HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK. Pedagógiai Program 2016.

Átírás

1 Nyáregyházi Napsugár Óvoda 2723-Nyáregyháza, Ady E. u. 1/a. Telefon / Fax: 06-29/ ovoda@nyaregyhaza.hu ovodavezeto.nyaregyhaza@gmail.com Web: ovoda.nyaregyhaza.hu OM: HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK Pedagógiai Program 2016.

2 Intézmény OM - azonosítója: Készítette: Nyáregyházi Napsugár Óvoda Nevelőtestülete Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 3. /2016. (III.2.) határozatszámon elfogadta:... Bunta Zsófia Ingeborg nevelőtestület nevében Véleménynyilvánítók: 1./2016.(III. 8.) határozatszámon Cziráné Baár Katalin SZK elnöke 1./2016. (III.7.) határozatszámon elfogadta:... Solymosi Zoltánné alkalmazotti közösség nevében 2./2016. (III. 8.) határozatszámon jóváhagyta:... Lipót Pál Józsefné intézményvezető aláírás Ph. Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: 50/2016.(III.29.) sz. Kt. határozat Egyetértését kinyilvánító:... Mészáros Sándor polgármester Hatályos: Érvényes: A kihirdetés napjától a kihirdetés napjától, április 01. visszavonásig A dokumentum jellege: Nyilvános Az aláírt dokumentum megtalálható: - Nyáregyházi Napsugár Óvoda óvodavezetői irodájában - Nyáregyházi Napsugár Óvoda Tagóvodája tagóvoda-vezetői irodájában Verziószám: III /1. eredeti példány Iktatószám: SZ - 1/

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az intézmény általános jellemzői... 5.oldal 1.1. Az óvoda adatai... 5.oldal 1.2. Helyzetkép... 5.oldal 2. Pedagógiai programunk szakmai koncepciója... 7.oldal 3. Pedagógiai alapelveink oldal 3.1. Az óvodai nevelésünk célja oldal 3.2. Az óvodai nevelésünk alapelvei oldal 4. Gyermekképünk, óvodaképünk oldal 4.1. Gyermekkép oldal 4.2. Óvodakép oldal 5. Az óvodai nevelésünk feladatai oldal 5.1. Az egészséges életmód alakítása oldal 5.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása oldal 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása oldal 6. Az óvodai élet megszervezésének elvei intézményünkben oldal 6.1. Személyi feltételek oldal 6.2. Tárgyi feltételek oldal 6.3. Az óvodai élet megszervezése, a nevelés tervezése és időkeretei oldal A napirend tartalma és időkeretei oldal A hetirend tartalma és időkeretei oldal A nevelőmunka dokumentálása oldal 6.4. Szülő, tanuló, pedagógus és az intézménypartnerei együttműködése, kapcsolattartása oldal A fenntartóval való kapcsolat oldal Család óvoda kapcsolat oldal Az iskolával való kapcsolattartás oldal Pedagógiai munkát segítő intézményekkel oldal Egészségügyi felügyelettel való kapcsolattartás oldal A kistérségi gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás oldal Pedagógiai szakszolgálattal és szakértői bizottsággal való kapcsolattartás oldal Pedagógiai szakmai szolgáltatással való kapcsolattartás oldal Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása oldal A történelmi egyházak hitoktató nevelőivel való kapcsolattartás oldal További kapcsolatok oldal 3

4 7. Az óvoda elvárásai, az óvodába lépés feltételei oldal 8. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai oldal 8.1. A játék oldal 8.2. Az anyanyelvi nevelés oldal 8.3. Verselés, mesélés oldal 8.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc oldal 8.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka oldal 8.6. Mozgás oldal 8.7. A külső világ tevékeny megismerése oldal 8.8. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés oldal 8.9. Munka jellegű tevékenységek oldal A tevékenységekben megvalósuló tanulás oldal 9. Iskolaérettség, óvoda-iskola átmenet oldal 9.1. Iskolaérettség oldal 9.2. Iskola-óvoda átmenet oldal 10. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén- prog. megvalósulásának sikerkritériumai oldal 11. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések oldal 12. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek oldal 13. Gyermekvédelmi feladataink oldal 14. Óvodai ünnepek, megemlékezések oldal 15. Az óvoda szolgáltatásai oldal 16. Végrehajtáshoz szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke oldal 17. Óvodánk ellenőrzési terve-értékelési rendszere oldal 18. Általános rendelkezések oldal A pedagógiai program készítésének eljárási rendje oldal Pedagógiai program hatálya oldal A pedagógiai program jogszabályi alapjai oldal 19. Eljárási rend határozatainak dokumentálása oldal 20. Mellékletek oldal Legitimációs záradék oldal Jegyzék oldal 4

5 Nevelőtestületünk mottója: A gyermek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi, ártatlan lelkében van valami égi, egész kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés: ígéret és gyönyörűség. Gárdonyi Géza 1.1. Az óvoda adatai 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Név: Nyáregyházi Napsugár Óvoda Cím: 2723 Nyáregyháza Ady Endre út 1/a Telefon/fax: ovoda@nyaregyhaza.hu,ovodavezeto.nyaregyhaza@gmail.com Fenntartója:Nyáregyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete Címe: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 37. Székhely: 2723 Nyáregyháza, Ady Endre út 1/A. Telephely: 2723 Nyáregyháza Jókai út 1. Csoportok száma: 6 csoport 1.2. Helyzetkép Szociokultúrális környezet Nyáregyháza Budapesttől keleti irányban 50 kim-re, a monori kistérség déli részén, helyezkedik el. Két nagyobb településre osztható: Alsó-, és Felsőnyáregyházára. A települések egymástól 1-4 km távolságra vannak. A központi településrész Alsónyáregyháza, itt működnek a központi intézmények (iskola, óvoda, egészségügyi intézmények, polgármesteri hivatal). A lakónépesség száma fő, mely kismértékben gyarapszik. Ma a falu aktív kereső lakosságának csak kis része dolgozik helyben, 80%-uk Budapesten kényszerül munkát vállalni, ami ingázással oldható meg. A település lakosságán belül, az etnikumi (cigány) lakosság száma elenyésző kb. 60 fő. Felsőnyáregyházához további településrészek tartoznak: Károlyi-telep, Szentimre-telep, Kossuth-telep. A könnyebb megélhetés reményében sok család költözött az utóbbi években a nyugodt, tiszta levegőjű falurészbe. Többek között ez magyarázza, hogy sok a nehéz anyagi körülmények között élő család, és az átlagosnál jóval több a gyermekek között a hátrányos, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. 5

6 Óvodáink története, múltja Nyáregyházi Napsugár Óvoda július 15-én kezdi meg működését az időszakos napközi otthon a jelenlegi Diófasor utcában. Ez a napközi otthon inkább gyermekmegőrzőre hasonlított, mivel a gyermekek csak addig voltak itt, amíg a szüleik a földeken dolgoztak. Télen a napközi otthon leginkább szünetelt. A berendezés, játékkészlet minimális, saját készítésű volt novemberétől lesz állandó működésű ben az óvoda a Manno kastélyba költözik, itt három termet és főzőhelységet kap. Önálló konyhája látja el a gyermekek étkeztetését ben 60 főre emelkedik a létszám, abban az időben az óvónők házról házra jártak, hogy a családok engedjék kisgyermekeiket óvodába. Ez az állapot, csak később, ben, a gyermekgondozási segély (GYES) bevezetésével változott meg ban az épületet átalakítják, bevezetik a vizet, központi fűtéssel és modernül felszerelt konyhával látják el. Három csoportban négy óvónő ( köztük egy vezető óvónő) és három dajka látta el az óvodai teendőket. Időközben az óvodákat integrálták, így igazgatásilag elszakadt az általános iskolától. A hivatalos neve Óvodai Intézmény Nyáregyháza. Konyhája főző konyhából melegítő konyhává alakult át ben a rendszerváltás idején a Nyáregyháza község levált a Pilisi Nagyközségi Közös Tanácsról és önálló polgármesterséget, képviselő-testületet létesített január 1-én. Így az óvoda fenntartói hatáskörét is átveszik. Az intézmény gazdasági téren részben önálló. A csoportok létszámai messze felülmúlták az oktatási törvényben megszabott főt szeptember 1-én ÁMK. létesült Nyáregyházán, melynek keretében óvodai egységgé válik az intézmény, a vezető helyettesség megszűnt, és az óvoda vezetőjének is gyermekcsoportban kellett töltenie bizonyos óraszámot augusztus 1-én megszűnt az ÁMK., a szervezeti rend újból megváltozott, az óvodavezető csoportban letöltendő óraszáma lecsökkent, mellé ismét vezető helyettes került karácsonya előtt igazán szép ajándékot kapott községünk. Az Ady Endre utca 1/A ban a gyermekek egy új négy csoportos óvodát vehettek birtokukba. A földszinten négy csoportszoba, a hozzájuk tartozó mosdókkal, öltözőkkel, melegítő konyha, orvosi szoba, iroda, öltöző és raktárhelység található. Az emeleten, melyre kényelmes lépcsőfok vezet fel, tornaszoba, fejlesztő szoba, és mosó-, vasaló helység kapott helyet; itt helyezkedik el a kazán is szeptemberétől az idáig működő homogén csoportot a vegyes csoportforma váltja fel szeptemberétől a Képviselő-testület engedélyezte a 4. csoport beindítását 2013-ban a Nevelőtestülettel közösen elkészítettük saját Helyi nevelési programunkat, melynek címe Hétköznapi varázslatok", és a 2014-es nevelési évtől került bevezetésre. Tapasztalataink azt igazolják, hogy ez egy jól kidolgozott, a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, alaposan megtervezett, és jól megvalósítható program, mellyel óvodánk színvonalas nevelési lehetőséget biztosít a hozzánk járó gyermekeknek. 6

7 2015-ben a Központi Óvodában 8 óvodapedagógus (1 óvodavezető), 1 pedagógiai asszisztens, 4 dajka, 1 óvodatitkár dolgozik. Nyáregyházi Napsugár Óvoda Tagóvodája Felsőnyáregyházán 1949-ben létesítettek napközi otthonos óvodát, mely abban az időben gyermekmegőrzést szolgálta szeptemberében az óvoda - vegyes csoporttal - a településen kívül Leiden Károly kastélyában kapott helyett, ahol iskola is működött ben két óvónő munkáját egy dajka és egy konyhai dolgozó segítette. A kastély állaga romlott, így az önkormányzat anyagi okok miatt értékesítette az épületet, majd bérleti díj fejében működtette. A magas költség azonban arra késztette az új önkormányzatot, hogy pályázatból és anyagi segítség hozzáadásával 2002-ben egy új, korszerű 2 csoportos óvodát adjon át. Az új óvoda a falurész szívében helyezkedik el. Férőhelyeinek száma 50 fő, dolgozók száma 6 fő. Ebből 3 fő óvodapedagógus (1tagóvodavezető), 2 fő dajka, 1 fő pedagógiai asszisztens. 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZAKMAI KONCEPCIÓJA Intézményünk 1999 óta a Chrappán Magdolna-Fábián Katalin által kidolgozott, Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programmal dolgozik. Tekintettel arra, hogy e program szemlélete, gyakorlata (gyermekközpontú, nevelésközpontú tevékenységközpontú) óvodánkban, teljes mértékben bevált, továbbra is alapnak tekintjük. Pedagógusaink 2009-ben, a TÁMOP / pályázat segítségével, lehetőséget kaptak arra, hogy a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetését és gyakorlati alkalmazását elsajátítsák. Úgy véljük, hogy ez a program, olyan innovatív, hasznos és haladó alapelveket, célokat, feladatokat stb. tartalmazott, amelyek révén szemléletváltás következett be a nevelés minden terültén. A programok összevetése során kiderült, hogy nem tartalmaztak egymásnak ellentmondó eltéréseket, hasonlóságokat viszont, nagy számban, ami az szemléletmódot, alapelveket, célokat, módszereket, eszközöket stb. illeti. Lényegében a két programban olyan elemek találhatóak, amelyek hatékonyan kiegészítették egymást. Nevelőtestületünk szerint, a két program ötvözésével, a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva, lehetőséget teremthetünk óvodánk még színvonalasabb szakmai működésére. Nevelőtestületünk úgy döntött, hogy továbbra is az évszakokon alapuló éves terveket alkalmazzuk. A csomag témajavaslatait minden pedagógus egyéni elképzelése szerint dolgozhatja fel és építheti be nevelő-fejlesztő munkájába. Ezáltal megőrizhető a pedagógiai szabadság, kreativitás, rugalmasság, spontaneitás és nem utolsó sorban a helyi sajátosságokhoz, adott lehetőségekhez való alkalmazkodás. 7

8 Óvodánkban egy Szakmai Munkaközösség működik, melynek minden óvodapedagógusunk tagja. Célja, közös szemlélet kialakítása, szakmai célkitűzések, tervek megvalósítása és a pedagógiai munka színvonalának megőrzése, ill. fejlesztése (külsőbelső továbbképzések). Kiemelt feladata a felmérések eredményeinek (egyéni és csoportosan összesített) kiértékelése, elemzése (félévente), az ezekre alapozott fejlesztési tervek kidolgozása, valamint a partneri igény és elégedettségmérés eredményeinek figyelemmel kísérése és szükségeses korrekciós lehetőségek közös kiválasztása, megvalósítása. Pedagógiai programunk garantálja A gyerekek számára Reményeink szerint, a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort biztosítunk, amelyben: kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, a zenében, táncban átélhetik a hangzás, a szabad mozgás, az együttesség örömét átérezhetik a hagyományok üzenetét, lehetőségünk van bábozásra, dramatizálásra, ezekben érzelmeik, gondolataik kifejezésére nap, mint nap változatos, gazdag ismereteket, élményeket szerezhetnek önmagukról, a közösségről, a természeti, tárgyi és társadalmi környezetről, a természet szépségeiről, csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról stb. játszva, közvetlenül tevékenykedve tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, sajátos érdeklődésük, igényeik szerint vizsgálódhatnak, fedezhetik fel a környező világot a kérdéseiket, gondolataikat, vágyaikat bátran, nyíltan megfogalmazhatják, a problémahelyzeteket számos megoldással oldhatják meg elképzeléseik, kreativitásuk szerint A szülők számára Programunk megvalósítása során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy a program középpontjában a gyermekük áll, a boldog gyerekkort kívánjuk biztosítani a gyereke(i)k számára, a program alkalmazása eredményeként a gyermekük az iskolára alkalmas lesz gyermekük komplex képességei fejlődnek, figyelembe vesszük a gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait, értékeljük gyermeke(i) azon tulajdonságát, amelyek csak rá jellemzőek, gyermekének megtanítjuk értékelni és elfogadni a másik gyerek másságát is, gyermeke(i) számára olyan tudástartalmat adunk át, amelyek megalapozzák - az iskolai tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket, gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetítünk, amelyek örök érvényűek, a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van 8

9 nevelésünk fő eszköze a szabad játék plusz szolgáltatások nem terhelik meg a gyermeke(i)t, számukra nem jelent többletköltséget, a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi, az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet, gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része, programunk figyelembe veszi a szülői igényeket, észrevételeiket is. Az óvodapedagógusok számára lehetőséget ad az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére, az óvoda-iskola átmenet témakörének, az inkluzív pedagógia, a környezettudatos és egészséges életmódra nevelés, továbbá az erkölcsi és közösségi nevelés új tartalmú megközelítésére a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelő-, oktatómunka megélésére, a nevelési színterek (család, óvoda, iskola) összehangolt együttműködésére saját kompetenciájának fejlesztésére (ismeret, tudás, attitűd), olyan beállítódás generálása, amely befogadóvá teszi az óvodapedagógiai új, innovatív pedagógiai jelenségei, történései iránt, olyan beállítódás generálása, amely a prevenció hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben, a gyerekek differenciálisi szintek, képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs, verbális, nonverbális) szerinti fejlesztésére, a holisztikus látásmód kialakítására, mind a gyermek egész személyiségének fejlesztésre, mind a saját látásmódjának fejlesztése terén, a pedagógusokkal szemben támasztott, megváltozott követelmények és szerepek teljesítéséhez, betöltéséhez, a saját kulturális identitása megtartására, a szakmai elismerésre, az ön- és továbbképzésre, a pedagógiai, a módszertani szabadság megélésére, a pedagógiai innovációban való részvételre, a programban rejlő élmények és tapasztalatok szerzésére és megélésére, a kiégés szindrómájának elkerülésére. A fenntartó számára a fenntartás alatt működő óvoda alap- és speciális feladatait a továbbiakban teljesíteni tudja, a pedagógiai program alkalmazása a meglévő anyagi keret mellett megvalósítható az óvoda alapító okiratának belső tartalma megmarad, a fenntartó bizonyságot nyerhet a felől, hogy az általa fenntartott intézmény szakmailag minőségi munkát végez a pedagógiai programnak is köszönhetően, vélhetően emelkedni fog az intézményünkbe beiratkozni kívánó óvodáskorú gyermekek száma. 9

10 3. PEDAGÓGIAI ALPELVEINK Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az azzal összhangban lévő Pedagógiai Programunk egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelésünk sokszínűsége által megfeleljünk a társadalomnak és a gyermekek érdekeinek. Az ONOAP-nak megfelelően: 3.1. Óvodai nevelésünk célja Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével Óvodai nevelésünk alapelvei Tervszerűség, tudatosság, következetesség A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását A nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiséghez igazodnak Elfogadó, türelmes, empatikus, példaértékű nevelői attitűd Közvetlen, cselekvő, tevékenységek általi nevelés megvalósítása Játékosság előtérbe helyezése Egyénre szabott bánásmód érvényesülése Folyamatos, rendszeres együttműködés a szülővel, tiszteletben tartva a családi nevelés elsődlegességét A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (különleges bánásmódot igénylő gyermek, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek) fejlesztése Gyermekkép 4. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK A nevelésünk középpontjában a gyermek áll, aki fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők hatásának következtében a gyermek sajátos, életkorként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek legjellemzőbb tulajdonsága a nyitottság, az érdeklődés, a befogadás, a tudni akarás és az önmegvalósítás. Ezt ismerve, óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyerek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretet teljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Célunk testileg, lelkileg, szociálisan egészséges, harmonikus személyiségek kialakulásának meglapozása. 10

11 4.2. Óvodakép Az ONOAP szerint az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéséig. Tehát az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Nevelési elveink megvalósításában szorosan együttműködünk a legközvetlenebb nevelési partnereinkkel, a családdal és az iskolával. Óvodánk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvodai nevelőmunkába, szükség szerint, bevonjuk a különböző társadalmi, közművelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőit is. 5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 5.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 11

12 az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, megéretésére, tiszteletére A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (logopédus, gyógypedagógus stb.) közreműködésével Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az 12

13 óvodai nevelőtevékenység égészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására ás a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodásalkotóképesség és a kreativitás fejlesztése. 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI INTÉZMÉNYÜNKBEN 6.1. Személyi feltételek Óvodánk rendelkezik a törvény által előírt személyi feltételekkel a pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósításához. Az óvodapedagógusok sokoldalú szakképzettsége, valamint szakmai elhivatottsága garancia a program célkitűzéseinek megvalósítására. Fejlődési, megújulási igényük folyamatos, ezért ismereteik, tapasztalataik bővítését rendszeresen külső-belső továbbképzések során valósítják meg. A dajkák szakképzettek, a nevelést hatékonyan segítő partnerek, ebből kifolyólag fontos szerepet töltenek be minden csoport életében. A nevelőmunka kulcsszereplői, az óvodapedagógusok, jelen vannak és aktívan közreműködnek a gyermekek személyiségfejlesztésében, a nevelés egész időtartamában. Úgy véljük, eredményes nevelés az óvodapedagógusi tevékenység, a pedagógiai asszisztens és a nevelő munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkája révén valósítható meg. A részképesség zavarokkal, a tanulásban akadályozott gyermekekkel szakképzett gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus kollégáink foglalkoznak. A nagycsoportosok logopédiai fejlesztését az intézményünkbe kijáró szakképzett logopédus valósítja meg. Humán erőforrásunk Létszám: 20 fő Óvodapedagógus: 11 fő, melyből 1 fő óvodavezető, 1 fő óvodavezető- helyettes, 1 fő tagóvoda- vezető, Pedagógiai asszisztens: 2 fő Dajka: 6 fő Óvodatitkár: 1 fő 13

14 Óvodavezető Tagóvodavezető Óvodavezetőhelyettes Szakmai munkak. vez. Tagóvoda óvodapedagógus Nevelőtestület Tagóvoda nevokt-munk. segít. Nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítők Óvodatitkár 6.2. Tárgyi feltételek Intézményünk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltétellel és az eszköznormával. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfelel változó testméretének, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődésüket. Lehetővé teszi mozgás-és játékigényük kielégítését és meleg, barátságos, családias, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi őket körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelve kerültek elhelyezésre. Az óvoda ugyanakkor egészséges és biztonságos munkakörnyezetet biztosít az óvoda dolgozóinak és lehetőséget teremt a szülők megfelelő fogadására Tárgyi feltételek óvodai egységekre lebontva Nyáregyházi Napsugár Óvoda Óvodánk esztétikusan berendezett, családias hangulatú. Az épület és udvara a korszerű feltételeknek és a jogszabályi előírásoknak megfelelő. Önálló tornateremmel rendelkezik. A játékkal való ellátottság jó szintű, melyek az önkormányzat és a szülők támogatásával, valamint pályázati pénzekből folyamatosan bővítünk. Az udvari játékok EU-szabványnak megfelelőek. Nyáregyházi Napsugár Óvoda Tagóvodája Az épület és udvara a korszerű feltételeknek megfelel, azonban belső helyiségei közül hiányzik a tornaszoba, nevelői szoba, felnőtt öltöző és a fejlesztő szoba. A felső szint beépítése megoldaná ezt a problémát, mely későbbi fejlesztési terveink között szerepel is. A bútorok újak, a játékok pótlása folyamatos. Az udvari játékok az EU-szabványnak megfelelnek. 14

15 6.3. Az óvodai élet megszervezése, a nevelés tervezése és időkeretei A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességet, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Mind a napi-, mind a hetirend elkészítése az óvodapedagógus feladata. Az egész nevelési évre érvényes, azaz szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Mindkettő megváltoztatható az év folyamán, amennyiben az évszakok váltakozása vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi A napirend tartalma és időkeretei Az óvoda nyitvatartási ideje alatt, az óvodai élet minden csoportban gondosan megtervezett, megszervezett napirend szerint zajlik. A központi óvodában minden nap ,a tagóvodában óráig. A napirend tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Nem töredezett, nem szakaszos, nincs várakozás, vagy sürgetés, azaz nincs holt idő. Figyelembe veszi a különböző korú és fejlettségű gyermekek szükségleteit, életkori sajátosságait, lehetővé teszi, hogy a gyermekek hosszú és összefüggő időt tölthessenek játékkal, tevékenykedéssel, tapasztalatszerzéssel (egyénileg vagy kisebb-nagyobb csoportokban stb.) A napirend összeállításánál fő szempont, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, hogy mindenre jusson elég idő, szervezési és gondozási feladatok, szükségletek kielégítése, pl. étkezés, mosdóhasználat, öltözködés, mozgás, pihenés stb.), játék, kötetlen és kötött foglalkozások lebonyolítására stb A hetirend tartalma és időkeretei Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Naponta (10-20 ) Naponta (10-35 ) Mindennapos mozgás Verselés-mesélés, Anyanyelvi nevelés Mindennapos mozgás Verselés, mesélés,anyanyelvi nevelés Verselés, mesélés,anyanyelvi nevelés Mindennapos mozgás Verselés, mesélés, Anyanyelvi nevelés Mindennapos mozgás Verselés, mesélés, Anyanyelvi nevelés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Külső világ tevékeny megismerése (környezeti tartalmú tapasztalatok) Mozgás Külső világ tevékeny megismerése (matematikai tartalmú tapasztalatok) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 15

16 A táblázat kötelező jellegű tevékenységi formákat tartalmaz minden csoport számára, de a felsorolt tevékenységi területek a hetirendben való sorrendje csoportonként változó lehet. A gyermekek igényeinek, képességeinek és az aktuálisan adódó lehetőségek figyelembevételével, nemcsak a komplex foglalkozások helyszínei, de természetesen az időkeretei is változtathatóak A nevelőmunka dokumentálása Az óvodai nevelés tervezését, megvalósulását, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok rögzítik. Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: Csoportnapló naprakész vezetése Éves nevelési munkaterv készítése Hetirend és napirend összeállítása Tematikus tervezés készítése (kétheti lebontásban) A nevelés-tanulás tervezése és értékelése (3 havi lebontásban) Jelenléti és mulasztási napló naprakész vezetése A gyermek fejlődésének nyomon követését szolgáló dokumentumok vezetése (anamnézis, felmérőlapok, rajzok, szakértői vélemények, írásos feljegyzések a gyermekről, szülők tudomásulvételi nyilatkozatai, egyéni fejlesztési tervek stb.) Az óvodapedagógusok rendszeresen használják az IKT eszközöket a pedagógiai tevékenységük során (csoportnaplók kitöltése, tervezetek írása, egyéb adminisztratív munka, foglalkozás előkészítésénél és foglalkozások alatt, műsorokra való készülés, stb.) Szülő, tanuló, pedagógus és az intézménypartnerei együttműködése, kapcsolattartása Óvodánk helyi nevelési programja a gyermekek személyiségfejlesztését nem egyedül az óvodapedagógusokra alapozza. Feltételezzük a szoros és személyes együttműködést a szülőkkel, gondozókkal, a család egészével, a szülői közösséggel, a lakókörnyezettel, az önkormányzattal, az óvoda egészségügyi ellátását segítő szakemberekkel, az egyházzal, az iskolával és az óvoda valamennyi munkatársával. Az eredményes együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében a következő célkitűzéseink vannak: A fenntartóval való kapcsolat ( Nyáregyháza Önkormányzat Képviselőtestülete) A fenntartónak telefon, fax, levél, formájában szóbeli vagy írásos tájékoztatást nyújtunk. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, pénzügyi-gazdálkodási,tanügyigazgatási jelentéseinket, valamint a nevelő testület által elfogadott munkatervet, beszámolót. 16

17 A kapcsolattartás formái és módja: testületi, bizottsági üléseken való részvétel, polgármester tájékoztatása az óvodában történtekről, feladatokról, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele - annak végrehajtása céljából, ünnepélyeken való részvétel; Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos,elsősorban a következő területekre terjed ki: a) az intézmény fejlesztésére, átszervezésére, megszüntetésére b) az intézmény tevékenységi körének módosítására c) az intézmény szakmai-, pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére (a költségvetésére, költségtérítésekre, személyi-, tárgyi feltételrendszer javítására, stb.) d) az intézményben folyó minőségbiztosítási tevékenység értékelése, nyilvánosságra hozására.) e) az intézmény ellenőrzésére: ea) gazdálkodási-, jogszabály-szerűségi, törvényességi szempontból eb) a szakmai munka eredményessége, értékelése tekintetében ec) az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység tekintetében ed) a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében f) az intézmény és a fenntartó kapcsolata esetiaz intézményi SZMSZ, és Házirendjének jóváhagyása és módosítása, a Pedagógiai program jóváhagyása tekintetében Kapcsolattartó személy: óvodavezető Család óvoda kapcsolat Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A családdal együtt, összhangban formálhatjuk a gyermeki személyiséget az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A szülők által, csoportonként kiválasztott, szülői közösségi képviselők (SZK), rendszeresen konzultálnak és együttműködnek az óvoda vezetőségével, az óvodapedagógusokkal, valamint a többi szülővel. Figyelemmel kísérik az intézménybe folyó pedagógiai-nevelő munkát, javaslataikkal, észrevételeikkel, ill. tevékenységeik által segítik és támogatják azt. A Szülők a gyermekekért elnevezésű alapítvány is hatékonyan hozzájárul az óvoda működési feltételeinek javításához, fejlesztéséhez, különböző programjainak megvalósításához. A kapcsolattartás formái: Beiratkozás (a gyermekkel) Szülős beszoktatás, a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Egyéni beszélgetések a szülőkkel (a pedagógusok megismerkedhetnek a családok nevelési szokásaival, értékrendjével, illetve a szülők az óvodai nevelés alapelveivel, módszereivel stb.) 17

18 Szülői értekezletek (évente min. két alkalommal) Szülői közösségek kialakítása és működtetése (SZK) Nyílt nap szervezése Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a pedagógus által félévente a gyermekről készített írásos felmérés eredményeinek megbeszélése. Fogadóórák biztosítása. Közös óvodai programok, rendezvények családokkal pl. Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, kirándulások, családi napok, kézműves délelőttök stb. A leendő első osztályosok szülei részére, szülői értekezlet biztosítása Partneri igény- és elégedettség mérése Elvárások: az óvodapedagógus tájékoztassa a szülőket az óvodában történtekről, ugyanakkor ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban a szülők kérését, javaslatait mindig vegye komolyan, reagáljon azokra, biztosítsa a folyamatosságot az óvodai és családi élet között. gyermekük jól érezze magát az óvodában biztonságos, családias, szerető légkörben nevelkedjen gyermekük testi-lelki szükségletei maradéktalanul kielégítést nyerjenek gyermekük képességeinek kibontakoztatása és személyiségfejlődése biztosított legyen az óvoda dolgozóival, nevelőivel kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködés létrejöjjön megfelelő tájékoztatást kapjanak a gyermekük fejlődésével kapcsolatosan kialakuljon az életkornak megfelelő szokás- és szabályrendszer a gyermekük tapasztalatokkal, élményekkel, ismeretekkel gazdagodjon, játékos formában szükség esetén megfelelő szakemberek segítsék a gyermekük egészséges fejlődését, előrehaladását az óvoda szervezzen az intézményen belül és kívül fejlesztő foglalkozásokat, programokat, rendezvényeket az óvodáskor végére képes legyen az iskolai elvárásoknak megfelelni Kapcsolattartó személy: óvodavezető, óvodapedagógusok Az iskolával való kapcsolattartás Fontos a kölcsönös nyitottság, a folyamatos kapcsolattartás, egymás munkájának megismerése és tisztelete. Törekszünk arra, hogy a gyermekek zökkenőmentes iskolakezdése érdekében a tanítók minél jobban tájékozódjanak óvodánk programjáról, megismerhessék az iskolába készülő gyermeket illetve megkapják a csoportok óvodapedagógusaitól a velük kapcsolatok információkat /programunk fő célja egyéni fejlesztéseink, eltérő képességek figyelembevétele stb./ 18

19 Elvárások: Rendszeres óvoda- iskola kapcsolattartás a zökkenőmentes átmenet megvalósításáért Gyermekek fejlődésének nyomon- és után követése legalább az iskola első évében Közös programok, hospitálások szervezése a résztvevő intézményekkel A kapcsolattartás formái: Szülői értekezlet szervezése a leendő első osztályos szülők részére (tanítók, iskolaigazgató részvételével) Tanítók látogatása az óvodába a leendő elsős gyerekek személyes megismerése céljából. Nagycsoportosok látogatása az iskolába tanórák megtekintésével. Óvodapedagógusok látogatása nyílt nap keretében az első osztályosok tekintetében. Partneri igény- és elégedettség mérése Óvodapedagógusok- tanítók közös megbeszélései, tapasztalatcserék stb. Kölcsönös meghívások teljesítése pl. zsűrizés (ének- zene, szavaló verseny,,ünnepélyek stb.), Kapcsolattartó személy: óvodavezető, óvodapedagógusok Pedagógiai munkát segítő intézményekkel Egészségügyi felügyelettel való kapcsolattartás A gyermekek, valamint az intézményben dolgozó valamennyi munkatárs rendszeres egészségügyi felügyeletét, az alkalmazottak rendszeres üzemorvosi vizsgálatát, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást - az intézmény a tárgyévi költségvetése terhére rendszeresen biztosítja. Az egészségügyi ellátás: a gyermekorvos, foglalkozás-egészségügyi üzemorvos és a fogorvos együttes szolgáltatásából áll. A gyermekek egészségügyi ellátásban közreműködik még a védőnő. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás kiterjed: a) A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra b) Az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálatának megszervezésére. c) Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra, a munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése, az Intézmény tárgyévi költségvetése terhére szervezett és biztosított időszakos orvosi vizsgálatokra Kapcsolattartó személy: óvodavezető, tagóvoda-vezető, A Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: a) a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal 19

20 b) a gyermekvédelmi gondoskodáshoz, rendszerhez kapcsolódó, a feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (jegyzői gyámhatóság, Gyámhivatal, rendőrség, ügyészség). Az intézmény segítséget kér a Családsegítő Szolgálattól (a továbbiakban: Szolgálat), ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a) a gyermekjóléti szolgálat értesítése - ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja (esetjelzés) b) esetmegbeszélés - az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére c) a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget d) előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére Kapcsolattartó személy: óvodavezető, tagóvoda-vezető, az óvoda gyermekvédelmi megbízottjai Pedagógiai szakszolgálattal kapcsolattartás formái A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed: a) a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére, b) az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására, c) a gyerekek nevelési tanácsadóban történő pszichológiai fejlesztésére, foglalkozására (magatartás problémák esetén), d) a vezetők konzultációs kapcsolatot tartanak a nevelési tanácsadóval a vizsgálatra küldött gyermekekkel kapcsolatban, e) utazó logopédus hiánya esetén a beszédhibás, nagycsoportos gyermekek vizsgálata, fejlesztése, f) szükség esetén óvodapszichológus igénybevétele. A vizsgálat eredménye ismeretében intézményünkben gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus foglalkozik az érintett gyermekekkel. Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Monori Tagintézménye 2200 Monor, Deák Ferenc utca. 12. tel: ; 06-29/ nevtanmonor@gmail.com Kapcsolattartók: vezetők 20

21 Szakértői bizottsággal való kapcsolattartás A nevelési év során, ha a gyermeknél felmerül az értelmi fejlettség elmaradása SNI (TANAK), a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményét követően, illetve a tankötelezettség megállapítása érdekében (7 életévét betöltött gyermek esetén). Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 2700 Cegléd, Buzogány u. 23. Tel.: 06 (53) /Fax:06(53) Kapcsolattartó személy: óvodavezető, gyógypedagógusok Pedagógiai szakmai szolgáltatással kapcsolat (Nkt. 19. ) Intézményi szinten: MÓD-SZER-TÁR és MOE(Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás óvodai szinten: a) a pedagógiai értékelés, b) a szaktanácsadás, c) a pedagógiai tájékoztatás, d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás, e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, Kapcsolattartó: óvodavezető Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása (pl. települési nyugdíjas klubok, önkéntes tűzoltók) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a kulturális tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve eseti programokban jelenik meg. A programért felelős óvodapedagógus feladata a kapcsolattartás felvétele- a program lebonyolítása. Kapcsolattartó személy: Szakmai Munkaközösség A történelmi egyházak hitoktató nevelőivel való kapcsolattartás Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit - és vallásoktatást (2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről 35. és a 35/B. ). A gyermekek hit és vallásoktatásban való részvételéhez, írásban ki kell kérni az érintett szülők véleményét, szükség szerinti hozzájárulását (jelentkezés). Az oktatás előkészítéséhez és megszervezéséhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás. A hitoktatást az egyház által biztosított hitoktató tartja. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához előzetesen be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. 21

22 Az óvodával kötött megállapodás alapján, a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés egész folyamatát. Az óvoda biztosítja a hitoktatás tevékenységhez szükséges helyet és eszközöket (kitakarított és berendezett helyiség, színes ceruza biztosítása). Az óvodai és a szolgáltatást igénybe vevők kötelesek tiszteletben tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. Az óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezető kötelessége a fakultatív szolgáltatások színvonalát folyamatosan ellenőrizni. Kapcsolattartó személy: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető További kapcsolatok: - ÁNTSZ, - Környező óvodai intézményekkel, - Baba-mama klub, - Közművelődési intézményekkel pl.: Kaszner Margit- Ezredvég Múzeum és Babagyűjtemény, - Helyi civil szervezetek (pl. Önkéntes Tűzoltók Egyesülete), - Meghívott művészek, együttesek, társulatok. 7. AZ ÓVODA ELVÁRÁSAI, AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető szeptember 1-től 3 éves kortól kötelezővé válik az óvodába lépés. A törvény rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától, legalább napi 4 órában, kötelező óvodai foglalkozásokon vegyen részt. Lehetséges felmentést kapni a 3. éves kortól való óvodába járás alól, ezt a szülő kezdeményezheti, és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével. Az óvodánkban lépés feltételei még: a szobatisztaság és az alapfokú önkiszolgálás (WC használat, étkezés, öltözködés). A felvétel egész évben folyamatos. A beszoktatás (befogadás) fokozatosan- igény esetén- a szülő jelenlétében történik. Sajátos nevelési-igényű gyerekek integrált nevelését az alapító okiratban foglaltak alapján vállaljuk. 22

23 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 8.1. A JÁTÉK Alapelvek A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad- képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. /ONOAP/ Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenység szervezésben is meg kell mutatkoznia. A kapcsolatok és a csoporttudat alakulásának igazi terepe a játék. Az együttlét biztonságot ad, a mi együtt élménye egyedülálló személyiségformáló lehetőség. Játék közben aktívan fejlődnek interperszonális kapcsolatai. A játék jellemzői - A gyermek önkéntes, szabadon választott tevékenysége, melyben minden megtörténhet. - A játékot örömérzés kíséri funkciógyakorlás öröméből, ismétlések biztonságából, alkotás öröméből, vágyteljesítés öröméből, konfliktusos érzésektől való megszabadulásból, veszélyek legyőzéséből, kellemes élmények újraéléséből, társakkal való együttlétből fakad. -A játék komolysága - A játéktudat - Utánzás - Sajátosan céltudatos tevékenység Az óvodapedagógus szerepe, feladatai Az óvodapedagógus megfelelő, játékra ösztönző, biztonságérzetet adó, derűs, szeretetteljes légkört teremt. Megteremti azokat a feltételeket, melyek kedvezően hatnak az igazi szabad, boldog játék kialakulására, formáinak, tartalmának gazdagítására, amelynek segítségével a játék sokoldalúbbá válik. Az óvodapedagógus a kisgyermek valódi játszótársa, modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, ill.segítővé, kezdeményezővé válik, ha 23

24 a játékfolyamat elakad. Jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő a gyermekek eltérő igényeit kielégítő, állandó és ideiglenes játszóhelyeket - alakít ki a különböző jellegű játékokhoz. A gyermeki fantáziát segítő játékszereket /fakockák, lego,stb./, anyagokat /homok, víz, termések, kavics, gyöngy, rongy, fa, karton,stb./, tematikus játékszereket /babakocsi, kisautó, baba, orvosos, fodrászos, boltos, babakonyhai játék kellékeit /biztosít, melyek növelik a gyerekek játékkedvét, elősegítik a játék tartalmának gazdagítását. Célszerűen megválogatja a különböző részképesség fejlesztő játékokat / építő-, kirakó-, társas-, memória-, mozgásos-, családjátékok eszközeit. Biztosítja, hogy a gyerek igénye szerint játszhasson egyedül és csoportokban is. Biztosítja, hogy a gyermek minél több élményt szerezhessen az őt körülvevő környezetből. A különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játékban átélheti, ill. újraélheti a valóságban megtapasztalt élményeket. A játék során az óvodapedagógus engedi, ösztönzi, hogy a gyerekek kimutassák érzelmeiket pozitívokat, negatívokat egyaránt. Észreveszi és értékeli, ami helyes, ami jó. A megnyilvánulásaikra adott reakciók által a gyerekek megtanulják, hogy mi az, amit lehet, és mi az amit nem lehet, és miért nem. A játéktevékenység kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy általa egyre hatékonyabban formálódjon a gyermek magatartása. A gyermek játékának támogatása során, az óvodapedagógus elfogadja a gyermek szabályait, hagyja cselekedni, saját elgondolása szerint választani, biztosítja önállóságukat, a szabad kezdeményezést. Az óvodapedagógus a játék által átsegíti a gyereket az óvodába való beilleszkedés, gyakran krízisekkel járó, folyamatán. A gyermek megismerésében a legtöbb információt - az értelmi fejlettségéről, érzelmiakarati életéről, mozgásfejlődéséről, a gyermeki személyiség egészéről - a játék adja az óvodapedagógusnak, aki folyamatosan, céltudatosan figyeli a gyerekek megnyilvánulásait, ez által megértheti viselkedését, vágyait, sérelmeit. Az óvodás korban jellemző játékfajták és sajátosságaik 3-7 éves korban tulajdonképpen az összes játékfajta terítékre kerül, melyek a következők: - GYAKORLÓJÁTÉK Ennek a játékfajtának a célja leginkább a mozgás, a funkció öröme. pl: minden különösebb célzatosság vagy ok nélkül, pusztán a tevékenység öröméért fűzi fel a gyöngyöket, tölt 24

25 homokot a vödörbe majd borítja ki azt, épít egymásra kockákat, gurigázik egy kerékkel. Ennek látszólag nincs különösebb haszna, ám ez csak a látszat! A gyakorlójáték hihetetlenül fontos alapot ad minden későbbi tevékenységhez: kézügyessége, figyelme fejlődik, tapasztalatokat szerez környezetéből: pl. a gömb gurul, ezért nem lehet az építmény tetejére rakni vagy ráépíteni,...stb. - KONSTRUKCIÓS JÁTÉK A játék során a gyerek kockából, más játékelemből, anyagokból, építményeket és különféle egyéb tárgyakat alkotnak, szerkesztenek, konstruálnak. A játék feszültsége, a konstruálás kíváncsiságából fakad, az elvégzett tevékenység során létre jött feszültségcsökkenésből pedig a játék öröme. Pedagógiai értéke: kreativitásra nevel, melynek velejárója a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék, és a manualitás fejlesztése. - SZEREPJÁTÉK Ezen játékfajta során a gyermek eljátszhatja, kijátszhatja a való életben látott szerepeket, élményeket. Amit a valóságban gyermekként nem tehet meg, azt a játékában, a felnőtt bőrébe bújva kipróbálhat, részesévé válhat, pl. ő lehet a buszvezető, a postás, a zöldséges néni, a pilóta a repülőn, az eladó néni, stb. A szerepjátéknak a korábban említetteken kívül más haszna is van, ezek közül az egyik legfontosabb a szorongásoldó-, feszültségcsökkentő hatás. Legjobb példa erre az orvosos szerepjáték. A gyermek orvosi vizsgálaton vesz részt, ahol netán még szurit is kap. A fehér köpenyes nénitől, a tű látványától és a kisebb-nagyobb fájdalmaktól való félelmet muszáj feldolgozni. A negatív élmények játékban való újraélése hihetetlenül sokat segít a szorongások oldásában, így pl. a következő orvos-látogatásnál egyre kisebb ellenállásra, félelemre számíthatunk. Nagyon hasznos lehet, ha a gyermek szerepjátékában, - amennyiben azt a csemeték igénylik, - a felnőtt is részt vegyen. Ő ugyanis észrevétlenül csempészhet egy-egy új mozzanatot, ötletet, eszközt a játékba, tovább bővítvén ezzel a szerepjáték tartalmát. - SZABÁLYJÁTÉK Mi is az a szabályjáték? Mint a neve is mutatja, minden olyan játéktevékenység, amelyben valamilyen szabályhoz, szabályokhoz alkalmazkodni kell. Ez lehet akár értelemfejlesztő szabályjáték ( pl: társasjátékok, barchoba) vagy akár mozgásos szabályjáték is, pl: fogócska, bújócska, kint a bárány bent a farkas, stb. A szabályjáték játszásához elengedhetetlenül szükséges a szabálytudat, mely kb. 5 éves kor táján kezd körvonalazódni. Nagycsoportban ez már az iskolaérettség egyik kiemelkedő feltétele is, így nagyon hasznos lehet, ha ezen játékfajtákra 5 éves kortól kiemelt hangsúlyt fektet az óvodapedagógus. Biztosítsa a játékhoz szükséges eszközöket ( pl: társasjátékokat, fejlesztőjátékokat, mozgásfejlesztő eszközöket), erősítse meg a gyerekekben a szabályokat, tartassa be azokat és ha igény van rá, ő személyesen is vegyen részt a vidám játékokban. 25

26 8.2. ANYANYELVI NEVELÉS Alapelvek Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van, integráló elemként minden tevékenységet, feladatot áthat. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Az óvodapedagógus önállóan dönthet arról, hogy az anyanyelvi nevelés feladatait mikor, milyen formában, spontán módon a helyzettől függően vagy tervezetten, egyénileg vagy mikrocsoportos formában oldja meg. Az óvodában dolgozó felnőttek tiszta szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a gyereknek a beszédre. Az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, hanglejtésére, dinamikájára, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű, világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Dícsérje, bíztassa a bátortalan gyerekeket, serkentve a beszédre őket. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. A beszédhibák javításában a gyakorlásnak van kiemelt szerepe - verset, mondókát, nyelvtörő játékot, a nap bármely szakában lehet játékosan ismételgetni. Célok, jövőkép Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása. Az anyanyelv segíti a gyermek szociális kapcsolatainak kialakulását, fontos szerepe van a zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdésében. A jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt tud felmutatni, gondolkodási képességeit megfelelően tudja használni, segíti önbizalmának alakulását. Óvodánk és környezete adta lehetőségek: A beszédhibás gyermekekkel (heti egy alkalommal) az óvodánkba kijáró logopédus foglalkozik. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében Kötelezően megvalósítandó elemek Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyerekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Lehetőséget teremteni minden gyereknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Képessé tenni a gyermekeket ara, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése. A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. 26

27 A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. A beszédhibák észlelése, szükség esetén logopédus segítségének igénybevétele. A beszédészlelés, beszédhanghallás fejlesztése. A beszédmegértés fejlesztése. Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek: Beszédszervi mozgásügyesítés és beszédhallási figyelem serkentése - motoros fejlesztő gyakorlatok /ajaktorna, nyelvtorna, fúvógyakorlatok, légzés, ritmus/ - oldó-lazító gyakorlatok auditív fejlesztő gyakorlatok / hangutánzók, hangfelismerők - hangot, ritmust differenciálók, analizálók, összehasonlítók/ - koordinációt, folyamatosságot, az aktív élő beszédet elősegítő játékok. Agytorna játékok. A beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése megkésett beszédfejlődéskor Irányfelismerés fejlesztése és kezesség alakítása 8.3. VERSELÉS, MESÉLÉS Alapelvek: A mese a gyermek érzelmiértelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatairól, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Tehát a mese-verset felfoghatjuk alapvető szükségletként, éppen ezért mindennapi tevékenységként kell szerepelnie a programunkban. Az élményt nyújtó közös verselés, mondókázás, dramatizálás a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A mondókákhoz, versekhez kapcsolódó mozgás is az óvodai mindennapok része. Mesélésre legjobb módszer az élőszó. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az anyanyelv a szó ereje, az óvónő és a gyermek közötti személyes, meghitt kapcsolat biztosítja azt az élményt, ami maradandó, később más szituációban is felidézhető lesz. A gyerekek bábokkal való játéka segíti a saját személyiség kibontakoztatását, a gondolatok áttételes formában való kifejezését. A bábokkal való játék több visszahúzódó, önmagát nehezen megmutató gyerek számára az egyik legmegfelelőbb eszköz, hogy meg tudjon nyilvánulni. A bábjáték sokoldalúan alkalmazható az óvodai oktatásban. Irodalmi foglalkozások terület: a mese, az 27

28 elbeszélések, a versfoglalkozások. Az irodalmi foglalkozások egy-egy témája az ismétlések során többször sorra kerül: a gyermekek sokat maguk is megtanulnak. A bábjáték alkalmazásának elsődleges célja az érzelemkeltés, és sohasem az ismeretnyújtás. A bábjáték fő eleme a mozgás. Fontos, hogy a bábozás során a cselekmény, gondolkozásra késztesse a gyermeket, a történés során maguk állapítsák meg a véleményüket, belássák a helyest, elutasítsák, elítéljék a helytelent. Az erkölcsi nevelés feladatai közé soroljuk a másokhoz való alkalmazkodást, az udvariasságot, az egymással törődést. A bábjátékban erkölcsi tulajdonságok is megnyilvánulnak, ilyen a bátorság, az igazság, a hazugság, a lustaság, a segítőkészség. Ezekről a fogalmakról a maguk szintjén véleményt tudnak alkotni, a várható következményeket meg tudják állapítani. Az erkölcsi tulajdonságok e korosztálynak legjobban a mesék nyelvén közelíthetőek meg. Gyermekköltészetünkben, népköltészetünkben sok ritmusra épülő, párbeszédes és történésekben gazdag bábszínpadra való művet találunk. Kiválasztásukban a gyermekek életkori sajátosságait kell figyelembe venni. Gyakorlatban az óvónő az óvodai élet teljes folyamatában a szervezett foglalkozásokban, és a spontán játékban is alkalmazhatja a bábot. A legrövidebb jelenetnek is alapvető követelménye a mozgatás, szerepátélés, hangi alakítás. Mesedramatizáláskor a gyermekben megvan az a képesség, hogy beleélje magát a hallott mesébe, hogy képzeletében magára öltse a meseszerepeket. A dramatizálás célja nem a szerepeltetés, hanem a közösségi magatartást kialakító tevékenység: a gyermekek érzelmi nevelése, a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. Dramatizáláskor a szöveg előadása reproduktív jellegű, de a szerep adta lehetőségek és a szövegek kiegészítése, bizonyos kifejezések, a taglejtés, a mimika, a mozdulatok, a tekintet, a különböző jellemek megformálása a produktív fantázia eredményei. Megvan a mintha szituáció: a valóságos és a lehetséges sűrítése. A játékban az egész személyiség részt vesz külső és belső feltételeivel együtt. Belső feltétele a tudati működés, külső feltétele az egyén megjelenése, mozgása, akusztikus-verbális megnyilvánulása. A pedagógus a mese dramatizálásakor tiszteletben tartja az önkéntességet. Segíti a gyermekeket a kellékek kiválasztásában. A játékban szerepet nem vállaló gyermekekkel együtt nézőként foglal helyet a nézőtéren, és figyeli a játékot. A játék megakadásakor segítenie kell, de irányítása mindvégig csak indirekt lehet. A dramatikus játékot egymás után többször is megismételhetjük, hogy minden vállalkozó kedvű gyermek szerephez juthasson. Megvalósítandó célok, jövőkép: szókincsbővítés beszédkészség, beszédértés fejlesztése a gyerekek nyelvi képességeinek, beszédkultúrájának fejlesztése a gyermek értékrendjének fejlesztése, alakítása értelmi, érzelmi és nyelvi struktúrák megalapozása és erősítése. a magyar nyelv sajátosságainak (ritmus, tempó, hangsúly, hanglejtés ) elsajátíttatása emlékezet fejlesztése érzékelés észlelés figyelem 28

29 képzelet fantázia problémamegoldó és konfliktuskezelő képességük fejlesztése, erősítése önérvényesítés önkifejezés ön-és emberismeret döntési képesség gondolkodás testi és térbiztonság időérzék kifejezőkészség szociális kompetenciák alakítása: együttműködés, tolerancia, felelősségvállalás, türelem, önkontroll Az óvodapedagógusok feladatai: nyugodt légkör biztosítása a csoportszobában a mese, vers által nyújtott élmények megszervezéséhez. mesék, versek megszerettetése a mese többszöri ismételt meghallgatásának biztosítása gyermek és felnőtt között gazdag érzelmi kapcsolat kialakítása a mese és a vers élményszerű előadása biztosítottak legyenek a meséhez szükséges feltételek és eszközök. a mese kiválasztása igényes, a gyermekek korának megfelelő legyen. legyen mindennap mesélés,verselés. óvodai ünnepekhez, alkalomhoz illő mesék, versek választása Szervezési feladatok: Az irodalmi nevelés feladatainak megvalósítását nem korlátozhatjuk egy bizonyos napszakra, még akkor sem, ha ezek általában a délelőtti órákban zajlanak. Tervezhető naponta egyszer, de az egész nap folyamán több alkalommal is sor kerülhet versismétlésre, tanulásra, mesére, dramatizálásra. A gyermekek kérhetik kedvenc meséjük ismétlését, a nagyobbak az otthonról hozott mesék bemutatását. A játékidő alatt is naponta kerülhet sor mesék eljátszására, vagy önállóan a bábok segítségével megvalósuló játékra. A mesemondás a nap folyamán többféle helyzethez kapcsolódhat: spontán motivációs helyzetekhez, illetve az óvodapedagógus indirekt vagy direkt érdeklődéskeltéséhez. Történhet egyéni, páros, mikro csoportos vagy csoportos keretben. Lehet kötetlen vagy kötött (kötelező) szervezeti formájú. Részesítsük előnyben a kötetlen formát, hiszen az önkéntes, érdeklődésből fakadó részvétel jobban erősíti az irodalommal való találkozás játékos jellegét. A sikeres bemutatást meghatározza a mesemondás idejének és helyének megválasztása. A mesehallgatáshoz minden esetben szükség van a nyugalmas, otthonos, meghitt légkörre és a kényelmes hely megteremtésére. Fontos, hogy minden érdeklődő gyermek jól lássa és hallja a pedagógust. Ne zavarják egymást, és a nevelőnek legyen lehetősége mindegyik gyermekkel felvenni a szemkontaktust. Erről nem feledkezhetünk meg a spontán motiváció 29

30 és az alkalomszerű mesemondás esetében sem. A mesemondás alkalmaihoz ismétlődő szokások, szertartások is kapcsolódhatnak, például a mese kezdetét jelző zenei szignálok, csengő, gyertyagyújtás a mese ideje alatt stb. A bábjáték színterének többféle változatát ismerjük. Az egyik, amikor az óvónő a gyerekek között szabadon játszik takarás nélkül kis és középső csoportban. A bábjáték színterének másik változata a kisasztal mellett ülve történő, takarás nélküli játék. A középső csoportban fontos szerepet kapnak a díszletek. Segítik a mese életre keltését, esztétikai érzékükkel fokozzák a mese hangulatát, másrészt a bábok számára gazdagabb mozgáslehetőségeket teremtenek. Ebben a korban az eszköztelen színpad már zavarja a nézőket. A bábjáték harmadik színtere, amikor az óvónő a paraván vagy bábszínpad mögött állva játszik. A nagyobbak már igénylik a színházi illúziót, a paravántól takart mozgatást. A mese későbbi feldolgozása dramatizálással, bábozással már sokkal inkább igényli az eszközöket, kellékeket, anyagokat. Nem feltétlenül szükséges a meséhez használható eszközök teljes kidolgozottsága, sokkal nagyobb pedagógiai hatást érünk el, ha lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy különböző anyagok állandó jelenlétével maguk alkossák meg szükség esetén az óvodapedagógus segítségével a kellékeket, díszleteket. De a közös bábkészítés élménye még felejthetetlenebbé teszi az előadott történetet. Óvodánk és környezete adta lehetőségek - Minden csoportban találhatóak bábok, bábparaván - Verses, mesés könyvek korosztály szerint - Iskolában működő gyermek bábcsoport előadásain való részvétel - Ünnepek alkalmával gyermekek által előadott vers, mesedramatizálás, bábozás - Ünnepek alkalmával óvónők és dajkák által előadott mesedramatizálás, bábozás Kötelezően megvalósítandó elemek: mindennapos mese, vers, mondókázás ünnepekhez illő versek, mesék választása értékes irodalmi anyag összeállítása az életkori sajátosságok figyelembevételével. Eszközök: képes, mesés, verses könyvek diafilmek, diavetítő kesztyűbáb bábparaván kesztyűbábok, gyermek kezére, felnőtt kezére ujjbábok összeállítható bábkészlet árnyfigurák fajátékok, csörgők, kasztanyetták páros bábtáncoltató figurák alulról mozgatott Jancsi táncoltató figurák fakanálbábok 30

31 Szabadon megvalósítandó elemek, ajánlások, lehetőségek: Mesedramatizálás, bábozás A dramatikus kellékek, díszletek elkészítése (a gyermekek által készített kellékek fokozzák a játék élményét) A játék megfelelő szervezése: önként vállalt szereplők kijelölése, a nézőközönség elhelyezése, a játék kereteinek kijelölése Komplexitásra törekszünk környezetismereti kezdeményezéseken alkalmazott bábjáték a természeti társadalmi környezet megismerésében kaphat szerepet. ének-zene kezdeményezések is alkalmat kínálnak a bábjátékra, szemléletessé teheti az ének-zene fogalmakat, mint a magas, mély a gyors, lassú. Ritmusérzék fejlesztését a báb mozgatása tánca segítheti. vizuális jellegű kezdeményezéseken együtt készíthetjük a bábokat, jelmezeket stb. Ajánlott mesék, verses mesék: A három pillangó A három kiscica A kismalac és a farkasok A kiskakas gyémánt fél krajcárja A répa A három kismalac és a farkas A török és a tehenek Sün Balázs A kesztyű A három fenyő A három nyulak Hófehérke és a hét törpe Piroska és a farkas A só Ajánlott versek: Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél Móra Ferenc: Cinege cipője József Attila: Betlehemi királyok Weöres Sándor: Száncsengő Weöres Sándor: Kutyatár Csanádi Imre: Jancsi bohóc Csanádi Imre: Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák Zelk Zoltán: Tavaszi dal Sarkady Sándor: Zászlót készítettem Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Eszközök: jelmezek fejdíszek, fejbábok 31

32 kesztyűbáb bábparaván kesztyűbábok, gyermek kezére, felnőtt kezére ujjbábok összeállítható bábkészlet árnyfigurák fajátékok, csörgők, kasztanyetták páros bábtáncoltató figurák alulról mozgatott Jancsi táncoltató figurák fakanálbábok 8.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Alapelvek -Az aktív alkotómunka elve. A mai zenei nevelés az aktív alkotómunka elvét helyezi előtérbe. Az aktivitás az a tevékenység, amelyet az ember külső vagy belső indíttatásra végez. Az óvodás és kisiskolás gyermekeknél az aktivitás egybefonódik a zene iránti érdeklődéssel, mozgásigénnyel, játékkal, utánzási készséggel, ami a kíváncsiságból és fantáziából ered. Az aktív alkotómunka másik feltétele a pedagógus munkája. - A szemléletesség elve A zenét a hallószerven keresztül érzékeljük. Itt a zenei hang lesz a szemléltető eszköz. Mivel számíthatunk a gyermek utánzókészségére, ezért legjobb szemléltetés az óvónő éneke. A vizuális szemléltetés (képek, tárgyak) itt másodlagos, ugyanúgy, mint a verbális (mese, vers). -A korhoz mértség elve Fontos betartani a dalok, zenehallgatási darabok, énekes játékok kiválasztásánál. Betartásával biztosítjuk a gyermekek egyenletes megterhelését. Amennyiben a korukhoz mérten nehéz, igényes feladatok elé állítjuk őket, nem lesznek képesek ezeket a feladatokat megoldani, túlterheljük őket, elveszítik önbizalmukat. Ellenkező esetben, tehát ha túl könnyű a feladat, untatjuk őket, és nem biztosítjuk fejlődésüket. Hogy a követelmény korhoz mért legyen, egyformán fontos a gyermek lelki, testi és zenei fejlettségi szintjének pontos ismerete. Ez ellen az elv ellen legtöbbször a dalok kiválasztásánál vétenek, ahol a dalok hangkészlete túlhaladja a gyermekek hangterjedelmét. -A fokozatosság elve Az egyszerűtől az összetett felé, az ismerttől az ismeretlen felé, a közelebbitől a távolabbi felé, a konkréttól az absztrakt felé való haladást hangsúlyozza. -A céltudatosság és következetesség elve 32

33 Feltétele a zenei nevelés céljainak és feladatainak pontos ismerete. Állandóan tudatosítani kell,hogy milyen célt akarunk elérni. Elengedhetetlen a zenei képzés pontos megtervezése, és a hatásos oktatási módszerek alkalmazása. -A tudatosság elvének Alapja, hogy a gyermek ismerje fel, tudatosítsa zenei tevékenységének lényegét (például: azért ringatjuk a babát, mert el akarjuk altatni, vagy azért énekeljük az altatót halkan, mert el szeretnénk altatni). -Az egyéni bánásmód elve. Minden gyermek más-más zenei képességekkel rendelkezik. Külön figyelmet kell szentelnünk a zeneileg kevésbé fejlett gyermeknek, többet kell vele foglalkoznunk. A tehetségesebbeknek igényesebb feladatokat adhatunk, hogy képességeiknek megfelelően fejlődjenek tovább. A zenei nevelés jelentősége, célja, jövőkép Az óvodai esztétikai nevelés egyik alappillére a zenei nevelés. Az ének, a zene az óvodás gyermek számára az élmény és ismeretszerzés szempontjából kiemelt fontosságú; mert:a zenei hatás folyamatos, a ritmuson, a lüktetésen és a dallamon keresztül hat; közvetlen érzelmi hatás éri a gyermeket, mivel a dalt élő személy adja elő és a gyermekek közösen hallgatják majd éneklik; az éneklés legtöbbször játékkal párosul, ez fokozza a gyermek örömét, egyben erősíti a biztonságérzetét és fejleszti alkalmazkodóképességét; a szabályosan ismétlődő játékos mozdulatok a gyermeket fegyelemre nevelik; a zenei befogadás természetes módon történik: a gyermek a sokszor hallott dallamot elraktározza az emlékezetében, majd később visszaidézi; a zenei élmény hozzásegíti a gyermeket környezete jobb megismeréséhez; a zene által a gyermek érzelmileg kiegyensúlyozottá válik, belső feszültsége feloldódik, megnyugszik; a dalok által színesebbé és változatosabbá válik a gyermek érzelemvilága, és megtanulja kifejezni érzéseit. A zenei nevelés célja: ének-zene kultúra megalapozása, zenei tevékenység megszerettetése. A zenei képességek fejlesztésén túl, a zenét szerető, értő, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Megszokják a tiszta éneklést. Zenei hallásuk, emlékezetük, ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk a közös tevékenységek során folyamatosan fejlődik. A zene olyan emberformáló erővel bír, amely kihat az egész személyiségre, fogékonnyá teszi a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. A rendszeres zenei nevelés fejleszti a gyermek megfigyelőképességét, emlékezetét, serkenti gondolkodását, logikus gondolkodásra készteti, tehát nagymértékben elősegíti értelmi fejlődését. A zene elemei külön külön is értékes nevelő eszközök. A ritmus fejleszti a figyelmet, a koncentrációt és a határozottságot. A dallam az érzésvilágot nyitja meg. A dinamika, a hangszín a hallást élesíti. Az éneklésnek mivel a helyes légzés erősíti a hangadó szerveket testnevelő hatása is van. A közös éneklés fegyelmezettséget, önuralmat kíván, ezáltal fejlődik a gyermek akaratereje is. 33

34 Kodály kiemeli a zene nemzetnevelő szerepét. Szerinte: Az óvodás korban kell lerakni a nemzeti hovatartozás alapjait. A tudatalatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány, elsősorban a játék- és gyermekdalaival. Elsősorban azonban a zenének, az éneknek a gyermek lelki életére, hangulatára gyakorolt hatása jelentős. Zenei élményt azóvodában elsősorban a közös éneklés nyújt. Ez határozza meg valójában a zenei nevelés feladatait: a zenei képességek fejlesztését, az énekhang ápolását, a zenei továbbfejlődés megalapozását, a zene megkedveltetését, az esztétikai érzék fejlesztését. A gyermekek az önálló zenéléssel megérzik a dallam, a ritmus, a szöveg, a mozgás összhangját.a hétköznapi használati eszközökkel, terményekkel való zenélés minden korcsoportban nagy élmény a gyerekeknek. A zenei nevelés, hatással van a gyermek általános fejlődésére. Közvetlenül vált ki érzelmeket, színesíti az érzelemvilágot. Hat a gyerek képzeletére, zenei alkotókedvére, akaratának fejlődésére, kiegyensúlyozottabbá válik. Az énekes játék elősegíti a társas kapcsolatok fejlődését, amely megmutatkozik a csoporthoz tartozás biztonságos érzésében, kapcsolatigényben. A testi fejlődést is természetes módon segíti az énekes játék, pl.a zene lüktetése hat a koordinált mozgásra, az énekléstől nő a légzéskapacitás, a lüktetés szabályozott mozgást igényel. A laza, rugalmas járás a gyermek egyensúlyérzékét fejleszti. A jól kiválasztott mondóka anyag a zenei képességfejlesztő feladatán kívül jól segíti a nyelvi képességek fejlesztését is. A dalok és a gyerekjátékok, a zenehallgatások élményekhez juttatják a gyerekeket. Felébresztik és fenntartják zenei érdeklődésüket, formálják ízlésüket. Óvodánk és környezete adta lehetőségek - kapcsolattartás: zenei általános iskolával, népzenei és gyermekzenei előadókkal. - eszközök: furulya, dob, csörgődob, ritmusbot, cintányér, fémháromszög, csattogók, csörgők, bábok, stb. - természetes anyagokból és hulladékokból hangszerek készítése - koncerteken való részvétel - az óvodába meghívott zenei előadók műsorának megtekintése Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében: Kötelezően megvalósítandó elemek Éneklési készség fejlesztése Tiszta, szép éneklésre szoktatás Zenei hallás fejlesztése Magas-mély hang különbsége Halk- hangos közötti különbsége Hangszín felismerés Belső hallás fejlesztése/ zenei emlékezet fejlesztése, dallambújtatás Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés 34

35 Mondókák, dalok ritmusa Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása Tempóérzékelés/ gyors- lassú közötti különbség érzékelése Mozgáskultúra az óvodában, gyermektánc /esztétikus mozgás kialakítása, játékos mozdulatok, változatos térformák, stb./ Gyermekhangszerek/ dob, háromszög, cintányér/ Zenei formaérzék fejlesztése Motívumhangsúly kiemelése mozgással Dallamvisszhang, ritmusvisszhang játék Zenei alkotókészség fejlesztése Zenehallgatásra nevelés Szöveges egyszólamú dalok Játék, mozgás: 3-4 éveseknek: álló helyzet, kéz- lábmozgás, körforma áll, indul, ismétlődő játékos mozdulatok 4-5 évesek: kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzó mozgás 5-7 éveseknek: bonyolultabb játékok, párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó, fogócska Szervezési forma: Tervezett kötött vagy kötetlen foglalkozás Zenepedagógus foglalkozik a gyerekekkel hetente más - más csoportban a központi óvodában Foglalkoztatási forma lehetőségei: egyéni csoportos frontális A zenei nevelés módszere: Bemutatás, megfigyeltetés, gyakoroltatás, megszilárdítás, ellenőrzés, játékosság, projekt A zenei nevelés eszköze: Minden, ami a nevelői cél elérését segíti / módszer, zenei anyag, a célt segítő tárgyak, hangszerek/. A kiscsoportosok az év végén már önként részt vesznek a közös éneklésben. Az óvónő segítségével csoportosan együtt énekelnek az egyvonalas d és h hangok között. Éneklés és 35

36 játék közben kialakul a csoport egyöntetű tempója, játékos mozdulataikat megközelítően egyszerre és ritmikusan végzik. Az előírt dalanyagot amennyire lehetséges tisztán és biztosan képesek énekelni. A mondókákat ízlésesen kiemelt hangsúllyal, a természetes beszéd hanglejtésének megfelelően mondják. Megkülönböztetik a magasabb-mélyebb hangokat, és kézzel jelzik, amit hallottak, énekeltek. Képesek néhány percig az óvónő énekes vagy hangszeres előadására figyelni. A középső csoportosok közös tevékenységén már bizonyos fokú biztonság tapasztalható. Éneklésük közepes hangerővel, tisztán szól az egyvonalas és a kétvonalas c között. A tisztaság a dallamon és a szövegmondáson egyformán érzékelhető. Képesek átvenni a megváltozott kezdőhangot. Játékos mozdulataik ritmikusak és esztétikusak. A megtanult anyagot teljes biztonsággal tudják előadni az óvónő kezdése után, majd óvónői segítséggel egyenként is. Az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát egyénileg is hangoztatják. Ritmushangszerük a dob és a triangulum. A nagycsoportosok zenei tevékenységei mindinkább tudatossá, önállóvá válnak. Játékos mozdulataikat, tánclépéseiket, könnyed, tiszta éneklésüket figyelmesen illesztik társaik mozgásához, énekléséhez. A feladatokat, a játékban vállalt szerepüket igyekeznek önállóan megoldani. Éneklésükön megjelenik a dal jellegének kifejezése. Dalaikat az egyvonalas c és a kétvonalas d közötti hangtávolságon belül éneklik. Az anyagot képesek olyan biztonsággal énekelni, hogy azok csoportosan és egyénileg is tiszták, és már maguk is el tudják kezdeni, óvónői segítség nélkül. Visszhangjátékaik csoportosan és egyénileg is folyamatosak. Már önálló dallamalkotásra is képesek. Éneklés közben a dallam haladási irányát a levegőbe rajzolják. Megtanulják a réztányér használatát. Már maguk is kezdeményeznek egyszerű körjátékokat. Szívesen és figyelmesen hallgatnak néhány perces muzsikát. Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek Komplexitásra törekvés: mozgás (pl. néptánc elemek / sarokemelés, bokázás, páros csárdás, ugrások, térdrugózások stb./, matematika (pl. ritmusvisszhang játék), anyanyelvi nevelés (pl. énekszöveg), vizuális nevelés (saját készítésű hangszerek) stb. A tánc tanult mozgáskészség,térben,időben,erőben szabályozott szándékos mozgás. Az óvodai testnevelést kiegészítve a mozgáskoordinációt fejleszti elsősorban. Fejleszti a nagymozgásokat,a kéz-láb gesztusok gyakorlásával a finommotorikát, fejlődik az egyensúlyérzék,a testséma,a ritmusérzék, figyelem,emlékezet,képzelet. Lényeges szerepe van a nemzeti identitástudat, erkölcsi nevelés alakításában, a hagyományőrzés és ápolás megvalósításában. Nem csak a mese-vers, testnevelés és ének zene jó kiegészítője. A beszédfejlesztés során is segíthet. A csoportos tánc közben megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak egymáshoz,a szabályok és egymás elfogadására nevel. Az óvodai élet egész napja során bármikor táncolhatunk,a táncos foglalkozásokon kívül,szabadidőben,ünnepeken,táncházban. Elsősorban ugrós motívumokat mutatva a gyerekek tempójának megfelelő zenére (pl. 36

37 Kolompos zenére). A legfontosabb,hogy a gyerek számára ez is játék,tehát minél több népi játékot tanítsunk. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozására használt, zenei nevelést segítő szakirodalom - Forrai Katalin Ének az óvodában - ajánlása alapján-. Kitűnő művészi értékű zenehallgatási anyag található - Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában című gyűjteményében RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Alapelvek A művészeti tevékenységekkel való megismerkedés, azok megszerettetését, már kisgyermekkorban ki kell alakítani. Ennek megvalósításában nagy szerepet játszik a család, majd az óvoda, később az iskola. Minden kisgyermek tapasztalás, utánzás, cselekvés útján tanul. Ismereteink alapfeltétele az érzékelés (látás, hallás, tapintás, szaglás). A vizuális nevelésnél a szép meglátását a képi látás fejlesztésével, megfigyelés tanításával segítjük elő. A képi látás kialakítását közös sétákkal, kirándulásokkal, tudatosítjuk. A természet megfigyelése közben a gyermek felfedezéseket tesz, gyönyörködik. Megcsodálja az őszi falevelek színeit, a gyönyörű virágokat. Az óvodai munka során fontos a nyugodt környezet, az egyszerűség, az esztétikusság. Ezért az óvoda pedagógus feladata közé tartozik a kicsiket a világ szépségeivel megismertetni. A művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek a kibontakozását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósítatni a gyermekekkel. Mindig arra kell törekednünk, hogy ő maga találja ki, és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. Munkánk során szeretnénk elérni, hogy képzeletük, látásmódjuk minél szerteágazóbb legyen. Fejlődésük során egyaránt használni tudják a képi és nyelvi kifejezőeszközöket, és ne csak beszéd formájában, hanem vizuális módon is megértsék. Ezért lényeges, hogy a gyerekeknek minél több alkalmat, és lehetőséget biztosítsunk a gondolatik, érzelmeik, átélt élményeik kifejezéséhez A vizuális nevelés célja, jövőkép A művészeti tevékenységekkel való megismerkedés, azok megszerettetését, már kisgyermekkorban ki kell alakítani. Célunk a művészeti tevékenységek megszerettetése, minél változatosabb technikák és eszközök alkalmazásával a gyermekek képi világának, belső látásmódjának, finommotorikájának sokoldalú fejlesztése. Az ábrázolás kapcsán több nevelési-oktatási feladat fejlesztésére, kialakítására adjunk lehetőséget: beszédkészség fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, önfegyelem, téri tájékozódás, akarat és figyelem fejlesztése, kompozíciós fejlesztés, problémamegoldás, esztétikai nevelés, fantáziafejlesztés, tiszta munkára nevelés, finommotorika fejlesztés, eredetiség fejlesztése. 37

38 A gyermek fejlődéséhez, előre haladásához, nem csak az fontos, hogy eszközöket biztosítsunk számára, hanem, tapasztalatszerzés is. Nem mindegy milyenek ezek az észlelések, mert meghatározhatják további életüket. A vizuális nevelésnél a szép meglátását a képi látás fejlesztésével, megfigyelés tanításával segítjük elő. A képi látás kialakítását közös kirándulásokkal, sétákkal tudatosítjuk. A természet megfigyelése közben a gyermek felfedezéseket tesz, gyönyörködik. Megcsodálja az őszi falevelek színeit, a gyönyörű virágokat. Az óvodai élet egyéb tevékenységeivel is komplexen, széles körűen alkalmazható nevelés. Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Az ábrázolás fogalomkör közé tartozik a rajzolás, festés és a mintázás. Feladataink a vizuális nevelés megvalósulása során az állandó, nyugodt hely biztosítása a csoportszobában, ahol a gyerekek bármikor kedvüket lelhetik a különféle technikák gyakorlásában. Az óvónő keltse fel a gyermekben a ceruzával, festékkel, anyaggal, és más eszközökkel, anyagokkal való tevékenység árát. Juttassa a gyerekeket az ábrázolás élményéhez, keltse fel bennük a gyönyörködést, az elutasítást, a csodálkozást, a díszítőkedvet, az alkotás örömét. Fejlessze az emlékezet, a természet és elképzelés utáni ábrázoló- és díszítőkészségüket. Alakítson ki forma- és színképzeteket. Ismertesse meg a gyermekekkel a rajzolás, a festés, a mintázás technikáját, a kézimunka egyszerű elemeit. Fejlessze a gyermekek esztétikai fogékonyságát, értékelő képességét. A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul a gyermekek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződéséhez, a vizuális élmények teljes átéléséhez, az önkéntelen és a szándékos megfigyelés tartalmának valósághűbb felfogásához. Kialakul a gyermekekben annak felismerése, hogy az érzékelt valóságot (tárgyakat, személyeket, jelenségeket, élményeket), érzelmeiket és elképzeléseiket az ábrázolás eszközeivel kifejezheti. Gazdagodnak a gyermekek esztétikai képzetei, fejlődik képzeletük. Sikerélményeik következtében felébred az ábrázolás iránti szeretetük, önbizalmuk, erősödik a gondos feladatvégzésre irányuló akaratuk. Óvodánk és környezete adta lehetőségek Az óvodában mindennap lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára a vizuális kifejezésmód megvalósulására, figyelve arra, hogy mindenki a saját képességi szintjének megfelelően választhasson tevékenységet. A munkához szükséges eszközök legyenek elérhető magasságban egy erre kijelölt helyen. A munkához szükséges egyéb eszközök melyek már fejlettségi szintekhez kötött (olló, ragasztó ) a csoportszobában egy szekrényben legyen elhelyezve, mely a gyermek kérésére, felügyelet mellett használhatóvá válhasson. A vizuális tevékenységek kötetlen formában valósuljanak meg intézményünkben, mégis mindenki számára lehetőséget, időt biztosítva a megvalósításhoz. A képességi szinteket figyelembe véve készítjük el a tervezeteket. 38

39 Kötelezően megvalósítandó elemek - Óvodába lépéskor első rajz - Családrajz évente két alkalommal - Ajándék készítés nagyobb ünnepek alkalmával: Karácsony, húsvét, anyák napja - Jeles napokra, ünnepekre való megemlékezés. Nemzeti színű jelkép készítése. Ünnepi fal kialakítása: Október 6., Október 23., Március Farsangi készülődés, álarcok készítése - Plasztikai munka, só-liszt gyurmából Módszerek, kapcsolatrendszer: beszélgetés, szemléltetés (közvetlenül, vagy közvetve pl. képek, képeskönyvek), magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés Taneszközök: színes ceruza, rajzlap, írólap, vízfesték, tempera, ecset, ragasztó, olló, fotókarton, krepp-papír, színes lapok, só-liszt gyurma. Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek - Évszak rajz és festmény - Fonalkép - Vonal és foltképzési feladatok - Élménykép - Emlékezet utáni rajz - Árnyékképek - Sokszorosító eljárások: metszetek és nyomatok pl.: ujjnyomás, tenyér-, talpnyomat, levél-, dugónyomás, krumpli dúc, monotípia - Plasztikai munkák, különböző anyagok felhasználásával: agyag, flakon, fakanál, gipsz, kavics - Szövés, fonás, varrás - Kollázs, montázs - Díszítés - Mozaik képek Módszerek: vetítés (pl. diafilm) stb. Kapcsolatrendszer: múzeum- és kiállítás látogatás Eszközök: grafit ceruza, színes ceruza, vízfesték, tempera, fonal, tapétaragasztó, szalvéta, zacskó, papír tálca, zsenília drót, Milton-kapocs, textília, tű, zsírkréta, olajpasztell, filctoll, gipsz, agyag, természetes anyagok, termények MOZGÁS Alapelvek A mozgás az érzés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének azon szakasza, 39

40 melyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. Rendszeres testmozgással és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékokkal felerősítjük, kiegészítjük a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Mindezek hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Óvodás korban a rendszeres mozgástevékenység kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését és fontos szerepet játszik az egészség megóvásában. A mozgás a gyermek számára nélkülözhetetlen, semmi mással nem helyettesíthető és nem pótolható a testi és lelki fejlődésük során. A mozgásfejlesztés célja, jövőkép Célunk a mozgás megszerettetése a tevékenységeken keresztül az élmény, megfelelő idő, hely, eszköz biztosításával az óvodás korú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú fejlesztése. A gyermekek mozgásigényének kielégítése ezzel együtt harmonikus összerendezett mozgásfejlesztés, motoros képességek fejlesztése, kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség), koordinációs képességek (egyensúly, téri tájékozódó képesség, reagáló képesség), testséma fejlesztése, a testrészek megismerése. Továbbá a nagy és finommozgások, az érzékelés, a formaállandósság fejlesztése. Rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása, kialakítása. Az ügyesség, alkalmazkodó képesség fejlesztése és nem utolsó sorban a személyiség akarati tényezőinek alakítása. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, melyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás, téri orientáció, közösségi tényezők: kommunikáció és kooperáció). Az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani (mindennapi együttmozgás kb. 20 perc). Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Feladatunk az óvodás korú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú fejlesztése megfelelő hely, idő és eszköz biztosításával a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Óvodáskor elején a nagymozgások fejlődésének segítése áll előtérben. A 40

41 csoportszobában, szabadban egyaránt a kúszásra, bújásra egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, alakítjuk a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat. Lehetőséget biztosítunk járás, futás, ugrás, dobás, labda és támaszgyakorlatok végzéséhez. Tartásjavító gyakorlatokat alkalmazunk a gerinc deformitás megelőzése érdekében. A talpboltozat izmainak erősítése érdekében a talp és a láb deformitások megelőzésére talpboltozat izmait különböző járásokkal korrigáljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem, kéz, láb összehangolt működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra, ezáltal fejlődik mozgáskoordinációjuk, téri tájékozódásuk. Egyre több fogó futó játékkal ismertetjük meg a gyermekeket mely ismeretekkel az irányított mozgásos játékok során a futás feladataiban megjelent tempóváltások (gyors-lassú) a gyors reagálást fejlesztik. A testnevelés anyagának megtervezésénél, gyakoroltatásánál figyelembe vesszük az óvoda adottságait, a csoport életkori összetételét, fejlettségét, a rendelkezésre álló eszközöket, időjárást. Lehetővé tesszük, hogy minden gyermek egyéni tempójában gyakorolhassa a különböző mozgásformákat, él a kézi szerek adta lehetőségekkel, kiaknázza az óvoda folyamatosan bővülő gazdag eszköztárát, az udvar adta lehetőségeket. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján (mindennapi együttmozgás kb. 20 perc)- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Óvodánk és környezete adta lehetőségek Falunk földrajzi fekvése meghatározza óvodás gyermekeink természethez való viszonyát ezért óvodánk, kiemelt feladatának tekinti a gyermekek mozgás fejlesztését környezet adta lehetőségekre építve. Központi óvodánk tornaszobája jól felszerelt, gazdag eszköztárral, tornaszobával rendelkezik (bordásfal, padok, Greiswald pad, babzsákok, labdák, maroklabdák, hengerek, szivacsok, kötelek stb.) melyek biztosítják a sokoldalú képességek kialakulását. A nagymozgások gyakorlására jó lehetőséget biztosítanak az EU szabványnak megfelelő udvari játékaink (mászókák, hinták, csúszda, függő mászóka stb.) Óvodánk udvarán lévő játékeszközöket pályázatok segítségével sikerült beszereznünk. A beépített játékeszközök és a nagy udvarterület a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez biztosítják a feltételeket. Az udvar különböző részein a gyerekek kismotorozhatnak, labdajátékokat játszhatnak, ugróiskolával, hintázással, egyensúlyérzékük fejlődik. Tagóvodánk jelenleg tornaszobával nem rendelkezik. Óvodapedagógusaink a csoportszobák az óvoda terasza illetve az udvar adta lehetőségeket kihasználva végzik a gyermekek mindennapos és szervezett mozgásigény kielégítését. A taneszközök bővítésre szorulnak (pl.: bordásfal, karikák, padok, kézi szerek) mivel a jelenlegi helyi adottságok egyelőre nem biztosítottak. 41

42 Kötelezően megvalósítandó elemek a.) Izom összehúzódásával történő erőkifejtés Dinamikus gyakorlatok (lábemelés, felülés, tárgyemelés) Előnye: egyszerre több izom erősítését megoldhatjuk egyetlen mozgássorral Taneszközök: a test saját súlya (gravitáció), testrész súlya (kar, láb), társ teste, kéziszerek (labda, babzsák, bot, karika stb.) b.) Tónusnövekedéssel, izom hosszának változása nélküli erőkifejtés Statikus gyakorlatok (ülésben lábemeléskor, négykézláb járáskor a hasizom feszülésével rögzítjük a törzset, páros gyakorlatok) Az erőkifejtés ideje max. 10 mp! Előnye: speciálisan adott izomcsoportokat erősít Taneszközök: karizom erősítő gyakorlat (asztal széle), karhajlító izmok (tenyér asztal alsó lapjára helyezése), erőkifejtés tárgyakra (labda összenyomása, fal, saját lábuk. c.) Izom megnyúlásával, dinamikus engedő gyakorlatok Pliometriás gyakorlatok (mélyugrások, gyors futások, magasugrás) Előnye: leérkezéskor a combfeszítő izmok lefékezik a test súlyát, miközben lassuló mozgással, de nagy izomfeszüléssel nyúlik az izom. A mozgás megállítása után tovább folytatódik a test felemelésével, ami már izom összehúzódással történik. Ezeket a gyakorlatokat kövesse mindig nyújtó, lazító, ernyesztő feladat! Taneszközök: megfelelő vastagságú szivacs d.) Erősítő hatású természetes gyakorlatok Járások (különböző talajviszonyokon: ujjakkal tárgyakat hordozva, lábujjon, sarkon, guggolásban, külső talp élen, sarokról lábujjra gördülve, fellépések, átlépések, óriás lépésekkel, katona járással) Futások (sarokemeléssel, térdemeléssel, különböző kiinduló helyzetekből, felfutások, jelre feladatokkal, rövid- gyors futások) Szökdelések (helyben: két lábon/egy lábon, fel-le szökdeléssel, fordulatokkal, haladással: váltott lábon, ugróiskolák, előre-hátra-oldalra, karmozgásokkal kísérve, átszökdelésekkel, lengő kötél fölött, irányváltoztatásokkal, ritmusváltásokkal, táncos lépések) Ugrások (helyből távolugrás, nekifutásból távolugrás, magasugrás, ugrások különböző talajfogásokkal, mélyugrások) Előnye: A test súlya a legjobb nehezék, ha járunk, futunk, ugrálunk, a talajtól elszakadunk. Ezáltal a lábfej izmai intenzíven erősödnek. Ezek a gyakorlatok erősítik a kar, has, hát, oldalizmok, vállöv, csípőtájék izmait. Jelentős szerepük van a gerincoszlop mobilizálásában. Taneszközök: pad, zsámoly, karika, Greiswald pad, aszal, bordásfal Csúszások (valamely testrészen csúszva történő haladás pl. hason, háton, lábszáron, ülve) Előnye: kar, has hát erősítő Taneszközök: talaj, rongy, párna, pad Kúszások (szorosan a talaj felett, test mellett ellentétes kar és láb munkával történő előrehaladás) 42

43 Előnye: a test súlyát kell legyőzni a talajon, izomnyújtást érhetünk el vele. Taneszközök: pad, talaj Guruló átfordulás (tengely körül, bukfenc) Taneszközök: szőnyeg, babzsák Mászás (térdelőtámasz helyzetében történő előre-hátra-oldalra haladás, alkar támasszal) Előnye: erő, gyorsaság, koordinált mozgásnak nagy szerepe van. Taneszközök: talaj, szőnyeg, pad Négykézláb járás (talpon, tenyéren történő előre-hátra-oldalra haladás, alkartámasszal: kutya, pók, rák, sánta róka, medve, nyuszi béka szökdelés) Előnye: hasizom, erőfejlesztő hatású. Taneszközök: talaj, pad Dobások (célba, egy kézzel, két kézzel, közelről-távolról, előre- hátra-oldalra különböző testtartásokkal, magasságról) Előnye: hasizom és karizom, erőfejlesztő hatású Taneszközök: különböző méretű labdák, karika, zsámoly, pad, palánk Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek - témák megvalósításánál törekedjünk a komplexitásra (matematikai tartalmak, környezeti nevelés, ének-zene, vers-mese: mesetörténet beépítése által illúziókeltés versenyjátékokra építve stb.) - vizuális foglalkozásokon készített eszközök beépítése pl. szélforgó, fejdísz. - zenés gimnasztika - séták, kirándulások - szakirodalom 8.7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Alapelvek A környezet, az a bennünket körülvevő közeg, aminek mi is alkotóelemei vagyunk, amiben életterünk van, ahonnan életfeltételeinket biztosítjuk, ebből kifolyólag egyáltalán nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen a környezetünk. Tapasztaljuk, hogy a felnőtt társadalom csekély hányada érdekelt abban, hogy csökkentse a környezetszennyeződést, aktívan támogassa a hulladékgazdálkodás megvalósítását, tegyen a fenntarthatóság érdekében. Úgy véljük, hogy a legfogékonyabb korban, azaz a kisgyermekkorban szükséges és érdemes, tevékeny, játékos, felfedező módszerekkel megalapozni és beépíteni a gyermekek fejlődő személyiségébe, a környezet iránti felelős gondolkodás elveit. Ennek megvalósításában jelentős szerepet játszik a család mellett, az óvoda. 43

44 Az óvodás gyermek aktivitása és érdeklődése során ugyanis, tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Miközben felfedezi a körülötte levő világot, olyan életkorának megfelelő, tudás birtokába jut, amely segíti őt eligazodni környezetében. Megismeri a szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok és népszokások, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek tiszteletét, szeretetét és védelmét is. A környezeti megismerés során az óvodás gyermek matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába is jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, síkés mennyiségszemlélete. A külső világ tevékeny megismerése éppúgy, mint az anyanyelvi, az óvoda egész napjában jelen van, felfedezhető. Az óvodai nevelés épít a gyermek korai tapasztalataira, a család által nyújtott matematikai, környezeti tartalmú ösztönzésekre, ezeket követi a tudatosabb fejlesztés a megfelelő módszerekkel. A folyamatos tevékenykedés, a játékhelyzetek a csoportszobában vagy azon kívül, a komplex foglalkozások rengeteg olyan szituációt teremtenek arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Ebben a korban már szükség van a matematikai tartalmú tapasztalatok összegyűjtésére, rendszerezésére, következtetések levonására, elvonatkozatására. Tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. Az emberi, tárgyi környezet az élővilág, az élethelyzetek mindig kínálnak matematikai tartalmú tudnivalókat. A lényeg, hogy az ilyen jellegű tapasztalatszerzés minden esetben, hogy örömforrás legyen a gyerek számára, hiszen a lényeg a cselekvés, felderítés, a felfedezés, a kutatás, a problémamegoldás. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű, hiszen egy életre meghatározza az egyén egészségét, tágabb vonatkozásban a felnövekvő társadalom egészségét. Az egészség fogalma, magában foglalja a szomatikus és a pszichés egészség harmonikus egységét, éppen ezért mindkét tényezőre tekintettel vagyunk a gyermeki személyiség kibontakozatása során. Véleményünk szerint kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés, illetve betegségmegelőzés témaköre és az, erre irányuló viselkedési szokások megalapozása, tudatba beépítése, rögzítése az óvodában (egészséges táplálkozás, testápolás, testmozgás, pihenés, lelki egyensúlymegőrzése, a mértékletesség fontossága stb.). Az óvodás gyermekek környezet- és egészségtudatos gondolkodásmódjának megalapozását a családok bevonásával, velük együttműködve kívánjuk megvalósítani, ezáltal közvetve egy nagyobb közösségnek szeretnénk pozitív példát mutatni, illetve erre konstruktív hatást gyakorolni. 44

45 A külső világ tevékeny megismerésének célja az óvodában Olyan készségek, képességek fejlesztése, pl. érzékszervi, értelmi, verbális, érzelmi, erkölcsi, szociális, matematikai, testi stb., illetve olyan szokások, viselkedési formák, attitűdök megalapozása: - amelyek elősegíthetik a természetes és az ember által létrehozott környezet, pontosabban az ott lévő értékekkel való harmonikus kapcsolatot, a környezeti problémák iránti érzékenységet, valamint a környezet fenntarthatóság elvei iránti elköteleződést. - amelyek elősegíthetik az egészségtudatos életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak beépülését a gyermek személyiségébe. A külső világ megismerésével kapcsolatos hosszú távú céljaink,jövőképünk - az élet értékének, tiszteletének felismertetése, bensővé válása - a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése - az egészségtudatos életmód kialakításának segítése - az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése - állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése - erkölcsi értékfelismerő és - megőrző, nemzeti kultúrát tisztelő és hagyományőrző viselkedésformák kialakítása - a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerési képességének kialakítása, fejlesztése - a problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése - globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése - optimista életszemlélet kialakítása Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Tartalmi keretek: - értelmi és érzelmi környezeti nevelés megvalósítása - rendszerszemléletre nevelés megvalósítása - tevékenykedésen, tapasztaláson, felfedezésen alapuló, kreatív környezeti nevelés megvalósítása - a környezettel és egészséggel kapcsolatos fogalmak tisztázása, azaz ismeretszerzés - a környezeti értékek és védelmük, az egészség, mint érték és megőrzésének felismerése, azaz tudatformálás Szervezési keretek: - elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosítani a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására - nyugodt, derűs, légkört biztosítani a felfedezőkedv kibontakozásához - a gyermekek megismerési vágyára építve kihasználni a spontán és mesterségesen előidézett élményszerzési, tapasztaltszerzési lehetőségeket pl. séták, kirándulások, ünnepek, megemlékezések alkalmával - spontán játékos tapasztalatszerzési lehetőségeket felismerni és kihasználni 45

46 - gyakorlati problémamegoldásra, tevékenységközpontúságra törekedni - az élet nyújtotta természetes szituációk keresése és felhasználása a matematikai nevelés céljainak megvalósításában - a komplex matematika foglakozásokon, kötetlen kezdeményezéseken vagy spontán játékhelyzetekben építeni a gyermek kíváncsiságára, aktuális igényeire, élményeire és ötleteire - elősegíteni a gyermekek emberi kapcsolatainak gazdagodását, az önkiteljesedés élményének megélését, az önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában - a gyermekek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával (a szülővel együttműködve) speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Óvodánk és környezete adta lehetőségek - óvodánk egy községben, erdővel körülvett vidéki környezetben található, amely számtalan kitűnő lehetőséget nyújt a természeti-társadalmi valóság megismeréséhez. - séták, kirándulások alkalmával minden évszakban megfigyelhetjük a szántóföldeken, kertekben dolgozó emberek munkáját, az itt termesztett növényeket, a ház körül élő állatokat. - gyakran élünk a családok által felkínált lehetőségekkel is pl. állatsimogatás,- etetés, lovaglás, szüretelés, stb. - az erdőszélén és pihenő park környékén a természetes környezetükben figyelhetjük meg a különböző növényeket pl. fákat, bokrokat, fűféléket stb., illetve vadon élő állatokat pl. mókus, nyúl, fácán, őz és számtalan rovarfajt. - a községben szelektív hulladékgyűjtés működik, amely szintén elősegíti a gyermek és családok környezettudatos magatartásformálását - az óvoda udvarának szinte teljes egésze gyepborítású, virágágyások, dísznövények, sövény stb. színesítik, amely megalapozza a gyermekek környezet esztétika igényét - a tágas udvar és az udvari játékok számos lehetőséget kínálnak a szabadlevegőn való mozgáshoz, játékhoz, azaz a mozgásigény kielégítéséhez, a testi-lelki egészség megőrzéséhez - az óvoda veteményeskertje lehetőséget ad a gyermekeknek az közvetlen és tevékeny tapasztalatszerzésre a növénytermesztés és gondozás terén - a kihelyezett madáretetők, itatók és fürdető lehetőséget teremtenek a madarak rendszeres megfigyelésére, gondozására, a környezetért felelős magatartás alakítására - minden csoportszobában élő sarok került kialakításra, ahol az évszaknak megfelelő növényeket, terméseket, terményeket és egyéb a természet által elengedett kincseket helyezzük el - minden tavasszal a csoportszobában is sor kerül vetésre, ültetésre műanyagpoharakba, cserepekbe, balkonládákba, így gondozás közben tanulmányozhatjuk a növények fejlődését, életfeltételeit - tagintézményünk már megkapta a Madárbarát Óvoda címet, célunk a jövőben, ezt a központi óvodában is megvalósítani 46

47 - óvodánk folyamatos kapcsolatot tart a védőnővel, látogatásai rendszeresek az intézményben, fontos partner az egészséges életmódra nevelésben - minden csoportban heti rendszerességgel gyümölcsnapot tartunk, gyakran készítünk gyümölcs vagy zöldségsalátát a gyerekekkel, az egészséges táplálkozás szokásainak megalapozásaként. Kötelezően megvalósítandó elemek Jeles napok (nemzeti ünnepek, megemlékezések, zöld ünnepek ): Ősz Ballagás (Központi Óvoda), Állatok világnapja (okt.4) Tél Adventi készülődés, Mikulás, Karácsony, Farsang, Kiszézés Tavasz Nemzeti ünnep (márc. 15), a Víz világnapja (márc. 22), Húsvét, a Föld napja (ápr.22), Anyák napja, Gyermeknap, Ballagás (Tagóvoda) Kirándulások: - ősszel vagy tavasszal a szülőkkel megbeszélt időpontban és helyszínre visszük óvodásainkat Foglakozások témái: - Az évszakok témakörének feldolgozása (időjárás, öltözködés, a természet változásai stb.) - Testünk, érzékszerveink - Család, otthon - Közlekedés, járművek - Ház körül élő állatok - Vadon élő állatok - Zöldségfélék - Gyümölcsfélék - Foglalkozások, mesterségek - Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, egészséges életmód - Ünnepek, megemlékezések Más tevékenységek: - Vetés, palántázás a csoportszobában és az óvoda veteményeskertjében - Növénygondozás a csoportszobában és veteményeskertben - Közös sütés (pl. mézeskalács, fánk), illetve gyümölcs- vagy zöldségsaláta készítése - Folyamatos gyűjtőmunka (pl. termések, termények, kavicsok, falevelek stb.) - Folyamatos naptár és időjárás megfigyelés - Név- és születésnapok megünneplése az óvodában Módszerek: közvetlen tevékenykedés, személtetés, bemutatás, megfigyelés, beszélgetés, kísérletezés, vizsgálódás, megvitatás, magyarázat, komplexitás, projektkészítés 47

48 Matematika tartalmú tapasztalatszerzés témái: 1. Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása: - ítéletalkotásokkal kísért: - szétválogatások - sorba rendezések 2. A számfogalom megalapozása: - mennyiségek összemérése - halmazok összemérése: párosítása, számlálása - kis számok felismerése összkép alapján - mérések különböző egységekkel - tapasztalatok a darabszám változásairól 3. Tapasztalatok a geometria körében: - építések, alkotások szabadon és másolással - tevékenységek tükörrel - tájékozódás a síkban és a térben ábrázolt világban Szabadon választható elemek, ajánlások, lehetőségek A külső világ tevékeny megismerése foglalkozások témája lehet még: a környezetszennyezés és környezetvédelem, valamint a hulladék-újrahasznosítás stb. - Ünnepek beiktatása: Márton nap (nov. 11), Luca nap (dec.13), Madarak és fák napja (máj. 10), Pünkösd, Betlehemezés stb. - Kísérletezések, vizsgálódások pl. hóval, jéggel, vízzel stb. - Herbárium készítése a gyerekkel, préselt virágokkal, levelekkel - Képzeletbeli kirándulások a csoportszobában, vagy az óvoda területén pl. erdőbe, vízpartra, kincskereső kirándulás (térképpel) - Használati tárgyak, dísztárgyak, játékok készítése maradék anyagokból, hulladékokból - Látogatások szervezése olyan családoknál, ahol különböző növényeket termesztenek (esetleg fóliasátor van) vagy háziállatokat nevelnek - Látogatás a helyi mezőgazdasági szövetkezetbe (pl. mezőgazdasági gépek megismerése, szüret, almaszedés céljából stb.) - Látogatás szervezése egy helyi mesterember műhelyébe vagy hagyományőrző kézművességgel foglalkozó emberekhez (pl. csipkeverő, hímző stb.) - Látogatások szervezése múzeumokba, tájházakba, kiállításokra - Egészség vagy sportnap szervezése a családok bevonásával - Környezeti témájú versenyek, vetélkedők szervezése a csoportban - Munka - délelőttök szervezése - A témák megvalósításánál törekedjünk a komplexitásra, építsünk bele matematikai jellegű, vizuális, ének-zene, vers, mondóka, mozgásos stb. elemeket. - Egy-egy nagyobb témakör vagy ünnep feldolgozását lehetőleg projekt módszerrel valósítsuk meg. - Ajánlott szakirodalom: Labanc Györgyi (szerk.): Óvodások környezeti nevelése (Réce füzetek), Zsámboki Károlyné-Horváthné Szigliget Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel 48

49 Eszközök: - könyvek, képeskönyvek, kártyák, puzzle-ok - társasjátékok (pl. Kukatündér) - különféle matematikai és geometriai készletek - játéktárgyak, eszközök (pl. orvosi táska) - termések, termények, magok stb. - kerti szerszámok - nagyító - csipeszek - távcsövek - poharak - gyűjtődobozok - szűrőkanál - hőmérő - diavetítő, diafilmek - tematikus kartonok - applikációs képek - magnó, projektor, laptop, CD-k stb. 8.8.ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Alapelvek Az én fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesekre jellemző az önérvényesítő, én központú magatartás, 7 éves kor végére a gyermek a kezdeményező, együttműködővé válik. Utóbbi természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. Az óvodáskorú gyermekre jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. A kisgyermek életének két nagy színtere az otthon és az óvoda. E két színtér egymásra mindenkor hatással van. Az életmódváltozást a társadalmi és anyagi viszonyok egyaránt befolyásolják. Hatásuk elsősorban az anyagi biztonságot nélkülöző családokban érzékelhető. Óvodánkban olyan életrend szervezésére törekedünk, amely erősíti mindazt, ami a családban jól működik, illetve pótolja azt, amit a család a társadalmi és gazdasági változások miatt esetleg nem tud megadni. A személyiségalakulás döntően a külső, társadalmi hatások következtében jön létre, mindezek megtapasztalására azonban szükség van olyan szabályokra, melyek megteremtik a harmonikus együttélés feltételrendszerét. A szabálytudat kialakításával az egyén megtanulhatja megismerni önmagát és környezetét. Az óvodai nevelés tevékenységrendszerében a játék- tapasztalás- tanulás hármas egysége adja a szabálytudat kialakulásához vezető komplex nevelési- fejlesztési alapot. Ezért törekedni kell a játék-, tapasztalás-, tanulás, tevékenységrendszer alkalmazásával az önálló játszás, tapasztalatszerzés és tanulás képességének kifejlesztésére, valamint a gyermek 49

50 nyitottságának, játszási, tapasztalatszerzési és tanulási kedvének komplex és integrált kibontakoztatására, megőrzésére, mely alapját teremti a szabálytudat kialakulásának, megerősödésének. Óvodánk nevelési programjának egyik alappillére a humanisztikus pszichológia, valamint a gyermekközpontú nevelésfilozófia, melynek lényegét az élet elfogadása, megismerése és formálása, az ember szeretete és az emberi képességek kibontakoztatása, a közösség harmóniája adja. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék (az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolat, gyermekgyermek közötti kapcsolat és az óvoda alkalmazottai- gyermek- gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze). A szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, mint például az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség és akaratának, önállósságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás- és normarendszerének megalapozása. Óvodánk kiemelt területe a gyermek szociális érettsége óvodáskor végén. E terület megmutatja, milyen mértékben sikerült elsajátítania az egyénnek a társadalom által közvetített és elvárt szabályokat, mennyire képes a gyermek közösségbe beilleszkedni, a közösség szabályaihoz igazodni, tud-e bizonyos mértékig kompromisszumot kötni a társakkal és környezetével. A szabályokat nem elfogadó, nehezen alkalmazkodó, viselkedési, magatartási zavarokkal küszködő gyermekeknél gyakori a negatív visszacsatolás. A probléma kezelése, megoldása az óvodapedagógus feladata az érintett család bevonásával, szükség esetén szakemberek segítségével. Az erkölcsi, érzelmi és közösségi nevelés célja, jövőkép Az óvodás gyermek számára első és legfontosabb célunk a barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása, megfelelő játéktér biztosítása (a játékidő folyamatossága, játékélmény és a jó játéklégkör) melyben minden gyermek biztonságban érezheti magát: a gyermekek szívesen járjanak óvodába, szívesen játszanak együtt. Olyan morális értékek, akarati tulajdonságok alakuljanak ki a gyermekekben, mint a kötelesség, a kitartás, a szabálytudat, önfegyelem, önállósság, udvariasság, figyelmesség, együttérzés, tisztelet, a becsületesség, egymás elfogadása és segítése, együttműködés, megfelelő viselkedés, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabályismeret- és tudat, szabályok elfogadása, egymás figyelmeztetése a szabályok betartására, a másság tolerálása, különbözőségek elfogadása. A gyermekek védelme, az emberi méltóság megőrzése, a mindennapok öröme, szépsége, az igazi ünnepek, a rákészülés, az együttlét öröme. Fontosnak tartjuk, hogy óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A felnőttek kérése nélkül is segítsenek egymásnak, érezzenek együtt a közösség tagjaival. Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkedjenek. Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt, a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Az akadályokat igyekezzenek legyőzni, tartsák tiszteletben egymás különbözősségét. 50

51 Igényükké váljon a tevékenységeket való részvétel, együttműködés. A közösségért szívesen dolgozzanak, bízzanak önmaguk képességeiben. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Osztatlan szervezésű csoportjaink hagyományokkal, kialakított, elfogadott szokásrendszerrel és normarendszerrel működnek, melynek célja az összetartozás, együttérzés élményének elmélyítése valamint a gyermekek érzelmi intelligenciájának bővítése. A szabad játéktevékenység biztosításának kultúrája. Továbbá a gyermek egyéni érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységformákon keresztül a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismerése valamint tapasztalatok szerzése az őt körülvevő természetitársadalmi környezetről (ez a szülőföldhöz való kötődés alapja): a közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vegyenek részt. Figyelemmel, türelemmel hallgassák végig az óvónők, társaik közlését. Ébredezzen bennük a közösségi öntudat. Örüljenek a közösen elért sikernek, a közös élményeknek. Alakuljon a környezetükben élők iránti érdeklődés. Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. A másság elfogadására nevelés: annak elfogadása, megértése, hogy az emberek és gyermekek különböznek egymástól. Igényükké váljon a helyes viselkedés szabályainak betartása. Segítsenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyaik megszilárdulnak. Ismerkedjenek és gyakorolják a közösségen belül az alá-, fölé- és mellérendelt viszonyokat, konfliktuskezelést és megoldást, kompromisszumkötését. Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Olyan szeretetteljes, családias környezetet teremtünk meg, ahol a gyermekekben közös élményeken alapuló, közös tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat jön létre: gyermek- gyermek, gyermek- felnőtt között a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészíti. Segítjük a szokás és a normarendszerek megalapozását. A családias légkör játékra ösztönöz, kapcsolatteremtésre, cselekvésre serkent. Óvodai csoportjaink barátságosak, otthonosak. Minden csoportnak megvan a maga saját szokásrendszere, hagyományai, melyek az összetartozás érzését mélyítik. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételeket teremtünk, melyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális Én-kép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására. Az óvodapedagógus felelőssége, hogy a csoport normáit, szabályait a gyerekekkel megismertesse, elfogadtassa, még akkor is, ha azok az otthoniaktól eltérnek. Lehetőséget adunk, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatásra különös gondot fordítunk, ahol az anya együtt a gyermekével ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Így az együttlét az új környezet elfogadása biztonságot ad. Elfogadjuk az otthonról hozott játékait, sőt az első napokban mi is kedveskedünk személyes kis meglepetésekkel. Az óvónők, dajkák gondoskodó szeretettel várják a gyermekeket. A befogadás időszaka meghatározó fontosságú a gyermekek érzelmi kötődését illetően, ezért ez időszakban lehetőleg mindkét óvónő fogadja az ismerkedő gyermekeket. Minél több személyes 51

52 kapcsolatot biztosítunk. A szülőktől fokozatos elszakadás szükséges, melynek ideje gyermekenként változó. A gyermekközpontú nevelés magában foglalja az egyéni szükségletekre épített nevelést is. A gyermekek a változatos tevékenységeken keresztül sokféle pozitív és negatív élményre tesznek szert: az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva azt, hogy a pozitív érzelmeket megerősítjük, a negatívakat visszatartjuk, fékezzük. A gyermek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete és az a szemlélet, ami a sikert észreveszi, és a sikertelenséget segít elviselni. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet. Fontos, hogy minden gyermekben találjuk meg a pozitív tulajdonságokat, s ezeket erősítsük meg. Teret engedünk a gyermek önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A közös élmények átélésének lehetőségét az óvodáskor végéig biztosítjuk minden gyermek számára. Az óvónő a különféle tevékenységek felkínálása során biztosítja a nyugalmat. Lehetőséget biztosítunk az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységek választásához. A gyermekek igényeinek megfelelően olyan programokat szervezünk ahol a kicsik, és nagyok együttműködhetnek. Segítjük, hogy az azonos korúak külön is tevékenykedhessenek (óvodán belül) pl.: sportnap, kirándulás, közös kézműves tevékenységek. Mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját és eltérő szokásait s ennek megfelelően, differenciáltan fejlesztjük őket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakul társas, baráti kapcsolatuk, egymáshoz való viszonyuk. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását. Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és attitűdök, azaz kompetenciák /- együttműködés, - önállóság, - segítőkészség, - önkifejezés, - önérvényesítés, - önfegyelem, - a közös értékek óvása, védelme, - kitartás, - akarat, - feladattudat, - szabálytudat, - együttérzés, - önzetlenség, - figyelmesség, stb./ fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer kialakítása, működtetése Az óvodapedagógus-gyermek, dajkagyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkörmegteremtése Szokások, szabályok, hagyományok kialakítása 52

53 A csoportban dolgozó felnőttek között jó munkakapcsolat kiépítése Csoportszokásokkal a gyermekek biztonságérzetének elősegítése, erősítése A csoporton belüli baráti kapcsolatok kialakulásának segítése Az óvodapedagógusok fejezzék ki az érzelmeiket Óvodánk és környezete adta lehetőségek A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint, különösen jelentős óvodánk együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Óvodánk Gyermek és Ifjúságvédelmi felelősei szükség esetén felveszik a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A család és óvoda közötti jó kapcsolt és együttműködés érdekében: Nyílt nap, fogadóóra Gyermeknap Anyák napja Kirándulások Közös ünnepek: Mikulás, Karácsony, Családlátogatások stb. Kötelezően megvalósítandó elemek Napirenddel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Lehetőséget adjunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe. Tartsuk fontosnak, hogy a gyermekekkel szemben támasztott követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg a felnőttek és a gyerekek vonatkozásában. Segítsük az én tudat, később a mi-tudat alakulását, megerősödését. Munkánk során igyekezzünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek türelemmel egymás iránt és legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. Segítsük az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, barátságok alakulását. Tapintatosan segítsük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. Erősítsük a baráti kapcsolatokban a pozitív vonásokat, elemeket. Segítsük, hogy a különböző tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassanak meg feladatokat, érezzék a közösen végzett tevékenység örömét, eredményét. Az óvónő ismertesse meg a gyermekeket az erőszakmentes konfliktuskezelés technikáival, támogassa, segítse a gyermekek önálló konfliktuskezelését. 53

54 Minden gyereket buzdítsunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Kísérjük figyelemmel a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. Figyeljünk arra, hogy munkánk során az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése követendő, modell értékű legyen. Szoktassuk hozzá őket, hogy fogadják el társaikat. Éreztessük, hogy a más csoportba tartozó gyerekekkel is egy közösséget alkotnak, az óvodába járó gyermekek közösségét, melyet közös tevékenységek szervezésével érhetjük el (ünnepek, kirándulások). Teremtsük meg saját hagyományainkat. Tartsuk tiszteletben a család ünnepeit, hagyományait. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek - nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A gyermek jutalmazása: elvei: - mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen - igazodjon a gyermek életkorához - az elvégzett munkával arányos legyen formái: - szóbeli dicséret, elismerés - társak előtti dicséret. Szabadon megvalósítható elemek Családi nap Sportnap Kirándulások Szülők, esetleg más felnőttek meghívása az óvodai foglalkozásokra (témakör feldolgozás során) Apák napja Munka délelőtt és délután szervezése 8.9. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Alapelvek A munka célra irányuló tevékenység, amely külső irányítással történik. Figyelmet, kötelességvállalást, ezek teljesítését igényli. Eredményéről közvetlen tapasztalatokat szereznek a gyermekek. Felelősséggel jár, melyhez megfelelő ismeret, beállítódás szükséges. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a nevelő-fejlesztőhatást: alapvető körülménynek tartjuk az 54

55 önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtését. A különböző munkafajták közös vonásaként azt emeljük ki, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelent az óvodában. A gyerekek minden olyan munkát szívesen elvégeznek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Mindezek által jó lehetőségük van tapasztalatszerzésre és a környezet megismerésére, ezen túl a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint pl.: a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakítására, melyeket óvodai nevelésünk során kiemelten fontosnak tartunk. Ez a tevékenység továbbá a közösségi kapcsolatok, a saját és mások elismerésére nevelés egyik jó formája, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. Megvalósítandó célok, jövőkép A sokféle, változatos, munkajellegű tevékenység során olyan készségek, tulajdonságok, szokások kialakítása melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A mindennapos rendszeres feladatvégzés során váljanak készséggé az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek. Jussanak el a saját személyükkel kapcsolatos tevékenységek kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig. Végezzenek a növények és állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységeket. Vegyenek részt a külső környezet alakításában. Az óvodapedagógus feladata a célok elérése érdekében A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést, folyamatos, konkrét, reális, a gyermekek önmagukhoz mért fejlesztő értékelését igényli tőlünk, óvodapedagógusoktól. Meg kell tanítunk a gyerekeket a feladatok elvégzésére. Mindenfajta munkában és minden korcsoportban teremtsük meg az önálló munkavégzés lehetőséget, és biztosítsuk a munka állandóságát, folyamatosságát. Az állandóság, a folyamatosság erősíti a gyermekekben a munka szükségességének érzését. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek mindazokat a feladatokat, amelyek ellátására képesek, végezzék el. A munka: a napi tevékenységek természetes részét alkossa, soha ne legyen büntetés. A gyermekek számára megteremtjük az életkorukhoz és erejükhöz mért munkalehetőségeket. Biztosítjuk a legalkalmasabb eszközöket, rászoktatjuk a gyerekeket, hogy tartsák azokat rendben. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyerekek érezzék, munkájukat igénylik és számon tartják. Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek az általuk különösen kedvelt munkafajtákban elmélyedhessenek. Igyekszünk elérni, hogy gátlásos, visszahúzódó gyerekeket is bevonjuk a munkába. Arra törekszünk, hogy az együttesen végzett munka, a közös öröm és felelősség, az együtt elért eredmények segítsék a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását. A napirend kialakítása során szem előtt tartjuk, hogy megfelelő időt biztosítsunk a munkára, és a gyerekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék. A munka helyes megszervezésével és kellő tárgyi feltételei biztosításával gondoskodunk, hogy a gyerekeknek ne kelljen várakoznia. 55

56 Fontosnak tarjuk, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére; hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízatásait, legyenek segítségére annak elvégzésében. Kötelezően megvalósítandó elemek Naposság: A naposság közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel. A naposi munka sikere összefügg a kiválasztás módjával, a munka irányításával és értékelésével. Lényeges, hogy minden napos ismerje meg az egyes területeken mikor, milyen feladatai lesznek. A naposok között a munkát megosztjuk, megbeszéljük velük, hogy ki miért felelős. Segítjük a gyereket a munka folyamatos ellátásában, a célszerű együttműködésben. Megismertetjük velük az egyes munkafolyamatokat, azok részmozzanataival együtt. Az étkezéssel kapcsolatos teendőket a naposok a lehetőségekhez mérten - maguk végzik. Azt szorgalmazzuk, hogy a naposok feladataikat növekvő önállósággal oldják meg. Fokozatosan bővítjük az új tennivalókat, miközben pontosan megismertetjük a gyerekekkel, mit várunk el tőlük, a feladatokat hogyan végezzék el. Az új feladatok kiosztása mindig megbeszéljük, hogyan volna célszerű elosztani a munkát. Ezzel kívánjuk elősegíteni, hogy maguk a gyerekek legyenek képesek munkájukat megosztani, napos társukkal együttműködni. A naposokat segítségnyújtásra neveljük. Egyéb feladataik olyan mértékben növekednek, amilyen mértékben ezt az adottságok éppen lehetővé teszik. Önkiszolgálás : a gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével a felnőtt segítségével ismerkedik meg: testápolás, öltözködés, saját személyével kapcsolatos igényesség /csoportszoba/holmijuk rendben tartása/óvása, kulturált étkezési szokások elsajátítása. Növény és állatgondozás, környezet rendjének megőrzése:a növények és kisállatok gondozását azért szorgalmazzuk óvodai nevelésünkben, mert a gyerekek átélik és megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. A teremben és az óvoda udvarán az évszakoknak megfelelően végezhető tevékenységek: a csíráztatás, rügyeztetés, a virágoskert gondozása, a falevelek összegyűjtése stb. A lehetőségeknek megfelelően a növényeket a gyerekek előtt gondozzuk. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, folyamatosan biztosítjuk a közreműködés lehetőségét a növények gondozásában. Fontosnak tartjuk az élősarok kialakítását a csoportszobában, mivel az a gyerekek tevékenységének és megfigyelésének egyik területe. Folyamatosan gondoskodunk, hogy legyenek benne különböző növények, odakerüljenek a gyerekek és az általunk gyűjtött, hozott termések és magvak, a tél utolsó harmadában rügyeztetett ágak, csíráztatott magvak is. 56