ÁLLAMELMÉLET. TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék

Átírás

1 ÁLLAMELMÉLET TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék I. A TANTÁRGY CÉLJA, TEMATIKAI FELÉPÍTÉSE ÉS OKTATÁSI RENDJE A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az államra vonatkozó legalapvetőbb elméleti ismeretekkel, ideértve az állam és jog összefüggéseinek legfontosabb kérdéseit is. A tantárgy anyaga részben történeti és elmélettörténeti, részben analitikai (elemző) jellegű részekből áll. A tárgy egyfelől főkollégiumi részből (előadás), másfelől évente váltakozó számban és formában meghirdetett alternatív részekből (alternatív előadások és szemináriumok) áll. A főkollégium minden hallgató számára kötelező, az alternatív tárgyak közül a hallgatók legalább egyet választanak. Az oktatás része a hallgató által évfolyam- és szakdolgozat-írás céljából vagy más okból kezdeményezett konzultáció, valamint a közölt anyag számonkérése (zárthelyi dolgozat, vizsga) is. Az oktatás időtartama egy szemeszter. A tárgy anyaga az egyéb tárgyak keretében közvetített ismeretekkel együtt a jogi egyetemi tanulmányok lezárásakor az Államelmélet Jogbölcselet záróvizsga része. II. A TÁRGY FŐ TÉMAKÖREI 1. Az államtudományok jellege és rendszere. Az államelmélet tárgya és módszere; viszonya az az állambölcselethez és más államtudományokhoz. Az általános államtan történetének vázlata; Georg Jellinek elmélete. 2. Az állam definíciója és fogalma. Az állam fogalma a XX. századi elméletekben. A formális államfogalom és annak elemei. Az államterület. Az állam népessége; az állampolgárság kérdései. Az államok méretének jelentősége; kisállamok, nagyhatalmak, birodalmak. 3. A modern államra vonatkozó elméletek paradigmái: (1) szuverenitás-elméletek, (2) politikai realizmus elméletei és államutópiák, (3) a társadalmi szerződés elméletei, (4) a racionalizmus és a történetiség elméletei, (5) a demokrácia elméletei. 4. A jogi államfogalom: Hans Kelsen elmélete. A társadalmi államfogalom: Max Weber elmélete. A politikai államfogalom: Carl Schmitt elmélete. 5. Az államhatalom kérdései. Politikai hatalom és államhatalom. Az autoritás fogalma. A szuverenitás történeti változásai. Állam-, nemzet- és népszuverenitás. Teljes és korlátozott szuverenitás. A szuverenitás közjogi tartalma. 6. Az állam, illetőleg a modern állam jellemzői. Az ún. történeti államtípusok. Az államok osztályozásának elméletei; államtípus és államforma. Az állam mozgáspályájának csomópontjai az elmúlt száz évben. Államformák és politikai rendszerek. Az állam változásai; államkeletkezés és államutódlás. 7. Az államszervezet jogi és szociológiai kérdései. Az államszervek típusai. Centralizáció és decentralizáció. Az állam szerkezete: unitárius, regionális és szövetségi állam. Az államszövetség (konföderáció). Az államtöredék. 8. A XIX XX. század uralkodó eszméinek hatása az államra. A liberalizmus és a liberális állameszmény. A konzervativizmus és konzervatív állameszme. A szocializmus és a szocialista-kommunista állameszmény. A nacionalizmus és nemzetállam eszméje. 9. Állam a világrendszerben. A nemzetállamok helye a világtörténelemben. A világrendszer-elméletek. A világrendszer polaritása; hegemón szerepek a világrendszerben 10. Kapitalizmus szervezett kapitalizmus állam. Integrációs formák a világgazdaságban. A globális kapitalizmus államtalanítási törekvései: dereguláció és re-reguláció

2 2 11. A modern állam gazdasági és szociális szerepvállalása. A XX. század új államtípusai: a totális állam és a jóléti állam. 12. Az államhatalom jogszerűsége és elfogadottsága: legalitás, legitimitás, legitimáció. Politikai engedelmesség és polgári engedetlenség Állam és erőszak. Az anarchizmus problémája. Forradalom, háború, terrorizmus. 13. Az állam semlegessége; a semlegesség lehetősége és lehetetlensége. A függetlenség, pártatlanság és semlegesség kérdései. Az állam és egyházak viszonya. Pluralizmus és államhatalom 14. A jogállam. A jogállamiság változatai; jogállam, joguralom és alkotmányosság a német, az angol és a francia gondolkodásban; A formális és a materiális jogállamiság. A magyar alkotmány a jogállamiságról E témakörök bizonyos kiegészítésekkel és módosulásokkal egyben az előadások fő témái is, a nappali tagozaton zajló képzést alapul véve. Az egyes előadások témái tanévenként némileg változnak. Bizonyos témakörök, évente változó jelleggel, részletesebben, míg mások áttekintő jelleggel kerülnek feldolgozásra, egyes témák pedig nem az előadáson, hanem ha van ilyen szemináriumon kerülnek megtárgyalásra. Az előadásokon vagy szemináriumokon nem tárgyalt anyagot illetően az írott tananyag ad eligazítást. 15. Tantárgyi tájékoztató (az első előadáson) Zárthelyi dolgozat (a szemeszter közepén) Konzultáció (az utolsó előadáson). III. TANANYAG A tantárgy tananyaga kötelező és ajánlott, illetőleg írott és az órákon szóban elhangzott részekből áll. A. KÖTELEZŐ ÍROTT TANANYAG Figyelem! Az alább jelzett műveknek nem minden része tananyag; az így használatos és a kimaradó részekről a vizsgakérdéseknél jelzett oldalszámok adnak tájékoztatást. (1.) Államelmélet I. A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai. Szerk.: Takács Péter. Szent István Társulat, Budapest oldal ISBN: (a lentebb megjelölt részek) (2.) Takács Péter: Államtan [1-2 kötet] [1. kötet:] Két fejezet az állam általános elmélete köréből. A modern állam és elmélete. Bp. BCE KIK, oldal. ISBN: (a lentebb megjelölt részek), valamint [2. kötet:] Négy fejezet az állam általános elmélete köréből. Az állam általános sajátosságai. Bp. BCE KIK, oldal. ISBN: (a lentebb megjelölt részek). Az Államtan 1-2. kötet anyaga együttesen megtalálható a következő kiadványban is: Államelmélet. Fejezetek és előadások az állam általános elmélete köréből. Szerk.: Takács Péter, H. Szilágyi István és Fekete Balázs. Budapest, Szent István Társulat, o. ISBN: [az (1) és (2) kötetek anyaga: oldal] (3.) Szigeti Péter: Világrendszernézőben. Globális szabadverseny a világkapitalizmus jelenlegi stádiuma. Napvilág Kiadó, Budapest, oldal. ISBN: (a lentebb megjelölt részek) Valamennyi fenti mű megtalálható (papír-alapon) az egyetemi könyvtárban, illetőleg a kari olvasóteremben, továbbá az (1) és (2) alatti tananyagként kijelölt részei letölthetők a tanszéki honlapról. (4) Egyéb szakirodalom a vizsgakérdéseknél további rövid szakirodalmi elemzéseket adunk meg a konkrét tételek anyagának elsajátításához.

3 3 B. SZÓBAN ELHANGZOTT KÖTELEZŐ TANANYAG (5.) Az előadásokon, ill. a levelező tagozatos a konzultációkon elhangzottak, függetlenül attól, hogy önálló vizsgakérdésben szerepelnek-e, vagy sem, a tananyag részei és a vizsgán számonkérésre kerülnek. C. AJÁNLOTT IRODALOM [szakkönyv] A tantárgy tananyagának megismerését számos szakkönyv tanulmányozása segítheti. Ezek közül itt elsősorban az egyetemi oktatás céljait szolgáló munkákat adjuk meg: (6.) Államtan. Írások az általános államtudomány köréből. Bp. Szent István Társulat, oldal. Szerk. Takács Péter. ISSN ISBN (7.) Szigeti Péter: A hatalom filozófusa Michel Foucault - az államról. = Szigeti Péter: Norma és valóság. Széchenyi István Egyetem MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, oldal Az órákon, igény szerint, további ajánlott irodalmat adunk meg. Az ajánlott irodalom nem vizsgaanyag, s annak nem ismerése a hallgató vizsgája szempontjából hátránnyal nem jár; ismerete viszont előnyt jelenthet. IV. ÉVKÖZI KÖVETELMÉNYEK. A VIZSGA A vizsgára bocsátás feltétele a folyamatos évközi tanulás. A folyamatos évközi tanulás előmozdításának módja az órákon való rendszeres részvétel ellenőrzése és egy zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Az alternatív tárgy teljesítése a főkollégiumi tárgy estén nem feltétele a vizsgára bocsátásnak. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A vizsgára bocsátás feltétele nappali tagozaton a zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Felhívjuk a hallgatók figyelmét az ezzel kapcsolatos szabályok pontos betartására és arra, hogy aki a megadott rendben a szemeszter szorgalmi időszakában nem teljesíti a vizsgára bocsátás feltételeit, annak a pótlás lehetőségét a vizsgaidőszakban nem tudjuk biztosítani, ezért tanulmányai lezárását esetleg kénytelen későbbre halasztani. Kérjük, hogy azon hallgatók, akik a tárgyat másodszor vagy harmadszor vették fel, és a korábbi években teljesítették a vizsgára bocsátás feltételeit, jelezzék ezt -en a tanszéki titkárnőnél, s a levelet másolatban küldjék el a takacs.peter@sze.hu címre. Felhívjuk a hallgatók figyelmét az ezzel kapcsolatos szabályok pontos betartására és arra, hogy aki a megadott rendben a szemeszter szorgalmi időszakában nem teljesíti a vizsgára bocsátás feltételeit, annak a pótlás lehetőségét a vizsgaidőszakban nem tudjuk biztosítani, ezért tanulmányai lezárását esetleg kénytelen későbbre halasztani. Dolgozatírásra nappali tagozaton április 10-én, levelező tagozaton április 11- én. A meg nem felelt dolgozatokat egyszer lehet javítani: nappali tagozaton április 24-én (délután), levelező tagozaton május 9-én, a konzultáción kihirdetett időpontban. Aki nem vesz részt az első alkalommal a dolgozat-íráson, az a javítási lehetőségtől elesik. Ez azt jelenti, hogy a.) a sikertelen dolgozatokat egy alkalommal lehet pótolni (pót-zárthelyi) és b.) a zárthelyi dolgozat megírásának mulasztását nem kell és nem is lehet orvosi igazolással stb. igazolni. A dolgozat jellege: a dolgozat évente váltakozó módon tesztjellegű és esszékérdésekből áll.

4 4 A zárthelyi dolgozat anyaga: az A -jelű vizsgakérdések mellett megadott tananyag. Az értékelés fő szabálya, hogy a megfelelthez a lehetséges pontszámok 60%-ával kell rendelkezni. VIZSGA A tárgy oktatása szóbeli vizsgával zárul, mely kollokvium (vö. lat. colloquium = beszélgetés, megbeszélés), vagyis a vizsgatételek alapján irányított beszélgetés. A szóbeli vizsgán minden hallgatónak egy A és egy B kérdést kell kifejtő módon megválaszolnia. Az értékálláspontot is kifejező ismeretek esetén a hallgató kifejtheti saját álláspontját is, a tananyagot azonban ismerni, s az esetleges bírálat előtt ismertetni kell. Az osztályozás fő szabálya, hogy az elégséges érdemjegyhez az adott tananyag-részhez tartozó ismeretek minimum felével (60%-ával) kell rendelkezni, s a közepes jó jeles érdemjegyek a fennmaradó skálán arányosan oszlanak meg. A nappali és a levelező tagozatos hallgatók számára a vizsgán számon kért tananyag megegyezik. A vizsgatételeket külön hirdetmény közli. V. FŐKOLLÉGIUM ÉS ALTERNATÍV TÁRGYAK A főkollégiumi tárgy előadásait a 2015/15-ös tanévben nappali tagozaton elsősorban Takács Péter tartja, néhány előadást ugyanakkor Szigeti Péter, valamint Pongrácz Alex fog tartani. Levelező tagozaton a konzultációkat Egresi Katalin és Takács Péter tartja. A főkollégiumi tárgyból a 2014/15-ös tanévben vizsgáztat: Egresi Katalin, Pongrácz Alex, Szigeti Péter és Takács Péter. Az alternatív kollégiumok esetén a tematikát és a tananyagot, valamint a számonkérés módszerét a tárgyat meghirdető oktató határozza meg. A 2014/15-ös tanévben a következő alternatív kollégiumokat hírdetjük meg: Szigeti Péter Forgács Imre: Jóléti állam vagy államtalanítás? A jelenkori államelmélet csomóponti kérdései és a válságkezelési módszerek. (előadás, hallgatói referátumokkal) Egresi Katalin: Államelmélet és demokrácia (előadás) Takács Péter: Az államelmélet klasszikus kérdései. Szakszövegolvasási szeminárium Az alternatív tárgyak tematikáját, tananyagát, valamint ismeretellenőrzési módját külön hirdetmény közli. Konzultáció tanulmányi ügyekben: a tanszéki hirdetőtáblán megadott időben, illetőleg az órák után. Minden hallgatónak eredményes tanulást, valamint kellemes és hasznos szemesztert kívánunk február 1. Takács Péter egyetemi tanár

5 5 VIZSGAKÉRDÉSEK ÁLLAMELMÉLET A-tételek 1. A görög politikai gondolkodás általános jellege; szofisták és Szókratész elmélete tananyag: Államelm. I.: o. 2. Platón politikai bölcselete tananyag: Államelm. I.: o. 3. Arisztotelész politikai filozófiája. A városállam és a zoón politikon. Az államformák rendszere és igazolhatósága tananyag: Államelm. I.: o. 4. Aquinói Tamás állambölcselete. Állam, igazságosság, jog. Hatalom és zsarnokság tananyag: Államelm. I.: o. 5. A reformáció és az ellenreformáció államelmélete tananyag: Államelm. I.: o. 6. Politikai realizmus: Niccolò Machiavelli elméletében. A reneszánsz állam-utópiák tananyag: Államelm. I.: o. 7. A szuverenitás fogalma, klasszikus elméletei. A szuverenitás fogalma a nemzeti alkotmányokban tananyag: Államelm. I.: o. 8. A szuverenitás fogalmának háttérbe szorulása. A tagállamok szuverenitása az EU-ban tananyag: Államelm. I.: o. 9. A társadalmi szerződés -elméletek alapfogalmai és a kontraktualizmus kritikái tananyag: Államelm. I.: & o. 10. Thomas Hobbes a társadalmi szerződésről és az államról tananyag: Államelm. I.: o. 11. John Locke a társadalmi szerződésről és az államról tananyag: Államelm. I.: o. 12. Jean-Jacques Rousseau a társadalmi szerződésről és az államról tananyag: Államelm. I.: o. 13. A francia és a skót felvilágosodás államelmélete. Montesquieu, Voltaire, Hume tananyag: Államelm. I.: o. 14. A német racionalizmus állambölcselete. Kant és Hegel elmélete tananyag: Államelm. I.: o. 15. Amerikai demokrácia felfogások: Jefferson, Madison, Hamilton. Klasszikus újkori demokrácia-elméletek. Kortárs demokrácia-elméletek tananyag: Államelm. I.: o. & Előadás 16. A XIX-XX. század uralkodó eszméi tananyag: Államelm. I.: o. 17. A liberalizmus és a liberális állam eszméje (általános jellemzők, gondolkodásmód, értékrend) tananyag: Államelm. I.: o. 18. Liberális állameszmények és intézmények. A liberalizmus és a demokrácia viszonya tananyag: Államelm. I.: o. 19. A konzervativizmus jellemzői és változatai tananyag: Államelm. I.: o. 20. A konzervatív állameszmény, organikus felfogások, A konzervatív állameszmény intézményei. A konzervativizmus radikalizmus-kritikája és tradicionalizmusa tananyag: Államelm. I.: & o. 21. A szocialista eszmerendszer és értékrend. A szocializmus irányzatai.

6 6 tananyag: Államelm. I.: o. 22. Állam a szocialista elmélekben A kommün típusú állam. Az államszocialista kísérletek tananyag: Államelm. I.: o. & Előadás 23. A nacionalizmus általános jellemzői. Nemzet-fogalmak és nemzet-felfogások tananyag: Államelm. I.: o. 24. A nemzetállam: a "nemzetállam" fogalmának jelentései tananyag: Államelm. I.: o. 25. A nemzetállam: a nacionalizmus mint politikai tan. Etnikai stratégiák és kisebbségpolitikák tananyag: Államelm. I.: o. & Előadás B-tételek 26. Az állam definíciója és fogalma. Az állam meghatározásának módja és főbb irányai tananyag: Államtan. 2. k & o. 27. A jogászi államfelfogás és államfogalom. Hans Kelsen államelmélete tananyag: Államtan. 2. k o 28. A szociológiai államfelfogás és államfogalom. Max Weber államszociológiája tananyag: Államtan. 2. k o. 29. A politikai államfelfogás és államfogalom. Carl Schmitt és Rudof Smend elmélete tananyag: Államtan. 2. k o. 30. A világrendszer fogalma. Világrendszer-elméletek. A világrendszer polaritása és az USA-hegemónia tényezői tananyag: Világrendsz o. & Előadás 31. Az állam mozgáspályájának csomópontjai az elmúlt száz évben tananyag: Világrendsz o. 32. A szervezett kapitalizmus keynesiánus jóléti állama: fogalma és funkciói tananyag: Világrendsz o. 33. A jóléti állam válsága érvek és ellenérvek; a szociális jogok megítélése tananyag: Világrendsz o. 34. Világrendszerelmélet a nemzetállamok helye a világtörténelemben tananyag: Világrendsz o. & o. 35. A hegemónia fogalma (A. Gramsci, P. Taylor). Hegemónia ciklusok a modern korban és a csúcshegemónia tananyag: Világrendsz & o. 36. Mérsékelt és radikális támadások a jóléti állam ellen tananyag: Világrendsz o & Előadás 37. A neoliberális állam: preferenciák és eredmények tananyag: Világrendsz o. 38. A globális kapitalizmus államtalanítási törekvései: dereguláció és re-reguláció 39. Három integrációs típus összevetése: NAFTA, EU és a dél-kelet ázsiai térség tananyag: Világrendsz o. 40. Állam és demokrácia. A demokrácia előfeltételei, közvetlen és képviseleti demokrácia, demokratikus autoritás változatai. Elitizmus pluralizmus. 41. Az államelmélet modern klasszikusai. Georg Jellinek elmélete. tananyag: Államtan. 1. k o. 42. Az államelmélet modern klasszikusai: a weimari köztársaság államelmélete (általános jellemzés és összefoglaló áttekintés) tananyag: Államtan. 1. k o. 43. A német államelmélet közötti fő tendenciái (összefoglaló áttekintés). tananyag: Államtan. 1. k o.

7 7 44. A magyar államelmélet történetének főbb képviselői: Eötvös József, Kemény Zsigmond, Concha Győző, Pulszky Ágost, Jászi Oszkár, Somló Bódog, Bibó István, Szabó Imre elmélete (a kiemelt gondolkodók közül legalább négyet kell ismerni) tananyag: Államtan. 1. k & & & & 120. o. 45. Michel Foucault a hatalom filozófusa az államról tananyag: Államelm. I.: o. 46. A modern állam történelmi és koncepcionális főtípusai tananyag: Államtan. 1. k o. 47. Abszolutizmus, diktatúra, tekintélyuralmi állam. A fejlesztő állam & Egyéb szakirodalom (a tanszéki honlapon) 48. Az állam semlegessége és annak kritikái. Az állam és az egyháza(ak) viszonya 49. A szociális-jóléti állam és változatai 50. A jogállam és annak változatai Rövidítések a tananyag meghatározásához Államelm. I = Államtan. 1. v. 2 k.= Világrendsz. = Előadás = Egyéb szakirod = Államelmélet I. A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai. Szerk.: Takács Péter. Szent István Társulat, Budapest oldal Takács Péter: Államtan. Két fejezet az állam általános elmélete köréből. A modern állam és elmélete. Bp. BCE KIK, oldal. Takács Péter: Államtan. Négy fejezet az állam általános elmélete köréből. Az állam általános sajátosságai. Bp. BCE KIK, Szigeti Péter: Világrendszernézőben. Globális szabadverseny a világkapitalizmus jelenlegi stádiuma. Napvilág Kiadó, Budapest, a 2013/14-es tanévben tartott előadások Konkrétan meghatározott egyedi szakirodalom Az Államelm. I és az Államtan. 1. v. 2 k. mellett megadott tanayyagrészek letölthetők a tanszéki honlapról. A letölthető PDF oldalszámai alkalmilag egy-két oldalnyival eltérnek a fent megadottól; kérjük az ilyen eltérések értelemszerű korrekcióját.