiat (1) 187 (2) 193 (3) Malika Benarab-Attou (1), Sari Essayah (1), Barbara Lochbihler (1, 2), Anna Záborská (1) 49 (6) (Точка от дневния ред/punto del orden del día/bod pořadu jednání (OJ)/Punkt på dagsordenen/tagesordnungspunkt/päevakorra punkt/ηµερήσια ιάταξη Σηµείο/Agenda item/point OJ/Punto all'ordine del giorno/darba kārtības punkts/darbotvark s punktas/ Napirendi pont/punt fuq l-aāenda/agendapunt/punkt porządku dziennego/ponto OD/Punct de pe ordinea de zi/bod programu schôdze/ Točka UL/Esityslistan kohta/föredragningslista punkt) Pervenche Berès, Andrey Kovatchev, Hannu Takkula 1. Наблюдатели/Observadores/Pozorovatelé/Observatører/Beobachter/Vaatlejad/Παρατηρητές/Observers/Observateurs/Osservatori/ Novērotāji/Steb tojai/megfigyelık/osservaturi/waarnemers/obserwatorzy/observadores/observatori/pozorovatelia/opazovalci/ Tarkkailijat/Observatörer Присъствал на/presente el/přítomný dne/til stede den/anwesend am/viibis(id) kohal/παρών στις/present on/présent le/presente il/piedalījās/ Dalyvauja/Jelen volt/preŝenti fi/aanwezig op/obecny dnia/presente em/prezent/prítomný dňa/navzoči dne/läsnä/närvarande den: (1) (2) PE v /15 PV\ doc

13 По покана на председателя/por invitación del presidente/na pozvání předsedy/efter indbydelse fra formanden/auf Einladung des Vorsitzenden/Esimehe kutsel/με πρόσκληση του Προέδρου/At the invitation of the Chair(wo)man/Sur l'invitation du président/ Su invito del presidente/pēc priekšsēdētāja uzaicinājuma/pirmininkui pakvietus/az elnök meghívására/fuq stedina tal-president/ Op uitnodiging van de voorzitter/na zaproszenie Przewodniczącego/A convite do Presidente/La invitańia preşedintelui/na pozvanie predsedu/na povabilo predsednika/puheenjohtajan kutsusta/på ordförandens inbjudan Съвет/Consejo/Rada/Rådet/Rat/Nõukogu/Συµβούλιο/Council/Conseil/Consiglio/Padome/Taryba/Tanács/Kunsill/Raad/Conselho/ Consiliu/Svet/Neuvosto/Rådet (*) Joëlle Milquet (BE Pres.) Комисия/Comisión/Komise/Kommissionen/Kommission/Euroopa Komisjon/Επιτροπή/Commission/Commissione/Komisija/Bizottság/ Kummissjoni/Commissie/Komisja/Comissão/Comisie/Komisia/Komissio/Kommissionen (*) Viviane Reding, László Andor, Sofia Blomqvist, Luisa Llano Cardenal, Jennifer Emily Taylor Alexandros Tsolakis Други институции/otras instituciones/ostatní orgány a instituce/andre institutioner/andere Organe/Muud institutsioonid/ Άλλα θεσµικά όργανα/other institutions/autres institutions/altre istituzioni/citas iestādes/kitos institucijos/más intézmények/ Istituzzjonijiet oħra/andere instellingen/inne instytucje/outras Instituições/Alte instituńii/iné inštitúcie/druge institucije/muut toimielimet/andra institutioner/organ Andriani Papadopoulou (Office of Ombudsman), Michael Guet, Henry Scicluna (Council of Europe), Morten Kjærum (FRA) Други участници/otros participantes/ostatní účastníci/endvidere deltog/andere Teilnehmer/Muud osalejad/επίσης Παρόντες/Other participants/autres participants/altri partecipanti/citi klātesošie/kiti dalyviai/más résztvevık/parteëipanti oħra/andere aanwezigen/ Inni uczestnicy/outros participantes/alńi participanńi/iní účastníci/drugi udeleženci/muut osallistujat/övriga deltagare Zoltán Balog ( Minister), Gabrielas Abelova, Outi Alanko-Kahiluoto, Viveca Arrhenius, Pierre Barge,Gérard Beaudu, Benoît Blondeel, Pierre-Yves Brundseaux, Pauline Chaigne, Michele Curto, Martin Demirovski, Susanne Dlugaiczyk,Marilisa Fantacci, Dirk Genhardt, Michael Gerstner, Michael Guet, Pekka Haavisto, Jan Hasler, Kaija Ilander, Andrey Ivanov, Ivan Ivanov, Jaro Kling, Robert Kushen, Anneke Leysen, Isabela Mihalache, Violeta Naydenova Bogdanova, Valeriu Nicolae, Lari Peltonen, Lila Pieters, Cristina Pineda Polo, Marta Pinto, Natascha Ramadanovic, Bernard Rorke, Guillermo Ruiz, Martin Scheel, Birgit Sommer, Anna Sorto, Hannele Syrjä, Jean-Baptiste Thibaut, Marian Vnaghelie, Matthias Verhelst, Miranda Vuolasranta, Margaret Wachenfeld, Johannes Wedenig, Volker Weinstock, Amanda Westfall, Mirosław Wróblewski, John Andrew Young, Selma Yurteri Секретариат на политическите групи/secretaría de los Grupos políticos/sekretariát politických skupin/gruppernes sekretariat/ Sekretariat der Fraktionen/Fraktsioonide sekretariaat/γραµµατεία των Πολιτικών Οµάδων/Secretariats of political groups/secrétariat des groupes politiques/segreteria gruppi politici/politisko grupu sekretariāts/frakcijų sekretoriai/képviselıcsoportok titkársága/segretarjat gruppi politiëi/fractiesecretariaten/sekretariat Grup Politycznych/Secr. dos grupos políticos/secretariate grupuri politice/sekretariát politických skupín/sekretariat političnih skupin/poliittisten ryhmien sihteeristöt/gruppernas sekretariat PPE S&D ALDE ECR Verts/ALE GUE/NGL EFD NI Locati Marzocchi Sidenius PV\ doc 13/15 PE v01-00

14 Кабинет на председателя/gabinete del Presidente/Kancelář předsedy/formandens Kabinet/Kabinett des Präsidenten/Presidendi kantselei/γραφείο Προέδρου/President's Office/Cabinet du Président/Gabinetto del Presidente/Priekšsēdētāja kabinets/pirmininko kabinetas/elnöki hivatal/kabinett tal-president/kabinet van de Voorzitter/Gabinet Przewodniczącego/Gabinete do Presidente/ Cabinet Preşedinte/Kancelária predsedu/urad predsednika/puhemiehen kabinetti/talmannens kansli Кабинет на генералния секретар/gabinete del Secretario General/Kancelář generálního tajemníka/generalsekretærens Kabinet/ Kabinett des Generalsekretärs/Peasekretäri büroo/γραφείο Γενικού Γραµµατέα/Secretary-General's Office/Cabinet du Secrétaire général/gabinetto del Segretario generale/ăenerālsekretāra kabinets/generalinio sekretoriaus kabinetas/fıtitkári hivatal/kabinett tas- Segretarju Āenerali/Kabinet van de secretaris-generaal/gabinet Sekretarza Generalnego/Gabinete do Secretário-Geral/Cabinet Secretar General/Kancelária generálneho tajomníka/urad generalnega sekretarja/pääsihteerin kabinetti/generalsekreterarens kansli Генерална дирекция/dirección General/Generální ředitelství/generaldirektorat/generaldirektion/peadirektoraat/γενική ιεύθυνση/ Directorate-General/Direction générale/direzione generale/ăenerāldirektorāts/generalinis direktoratas/fıigazgatóság/direttorat Āenerali/Directoraten-generaal/Dyrekcja Generalna/Direcção-Geral/DirecŃii Generale/Generálne riaditeľstvo/generalni direktorat/ Pääosasto/Generaldirektorat DG PRES DG IPOL DG EXPO DG COMM DG PERS DG INLO DG TRAD DG INTE DG FINS DG ITEC J-L. Antoine-Gregoire Правна служба/servicio Jurídico/Právní služba/juridisk Tjeneste/Juristischer Dienst/Õigusteenistus/Νοµική Υπηρεσία/Legal Service/ Service juridique/servizio giuridico/juridiskais dienests/teis s tarnyba/jogi szolgálat/servizz legali/juridische Dienst/Wydział prawny/ Serviço Jurídico/Serviciu Juridic/Právny servis/pravna služba/oikeudellinen yksikkö/rättstjänsten Caiola Секретариат на комисията/secretaría de la comisión/sekretariát výboru/udvalgssekretariatet/ausschusssekretariat/komisjoni sekretariaat/γραµµατεία επιτροπής/committee secretariat/secrétariat de la commission/segreteria della commissione/komitejas sekretariāts/komiteto sekretoriatas/a bizottság titkársága/segretarjat tal-kumitat/commissiesecretariaat/sekretariat komisji/ Secretariado da comissão/secretariat comisie/sekretariat odbora/valiokunnan sihteeristö/utskottssekretariatet E. De Capitani, D. Ciuche, M. Gandolfo Сътрудник/Asistente/Asistent/Assistent/Assistenz/Βοηθός/Assistant/Assistente/Palīgs/Pad j jas/asszisztens/asystent/pomočnik/ Avustaja/Assistenter Lazarova, Lucchini * (P) = Председател/Presidente/Předseda/Formand/Vorsitzender/Esimees/Πρόεδρος/Chair(wo)man/Président/Priekšsēdētājs/Pirmininkas/ Elnök/President/Voorzitter/Przewodniczący/Preşedinte/Predseda/Predsednik/Puheenjohtaja/Ordförande (VP) = Заместник-председател/Vicepresidente/Místopředseda/Næstformand/Stellvertretender Vorsitzender/Aseesimees/Αντιπρόεδρος/ Vice-Chair(wo)man/Vice-Président/Priekšsēdētāja vietnieks/pirmininko pavaduotojas/alelnök/viëi President/Ondervoorzitter/ Wiceprzewodniczący/Vice-Presidente/Vicepreşedinte/Podpredseda/Podpredsednik/Varapuheenjohtaja/Vice ordförande (M) = Член/Miembro/Člen/Medlem./Mitglied/Parlamendiliige/Μέλος/Member/Membre/Membro/Deputāts/Narys/Képviselı/ Membru/Lid/Członek/Membro/Membru/Člen/Poslanec/Jäsen/Ledamot (F) = Длъжностно лице/funcionario/úředník/tjenestemand/beamter/ametnik/υπάλληλος/official/fonctionnaire/funzionario/ Ierēdnis/Pareigūnas/Tisztviselı/Uffiëjal/Ambtenaar/Urzędnik/Funcionário/FuncŃionar/Úradník/Uradnik/Virkamies/Tjänsteman PE v /15 PV\ doc

15 PV\ doc 15/15 PE v01-00